Az Európai Parlament eljárási szabályzata

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:

Eljárási szabályzat – 9. parlamenti ciklus

MI A SZABÁLYZAT CÉLJA?

• A szabályzat megalapozza az EU egyetlen páneurópai, közvetlenül választott intézményének belső szervezetét és működését. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 232. cikke az Európai Parlamentre ruházza annak jogát, hogy saját eljárási szabályzatot fogadjon el.
• A dokumentum lefedi a parlamenti munkák minden eljárási aspektusát.

FŐBB PONTOK

A szabályzat a parlamenti élet alábbi aspektusaira terjed ki:

Az Európai Parlament tagjai (az európai parlamenti képviselők):

• mandátumukat függetlenül gyakorolják;
• bizonyos kiváltságokat és mentességeket élveznek;
• kötelesek tiszteletben tartani az európai parlamenti képviselők statútumát és más jogi kötelezettségeket, ideértve a pénzügyi érdekeltségeik átláthatóságára vonatkozó szabályokat.

Parlamenti tisztségviselők

Az európai parlamenti képviselők az elnököt, a tizennégy alelnököt és az öt quaestort titkos szavazással választják meg két és fél év időtartamra.

• Az elnök:
  • irányítja a Parlamentet és annak valamennyi tevékenységét;
  • képviseli a Parlamentet;
  • biztosítja a szabályzat betartását és a rend fenntartását;
  • megnyitja, felfüggeszti és berekeszti az üléseket, levezeti a vitákat, és felügyeli a szavazást;
  • döntést hoz a módosítások, a szavazásra bocsátott egyéb szövegek és a parlamenti kérdések elfogadhatóságáról; és
  • a parlamenti bizottságokhoz utalja az őket érintő ügyeket.
• Az alelnököknek specifikus felelősségeik vannak, valamint szükség esetén helyettesítik az elnököt.
• A quaestorok felelnek a képviselőket közvetlenül érintő igazgatási és pénzügyi feladatokért.
• Az Elnökség a Parlament elnökéből és a tizennégy alelnökből áll. Az Elnökség dönt a Parlamentet érintő pénzügyi, szervezeti és adminisztratív ügyekről.
• Az Elnökök Értekezlete a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok (lásd alább) elnökeiből áll. Ez a testület szervezi a Parlament politikai munkáját, valamint dönt a jogalkotási tervezés kérdéseiben.
• A Bizottsági Elnökök Értekezlete az összes állandó és különbizottság elnökéből áll. Ajánlásokat tehet a bizottságok munkájára és a plenáris ülések napirendtervezetére vonatkozóan.
• A Küldöttségi Elnökök Értekezlete a világ más részein működő parlamentekhez delegált küldöttségek elnökeiből áll. Ajánlásokat tehet a küldöttségek munkájára vonatkozóan.
• Az európai parlamenti képviselők politikai hovatartozásuknak megfelelően képviselőcsoportokat alakítanak. Egy képviselőcsoport létrehozásához legalább huszonhárom képviselő szükséges, akiket az uniós tagállamok legalább egynegyedéből választottak meg. A képviselőcsoportok méretüktől függő pénzügyi és adminisztratív támogatásban részesülnek.
  • Vannak képviselőcsoportokon kívüli, független európai parlamenti képviselők is. Ők támogatásban részesülnek parlamenti tevékenységükhöz.
  • Az eltérő képviselőcsoportokba tartozó európai parlamenti képviselők pártközi közös munkacsoportokat hozhatnak létre különböző kérdésekkel kapcsolatban, mint például az állatjólét vagy a közegészségügy.

Jogalkotási eljárások

• rendes jogalkotási eljárások (első, második és harmadik olvasat), amelyek során a Parlament és a Tanács közös jogalkotó tevékenységet folytat;
• konzultációs eljárások, amelyek során a Parlament véleményezi egy jogi aktus tervezetét;
• egyetértési eljárások, amelyek során a Parlament egyetértése szükséges egy jogi aktus elfogadása előtt.

Ezen jogalkotási eljárások során a Parlament különleges figyelmet fordít az olyan kérdésekre, mint az alapvető jogok tiszteletben tartása, a jogalap, a jogalkotási felhatalmazás, a pénzügyi összeegyeztethetőség, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása.

Saját kezdeményezésű eljárások

Jogalkotási jellegű saját kezdeményezésű jelentések esetében a Parlament javaslat előterjesztésére kéri fel az Európai Bizottságot (47. cikk), illetve a Szerződések által meghatározott esetekben javaslatokat terjeszt elő (46. cikk).

Nem jogalkotási jelentések

A Parlament készíthet nem jogalkotási jellegű saját kezdeményezésű jelentéseket is specifikus témákban:

• Alkotmányos ügyek, melyek vonatkozásában a szabályzat rendelkezik a Parlament szerepéről az EU szerződéseinek módosítása, egy új ország uniós csatlakozása vagy egy EU-tagállamnak az EU-ból való kilépésére vonatkozó döntése esetén.
• Költségvetési eljárások, melyek vonatkozásában a szabályzat rendelkezik az EU költségvetési tervezetének vizsgálatáról, valamint a többéves pénzügyi keretéről.
• Nemzetközi megállapodások, amelyek esetében a Parlament egyetértése vagy véleményezése szükséges a nemzetközi megállapodásokhoz. A Parlamenttel konzultálhatnak az EU közös kül- és biztonságpolitikájának aspektusairól.

Kapcsolatok más uniós intézményekkel és szervekkel

A Parlament:

• megválasztja a Bizottság elnökét és a teljes Bizottságot;
• bizalmatlansági indítványt nyújthat be a Bizottsággal szemben;
• részt vesz az olyan intézmények vezetőinek kinevezésében, mint az Európai Központi Bank és a Számvevőszék.

Parlamenti kérdések

Az európai parlamenti képviselők írásbeli választ igénylő kérdéseket tehetnek fel:

• a Tanácsnak;
• a Bizottságnak; és
• a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

Ezenkívül szóbeli választ igénylő kérdéseket is feltehetnek a Tanácsnak és a Bizottságnak, amelyeket vita követ.

Kapcsolat a nemzeti parlamentekkel

• Az Európai Parlament rendszeresen tájékoztatja tevékenységéről a nemzeti parlamenteket. Az európai és a nemzeti parlamenti képviselők alkalmanként találkoznak egymással az uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencia keretében.

A Parlament ülésszakai

• A Parlament évente tizenkét alkalommal négynapos plenáris üléseket tart Strasbourgban, valamint további üléseket Brüsszelben.
• Részletes szabályok vonatkoznak az olyan kérdésekre, mint:
  • a felszólalási idő;
  • a nyelvek használata;
  • a dokumentumok kiosztása;
  • a szavazás.

Bizottságok

• A Parlament plenáris szintű döntéseit állandó bizottságok készítik elő azzal, hogy jelentéseket és egyéb dokumentumokat nyújtanak be konkrét szakterületükre vonatkozóan.
• Lehetőség van különbizottságok létrehozására is adott időtartamra és specifikus területen.
• Vizsgálóbizottságok hozhatók létre az uniós jog állítólagos megsértése vagy alkalmazása során elkövetett esetleges hivatali visszásságok kivizsgálása céljából.

Parlamentközi küldöttségek

A Parlament vegyes bizottságokat hozhat létre más államok parlamentjeivel szerte a világban, valamint együttműködik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével.

Petíciók

Bármely uniós polgár petíciót nyújthat be a Parlamenthez az EU tevékenységi területéhez tartozó és az adott személyt közvetlenül érintő ügyben.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

A szabályzat 2019. július 2-án lépett hatályba.

HÁTTÉR

Az eljárási szabályzat legújabb kiadására vonatkozólag lásd:

• Az Európai Parlament eljárási szabályzata (Európai Parlament)

További információkért lásd:

• Az eljárási szabályzathoz kapcsolódó legfontosabb jogi aktusok gyűjteménye (Európai Parlament).

FŐ DOKUMENTUMOK

Eljárási szabályzat – 9. parlamenti ciklus – 2019. július (HL L 302., 2019.11.22., 1–128. o.)

Az Európai Parlament eljárási szabályzata 9. parlamenti ciklus – 2020. június

utolsó frissítés 03.07.2020