A 2011/16/EU irányelv (közigazgatási együttműködési irányelv – DAC) létrehozza az Európai Unió (EU) tagállamainak nemzeti adóhatóságai közötti biztonságos közigazgatási együttműködést biztosító rendszert, valamint megállapítja az adózási célból történő információcsere szabályait és eljárásait.
Az (EU) 2021/514 módosító irányelv (közismertebb nevén „DAC7”) új szabályokat vezet be az együttműködési eljárások javítása érdekében, továbbá elrendeli a digitális platformokon keresztül áramló értékesítésekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatást.

FŐBB PONTOK

A DAC az összes adóra vonatkozik az alábbiak kivételével:

hozzáadottérték-adó (héa) és vámtételek;
a tagállamok közötti közigazgatási együttműködésről szóló egyéb uniós jogszabályok által szabályozott jövedéki adók;
a tagállamnak, vagy a tagállam egyik alegységének, illetve a közjogi szociális biztonsági intézményeknek fizetendő kötelező társadalombiztosítási járulékok.

A DAC7-ben ezt azzal a céllal módosították, hogy a DAC7-irányelv keretében cserélt információk felhasználhatóak legyenek a héa és egyéb közvetett adók vizsgálata, kezelése és végrehajtása céljából.

A releváns nemzeti hatóság köteles létrehozni egy központi kapcsolattartó hivatalt, amelynek szerepe a következő:

kapcsolattartás az Európai Bizottsággal és a többi tagállam hasonló testületeivel, akár közvetlenül, akár kijelölt szervezeti egységeken és tisztviselőkön keresztül;
információkérések feldolgozása.

Az információkéréseket a következőképpen kell kezelni.

Visszaigazolás hét munkanapon belül lehetőség szerint elektronikus úton.
Válaszadás, amilyen gyorsan csak lehet, de legkésőbb a kérés kézhezvételét követő három hónapon belül. Amennyiben a megkeresett hatóság a határidőn belül nem tud válaszolni, haladéktalanul, de minden esetben a megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül tájékoztatnia kell erről a megkereső hatóságot. A határidő nem lehet hosszabb, mint a megkeresés kézhezvételétől számított hat hónap.

Kötelező automatikus információcsere

2015-től kezdődően a nemzeti hatóságok évente legalább egyszer és – amennyiben e lehetőség rendelkezésre áll – automatikusan biztosítják az érintett tagállamoknak a következő jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozó, valamely másik tagállami illetőségű adóalanyokról rendelkezésre álló információkat:

munkaviszonyból származó jövedelem
a vezető tisztségviselők tiszteletdíja
életbiztosítások
nyugdíjak
ingatlantulajdon és abból származó jövedelem.

Az (EU) 2021/514 módosító irányelv új kategóriával, a jogdíjakból származó jövedelemmel egészíti ki a fenti jegyzéket. 2024. január 1. előtt a tagállamok legalább négy olyan kategóriáról tájékoztatják a Bizottságot, amelyek vonatkozásában az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak automatikus csere útján bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával információt kell közölniük az említett másik tagállamban illetőséggel rendelkező személyekkel kapcsolatban. Az ilyen információnak a 2025. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakokra kell vonatkoznia. A nemzeti hatóságok 2017-től kezdődően kötelesek az érintett tagállamok számára automatikusan biztosítani a valamely másik tagállamban illetőséggel rendelkező személyek pénzügyi számláival, valamint a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokkal és az előzetes ármegállapításokkal kapcsolatos információkat.

A nemzeti hatóságok ezen túlmenően a – 2016/881/EU irányelv értelmében – 2017-től automatikusan biztosítják az érintett tagállamok számára az országonkénti jelentésekkel (az EU-ban műveleteket folytató multinacionális csoportok által benyújtott jelentések) kapcsolatos információkat. Ezek az információk tartalmazzák a bevétel összegét, az adózás előtti eredményt, a megfizetett és az esedékes nyereségadót, az alkalmazottak létszámát, a jegyzett tőkét, a felhalmozott nyereséget és a tárgyi eszközöket minden egyes olyan adójogrendszer tekintetében, amelyben a csoport üzleti tevékenységet folytat.

A hatóságoknak 2018-tól továbbá hozzáférést kell kapniuk az (EU) 2015/849 irányelvvel, az Unió pénzmosás elleni jogszabályával (lásd az összefoglalót) összhangban gyűjtött, a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információkhoz.

2020-tól a nemzeti hatóságok kötelesek automatikusan információkat biztosítani a tagállamoknak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókról. Az (EU) 2020/876 irányelv az adatszolgáltatás határidejének egy legfeljebb hat hónapra kiterjedő opcionális hosszabbításáról rendelkezett a DAC6 – az (EU) 2018/822 módosító irányelv – szerinti, adótervezésben közreműködőkre és érintett adózókra vonatkozó kötelező adatszolgáltatási követelmények tekintetében.

Új adatszolgáltatási kötelezettségek a digitális platformokra vonatkozóan

Az (EU) 2021/514 módosító irányelv új adatszolgáltatási kötelezettségeket is bevezet az olyan uniós és nem uniós digitális platformok üzemeltetőire vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik bizonyos értékesítők számára a többi felhasználóhoz való kapcsolódást a következő határokon átnyúló vagy nemzeti tevékenységek elvégzése céljából:

ingatlanbérbeadás
személyi szolgáltatások
áruk értékesítése
bármilyen közlekedési eszköz bérbeadása.

A feltételeket az egynél több tagállamban teljesítő uniós digitális platformok dönthetnek úgy, hogy adatszolgáltatási kötelezettségüket e tagállamok egyikében végzik el. A DAC7 szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel rendelkező, nem uniós digitális platformok üzemeltetőinek nyilvántartásba kell vetetniük magukat valamelyik tagállamban.

A nem uniós digitális platformok üzemeltetői mentesülhetnek a DAC7 szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeik alól, amennyiben az ezzel egyenértékű adatszolgáltatási kötelezettségeiket valamely elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) teljesítik, és ez az adott adójogrendszer a megfelelő információkat egy egyedi megállapodással összhangban megosztja valamennyi érintett uniós tagállammal.

Az új V. melléklet tartalmazza az átvilágítási eljárásokat, az adatszolgáltatási követelményeket és a platformüzemeltetőkre vonatkozó egyéb szabályokat.

Spontán módon közölt információk

A nemzeti hatóságok az EU más részeiben lévő társhatóságaik számára önként biztosítják a tájékoztatást, amint lehetséges, de legkésőbb 1 hónappal annak rendelkezésre állását követően, amennyiben:

úgy gondolják, hogy adóveszteség keletkezhetett egy másik tagállamban;
egy személy az egyik országban olyan adócsökkentésben vagy -mentességben részesült, amely növelheti az adókötelezettségét egy másik országban;
üzleti kapcsolatok két személy között különböző országokban eredményezhetnek adómegtakarításokat egyikük vagy mindkettőjük számára;
vállalatcsoportokon belüli mesterséges nyereségátruházások adómegtakarításokhoz vezethetnek;
olyan tájékoztatást kapnak egy másik hatóságtól, amely fontos lehet adókötelezettségük megállapításában.

A nemzeti hatóságok:

megállapodhatnak arról, hogy két vagy több tagállam egyidejű ellenőrzést folytat le olyan adófizetőknél, akik vagy amelyek tekintetében mindegyikük érdekelt;
amelyektől tájékoztatást kérnek, vagy amelyek spontán tájékoztatást adtak, kérhetnek visszacsatolást azok felhasználóitól – amit 3 hónapon belül biztosítani kell;
amelyek valamely nem uniós országtól kapnak tájékoztatást, megtehetik, hogy ezt az információt megosztják uniós társhatóságaikkal, ha úgy gondolják, hogy hasznos lehet – ennek feltétele, hogy a szóban forgó országot tájékoztatták azon szándékukról, hogy az információt megosztják (az érintett ország jogosult megtagadni ezt).

A nemzeti hatóságok között megosztott összes információra hivatalos titoktartás vonatkozik.

A nemzeti hatóságoknak minden évben át kell adniuk az Európai Bizottságnak az automatikus információcsere volumenének adatait, és lehetőség szerint becslést kell készíteniük a kapcsolódó költségekről és a hasznokról.

Közös ellenőrzések

Az (EU) 2021/514 módosító irányelv új szakaszt tartalmaz, amelynek célja, hogy egyértelműsítse a közös ellenőrzések két vagy több tagállam közötti elvégzésére vonatkozó jogi keretet és elveket. A tagállamok kötelesek 2023. december 31-ig elfogadni és közzétenni, valamint legkésőbb 2024. január 1-jétől alkalmazni ezeket a szabályokat.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ AZ IRÁNYELV?

A 2011/16/EU irányelv 2011. március 11. óta hatályos, a tagállamok nemzeti jogába pedig 2013. január 1-ig kellett átültetni.
Az (EU) 2021/514 módosító irányelvet a tagállamok nemzeti jogába 2022. december 31-ig kell átültetni, és szabályai 2023. január 1-jétől kezdve alkalmazandók.

HÁTTÉR

Az adófizetők mobilitása, a határokon átnyúló ügyletek száma és az új pénzügyi eszközök megjelenése terén tapasztalható fejlődés tükrében a nemzeti adóhatóságoknak fokozniuk kell a közigazgatási együttműködést az adózási fegyelem biztosítása, valamint az adókijátszás, adókikerülés és az adócsalás visszaszorítása céljából.
További információk:
- Közigazgatási együttműködés a (közvetlen) adózás terén az EU-ban (Európai Bizottság)

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1–12. o.)

A 2011/16/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Tanács (EU) 2021/514 irányelve (2021. március 22.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról (HL L 104., 2021.3.25., 1–26. o.)

utolsó frissítés 06.12.2021

Top

All