Az Amszterdami Szerződés

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Unióról szóló szerződést módosító Amszterdami Szerződés

MI A SZERZŐDÉS CÉLJA?

• A szerződés pontosította és naprakésszé tette az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződést.
• Az általa bevezetett jelentős módosítások célja részben az is volt, hogy felkészítse az EU-t a jövőbeni bővítésre.

FŐBB PONTOK

A szerződés a következő célokat határozza meg az EU számára:

• elősegíteni a gazdasági növekedést és a társadalmi haladást, magas foglalkoztatottsági szint, valamint kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés;
• az EU helyzetének megerősítése nemzetközi színtéren;
• az uniós polgárok jogainak és érdekeinek megerősítése;
• az EU a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés térségeként történő fenntartása és fejlesztése;
• az uniós jog korpuszának (más néven az uniós vívmányok) fenntartása és fejlesztése.

Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)

• Ezt a következők erősítik:
  • közös stratégiák, együttes fellépések, együttes álláspontok kialakításának lehetősége, valamint az uniós országok közötti rendszerezettebb együttműködés;
  • az EU biztonságával kapcsolatos problémák beemelése, beleértve a közös védelmi politika fokozatos kialakítását a KKBP keretén belül;
  • szorosabb kapcsolat kialakítása a védelmi szervezettel, a Nyugat-európai Unióval;
  • a tagországok felé irányuló elvárás, hogy összehangolják álláspontjaikat a nemzetközi szervezetekben, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetében;
  • a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztség létrehozása – a szerepet a Tanács Főtitkára tölti be;
  • szakpolitika-tervezési és korai előrejelzési egység létrehozása.

Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés

• A rendőri együttműködés a következőket tartalmazza:
  • a bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása;
  • releváns adatok összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje;
  • közös képzési kezdeményezések és tisztségviselő-cserék szervezése;
  • nyomozási technikák értékelése, különösen a szervezett bűnözés felderítése vonatkozásában;
  • az Europol erőforrásainak használata az ügyészek és nyomozók közötti közvetítés során, vagy az EU-n belüli bűnözéssel kapcsolatos kutatás, dokumentáció vagy statisztikai hálózat létrehozása érdekében.
• Az igazságügyi együttműködés a következőket tartalmazza:
  • a kiadatás (az a mechanizmus, amelynek révén egyik állam egy másik államtól kéri bizonyos személyek hazaküldését, amennyiben bűncselekménnyel vádolják őket, vagy börtönbüntetést kell letölteniük) megkönnyítése az uniós országok között;
  • a nemzeti szabályok közötti kompatibilitás biztosítása;
  • a joghatósági összeütközések megelőzése;
  • minimumszabályok megállapítása a szervezett bűnözéssel, terrorizmussal és a tiltott kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények és büntetőjogi szankciók vonatkozásában.

Szorosabb együttműködés

Azok az uniós kormányok, amelyek szorosabban szeretnének együttműködni egymással bizonyos szakpolitikai területeken, megtehetik ezt, amennyiben az együttműködés:

• az EU céljait és érdekeit segíti elő, és tiszteletben tartja annak alapelveit;
• végső eszközként használatos;
• magában foglalja legalább az uniós országok többségét;
• nem befolyásolja az uniós jogot;
• tiszteletben tartja a nem részt vevő országok hatásköreit, jogait, kötelezettségeit és érdekeit.

Vízumok, menedékjog, bevándorlás és a személyek szabad mozgásával kapcsolatos egyéb politikák

• Ezek a szakpolitikák a kormányközi együttműködésből az uniós döntéshozatal mindennapi részévé válnak. Az uniós kormányoknak öt éven belül intézkedéseket kell elfogadniuk a következők vonatkozásában:
  • a bűnözés megelőzése és a bűnüldözés megerősítése a nem uniós állampolgárok jogainak biztosításával;
  • az igazságszolgáltatási és közigazgatási együttműködés megerősítése;
  • az EU külső határainál végzett ellenőrzésekre vonatkozó szabványok és eljárások;
  • vízumszabályok megállapítása;
  • menedékjog iránti kérelmek kezelésére vonatkozó kritériumok és mechanizmusok meghatározása.
• A Schengeni Megállapodást, amely útlevél nélküli utazást biztosít az EU-n belül, az uniós jogrend részévé tették (kivétel az Egyesült Királyság (1) és Írország, amelyek nem vesznek részt a megállapodásban).

Foglalkoztatás

• Az EU magas foglalkoztatás iránti elkötelezettségét a következők segítik elő:
  • a célkitűzés figyelembevétele az uniós szakpolitikák és tevékenységek kidolgozása és végrehajtása során;
  • éves jelentés benyújtása megbeszélésre az uniós vezetőknek;
  • minden kormánynak évente egyszer tájékoztatást kell nyújtania a magas foglalkoztatottsági szint érdekében megtett intézkedéseiről;
  • foglalkoztatási tanácsadó bizottság létrehozása.

Intézményi kérdések

• Jogalkotási eljárás
  • az együttdöntési eljárást – amelynek során az uniós kormányok minősített többségi szavazással, az Európai Parlamenttel közösen jogszabályokat fogadnak el – a legtöbb szakpolitikai területre kiterjesztették, valamint egyértelmű szabályokat határoztak meg a viták kezelésére egy egyeztetőbizottság létrehozásával.
• Európai Parlament
  • legfeljebb 700 tagja lehet;
  • javaslatokat fogalmaz meg az európai választások egységes eljárására vonatkozóan;
  • szabályozásokat és általános feltételeket határoz meg a képviselők feladataira vonatkozóan;
  • szavazással jóváhagyja az Európai Bizottság elnökét és a Bizottságot.
• Európai Bizottság
  • egy legfeljebb 20 tagú EU-ban minden országnak volna egy biztosa, feltéve, hogy megegyeztek a nemzeti szavazatok súlyozásáról a Tanácson belül;
  • a 21. tagország csatlakozása előtt legalább egy évvel az EU intézményi felépítését átfogóan felül kell vizsgálni.

Szankciók

Az uniós kormányok megszüntethetik egy tagország szerződésben foglalt jogait, ideértve a jogszabálytervezetekhez kapcsolódó szavazati jogot, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az illető tagország „súlyosan és tartósan megsértette” az EU alapelveit.

Egyszerűsítés

A szerződés egyszerűsíti a különböző uniós szerződéseket több mint 50 elavult cikk módosításával vagy törlésével, valamint a fennmaradó cikkek újraszámozásával a jobb áttekinthetőség érdekében.

MIKORTÓL HATÁLYOS A SZERZŐDÉS?

A szerződést 1997. október 2-án írták alá, és 1999. május 1-jén lépett hatályba.

FŐ DOKUMENTUM

Amszterdami Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösségeket létrehozó szerződések és bizonyos kapcsolódó jogi aktusok módosításáról (HL C 340., 1997.11.10., 1–144. o.)

utolsó frissítés 04.04.2018

---

(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.