Igazságügyi együttműködés – Közös nyomozócsoportok együttműködési platformja

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2023/969 rendelet a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet célja, hogy a közös nyomozócsoportokban dolgozó ügyészek és bírák számára megkönnyítse az információcserét és a bűnözők bíróság elé állítását. Ezt a következőképpen éri el:

• létrehoz egy önkéntes alapon használható digitális platformot (a közös nyomozócsoportok együttműködési platformját);
• megosztja a felelősséget a platform felhasználói és a platform működéséért felelős ügynökség között;
• meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a felhasználók számára hozzáférést lehet biztosítani;
• konkrét adatvédelmi szabályokat állapít meg.

FŐBB PONTOK

A platform a következőkkel rendelkezik:

• központosított információs rendszer az ideiglenes központi adattárolásra;
• biztonságos kommunikációt biztosító szoftver;
• olyan kapcsolatok és vonatkozó IT-eszközök, amelyek támogatják a közös nyomozócsoportokat.

A platform a következőket segíti elő:

• a közös nyomozócsoportok – két vagy több európai uniós (EU-) tagállam által, meghatározott időre szóló, konkrét bűnügyi nyomozások céljából létrehozott csoportok – koordinációja és irányítása;
• műveleti vonatkozású adatok gyors és biztonságos cseréje és átmeneti tárolása;
• biztonságos kommunikáció az azonnali üzenetküldéshez, csevegéshez, valamint audiokonferenciához és videokonferenciához;
• a bizonyítékok megosztásának nyomonkövethetősége;
• a közös nyomozócsoportok értékelése.

Felelősségek

• A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA):
  • megtervezi, fejleszti és működteti a platformot;
  • nyomon követi a platform fejlesztését, és rendszeres technikai statisztikákat biztosít;
  • a platform fejlesztésének lezárását követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának;
  • a platform működésének megkezdésétől számítva legfeljebb két éven belül a platform műszaki teljesítményéről éves jelentést nyújt be az Európai Bizottságnak.
• A tagállamok:
  • biztosítják, hogy illetékes hatóságaik technikai szempontból hozzáférhessenek a platformhoz;
  • lehetővé teszik, hogy a platform felhasználói számára elérhetők legyenek a tanfolyamok.
• Az Eurojust, az Europol, az Európai Ügyészség, az OLAF és más illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy hozzáférhessenek a platformhoz.
• A közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága:
  • adminisztratív, jogi és technikai támogatást, valamint napi szintű iránymutatást és segítséget nyújt;
  • tanfolyamokat dolgoz ki és biztosít;
  • erősíti a határokon átívelő együttműködési kultúrát;
  • éves jelentést nyújt be a platform lehetséges fejlesztéseiről;
  • az eu-LISA igazgatótanácsa által létrehozott programirányítási tanács biztosítja a platform tervezési és fejlesztési szakaszának megfelelő irányítását;
  • az eu-LISA által létrehozott tanácsadó csoport biztosítja a szükséges szakértelmet;
  • a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátorai biztosítják – bizonyos feltételek mellett – a platformhoz való hozzáférést az uniós és nem uniós hatóságok, valamint az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, illetve a nemzetközi igazságügyi hatóságok számára.

Biztonság

• Az eu-LISA:
  • magas szintű kiberbiztonságot biztosít;
  • megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést;
  • biztonsági tervet, üzletmenet-folytonossági és katasztrófa utáni helyreállítási tervet fogad el;
  • együttműködik az uniós intézmények, szervek és ügynökségek hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportjával;
  • műszaki naplót vezet a platformba való belépésekről és valamennyi adatkezelési műveletről.

Adatvédelem

• A műveleti vonatkozású adatokat:
  • addig tárolják a központosított információs rendszerben, amíg a közös nyomozócsoport felhasználói le nem töltik;
  • a letöltést követően automatikusan és véglegesen törlik.
• A nem műveleti vonatkozású adatokat:
  • legfeljebb öt évig tárolják, amennyiben valamely lezárult közös nyomozócsoport értékelését tervezik;
  • értékelés hiányában automatikusan törlik.
• A platformot használó nemzeti és európai hatóságok az uniós jogszabályokkal összhangban adatkezelőnek minősülnek; a nem uniós és a nemzetközi igazságügyi hatóságok tekintetében ezt a szerepet a közös nyomozócsoport adminisztrátora tölti be.
• A platformban szereplő adatok kizárólag az adott közös nyomozócsoport céljaira használhatók fel.
• A platformhoz való hozzáférés az erre engedéllyel rendelkező tisztviselőkre korlátozódik.

A Bizottság:

• elfogadja a szükséges végrehajtási jogi aktusokat;
• az eu-LISA éves jelentései alapján négyévente átfogó értékelést biztosít a platformról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak;
• meghatározza a platform működésének kezdetét (amelynek legkésőbbi dátuma 2025. december 7-e).

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2023. június 6. óta alkalmazandó.

HÁTTÉR

Közös nyomozócsoportok 2002 óta léteznek, de olyan műszaki nehézségekkel szembesültek, mint az elektronikus információk biztonságos cseréje. Egy e célból létrehozott IT-platform a jövőben áthidalja ezeket a problémákat.

További információk:

• A közös nyomozócsoportok együttműködési platformja (Európai Bizottság)
• Közös nyomozócsoportok (Eurojust)
• Közös nyomozócsoportok (Europol).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/969 rendelete (2023. május 10.) a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 132., 2023.5.17., 1–20. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99–137. o.)

Az (EU) 2018/1726 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Tanács 2002/465/IB kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról (HL L 162., 2002.6.20., 1–3. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács jogi aktusa (2000. május 29.) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezménynek az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke szerinti létrehozásáról (HL C 197., 2000.7.12., 1–23. o.)

utolsó frissítés 17.10.2023