Felsőoktatás – együttműködés az uniós és az EU-n kívüli országok között

FŐBB PONTOK

• A közleményben meghatározott stratégia célja, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az EU-ban elindított, az Erasmus+ programhoz hasonló programok során szerzett tapasztalatokból, amely utóbbi – többek között – az oktatás és képzés nemzetközi vetületét kívánja kiszélesíteni az uniós országok és az EU-n kívüli országok felsőoktatási intézményei közötti partnerségek révén.
• A stratégia többoldalú, olyan országokat tömörítő hálózatok és partnerségek létrehozására hív fel, amelyek rendelkeznek az EU-ban találhatókhoz hasonló felsőoktatási intézményekkel, annak érdekében, hogy az érintett egyetemek megállapodásra jussanak – többek között – a következő kérdésekben:
  • azon kurzusok tudományos összetétele, amelyeken a cserediákok részt vesznek;
  • a cserediákokról külföldi tartózkodásuk ideje alatt való gondoskodásról szóló megállapodások; vagy
  • a hazai és fogadó egyetemek által elvégzett munka elismeréséről szóló megállapodások az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer¹ modelljének felhasználásával.
• A stratégia szerint ahhoz, hogy az uniós és EU-n kívüli országok között a felsőoktatás terén folytatott együttműködés valóban hatékony legyen, többre van szükség az egyszerű cserediák programoknál. Munkaerőcsere-programokra és közös programokra is szükség van.
• Az EU globális oktatási kiválóság-központként betöltött szerepének előmozdítása érdekében a stratégia a más országokban folytatott európai tanulmányok kapacitásának a növelését javasolja az uniós tanulási központok és a Jean Monnet tanszékek hálózatának kiszélesítése révén (a Jean Monnet tanszékek az olyan professzorok számára – világszerte – fenntartott pozíciókat jelentenek, akik szakterülete az európai integráció).
• A Horizont 2020 program révén támogatott Marie Skłodowska-Curie-tevékenységek a kutatók és PhD hallgatók transznacionális mobilitásának az előmozdítása révén egészíti ki a stratégiát.