Európai szociális párbeszéd

FŐBB PONTOK

A közlemény fő céljai a következők:

• a szociális partnerekkel az uniós jogszabály-tervezetek kidolgozása terén folytatott konzultáció fokozása, hogy azokba valamennyi, társadalmi hatásokkal járó kezdeményezés belekerüljön;
• a konzultációs eljárások és szabályok javítása;
• a nemzeti szervezetek közötti együttműködés előmozdítása és azok belső kormányzásának javítása;
• a szociális partnerek arra való ösztönzése, hogy szélesítsék ki és erősítsék meg a szociális párbeszédet, mégpedig több – az uniós jogszabályokba beépítendő –megállapodás létrehozásával, valamint a különböző ágazatokon belüli és azok közötti párbeszéd folyamatainak a kidolgozásával;
• az európai szociális párbeszéd eredményeiből kialakított profil érvényre juttatása;
• az európai szociális partnerek és a nemzeti hatóságok képviselői számára nyújtott képzések javítása, a helyi szociális párbeszéd és a vállalati társadalmi felelősség előmozdítása.

A párbeszéd formái

A szociális partnerekkel folytatott konzultációnak két fő formája van:

• kétirányú párbeszéd az európai munkáltatók és szakszervezetek között, amelyre ágazatokon átívelő szinten és az ágazati bizottságokon belül kerül sor;
• a hatóságok bevonásával megvalósuló háromirányú párbeszéd.

Ágazatokon belüli szociális párbeszéd

2015-re 43 ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottság jött létre. Ezek a bizottságok meghatározott ágazatok foglalkoztatásügyi és társadalompolitikai javaslataival kapcsolatos vita- és konzultációs fórumként működnek. Gyakran több munkacsoportból és bizottságból állnak.

Ágazatokon átívelő szociális párbeszéd

Az ágazatokon átívelő szociális párbeszédnek számos fóruma jött létre, többek között a következők:

• a Társadalmi Párbeszéd Bizottság, amely az ágazatokon átívelő kétirányú szociális párbeszéd fő uniós fóruma;
• az ebben a közleményben javasolt Növekedési és Foglalkoztatási Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó, amely évente kétszer ülésezik. A csúcstalálkozón a Tanács és az Európai Bizottság képviselői, valamint a szociális partnerek küldöttei üléseznek;
• a Makrogazdasági Párbeszéd, a Tanács, a Bizottság, az Európai Központi Bank és a szociális partnerek közötti véleménycsere magas szintű (minisztériumi szintű) fóruma, amelyet évente kétszer rendeznek meg és amely kétszintű – politikai és technikai – struktúra szerint épül fel;
• az uniós szociális partnerszervezetek és a Bizottság közötti információcserét biztosító együttműködési fórum;
• tanácsadó bizottságok;
• szemináriumok, a szociális partnerek közös projektjei.

Konzultáció

A jogszabályok megvizsgálása során a Bizottság konzultál a szociális partnerekkel – első körben – az adott kezdeményezés lehetséges irányáról, majd pedig annak tartalmáról.

A 2010. évi jelentés szerint az ágazaton belüli szociális párbeszéd a következőket érte el:

• több mint 500 különböző jogi helyzetű szöveghez járult hozzá, amelyek között szerepeltek közös vélemények és uniós jogszabályként végrehajtott megállapodásokra adott válaszok;
• 5 jogilag kötelező erejű szövegről állapodott meg szociális párbeszéddel foglalkozó bizottságokon belül, amelyeket irányelvek hajtottak végre.

Az ágazatokon átívelő szociális párbeszéd keretén belül is számos megállapodás született:

• 4 megállapodást az európai szociális partnerek írtak alá, amelyeket – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. és 155. cikke szerinti szociális párbeszéddel kapcsolatos eljárás keretében – irányelvekbe ültettek;
• ezenkívül 4, ágazatokon átívelő megállapodást kötöttek a szociális partnerek saját munkaprogramjuk alapján.