A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia

FŐBB PONTOK

Annak érdekében, hogy 2030-ra a biológiai sokféleség helyzete javulni kezdjen, a stratégia a következő négy fő területen állapít meg számos célkitűzést és kötelezettségvállalást.

1. A védett területek koherens hálózata

   A hálózat:

   • az Unió szárazföldi területe legalább 30 %-ának és tengeri területe legalább 30 %-ának jogi védelmet biztosít a szükséges ökológiai folyosókkal együtt egy valóban transzeurópai természetvédelmi hálózat részeként;
   • szigorú védelmet biztosít az uniós védett területek legalább egyharmadának, ezen belül valamennyi meglévő természetes² és öreg erdőnek³;
   • a védett területeket hatékonyan kezeli, ami egyértelmű természetvédelmi célok és intézkedések meghatározását és azok megfelelő nyomon követését követeli meg;

   Az Európai Bizottság az uniós országokkal együtt 2021 végéig újabb védett és szigorúan védett területekre vonatkozóan állapít meg és hagy jóvá kritériumokat és útmutatást.

   Az uniós országoknak ezután 2023 végéig kell felmutatniuk jelentős előrelépést az új védett területek és ökológiai folyosók jogi kijelölése terén.

   2024-ig a Bizottság értékelni fogja, hogy az Unió jó úton halad-e a 2030-ra kitűzött célok teljesítése felé, valamint a további intézkedések – beleértve az uniós jogszabályok – szükségességét.

2. Uniós természet-helyreállítási terv

   A terv többek között a következő, 2030-ig teljesítendő kötelezettségvállalásokat foglalja magában:

   • egy hatásvizsgálatot követően 2021-ben javaslat előterjesztése jogilag kötelező erejű uniós természet-helyreállítási célokra;
   • a leromlott állapotú, szénben gazdag ökoszisztémák helyreállítása;
   • annak a biztosítása, hogy az élőhelyek és a fajok tendenciáiban és védettségi helyzetében ne legyen romlás, és a jelenleg kedvezőtől eltérő védettségi helyzetű fajok és élőhelyek legalább 30 %-a elérje a kedvező védettségi helyzetet vagy legalább javuló tendenciát mutasson.
   • a beporzók állományaival kapcsolatos hanyatlás megfordítása;
   • a vegyi növényvédő szerek használata és kockázata 50 %-kal csökkenjen, a legkockázatosabb növényvédő szerek használata pedig 50 %-kal visszaessen;
   • a mezőgazdasági területek legalább 25 %-án ökológiai gazdálkodás folyjon, és az agroökológiai gyakorlatok sokkal elterjedtebbé váljanak;
   • a szennyezett talajú területek helyreállításában jelentős előrelépést érjünk el;
   • 3 milliárd új fát ültessünk az EU-ban a biodiverzitás jegyében és az ökológia elveinek tiszteletben tartásával;
   • legalább 25 000 km szabályozatlan folyóvíz helyreállítása;
   • az idegenhonos inváziós fajok által veszélyeztetett vörös listás fajok száma 50 %-kal visszaessen;
   • legalább 50 %-kal csökkenjen a trágyázásból származó tápanyagveszteség, vagyis a műtrágyahasználat legalább 20 %-kal essen vissza.
   • a legalább 20 000 lakosú európai városok 2021 végéig nagyszabású városzöldítési tervvel rendelkezzenek;
   • a halászati és kitermelési tevékenységek érzékeny fajokra és élőhelyekre gyakorolt negatív hatásai jelentősen csökkenjenek;
   • a tengeri fajok járulékos fogásai⁴ megszűnjenek, vagy olyan alacsonyak legyenek, ami lehetővé teszi az állományok helyreállását és fennmaradását.
3. Az átalakító erejű változások előmozdítása

   A kötelezettségvállalások teljesítésének biztosítása és a gyökeres változások előmozdítása érdekében a Bizottság és az uniós országok a következő intézkedéseket teszik.

   • Biológiai sokféleségre vonatkozó, együttműködésen alapuló, végrehajtási kötelezettségekből és mérföldkövekből álló irányítási keretet hoznak létre az elszámoltathatóság és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítésében részt vevők közös felelősségének biztosítása érdekében. A keretrendszer az érdekeltek bevonását, az átláthatóságot és a részvételen alapuló kormányzást is segíti. Ez egy nyomonkövetési és felülvizsgálati mechanizmus létrehozását is magában foglalja. Ez közösen megállapítandó mutatókészlettel fog dolgozni, melyek lehetővé teszik az eredmények rendszeres értékelését, valamint az esetleg szükséges korrekciós intézkedések megállapítását. A Bizottság 2023-ban értékelni fogja e megközelítés eredményeit és alkalmasságát, és mérlegeli, hogy szükség van-e jogilag kötelező erejű irányítási megközelítésre.
   • Fokozzák az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtását és érvényesítését.
   • Mind magán-, mind közfinanszírozási forrásokat mozgósítanak nemzeti és uniós szinten a beruházásoknak a környezetbarát gazdaságélénkítés és a természetalapú megoldások felé való tereléséhez, valamint a biológiai sokféleség védelmével és helyreállításával kapcsolatos ismeretek, oktatás és készségek fejlesztéséhez.
4. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, nagyratörő globális menetrend

   Az Unió ehhez a menetrendhez a következőképpen járul hozzá:

   • kész a vezető szerep vállalására és a biológiai sokféleséget védő nagyratörő szövetség létrehozására a hozzá hasonlóan gondolkodókkal, hogy a 2020 utáni időszakra ambiciózus, globális biodiverzitási keret kerüljön elfogadásra;
   • külpolitikai eszközöket vesz igénybe a biológiai sokféleség védelmének és helyreállításának elősegítése érdekében, különösen a nemzetközi óceánpolitikai irányítás, a kereskedelem, a nemzetközi együttműködés, a szomszédságpolitika és az erőforrások mozgósítása terén.

   A Bizottság 2024-ig értékelni fogja a stratégia szerinti előrelépést, valamint a további intézkedések szükségességét a célok teljesítése érdekében.