Mezőgazdasági növények vetőmagjainak forgalmazása

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

2002/53/EK irányelv a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről

66/401/EGK irányelv a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról

66/402/EGK irányelv a gabonavetőmagok forgalmazásáról

2002/57/EK irányelv az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról

2002/56/EK irányelv a vetőburgonya forgalmazásáról

2002/54/EK irányelv a répavetőmag forgalmazásáról

MI AZ IRÁNYELVEK CÉLJA?

A 2002/53/EK irányelv azon répa-, takarmánynövény-, gabona-, burgonya-, olaj- és rostnövényfajták mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékébe való felvételének elfogadásáról szól, amelyek vetőmagja az Európai Unió (EU) egész területén forgalmazható.

Az alábbi irányelvek meghatározzák a vetőmagfajták nyilvántartásba vételére, valamint a különböző kulcsfontosságú fajok (az EU által szabályozott fajok) vetőmagjainak előállítására és minősítésére vonatkozó szabályokat, mielőtt azok az EU-ban forgalomba hozhatók lennének.

• 66/401/EGK irányelv — takarmánynövény-vetőmagok.
• 66/402/EGK irányelv — gabonavetőmagok.
• 2002/57/EK irányelv — olaj- és rostnövények vetőmagja.
• 2002/56/EK irányelv — vetőburgonya.
• 2002/54/EK irányelv — répavetőmag.

FŐBB PONTOK

Directive 2002/53/EK megállapítja a mezőgazdasági növényfajoknak az EU közös fajtajegyzékébe való felvételére vonatkozó szabályokat.

• Az EU közös fajtajegyzéke, amelyet az uniós országok nemzeti fajtajegyzékeiben bekövetkezett változásokról szóló értesítések alapján állítanak össze, felsorolja azokat a fajtákat, amelyek az EU egész területén forgalmazhatók.
• A közös fajtajegyzékeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL) teszik közzé.

• A nemzeti fajtajegyzékbe való felvételhez az uniós tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy egy fajtát csak akkor fogadjanak el, ha az megfelel a következőknek.
  • Megkülönböztethetőség (D): a fajta egyértelműen megkülönböztethető bármely más, az EU-ban ismert fajtától, és pontosan felismerhető és meghatározható.
  • Egyneműség (U): nagyon kevés eltéréstől eltekintve a növények hasonlóak vagy genetikailag azonosak, és
  • Állandóság (S): a növény az egymást követő szaporítások után is megfelelnek a fajta alapvető jellemzőinek.
• A fajtát szántóföldi vizsgálatnak kell alávetni, hogy megfeleljen a DUS-kritériumoknak, és kielégítő termesztési és felhasználási értékkel kell rendelkeznie.
• A fajta-bejegyzés 10 évig érvényes, de visszavonható, ha a vizsgálat során a fajta már nem felel meg ezeknek a kritériumoknak. A más uniós tagállamokból származó fajtákra ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint a hazai fajtákra.
• Az uniós tagállamoknak elő kell írniuk, hogy a fajták elismerése a leírandó fajta kellő számú jellemzőjére kiterjedő hivatalos vizsgálatok, különösen fajtakísérletek eredményein alapuljon. A jellemzők meghatározására használt módszereknek pontosnak és megbízhatónak kell lenniük. A megkülönböztethetőség megállapításához a termesztési kísérleteknek legalább az EU-ban ismert, összehasonlítható fajtákat kell tartalmazniuk.
• A 2001/18/EK irányelv (lásd az összefoglalót) alapján elfogadott géntechnológiával módosított fajtákat ekként kell feltüntetni.
• Az uniós tagállamoknak minden egyes újonnan elfogadott fajta esetében rövid leírást kell küldeniük a többi uniós tagállamnak és az Európai Bizottságnak a fajta felhasználásának legfontosabb jellemzőiről.

Takarmánynövény (66/401/EGK irányelv)

Ez az irányelv a jogszabályban meghatározott különböző fűfélékre, hüvelyesekre, lóherére, bükkönyre, karórépára és fodroskelre vonatkozik. A vetőmagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett szuperelit vetőmagként (az elit vetőmagok előtti generáció), elit vetőmagként vagy minősített vetőmagként (lásd az irányelv 2. cikkét, ahol ezek a kategóriák meghatározásra kerülnek) minősítik őket. Egyes növényfajok bizonyos feltételek mellett kereskedelmi vetőmagként is forgalmazhatók. Ez nem vonatkozik a nem uniós tagállamokba irányuló exportra szánt takarmánynövény-vetőmagokra.

A vetőmagoknak meg kell felelniük az azonosságra, egészségre és minőségre (csírázóképesség, analitikai tisztaság és egyéb növényfajokról származó magtartalom) vonatkozó előírásoknak.

Gabonavetőmagok (66/402/EGK irányelv)

A gabonavetőmagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett szuperelit vetőmagként, elit vetőmagként vagy minősített vetőmagként (első vagy második generációs) minősítik őket, és megfelelnek az egyéb általános feltételeknek.

A vetőmagoknak megfelelniük többek között az azonosságra, az egészségre és a minőségre vonatkozó kritériumoknak (minimális csírázóképesség, minimális analitikai tisztaság és egyéb növényfajokról származó magtartalom, beleértve a rizs-vetőmagok közt előforduló vörös magvakat és a gombák jelenlétét a mintákban).

Olaj- és rostnövény vetőmagok (2002/57/EK irányelv)

Az irányelv a mezőgazdasági termelésre szánt vetőmagokra vonatkozik, de a díszítés céljára szolgáló vetőmagokra nem. Kizárólag hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett szuperelit vetőmagként, elit vetőmagként, minősített vetőmagként vagy kereskedelmi vetőmagként (lásd az irányelv 2. cikkét, amely tartalmazza e kategóriák meghatározását) minősített vetőmagok hozhatók forgalomba, kivéve a fehérrépát, a repcét, a kendert, a köményt, a gyapotot, a sáfrányos szeklicét, a napraforgót, a lent és a lenmagot, amelyek nem forgalmazhatók kereskedelmi vetőmagként.

A vetőmagoknak megfelelniük többek között az azonosságra, az egészségre és a minőségre vonatkozó kritériumoknak.

Vetőmurgonya (2002/56/EK irányelv)

Az uniós tagállamok csak olyan vetőburgonyát forgalmazhatnak, amelyek megfelelnek az irányelvben szereplő kritériumoknak. A vetőburgonyát a növény bevizsgálások során hatóságilag minősítik elit vetőburgonyának vagy minősített vetőburgonyának, amely megfelel az egyes kategóriák minimumfeltételeinek (lásd az irányelv 2. cikkét, amely tartalmazza e kategóriák meghatározását).

A piacon a vetőburgonyáknak:

• eleget kell tenniük a minimális minőségi feltételeknek, többek között a feketerothadástól és vírusfertőzéstől való mentesség;
• bizonyos szennyeződésekre, hibákra és betegségekre, ideértve a földet és az idegen anyagokat, engedélyezett konkrét limiteken belül kell lenniük;
• a tűréshatárokon belül kell lennie, például a rothadás, a hibák és a varasodás tekintetében;
• nem kezelhetők csírázásgátló anyagokkal;
• a minimális méretük olyan legyen, hogy fennakadjanak egy 25 × 25 mm-es nyílású négyzethálós rostán;
• adott szállítmányon belül a méreteik nem térhetnek el a megállapított szabálytól.

Nem lehet négynél több generáció az elit burgonyák és kettőnél több generáció a minősített vetőburgonyák esetében.

Répa (2002/54/EK irányelv)

Az irányelv a Beta vulgaris L. fajba tartozó cukor- és takarmányrépára vonatkozik.

A répavetőmagok általában csak akkor hozhatók forgalomba, ha hivatalosan minősítettek vagy hatósági felügyelet mellett előalapanyagú vetőmagként, elit vetőmagként vagy minősített vetőmagként minősítettek (lásd az irányelv 2. cikkét, amely tartalmazza e kategóriák meghatározását), és meg kell felelniük az azonosságra, az egészségre és a minőségre vonatkozó szabályoknak.

A monogerm vetőmagoknak és a multigerm vetőmagoknak (lásd az irányelv 2. cikkét, amely tartalmazza e kategóriák meghatározását) meg kell felelniük az azonosságra, az egészségre és a minőségre vonatkozó követelményeknek (analitikai tisztasági, minimális csírázás és maximális nedvességtartalomra vonatkozó szabályok (mind a cukorrépa, mind a takarmányrépa esetében)). A monogerm vetőmagoknak és a válogatott vetőmagoknak továbbá meg kell felelniük az általuk termelt egyetlen csíranövény arányára vonatkozó célértékeknek.

A monogerm vetőmagokat és a válogatott vetőmagokat ekként kell címkézni.

Hatályon kívül helyezett jogszabályok

• A 2002/53/EK irányelv hatályon kívül helyezte és kodifikálta a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló 70/457/EGK irányelvet.
• A 2002/54/EK irányelv hatályon kívül helyezte a répavetőmag forgalmazásáról szóló 66/400/EGK irányelvet.
• A 2002/56/EK irányelv hatályon kívül helyezte a vetőburgonya forgalmazásáról szóló 66/403/EGK irányelvet.
• A 2002/57/EK irányelv hatályon kívül helyezte az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló 69/208/EGK irányelvet.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK EZEK AZ IRÁNYELVEK?

Az irányelvek 2002. augusztus 9. óta hatályosak, kivéve a 66/401/EGK és a 66/402/EEGK irányelvet, amelyek 1966. június 15. alkalmazandók.

HÁTTÉR

Mind a hat irányelv tekintetében különböző végrehajtási jogi aktusokat fogadtak el, amelyek az Európai Bizottságnak a növényi szaporítóanyagokra vonatkozó külön jogszabályokkal foglalkozó oldalán találhatók.

További információkért lásd még:

• Növényi szaporítóanyag (Európai Bizottság)
• Az EU forgalmazási követelményei (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács 2002/53/EK irányelve (2002. június 13.) a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről (HL L 193., 2002.7.20., 1–11. o.)

A 2002/53/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Tanács 66/401/EGK irányelve (1966. június 14.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról (kodifikált változat) (HL 125., 1966.7.11., 2298–2308. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 66/402/EGK irányelve (1966. június 14.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról (kodifikált változat) (HL 125., 1966.7.11., 2309–2319. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 74–97. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2002/56/EK irányelve (2002. június 13.) a vetőburgonya forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 60–73. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2002/54/EK irányelve (2002. június 13.) a répavetőmag forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 12–32. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 33–59. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1–112. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 18.02.2021