Szociális Klímaalap

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2023/955 rendelet a Szociális Klímaalap létrehozásáról és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról

MI A RENDELET CÉLJA?

Az Irány az 55%! csomaghoz való igazodás részeként létrehozza a Szociális Klímaalapot, melynek célja, hogy az Európai Unió (EU) tagállamai a következőkre használják fel:

• a közúti közlekedési és az építőipari ágazatban a kibocsátások csökkentésére irányuló intézkedések és beruházások támogatása, csökkentve a kiszolgáltatott háztartások, mikrovállalkozások és a közlekedési felhasználók költségeit, akiket különösen érint az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonása (lásd az összefoglalót);
• ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás finanszírozása a kiszolgáltatott háztartások, közlekedési felhasználók esetében.

FŐBB PONTOK

Kiszolgáltatott háztartások, mikrovállalkozások és a közlekedési felhasználók

A 2003/87/EK irányelv létrehozza az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerét, amely a kibocsátás csökkentését hivatott előmozdítani, többek között az épületek és a közúti közlekedés területén. A Szociális Klímaalap három célcsoportját a 2023/95/EK rendelet úgy határozza meg, mint olyan csoportokat, melyeket jelentősen érintenek az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó új kibocsátáskereskedelem költségkihatásai:

• kiszolgáltatott helyzetű háztartások, vagyis energiaszegénységben élő háztartások, beleértve az alacsony jövedelmű és a jövedelmi alsó-középréteghez tartozó háztartásokat is, amelyek nem rendelkeznek az adott épület felújításához szükséges eszközökkel;
• kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások, vagyis amelyek nem rendelkeznek az adott épület felújításához szükséges eszközökkel, illetve nem áll módjukban kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművet vásárolni, vagy alternatív fenntartható közlekedési módra – például tömegközlekedésre – áttérni;
• kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók, vagyis közlekedési szegénységben élő személyek és háztartások – többek között az alacsony jövedelmű és a jövedelmi alsó-középréteghez tartozó háztartásokban élő személyek és háztartások –, akiknek vagy amelyeknek nem áll módjukban kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművet vásárolni, vagy alternatív fenntartható közlekedési módra – például tömegközlekedésre – áttérni.

Szociális klímatervek

Minden tagállam benyújtja szociális klímatervét az Európai Bizottságnak, azt követően, hogy konzultált a helyi és regionális hatóságokkal, a gazdasági és szociális partnerekkel, valamint a civil társadalommal. A terveknek tartalmaznia kell a megfizethető fűtés, hűtés és mobilitás biztosítását szolgáló intézkedéseket és beruházásokat a szén-dioxid-árazás által a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedési felhasználókra gyakorolt hatás kezelése céljából.

Támogatható intézkedések és beruházások

A tervek magukban foglalhatják a következő intézkedések és beruházások támogatását, amelyeket a tartós hatás érdekében kell kialakítani:

• épületfelújítások, különösen a legrosszabbul teljesítő épületekben lakó, illetve ilyen épületeket használó, kiszolgáltatott helyzetű háztartások és kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások esetében, ideértve a bérlőket és a szociális bérlakásokban élőket is;
• a megfizethető és energiahatékony lakhatáshoz, többek között a szociális lakhatáshoz való hozzáférés;
• az épületek fűtésének és hűtésének, valamint az épületekben való főzésnek a dekarbonizációja – például a villamosításon keresztül – megfizethető és energiahatékony rendszerekhez való hozzáférés biztosításával;
• a megújulóenergia-termelésnek és -tárolásnak többek között megújulóenergia-közösségek, helyi energiaközösségek és más aktív felhasználók révén történő integrálása;
• célzott tájékoztatás, oktatás, figyelemfelhívás és tanácsadás biztosítása a költséghatékony intézkedésekkel és beruházásokkal, az épületfelújítások és az energiahatékonyság tekintetében rendelkezésre álló támogatással, valamint a fenntartható és megfizethető mobilitási és közlekedési alternatívákkal kapcsolatban;
• kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekhez és kerékpárokhoz való hozzáférés biztosítása, beleértve a pénzügyi támogatást vagy adózási ösztönzőket;
• állami és magáninfrastruktúra, ideértve a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek megvásárlását, az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúrát, valamint a használt kibocsátásmentes járművek piacának fejlesztését;
• a megfizethető és hozzáférhető tömegközlekedés használatának ösztönzése;
• magán- és közszervezetek, melyek az igény szerinti fenntartható mobilitás, a megosztott mobilitási szolgáltatások és az aktív mobilitási lehetőségek fejlesztésében és biztosításában vállalnak szerepet.

A tagállamok a tervekben szerepeltethetik a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok tekintetében tapasztalható áremelkedés hatásának csökkentése céljából a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoknak és közlekedési felhasználóknak nyújtott közvetlen jövedelemtámogatást. Az ilyen közvetlen támogatás:

• ideiglenes, és idővel csökken;
• a terv becsült összköltségének legfeljebb a 37,5%-át teheti ki.

Finanszírozás

Az alap legfeljebb 65 milliárd euró összeggel rendelkezik 2026. január 1-jétől 2032. december 31-ig. A tagállamoknak a tervükhöz annak becsült összköltsége legalább 25%-ával hozzá kell járulniuk.

A tagállamok átcsoportosításokat kérhetnek az alapba az (EU) 2021/1060 rendelet által létrehozott, megosztott irányítás alá tartozó kohéziós politikai programokból. A tagállamok az alapból származó forrásaik legfeljebb 15%-át átcsoportosíthatják a kohéziós politikai programokba.

Tájékoztatás

Az alapból származó támogatás címzettjeit tájékoztatni kell az említett támogatások eredetéről, többek között akkor is, ha közvetítőkön keresztül részesülnek a támogatásban. A tájékoztatáson fel kell tüntetni az uniós emblémát és „Az Európai Unió – Szociális Klímaalap támogatásával” szövegű finanszírozási nyilatkozatot.

Az átláthatóság elve

A Bizottság a tagállamok által benyújtott terveket, valamint a határozatokat egyidejűleg és egyenlő feltételekkel, indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2024. június 30. óta hatályos.

HÁTTÉR

A rendelet módosítja az (EU) 2021/1060 rendelet – Az uniós alapokra vonatkozó közös szabályok (2021–2027) – 26. cikkét (források átcsoportosítása).

További információk:

• Irány az 55%! (Európai Tanács – Az Európai Unió Tanácsa)
• Szociális Klímaalap (Európai Bizottság).
• Kérdések és válaszok – Kibocsátáskereskedelem – A szén-dioxid-kibocsátás megfizettetése (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/955 rendelete (2023. május 10.) a Szociális Klímaalap létrehozásáról és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 1–51. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32–46. o.)

A 2003/87/EK irányelv későbbi helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1791 irányelve (2023. szeptember 13.) az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról (átdolgozás) (HL L 231., 2023.9.20., 1–111. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról (HL L 231., 2021.6.30., 1–20. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159–706. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására (COM(2021) 102 final, 2021.3.4.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17–75. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433I., 2020.12.22., 1–10. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final, 2019.12.11.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1–77. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (átdolgozás) (HL L 328., 2018.12.21., 82–209. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 1–3. o.)

Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4–18. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) (HL L 153., 2010.6.18., 13–35. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 11.12.2023