T‑574/18. R. sz. ügy

Agrochem‑Maks d.o.o.

kontra

Európai Bizottság

A Törvényszék elnökének végzése, 2019. január 21.

„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Növényvédő szerek – Az oxaszulfuron hatóanyag – A forgalomba hozatal céljából történő jóváhagyás megújításának megtagadása – Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – A sürgősség hiánya – Az érdekek mérlegelése”

1. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Vagyoni kár – A kár súlyossága – A felperes társaság létét veszélyeztetni képes helyzet – A méretére és a forgalmára, valamint azon csoport helyzetére tekintettel történő értékelés, amelyhez tartozik – Erőteljesen szabályozott piacokon való működés – Az egyes ügyek sajátos körülményeinek figyelembevétele

   (EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikk)

   (lásd: 32–35., 39., 40–47., 49. pont)

2. Európai uniós jog – Elvek – Bizalomvédelem – Uniós szabályozással szembeni hivatkozás – Feltételek – Annak szükségessége, hogy az uniós intézmény olyan helyzetet teremtsen, amely jogos bizalmat keletkeztethet – Növényvédő szer jóváhagyásának megújítására irányuló eljárás – A jelentéstevő tagállam által kiadott közbenső jelentés következtetései – A jogos bizalom hiánya

   (lásd: 48. pont)

3. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Valamely hatóanyag forgalomba hozatal céljából történő jóváhagyása megújításának megtagadásáról szóló végrehajtási rendelet – Az emberi egészséget érintő kockázatok azonosítása – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem – Az ügyben szereplő érdekek összességének egymással szembeni mérlegelése

   (EUMSZ 268., EUMSZ 278., EUMSZ 279. és EUMSZ 340. cikk)

   (lásd: 85–94. pont)

Összefoglalás

A 2019. január 21‑i Agrochem‑Maks kontra Bizottság végzésben (T‑574/18 R) a Törvényszék elnöke elutasította az EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikk alapján a növényvédő szerek horvát piacán tevékenységet végző társaság által az oxaszulfuron hatóanyag jóváhagyása megújításának megtagadásáról szóló (EU) 2018/1019 bizottsági végrehajtási rendelet ( 1 ) végrehajtásának felfüggesztése iránt benyújtott, ideiglenes intézkedés iránti kérelmet. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet az említett végrehajtási rendelet megsemmisítése iránti kereset keretében nyújtották be. A társaság lényegében a forgalma tekintetében bekövetkező sérelem kockázata, a piacirészesedés‑vesztés kockázata, valamint a teljes vállalkozási értéke csökkenésének kockázata folytán felmerülő súlyos és helyrehozhatatlan kárra hivatkozott.

Először is a jelen ügyben a sürgősséget és különösen az állítólagos, tisztán vagyoni jellegű kár súlyosságát illetően a Törvényszék elnöke emlékeztetett arra, hogy egyfelől az, hogy ami az erőteljesen szabályozott piacokon működő vállalkozások forgalmának 10%‑ánál alacsonyabb résznek megfelelő veszteséget illeti, azok a pénzügyi nehézségek, amelyek e vállalkozások esetében kockázatként felmerültek, nem tűnnek olyan jellegűnek, hogy e vállalkozásoknak magát a létezését veszélyeztessék, másfelől pedig az, hogy az e vállalkozások forgalma közel kétharmadának megfelelő veszteséget illetően annak elismerése mellett, hogy az e vállalkozásoknak okozott pénzügyi nehézségek lehetnek olyan jellegűek, hogy e vállalkozások létezését veszélyeztessék, egy erőteljesen szabályozott olyan ágazatban, mint a növényvédő szerek ágazata, amely gyakran jelentős befektetéseket igényel, és amelyben a hatáskörrel rendelkező hatóságok közegészségügyi kockázatok felmerülése esetén kénytelenek lehetnek olyan okokból beavatkozni, amelyeket az érintett vállalkozások nem mindig láthatnak előre, e vállalkozások feladata, hogy – hacsak nem maguknak kell viselniük az ilyen beavatkozásból eredő kárt – megfelelő üzletpolitika kialakításával felvértezzék magukat e beavatkozás következményeivel szemben. A Törvényszék elnöke pontosította, hogy a kár súlyosságának értékelése során az ideiglenes intézkedésről határozó bíró nem szorítkozhat arra, hogy gépiesen és mereven csak a releváns forgalmat vegye alapul. E bírónak figyelembe kell vennie az adott ügy sajátos körülményeit is, és a határozatának elfogadásakor azokat összefüggésbe kell hoznia a forgalomban okozott kárral. A Törvényszék elnöke szerint a gépies és rugalmatlan elemzés e tilalma, amelyre annak lehetővé tétele érdekében hivatkoztak, hogy e bíró értékelje, hogy az állítólagos kár súlyossága annak ellenére megállapítható‑e, hogy a forgalom nem haladta meg a 10%‑os indikatív küszöbértéket, azt is jelenti, hogy e bíró köteles az ügy sajátos körülményeit figyelembe véve megvizsgálni, hogy e küszöbérték meghaladása ellenére a súlyosság megállapítását mellőzni kell‑e.

A Törvényszék elnöke e tekintetben mindenekelőtt megállapította, hogy az érintett anyag forgalmazóját e minőségében egyrészt nem ugyanazok a pénzügyi kiadások terhelik, mint a gyártási tevékenység kialakításából eredő kiadások, másrészt neki kell a helyettesítésre alkalmas megoldások hiányát bizonyítani.

A Törvényszék elnöke ezt követően megállapította, hogy az a tény, hogy a kérelmező erőteljesen szabályozott piacon tevékenykedik, azt eredményezi, hogy a kérelmező által alkalmazott kereskedelmi stratégiát is figyelembe kell vennie. Ezen értékelés keretében más olyan esetleges intézkedésre vonatkozó bizonyíték hiányában, amelyet a társaság tett azért, hogy a szóban forgó piac jellegére tekintettel ne kerüljön esetlegesen kockázatos helyzetbe, a 10%‑os indikatív küszöbérték meghaladása önmagában nem lehet meggyőző az ideiglenes intézkedésről határozó bíró számára az állítólagos kár súlyosságát illetően.

Ezzel összefüggésben a Törvényszék elnöke – emlékeztetve arra, hogy a bizalomvédelem elvére kizárólag olyan feltételezhetően jogos bizalmat keltő helyzetben lehet hivatkozni, amelyet a végső döntés meghozatalára jogosult intézmény hozott létre – ismételten hangsúlyozta, hogy a növényvédő szer jóváhagyásának megújítására irányuló eljárás keretében nem merülhet fel a bizalomvédelem elve a jelentéstevő tagállam által kiadott közbenső jelentés következtetéseivel szemben, mivel e jelentés mindössze egy jól ismert eljárás köztes szakaszának minősül, és egyáltalán nem határozza meg a Bizottság végső álláspontját.

Másodszor, az érdekek egymással szembeni mérlegelését, és különösen a szóban forgó társaság azon érvét illetően, hogy az érintett hatóanyag nem jelent ismert és bizonyított veszélyt a közegészségre, a Törvényszék elnöke többek között megállapította, hogy a szóban forgó társaság nem alapíthat meggyőző érvet arra, hogy az anyagot hosszú időszakon keresztül teljes biztonsággal alkalmazták az Unióban anélkül, hogy bármilyen, az emberi egészségre ártalmas hatást valaha is jeleztek volna. A növényvédő szerek ágazatában ugyanis a tudományos fejlődés nem ritka, ezáltal pedig alkalmat biztosít arra, hogy az újabb tudományos ismeretek és felfedezések mércéjéhez viszonyítva újból értékeljék az anyagokat. Ez képezi a jóváhagyás meghosszabbítására irányuló eljárások alapját, valamint a forgalmazási engedélyekre vonatkozó időbeli korlátok létjogosultságát. Következésképpen az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által az érdekek mérlegelése keretében lefolytatott vizsgálatnak az ettől kezdve az egyrészt azonosított, másrészt ki nem zárható kockázatokra kell vonatkoznia. E bírónak ezenkívül nem feladata tudományos adatok olyan mérlegelését lefolytatni, amely meghaladná a hatáskörét. Következésképpen a közegészségügyi kockázat hiányára vonatkozó, a fumus boni iurist érintő bizonyítás keretében hivatkozott érvek az eljárás jogszerűségének felülvizsgálata körébe tartoznak, és egyéb adatok nélkül, továbbá nyilvánvaló mérlegelési hiba esetleges elismerése kivételével nem eredményezhetik azt, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró az érdekek mérlegelése keretében úgy ítélje meg, hogy ezen érveknek elsőbbséget kell élvezniük azon vitatott megállapításokhoz képest, amelyek elvileg egy aprólékos és kimerítő vizsgálat eredményei. Ez annál is inkább igaz, ha az állítólagos kár a közegészség tekintetében nem összegyűjtött tudományos adatokból, hanem éppen azok hiányából ered. Márpedig egy információhiány nem teszi lehetővé a közegészségügyi kockázatok kizárását, amelyeket a szóban forgó többi érdekre tekintettel kell figyelembe venni, szem előtt tartva egyrészt azt, hogy a közegészség védelmével összefüggő követelményeknek főszabály szerint vitathatatlanul döntő jellegűnek kell lenniük a gazdasági megfontolásokhoz képest, másrészt pedig azt, hogy a közegészség védelmével összefüggő, feltétlenül érvényesítendő követelmények elsőbbsége igazolhat olyan korlátozásokat, amelyek – akár jelentős – kedvezőtlen következményekkel járhatnak bizonyos gazdasági szereplőkre.

( 1 ) Az oxaszulfuron hatóanyag jóváhagyása megújításának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról, valamint az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2018. július 18‑i (EU) 2018/1019 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2018. L 183., 14. o.).