Az állami támogatás fogalma

FŐBB PONTOK

Az állami támogatás meghatározása az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében

• Bámiféle, egy uniós ország által adományozott vagy állami erőforrásokból bármilyen formában adott támogatás, amely torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget azáltal, hogy bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk előállítását előnyben részesíti, az uniós országok közötti kereskedelemre gyakorolt hatása miatt, szükségképpen összeegyeztethetetlen a belső piaccal.
• Az állami támogatás jelenlétét 4 halmazati kritérium jelzi:
  • a támogatást az állam adja vagy állami erőforrásokból származik;
  • előnyöket biztosít egy vagy több vállalkozásnak – szelektív előny van jelen;
  • a támogatás torzítja vagy torzíthatja a versenyt; és
  • hatással van az uniós országok közötti kereskedelemre.

Iránymutatás és pontosítás

Az uniós bíróságok esetjogának és az Európai Bizottság határozathozatali gyakorlatának módszeres összegzése révén a közlemény átfogó iránymutatást ad az állami támogatás meghatározásának összes aspektusáról.

• A vállalkozás és a gazdasági tevékenység fogalma – miszerint az érintett jogalany gazdasági tevékenységet végez-e:
  • a Bíróság következetesen úgy definiálja a „vállalkozásokat”, mint gazdasági tevékenységet folytató jogalanyok, függetlenül attól, hogy milyen a jogi formájuk és milyen módon kapnak finanszírozást. A „gazdasági tevékenység” olyan tevékenység, amely áruk és szolgáltatások felkínálását jelenti a piacon.
• Állami eredet – miszerint a támogatás közpénzekből származik:
  • a közvetlenül vagy közvetve állami erőforrásokból és az államnak tulajdonítható módon adott támogatás állami támogatásnak minősülhet. Az állami erőforrások magukban foglalják a közszféra összes erőforrását, beleértve az államon belüli más testületek (decentralizált, szövetségi, regionális vagy egyéb) erőforrásait, illetve bizonyos körülmények esetén a magánszervezeteket.
• Előny – miszerint gazdasági haszonra tettek szert:
  • előnyt jelent, ha egy vállalkozás pénzügyi helyzete, állami beavatkozás eredményeként, a szokásos piaci feltételektől eltérő feltételek miatt javul.
• Szelektivitás – miszerint a közpénzből való támogatás előnyt biztosít, szelektív módon, bizonyos vállalkozások vagy vállalkozási kategóriák vagy bizonyos gazdasági szektorok számára:
  • azok az általános intézkedések, amelyek egy uniós országon belül minden vállalkozás számára azonos alapon elérhetők, nem szelektívek. Ahhoz azonban, hogy az intézkedések valóban általános jellegűek legyenek, azok hatálya ténylegesen nem csökkenthető gyakorlati hatást korlátozó tényezőkkel.
• A kereskedelemre és a versenyre gyakorolt hatás – miszerint a gazdasági tevékenység torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, azáltal, hogy bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk előállítását előnyben részesíti, az uniós országok közötti kereskedelemre gyakorolt hatása miatt:
  • az állam által nyújtott intézkedés akkor tekinthető úgy, hogy torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, ha feltehetően javítja a kedvezményezett más versenytárs vállalkozásokkal szembeni versenypozícióját. Nem szükséges megállapítani, hogy a támogatás tényleges hatással van-e az uniós országok közötti kereskedelemre, hanem csak azt, hogy e támogatás képes-e hatást gyakorolni a kereskedelemre.

Állami beruházás az infrastruktúrába

• Emellett a közlemény világossá tesz számos, az infrastruktúrába történő befektetésekre vonatkozó pontot, amikor az infrastruktúrára fordított állami beruházás előnyben részesít egy vállalkozást, előnyt biztosít a számára, és hatással van a versenyre és az uniós országok közötti kereskedelemre.
• Infrastruktúraprojektek során gyakran a szereplők több kategóriája is érintett, és a bennük foglalt állami támogatás potenciálisan előnyben részesítheti az infrastruktúra építését (a bővítést vagy fejlesztést is beleértve), üzemeltetését vagy használatát. A közlemény ezért konkrét iránymutatást ad az alábbiak közötti különbségtételre vonatkozóan:
  • támogatás az infrastruktúra fejlesztője és/vagy első tulajdonosa számára;
  • támogatás az üzemeltetők számára (olyan vállalkozások, amelyek közvetlenül használják az infrastruktúrát, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak a végfelhasználók részére, olyan vállalkozásokat is beleértve, amelyek gazdasági célú hasznosítás érdekében megvásárolják az infrastruktúrát a fejlesztőtől/tulajdonostól vagy amelyek koncessziót vagy lízinget szereznek az infrastruktúra használatára és üzemeltetésére vonatkozóan); és
  • támogatás az infrastruktúra végfelhasználói számára.