27.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 172/8

1.

az Európa 2020 stratégiára és annak kiemelt kezdeményezéseire, amelyek hangsúlyozzák, hogy a fiatalokat fel kell vértezni a szükséges készségekkel és kompetenciákkal, és hogy kezelni kell a nagyarányú ifjúsági munkanélküliséget Európában, valamint az Európa 2020 stratégia félidős értékelésének összefoglaló jelentésére (1), amely a főbb eredmények között tünteti fel a sportágazatnak a társadalmi kohézió és befogadás eszközeként játszott értékes szerepét;

2.

a sportra vonatkozó uniós munkatervre (2014–2017) (2), amely kiemeli, hogy a sport fontos szerepet tölt be az Európa 2020 stratégia átfogó céljainak elérésében, hiszen ez az ágazat jelentős potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy hozzájáruljon az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez. A munkaterv három prioritása közül az egyik a „Sport és társadalom”, amely felhívja a figyelmet a sportnak a foglalkoztatással, az oktatással és a képzéssel való kapcsolatára;

3.

az európai ifjúságpolitika terén a nem formális és az informális tanulás értékének elismeréséről szóló, 2006. július 20-i tanácsi állásfoglalásban (3) a Tanács hangsúlyozza, hogy a nem formális és az informális tanulás lehetővé teheti a fiatalok számára további tudás, készségek és kompetenciák megszerzését, hozzájárul a személyes fejlődésükhöz, társadalmi integrációjukhoz és állampolgári szerepvállalásukhoz, javítva ezáltal foglalkoztatási kilátásaikat; azt is megállapítja továbbá, hogy a munkáltatóknak, a formális oktatásnak és általában a civil társadalomnak kellően meg kell vizsgálnia a fentiek nagyobb mértékű elismerésének lehetőségét;

4.

a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra (4), amely meghatározza azokat a lehetőségeket és mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a nem formális és informális tanulás útján szerzett ismereteknek, készségeknek és kompetenciáknak fontos szerepük legyen a foglalkoztathatóság és a mobilitás javításában, továbbá az egész életen át tartó tanulás iránti motiváció növelésében;

5.

az alulról szerveződő sportban (5) való részvétel – amellett, hogy ez elsősorban szabadidős testmozgást jelent – további többletértéket is biztosít, mégpedig azt, hogy az európai társadalom egészségesebb, és általában véve befogadóbb és fenntarthatóbb lesz. Elősegítheti még pozitív társadalmi attitűdök és értékek kialakulását, valamint az egyéni készségek és kompetenciák fejlesztését is, beleértve az olyan transzverzális készségeket (6), mint például a kritikus gondolkodás, a kezdeményezőkészség, a problémamegoldás és a közös munkavégzés képessége (7);

6.

eleget kell tenni a fejlett, tudásalapú gazdaság egyre szaporodó követelményeinek, különös tekintettel a transzverzális készségek fejlesztésére és e készségeknek a különböző ágazatokon átívelő hatékony alkalmazására; most, amikor gyorsan változnak a munkaerő-piaci igények, a munkáltatók nagyra értékelik a transzverzális készségeket, mégis gyakran arról számolnak be, hogy az újonnan felvett munkaerő nem rendelkezik ilyen készségekkel;

7.

a sportnak a transzverzális készségek fejlesztéséhez való hozzájárulását illetően kiaknázatlan lehetőségek vannak, különösen a fiatalok tekintetében, hiszen a nem formális (8) és az informális tanulás (9) útján – például a munkaerőpiacon vagy egész életen át tartó tanulás keretében (10) – szerzett készségek a személyes és a szakmai fejlődés szempontjából is értékesek;

8.

a nem formális és informális tanulás útján, alulról szerveződő sport keretében elsajátított transzverzális készségek értékének elismerését illetően az első lépéseket a figyelemfelhívás és a láthatóság biztosítása jelenti, mégpedig elsősorban maguk a részvevők, a szülők, az önkéntesek és az alkalmazottak körében, de az egész társadalom felé is, a munkáltatókat is beleértve;

9.

a sport elősegíti az Unió stratégiai célkitűzéseinek, azaz a növekedésnek, a munkahelyteremtésnek és a társadalmi kohéziónak a megvalósítását, beleértve a jelenleg Európa előtt álló olyan sürgető kihívásokat is, mint például a tartósan magas európai ifjúsági munkanélküliségi ráta (11). Ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a sportban ezzel kapcsolatban rejlő potenciált, fontos ágazatközi megközelítésre törekedni, amely olyan más szakpolitikai területekre is kiterjed, mint például az oktatás és képzés, az ifjúság és a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a közegészségügy;

10.

a nem hagyományos sportok (12) gyakran különösen vonzók a fiatalok számára, a hátrányos helyzetű fiatalokat is beleértve, ezért az ezekben rejlő lehetőségeket jobban ki lehetne használni;

11.

az alulról szerveződő sportban kulcsfontosságú a hozzáértő személyzet – ezen belül az önkéntesek – szerepe a figyelemfelhívásban, ami lehetővé teszi az ilyen sporttevékenységek által a transzverzális készségek fejlesztése tekintetében kínált többletérték és előnyök kihasználását;

12.

az alulról szerveződő sportban érdekelt felek, a társadalom és a munkáltatók körében jobban tudatosítsák, hogy az alulról szerveződő sportban való részvétel útján elsajátított transzverzális készségek olyan személyes, társadalmi és gazdasági többletértéket biztosítanak, amely más ágazatokban is hasznosítható;

13.

működjenek együtt más érintett ágazatokkal és az uniós tagállamokkal és cseréljenek velük olyan bevált gyakorlatokat, amelyek a formális oktatáson kívül, nem formális és informális tanulás útján, alulról szerveződő sport keretében elsajátított készségek pozitív hatásai nyomán alakultak ki;

14.

ösztönözzék az alulról szerveződő sportban a hozzáértő személyzet – köztük önkéntesek – ismereteinek, készségeinek és kompetenciáinak fejlesztését, hogy ezáltal az alulról szerveződő sport útján erősíteni lehessen a társadalmi és nevelési értékeket, valamint a transzverzális készségeket;

15.

ösztönözzék a formális és a nem formális tanulási szolgáltatást nyújtókat, valamint az ifjúsági és a sportágazatban érintett szereplőket innovatív partnerségek kialakítására annak érdekében, hogy az alulról szerveződő sport ágazata számára megfelelő tanulási módszereket dolgozzanak ki;

16.

mozdítsák elő – különösen a fiatalok körében – a készségekkel kapcsolatos önértékelést, amely kiterjed az alulról szerveződő sport útján elsajátított transzverzális készségekre is, valamint a legelterjedtebb készségútlevelek és önéletrajz-sablonok használatát, különös tekintettel az Europassra;

17.

használják ki azokat a meglévő mechanizmusokat, amelyeknek célja a nem formális és informális tanulás útján, sport keretében elsajátított készségek és tapasztalatok érvényesítésének a lehetővé tétele;

18.

nemzeti és helyi szinten is javítsák tovább a fiatalok – a hátrányos helyzetű fiatalokat is beleértve – általános részvételét az alulról szerveződő sportban, és e tekintetben aknázzák ki a nem hagyományos sportokban rejlő lehetőségeket is;

19.

hívják fel a figyelmet a tanulók által az alulról szerveződő sport útján elsajátított transzverzális készségek értékére, hogy azok ágazatokon átívelő jelleggel eredményesen hasznosíthatók legyenek munkavállalás, tanulási célú mobilitás vagy egész életen át tartó tanulás céljára;

20.

ismerjék el és építsék be az alulról szerveződő sport ágazata révén kifejlesztett transzverzális készségek pozitív eredményeit a sport, az ifjúság, a szociális ügyek, az egészségügy, az oktatás és a foglalkoztatás területére vonatkozó nemzeti és európai szintű szakpolitikákba és stratégiákba;

21.

ismerjék el és támogassák az alulról szerveződő sport terén működő szervezetek által a nem formális tanulási lehetőségek biztosításában nyújtott hozzájárulást;

22.

tárják fel az ifjúsági ágazattal való együttműködésre vonatkozó lehetőségeket, különös tekintettel az alábbiakra:

23.

adott esetben ösztönözzék a sportnak, valamint a befogadó közösségek erősítésének az oktatási jelentőségére vonatkozó kezdeményezéseket, többek között „A sport európai hete” keretében;

24.

működjenek együtt a képzés és az edzői programok, továbbá az oktatók, az edzők és az önkéntesek oktatása színvonalának emelése céljából, és ennek érdekében segítsék elő a politikai döntéshozók és a sport területén érdekelt felek közötti információ- és tapasztalatcserét;

25.

ösztönözzék a sportban vállalt önkéntességet és hívják fel a figyelmet az önkéntesség jelentőségére a sportban, különös tekintettel a transzverzális készségek elsajátításának lehetőségére; az önkéntességet ismerjék el mint a nem formális tanulás egyik fontos formáját, valamint fokozzák a fiatal önkéntesek országon belüli és országok közötti mobilitását;

26.

ösztönözzék az uniós finanszírozási eszközök, mint például az Erasmus+ program hatékony felhasználását a transzverzális készségek fejlesztésére – elsősorban a fiatalok körében –, valamint a társadalmi befogadás, az aktív polgári szerepvállalás és az alulról szerveződő sportban való részvétel erősítésére;

27.

alkalmazzák a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásban említett eljárásokat a sport révén szerzett transzverzális készségek területén;

28.

készítsen tanulmányt arról, hogy a sport – az Európa 2020 stratégiával összefüggésben – milyen módon járul hozzá a fiatalok foglalkoztathatóságához, és ennek során vegye figyelembe az alulról szerveződő sportban való részvétel útján elsajátított transzverzális készségekkel kapcsolatos vonatkozásokat is;

29.

érvényesítse a sport szempontját a készségek témájának szentelt megbeszéléseken és eseményeken annak céljából, hogy egyrészt felhívja arra a figyelmet, másrészt pedig hogy megvizsgálja, hogy a sportban és a sporton keresztül konkrétabban hogyan nyílik lehetőség transzverzális készségek elsajátítására;

30.

folytassa – többek között a sportra vonatkozó uniós munkaterv alapján létrehozott szakértői csoport megbízatása keretében – az adatok és a legjobb gyakorlatok gyűjtését, valamint a sport társadalmi és gazdasági jelentőségének, valamint annak a vizsgálatát, hogy az alulról szerveződő sport milyen módon járul hozzá az olyan területekhez, mint a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés, különös tekintettel a személyes és a transzverzális készségek fejlesztésére;

31.

segítse elő a tagállamok között az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, az egymástól való hatékony tanulást és a hálózatépítést, mégpedig elsősorban a hozzáférhetőbb, vonzóbb és változatosabb alulról szerveződő sport – különösen a fiatalok számára való – létrehozása tekintetében;

32.

annak tudatosítása elsősorban a fiatalok és szüleik körében, hogy a sportban vagy a sport révén elsajátított készségek különös értékkel bírhatnak, amely más területeken is kamatoztatható;

33.

a munkájuk során a legújabb módszereket alkalmazó, hozzáértő személyzetbe való beruházás, ami lehetővé teszi számukra a sport nyújtotta többletértékek teljes körű kihasználását, a készségek elsajátítását is beleértve;

34.

a sport területén alkalmazott személyzet figyelmének felhívása a sporttevékenységek során, nem formális és informális tanulás útján elsajátított transzverzális készségek pozitív hatásaira, valamint az alulról szerveződő sport általános társadalmi és gazdasági többletértékére;

35.

az ifjúsági szervezetekkel való együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje lehetőségeinek feltárása, különös tekintettel a nem formális tanulási módszereknek és eszközöknek a sportágazat esetében történő alkalmazására;

36.

az arra vonatkozó legjobb gyakorlatok cseréje, hogy hogyan lehet erősíteni és diverzifikálni az alulról szerveződő sportok mozgalmát; bevált gyakorlatok cseréje az alulról szerveződő sport új típusainak, például nem hagyományos sportoknak a fejlesztésével kapcsolatban.