Halászati lehetőségek az uniós és a nem uniós vizeken (2023)

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az (EU) 2023/194 rendelet bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

• Bizonyos halállományok tekintetében a 2023. évre meghatározza az Európai Unió (EU) vizein, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket.
• Meghatározza egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeket a 2023. és 2024. évre.

FŐBB PONTOK

A rendelet hatálya alá tartozó halászati lehetőségek többek között a következők:

• a 2023. évre és – amennyiben arról e rendelet rendelkezik – a 2024. évre szóló fogási korlátok;
• a 2023. évre szóló halászati erőkifejtési korlátok, kivéve a rendelet II. mellékletében meghatározott halászati erőkifejtési korlátokat (amelyeket 2023. február 1-jétől 2024. január 31-ig kell alkalmazni);
• az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen élő bizonyos állományokra a 2022. december 1. és 2023. november 30. közötti időszakban alkalmazandó halászati lehetőségek.

Hatály

A rendelet hatálya a következőkre terjed ki:

• az uniós vizeken halászó uniós és nem uniós halászhajók;
• rekreációs célú halászat*, amennyiben arra a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak;
• partról halászatot folytató kereskedelmi halászatok.

Az EU által önállóan meghatározott halászati lehetőségeken kívül a rendelet kiterjed a nem uniós országokkal kötött többoldalú vagy kétoldalú megállapodásokból eredő halászati lehetőségekre is, nevezetesen a következőkre vonatkozó halászati lehetőségekre:

• közös halállományok, melyek:
  • az Egyesült Királysággal közösen kezelendők az Északi-tengeren és az északnyugati vizeken,
  • Norvégiával és az Egyesült Királysággal közösen kezelendők az Északi-tengeren és a Skagerrak területén, vagy
  • az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) parti államai által folytatott konzultációk hatálya alá tartoznak;
• a regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel való megállapodásokból eredő halászati lehetőségek;
• bizonyos halászati lehetőségek a nem uniós országok vizein.

Teljes kifogható mennyiség uniós halászhajók számára az uniós vizeken

• A teljes kifogható mennyiségeket (TAC) az Európai Unió Tanácsa határozza meg az Európai Bizottság javaslatai alapján.
• A teljes kifogható mennyiségek határozzák meg a vonatkozó évre a különféle halfajokból egy bizonyos területen maximálisan kifogható mennyiséget.
• A megállapított korlátok a különböző állományok fenntartható hasznosításának elvéhez igazodnak, a maximális fenntarthatósági hozamnak* és a többéves uniós gazdálkodási tervekben előírt állománygazdálkodási szabályoknak megfelelően.
• A teljes kifogható mennyiségnek megfelelő uniós kvótát felosztják, így jönnek létre az uniós tagállamok kvótái, amelyek azt mutatják, hogy az uniós kvótából mennyi jut az egyes tagállamokra.

A közös halállományokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek

A közös halállományok esetében a rendelet a legtöbb esetben végleges teljes kifogható mennyiségeket, néhány esetben pedig a konzultációk lezárásáig érvényes ideiglenes teljes kifogható mennyiségeket állapít meg.

• Az EU és az Egyesült Királyság 2022. december 16-án a kereskedelmi és együttműködési megállapodással összhangban folytatott megbeszéléseket követően megegyezett abban, hogy 2023-ra nagyszámú teljes kifogható mennyiséget határoz meg.
• 2022. december 9-én az EU, az Egyesült Királyság és Norvégia hat közös és közösen kezelt állományról állapodott meg.
• Ideiglenes teljes kifogható mennyiségeket állapítottak meg a Skagerrak területén élő két közös és közösen kezelt állományra nézve; ezek a Norvégiával folytatott kétoldalú konzultációk hivatalos lezárását követően lépnek érvénybe.
• A NEAFC 2022. november 18-i éves ülésén megállapodott az atlanti-skandináv heringre és a puhatőkehalra vonatkozó halászati lehetőségekről. Ezenkívül a NEAFC-ban tagsággal rendelkező parti államokkal a makrélára vonatkozó halászati lehetőségekről folytatott konzultációk 2022. december 6-án lezárultak, és a NEAFC ezt követően 2023. január 5-én megállapodott e halászati lehetőségekről.
• A közös állományokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket kvótákra osztják, melyek a teljes kifogható mennyiségek nem uniós országoknak, az EU-nak és a tagállamoknak juttatott részei.

Szükség esetén a rendeletben meghatározott teljes kifogható mennyiségeket az év során módosítják, hogy figyelembe vegyék a közzétett tudományos szakvéleményeket, valamint a nem uniós országokkal folytatott konzultációk és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek üléseinek eredményeit.

Kirakodási kötelezettség

Valamennyi uniós halászflottára alkalmazandó a kirakodási kötelezettség, amely tiltja a visszadobás gyakorlatát. A rendelet:

• előírja, hogy a szabályozott kereskedelmi fajok fedélzetre felvett minden fogását (a járulékos fogást* is beleértve) ki kell rakodni és bele kell számolni minden egyes uniós tagállam vonatkozó kvótájába;
• bevezet egy kvótacserealapot azon tagállamok számára, amelyek nem rendelkeznek az elkerülhetetlen járulékos fogásaikat fedező saját kvótával.

Ezenkívül az uniós kvóták figyelembe veszik a megállapított mentességeken alapuló korlátozott mértékű visszadobásokat; ezeket a mennyiségeket nem rakodják ki és nem számítják be a kvótákba, tehát az uniós kvótákból vonják le.

Korrekciós intézkedések

A rendelet felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek funkcionálisan kapcsolódnak a halászati lehetőségekhez és különböző halászati övezetekben alkalmazandók, továbbá tartalmazza azokat a szükség esetén alkalmazandó korrekciós intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az állomány gyorsan visszaálljon a maximális fenntartható hozamot biztosító szint fölé.

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

A rendelet felsorolja azokat a fajokat és halászati övezeteket, amelyek esetében a halászhajók számára tilos a halászat, illetve a halak fedélzeten tartása, átrakodása* vagy kirakodása. Ez magában foglalja az uniós és más vizeken halászó uniós halászhajókra, valamint az uniós vizeken halászó nem uniós hajókra vonatkozó tilalmakat.

Halászati engedélyek

A nem uniós vizeken halászó uniós hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát az V. melléklet A. része határozza meg.

Az uniós vizeken halászó nem uniós hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát az V. melléklet B. része határozza meg.

A regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozó vizeken halászó uniós hajókra vonatkozó intézkedések

A rendeletnek ez a része a rendelkezéseket az egyes egyezmények által érintett regionális halászati területek szerinti bontásban tartalmazza. A rendelet minden egyes terület esetén meghatározza az alábbiakat:

• a hajók halászati kapacitásának esetleges korlátozásai;
• a halászati tevékenységek engedélyezett típusai;
• a halászat tiltása bizonyos fajok esetében.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2023. január 1. óta alkalmazandó.

HÁTTÉR

A halászati lehetőségekre vonatkozó uniós rendeletnek olyan szintekre kell korlátoznia az állományok halászatát, amelyeknek összhangban kell lenniük a közös halászati politika célkitűzéseivel. A közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU rendelet (lásd az összefoglalót) a fogási és halászati erőkifejtési korlátozások vonatkozásában meghatározza az éves javaslatokhoz tartozó célkitűzéseket annak érdekében, hogy az uniós halászat ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható legyen.

További információk:

• A Tanács jóváhagyta az uniós és nem uniós vizeken 2023-ban alkalmazandó halászati lehetőségeket – sajtóközlemény (az Európai Unió Tanácsa)
• Fenntartható halászat (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács (EU) 2023/194 rendelete (2023. január 30.) bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról (HL L 28., 2023.1.31., 1–219. o.)

Az (EU) 2023/194 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács (EU) 2021/1875 határozata (2021. október 22.) az Unió által az Egyesült Királysággal a teljes kifogható mennyiségekről való megállapodás érdekében folytatott éves konzultációk során képviselendő álláspontról (HL L 378., 2021.10.26., 6–11. o.)

Kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-Közösség, másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között (HL L 149, 2021.4.30., 10–2539. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, a 2019/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105–201. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/973 rendelete (2018. július 4.) az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a kirakodási kötelezettség Északi-tengeren történő végrehajtásának részletes meghatározásáról, valamint a 676/2007/EK és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 179., 2018.7.16., 1–13. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81–104. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 1–52. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1139 rendelete (2016. július 6.) a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2187/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról és az 1098/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2016.7.15., 1–15. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22–61. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1–50. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 07.03.2023