52014DC0440

Bevezetés és háttér

Az Európai Tanács 2014 márciusi ülésén azt vázolta, hogy Európának mind a termelés, mind pedig a beruházások vonatkozásában erős és versenyképes iparra van szüksége, mivel ez a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés hajtómotorja. Az erőforrás-hatékonyság[1] a vállalatok versenyképességének egyik fő hajtóereje, mivel az európai gyártó cégek átlagosan költségeik 40 %-át nyersanyagokra költik, az energia és a víz költségének hozzáadásával ez az arány a gyártási költségek 50 %-ára növekszik, szemben a munkaerőköltségek 20 %-os arányával.[2] Az Európai Tanács ezenfelül folyamatos erőfeszítéseket sürget az energia végfelhasználóira háruló költségek mérséklése érdekében, különösen az energiahatékonyság javításába való folyamatos beruházás, és az értéklánc teljes hosszában, valamint a fejlesztés szakaszában történő keresletoldali szabályozás által.

Az erőforrás-hatékonyság javításához az értékláncon alapuló szemléletnek a komplex technikai megoldásokkal vállalati szinten történő kombinálása is szükséges. Becslések szerint az erőforrás-hatékonyság javítása a teljes értékláncon belül a szükséges felhasznált anyagok mennyiségét 2030-ig 17–24 %-kal képes csökkenteni[3]. Ezenfelül az Unióban keletkezett összes hulladék mennyiségének 60 %-a nem kerül újrahasznosításra, komposztálásra és újrafelhasználásra,[4] ami a zöld termékek, szolgáltatások és megoldások alkalmazására és értékesítésére képes kis- és középvállalkozások (kkv-k)[5] számára értékes erőforrások és jelentős üzleti lehetőségek elvesztését jelzi. A több körkörös üzleti modell és zöld technológia jelenlegi és jövőbeli kkv-kba való integrálásával szintén létrehozhatók üzleti lehetőségek minden ágazatban, beleértve a szolgáltatásokat is.

Az Európa 2020 stratégia hangsúlyozza az Uniónak azt az elsődleges célját, hogy fenntartható gazdasággá váljon, valamint ambiciózus célokat határoz meg az éghajlat-politika és az energiahatékonyság terén.  A kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA)[6] kiemelte, hogy az Unió tagállamaiban lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezeti kihívásokat lehetőségekké formálják. A zöld cselekvési terv világos irányt és keretet határoz meg az EU számára arra vonatkozóan, hogy a tagállamokkal és a régiókkal való partnersége által hogyan szándékozik a kkv-knak segíteni a zöld gazdaság[7] felé való átmenet biztosította üzleti lehetőségek kiaknázásában.  Ez a kezdeményezés konkrétan bemutatja az európai szinten javasolt új vagy módosított kkv-orientált intézkedések sorozatát. A zöld cselekvési terv 1. javítja az európai kkv-k erőforrás-hatékonyságát, 2. támogatja a környezetbarát vállalkozásokat, 3. kiaknázza a zöldebb értéklánc lehetőségeit, valamint 4. megkönnyíti a zöld kkv-k piacra jutását.[8] Mindez az Unióban a zöld munkahelyteremtés ütemtervére javaslatot tevő „Green Employment Initiative. – Tapping into the job creation potential of the green economy” (Zöld foglalkoztatási kezdeményezés – A zöld gazdaság munkahelyteremtési potenciáljának kiaknázása ), a „Resource Efficiency Opportunities in the Building Sector” (Az építőipar erőforrás-hatékonysági lehetőségei) című közlemények kiegészítéseként, valamint a körkörös gazdasági csomag és a hulladékra vonatkozó céladatok felülvizsgálata kiegészítéseként került bemutatásra.

A zöld cselekvési terv Európa újraiparosításához való hozzájárulásra összpontosít, ahogy azt „Az európai ipar reneszánszáért” című közlemény (COM (2014) 14) is szorgalmazza és amelyet az Európai Tanács támogat, a kkv-k versenyképességének fokozása, valamint az összes európai régió zöld vállalkozásfejlesztésének támogatása révén, különös tekintettel arra, hogy e szakaszban jelentős eltérések vannak a tagállamok ágazatainak erőforrás-hatékonysága között.

A cselekvési terv az ökoinnovációs cselekvési tervre (EcoAP)[9] épül, amely útmutatásokkal szolgál az ökoinnovációs politika és az Európa 2020 stratégia keretében nyújtott támogatás számára. Az EcoAP számos intézkedése és eszköze kiemelten fontos a kkv-k számára. Példaként szolgálnak: az európai innovációs eredménytábla, az Ökoinnovációs Megfigyelőközpont, az ökoinnovációval foglalkozó európai fórum, az Európai innovációs partnerségek, valamint az ökoinnováció finanszírozási eszközei a „Horizont 2020” keretében. A zöld cselekvési tervben vázolt intézkedések és az EcoAP ezért kiegészítik egymást és fontos szinergiákat hoznak létre. A teljes végrehajtási szakaszban biztosított az EcoAP és a zöld cselekvési terv közötti megfelelő koordináció.

A zöld cselekvési terv olyan európai szintű intézkedésekre összpontosít, amelyek illeszkednek a jelenlegi „zöld” kezdeményezésekhez és erősítik azokat a kkv-k nemzeti és regionális szintű támogatása érdekében.[10] A tagállamokban az e területen működő szereplőkkel folytatott konzultáció során készült el a tervezete, és e szereplőkkel együttműködve kerül végrehajtásra.  A legtöbb tagállam és számos régió rendelkezik szervezetekkel és eszközökkel e cselekvési terv tárgyát képező területeken, többek között az e cselekvési tervnek megfelelő területen működő kkv-kat támogató regionális politikai finanszírozás útján. Az ilyen intézkedések közé tartoznak az információszolgáltatás, a kapacitásépítés, az együttműködés és hálózatépítés ösztönzése, a közvetlen finanszírozás, a finanszírozáshoz jutás megkönnyítése stb.

A zöld cselekvési terv számos célt tűz ki és olyan intézkedéseket sorol fel, amelyeket a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül európai szinten hajtanak végre.[11] Minden intézkedés új vagy korábbi intézkedések felülvizsgált változata, amelyek figyelembe veszik az erőforrás-hatékonyság és a zöld piacokra jutás üzleti lehetőségeit.[12] Az intézkedések figyelembe veszik a 2013 negyedik negyedévében a zöld cselekvési tervről folytatott társadalmi konzultáció eredményeit is.[13]

Az e közleményben található cselekvésekre vonatkozó konkrét információk az azokat támogató programokra – mint például az európai strukturális és beruházási alapok , a COSME, a „Horizont 2020”, az Erasmus +, a LIFE vagy a Partnerségi Eszköz – való hivatkozással az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának[14] honlapjára kerül feltöltésre:

http://wcmcom-ec-europa-eu-wip.wcm3vue.cec.eu.int:8080/enterprise/policies/sme/public- consultation-green-action-plan/index en.htm

I. A kkv-k környezetbarátabbá tétele a jobb versenyképesség és fenntarthatóság érdekében

A kkv-k erőforrás-hatékonyságának javítása óriási lehetőséget jelent a gyártási költségek csökkentése és a termelékenység növelése terén. Az erőforrások jobb felhasználása becslések szerint évente 630 milliárd EUR értékű általános megtakarítást jelent az európai ipar számára.[15] Ez a lehetőség Európában kevés kkv előtt ismert. A kkv-k ezenfelül nem kapnak elég támogatást a jobb erőforrás-hatékonyságból eredő költségmegtakarítást célzó törekvéseik megvalósítására. Ez nem csak a termelékenységi rést szélesíti Európában az erőforrás-hatékonysági fejlesztéseket alkalmazó és nem alkalmazó vállalatok között, hanem gyengítik az európai cégek általános versenyképességét, valamint sok kkv számára csökkenti annak lehetőségét, hogy a globális értékláncban részt vegyenek.

Miért fontos mindez a kkv-k számára?

Az európai kkv-k általában tisztában vannak az erőforrás-hatékonyság fontosságával, mivel a kkv-k 75 %-a az EU-ban az elmúlt öt évben anyagköltségeik emelkedését tapasztalta. Az Unióban a kkv-k legalább 93 %-a legalább egy intézkedést hoz az erőforrás-hatékonyság növelése érdekében, amely a legtöbb esetben alacsony költséggel járó intézkedés. Az erőforrás-hatékonyság javítását célzó intézkedéseket bevezető kkv-knak azonban csak a 42 %-a tapasztalta gyártási költségei csökkenését.[16] Ez azt mutatja, hogy a kkv-knak iránymutatásra van szükségük az erőforrás-hatékonysági beruházásaik költséghatékonnyá tétele érdekében.

Ezenfelül nagy különbségek tapasztalhatók a tagállamok feldolgozóiparának erőforrás-hatékonysági szintjei között. Az adott típusú gyártás energiafelhasználása és hulladéktermelése jelentősen eltérő a különböző európai országok gyártó cégei között.[17]

Az erőforrás-hatékonyság területén történő fejlesztések olyan speciális ismereteket igényelnek, amelyek általában nem állnak a kkv-k rendelkezésére, amelyeknek ezért tanácsra van szükségük, hogy felismerjék a folyamataik és szervezetük innovációjának hosszú távú előnyeit, valamint javítsák erőforrás-hatékonyságukat. Azok a kkv-k továbbá, amelyek az erőforrás-hatékonyság érdekében jelentős kezdeti beruházások megvalósításához finanszírozást igényelnek, egyes esetekben azt tapasztalják, hogy a pénzügyi közvetítők e területet magas kockázatúként értékelik. Ezért előszöris fontos a kkv-k bátorítása az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos tanácsadás igénybevételére, a kkv-kra összpontosító üzleti kampányok által és másodrészt az, hogy ezek az információ saját régiójukban rendelkezésükre álljanak.

A Bizottság számos, az alábbi intézkedések segítségével elérendő célt tűzött ki:

1. Az európai kkv-k gyakorlati információkkal, tanáccsal való ellátása és támogatása abban, hogy hogyan javíthatják erőforrás-hatékonyságukat költséghatékony módon:

§ Az European Resource Efficiency Excellence Centre (Európai erőforrás-hatékonysági kiválósági központ), amelyet 2015-ben kívánnak létrehozni, és amely az erőforrás-hatékonyság támogatásának bizonyított tapasztalatára épül, az erőforrás-hatékonysági teljesítményüket javítani szándékozó kkv-knak ad tanácsokat és segítséget, közvetlenül és az európai régiókban található partnerek hálózata útján, és amely Európa-szerte a különféle típusú erőforrás-hatékonysági fejlesztések hatékonyságának és költséghatékonyságának referenciapontjává válik. A központ az erőforrás-hatékonyság és a kkv-k támogatása területén is nyújt információkat, adott esetben a kkv-kat az erőforrás-hatékonyság és a kkv-k támogatása területén működő nemzeti stratégiákhoz és programokhoz irányítja.

§ Az „SMEs, Resource Efficiency and Green Markets” („Kkv-k, erőforrás-hatékonyság, zöld piacok”) című 2013. évi Eurobarométer gyorsfelmérés elemezni fogja az Európában és az USA-ban tapasztalható erőforrás-hatékonysági tendenciákat e terület további politikai fejlesztésének irányítása érdekében.

§ Arra fogja ösztönözni az Enterprise Europe Network-öt (EEN)[18], hogy 1. szervezzen figyelemfelkeltő tevékenységeket (információk közlése a honlapon, a közösségi médiában, (a jelenlegi hálózatépítő) rendezvényeken való prezentáció, B2B rendezvények) tartalmazó európai erőforrás-hatékonysági kampányt, amelynek során tájékoztatja a kkv-kat az erőforrás-hatékonyság kedvező hatásairól és lehetőségeiről, valamint 2. nyújtson tanácsadást a kkv-knak az erőforrás-hatékonyságról.

§ Az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságait a Bizottság támogatja az erőforrás-hatékonyság és a zöld piaci lehetőségekről szóló tájékoztatás terén, különösen az Unió-szerte sikeres példák és eszközök ismertetése révén.

2. A zöld technológiák hatékony technológiaátadási mechanizmusainak támogatása:

§ A zöld technológiák piaci hasznosítása elsődleges fontosságú a kkv-knak a zöld gazdaságban való növekedése érdekében. Az Enterprise Europe Network (EEN) technológiaátadási hálózata ezért annak több mint 23 000 profiljával tovább folytatja az energiahatékonyságot és az éghajlathoz kapcsolódó technológiákat leíró kulcsszavak besorolásának aktualizálását, hogy azok jobban igazodjanak a kkv kliensek körében a kereslethez és kínálathoz.

§ Az EEN partnereit ezenfelül felkérik arra, hogy az információcsere és a bevált gyakorlat átadásának megkönnyítése érdekében alakítsanak ki szoros együttműködést az erőforrás-hatékonysággal foglalkozó különböző ágazati csoportok között.

3. A finanaszírozáshoz való hozzájutás megkönnyítése az erőforrásokhoz kapcsolódó fejlesztések és az energiahatékonyság finanaszírozására a kkv-k számára

§ Az Európai Bizottság számos kkv-központú honlapját aktualizálni fogják, hogy jobban vázolja a környezettel kapcsolatos rendelkezésre álló információkat, az erőforrás-hatékonyság fokozása érdekében rendelkezésre álló uniós támogatást, valamint a kkv-k számára rendelkezésre álló nem pénzügyi támogatást.

§ Az Európai Beruházási Bank (EBB) a természeti tőke finanszírozó eszköz (NCFF) keretében pénzügyi közvetítők útján finanszírozást fog biztosítani az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó erőforrás-hatékonysági fejlesztésekhez.

§ Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze (PF4EE) támogatást nyújthat a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű, nagyobb vállalkozások számára, amelyek kisebb energiahatékonysági beruházásokat hajtanak végre, és az energiamegtakarítást fel tudják használni a kezdeti hitelek törlesztésére.

§ Létrejön az öko-innovációt támogató köz- és magánfinanszírozók és -beruházók hálózata és közössége.

§ Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) a 2014–2020 közötti időszakban támogatni fogja a kkv-k versenyképességét, beleértve energiahatékonyságukat, a megújuló energiaforrások használatát, valamint az erőforrás-hatékonyságot, mivel ezeket beruházási prioritásként határozták meg. Az ilyen beruházásokat ezért a tagállamok és a régiók az ERFA és az ETHA által történő finanszírozásra jelölhetik.

II. Környezetbarát vállalkozás a jövő vállalatai számára

A környezeti károk megelőzése és kijavítása, valamint a karbonszegény gazdaság irányába való elmozdulás társadalmi kihívást jelent, amely a vállalkozások számára új üzleti lehetőségeket is kínál. Az „öko-innováció” az innováció többi fajtájához hasonlóan termékeny ökoszisztémát igényel és a zöld innovátoroknak ötleteik fejlesztéséhez támogatásra, azok megvalósításához finanszírozásra van szükségük. A környezetbarát vállalkozások fejlesztéséhez hozzájárul a tudásközpontok közelsége, valamint a képzett munkaerő rendelkezésre állása és az ágazatok közötti együttműködést erősítő ipari kapcsolatok, azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik az öko-innovatív klaszterek kialakulását.

Miért fontos mindez a kkv-k számára?

A kkv-k számára kedvező üzleti környezet szükséges, amelyben a zöld ötletek könnyen fejlődnek, finanszírozhatók és piacra vihetők. A „környezetbarát vállalkozással” a (felső)oktatásban is foglalkozni kell, a jövő környezetbarát vállalkozói gondolkodásának formálása érdekében. A „környezetbarát vállalkozás” a lehetséges vállalkozóknak az erőforrás-hatékony, karbonszegény gazdaság irányába való elmozdulás lehetőségeinek üzleti lehetőségei felismerésének elősegítése útján is lehetséges, beleérte a vállalatok és a felsőoktatás közötti együtműködés új, kreatív módjait. A környezetbarát vállalkozást előmozdító innováció minden formáját támogatni kell. A környezetbarát vállalkozást azok az új üzleti ötletek is támogatják, amelyek az erőforrás-hatékonyságot kreativitással ötvözik, mint például az „értéknövelő újrahasznosítás” új jelensége, amely az újrahasznosítást a tervezéssel kombinálja. Ezen túlmenően többet kell tenni a kutatás során kifejlesztett és bizonyítottan megvalósítható környezetbarát technológiák kiaknázása érdekében. Ezzel összefüggésben fontos támogatni a kkv-kat az öko-innovatív üzleti ötletek tudományos és technikai megvalósíthatóságának, valamint az öko-innovatív üzleti ötletek kereskedelmi lehetőségeinek feltárásában, mivel sok kkv-nak nem áll rendelkezésére az ezek saját maguk által való elvégzéséhez szükséges források.

A Bizottság számos, az alábbi intézkedések segítségével elérendő célt tűzött ki:

1. az öko-innováció minden formájának ösztönzése, beleértve a nem technológiai öko-innovációt:

§ A „Horizont 2020” kisvállalkozási eszköze konkrét új vállalkozások létrehozása érdekében segít a kkv-knak a kimagaslóan öko-innovatív ötletek tudományos vagy technikai megvalósíthatóságának vagy kereskedelmi potenciáljának feltárásában. A demonstrációs tevékenységek üzleti megvalósíthatóságának pozitív értékelése lehetővé teszi e tevékenységek támogatását. A kkv-k az öko-innovációra és a nyersanyagok biztosítására, az öko-innovatív élelmiszergyártásra és -feldolgozásra, a karbonszegény és energiahatékony rendszerekre irányuló támogatásra egyedi felhívások keretében már pályázhatnak.

§ A „Horizont 2020” keretében az „Éghajlatváltozás, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok” elnevezésű, társadalmi kihívás kapcsán folyó kutatás a zöld cselekvési terv céljait támogatja az erőforrás-hatékonyságnak az öko-innováció módszeres megközelítése révén való növelése és a körkörös gazdaság megvalósítása terén. Ez az innováció minden formáját lefedi. A kutatástól a demonstrációs tevékenységekig, a piaci felvevőképességig, a koordinációig a hálózatépítésig terjedő tevékenységek különféle típusaival foglalkozik.

§ Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) a 2014–2020 közötti időszakban támogatni fogja a kkv-k energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra irányuló versenyképességének javítását. Ezek a tagállamok és régiók operatív programjaikban követendő beruházási prioritásokat képviselnek.

2. A környezetbarát vállalkozások számára az üzleti partnerség, a készségek és a tudás ösztönzése:

§ A Green Employment Initiative. – Tapping into the job creation potential of the green economy (Zöld foglalkoztatási kezdeményezés – A zöld gazdaság munkahelyteremtési potenciáljának kiaknázása ) című közlemény átfogó ütemtervet javasol a gazdaság környezetbarátabbá tételéhez szükséges készségek fejlesztésére.

§ Ösztönözni fogja az öko-innovációról és az öko-innovatív kkv-kről szóló jó minőségű információk nyújtását a bizalom fokozása és a beruházási kockázatok csökkentése érdekében olyan kezdeményezések révén, mint a környezetvédelmi technológiai ellenőrzés, amelynek uniós kísérleti programként való végrehajtása folyamatban van.

§ A kkv-k erőforrás- és energiahatékonyságának új üzleti modelljeit a LIFE program keretében fogják támogatni.

§ Az Európai Vállalkozásösztönzői Díj a környezetbarát vállalkozások támogatásának erőfeszítéseit fogja elismerni azáltal, hogy díjazza a zöld piacok és az erőforrás-hatékonyság megteremtését támogató közszervezeteket és köz-magán társulásokat.

3. A klaszterek szerepének jobb kiaknázása az öko-innovatív kkv-k támogatása során:

§ Az erőforrás-hatékonyság külön témakör lesz a klaszterkiválósági program (COSME 2014–2020) keretében tartott képzéseken azzal a céllal, hogy a klaszterek kezelői teljes mértékben tisztában legyenek azokkal a lehetséges intézkedésekkel, amelyeket meghozhatnak a hozzájuk tartozó klaszterben a kkv-k tagjai közötti öko-innováció és erőforrás-hatékonyság további fokozása érdekében.

III. Lehetőségek a kkv-k számára a zöldebb értékláncon belül

Újragyártás, javítás, karbantartás, újrahasznosítás és környezettudatos tervezés a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésének nagy lehetőségét hordozza magában, miközben ezzel egyidőben jelentősen hozzájárul a környezeti kihívások megoldásához. A termékek és a gyártási és üzleti modellek innovációja és újratervezése útján a vállalatok csökkenthetik a drága elsődleges nyersanyagok felhasználását és kevesebb hulladékot termelnek. Az EU-ban az összes hulladék 60 %-a, amelyet nem hasznosítanak újra, nem komposztálnak vagy nem használnak fel újra,[19] gazdasági lehetőséget biztosít a kkv-k számára, hogy kiaknázzák az ágazatok közötti értékláncokat, ami az erőforrások még hatékonyabb felhasználását eredményezi.

A „körkörös”[20] vagy „szimbiotikus”[21] gazdaság fokozza az erőforrás- és költségmegtakarítást annak az időtartamnak a maximalizálásával, amelyet az erőforrások, termékek és komponensek használnak fel. A hulladék csökkentése és a hulladéknak új árukká és szolgáltatásokká való alakítása általi jobb és hatékonyabb erőforrás-kihasználás öko-innovációt, új közvetítőket és ügynöki szolgáltatásokat tesz szükségessé. A kkv-knak és a vállalkozóknak támogató környezetre van szükségük ahhoz, hogy új ipari kapcsolatokat alakítsanak ki, amelyek lehetővé teszik számukra a körkörös gazdaság irányába való elmozdulást.

Miért fontos mindez a kkv-k számára?

A hulladék csökkentését és az ágazatok közötti értékláncok együttműködését megvalósító innováció előnyeit bemutató bizonyítékok ellenére a szabályozási, intézményi, technikai és kulturális akadályok kombinációja olyan, rendszerből eredő akadályokat képvisel, amelyek akadályozzák a hatékonyabb fellépést és a vállalatok közötti hálózatépítést, ezáltal gátolják a jobb erőforrás-hatékonyságot. Jelenleg például az EU nagyvállalatainak 44 %-a értékesíti törmelékanyagait más vállalatoknak, míg a kkv-knak csak 24 %-a teszi ugyanezt[22]. A kkv-k gyakran nehéznek találják a hulladék csökkentésével és kezelésével kapcsolatos tudás megszerzését és megosztását, valamint a hulladékképződés elkerülését és a termékek, anyagok és egy másik értékláncból származó hulladék újrafelhasználását lehetővé tevő potenciál kiaknázását. A magas tranzakciós költségek és a kezdeti magas beruházási költségek tovább csökkentik az erőforrások újrafelhasználásához és újrahasznosításához kapcsolódó tranzakciók iránti érdeklődést, különösen mivel utólag nehéz meghatározni a lehetséges előnyöket a minőségi eltérésekkel, specifikációkkal vagy szállítási határidőkkel kapcsolatos tapasztalat hiányából és bizonytalanságokból adódóan. Továbbá az értékláncon belüli cserék technológiai kihívásokat teremthetnek, mivel a „hulladék melléktermékké” való átminősítését és kiigazítását még annak az értékláncba történő újra-bevezetése előtt el kell végezni.

A Bizottság számos, az alábbi intézkedések segítségével elérendő célt tűzött ki:

1. Az ágazatok közötti és a nemzetek közötti értékláncok, a vállalkozások létrehozása és együttműködése előtt álló, rendszerből eredő akadályok leküzdése a szolgáltatási üzleti modell megteremtésével, valamint az anyagok, a termékek és a hulladékok újrafelhasználásával:

§ A rendszerből eredő akadályok elemzése és a körkörös üzleti modellek kkv-k által történő alkalmazása, a hulladékáramlásból és az ipari szimbiotikus folyamatokból származó anyagok hatékony felhasználása. Ez alapvető fontosságú az uniós szintű lehető legjobb gyakorlatok kialakítása érdekben, e hiányosságok megszüntetése, és a kkv-k körkörös gazdaságban betöltött szerepének ösztönzése céljából.

2. Az ágazatok közötti együttműködés megkönnyítése a körkörös gazdaság ösztönzésére tekintettel:

§ A „Horizont 2020” keretében a „Klaszterek által ösztönzött projektek az új ipari értéklánc számára” elnevezésű jövőbeli cselekvés a teljes költségvetésnek legalább 75 %-át a kkv-k innovációjának támogatására különítik el. Ez az ágazatok és a régiók közötti együttműködést és a kkv-k által ösztönzött innovációs projekteket kívánja támogatni azáltal, hogy azokat jobban bevonja a klaszterekbe és a különféle értékláncokba.

§ Az Európai Klasztermegfigyelő Központ környezeti ipar kompetenciáinak földrajzi eloszlásának alaposabb feltérképezését, valamint az ágazatok közötti klaszter-tendenciák azonosítását és elemzését biztosítja a régiók számára, beleértve a klaszterek nemzetközivé válását és a környezeti iparhoz kapcsolódó ipari átalakulási tendenciákat.

§ Azonosításra kerülnek a rendszerszintű öko-innovációs modellként szolgáló régiók.

§ A LIFE program a körkörös üzleti modellek elterjedését fogja ösztönözni, és bemutatja előnyeit a kkv-k számára.

§ Létrejön egy szakértői csoport, amely a „Horizont 2020” keretében az öko-innováció módszeres megközelítésére összpontosít.

IV. A zöld kkv-k hozzáférése a piacokhoz

Az Uniónak stratégiai érdeke az olyan jelentős globális környezeti kihívások kezelése, mint a klímaváltozás. A jelentős gazdasági növekedés folytán és bizonyos esetekben az iparosodás korai szakaszaiban a világ számos országában a környezet kimerülése és a kibocsátások gyors ütemben fokozódnak. A zöld gazdaság irányába való elmozdulás megvalósítása érdekében döntő fontosságú segítséget nyújtani ezen országoknak. Az EU-nak ezzel egyidejűleg vezető szerepe van a zöld és a karbonszegény technológiák terén, ami az éghajlatváltozásnak és más környezetvédelmi céloknak a kereskedelem, az Európai vállalatok beruházásainak és vállalkozásainak – különösen a kkv-k – fejlesztésével való kombinálásának nagy lehetőségeit kínálja ezekben az országokban.

Miért fontos mindez a kkv-k számára?

Az EU olyan területeken vállalt nemzetközi kötelezettségei, mint például az együttműködés az éghajlatváltozás területén vagy a szomszédságpolitika konkrét célt biztosítanak a releváns szakértelemmel rendelkező európai kkv-knak a szén-dioxid-kibocsátás hatékony csökkentését célzó technológiáik, termékeik és szolgáltatásaik új piacokon való elterjesztése érdekében. A környezetvédelmi ipar terén az EU adja nagyjából a világpiac egyharmadát, és nettó exportőrnek számít. Ez a világpiac évente 5 %-kal bővül és 2030-ra várhatóan megháromszorozódik[23], ezáltal komoly lehetőségeket kínál az uniós vállalkozásoknak. Azonban kevés kkv kínálja zöld technológiáit, termékeit vagy szolgáltatásait az EU-n kívüli országokban. Az Unióban található kkv-k 87 %-a csak saját nemzeti piacán értékesít.[24] A kkv-k nemzetközivé válásának e hiányát általában a kkv-k külföldi piacokra jutását segítő támogató keret hiányával magyarázzák.

A kkv-k nagyobb eséllyel lépnek be globális értékláncokba más vállalatokkal való együttműködésben, mintsem egyénileg. A jobb erőforrás-hatékonyság megvalósítása Európában és a kkv-k támogatása abban, hogy sikeresen integrálódjanak a globális értékláncokba, jobb nemzetközi együttműködést igényel. A nemzetközi versenyképesség érdekében a kkv-knak az erőforrás-hatékonyság területén nemzetközi partnereket kell keresniük nemcsak az értékesítés, hanem a nyersanyagok beszerzése érdekében is, valamint hogy az értékláncban hozzáférhessenek a kutatáshoz, a tudáshoz és a készségekhez. Az ilyen együttműködést gyakran ösztönzik olyan klaszterek, amelyek valós „ugródeszkaként” szolgálnak a kkv-k számára, egyrészt a nemzetközi piacokhoz való hozzájutás, másrészt pedig üzleti együttműködés megkezdése és hosszú távú stratégiai partnerség kialakítása céljából a teljes értékláncban. Ezenfelül a kkv-k kiaknázhatják a multinacionális vállalatok, egyetemek és más intézmények által saját klaszterükben már létrehozott nemzetközi kapcsolatokat és hálózatokat.

A Bizottság számos, az alábbi intézkedések segítségével elérendő célt tűzött ki:

1. Zöldebb európai belső piac ösztönzése:

§ Az európai szabványügyi szervezeteket arra fogják ösztönözni, hogy vegyék figyelembe a körkörös gazdaság céljait a Bizottság a környezeti vonatkozásoknak az európai szabványosításba való integrálását célzó korábbi erőfeszítéseinek folytatásaként.[25]

2. A zöld vállalkozók számára a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése:

§ A különféle ágazatok klaszterei közötti szövetségek megalakítását megkönnyítő Európai stratégiai klaszter-partnerségek (European Strategic Cluster Partnerships) létrehozása a nemzetközivé tétel közös stratégiájának kialakítására tekintettel. A zöld technológiák és az öko-innováció területén ösztönözni fogják a szövetségek létrehozását.

§ Nemzetközi összehangoló missziók fogják ösztönözni az együttműködést az erőforrás-hatékonyság és az öko-innováció területén és eseti alapon határozzák meg a prioritásokat, figyelembe véve a célország sajátosságait és kereskedelmi potenciálját.

§ A COSME program pénzügyi eszközei különösen a kkv-k nemzetközivé válását fogják támogatni azáltal, hogy ösztönzik a határokon átnyúló fejlődésüket.

3. Az erőforrás-hatékony technológia elterjedésének előmozdítása a partnerországokban az európai kkv-kal együttműködve:

§ A Low Carbon Business Action (Dekarbonizációs üzleti fellépés) technikai segítséget fog nyújtani az uniós vállalkozások és klaszterek, valamint a közepes jövedelemmel rendelkező országok vállalkozásai és más partnerei közötti együttműködési partnerségek létrehozására, valamint közös bankképes javaslatokra[26], amelyek mindkét fél érdekét tükrözik, miközben biztosítják a politikák fejlesztési célú koherenciáját.

■   A dél-mediterrán országok zöld technológiáján alapuló új vállalkozói tevékenységek kialakítása az európai kkv-kal való együttműködés útján.

V. Irányítás

A zöld cselekvési terv célja és körvonalai a kkv-k számára a kkv-k jövőbeli politikájáról folytatott nyilvános konzultáció, és főleg a 2013 negyedik negyedévében a zöld cselekvési tervről folytatott társadalmi konzultáció során széleskörű támogatást kapott a tagállamok közigazgatási szerveitől és a kkv-k válaszadó érintettjeitől.[27] A „kkv-követek” hálózata[28] szintén pozitív választ adott a tervre, és méltányolta, hogy világosan összpontosít a környezeti kihívások okozta üzleti ügyekre. Ezért fontos teljes körű végrehajtása. Ez mind a Bizottság, mind pedig a tagállamok részéről teljes körű elkötelezettséget kíván.

Miért fontos mindez a kkv-k számára?

A cselekvési terv céljai és az ezt követő intézkedések hatékony és eredményes végrehajtása biztosítja az Európa-szerte a kkv-k javát szolgáló hatást.

A Bizottság számos, az alábbi intézkedések segítségével elérendő célt tűzött ki:

1. A Bizottság által a kkv-k e területen való támogatása érdekében hozott intézkedések biztosítása és aktualizálása:

§ A kkv-kat érintő, e zöld cselekvési tervhez kapcsolódó intézkedéseket a kkv-kal folytatott párbeszéd során rendszeresen nyomon fogják követni, beleértve az elkülönített pénzügyi forrásokat, valamint értékelni fogják a programok hatékonyságát. Az intézkedésekről szóló aktualizált információk a Bizottság honlapján lesznek elérhetők.

§ A kkv-k teljesítményéről szóló jelentés[29] évente nyomon követi és értékeli az országoknak a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtásában tett előrelépéseit, beleértve annak 9. a kkv-k számára a környezeti kihívások üzleti lehetőséggé formálásának lehetővé tételéről szóló elvéhez kapcsolódó teljesítményüket, ezáltal kiegészítve a zöld cselekvési program nyomon követését.

2. Koordináció, együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje európai, nemzeti és regionális szinten támogatásra kerül:

§ A kisvállalkozói intézkedéscsomag irányítási mechanizmusát, amely a kkv-k teljesítményéről szóló jelentésből és a kkv-követek hálózatából áll, a kkv-knak nyújtott támogatással kapcsolatos legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének platformjaként használják fel, hogy a környezeti kihívásokat üzleti lehetőségekké alakíthassák. Különösen a kkv-követek hálózatát fogják az ilyen gyakorlatok, eredmények és akadályok kezelésének megvitatására felhasználni.

§ Együttműködést alakítanak ki az EcoAP magas szintű munkacsoportjával a különféle kezdeményezések közötti folyamatos információáramlás, konzisztencia és szinergiák jobb kiaknázása érdekében. Minden releváns esetben a más politikai területeken – mint például a környezet, a foglalkoztatás, az oktatás, a fejlesztési együttműködés stb. – működő európai szintű csoportokkal való koordinációra is törekedni fognak.

[1] Az erőforrás-hatékonyság azt jelenti, hogy fenntartható módon használjuk a Föld korlátozott erőforrásait, miközben a lehető legnagyobb mértékben enyhítjük a környezetre gyakorolt hatást, a gazdasági fejlődés biztosítása mellett (az anyagfelhasználás relatív szétválasztása által).

[2]  „Útmutató az erőforrás-hatékonysághoz a gyártás során: tapasztalatok a gyártó vállalatok erőforrás-hatékonyságának javítása terén”. Europe INNOVA (2012)

[3]  Meyer, B. et al (2011) „A fenntartható fejlődés makroökonómiai modellezése és a gazdaság és a környezet közötti kapcsolatok”. Az Európai Bizottság (Környezetvédelmi Főigazgatósága) számára készített tanulmány az alábbi címen érhető el:http://ec.europa.eu/environment/enveco/studies_modelling/pdf/report_macroeconomic.pdf

[4] Az Eurostat hulladékokra vonatkozó statisztikája (2011)

[5] A kkv-k fogalommeghatározása az alábbi címen érhető el: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/sme- definition/index_en.htm

[6] További információ: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/small-business-act/index_en.htm

[7] A „zöld gazdaság” egy olyan modell, amely „biztosítja a növekedést és a fejlődést, megvédi az emberi egészséget és jólétet, emberhez méltó munkahelyeket kínál, csökkenti az egyenlőtlenségeket, beruház a biodiverzitásba – többek között az általa nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokba (természeti tőke) – és megóvja azt, annak belső értéke és az emberi jóléthez és a gazdasági fejlődéshez való alapvető hozzájárulása miatt”. (Fogalommeghatározás a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló, 2013. november 20-i 1386/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi határozatból.)

[8] A kkv-kat érintő jövőbeli zöld cselekvési terv általánosságban az erőforrás-hatékonyságra összpontosít, az energiahatékonyságra vagy a megújulóenergia-termelésre való különösebb tekintet nélkül, amelyek korábban már konkrét bizottsági közlemények és jogalkotási javaslatok tárgyát képezték.

[9] http://ec.europa.eu/environment/ecoap/index_en.htm

[10] Az Unió például a kohéziós politika révén a zöld cselekvési tervnek megfelelő intézkedéseket fog támogatni. A tagállamok megegyeztek, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból több mint 100 milliárd EUR-t különítenek el a kkv-kba, a karbonszegény gazdaságba és a kutatás és innovációba történő beruházások céljából.

[11] A közleményben vázolt intézkedések nincsenek további költségvetési hatással az uniós költségvetésre azon előirányzatokon túl, amelyeket a Bizottság hivatalos pénzügyi programja már tartalmaz.

[12] A kísérő szolgálati munkadokumentum felsorolja az intézkedéseket, és adott esetben megadja végrehajtásuk 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó ütemezését.

[13] A nyilvános konzultációról szóló jelentés itt olvasható: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/public-consultation-green-action-plan/index_en.htm

[14] Ezek az információk a zöld cselekvési tervben szereplő intézkedések céljából és azok hatékonysága érdekében elkülönített pénzügyi forrásokra való hivatkozásokat fognak tartalmazni.

[15] „Útmutató az erőforrás-hatékonyságához a gyártás során: tapasztalatok a gyártó vállalatok erőforrás-hatékonyságának javítása terén”. Europe INNOVA (2012).

[16] Az e fejezetben található minden adat az „SMEs, Resource Efficiency and Green Markets” („Kkv-k, erőforrás-hatékonyság, zöld piacok”) című 2013. évi Eurobarométer gyorsfelmérésből származik:

 ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_381_eapdf.

[17]  Calogirou C., S. Y. Sørensen, P. B. Larsen, S. Alexopoulou et al. (2010) SMEs and the environment in the European Union (A kkv-k és a környezet az Európai Unióban), PLANET SA és a Dán Technológiai Intézet, kiadta az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága.  http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=4711

[18] További információk: http://een.ec.europa.eu/

[19] Az Eurostat hulladékokra vonatkozó statisztikája (2011)

[20] A körkörös gazdaság a lehető leghosszabb ideig megőrzi a termékek hozzáadott értékét és megszünteti a hulladékot. Amikor a termék eléri életciklusa végét, a termékekbe ágyazott erőforrások produktív felhasználásban maradnak és további értéket teremtenek.

[21] A szimbiotikus gazdaság azon a gyakorlaton alapul, hogy egy adott vállalat vagy ágazat (beleértve az energiát, a vizet, a logisztikát és az anyagokat) melléktermékeit egy másik felhasználja.

[22] Flash Eurobarometer 2013 on 'SMEs, resource efficiency and green markets' (A „Kkv-k, erőforrás-hatékonyság, zöld piacok” című 2013. évi Eurobarométer gyorsfelmérés): ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_381_eapdf.

[23] IDEA Consult, ECORYS, 2009. Az EU környezeti iparának versenyképességéről készült tanulmány; Federal Ministry for the Environment, Nature Conservation and Nuclear Safety (Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium), 2009, "Greentech - Made in Germany 2.0 ( Németország zöld technológiája 2.0)"

[24] Flash Eurobarometer 2013 on 'SMEs, resource efficiency and green markets'  (A „Kkv-k, erőforrás-hatékonyság, zöld piacok” című 2013. évi Eurobarométer gyorsfelmérés): ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_381_eapdf.

[25] A Bizottság korábbi erőfeszítései között említhető a „The integration of environmental aspects into standardisation” (COM (2004) 130 végleges) című közlemény és az „A strategic vision for European standards: Moving forward to enhance and accelerate the sustainable growth of the European economy by 2020” Az európai szabványok stratégiai jövőképe: az európai gazdaság fenntartható növekedésének elősegítése és gyorsítása 2020-ig (COM(2011)311 final) című közlemény.

[26]A bankképes javaslat olyan projekt vagy javaslat, amely mind pénzügyileg, mind pedig koncepciót tekintve intézményi hitelezőknél sikeresen pályázhat támogatásra.

[27] A nyilvános konzultációról szóló jelentés itt olvasható: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/public-consultation-green-action-plan/index_en.htm

[28] További információk: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/small-business-act/sme-envoy/index_en.htm

[29] További információk: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm