Montreali jegyzőkönyv az ózonréteget lebontó anyagokról

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMOKRÓL:

Montreali jegyzőkönyv az ózonréteget lebontó anyagokról

88/540/EGK határozat az ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezmény és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv megkötéséről

MI A JEGYZŐKÖNYV ÉS A HATÁROZAT CÉLJA?

• Az ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezmény montreali jegyzőkönyve globális megállapodás a Föld sztratoszferikus ózonrétegének az azt lebontó vegyi anyagok fokozatos visszaszorításával történő védelméről. Ez a fokozatos visszaszorítás magában foglalja mind az ózonkárosító anyagok termelését, mind azok felhasználását.
• Mivel az ózonkárosító anyagok egyben erős üvegházhatású gázok is, azok fokozatos visszaszorítása az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése szempontjából is kulcsfontosságú. Ezen túlmenően annak ellenére, hogy a hidro-fluor-szénhidrogének nem bontják le az ózonréteget, a jegyzőkönyv célja a termelésük és felhasználásuk fokozatos visszaszorítása annak elkerülése érdekében, hogy az ózonkárosító anyagok helyébe olyan hidro-fluor-szénhidrogének lépjenek, amelyek jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
• A montreali jegyzőkönyvet 1987-ben fogadták el, és 1989-ben lépett hatályba. Azóta már többször módosították. A legújabb módosítása, a kigali módosítás a hidro-fluor-szénhidrogének fokozatos visszaszorítására szólít fel.
• A hidro-fluor-szénhidrogének kibocsátása a Párizsi Megállapodás hatálya alá tartozik, amelyet az (EU) 2016/1841 határozat hagyott jóvá. A montreali jegyzőkönyv tehát elősegíti a célkitűzést, hogy a globális hőmérséklet-növekedés jóval az iparosodás előtti szinttől számított +2 °C alatt maradjon, és azokat az erőfeszítéseket, hogy azt az iparosodás előtti szinthez képest +1,5 °C-ra tovább korlátozza.
• A 88/540/EGK határozat az Unió részéről jogilag jóváhagyja az ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezményt és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvet, ahogy azokat a szerződő feleik 1987. szeptember 15-én elfogadták.

FŐBB PONTOK

• Az Unió és az uniós országok szerződő felei a bécsi egyezménynek és annak montreali jegyzőkönyvének.
• A jegyzőkönyv az alábbiakra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket:
  • szabályozó intézkedések (2. cikk);
  • szabályozási szintek számítása (3. cikk);
  • a nem felekkel való kereskedelem szabályozása (4. cikk);
  • a fejlődő országok különleges helyzete (5. cikk);
  • adatszolgáltatás (7. cikk);
  • be nem tartás (8. cikk);
  • finanszírozási mechanizmus;
  • műszaki segítség (10. cikk), valamint egyéb témakörök.
• A szabályozott anyagokat a mellékletek sorolják fel: A. (klór-fluor- szénhidrogének, halonok), B. (egyéb teljesen halogénezett klór-fluor-szénhidrogének, szén-tetraklorid, metil-kloroform), C. (hidroklór-fluor-szénhidrogének, hidro-bróm-fluor-szénhidrogének és bróm-klór-metán), E. (metil-bromid) és F. (hidro-fluor-szénhidrogének).
• A montreali jegyzőkönyv az ózonkárosító anyagok és a hidro-fluor-szénhidrogének felhasználásának és termelésének fokozatos visszaszorítását irányozza elő. Minden anyagcsoport esetében különböző ütemtervek vonatkoznak a fejlődő országokra (a továbbiakban: az 5. cikk szerinti felek) és a fejlett országokra (a továbbiakban: nem az 5. cikk szerinti felek).
• Az ütemterv a következő határidőket tartalmazza:
  • klór-fluor-szénhidrogének: 1996. január 1-je a nem az 5. cikk szerinti felek esetében és 2010. január 1-je az 5. cikk szerinti felek esetében (létezhetnek kivételek);
  • halonok: 1994. január 1-je a nem az 5. cikk szerinti felek esetében és 2010. január 1-je az 5. cikk szerinti felek esetében (létezhetnek kivételek);
  • hidroklór-fluor-szénhidrogének: 2020. január 1-je a nem az 5. cikk szerinti felek esetében és 2030. január 1-je az 5. cikk szerinti felek esetében (létezhetnek kivételek, és kis százalékot fel lehet használni a meglévő hűtőkészülékek és légkondicionáló berendezések javítására: az alapszintű felhasználás 0,5 %-a engedélyezett 2030. január 1-ig a 2020. január 1-jén meglévő hűtőkészülékek és légkondicionáló berendezések javítására a nem az 5. cikk szerinti felek esetében, és az alapszintű felhasználás – a 2030–2040 közötti 10 éves időszak átlagát véve – 2,5 %-a 2040. január 1-ig a 2030. január 1-jén meglévő hűtőkészülékek és légkondicionáló berendezések javítására az 5. cikk szerinti felek esetében);
  • a hidro-fluor-szénhidrogének esetében a nem az 5. cikk szerinti feleknel 2019 a csökkentéskezdeti dátuma, míg az 5. cikk szerinti felek többsége 2024-ben kezdi meg a fokozatos visszaszorítást.
• A montreali jegyzőkönyv 4. cikke tartalmazza a nem szerződő felekre vonatkozó kereskedelmi szabályokat: Ezek megtiltják, illetve korlátozzák a jegyzőkönyv szerződő felei számára a szabályozott anyagokkal való kereskedést a jegyzőkönyvhöz nem csatlakozó államokkal. Ennek célja maximalizálni a csatlakozók számát. A rendelkezések eredetileg az ózonkárosító anyagok első csoportjait fedték le, majd idővel kiterjesztették őket, és egymást követő módosítások formájában további anyagcsoportok is a jegyzőkönyv hatálya alá kerültek.
• A montreali jegyzőkönyv szerződő felei:
  • eljárásokat fogadnak el a be nem tartás esetén hozandó intézkedések meghatározására és a jegyzőkönyv rendelkezéseit be nem tartó felek szankcionálására;
  • 1990-től négyévente értékelik a szabályozóintézkedések végrehajtását, beleértve az anyagok tiltólistára való felvételének vagy az onnan való törlésének a lehetőségét;
  • éves jelentéstételi kötelezettséget vállalnak az egyes szabályozott anyagokról – az adatokat a jegyzőkönyv titkárságának kell elküldeni;;
  • együttműködnek a releváns legjobb technológiák, szabályozóstratégiák és az anyagok lehetséges alternatíváinak előmozdítása terén;
  • megkönnyítik a technikai segítségnyújtást annak érdekében, hogy segítsék a nem szerződő fél országokat a jegyzőkönyvhöz való csatlakozásban és annak végrehajtásában;
  • rendszeres üléseket tartanak, amelyeket a titkárság bonyolít le;
  • pénzeszközöket biztosítanak a jegyzőkönyv – beleértve a titkárságot is – működéséhez;
  • a 19. cikkben meghatározott feltételekkel bejelenthetik a jegyzőkönyv felmondásának a szándékát.

MIKORTÓL HATÁLYOS A JEGYZŐKÖNYV, ANNAK MÓDOSÍTÁSAI ÉS A KAPCSOLÓDÓ HATÁROZATOK?

• Az eredeti montreali jegyzőkönyv 1989. január 1-jén lépett hatályba.
• A 88/540/EGK határozat 1988. október 25-én lépett hatályba.
• A montreali jegyzőkönyv 1990. évi, Londonban kelt első módosítása 1992. augusztus 10-én lépett hatályba.
• A 91/690/EGK határozat 1991. december 23-án lépett hatályba.
• A montreali jegyzőkönyv 1992. évi, Koppenhágában kelt második módosítása 1994. június 14-én lépett hatályba.
• A 94/68/EK tanácsi határozat 1994. február 14-én lépett hatályba.
• A montreali jegyzőkönyv 1997. évi, Montrealban kelt harmadik módosítása 1999. november 10-én lépett hatályba.
• A 2000/646/EK határozat 2000. október 17-én lépett hatályba.
• A montreali jegyzőkönyv 1999. évi, Pekingben kelt negyedik módosítása 2002. február 25-én lépett hatályba.
• A 2002/215/EK határozat 2002. március 4-én lépett hatályba.
• A montreali jegyzőkönyv 2016. évi, Kigaliban kelt ötödik módosítása 2019. január 1-jén lépett hatályba.
• Az (EU) 2017/1541 határozat 2017. július 18-án lépett hatályba.

HÁTTÉR

• A montreali jegyzőkönyv az egyetlen olyan ENSZ-egyezmény, amelyet a világ összes országa – az ENSZ valamennyi, 197 tagországa – ratifikált. Fontos mérföldkövet jelent az ENSZ történetében. Az idő múlásával a tudományos, műszaki és gazdasági fejlődés tükrében formálódik tovább. Jelenleg közel 100 olyan mesterséges vegyi anyagot fed le, amelyek károsítják az ózonréteg azon képességét, hogy megvédje az embereket és más élőlényeket a Nap káros ultraibolya sugárzásától.
• Az Unió a jegyzőkönyvet saját jogszabályai révén hajtja végre, amelyek szigorúbb és ambiciózusabb intézkedéseket tartalmaznak.
• Míg a jegyzőkönyv szabályozza az anyagok termelését és nagybani kereskedelmét, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK rendelet például tiltja azok termékekben és berendezésekben történő használatát, valamint szabályozza és nyomon követi azokat az anyagokat, amelyek nem tartoznak a jegyzőkönyv hatálya alá.
• Ezenkívül a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 517/2014/EU rendelet magában foglalja a hidro-fluor-szénhidrogének ambiciózus, fokozatos visszaszorítását, amely már 2015-ben megkezdődött, és amely felöleli az egyes termékekben és berendezésekben található hidro-fluor-szénhidrogéneket is. Az 517/2014/EU rendelet egyes új, fluortartalmú gázokat tartalmazó termékek és berendezések forgalomba hozatalát is tiltja, és számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek segítenek megelőzni a kibocsátást.
• További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:
  • Az ózonréteg védelme (Európai Bizottság)
  • Fluortartalmú üvegházhatású gázok (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

Montreali jegyzőkönyv az ózonréteget lebontó anyagokról – Az Európai Gazdasági Közösség nyilatkozata (HL L 297., 1988.10.31., 21–28. o.)

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv módosítása (HL L 377., 1991.12.31., 30–40. o.)

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv módosítása (HL L 33., 1994.2.7, 3–10. o.)

A montreali jegyzőkönyvnek a felek kilencedik ülésén elfogadott módosítása (HL L 272., 2000.10.25., 27–28. o.)

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv módosítása (HL L 72., 2002.3.14., 20–22. o.)

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv módosítása (HL L 236., 2017.9.14., 3–13. o.)

A Tanács 88/540/EGK határozata (1988. október 14.) az ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezmény és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv megkötéséről (HL L 297., 1988.10.31., 8–9. o.)

A Tanács 91/690/EGK határozata (1991. december 12.) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv 1990 júniusában, Londonban a jegyzőkönyvhöz csatlakozott felek által elfogadott módosításának elfogadásáról (HL L 377., 1991.12.31., 28–40. o.)

A Tanács 94/68/EK határozata (1993. december 2.) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv módosításának elfogadásáról (HL L 33., 1994.2.7., 1–2. o.)

A Tanács 2000/646/EK határozata (2000. október 17.) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv módosításának elfogadásáról (HL L 272., 2000.10.25., 26. o.)

A Tanács 2002/215/EK határozata (2002. március 4.) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv negyedik módosításának elfogadásáról (HL L 72., 2002.3.14., 18–19. o.)

A Tanács (EU) 2017/1541 határozata (2017. július 17.) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv kigali módosításának az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 236., 2017.9.14., 1–2. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4–18. o.)

A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 1–3. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.10.31., 1–30. o.)

Az 1005/2009/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195–230. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 12.12.2019