A nyugati vizekben és a szomszédos vizekben halászott állományokra vonatkozó többéves terv

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A nyugati vizekben és a szomszédos vizekben halászott állományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló (EU) 2019/472 rendelet

MI A RENDELET CÉLJA?

A tengeri környezetre vonatkozó EU-stratégiával és az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményével összhangban a rendelet célja:

• halászatok kezelése a nyugati vizekben;
• visszaállítani és fenntartani a halászott fajok populációit, olyan szintek felett, amelyek biztosíthatják a maximális fenntartható hozamot (MSY)*; valamint
• elkerülni és csökkenteni a nem szándékos fogásokat.

Az érintett uniós halászflotta többnyire belga, német, ír, spanyol, francia, holland, portugál és egyesült királysági (1) hajóból áll.

FŐBB PONTOK

A rendelet meghatároz egy többéves tervet* az alább felsorolt halállományokra, beleértve a mélytengeri állományokat is, a nyugati vizek és a szomszédos vizek meghatározott területein:

• fekete abroncshal (Aphanopus carbo);
• gránátoshal (Coryphaenoides rupestris);
• farkassügér (Dicentrarchus labrax);
• közönséges tőkehal (Gadus morhua);
• rombuszhalak (Lepidorhombus spp.);
• ördöghalfélék (Lophiidae);
• foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus);
• vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus);
• szürke tőkehal (Merluccius merluccius);
• kék menyhal (Molva dypterygia);
• norvég homár (Nephrops norvegicus);
• nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo);
• sima lepényhal (Pleuronectes platessa);
• sávos tőkehal (Pollachius pollachius);
• közönséges nyelvhal (Solea solea).

A rendelet vonatkozik a fent felsorolt állományok nyugati vizeken történő halászata során a járulékos halfogásra* is.

A terv hozzájárul a következőkhöz:

• a közös halászati politikához (KHP), különös tekintettel az elővigyázatossági megközelítés alkalmazására a halászati gazdálkodás során, és az arról való gondoskodáshoz, hogy a halállományok hasznosítása visszaállítsa és fenntartsa a populációkat olyan szintek felett, amelyek maximális fenntartható hozamot tudnak biztosítani;
• a halak visszaengedésének megszüntetése a nem szándékos fogások elkerülésére és csökkentésére;
• a kirakodási kötelezettség megvalósítása azoknál a fajoknál, amelyekre fogási korlátozások vannak.

Ehhez szükség van egy ökoszisztéma-alapú megközelítésre* a halászati gazdálkodásban, a halászat által a tengeri ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimalizálása érdekében.

Meghatározott halászati mortalitás *

A cél halászati mortalitást, amelynek tartománya meghatározásra kerül a rendelet hatálya alá tartozó egyes fajok és területek vonatkozásában, a lehető leghamarabb, és fokozatosan legalább 2020-ig el kell érni, és ezen időpont után fent kell tartani. A tartományoknak – tudományos szakvélemény alapján és az Európai Bizottság felülvizsgálatától függően – sürgősen figyelembe kell venniük a változó körülményeket, biztosítaniuk kell a rugalmasságot a vegyes halászattal kapcsolatos helyzetekre való reagáláshoz és hozzá kell járulniuk a kirakodási kötelezettséghez.

Biztosítékok

A halászati lehetőségek annak biztosításával lettek kialakítva, az ívó állomány 5 %-nál kisebb eséllyel essen a referencia-határérték alá, és konkrét állományvédelmi intézkedéseket kell bevezetni, ha a tudományos szakvélemény szerint az állomány veszélyben van.

Járulékos halfogás kezelése

A járulékos fogás állományainak kezelése, ideértve adott esetben a halászati lehetőségeket, figyelembe veszi a rendelkezésre álló legjobb tudományos tanácsokat és az összes állománynak a maximális fenntartható hozamon történő halászata során felmerülő kihívásokat, különös tekintettel olyan helyzetekre, amikor ez azt eredményezi, hogy a hatóságok idő előtt leállítják a halászatot az állományok megőrzése érdekében.

Technikai intézkedések

Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére a következő technikai intézkedések tekintetében:

• a halászeszközök (felszerelés) meghatározása (vagy módosítása) és azok használatának szabályai;
• a halászat megtiltása vagy korlátozása meghatározott területeken;
• a halászat megtiltása vagy korlátozása vagy bizonyos típusú halászeszközök használata, meghatározott időszakokban;
• minimális állományvédelmi referenciaméretek.

A Tanács évente meghatározza a La Manche csatorna nyugati részén a nyelvhal halászatának ellenőrzését szolgáló technikai intézkedéseket.

Egyéb rendelkezések

Ha a tudományos szakvélemény alapján a rekreációs célú halászat jelentős hatással van egy állomány halászati mortalitására, a Tanács átlátható és objektív kritériumok alapján, ideértve a környezeti, társadalmi és gazdasági kérdéseket is – megkülönböztetéstől mentes korlátokat határozhat meg a rekreációs halászatra.

Az egyes nyugati vizek övezeteire vonatkozóan minden uniós ország halászati engedélyeket ad ki az 1224/2009/EK rendelettel összhangban a lobogója alatt közlekedő és az adott területen halászati tevékenységeket folytató hajóknak. Ezek korlátozhatják az adott halászeszközt alkalmazó hajók összkapacitását is. A Bizottság korlátozásokat határozzon meg az érintett tagállamok flottáinak összkapacitására vonatkozóan.

Amennyiben az állományokat nem uniós országok is halásszák, az Unió tárgyalásokba kezd ezek fenntartható módon történő gazdálkodása érdekében, és halászati lehetőségeket cserélhet.

Amikor a tervet 5 évenként értékelik, a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a terv eredményeiről és azokról a hatásokról, amelyek a rendelet hatálya alá tartozó állományokra és az ezeket az állományokat hasznosító halászatokra vonatkoznak.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

A rendelet 2019. március 26., kedd óta van hatályban.

HÁTTÉR

Lásd továbbá:

• Halászatok: Többéves tervek (Európai Bizottság)
• Az EU halállományának menedzselése (Tanács).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/472 rendelete (2019. március 19.) a nyugati vizekben és a szomszédos vizekben halászott állományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, az (EU) 2016/1139 és az (EU) 2018/973 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 83., 2019.3.25., 1–17. o.)

Az (EU) 2019/472 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/973 rendelete (2018. július 4.) az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a kirakodási kötelezettség Északi-tengeren történő végrehajtásának részletes meghatározásáról, valamint a 676/2007/EK és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 179., 2018.7.16., 1–13. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1139 rendelete (2016. július 6.) a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2187/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról és az 1098/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2016.7.15., 1–15. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1–50. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. Június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19–40. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 28.10.2019

---

(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.