Az uniós országok közötti kölcsönös bűnügyi jogsegély

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Egyezmény az uniós országok közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről

A Tanács jogi aktusa az uniós országok közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezménynek a létrehozásáról

MI AZ EGYEZMÉNY ÉS A JOGI AKTUS CÉLJA?

Az egyezmény célja az, hogy ösztönözze és megkönnyítse a bűnügyekben illetékes igazságügyi, rendőrségi és vámügyi hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtást, és javítsa az igazságügyi együttműködés gyorsaságát és hatékonyságát. Az egyezmény kiegészíti Az Európa Tanács 1959. évi, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményét és annak 1978. évi jegyzőkönyvét.

A jogi aktus az EU részéről elfogadja az egyezményt.

FŐBB PONTOK

A kölcsönös jogsegély iránti kérelem

• A megkeresések írásban történnek, azokat a nemzeti igazságügyi hatóságok közvetlenül továbbítják és teljesítik.
• Az őrizetben lévő személyek ideiglenes átadására vagy átszállítására, valamint az igazságügyi nyilvántartásokból származó információk megküldését célzó megkereséseket az uniós országok központi hatóságai küldik meg.
• Sürgős esetekben megkeresések intézhetők az Interpol vagy az Európai Unióról szóló szerződés szabályai szerint bevezetett bármely illetékes szerv közvetítésével.
• A kölcsönös segítségnyújtás céljából megkeresett uniós ország (megkeresett ország) teljesíti a megkeresést küldő uniós ország (megkereső ország) által meghatározott alakiságokat és eljárásokat, és a lehető leghamarabb teljesítenie kell a megkeresést, a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve a megadott határidőket.
• Az eljárási iratokat az uniós országok közvetlenül, postai úton küldik meg olyan személyek számára, akik egy másik uniós országban tartózkodnak. Bizonyos esetekben az iratok küldése a megkeresett ország feladata.
• Egy igazságügyi hatóság vagy központi hatóság közvetlenül kapcsolatba léphet egy másik uniós ország rendőr- vagy vámhatóságával, illetve az eljárásokra vonatkozó kölcsönös jogsegély iránti megkeresések esetében egy másik uniós ország közigazgatási hatóságával. Minden országnak joga van ezt a cikket elutasítani vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmazni.
• Az uniós országok spontán módon oszthatják meg az olyan, bűncselekményekre és közigazgatási jogsértésekre vonatkozó információkat, amelyek esetében a büntetés vagy ügykezelés a megkeresett hatóság felelőssége.

A kölcsönös jogsegély különleges formái

• Egy másik uniós országban megtalált lopott tárgyak esetében azokat a megkereső ország rendelkezésére kell bocsátani, hogy tulajdonosaiknak visszaadhatók legyenek.
• Az a személy, akit a megkeresést előterjesztő ország területén tartanak fogva, az illetékes hatóságok jóváhagyásával ideiglenesen átszállítható annak az országnak a területére, ahol a nyomozást le kell folytatni. Amennyiben az országok valamelyike kéri, az átszállítást megelőzően az érintett személy beleegyezése szükséges.
• Egy másik ország igazságügyi hatóságai egy tanút vagy szakértőt meghallgathatnak videokonferencia keretében, ha az nem ellentétes a megkeresett ország alapvető elveivel, és ha az érintett felek ebbe beleegyeznek.
• Ellenőrzött szállítások* engedélyezhetők egy másik uniós ország területén, kiadatási bűncselekmények nyomozásának keretében. A felkért ország hatóságainak kell irányítaniuk és figyelemmel kísérniük ezeket.
• Két vagy több ország létrehozhat egy közös nyomozócsoportot, konkrét célra és korlátozott időtartamra, a közöttük fennálló közös megállapodás alapján. A tevékenységeket annak az országnak egy tisztviselője koordinálja és irányítja, amelyben a csoport működik.
• A nyomozásokat elvégezhetik fedett vagy hamis személyazonossággal tevékenykedő tisztviselők is, feltéve, hogy a vonatkozó nemzeti jogot és eljárásokat betartják.

Távközlés lehallgatása

• A távközlés lehallgatható, ha azt egy másik uniós ország illetékes hatósága kéri, amelyet az adott uniós országban ennek elvégzésére kijelöltek.
• A távközlés lehallgatását követően az azonnal továbbítható a megkereső országnak, vagy rögzíthető későbbi időpontban történő továbbításra.
• A lehallgatás történhet olyan uniós országban is, ahol műholdas távközlési rendszerek földi állomása található. Ha az adott ország technikai segítségére nincs szükség, a lehallgatást a megkereső ország szolgáltatóinak közreműködésével végzik. Amennyiben a lehallgatásra azért van szükség egy bizonyos országban, mert a célszemély ott tartózkodik, de technikai segítségre nincs szükség, a lehallgatást végző országnak a másik országot értesítenie kell a lehallgatás tényéről.

Különleges szabályok bizonyos uniós országok számára

Speciális szabályok vonatkoznak a következőkre:

• Írország és az Egyesült Királyság (1) (jogsegély iránti megkeresések továbbítása);
• Luxemburg (személyes adatok védelme); valamint
• Norvégia és Izland (a schengeni szabályokhoz és az egyezmény hatályba lépéséhez kapcsolódó szabályok).

MIKORTÓL HATÁLYOS A JOGI AKTUS ÉS AZ EGYEZMÉNY?

Az egyezmény 2005. augusztus 23-án lépett hatályba.

HÁTTÉR

További információk:

• Igazságügyi együttműködés (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

Egyezmény a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről – A Tanács nyilatkozata a 10. cikk (9) bekezdéséről – Az Egyesült Királyság (1) nyilatkozata a 20. cikkről (HL C 197., 2000.7.12., 3-23. o.)

A Tanács jogi aktusa (2000. május 29.) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezménynek az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke szerinti létrehozásáról (HL C 197., 2000.7.12., 1-2. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Jegyzőkönyv a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL C 326., 2001.11.21., 2-8. o.)

Közlemény az Európai Unió főtitkárától, a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott egyezmény 30. cikkének (2) bekezdése értelmében, a tagállamok közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL C 197., 2000.7.12., 24. o.)

utolsó frissítés 10.09.2018

---

(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.