Megállapodás az Európai Közösség és a csendes-óceáni államok között

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Átmeneti partnerségi megállapodás az Európai Közösség és a csendes-óceáni államok között

2009/729/EK határozat az Európai Közösség és a csendes-óceáni államok közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

MI A MEGÁLLAPODÁS ÉS A HATÁROZAT CÉLJA?

A megállapodás céljai a következők:

• lehetővé tenni, hogy a csendes-óceáni államok élvezhessék az EU által a gazdasági partnerségi megállapodásokról (GPM) szóló tárgyalások keretében felkínált jobb piaci hozzáférést, valamint valamint elkerülni a kereskedelmi zavarokat a csendes-óceáni államok és az EU között a Cotonoui Megállapodás szerint megadott kereskedelmi kedvezmények 2007. december 31-i lejárta miatt, a két fél közötti átfogó GPM megkötéséig;
• elősegíteni a fenntartható fejlődést és a csendes-óceáni államok fokozatos integrálódását a világgazdaságba, politikai döntéseiknek és fejlesztési prioritásaiknak megfelelően;
• létrehozni egy, közös érdeken alapuló szabadkereskedelmi övezetet a felek között, és ezt a célt a kereskedelem fokozatos liberalizálásával teljesíteni, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaihoz, valamint az aszimmetria elvéhez igazodva, miközben az EU – a megállapodás szerinti kötelezettségvállalások szintjét és időzítését illetően – figyelembe veszi a csendes-óceáni államok specifikus igényeit és kapacitáskorlátait;
• kialakítani a megfelelő vitarendezési eljárásokat;
• kialakítani a megfelelő intézményi keretet.

A határozat az Európai Közösség (a jelenlegi EU) nevében megköti a megállapodást.

FŐBB PONTOK

A csendes-óceáni államok megnevezés 15 független országot foglal magában a csendes-óceáni térségben (Cook-szigetek, Kelet-Timor, Fidzsi, Kiribati, Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Niue, Palau, Pápua Új-Guinea, Szamoa, Salamon-szigetek, Tonga, Tuvalu és Vanuatu).

A megállapodás a Cotonoui Megállapodás 2. és 9. cikkében meghatározott alapvető elveken és elemeken alapul. A megállapodás 5 részre tagolódik:

• 1.

  Kereskedelmi partnerség a fenntartható fejlődésért

  • A felek ismételten megerősítik, hogy a fenntartható fejlődés mint cél a megállapodás szerves része, a Cotonoui Megállapodás 1., 2. és 9. cikkében meghatározott átfogó céloknak és alapelveknek megfelelően, azzal a kötelezettségvállalással, hogy figyelembe veszik az érintett országok lakosságának és a jövő nemzedékeinek emberi, kulturális, gazdasági, szociális, egészségügyi és környezeti érdekeit.
  • A döntéshozatali módszerek a felelősségvállalás, a részvétel és a párbeszéd alapvető elvein alapulnak.
  • A megállapodás a regionális integrációra épít, és annak elmélyítése a célja.
  • A felek a nemzetközi fórumokon együttműködnek a megállapodás szempontjából lényeges kérdésekben.
• 2.

  Árukereskedelem

  A megállapodás az EU-ból vagy a csendes-óceáni államokból származó, meghatározott vámtarifaszám alá tartozó termékekre alkalmazandó.

  A következőkre terjed ki:

  • vámok;
  • piacvédelmi eszközök, pl. dömpingellenes és védintézkedések;
  • nem vámjellegű intézkedések (a mennyiségi korlátozások tilalma, a belső adózással és szabályozással kapcsolatos nemzeti elbánás, mezőgazdasági exporttámogatások);
  • a vámügyek és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése (vámügyi és közigazgatási együttműködés, vámeljárások, a vámhatóságok kapcsolata az üzleti közösséggel, a vámérték megállapítása, a vámügyi szabványok összehangolása regionális szinten);
  • a kereskedelem technikai akadályai, valamint egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések;
  • kivételek, pl. a biztonság, az adózás, a fizetési mérleggel kapcsolatos nehézségek, az emberek, állatok vagy növények élete vagy egészsége, az élelmiszerbiztonság stb. vonatkozásában.
• 3.

  A viták elkerülése és rendezése

  A megállapodásnak az a célja, hogy elkerülje és rendezze a felek közötti vitákat, hogy kölcsönösen elfogadott megoldást érjenek el.

  A következőkre terjed ki:

  • konzultáció és közvetítés;
  • vitarendezési eljárások;
  • általános rendelkezések, beleértve a WTO-kötelezettségekkel összefüggésben fennálló kapcsolatot.
• 4.

  Intézményi rendelkezések

  A megállapodás létrehoz egy kereskedelmi bizottságot, amely a felek képviselőiből áll és a megállapodás végrehajtásával foglalkozik, ideértve a következőket:

  • saját eljárási szabályzatának megalkotása;
  • különleges jogkörök átruházása a különbizottságokra (pl. a vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó különbizottságra).
• 5.

  Általános és záró rendelkezések

  Ezek fogalommeghatározásokat és rendelkezéseket tartalmaznak a következők területén:

  • koordinátorok és információcsere;
  • regionális preferenciák;
  • kapcsolatok a Cotonoui Megállapodással, a WTO-megállapodással és egyéb nemzetközi megállapodásokkal;
  • felülvizsgálat;
  • a tárgyalások folytatásához és a megállapodáshoz való csatlakozáshoz szükséges eljárások stb.

HATÁLYBALÉPÉS

• A megállapodás még nincs hatályban.
• Ideiglenesen érvénybe lépett az EU és Pápua Új-Guinea között, 2009. december 20 óta alkalmazzák.
• Ideiglenesen hatályba lépett az EU és Fidzsi között, 2014. július 28 óta alkalmazzák.
• Ideiglenesen hatályba lépett az EU és Szamoa között, 2018. december 31 óta alkalmazzák.
• Ideiglenesen hatályba lépett az EU és aSalamon-szigetek között, 2020. május 17 óta alkalmazzák.

HÁTTÉR

• Tonga megkezdték a csatlakozási eljárást ehhez a megállapodáshoz.
• A megállapodás egyike azoknak a GPM-eknek, amelyeket az EU az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-) országokkal meg szándékozik kötni.
• Csendes-óceáni térség (Európai Bizottság)
• Gazdasági partnerség (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

Átmeneti partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok között (HL L 272., 2009.10.16., 2–715. o.)

A Tanács 2009/729/EK határozata (2009. július 13.) az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 272., 2009.10.16., 1. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Cotonouban 2000. június 23-án aláírt partnerségi megállapodás egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között (HL L 317., 2000.12.15., 3–353. o.)

A partnerségi megállapodás későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Megújított partnerség az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal (JOIN(2016) 52 final, 2016.11.22.)

Értesítés az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodás ideiglenes alkalmazásáról (Fidzsi Köztársaság) (HL L 228., 2014.7.31., 2. o.)

Értesítés az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodás ideiglenes alkalmazásáról (Szamoa) (HL L 13., 2019.1.16., 1. o.)

Értesítés az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodás ideiglenes alkalmazásáról (Salamon-szigetek) (HL L 158., 2020.5.20., 1. o.)

utolsó frissítés 23.04.2020