A szakoktatás és -képzés területének prioritásai (2011–2020)

A Tanács meghatározza a szakoktatás és -képzés prioritásait a 2011–2020 közötti időszakra, valamint a rövid távon megvalósítandó, az Európai Unió (EU) által támogatott nemzeti célokat is.

ÖSSZEFOGLALÓ

A Tanács meghatározza a koppenhágai folyamat prioritásait a 2011–2020 közötti időszakra. A koppenhágai folyamat célja a szakképzés minőségének és vonzerejének növelése az európai szintű együttműködés megerősítése által.

Ezek a naprakésszé tett célkitűzések segítenek az Európa 2020 stratégia prioritásainak és kezdeményezéseinek meghatározásában. A szakképzés meghatározó jelentőséggel bír a stratégia két következő célkitűzésének a megvalósításában: 40%-ra növelni a 30–34 évesek között a diplomások arányát és 10% alá csökkenteni a lemorzsolódást 2020-ig.

Globális elgondolás

A Tanács megítélése szerint a teljes hatékonysághoz szükséges, hogy a szakképzési politikák a szociális és a munkaügyi politikák figyelembe vételével globális megközelítést alkalmazzanak.

2020-ra a szakképzési rendszereknek mindenki számára vonzóbbá és nyitottabbá kell válniuk a minőségi és a munkaerő-piaci szükségletekhez igazított oktatás nyújtásával. Megfelelően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy könnyen át lehessen jutni egy másik oktatási rendszerbe (iskolai oktatás, felsőoktatás stb.) A folyamatos szakképzésnek könnyen hozzáférhetőnek és még inkább karrierorientáltnak kell lennie. Meg kell erősíteni annak a lehetőségét, hogy a diák az oktatás vagy a szakmai képzés egy részét külföldön kapja meg.

Célkitűzések a 2011–2020 közötti időszakra

Több, 2020-ig elérendő stratégiai célkitűzést határoznak meg. Mindegyik célkitűzéshez kapcsolódik egy rövid távon (2011–2014 között) nemzeti szinten megvalósítandó stratégia, valamint az elérésükhöz az Európai Unió (EU) által nyújtott támogatás meghatározása is. Az alábbi hat stratégiai célkitűzést különböztetik meg:

• Az alap-szakképzés vonzóvá tétele. A nemzeti hatóságoknak rövid távon növelniük kell a szakképzés vonzerejét, emellett olyan tevékenységeket kell támogatniuk, amelyek segítségével a diákok megbarátkozhatnak a kínált pályákkal és szakmai előmenetellel.
• A szakképzés kiválóságának, minőségének és relevanciájának előmozdítása. 2011 és 2014 között fejleszteni kell a nemzeti minőségbiztosítási rendszerek gyakorlati megvalósítását. Meg kell továbbá erősíteni az egyes szakképző intézmények és a vállalatok közötti együttműködést, például azzal, hogy vállalati gyakorlatokat szerveznek az oktatók számára. A szakképző intézményeknek visszajelzést kell kapniuk arról, hogy a szakképzés keretében oklevelet szerzett diákok milyen mértékben kerülnek alkalmazásra.
• Rugalmas hozzáférés biztosítása a képzéshez és a képesítésekhez. Nemzeti szinten és rövid távon szükséges a szakképzésben való részvételt támogató eszközök használatának, valamint az érintett felek jogainak és kötelezettségeinek bemutatása. A nemzeti hatóságoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy támogassák a folyamatos szakképzésben való részvételt. 2012-ig ki össze kell kapcsolni az európai képesítési rendszer és a nemzeti rendszerek különböző szintjeit.
• A nemzetközi mobilitás támogatása a szakképzésben. Ennek érdekében az uniós országoknak támogatniuk kell a diákok és a szakemberek mobilitási programokban való részvételét, valamint a helyi és regionális hatóságokat, illetve a szakképző intézményeket abban, hogy stratégiákat fejlesszenek ki a nemzetközisítésre. A nyelvoktatást is be kell építeni a programokba.
• A kreativitás, az innováció, a vállalkozói készség és az új technológiák használatának erősítése. Nemzeti szintem támogatni kell a szakképző intézmények, a felsőoktatási intézmények, a művészeti, tervező-, kutatási és innovációs központok közötti együttműködést. A szakképző intézmények rendelkezésére kell bocsátani a szükséges új technológiai eszközöket. A gyakorlati képzések előnyben részesítésének elő kell segítenie a vállalkozói készség kialakulását.
• Mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a szakképzést többek között azzal, hogy a szakképzés jelentősebb részt kap az iskolai lemorzsolódás elleni harcban. Az alacsonyan képzett és egyéb „kockázati” csoportok részvételét is támogatni kell a megfelelő támogatási és orientációs szolgáltatásokkal, az új technológiák és a létező nyomon követési rendszerek használatával.

A Tanács emellett 5 horizontális célkitűzést is meghatároz:

• a szakképzés szereplői részvételének fokozása és az európai együttműködésnek köszönhetően elért eredmények szélesebb körben történő megismertetése;
• az európai és nemzeti eszközök irányításának összehangolása az átláthatóság, az elismerés, a minőségbiztosítás és a mobilitás terén;
• a szakképzés és a többi fontos intézkedési terület közötti együttműködés megerősítése;
• az adatok minőségének és összehasonlíthatóságának javítása az EU által a szakképzés terén folytatandó politika meghatározása érdekében;
• az uniós támogatás kiaknázása.

Háttér

A következtetésekben meghatározott célkitűzéseket a 2010. december 7-én a 33 európai ország oktatási miniszterei, szociális partnerei és az Európai Bizottság által elfogadott „bruges-i közlemény” is jóváhagyta.

JOGI AKTUS

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a szakoktatás és -képzés területén való fokozott európai együttműködés 2011–2020-as időszakra vonatkozó prioritásairól (HL C 324., 2010.12.1.,, 5–15. o.)

utolsó frissítés 24.09.2015