A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2011–2012.

1. Bevezetés

Az Európai Unió bővítési folyamata új szakaszba lépett. A Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások lezárása megnyitotta az utat az előtt, hogy az ország 2013 közepén az EU tagjává váljon. Mindez igazolja a 90-es évek pusztító balkáni konfliktusait követően elfogadott politikát, melynek célja az volt, hogy az egész régióban békét, stabilitást, demokráciát, valamint végső soron uniós tagságot biztosítson. Az uniós bővítési politika átalakító erejének legújabb bizonyítékaként a horvát csatlakozás új lendületet ad a reformoknak a bővítési politikában részt vevő valamennyi országban.

Az Európai Unióról szóló szerződésben rögzített[1] uniós bővítési politika ad választ a kontinensünkön élő emberek azon legitim törekvéseire, hogy csatlakozzanak az egyesült Európához. A közép- és kelet-európai országok elmúlt évtizedben megvalósuló integrációja megmutatta, a bővítés az EU egészének hasznára válik és azáltal jobban meg tudja válaszolni a globális kihívásokat.

A bővítési politika a társadalmi átalakulások erőteljes eszközének bizonyult. Az EU-hoz már csatlakozott országok, és azok, akik a csatlakozáshoz vezető úton járnak, figyelemre méltó változásokon mentek keresztül a csatlakozás által vezérelt demokratikus és gazdasági reformok révén. A csatlakozási folyamat és annak sikere szempontjából központi jelentőséggel bírt az elkötelezettség, a feltételesség és a hitelesség.

Az EU bővítési politikájához továbbra is az Európai Tanács 2006. decemberi ülésén elfogadott megújított bővítési konszenzus nyújt keretet, amely a következő elvekre épül: a kötelezettségvállalások megerősítése, igazságos és szigorú feltételrendszer, jó kommunikáció a nyilvánosság felé, – melyekhez az EU új tagállamok integrálására vonatkozó kapacitása társul.

A bővítési politikán keresztül az EU kiterjeszti a béke, a stabilitás, a demokrácia és a jólét térségét, mely fogalmak újabb jelentőséget kaptak a közelmúlt fejleményeinek tükrében:

· A dél-mediterrán térség és a Közel-Kelet drámai eseményei, és az ezek következtében kialakult helyzet törékenysége rávilágít arra, hogy mennyire fontos megteremteni a stabilitást és a demokráciát Délkelet-Európában, és a térséget szilárdan be kell ágyazni az EU bővítési folyamatába.

· A közelmúlt globális pénzügyi válsága és az euróövezet jelenlegi nehézségei rámutattak a nemzeti gazdaságok kölcsönös függőségére, az EU-n belül és kívül egyaránt. Ezek az események kiemelik a gazdasági és pénzügyi stabilitás további megerősítésének és a növekedés ösztönzésének fontosságát, a bővítési politikában részt vevő országokban is. A bővítési folyamat ennek hathatós eszköze.

A legutóbbi bővítési csomag elfogadása óta további pozitív fejlemények történtek a Nyugat-Balkánon. Ratko Mladić és Goran Hadžić letartóztatása és átadása a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszéknek (ICTY) megszüntette a Szerbia EU felé közeledése előtt álló egyik legnagyobb akadályt, és fontos lépésnek számított a megbékélés felé. Megkezdődött a Belgrád és Pristina közötti, többek közt az EU felé vezető útról szóló párbeszéd, melynek már jelentkeznek az első eredményei. A bővítésben részt vevő legtöbb ország haladást ért el ez EU-val kapcsolatos reformok terén. További két nyugat-balkáni ország, Albánia és Bosznia-Hercegovina állampolgárai számára vált lehetővé a vízummentes utazás.

Ennek ellenére számos országban késnek fontos reformok, gyakran belpolitikai fejlemények és konfliktusok miatt. A reformok késedelme és megtorpanása különösen Bosznia-Hercegovinában és Albániában volt jelentős. A legtöbb országban továbbra is a jogállamiság, az igazgatási kapacitások, a munkanélküliség, a gazdasági reform és a társadalmi befogadás jelenti a legnagyobb kihívást. Számos aggodalomra okot adó fejleményre került sor a médiában való véleménynyilvánítás szabadsága területén. A Koszovó státuszát illető nézetkülönbségek továbbra is negatív hatással vannak Koszovóra[2] és a régióra egyaránt. A Koszovó északi részén történt közelmúltbeli események komoly aggodalomra adnak okot. Továbbra sem sikerült megoldást találni Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnevezésének kérdésére.

Izland csatlakozási folyamata sokat haladt az elmúlt év során. A tárgyalások során elért haladás nagyrészt annak köszönhető, hogy Izland máris nagy mértékben integrált struktúrákkal rendelkezik a régóta megteremtett demokráciának, az Európai Gazdasági Térségben és a schengeni térségben való tagságnak, valamint a színvonalas közigazgatásnak köszönhetően.

Törökországban továbbra is a csatlakozási folyamat az EU-val kapcsolatos reformok ösztönzésének, a kül- és biztonságpolitikai kérdésekről kialakított párbeszédnek, a gazdaság versenyképessége megerősítésének, valamint az energiaellátás diverzifikálásának leghatékonyabb kerete. A csatlakozási tárgyalások folyamán sajnálatos módon több mint egy éve nem sikerült újabb tárgyalási fejezetet megnyitni. Új, konstruktív szakaszt kell nyitni a Törökországgal fennálló kapcsolatokban, melynek a közös érdeklődésre számot tartó területen tett konkrét lépésekre kell épülnie.

Horvátország küszöbön álló csatlakozása azt mutatja, hogy a bővítési folyamat maximális átalakító hatást vált ki az érintett országokban. A bővítési politikáról szóló 2006. évi megújított konszenzus javította a folyamatot. E javításokat Horvátország tekintetében már a gyakorlatba is átültették és eredményesnek bizonyultak. A többi bővítési országgal folyamatban lévő, illetve jövőbeli tárgyalásoknak tovább kell építeniük ezekre a tapasztalatokra. A nehéz tárgyalási fejezetek tárgyalását – mint például az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, valamint a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság – a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, hogy a tagjelölt országnak elegendő ideje legyen megfelelő eredményeket felmutatni a reformok terén.

Horvátország csatlakozása fontos lépés lesz a Nyugat-Balkán uniós integrációjának történelmi folyamatában. Az EU következetesen kommunikálta befogadó politikáját a Nyugat-Balkán irányába a 90-es évek közepi „regionális megközelítéssel” kezdve, és legfőképpen az 1999-ben indított stabilizációs és társulási folyamaton keresztül, valamint a 2003. évi theszaloníki csúcson, amely megerősítette, hogy a Nyugat-Balkán jövője az EU-ban van. A folyamat nem választóvonalakat kíván húzni a Balkán térségében, hanem ösztönözni és felgyorsítani kívánja a régió többi részének az EU irányába való elmozdulását. Figyelembe véve az EU kötelezettségvállalásait, valamint a régió történelmét és földrajzát, ez a folyamat mindaddig „befejezetlen ügy” lesz, amíg a feltételek teljesítését követően a Nyugat-Balkán egésze az EU részévé nem válik.

Ennek tükrében a Bizottság továbbra is teljes mértékben ragaszkodik a saját érdemek elvéhez. Az egyes országok tagság felé közeledésének tempóját elsősorban az határozza meg, hogy milyen teljesítményt nyújtanak a rögzített kritériumok és feltételek teljesítésében.

Horvátország sikeres tapasztalatai erőteljes üzenetet közvetítenek a többi bővítési ország felé:

· Az EU teljesíti kötelezettségvállalásait, amint teljesülnek a feltételek.

· A csatlakozási kritériumok és feltételek szigorúak, végrehajtásukat pedig egyre nagyobb figyelemmel követik nyomon. Ez azonban nem akadályt jelent, hanem azt eredményezi, hogy a tagjelölt állam magasabb fokú felkészültséget ér el, ami saját maga és az EU számára egyaránt előnyös lesz a csatlakozás időpontjában.

· A szomszédokkal fennálló kétoldalú vitákat ajánlatos és lehetséges párbeszéd és kompromisszumok útján kezelni, a megállapított alapelvek mentén.

A bővítési folyamat folyamatos hitelessége fontos elem a bővítési országok reformjainak továbbvitele, valamint a tagállamok támogatásának biztosítása szempontjából. Az elmúlt évek fejleményei igazolták, hogy már a csatlakozás előtt, az EU-hoz vezető úton is érhetők el kézzelfogható eredmények, ha teljesülnek a vonatkozó feltételek. Ennek ékes példái az e közleményben szereplő bizottsági ajánlások, amelyek a csatlakozási folyamat következő szakaszaiba történő átlépést, valamint a vízummentesség Albániára és Bosznia-Hercegovinára való kiterjesztését szorgalmazzák. Másrészt azonban, ahol a konkrét eredmények elérésére vonatkozó politikai akarat és kötelezettségvállalás nem elegendő vagy hiányzik, nemcsak hogy nem halad a csatlakozási folyamat, de akár le is állhat.

E közlemény értékeli az Európai Unió Nyugat-Balkánra, Törökországra és Izlandra kiterjedő bővítési menetrendjének jelenlegi állapotát. A közleményt kísérő részletes országelemzések[3] alapján a közlemény számba veszi, hogy ezek az országok mit értek el a tagságra való felkészülés folyamán, hogy állnak jelenleg, értékeli kilátásaikat a következő évekre, és számos ajánlást tesz e tekintetben. A korábbi évekhez hasonlóan számos kulcsfontosságú kihívás kiemelt figyelmet kap.

2. Legfontosabb kihívások

2.1. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a jogállamiság megerősítésére és a közigazgatás reformjára

A jogállamiság megerősítése továbbra is fontos kihívásnak, valamint az EU-tagsághoz való közeledés alapvető feltételének bizonyul az érintett országok számára. Ez a kérdés nagyobb hangsúlyt kapott az elmúlt években a csatlakozási folyamat valamennyi szakaszában, a bővítésről szóló megújított konszenzussal összhangban.

A jogállamiságra helyezett hangsúlyt az is tükrözte, hogy ezeket a kérdéseket átfogó vizsgálatnak vetették alá a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások során, különösen az igazságszolgáltatásról és alapvető jogokról, valamint a jogérvényesülésről, szabadságról és biztonságról szóló fejezetek tárgyalásakor. Az Albániával és Montenegróval folytatandó csatlakozási tárgyalások megnyitásának feltételeként rögzített kulcsfontosságú prioritások között is nagy hangsúllyal szerepelnek a jogállamisággal kapcsolatos kérdések, ami szintén jó példa arra, hogy ez a terület mekkora prioritást kap már a tényleges csatlakozási tárgyalásokat megelőzően is.

A Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások folyamán szerzett tapasztalatok hozzájárulnak majd a többi országgal jelenleg vagy a jövőben folytatott tárgyalásokhoz is. E célból a Bizottság új megközelítést fog javasolni az igazságszolgáltatáshoz és alapvető jogokhoz, valamint a bel-és igazságügyhöz kapcsolódó kérdések tekintetében. Ezekkel a kérdésekkel már a csatlakozási folyamat korai szakaszában foglalkozni kell, és a megfelelő fejezeteket a cselekvési tervek alapján kell megnyitni, mivel e fejezetek meggyőző eredmények felmutatását írják elő. A Bizottság a folyamat valamennyi szakaszában rendszeresen jelentést tesz a vonatkozó területeken a cselekvési tervekben meghatározott mérföldkövek mentén elért haladásról, és adott esetben javaslatot tesz a szükséges kiigazító intézkedésekre. IPA-forrásokat fognak elkülöníteni e folyamat támogatására.

Az előcsatlakozási folyamat keretében a Bizottság arra bátorította a országokat, hogy független és hatékony igazságszolgáltatást alakítsanak ki a meglévő hiányosságok orvoslása érdekében. E tekintetben Horvátország javított a bírák kinevezésének rendszerén, Szerbia felülvizsgálatot indított a bírák és ügyészek újrakinevezési eljárása tekintetében, Montenegró megkezdte az igazságszolgáltatásra vonatkozó legfontosabb alkotmányos és jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát. Koszovó befejezte a bírák és ügyészek átvilágítását.

A legtöbb bővítési országban a jogállamiság tekintetében a korrupció elleni küzdelem számít a legnagyobb kihívásnak. A korrupció továbbra is komoly probléma, ami nemcsak a polgárok mindennapi életére van hatással olyan alapvető területeken, mint az egészségügy és az oktatás, hanem komoly negatív hatásai vannak a beruházásokra és az üzleti tevékenységre is, valamint károsítja a nemzeti költségvetéseket, különös tekintettel a közbeszerzésekre és a privatizációra. A Bizottság kiemelt figyelmet fordított a korrupció elleni küzdelemre a bővítési országokban az elmúlt években.

A bővítési országokkal való együttműködés során nyert fontos tapasztalatok az EU saját korrupcióellenes megközelítésének alakításához is hozzájárultak valamennyi (külső és belső) szakpolitikai terület vonatkozásában[4]. Miközben a Bizottság korrupcióellenes monitoring mechanizmus kialakításán dolgozik a tagállamokban, továbbra is magas prioritást tulajdonít majd a korrupcióellenes politikák nyomon követésének a bővítési országokban, az eredményekre és a fenntarthatóságra összpontosítva, a csatlakozási előkészületek korai szakaszától kezdve. A Bizottság ösztönözni fogja a nemzetközi donorok közötti szoros koordinációt is az erőforrások optimális felhasználása érdekében.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem továbbra is fontos prioritás a bővítési országok számára. Szorosan kapcsolódik a korrupció elleni küzdelemhez és a független igazságszolgáltatás kialakításához. Számos bűncselekmény határokon átnyúló jellege komoly kihívást állít a szervezett bűnözés elleni küzdelem elé. A bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek közötti regionális együttműködés, ideértve a szakmai hálózatok kialakítását is, különösen fontos e kihívás kezelése szempontjából. A Bizottság támogatja a regionális ügyészi hálózatok kialakítását, melyeket a tagállamokból kirendelt nemzeti szakértők, valamint a kapcsolódó európai ügynökségek segítenek. A Bizottság támogatja a koordinált tanúvédelmi rendszerek kialakítását is a régióban.

Az elmúlt év során a Bizottság intenzívebbé tette a jogállamiságról folytatott párbeszédet a Nyugat-Balkán országaival. A cél az lenne, hogy az előcsatlakozási folyamat korábbi szakaszában erősödjenek az előkészületek az igazságügyi és belügyi területen végzett részletes elemzések alapján. E célból szakértői küldetéseket hajtottak végre a legtöbb bővítési országban. A Bizottság megerősítette az együttműködést és az információcserét a vonatkozó uniós ügynökségekkel, köztük az Europollal, a Frontexszel, az Eurojusttal, a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjával, valamint regionális kezdeményezésekkel, az Európa Tanáccsal és más nemzetközi szervezetekkel. A lehetséges esetekben az összehasonlító teljesítményértékelés alkalmazására már a folyamat korai szakaszában sor került. Strukturált igazságügyi párbeszéd kezdődött Bosznia-Hercegovinával, és a Bizottság hasonló párbeszéd megindítását javasolja Koszovóval a jogállamiságról azzal a céllal, hogy kezeljék a kihívásokat ezen a területen és támogassák az igazságszolgáltatás reformját.

A demokrácia és a jogállamiság szempontjából alapvetően fontos átláthatóság, elszámoltathatóság és hatékonyság javítását célzó közigazgatási reform továbbra is kulcsfontosságú prioritásnak számít a politikai kritériumok között a legtöbb bővítési országban. Az uniós vívmányok végrehajtása szempontjából alapvetően fontosak a megfelelő igazgatási eljárások, köztük az emberi erőforrásokra és az államháztartás irányítására vonatkozóak. Az országoknak általános nemzeti stratégiáik alapján fokozniuk kell a közigazgatásaik fejlesztésére irányuló erőfeszítéseiket.

Egyre inkább bizonyítottnak látszik, hogy néhány bővítési országban nem tartják megfelelően tiszteletben a kormányzó politikai pártok és az állam elkülönült szerepeit. Az ilyen gyakorlat alááshatja a jogállamiságot és a demokrácia működését.

2.2. A véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása a médiában

A véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jog, melyet a nemzetközi jog véd, és amely a többpárti demokrácia működésének szerves részét képezi. A csatlakozási folyamat szempontjából e szabadság biztosítása kulcsfontosságú elemét képezi a koppenhágai csatlakozási politikai kritériumoknak.

A bővítési országok összességében a média helyzete nagyon különböző. Számos országban azonban a közelmúltban negatív fejleményeket figyelhettünk meg ezen a területen. Ez komoly aggodalomra ad okot. A Bizottság a kísérő jelentésekben vizsgálja részletesebben a véleménynyilvánítás szabadságát, ahol kitér az egyes országokban tapasztalható helyzetre.

A véleménynyilvánítás és a média szabadsága előtt a következő kihívások állnak: politikai befolyás, amely néha a jogrendszeren keresztül is megnyilvánul; gazdasági nyomás; a bűnözés és korrupció felhasználása a média befolyásolására; valamint az újságírók nem megfelelő védelme a zaklatás vagy akár erőszakos támadások ellen. A gazdasági kihívások az átláthatóság hiányához és a tulajdonjogok koncentráltságához, a tisztességes verseny hiányához, valamint a piaci szabályozók függetlenségének hiányához kapcsolódnak. Számos bővítési országban nem kielégítő a médiára vonatkozó jogszabályok általános végrehajtása. Az újságírókat ért támadások, köztük gyilkosságok számos esete még mindig megoldatlan, több évvel az események után. Törökországban a jogszabályi keret még mindig nem védi megfelelően a véleménynyilvánítás szabadságát. Az újságírók ellen folyó bírósági eljárások és vizsgálatok magas száma és a médiára gyakorolt indokolatlan nyomás komoly aggodalomra adnak okot.

Ezek a kérdések mind komolyan korlátozzák, hogy a média olyan nézeteinek adhasson hangot, amelyek kritikusak a kormányt illetően, illetve eltántorítanak a tényfeltáró újságírástól. A média és az újságírók gyakran öncenzúrára kényszerülnek.

Alapvetően fontos, hogy a média nyílt és pluralisztikus legyen a bővítési országokban, ami lehetővé teszi a kritikus és független újságírási kultúrát. Szerepük megfelelő betöltése érdekében a közszolgálati műsorszolgáltatóknak javítaniuk kell gazdasági helyzetüket és autonómiájukat. Ezzel párhuzamosan a média szakmának átfogó etikai kódexek és szakmai standardok útján vállalnia kell saját szabályozását.

2011 májusában a Bizottság konferenciát szervezett a véleménynyilvánítás szabadságáról, melyen a Nyugat-Balkán és Törökország médiájának képviselői és civil társadalmi érintettjei vettek részt. E konferencia célja az volt, hogy a hivatalos kormányzati szereplőkön túl azokat is elérje, akiket a kérdés közvetlenül érint, és e szereplők lehetőséget kapjanak nézeteik és tapasztalataik megosztására. A konferencia következtetései továbbra is hozzájárulást jelentenek a Bizottság e területen végzett munkájához.

A Bizottság szoros figyelemmel fogja követni a jelenlegi eszközök és a bővítési országokkal folytatott strukturált párbeszédek keretében folyó fejleményeket. Tovább integrálja majd ezeket a kérdéseket a csatlakozási tárgyalásokba, nevezetesen az igazságszolgáltatásról és alapvető jogokról szóló fejezet keretében. Prioritásokat fog megállapítani és bátorítani fogja a kormányok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megfeleljenek az európai normáknak a véleménynyilvánítás szabadsága területén. E célból megerősítik az együttműködést az érintett partnerországokkal és nemzetközi szervezetekkel – különösen az Európa Tanáccsal és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel. Tovább fejlesztik az újságírókkal és szervezeteikkel folytatott párbeszédet.

2.3. A regionális együttműködés fokozása és megbékélés a Nyugat-Balkánon

A regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok a stabilizációs és társulási folyamat alapvető elemei, így a Bizottság szoros figyelemmel követi ezeket a csatlakozási folyamat valamennyi szakaszában. A regionális együttműködés megalapozza és fokozza a megbékélést a régióban, amely a közelmúltban súlyos konfliktusokon ment keresztül. A regionális együttműködés és a kereskedelem további gazdasági előnyöket jelenthet a régió számára. A regionális integráció az uniós integrációs folyamatnak is szerves része, amelyhez gyakran regionális megközelítésre és intézkedésekre van szükség.

Az elmúlt évtizedben jelentős előrelépést sikerült elérni e téren, és az elmúlt évben is további fontos lépésekre került sor. A régió, különösen Szerbia és Horvátország vezetőinek a szomszédos országokba tett látogatásai, valamint a 90-es évek konfliktusaival kapcsolatban tett nyilatkozatok is jelentősen hozzájárultak a regionális megbékéléshez. Várhatóan a napokban fog sikeresen lezárulni a menekültek visszatérésére irányuló szarajevói folyamat, melyben Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró vesz részt. A nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom olyan kezdeményezései, mint például a fiatalok emberi jogi kezdeményezése, az Igazság és Megbékélés Bizottság (RECOM) és az Igmani Kezdeményezés fontos szerepet játszanak a régió polgárai közötti megbékélés nem kormányzati úton történő fokozásával.

A bizonyos ágazatokon belül folytatott együttműködés jól működik és halad, többek közt az Energiaközösség, az Európai Közös Légtér, valamint az immár teljesen működőképes Regionális Közigazgatási Képzési Központ keretei között. 2010 decemberében a Bizottság a Duna-régió fejlesztését előmozdító stratégiára tett javaslatot, amelyet később szentesítettek a tagállamok[5]. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) keretében nő a regionális kereskedelem, és folyamatban van a megállapodás olyan területekre való kiterjesztése, mint a versenypolitika, a tarifális akadályok további lebontása és a szolgáltatások liberalizálása. A Regionális Együttműködési Tanács (RCC) megkezdte hároméves stratégiájának és munkaprogramjának végrehajtását, és azon fáradozik, hogy fellépései eredményorientáltabbak legyenek.

Ugyanakkor a múlt konfliktusaiban gyökerező problémák, valamint egyéb nyitott kétoldalú kérdések továbbra is fontos kihívást jelentenek a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából, ami kihat a regionális együttműködésre, az országok közötti kapcsolatokra, valamint belső működésükre és reformfolyamataikra. Sürgősen kezelni kell ezeket a nyitott kérdéseket. E kérdések megoldásával megszűnne a Nyugat-Balkán EU-hoz közeledésének egyik legnagyobb akadálya.

Az etnikumok közötti vagy a státusszal kapcsolatos kérdésekről folyó viták (Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban) továbbra is gátolják az intézmények normális működését, megfékezik a reformok folyamatát és az európai menetrendet, és néha szélesebb regionális következményekkel is járnak. Az EU továbbra is fenntartja azon véleményét, hogy ezen országok az Unió felé vezető előrelépésekkel tudják legjobban kezelni e problémákat. A közelmúlt fejleményei, különösen az EU közvetítésével zajló Belgrád-Pristina párbeszéd során elért haladás nagyon fontos e tekintetben. Idén augusztusban ünnepeltük az ohridi keretmegállapodás aláírásának 10. évfordulóját, ami emlékeztet arra, hogy az etnikumokkal kapcsolatos nehéz kérdéseket párbeszéd és kompromisszumok útján is meg lehet oldani.

Nemrégiben pozitív eredményeket sikerült elérni a regionális kezdeményezések inkluzív működésével kapcsolatos problémák megoldása terén, de még többre lenne szükség. E problémákat a Koszovó státuszával kapcsolatos nézetkülönbségek okozzák. A Belgrád-Pristina párbeszéd keretében sikerült megállapodni arról, hogy Szerbia elfogadja Koszovó vámbélyegzőit; ez lehetővé teszi, hogy helyreálljon a regionális kereskedelem a CEFTA keretében. Ezt megelőzően sikerült újra valamennyi fél részvétele mellett megrendezni a CEFTA és RCC üléseit, és aláírták a preferenciális származási szabályokról szóló pán-euromediterrán egyezményt. A Koszovó státuszát illető nézetkülönbségek azonban továbbra is gátolták a Közlekedési Közösségről szóló szerződés véglegesítését és aláírását, valamint az autonóm kereskedelmi intézkedések Koszovóra és más nyugat-balkáni partnerekre való kiterjesztését. Ezek a nézeteltérések továbbra is gátolják az EU és Koszovó közötti szerződéses kapcsolatok kialakulását.

A regionális együttműködéshez kapcsolódó kérdések átfogó megoldását a Belgrád-Pristina párbeszédtől várják. A Bizottság felkér minden érintett felet arra, hogy folytassák az olyan gyakorlati és pragmatikus megoldások keresését, amelyek biztosítják a regionális együttműködés befogadó jellegét, a Koszovó státuszával kapcsolatos eltérő álláspontok sérelme nélkül. Az elmúlt évben tett előrelépések azt mutatják, hogy ez lehetséges.

A volt Jugoszláviában zajlott háborúk során elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos igazságszolgáltatási folyamat befejezése alapvetően fontos a tartós megbékéléshez. Az ICTY-vel való teljes körű együttműködés továbbra is a csatlakozási folyamat alapvető feltétele a Nyugat-Balkán tekintetében. A két utolsó ICTY-vádlott közelmúltbeli letartóztatása és Hágának való kiadása fontos lépésnek számított ebbe az irányba. A Bizottság arra is felkéri az érintett kormányokat, hogy fordítsanak nagyobb hangsúlyt a háborús bűncselekményekkel kapcsolatban hazai bíróságokon folyó eljárások megfelelő folytatására.

A Bizottság nagyon komolyan veszi az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének bűncselekményekről, köztük a koszovói konfliktus alatti és utáni időszakban vélelmezetten végrehajtott szervkereskedelemről szóló januári jelentését (Marty jelentés). A Bizottság teljes mértékben támogatja az EULEX által folytatott vizsgálatot, elismeri a tanúvédelem fontosságát ebben az összefüggésben, és üdvözli a brüsszeli központú EULEX-munkacsoport létrehozását, valamint az érintett kormányok együttműködését e munkacsoport keretében.

Összességében nagyon fontos, hogy a régió kormányai és civil társadalmi szervezetei jobban tájékoztassák a polgárokat arról, hogy a megbékélés európai jövőjük szerves részét képezi, és hogy a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos igazságszolgáltatás elengedhetetlen eleme ennek a folyamatnak. A politikai vezetőknek kerülniük kell minden olyan kijelentést és intézkedést, amelyek megkérdőjelezhetik ezeket a fontos alapelveket.

A megoldatlan kétoldalú kérdéseket a bővítési folyamat során a lehető leghamarabb határozottan, a jó szomszédi kapcsolatok szellemében, valamint az EU általános érdekeit figyelembe véve rendezniük kell az érintett feleknek. A Bizottság arra sürgeti őket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a nyitott határviták megoldása érdekében, a rögzített elvekkel és eszközökkel összhangban, többek közt adott esetben az ügyek Nemzetközi Bíróság elé utalása útján is. Nem szabad, hogy bilaterális kérdések hátráltassák a csatlakozási folyamatot. A Bizottság kész arra, hogy elősegítse a megoldás kereséséhez szükséges politikai légkör megteremtését és támogassa a kapcsolódó kezdeményezéseket.

A Szlovénia és Horvátország közötti határrendezési megállapodás, melynek végrehajtása ez év végén kezdődik, előkészíti az utat a kétoldalú kérdések megoldásához. A Bizottság erőteljesen arra bátorítja a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnevezéséről folyó vitában részt vevő feleket, hogy hasonlóan konstruktív szellemben folytassák az ENSZ vezetésével folyó egyeztetéseket.

2.4. Fenntartható gazdasági fellendülés megvalósítása és az Európa 2020 stratégia átvétele

Immár az összes bővítési ország a fellendülés útját járja, bár eltérő ütemben: Törökország nagyobb gazdasággal lábalt ki a válságból, és növekedése továbbra is figyelemre méltó, de egyre több jel utal a gazdaság túlfűtöttségére. A Nyugat-Balkán gazdaságai is kezdenek helyre állni, bár időbe fog telni, mire elérik a válság előtti szintet. Izland gazdasága továbbra is kifelé tart a válság alatt átélt jelentős gazdasági zavarokból.

A bővítési országok előtt azonban fontos társadalmi-gazdasági kihívások állnak. A munkanélküliség továbbra is magas és a legtöbb országban tovább nő. Európa legnagyobb munkanélküliségét továbbra is Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban mérik. Az aktivitási ráták továbbra is alacsonyak, különösen a nők és a fiatalok esetében, és továbbra is kihívást jelent a széles körű informális foglalkoztatás. A Nyugat-Balkánról származó exportot, mely hozzájárul a fellendüléshez, továbbra is az alacsony hozzáadott értékkel rendelkező termékek, köztük nyersanyagok jellemzik, melyek az árak ingadozásának és a feltörekvő piacok részéről érezhető erős versenynek vannak kitéve.

A legtöbb bővítési ország általában óvatos makrogazdasági politikákat tartott fenn. Továbbra is a költségvetési konszolidáció és a munkaerőpiac reformja a legsürgetőbb rövid távú prioritás, amelyek nagyrészt az EU előtt jelenleg állókhoz hasonló kihívásokat tükröznek. Több strukturális reformra van szükség a versenyképesség fokozása és a beruházási környezet javítása, ezáltal a közvetlen külföldi befektetések vonzása, a munkahelyteremtés ösztönzése, valamint a növekedés fenntarthatóságának biztosítása érdekében. A Nyugat-Balkánon különös kihívást jelent a közigazgatás kapacitásainak javítása és a jogállamiság megerősítése, ideértve az igazságszolgáltatás reformját és a széles körben elterjedt korrupció elleni küzdelmet is. Az e területeken való előrelépés is ösztönzőleg hatna az üzleti környezetre. Továbbra is nagyon szűkösek az üzleti életnek nyújtott közszolgáltatások és az infrastruktúrába történő beruházások.

A munkaerő-piaci reformoknak, köztük a transzfer-járulék rendszerek felülvizsgálatára, az adózási kérdésekre és az oktatási rendszer átalakítására vonatkozóknak hozzá kell járulniuk a Nyugat-Balkán legfontosabb strukturális nehézségeinek kezeléséhez, valamint az erősebb, fenntartható és inkluzív növekedés előtt álló akadályok leküzdéséhez.

Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek átvétele

Az Európa 2020 stratégia az EU jelenlegi évtizedre vonatkozó növekedési stratégiája, amelynek célja, hogy változó világunkban az EU intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá váljon . A bővítési országokat arra bátorítja a Bizottság, hogy társuljanak az Európa 2020 stratégiához és annak kiemelt kezdeményezéseihez[6], ami hasznos kiindulást jelenthet a reformokhoz.

Az Európa 2020 stratégia célkitűzései adott esetben tükröződnek a Bizottság és a bővítési országok között a gazdaságpolitikáról, valamint a foglalkoztatásról és szociálpolitikáról folyó párbeszédekben. A Bizottság az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez igazította a pénzügyi támogatások programozását, különösen a társadalmi-gazdasági fejlődés tekintetében. A Bizottság nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való együttműködése is figyelembe veszi ezeket a célkitűzéseket.

Az Európában jelenleg tapasztalható adósságválság hangsúlyozta a rendezett államháztartás fontosságát, és a Bizottság a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek rendelkezésére bocsátott bizonyos kölcsönös értékelési mechanizmusokat. E célból fontos eszköz az EU multilaterális költségvetési felügyelete,, melyet fokozatosan hozzá fognak igazítani az EU közeljövőben várható megerősített gazdasági kormányzásához.

A magánszektor fejlesztése terén a Nyugat-Balkánnal és Törökországgal folyó szakpolitikai együttműködés az EU kisvállalkozói intézkedéscsomagjának[7] rendelkezései mentén zajlik. Ez a koordináció, amely meghatározott uniós teljesítménymérő referenciaértékekhez képest végzett rendszeres értékeléseken alapul, olyan jól kipróbált ajánlások megfogalmazását eredményezte, amelyek tükrözik a bővítési országok nemzeti sajátosságait. A Bizottság azt javasolja, hogy használják referenciaként a kisvállalkozói intézkedéscsomag eredményeit a régió jövőbeli kis- és középvállalkozásokkal (kkv-kal) kapcsolatos tevékenységeihez.

A nyugat-balkáni beruházási kereten belül a Bizottság arra bátorítja a partner nemzetközi pénzügyi szervezeteket, hogy támogassák a kkv-finanszírozás új formáit, különösen a részesedésszerzést, a kockázati tőkét és a garanciamechanizmusokat. A Bizottság társfinanszírozni fogja a Nyugat-Balkán kkv-platformot, mely garanciák és a kockázati tőke révén kívánja javítani a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését.

A kutatás és innováció területén a bővítési országok EU-val való együttműködése máris sokat fejlődött az uniós kezdeményezésekben való részvétel lehetősége tekintetében. A bővítési országok részt vesznek a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban, valamint a versenyképességi és innovációs programban. A legfrissebb mutatók azonban azt jelzik, hogy a bővítési országok jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól a kutatási és innovációs szakpolitikák fejlesztése és az ezekbe való beruházás tekintetében. A regionális vezetőket arra bátorítják, hogy többek közt a közelgő miniszteri konferenciákon is vállaljanak kötelezettséget a kutatásba, innovációba és humán tőkébe való beruházások növelésére.

A bővítési országoknak jobban fel kell készülniük az éghajlatváltozással való szembenézésre, valamint igazodniuk kell az EU erőfeszítéseihez e kihívás kezelése terén, többek közt tudatosságnövelés útján is. Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fokozatos fellépések haszna az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó fejlődésben mutatkozik majd meg, és munkahelyeket is teremthet.

A gazdaság kezdeti talpra állásának még meg kell mutatkoznia a szociális helyzet javulásában. A népesség szegénységi küszöb alatt élő aránya továbbra is nagyon magas a Nyugat-Balkánon, és ez az arány továbbra is nő. Az informális foglalkoztatás magas szintje negatív hatást gyakorol a szociális helyzetre, különösen a fiatalok tekintetében.

A munkahelyek biztosítása és a sebezhető csoportok társadalmi befogadása prioritásnak számít. Ugyanakkor nagyon kevés konkrét beruházást eszközöltek a szociális ágazatba, a nemzetközi donorokkal való együttműködés pedig a stratégiai tervezés akadályaiba ütközött. Szakpolitikai párbeszéde folyamán a Bizottság kiemeli a foglalkoztatás és a szociálpolitikák fontosságát, és arra bátorítja az országokat, hogy világos és reális célokat tűzzenek ki e két területen, és a szociális kiadásokat célzottabban és jobban a prioritásoknak megfelelően hajtsák végre. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni európai platform célkitűzéseit a bővítési országoknak megfelelően át kell venniük .

Tartós intézkedéseket kell elfogadni annak elősegítésére, hogy az összes kiszolgáltatott helyzetű csoport bekapcsolódhasson a társadalom főáramába. A különösen hátrányos helyzetben lévő roma kisebbség tekintetében a Bizottság arra kérte a Nyugat-Balkánt és Törökországot, hogy működjenek együtt az EU roma platformjainak keretében, melyek rendszeres figyelemmel követik a befogadást, és ezzel kapcsolatban fellépéseket javasolnak. A Bizottság szemináriumsorozatokat tartott a roma-kérdésről, amivel arra kívánta ösztönözni a régió országait, hogy vizsgálják felül és erősítsék meg a megkülönböztetés elleni küzdelmet és a roma integráció javítását célzó nemzeti cselekvési terveiket és ezek végrehajtását, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügy területén. A Nyugat-Balkán országainak jelentős erőfeszítéseket kell tenniük a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek népesség-nyilvántartásba történő felvételének megkönnyítésére.

A fenntartható és inkluzív növekedés érdekében végrehajtandó strukturális változásokhoz kulcsfontosságú az oktatás és képzés fejlesztése. Az oktatásba, készségekbe és képzettségbe irányuló beruházások eddig jellemzően alacsonyak voltak, és a nemzeti képesítések regionális elismerése nem megfelelő. Reformra szorulnak az állami oktatási rendszerek és infrastruktúrák, és nemzetközi szintű szakképzésre, oktatásra és képzési programokra van szükség a készségkereslet és ‑kínálat közötti eltérés kezelése érdekében.

A Bizottság megnyitotta az Oktatás és képzés 2020 stratégiai keretben való részvételt a tagjelölt országok előtt, melyhez Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró még nem csatlakoztak. A Bizottság javaslatot tett egy nyugat-balkáni oktatási és képzési platform kialakítására, amely a nyitott koordináció módszerén alapulna, és amelyben valamennyi bővítési ország részt vehetne. Ez javítaná a legfontosabb szakpolitikai kihívásokról folyó párbeszédet, és biztosítaná a végrehajtást és a nyomon követést. A Nyugat-Balkán országai meghívást kaptak az EU egész életen át tartó tanulás programjának központi tevékenységeiben való részvételre.

2.5. A közlekedési és energiahálózatok kiterjesztése

A bővítési országokkal folytatott jobb közlekedési és energiaügyi együttműködés közvetlen előnyökkel jár az európai polgárok és vállalkozások számára. A közlekedési és energiahálózatok fontos elemét képezik az EU valamennyi szomszédos országával folytatott együttműködésnek, melynek célja a fenntartható gazdasági növekedés, a kereskedelem és a kulturális csereprogramok, valamint a foglalkoztatás ösztönzése, továbbá az életkörülmények javítása. A bővítési országok esetében ez az együttműködés arra is irányul, hogy felkészítse ezeket az országokat a közlekedési és energiaügyi uniós vívmányok teljes körű átvételére és végrehajtására.

Európa, a Közel-Kelet és a Kaukázus határán található stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően Törökország EU-hoz fűződő kapcsolatai folyamatosan fejlődtek és erősödtek – ahogy azt a repülési ágazat közelmúltbeli fejleményei, vagy Törökországnak a Déli Gázfolyosó létrehozásában játszott szerepe is jól mutatják. E kapcsolatok továbbfejlesztéséből mindkét fél profitálna. A Déli Gázfolyosó fokozná Európa földgázellátásának biztonságát, mivel jelentősen hozzájárulna az ellátási útvonalak kiterjesztéséhez, és ösztönözné a versenyt a nemzetközi gázpiacon. A Bizottság pénzügyi támogatást nyújt Törökországnak közlekedési hálózata további fejlesztéséhez, különös tekintettel a nagy sebességű vasúti összeköttetésekre és a kikötői létesítmények modernizálására. Ezzel párhuzamosan Törökországot arra kell bátorítani, hogy bővítse gázpiacát, növelje a likviditást és a szerződések rugalmasságát. Ennek köszönhetően „energiatartalék” képződhetne, amely nagyobb energiabiztonságot eredményezne.

A Nyugat-Balkán regionális közlekedési hálózatát a Délkelet-európai Közlekedési Megfigyelőközpont keretében határozták meg, amely regionális érdekű prioritást élvező projekteket azonosít. A Nyugat-Balkán országai az EU-tagállamokkal és más európai országokkal együtt részes felei a 2006-ban aláírt közös európai légiközlekedési megállapodásnak. A közlekedés terén való együttműködést a Duna stratégia is előirányozza.

A Bizottság 2008 óta folytat tárgyalásokat a nyugat-balkáni országokkal létrehozandó Közlekedési Közösségről, amely az infrastruktúra, valamint a szárazföldi, belvízi és tengeri közlekedés integrált piacát alakítaná ki. A tárgyalásokat majdnem sikerült lezárni, de végül elakadtak a Koszovó elnevezését illető nézetkülönbségek miatt. A Bizottság arra sürgeti az érintett feleket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a tárgyalások gyors lezárása és a szerződés aláírása érdekében.

A Bizottság javasolta az EU transzeurópai hálózatainak felülvizsgálatát a közlekedés terén (TEN-T) azzal a céllal, hogy javuljanak az összeköttetések a bővítési és a szomszédságpolitikában részt vevő országok irányába[8].

Az EU az energiaügy terén is törekszik a hálózatok összekapcsolására, nevezetesen az Energiaközösségnek nyújtott támogatás révén, amely felöleli az EU-t és tagállamait, a teljes Nyugat-Balkánt, valamint a szomszédságpolitikában részt vevő országok némelyikét[9]. Az uniós energiaszabályokra épülő Energiaközösség nyílt, átlátható és versenyképes regionális piacot hoz létre, mely hozzájárul a beruházások vonzásához. Az Energiaközösségre vonatkozó uniós vívmányok már kitérnek a belső energiapiacra, az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra, valamint a környezetvédelmi, szociális és versenypolitikai uniós vívmányok bizonyos részeire is. A villamosenergia‑ és gázpiacokon túl a közösséget ki fogják terjeszteni a kötelező olajkészletekre is.

3. A bővítési országok előrehaladása és a 2011–2012-es menetrend

3.1. Nyugat-Balkán

Horvátország

Júniusban lezárták a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. Erre annak eredményeképpen került sor, hogy Horvátország az elmúlt év folyamán teljesítette a tárgyalások lezárásához szükséges teljesítménymérő referenciaértékeket a még nyitott területeken, többek közt az olyan „nehéz” fejezetekben is, mint az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, valamint a versenypolitika. Horvátország jelentős eredményeket ért el a korrupció elleni küzdelem terén, új objektív és átlátható rendszert vezetett be a bírák és ügyészek kinevezésére, és nagyban javította a visszatérő menekültek lakhatására vonatkozó program végrehajtását. A nehézségekkel küzdő hajógyárak szerkezetátalakítása terén lényeges előrelépés történt.

A tárgyalások eredményeit a csatlakozási szerződés tartalmazza majd, melyet a júniusi Európai Tanács előrejelzése szerint várhatóan ez év végéig aláírnak. Mindez lehetővé teszi, hogy Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozzon az EU-hoz, amennyiben addig lezárulnak az ehhez szükséges megerősítési eljárások. Horvátország rendkívül magas felkészültségi szintet ért el a csatlakozáskor életbe lépő tagsági kötelezettségek teljesítését illetően. Teljesíti a koppenhágai politikai kritériumokat. 2013. július 1-jéig várhatóan teljesíti majd a gazdasági és az uniós vívmányokhoz kapcsolódó kritériumokat is. Ezt a lendületet fenn kell tartani.

Horvátországnak tovább kell építenie a végrehajtott reformokra és a csatlakozási tárgyalások során kialakított kapacitásokra. A Bizottság szoros figyelemmel követi majd, hogy Horvátország teljesíti-e valamennyi vállalt kötelezettségét, valamint folytatja-e a felkészülést a tagsággal járó feladatok felvállalására. Ez a nyomon követés elsősorban a Horvátország által a következő területeken vállalt kötelezettségek végrehajtására koncentrál majd: igazságszolgáltatás és alapvető jogok; jogérvényesülés, szabadság és biztonság; valamint a versenypolitika.

A nyomon követést rendszeresen frissített monitoring táblázatok, a stabilizációs és társulási megállapodás keretében zajló párbeszéd, kölcsönös értékelési küldetések, az előcsatlakozási gazdasági program és költségvetési beszámolók útján valósítják meg. A Bizottság Horvátország csatlakozásáig félévente jelentéseket fog közzétenni az ország által e fejezetek kapcsán vállalt kötelezettségek végrehajtásáról. A Bizottság 2012 őszén átfogó monitoring jelentést terjeszt majd az Európai Parlament és a Tanács elé.

Amennyiben a monitoring során aggasztó kérdéseket tárnak fel, és azokat Horvátország nem orvosolja, a Bizottság szükség esetén korai figyelmeztető leveleket küld majd a horvát hatóságoknak, és javasolhatja, hogy a Tanács már a csatlakozást megelőzően tegyen meg minden szükséges intézkedést. Az ötödik bővítéshez hasonlóan a csatlakozási szerződés ezen kívül általános gazdasági, belső piacra vonatkozó, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos védzáradékokat fog tartalmazni.

Horvátországnak továbbra is aktív szerepet kell játszania a Nyugat-Balkán regionális együttműködésében. A Bizottság várakozással tekint a Szlovénia és Horvátország közötti határrendezési megállapodás végrehajtása elé. Az említett megállapodásban rögzítettek szerint támogatni fogja a választottbíróság létrehozását és működését. A Bizottság üdvözli a horvát kormány arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy támogatni fogja a régió többi országát az uniós tagság felé vezető úton, és arra bátorítja Horvátországot, hogy még a csatlakozás előtt rendezze a szomszédokkal még megoldatlan kétoldalú kérdéseket. A politikai vezetőknek ugyanakkor tartózkodniuk kell az olyan kijelentésektől és intézkedésektől, amelyek megkérdőjelezhetik a megbékélés fontosságát vagy a háborús bűnök súlyosságát.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban a júniusi parlamenti választások nagyrészt összhangban álltak a nemzetközi normákkal, és az ország továbbvitte a csatlakozáshoz kapcsolódó reformokat. A kormánykoalíció stabil volt. Az ország továbbra is megfelelően teljesíti a politikai kritériumokat. Haladás történt a parlament, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás reformja, valamint a kisebbségek védelme terén, de továbbra is vannak még alapvető kihívások. További erőfeszítésekre van szükség különösen a médiában való véleménynyilvánítás szabadsága, a bírói kar függetlensége, a közigazgatás reformja, valamint a korrupció elleni küzdelem tekintetében. A politikai erők együttműködésre irányuló erőfeszítéseit erősíteni kell.

Az ország továbbra is teljesíti a stabilizációs és társulási megállapodásból (STM) fakadó kötelezettségeit. A Bizottság továbbra is azt javasolja, hogy az ország lépjen a társulás STM szerinti második szakaszába, és bátorítja a Tanácsot, hogy további késedelem nélkül cselekedjen ennek érdekében.

A Bizottság megjegyzi, hogy a Tanács nem tudta követni a Bizottság 2009. évi ajánlását arról, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal. Az ország csatlakozási folyamatának következő szakaszba lépése lendületet adna a reformoknak, és javítaná az etnikumok közötti kapcsolatok légkörét, valamint pozitív hatást gyakorolna a régióra.

A Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az utóbbi elnevezéséről folyó vita már majdnem két évtizede vár megoldásra. Az ENSZ égisze alatt az 1990-es évek óta folyik a párbeszéd, melyet 2009 óta kétoldalú tárgyalások is kiegészítenek, többek közt miniszterelnöki szinten is. Ezek a folyamatok azonban eddig nem hoztak eredményt. A jószomszédi kapcsolatok fenntartása továbbra is alapvetően fontos, ideértve az ENSZ égisze alatt az elnevezés kérdésének tárgyalásos úton való, kölcsönösen elfogadható megoldását is. A Bizottság hangsúlyozza, hogy további késedelem nélkül meg kell duplázni a megoldásra irányuló erőfeszítéseket. Emlékeztet arra is, hogy kerülni kell az olyan fellépéseket és nyilatkozatokat, amelyek negatívan befolyásolhatják a jószomszédi kapcsolatokat. Az elnevezés kérdésének megoldása már régóta késik.

Montenegró

2010 decemberében az Európai Tanács megadta a tagjelölt státuszt Montenegró számára, és jóváhagyta a csatlakozási tárgyalások feltételeként végrehajtandó azon hét kulcsfontosságú prioritást, melyeket a Bizottság Montenegró európai uniós tagság iránti kérelméről szóló véleménye határozott meg.

A vélemény elfogadása óta Montenegró jól haladt a koppenhágai politikai kritériumok teljesítésével, és összességében kielégítő eredményeket ért el, különösen a kulcsfontosságúként azonosított prioritások tekintetében. A parlament munkájának erősítésére céljából javult a jogszabályi és intézményi keret, a választásokra vonatkozó jogszabályok, a közigazgatás szakszerűsége és politikától való mentesítése, a bírói kar függetlensége és elszámoltathatósága, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a médiaszabadság, valamint a civil társadalommal való együttműködés. A további eredmények érdekében azonban fenn kell tartani az erőfeszítéseket a jogállamiság terén, különös tekintettel a magas szinten elkövetett korrupció és a szervezett bűnözés eseteire. Pozitív lépések történtek a megkülönböztetés elleni politikák, valamint a lakhelyüket elhagyni kényszerült személyek helyzetének javítása terén. E politikáknak most a sebezhető csoportokkal, köztük a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel szembeni diszkrimináció gyakorlatban való csökkentésében kell megnyilvánulniuk.

A Bizottság különös figyelmet fordít majd a Montenegró által a jogállamiság és a diszkrimináció elleni küzdelem területén végzett haladásra a reformok lendületének fenntartása érdekében ezen a területen, és továbbra is támogatni fogja Montenegrót az EU-val kapcsolatos reformok végrehajtásában.

Albánia

Albánia belpolitikai színterét nagyrészt a politikai patthelyzet folytatódása és további konfrontatív fejlemények határozták meg. A kormányellenes tüntetők és a rendőrség közötti erőszakos összeütközések négy ember életét követelték, és kiélezték a különböző politikai erők között, valamint bizonyos állami intézményekkel szemben uralkodó bizalmatlanság légkörét. A májusi helyhatósági választásokat ugyan nyíltként és átláthatóként értékelték, azokkal kapcsolatban voltak olyan hiányosságok, amelyekkel foglalkozni kell. Különösen a tiranai főpolgármesteri cím tekintetében az ún. eltévedt (rossz urnába leadott) szavazatok körüli ellentmondások növelték a hatalmon lévő többség és az ellenzék közötti szakadékot.

Az albániai politikai erőknek sürgősen vissza kellene állítaniuk és fenn kellene tartaniuk a politikai párbeszéd olyan szintjét, ami lehetővé tenné a legfontosabb demokratikus intézmények, köztük a parlament megfelelő működését, valamint az uniós integráció útján történő előrehaladást. A legutóbbi két választás során tapasztalt lényeges hiányosságok olyan átfogó választási reformot tesznek indokolttá, amelyre független külső tanácsadás és a politikai pártok közötti konszenzus alapján kerülne sor.

A két legfontosabb politikai párt elfogadta az EU arra vonatkozó ajánlatát, hogy újabb konstruktív elkötelezettséget vállal az ország európai integrációs prioritásai iránt. Albánia politikai pártjainak most feltétlenül el kell kötelezniük magukat az európai reformok érdekében végzett közös munka strukturált és fenntartott folyamata mellett. A soron következtő lépéseknek többek között magukban kell foglalniuk a véleményben megfogalmazott ajánlások megválaszolására hivatott cselekvési tervek, valamint az alapvető reformok – ide értve a parlamenti munkához és a választásokhoz kapcsolódókat is – menetrendjének közös felülvizsgálatát és elfogadását.

Összességében Albánia korlátozott haladást tett a tagság politikai kritériumainak, valamint a csatlakozási tárgyalások megnyitásához szükséges tizenkét kulcsfontosságú prioritásnak a teljesítése felé, mely utóbbiakat a Bizottság véleménye azonosított és a 2010. decemberi Tanács szentesített. Történt némi előrelépés a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a börtönökben fogvatartott személyekkel szembeni bánásmód javítása és a gyermekek jogai terén, de az előrelépés nem elegendő az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes politika, a tulajdonjogok és a roma közösség életkörülményeinek javításával kapcsolatban, és a parlamenti eljárásokkal és a választásokkal kapcsolatban is vannak teendők. Albánia megkezdte a Bizottság véleményében megfogalmazott ajánlások megválaszolását célzó cselekvési terv végrehajtását. További erőfeszítések szükségesek azonban a tervezett fellépések hatékonyságának és teljességének biztosításához, ideértve az ellenzékkel folytatott szoros együttműködést is. Albániának tartós erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy kézzelfogható eredményeket tudjon felmtatni e területek mindegyikén ahhoz, hogy a Bizottság ajánlást tehessen a tagjelölt státusz megadására és az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Albánia folytatta a stabilizációs és társulási megállapodás zökkenőmentes végrehajtását. 2010 decembere óta az ország polgárai vízum nélkül utazhatnak a schengeni térségbe, ami a vízumliberalizációs párbeszéd kielégítő eredményeinek volt köszönhető.

A Bizottság elkötelezett amellett, hogy továbbra is támogassa Albániát az EU-orientált reformok végrehajtásában és a vélemény legfontosabb prioritásainak végrehajtásában.

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovinában a politikai képviselők fellépései továbbra is az egyetértés hiányát mutatják az ország által követendő általános irányt és jövőt, valamint az ország intézményi felépítését illetően. Nem sikerült konszenzust találni az intézmények működésének biztosítása és javítása, és ezzel párhuzamosan az ország nemzetalkotó népei érdekeinek védelme terén, különösen az ország széles körben támogatott uniós törekvéseinek fényében. A 2010. októberi választások óta a végrehajtó és törvényhozó hatóságok felállításának folyamata még mindig nem fejeződött be, és még megalakításra vár az államszintű kormány. Ez a hosszas késedelem hátráltatta azon nagyon is szükséges reformokat Bosznia-Hercegovinában, melyek lehetővé tennék az ország EU felé történő további előrehaladását. Az uniós csatlakozás folyamata minden szinten működő intézményeket tesz szükségessé, valamint hatékony koordinációs mechanizmust követel meg az EU-val kapcsolatos kérdésekben, lehetővé téve, hogy az ország egységes álláspontot képviseljen.

Mindennek eredményeképpen a reformok általános tempója meglehetősen korlátozott volt. Sikerült néhány eredményt elérni, nevezetesen olyan előrelépések születtek, amelyek eredményeként az ország állampolgárai vízummentesen utazhatnak az EU-ba 2010 decembere óta. Júniusban az ország vezetése megállapodott abban, hogy a stabilizációs és társulási folyamat keretében strukturált igazságügyi párbeszédet kezd az EU-val, melynek célja a független, hatékony, pártatlan és elszámoltatható igazságszolgáltatási rendszer megteremtése.

Az emberi jogok európai egyezményének való megfelelés az ideiglenes megállapodásnak és a stabilizációs és társulási megállapodásnak egyaránt alapvető előírása. E tekintetben továbbra is aggodalomra ad okot, hogy régóta késik az alkotmány összehangolása az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) azon határozatával, amely az ország intézményeiben történő képviselet terén mutatkozó etnikai diszkriminációval foglalkozott[10]. Hiteles folyamatot kell kialakítani az EJEB határozatának végrehajtására, valamint az állami támogatásokról szóló törvény állami szintű elfogadására. Előrelépésre van szükség az állami szintű népszámlálási törvény elfogadásához is, valamint az ország EU-integrációs folyamatát megkönnyítő reformok felgyorsításához. A globális költségvetési keret elfogadása prioritásnak számít a költségvetés fenntarthatósága szempontjából.

Bosznia-Hercegovina kormányzata továbbra is végrehajtó mandátummal rendelkező nemzetközi részvétel bevonásával működik. A Brčko körzet ügyében hozott jogerős ítélet végrehajtása tekintetében, amely a Főképviselő Hivatalának egyik célkitűzése, illetve a hivatal bezárásának egyik előfeltétele[11], sikerült előrelépést tenni a villamosenergia-kérdés megoldásában. További erőfeszítésekre van szükség a még hátralévő célkitűzések teljesítése, valamint a nemzetközi kormányzási és biztonsági rendszerű országtól a nemzeti intézményekkel rendelkező ország felé való átmenet megkönnyítése érdekében. A nemzeti intézményekkel rendelkező országnak teljes felelőséggel kell rendelkeznie politikai és törvényhozási eljárásai felett, az uniós tagságra pályázó országokkal szemben támasztott követelményekkel összhangban. A stabil politikai környezet megteremtéséhez meg kell oldani ezeket a problémákat.

A strukturált igazságügyi párbeszéd kialakítása, valamint a vízumliberalizációs folyamat keretében végrehajtott reformokból leszűrt tapasztalatok mutatják az irányt a következő lépésekhez: a párbeszédre és a kompromisszumokra vonatkozó európai megközelítés elfogadásával, valamint az uniós menetrendre koncentrálással az ország képes lesz fokozatosan kimozdulni a bénultság állapotából, valamint a konfrontációtól az együttműködés irányába, a nemzetközi felügyelettől pedig az uniós jövő felé mozdulni.

Az EU erősítette szerepét Bosznia-Hercegovinában: hivatalba lépett az EU első egységes képviselője Bosznia-Hercegovinában. Az EU továbbra is még nagyobb támogatást nyújt az ország intézményeinek az uniós menetrend célkitűzései teljesítéséhez, a 2011. márciusi tanácsi következtetésekkel összhangban.

Szerbia

E közleménnyel párhuzamosan a Bizottság véleményt fogadott el Szerbia európai uniós tagság iránti kérelméről. A vélemény következtetéseit és ajánlásait e közlemény melléklete tartalmazza.

Koszovó

Az előrehozott parlamenti választások, valamint az új elnök parlament általi megválasztásának hosszadalmas folyamata következtében kevés előrelépés történt a reformmenetrend tekintetében. Magukat a választásokat is komoly hiányosságok jellemezték, melyek kezelésre szorulnak. Az alkotmánybíróság pozitív szerepet játszott azzal, ahogyan feladatait végrehajtotta.

Az új kormány elkötelezettséget mutatott Koszovó európai perspektívája mellett, többek közt az olyan területeken fenntartott erőfeszítésekkel, mint a vízumok és a kereskedelem, valamint az uniós integrációval foglalkozó nemzeti tanács létrehozása. Az új parlament nemrégiben megkezdte a legfontosabb reformok megkezdéséhez szükséges jogszabályok elfogadását. Sokkal többet kellene tenni a szervezett bűnözés és a korrupció elleni fellépés érdekében. A közigazgatás gyenge, az igazságügyi reform végrehajtása pedig továbbra is kihívást jelent.

Az ENSZ Közgyűlésének 2010. szeptemberi határozatát követően párbeszéd kezdődött Pristina és Belgrád között az EU közvetítésével. A párbeszéd célja az együttműködés ösztönzése, az EU felé való előrelépés, valamint az emberek életkörülményeinek javítása. Ez a folyamat szeptemberig általában konstruktív szellemben zajlott, és számos kérdésben sikerült megállapodást elérni: például az áruk és személyek szabad mozgása, népesség-nyilvántartás és telekkönyvi nyilvántartás terén. Folytatni kell ezeket a konstruktív erőfeszítéseket, melyeknek további lépéseket kell eredményezniük a felek közötti kapcsolatok normalizálásában. Az elért megállapodásokat jóhiszeműen végre kell hajtani.

Az Ibar-folyótól délre lakó koszovói szerbek integrációja javult. A koszovói szerbek részt vettek a koszovói népszámlálásban, és nőtt a részvételük a legutóbbi általános választásokon. Ugyanakkor Észak-Koszovóban továbbra is tapasztalhatók etnikumok közötti feszültségek és incidensek. A Belgrád által támogatott külön szerb intézmények ellenezték a népszámlást, valamint a koszovói hatóságok által szervezett választások bojkottjára bátorítottak. A Bizottság arra sürget minden koszovói érintettet, hogy oldják a feszültségeket és működjenek együtt teljes mértékben az EULEX-szel.

Koszovó előrehaladására csak akkor lesz lehetőség, ha a megoldásokat párbeszéd útján alakítják ki, valamint elutasítják az egyoldalú fellépéseket és az erőszakot. A Bizottság minden szereplőt felszólít az erőszak elutasítására, valamint minden olyan intézkedéstől való tartózkodásra, amely veszélyezteti a stabilitást.

Koszovó is része a Nyugat-Balkán európai perspektívájának. Márciusban a Bizottság olyan keretszerződésre tett javaslatot, amely lehetővé tenné Koszovó részvételét az uniós programokban. Ez volt a 2009. évi Koszovóról szóló közlemény egyik legfontosabb kezdeményezése.[12] A Bizottság továbbra is támogatást nyújt Koszovó arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy megvalósítsa a másik két kulcsfontosságú célkitűzést is – a vízumliberalizációt és az EU-val kötendő kereskedelmi megállapodást, valamint minden egyéb, az európai perspektívát szolgáló reformtörekvéshez. A Bizottság felül fogja vizsgálni 2009. évi közleményét annak biztosítása érdekében, hogy Koszovó továbbra is élvezhesse az uniós csatlakozási folyamat előnyeit. A Bizottság javasolja, hogy Koszovóval strukturált párbeszéd kezdődjön a jogállamiságról. A Bizottság annak fontosságát is hangsúlyozza, hogy Koszovó az északi részek tekintetében is átfogó programot indítson.

3.2. Törökország

Dinamikus gazdaságával, fontos regionális szerepével és az EU külpolitikájához és energiabiztonságához való hozzájárulásával Törökország kulcsszereplő az Európai Unió biztonsága és jóléte szempontjából. Törökország máris nagy mértékben integrálódott az EU-ba a kereskedelem és a külföldi befektetések tekintetében a vámunión keresztül. Az ország fontos ipari platformmá vált számos vezető európai vállalat számára, így értékes elemét képezi Európa versenyképességének. Törökország magas GDP-növekedése, amely 2010-ben majdnem 9 %-ot ért el, idén pedig várhatóan 6,1 % körül alakul, valamint G-20-tagsága tovább növeli az ország gazdasági jelentőségét.

Csak akkor lehet teljes mértékben kiaknázni a Törökország által az Európai Unió számára jelentett előnyöket, ha a csatlakozási folyamat aktív és hiteles lesz.. Ennek a folyamatnak tiszteletben kell tartania az EU kötelezettségvállalásait és a megállapított feltételrendszert.

Továbbra is elengedhetetlen, hogy Törökország folytassa a politikai csatlakozási kritériumokhoz kapcsolódó reformokat. Az EU-ügyekért felelős külön minisztérium létrehozása pozitív fejlemény e tekintetben. Bár az elmúlt tíz évben lényegi haladás történt, jelentős további erőfeszítésekre van szükség az alapvető jogok gyakorlatban való biztosítása érdekében, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára, a nők jogaira és a vallásszabadságra. Jelentős előrelépésnek számít, hogy Törökország nemrégiben elfogadta a vallási alapítványokról szóló jogszabályt, amely megkönnyíti a vallási alapítványok elkobzott tulajdonának visszaszolgáltatását. A Bizottság készen áll arra, hogy tovább támogassa Törökországot a szükséges reformok továbbvitelében, ideértve az alkotmány átfogó reformjának folyamatát is.

Az észak-afrikai és közel-keleti eseményeket követően Törökország tovább fokozta diplomáciai aktivitását. Továbbra is konstruktív partner a Nyugat-Balkánon. Demokratikus intézményekkel rendelkező stabil államként, gyorsan növekvő gazdaságként és az uniós csatlakozásról tárgyaló tagjelölt országként Törökország fontos szerepet játszhat a stabilitás kiterjesztésében és a reformok támogatásában a szomszédos területeken, amelyek egyben az Európai Unió szomszédos területei is. Az EU tovább fejleszti politikai párbeszédét Törökországgal a kölcsönös érdeklődésre számot tartó külpolitikai kérdésekről. A jelenlegi helyzetben fontos, hogy az ilyen párbeszéd a csatlakozási folyamatot kiegészítve fejlődjön tovább, a fokozottabb koordináció céljával.

Az ENSZ főtitkárának jószolgálata mellett a Ciprus-probléma átfogó rendezésének érdekében a két közösség vezetője között folyó tárgyalások során haladást sikerült elérni. Ennek fényében az EU arra ösztönzi Törökországot, hogy konkrét lépésekkel fokozza elkötelezettségét és hozzájárulását ezekhez a tárgyalásokhoz. Az átfogó megoldás mindkét fél érdekét szolgálja, mivel ezzel javulna a Mediterrán-térség délkeleti részének stabilitása, új gazdasági lehetőségek nyílnának, és nagy lendületet kapnának Törökország uniós csatlakozási tárgyalásai, amelyek kritikus szakaszba értek.

A Bizottságot aggodalommal tölti el, hogy újra feszült a viszony Törökország és Ciprus között. Emlékeztet arra, hogy a Tanács sürgette minden fajta olyan fenyegetés, súrlódási forrás vagy fellépés elkerülését, amely károsíthatja a jószomszédi kapcsolatokat és a viták békés rendezését. Az EU felhívta a figyelmet az uniós tagállamok valamennyi szuverén jogára is, melyek között szerepel a kétoldalú megállapodások kötése, összhangban az uniós vívmányokkal és a nemzetközi joggal, ideértve az ENSZ tengerjogi egyezményét is. A Tanács és a Bizottság tavalyi, megismételt álláspontjával összhangban a Bizottság ismételten hangsúlyozza, hogy Törökországnak sürgősen teljesítenie kell a kiegészítő jegyzőkönyv teljes mértékű végrehajtásának kötelezettségét, valamint előrelépést kell tennie a Ciprusi Köztársasághoz fűződő kétoldalú kapcsolatok normalizálása felé. A Bizottság sürgeti minden olyan fenyegetés, súrlódási forrás vagy fellépés elkerülését, amely károsíthatja a jószomszédi kapcsolatokat és a viták békés rendezését. Az EU továbbra is nyomon követi és felülvizsgálja a fenti kérdések terén elért haladást a vonatkozó tanácsi határozatoknak megfelelően.

Törökországnak fokoznia kell a nyitott bilaterális kérdések megoldására irányuló erőfeszítéseit, ideértve a szomszédos országokkal fennálló határvitákat is. Görögország jelentős számú hivatalos panaszt tett azzal kapcsolatban, hogy Törökország megsérti parti tengerének területét és légterét, ideértve a görög szigetek fölött elhaladó repülőgépeket is.

A Bizottság dolgozni fog azon, hogy újabb „angyali kör” kezdődhessen a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokban. A konstruktívabb és pozitívabb viszonyok érdekében új pozitív menetrendet kell kidolgozni pragmatikus megközelítés alapján, a közös érdeklődésre számot tartó területeken teendő konkrét lépések beépítésével, a korlátok közös elismerésével, valamint annak feltérképezésével, hogy Törökország hogyan érhetne el haladást az Unióhoz való igazodás terén.

E menetrendnek területek széles körét kell lefednie, ideértve az intenzívebb párbeszédet és együttműködést a következő területeken: politikai reformok, vízumok, mobilitás és migráció, energiaügy, a terrorizmus elleni küzdelem, Törökország további részvétele az olyan közösségi programokban, mint például az „Európa a polgárokért” program, a testvérvárosi programok, valamint a kereskedelem és a vámunió, melyek célja a kereskedelmet folyamatosan zavaró körülmények megszüntetése, szorosabb koordinációra törekvés a szabadkereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalások során, valamint az EU és Törökország együttes gazdasági potenciáljának teljes kiaknázására szolgáló új módszerek feltárása. A csatlakozási tárgyalások mellett a Bizottság a Törökországgal való együttműködését is javítani kívánja, ezzel támogatást nyújt az országnak a reformok végrehajtásához és az uniós vívmányokhoz való közelítéséhez, ideértve azon területeket is, melyek fejezeteit egyelőre nem lehet megnyitni a csatlakozási tárgyalások keretében. A Bizottság továbbra is tájékoztatni fogja a Tanácsot, amint úgy ítéli meg, hogy Törökország teljesítette a vonatkozó teljesítménymérő referenciaértékeket.[13]

3.3. Izland

Izland folytatja a talpraállást a 2008–2009-es pénzügyi és gazdasági összeomlás óta. A politikai helyzet stabil maradt annak ellenére, hogy a koalíciós kormánynak számos próbatételt kellett kiállnia, és csökkent a parlamenti többsége.

Tovább haladt Izland csatlakozási folyamata, és az izlandi joganyag átvilágítása a végéhez közeledik. E folyamat során jelentős előnynek számít, hogy az ország máris magas szintű integrációt ért el az EU-val a különböző szakpolitikai területek széles skáláján. A Bizottság a csatlakozási tárgyalások jelenlegi megközelítésének keretében figyelembe veszi Izland különleges helyzetét és elvárásait, teljes mértékben megőrizve az Unió elveit és vívmányait. A folyamatos nyílt és konstruktív munka megoldásokat fog eredményezni, melyek tükrözni fogják az EU és az izlandi hatóságok közötti magas szintű együttműködést.

Ennek alapján megkezdődtek a specifikus tárgyalási fejezetekre vonatkozó csatlakozási tárgyalások. Négy fejezetet nyitottak meg, melyek közül kettőt ideiglenesen lezártak. Mivel általában magas az összehangoltság szintje, különösen az Európai Gazdasági Térség és a schengeni megállapodások által érintett fejezetekben, a tárgyalások várhatóan jól fognak haladni. Izlandnak még teljesítenie kell fennálló kötelezettségeit, mint például az EFTA Felügyeleti Hatóság által az EGT-megállapodás keretében meghatározottakat.

Megkezdődtek az izlandi csatlakozási folyamatról szóló kommunikációs tevékenységek, melyek tájékozott vitát kívánnak előmozdítani. Az uniós csatlakozás továbbra is ellentmondásos kérdés Izlandon. A Bizottság továbbra is támogatást fog nyújtani a tájékoztatás és az emberek közötti kapcsolatok terén.

4. A bővítési folyamat támogatása

4.1. Pénzügyi támogatás

A Bizottság pénzügyi és technikai segítséget nyújt a bővítési országoknak csatlakozásuk előkészítéséhez. A támogatást elsősorban az előcsatlakozási támogatási eszközön (IPA) keresztül nyújtják, melynek keretében a 2007–2013-es időszakban összesen 11,6 milliárd eurót osztanak szét.[14]

2010 óta a Bizottság pénzügyi támogatását az egyedi projektek támogatásától fokozatosan a globálisabb, ágazati szintű programok felé irányítja, melyek a kedvezményezett országok reformmenetrendjének kulcsterületeire összpontosítanak. A bővítési országok kormányait arra bátorítják, hogy átfogó és fenntartható szakpolitikákat fogadjanak el az olyan prioritást élvező ágazatokban, mint például a bel- és igazságügy, a közigazgatás, a magánszektor fejlesztése, a közlekedés, az energiaügy, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a szociális fejlődés, az mezőgazdaság és a vidékfejlesztés.

A 2011–2013-as időszakra vonatkozó többéves indikatív tervezési dokumentumok minden ország tekintetében az egyes országok speciális helyzetének megfelelően azonosítják a kulcsfontosságú ágazatokat , valamint a csatlakozási folyamat haladását. Külön figyelmet kap a korrupció elleni küzdelem, a civil társadalom fejlesztése és a véleménynyilvánítás szabadsága. A rendelkezésre álló IPA-alapok mintegy 10 %-át fordítják több országot érintő projektekre a Nyugat-Balkán és Törökország részvételével. A Bizottság ma fogadta el az IPA keretében nyújtott támogatások többéves indikatív pénzügyi keretének éves felülvizsgálatát, amely a 2012–2013-as időszakra vonatkozik.

2011. júniusi közleményével összhangban (Az Európa 2020 stratégia költségvetése)[15] a Bizottság most készíti elő a jogszabályi keretet a következő, 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt nyújtandó előcsatlakozási támogatásokhoz, a külső fellépések terén használt pénzügyi eszközök csomagjának részeként.

A jelenlegi IPA-rendelet keretében nyújtott támogatások hatékonynak és eredményesnek bizonyultak. Az új pénzügyi eszközre vonatkozó, 2011 decemberében beterjesztendő javaslat a jelenlegi eszköz végrehajtásából levont tapasztalatokra épít, ennek alapján az új eszköz a csatlakozási kritériumok teljesítéséhez és a társadalmi-gazdasági fejlődéshez nyújtott támogatásokra egyaránt kiterjed majd.

A kedvezményezett országokkal, a többi donorral és a civil társadalommal folytatott párbeszédre, valamint az eddig összegyűjtött tapasztalatokra építve a Bizottság kereste a módját annak, hogy megerősítse a pénzügyi támogatások és a bővítési stratégiában azonosított prioritások közötti kapcsolatokat, valamint még inkább stratégiai jellegűvé, célzottabbá és rugalmasabbá tegye a pénzügyi támogatást, továbbá egyszerűsítse az eljárásokat. Ebben az összefüggésben a fontolóra vett elemek között szerepel az összes szakpolitikai területre kiterjedő támogatások hosszabb távú és átfogó tervezése, a kedvezményezett országok szükségleteire és prioritásaira helyezett nagyobb hangsúly, a csatlakozási folyamat során tanúsított haladás jutalmazása, az IPA-források felhasználása arra, hogy még több forrást lehessen összegyűjteni a többi donortól és a magánszektortól, valamint a civil társadalom szerepének fokozása.

4.2. Vízumliberalizáció és mobilitás

Az unióba irányuló vízummentes utazás megvalósítása rendkívül nagy jelentőséggel bír valamennyi bővítési partner állampolgárai számára, és a csatlakozási folyamat részét képezi. Ugyanakkor a liberalizáció irányába tett lépéseknek az a feltétele, hogy az adott ország teljesítse az EU belső biztonságát és migrációs politikai érdekeit garantáló feltételeket.

Izland máris része a schengeni térségnek. A Nyugat-Balkánon Horvátország állampolgárainak sosem volt szükségük vízumra az EU-ba történő utazáshoz. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia állampolgárai számára 2009 decemberében biztosítottak vízummentességet a schengeni térségbe, és egy évvel később Albánia és Bosznia-Hercegovina állampolgárai is megkapták ugyanezt a státuszt.

A nyugat-balkáni országok állampolgárai tekintetében a vízumkötelezettség eltörlésére vonatkozó közelmúltbeli határozatok alapja az volt, hogy ezek az országok teljesítették a Bizottság vezetésével folytatott vízumliberalizációs párbeszédek keretében rögzített menetrendek referenciaértékeit. A párbeszéd erős ösztönzőként hatott az uniós normák eléréséhez vezető reformokra az igazságügyi és belügyi területeken, nevezetesen a határigazgatási kapacitások erősítésére és a dokumentumbiztonságra, továbbá a jogállamiság megerősítésére és a transznacionális szervezett bűnözés, a korrupció és az illegális migráció elleni küzdelemre.

A vízumkötelezettség feloldását követően azonban néhány uniós tagállam esetében jelentősen megnövekedett az érintett országok, különösen Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság állampolgárai által benyújtott menedékkérelmek száma, ami a vízummentes rendszerrel való visszaélésre utalhat. Válaszképpen a Bizottság 2011 januárjában vízumliberalizációt követő ellenőrzési mechanizmust hozott létre a stabilizációs és társulási folyamat keretében, és párbeszédet kezdett az érintett országokkal a reformok következetes végrehajtásának és hatékony helyreigazító intézkedések értékelése céljából. Az érintett országok azóta megerősítették a helyszíni ellenőrzéseket, és információs kampányba kezdtek a polgárok vízummentes utazással kapcsolatos jogairól és kötelességeiről történő tájékoztatás érdekében. A Bizottság felkéri az érintett országok hatóságait, hogy tegyenek meg minden további szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a vízummentességi rendszer zökkenőmentesen működhessen. Ezen intézkedések sikerét a társadalmi szempontból legkiszolgáltatottabb csoportok, köztük a romák megnövelt támogatásával és jobb életkörülményeinek kialakításával kell kiegészíteni.

Az EU vízumpolitikájának szélesebb körű felülvizsgálata során a Bizottság tervezetet nyújtott be a Tanácsnak a vízumrendelet módosítására, amely lehetővé tenné egy harmadik országgal fennálló vízummentes rendszer ideiglenes felfüggesztését, amennyiben hirtelen nagy számú személy áramlana be az EU területére.[16]

Koszovó vízummentessége tenné teljessé ezt a folyamatot a Nyugat-Balkánon. 2010 decemberében a Tanács az összes feltétel teljesítésének függvényében megerősítette ezt a perspektívát. E feltételek teljesítése érdekében Koszovó jogszabályi keretet fogadott el a visszafogadásról, és 13 schengeni állammal kétoldalú visszafogadási megállapodásokat írt alá. Visszailleszkedési terveket fogadott el, és folytatta ezek végrehajtását. A Bizottság ezért az év vége felé párbeszédet fog kezdeni Koszovóval a vízumok tekintetében.

Az EU és Törökország megkezdték a vízumkérdésekről folytatott együttműködésük intenzívebbé tételét azzal, hogy a Bizottság a 2011. februári tanácsi következtetésekkel összhangban párbeszédet kezdett Törökországgal a vízumokról, a mobilitásról és a migrációról. E folyamatnak máris mutatkoznak az első eredményei mind a török utazóknak kiállított vízumok, mind az EU-ba irányuló illegális migráció kezelése tekintetében, és elősegíti azon konkrét lépések kijelölését, amelyeket Törökországnak a jövőbeni vízumliberalizáció céljából meg kell tennie. Ebben az összefüggésben fontos lépés lenne, ha Törökország megtenné a szükséges intézkedéseket a visszafogadási megállapodások gyors megkötése érdekében.

4.3. Információ és kommunikáció

A bővítési politika sikerének kulcsa a közvélemény támogatásának megnyerése. A tagállamok és a bővítési országok nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságai központi szerepet játszanak az ilyen célú információs és kommunikációs erőfeszítések terén.

A Bizottság elkötelezett amellett, hogy megfelelő információk alapján folytatott nyílt vitát tegyen lehetővé a bővítési folyamatról, melynek különböző típusú médián keresztül nyújtott felhasználóbarát, tényszerű információkon kell alapulnia. Ennek a fiatalokat és az olyan fontos véleményformálókat kell prioritásként megcéloznia, mint az újságírók, a civil társadalmi szervezetek és az üzleti élet képviselői. A parlamenti csereprogramok is fontos szerepet játszhatnak a tájékozott vita előmozdításában, valamint a bővítési folyamat kölcsönös megértésében.

Az előttünk álló időszakban a bővítési országokkal folytatott csatlakozási folyamat következő lépéseit vitatják meg. Az EU bővítési politikájának legjobb reklámai maguk a kézzelfogható eredmények. A Horvátországgal folytatott tárgyalások sikeres kimenetele erőteljes példa lehet, mint ahogy Délkelet-Európa gazdasági ellenálló-képessége is, valamint az olyan kulcsfontosságú területeken elért konkrét eredmények, mint az energiaellátás vagy a közlekedési hálózatok. Nagyon fontos azt elmagyarázni a közvéleménynek, hogy a bővítési menetrend hogyan segíthet az EU-nak a gazdasági válsághoz, a munkahelyekhez, a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozáshoz, a biztonsághoz és a migrációhoz kapcsolódó célkitűzései elérésében, és mindeközben hogyan tudja felgyorsítani a reformokat és javítani az életkörülményeket a bővítési országokban.

5. Következtetések és ajánlások

A fenti elemzés alapján a Bizottság az alábbi következtetéseket és ajánlásokat fogalmazza meg:

1. A bővítési politika célja az EU-t jellemző béke, stabilitás, demokrácia és jólét térségének kiterjesztése. A bővítés az EU egésze számára előnyökkel jár, és lehetővé teszi, hogy jobb pozícióból kezelje a globális kihívásokat. A Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások júniusi lezárásával az Európai Unió bővítési folyamata új szakaszba ért.

2. A bővítési politika erőteljes eszköznek bizonyult a társadalmi átalakulásokhoz. Az EU-hoz már csatlakozott és a csatlakozás felé tartó országok figyelemre méltó változásokon mentek keresztül a csatlakozás által vezérelt demokratikus és gazdasági reformok révén. A Horvátország által a csatlakozás felé vezető út megkezdése óta tett fejlődés újabb bizonyítéka az EU átalakító erejének.

3. Az Európai Tanács által 2006 decemberében jóváhagyott megújított konszenzus alapján az EU nagy elvárásokat támasztó feltételrendszert alkalmaz, és fokozott figyelemmel követi nyomon a folyamatot. Ennek eredményeképpen a tagságot áhító országok magas szintű felkészültséget érnek el, ami számukra és az EU számára egyaránt előnyös.

4. A Horvátországgal folytatott tárgyalások során gyűjtött tapasztalatok javítani fogják a jelenlegi és jövőbeli tárgyalásokat. E célból a Bizottság új megközelítést fog javasolni az igazságszolgáltatáshoz és alapvető jogokhoz, valamint a jogérvényesüléshez, szabadsághoz és biztonsághoz kapcsolódó kérdések tekintetében. Ezekkel a kérdésekkel már a csatlakozási folyamat korai szakaszában foglalkozni kell, és ennek megfelelően a cselekvési tervek alapján meg kell nyitni a kapcsolódó fejezeteket, mivel azokhoz meggyőző eredményeket kell felmutatni. A Bizottság a folyamat valamennyi szakaszában rendszeresen jelentést tesz a vonatkozó területeken a cselekvési tervekben meghatározott mérföldkövek mentén elért haladásról, és adott esetben javaslatot tesz a szükséges kiigazító intézkedésekre. IPA-forrásokat fognak elkülöníteni e folyamat támogatására.

5. A szigorú feltételrendszeren alapuló, világos csatlakozási perspektívát kínáló hiteles bővítési folyamat nagyon fontos a bővítési országok reformjainak előmozdítása szempontjából, és már az EU-hoz vezető út során kézzelfogható eredményeket nyújt a bővítési országok polgárai számára. Az EU-hoz való közelítés feltételrendszere erős ösztönzést ad a nehéz reformok megkezdéséhez. Kulcsfontosságú ahhoz is, hogy támogassák a bővítést a tagállamokban.

6. Horvátország sikeres európai pályája utat mutat a többi bővítési országnak is. Amint az első nyugat-balkáni ország belép az EU-ba, a régió európai jövője realitássá válik.

7. A jogállamiság megerősítése továbbra is komoly kihívásnak számít a legtöbb bővítési országban, és elengedhetetlen feltétel az uniós tagság felé való közelítéshez. A Bizottság továbbra is prioritásként kezeli az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformját, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet, többek közt rendszeres monitoring, strukturált párbeszédek, kölcsönös felülvizsgálat, intézményépítés, twinning és pénzügyi támogatás útján.

8. Számos bővítési országban negatív fejlemények történtek a véleménynyilvánítás szabadsága terén. Alapvetően fontos, hogy a média nyílt és pluralisztikus legyen a bővítési országokban, ami kritikus és független újságírást tesz lehetővé. A Bizottság szoros figyelemmel követi majd e terület fejleményeit, és tovább integrálja majd ezeket a kérdéseket a csatlakozási tárgyalásokba, nevezetesen az igazságszolgáltatásról és alapvető jogokról szóló fejezet keretében.

9. A megbékélést és az uniós integrációt alátámasztó regionális együttműködés továbbra is a stabilizációs és társulási folyamat alapvető eleme. Miközben ezen együttműködés terén további haladás mutatkozik számos területen, egyes, főként múltbeli konfliktusokban gyökerező kérdések továbbra is negatív hatást gyakorolnak, és kihívások elé állítják a Nyugat-Balkán stabilitását. Ezeket a kérdéseket sürgősen kezelni kell. Különösen a regionális együttműködés inkluzivitásának megteremtése jelent sürgető prioritást. A Koszovó státuszát illető nézetkülönbségektől függetlenül ez megvalósítható, ha minden fél konstruktív és pragmatikus megközelítést alkalmaz.

10. Az érintett feleknek a jó szomszédság szellemében, eltökélten kell megoldaniuk a kétoldalú kérdéseket, az általános uniós érdeket szem előtt tartva. A lehető leghamarabb kezelni kell ezeket a kérdéseket, hogy ne hátráltassák a csatlakozási folyamatot. A kétoldalú kérdésekből eredő fennakadások veszélyeztethetik a bővítési folyamat átalakító erejét. A Bizottság arra sürgeti az érintett feleket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a nyitott határviták megoldása érdekében, a rögzített elvekkel és eszközökkel összhangban, többek közt adott esetben az ügyek Nemzetközi Bíróság elé utalása útján is. A jószomszédi kapcsolatok továbbra is kulcsfontosságúak. Az EU készen áll arra, hogy ösztönözze a megoldások keresését és támogassa a kapcsolódó kezdeményezéseket.

11. Az unióba irányuló vízummentes utazás megvalósítása rendkívül nagy jelentőséggel bír az összes bővítési partner állampolgárai számára. A csatlakozási folyamat részeként tovább haladt a vízumliberalizáció: 2010 decemberében megszűnt a vízumkötelezettség Bosznia-Hercegovina és Albánia állampolgárai számára, mivel mindkét ország teljesítette a rögzített feltételeket. A Bizottság arra sürgeti a Nyugat-Balkán országainak hatóságait, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a vízummentes utazással kapcsolatos visszaélések ellen. Saját részéről a Bizottság megerősítette a vízumliberalizációt követő ellenőrzést az érintett országokkal kialakított párbeszéd-mechanizmus útján, melybe a visszaélések orvoslására vonatkozó intézkedések is beletartoznak.

12. Figyelembe véve Koszovó előrelépését a visszatérők visszafogadása és újrabeilleszkedése terén, valamint összhangban a 2010 decemberi tanácsi következtetésekkel, a Bizottság a vízumokról szóló párbeszédet fog kezdeni Koszovóval az év vége felé. Törökország és az EU együttműködése intenzívebbé vált a vízumkérdésekben, és a Bizottság párbeszédet kezdett Törökországgal a vízumokról, a mobilitásról és a migrációról, valamint meg fogja határozni azokat a konkrét lépéseket, amelyeket Törökországnak a jövőbeli vízumliberalizáció érdekében meg kell tenni. Fontos lépés lenne, ha Törökország megtenné a szükséges intézkedéseket a visszafogadási megállapodások gyors megkötése és hatályba lépése érdekében.

13. A globális gazdasági válságot követően a bővítési országok immár a gazdasági fellendülés útját járják, bár eltérő ütemben: Törökország nagyobb gazdasággal lábalt ki a válságból, és növekedése továbbra is figyelemre méltó. Valamennyi bővítési ország előtt azonban fontos kihívások állnak. A munkanélküliség továbbra is magas, és a legtöbb országban tovább nő. A költségvetés konszolidációja, a strukturális reformok és az üzleti környezet javítása, ideértve a jogállamiság megerősítését és a munkaerőpiac reformját, mind fontos prioritások a fellendülés fenntarthatóságának biztosítása és az inkluzív növekedés megvalósítása érdekében. Ebben az összefüggésben a Bizottság arra kéri a bővítési országokat, hogy reformjaik stabil pontjaként támaszkodjanak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseire.

14. A Bizottság – a jelenlegi eszköz pozitív tapasztalataira építve – 2011 decemberében terjeszti elő az előcsatlakozási pénzügyi támogatások keretét a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret vonatkozásában. E tapasztalatoknak megfelelően a Bizottság meg fogja erősíteni a kapcsolatot a támogatások és a bővítési stratégia prioritásai között, a társadalmi-gazdasági fejlődés hangsúlyozásával, a támogatás rugalmasságának növelésével, valamint az eljárások egyszerűsítésével.

15. A bővítési politika sikerének kulcsa a közvélemény támogatásának megnyerése. A tagállamok és a bővítési országok nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságai központi szerepet játszanak az ilyen célú információs és kommunikációs erőfeszítések terén. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy megfelelő információk alapján folytatott nyílt vitát tegyen lehetővé a bővítési folyamatról, melynek felhasználóbarát, tényszerű információkon kell alapulnia. A Bizottság ösztönzi egy aktív civil társadalom kialakítását, mint a demokrácia alapvető elemét és mint az EU bővítéséről megfelelő információk alapján folytatott viták előmozdítóját.

16. A Bizottság kedvező véleményt fogadott el Horvátország csatlakozásáról, melyre 2013. július 1-jén kerülhet sor. A csatlakozási tárgyalások lezárását Horvátország azzal tette lehetővé, hogy teljesítette a lezáráshoz szükséges még nyitott referenciaértékeket, még olyan nehéz fejezetekben is, mint az igazságszolgáltatás, az alapvető jogok és a versenypolitika. Horvátországnak folytatnia kell a reformok megerősítését, összhangban a csatlakozási tárgyalások során vállalt kötelezettségeivel. A Bizottság szoros figyelemmel fogja követni Horvátország további előkészületeit a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére. Horvátországtól azt várják, hogy továbbra is támogassa a Nyugat-Balkán többi országának csatlakozási folyamatát.

17. Dinamikus gazdaságával és fontos regionális szerepével Törökország kulcsfontosságú ország az Európai Unió számára. Ezt a jelenlegi regionális és globális politikai és gazdasági fejlemények is tükrözik. Törökország folytatta az uniós vonatkozású reformokat, de jelentős további erőfeszítésekre lenne szükség, többek közt az alapvető jogok biztosítása terén. Sajnálatos módon a csatlakozási tárgyalások több mint egy éve nem haladtak előre. A Bizottság megújított pozitív menetrendet fog kidolgozni az EU és Törökország közötti kapcsolatok vonatkozásában, amely továbbra is támogatni fogja a reformokat, különösen az inkluzív alkotmányreform folyamatát és a gazdasági integrációt. Ez a menetrend a közös érdeklődésre számot tartó területek széles körére kiterjedhet, ide értve a politikai reformokat, a külpolitikai párbeszédet, az uniós vívmányokhoz való közelítést, a vízumokat, a mobilitást és a migrációt, az energiát, a terrorizmus elleni küzdelmet, a kereskedelmet, valamint az uniós programokban való részvételt. A Törökország által az Európai Unió számára jelentett előnyök csak aktív és hiteles csatlakozási folyamat esetén lesznek teljes mértékben érezhetők.

A Bizottságot aggodalommal tölti el a Törökország és Ciprus közötti kapcsolatokat jellemző feszültség kiújulása. A Bizottság emlékeztetésként megjegyzi, hogy a Tanács sürgette Törökországot arra, hogy tartózkodjon minden olyan fenyegetéstől, súrlódási forrástól vagy fellépéstől, amely negatív hatással lehet a jószomszédi kapcsolatokra és a határviták békés rendezésére. Az EU felhívta továbbá a figyelmet az uniós tagállamok valamennyi szuverén jogára, melyek között szerepel a kétoldalú megállapodások megkötése is, összhangban az uniós vívmányokkal és a nemzetközi joggal, ide értve az ENSZ tengerjogi egyezményét is.

Az EU többször hangsúlyozta, hogy Törökországnak sürgősen teljesítenie kell a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének maradéktalan és megkülönböztetésmentes módon való végrehajtására vonatkozó kötelezettségét, és lépéseket kell tennie a Ciprusi Köztársasághoz fűződő kétoldalú kapcsolatainak rendezésére. Ez jelentős lendületet adhatna a csatlakozási folyamatnak. Az EU továbbra is nyomon követi és felülvizsgálja a 2005. szeptember 21-i nyilatkozatban felölelt kérdések tekintetében elért eredményeket, a vonatkozó tanácsi következtetésekkel összhangban. Előrelépés hiányában a Bizottság azt ajánlja, hogy az EU tartsa fenn 2006. évi intézkedéseit.

18. Ciprus kérdését illetően a ciprusi görög és ciprusi török közösségek vezetői az ENSZ égisze alatt intenzívebb tárgyalásokat folytattak az átfogó rendezésről. A Bizottság erőteljesen támogatja igyekezeteiket, és technikai tanácsokat nyújt az uniós hatáskörbe tartozó kérdésekben. A Bizottság mindkét vezetőt arra sürgeti, hogy most tegyék meg a tárgyalások sikeres lezárásához szükséges kompromisszumokat, és arra sürget minden érintett szereplőt, hogy minden erőfeszítésüket és figyelmüket a ciprusi kérdés átfogó rendezésére koncentrálják. A ciprusi tárgyalások jelenlegi intenzív szakaszában nagyon fontos, hogy minden érintett fél önmérsékletet tanúsítson és mindent megtegyen a folyamat sikeres lezárást, és konkrétan az átfogó rendezést elősegítő pozitív légkör megteremtéséért.

19. Az izlandi csatlakozási folyamat lendületre kap, és már el is kezdődtek a tárgyalások az uniós vívmányok konkrét fejezeteiről. Jelentős előnynek bizonyul, hogy az ország magas szintű integrációt ért el az EU-val a különböző szakpolitikai területek széles skáláján. A Bizottság figyelembe veszi Izland különleges helyzetét és várakozásait, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja a csatlakozási tárgyalások kialakult megközelítését, maradéktalanul fenntartva az Unió elveit és vívmányait, valamint a tárgyalási keretet. A Bizottság továbbra is az uniós tagságra vonatkozó tényszerű információkkal járul hozzá a csatlakozással kapcsolatban Izlandon folyó nyilvános vitához.

20. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság továbbra is megfelelő mértékben teljesíti a politikai kritériumokat. Némi előrelépés történt a legfontosabb reformok terén. Az elfogadott jogszabályok végrehajtása, valamint a média véleménynyilvánítási szabadságának garantálása, a bírói kar függetlenségének megerősítése, a közigazgatás reformja, valamint a korrupció elleni küzdelem folytatódik, de továbbra is jelentős kihívásokat támaszt.

A Bizottság megismétli ajánlását, mely szerint meg kellene kezdeni az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalásokat Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal. A Bizottság azt a javaslatát is megismétli, hogy további haladék nélkül lépjünk át a társulás második szakaszába, a stabilizációs és társulási megállapodás szerint.

Nagyon fontos a jószomszédi kapcsolatok fenntartása, ideértve azt is, hogy az elnevezés kérdését illetően – az ENSZ égisze alatt – egyeztetett és kölcsönösen elfogadott megoldást kell találni. Nem szabad még egy évet elvesztegetni.

21. Montenegró sikeresen kezelte az EU által 2010-ben a csatlakozási tárgyalások előfeltételeként megnevezett kulcsfontosságú prioritásokat. Az ország megerősítette az európai integrációra vonatkozó nemzeti konszenzust. A megtett haladás fényében a Bizottság úgy látja, hogy Montenegró elérte a tagsági kritériumoknak, különösen a koppenhágai kritériumoknak való megfelelés szükséges szintjét. Ugyanakkor továbbra is alapvetően fontos, hogy megmaradjon a reformok lendülete, különösen hangsúlyozva a jogállamisággal kapcsolatos jogszabályok és szakpolitikák végrehajtását. E célból a Bizottság javasolni kívánja, hogy Montenegró esetében új megközelítést alkalmazzanak az igazságszolgáltatásról és alapvető jogokról, valamint a szabadságról, biztonságról és a jog érvényesüléséről szóló tárgyalási fejezetek tekintetében a fenti 4. pontban foglaltak szerint.

Figyelembe véve e szempontokat, valamint a Tanács 2010. decemberi következtetéseit, a Bizottság azt ajánlja, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások Montenegróval.

22. Az elmúlt év során Albánia belpolitikai színterét elsősorban a kormányzó többség és az ellenzék közötti patthelyzet, és további konfrontációk határozták meg. Az albán politikai erőknek most – a legutóbbi biztató jelekre építve – sürgősen újra megfelelő szintre kell állítaniuk és azon kell tartaniuk a politikai párbeszédet, ami lehetővé teszi a kulcsfontosságú demokratikus intézmények működését, a választójogi keret javítását, valamint az alapvető reformok végrehajtását. A Bizottság arra bátorítja a legfontosabb szereplőket, hogy közösen állapodjanak meg konkrét módszerekről a belpolitikai ellentétek áthidalásához annak érdekében, hogy megvalósítható legyen az ország európai perspektívája.

23. A Bizottság ma tette közzé véleményét Szerbia uniós tagság iránti kérelméről. A Bizottság azt ajánlja, hogy a Tanács adja meg a tagjelölt státuszt Szerbia számára, figyelembe véve az eddig elért eredményeket, feltéve, hogy Szerbia újra tárgyalásokat kezd Koszovóval, és gyorsan halad az eddig elért megállapodások jóhiszemű végrehajtása felé.

Szerbia jó úton halad az 1993. évi koppenhágai Európai Tanács, valamint a stabilizációs és társulási folyamat feltételei által rögzített politikai kritériumok megfelelő teljesítése felé, amennyiben továbbra is folytatódik ez a haladás, és sikerül gyakorlati megoldásokat találni a Koszovóval kapcsolatos problémákra.

A Bizottság ezért azt ajánlja, hogy meg kell kezdeni az Európai Unióhoz való csatlakozásról folytatandó tárgyalásokat Szerbiával, amint az ország további jelentős haladást ér el a következő kulcsfontosságú prioritások teljesítése tekintetében:

– További lépések a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok normalizálása érdekében a stabilizációs és társulási folyamat feltételeivel összhangban, a következők útján: az inkluzív regionális együttműködés elveinek teljes mértékű tiszteletben tartása; az Energiaközösségről szóló szerződés rendelkezéseinek teljes mértékű tiszteletben tartása; a telekommunikációs, valamint a diplomák kölcsönös elismerésével kapcsolatos problémák megoldása; az összes eddig elért megállapodás jóhiszemű végrehajtásának folytatása; valamint az EULEX-szel való aktív együttműködés annak érdekében, hogy az EULEX Koszovó valamennyi részén elláthassa feladatait.

Amint megfelelő haladás mutatkozik a fenti kulcsfontosságú területeken, a Bizottság jelentést fog benyújtani azok Szerbiai általi végrehajtásáról.

24. Az EU továbbra is közvetíteni fog a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folyamatában az együttműködés ösztönzése, az EU felé történő előrelépés és az emberek életének javítása érdekében. A párbeszéd eddig hathatós eszköznek bizonyult a két fél közötti ellentétek kezelésére, és számos megállapodást eredményezett többek között az áruk és személyek szabad mozgása, a népesség-nyilvántartás és telekkönyvi nyilvántartás területén.

25. Ezt az évet hosszadalmas választási eljárások jellemezték Koszovóban, így a reformmenetrend terén elért haladás korlátozott volt. Az elnök és a kormány elkötelezettséget tanúsított Koszovó európai perspektívája mellett, aminek eredményeképpen megvalósult néhány kezdeti reform. Továbbra is súlyos kihívásokat kell megoldani a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval, valamint a közigazgatás megerősítésével kapcsolatban. A Bizottság strukturált párbeszéd megkezdését javasolja Koszovóval a jogállamiságról, e kihívások kezelése és az igazságügyi reform támogatása céljából.

Míg a Koszovó déli részén lakó szerbek integrációja javult, Észak-Koszovóban tovább fokozódtak a feszültségek. A terület északi részén lakó embereknek is ki kell tudniuk aknázni az európai perspektíva nyújtotta előnyöket. E célból a Bizottság hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy Koszovó az északi részek tekintetében átfogó programot indítson.

A Bizottság folytatja Koszovó európai perspektíva további teljesítésére irányuló erőfeszítéseinek támogatását, különösen a vízumok, a kereskedelmi megállapodás, valamint Koszovó uniós programokban való részvétele tekintetében, a 2009. évi közleménnyel összhangban. E célból a Bizottság felül fogja vizsgálni 2009. évi közleményét annak biztosítása érdekében, hogy Koszovó továbbra is élvezhesse az uniós csatlakozási folyamat előnyeit. A Bizottság támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy leküzdjék az EU és Koszovó közötti kapcsolatok fejlődése előtt a Koszovó státuszát illető nézetkülönbségek következtében álló akadályokat.

26. Bosznia-Hercegovinában továbbra is fennáll a politikai és intézményi patthelyzet, ami miatt tovább húzódnak az állam működését és az EU-val kapcsolatos reformok végrehajtását gátló tényezők. Az állam szintű kormány megalakítása sürgős prioritás a hatékony állami szintű kormányzás biztosítása érdekében. Az EU-hoz való közeledés feltétele, hogy az ország módosítsa alkotmányát az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatának megfelelően, hogy az állami intézményekben megszűnjön az etnikai diszkrimináció, valamint hogy elfogadják az állami támogatásokról szóló törvényt. Elfogadásra vár a népszámlálási törvény. Az ország által a stabilizációs és társulási folyamat keretében folytatott strukturált igazságügyi párbeszéd melletti elkötelezettség is mutatja, hogy az ország csak párbeszéd és kompromisszumok, illetve az uniós menetrendre való összpontosítás útján juthat előbbre.

Továbbra is elengedhetetlen, hogy haladás történjen a Bosznia-Hercegovinai Főképviselő Hivatalának bezárásához kapcsolódóan meghatározott célkitűzések és feltételek teljesítése terén. Az EU első egységes bosznia-hercegovinai képviselőjének kinevezése erősíti az EU jelenlétét, és jól tükrözi, hogy az EU támogatja az ország nemzetközi felügyelettől az európai jövő felé vezető útját, a 2011. márciusi tanácsi következtetésekkel összhangban.

27. Az EU bővítési politikája mélyreható demokratikus és gazdasági átalakulásokat eredményezett az EU-hoz csatlakozni kívánó országokban. A tavalyi év eredményei rámutatnak a hiteles bővítési politika jelentőségére. A konkrét eredmények felmutatását célzó politikai akarat és kötelezettségvállalás hiányában azonban nem halad előre a csatlakozási folyamat, sőt akár még le is állhat. A nehéz reformok keresztülvitelével a bővítési országok stabilabban, felkészültebben és tehetősebben közeledhetnek az EU-hoz.

1. MELLÉKLET

A Szerbia európai uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági véleményben megfogalmazott következtetések és ajánlások

Az elmúlt években végrehajtott jelentős reformokat tekintve megállapítható, hogy Szerbia figyelemre méltó haladást ért el a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét biztosító intézmények stabilitásához kapcsolódó politikai kritériumok teljesítése felé. Ezeket a kritériumokat az 1993. évi koppenhágai Európai Tanács, valamint a stabilizációs és társulási folyamat feltételei rögzítették. Szerbia átfogó alkotmányos, jogalkotási és intézményi kerettel rendelkezik, amely általában véve megfelel az európai és nemzetközi normáknak. A parlament jogalkotási tevékenysége sokkal hatékonyabbá vált a jelenlegi ciklus alatt. A jogállamiság jogi ás intézményi kerete átfogó, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén is, ahol már kezdenek mutatkozni az első eredmények. Megfelelően ki van dolgozva az emberi jogok és a kisebbségek védelmére szolgáló jogszabályi keret, melynek alkalmazása is megkezdődött. Szerbia teljesen megfelelően működik együtt az ICTY-vel, és egyre aktívabb szerepet vállalt a térség megbékélésének előmozdításában. Szerbia hozzájárult és részt vett a Koszovóval kezdeményezett párbeszéd folyamatában, melynek célja az emberek életének megkönnyítése, és melynek eredményeképpen számos megállapodás született (a személyek és áruk szabad mozgása, népesség-nyilvántartás és telekkönyvi nyilvántartás), és Szerbia meg is tette a kezdeti lépéseket ezek végrehajtására.

A gazdasági kritériumok tekintetében Szerbia fontos lépéseket tett a működő piacgazdaság megteremtésére, és sikerült bizonyos fokú makrogazdasági stabilitást megvalósítania a globális gazdasági és pénzügyi válság ellenére. Ennek ellenére további erőfeszítésekre lesz szükség a gazdaság szerkezeti átalakításához és az üzleti környezet javításához, különösen a jogállamiság megerősítése és a túlzott bürokrácia megszűntetése, a verseny és a magánszektor szerepének erősítése, valamint a munkaerőpiac merevségeinek kezelése útján. Szerbiának strukturális reformokat kell végrehajtania a gazdaság termelési kapacitásainak növelése, valamint a külföldi befektetések emelkedésének kedvező környezet kialakítása érdekében ahhoz, hogy közép távon képes legyen megbirkózni az Unión belül tapasztalható versenynyomással és piaci erőkkel.

Szerbiának sikerült eredményeket felmutatnia a stabilizációs és társulási megállapodásból, valamint az ideiglenes megállapodásból adódó kötelezettségeinek teljesítésében.

Szerbia az uniós vívmányok szinte minden területén képes lenne középtávon vállalni a tagsággal járó kötelezettségeket, feltéve, hogy a jogszabályok közelítése folytatódik, és hogy további erőfeszítéseket tesz a jogszabályok végrehajtásának és betartatásának biztosítása érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés, valamint a pénzügyi ellenőrzés területére. A környezetvédelemhez és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó uniós vívmányok területén csak hosszú távon érhető el megfelelés, amihez a beruházások szintjét is emelni kellene.

Az előzetes becslések szerint Szerbia csatlakozása korlátozott általános hatást gyakorolna az Európai Unió politikáira, és nem befolyásolná azt, hogy az unió mennyire tudja majd fenntartani és elmélyíteni saját fejlődését.

A Bizottság azt ajánlja, hogy a Tanács adja meg a tagjelölt státuszt Szerbia számára, figyelembe véve az eddig elért eredményeket, feltéve, hogy Szerbia újra tárgyalásokat kezd Koszovóval, és gyorsan halad az eddig elért megállapodások jóhiszemű végrehajtása felé.

Szerbia jó úton halad az 1993. évi koppenhágai Európai Tanács, valamint a stabilizációs és társulási folyamat feltételei által rögzített politikai kritériumok megfelelő teljesítése felé. E haladást a jövőben is fenn kell tartani, valamint gyakorlati megoldásokat kell találni a Koszovóval kapcsolatos problémákra.

A Bizottság ezért azt ajánlja, hogy meg kell kezdeni az Európai Unióhoz való csatlakozásról folytatandó tárgyalásokat Szerbiával, amint az ország további jelentős haladást ér el a következő kulcsfontosságú prioritások teljesítése tekintetében:

– További lépések a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok normalizálása érdekében a stabilizációs és társulási folyamat feltételeivel összhangban, a következők útján: az inkluzív regionális együttműködés elveinek teljes mértékű tiszteletben tartása; az Energiaközösségről szóló szerződés rendelkezéseinek teljes mértékű tiszteletben tartása; a telekommunikációs, valamint a diplomák kölcsönös elismerésével kapcsolatos problémák megoldása; az összes eddig elért megállapodás jóhiszemű végrehajtásának folytatása; valamint az EULEX-szel való aktív együttműködés annak érdekében, hogy az EULEX Koszovó valamennyi részén elláthassa feladatait.

Amint megfelelő haladás mutatkozik a fenti kulcsfontosságú területeken, a Bizottság jelentést fog benyújtani azok Szerbiai általi végrehajtásáról.

A Bizottság arra bátorítja Szerbiát, hogy tartsa fenn a reformok lendületét a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges szintjének kialakításában, különös tekintettel a jogállamiságra, és hogy folytassa konstruktív elkötelezettségét a regionális együttműködésben és a szomszédos országokhoz fűződő kétoldalú kapcsolatok megerősítésében. Folytatni kell az ideiglenes megállapodás, valamint annak hatályba lépésétől kezdve a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtását. A Bizottság továbbra is támogatni fogja ezeket az erőfeszítéseket az IPA pénzügyi eszközön keresztül.

2. MELLÉKLET

Következtetések Horvátországról, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról, Montenegróról, Albániáról, Bosznia-Hercegovináról, Koszovóról[17], Törökországról, valamint Izlandról

Horvátország

Miután Horvátország teljesítette a tárgyalások lezárásához szükséges összes teljesítménymérő referenciaértéket, a csatlakozási tárgyalások 2011 júniusában lezárultak. Horvátországnak most az elért nagyfokú harmonizációra kell építkeznie, és a csatlakozás előtt még hátralevő munkára kell koncentrálnia. Az elért haladásról szóló jelentés részét képezi a Bizottság arra irányuló ellenőrzésének, hogy Horvátország teljesíti-e a csatlakozási tárgyalások során vállalt összes kötelezettségét, valamint folytatja-e a felkészülést arra, hogy már a csatlakozás bekövetkeztekor felvállalhassa a tagságból eredő feladatokra való felkészülést.

Horvátország továbbra is teljesíti a politikai kritériumokat. Jelentős előrelépés történt minden területen, ideértve a jogállamiságot is, és az eredmények kezdenek kézzelfoghatóvá válni. Folytatni kell az erőfeszítéseket ezeknek az eredményeknek a megerősítése érdekében.

Tovább erősödött a demokrácia és a jogállamiság. Továbbra is hatékonyan működött mind a kormány, mind a parlament. A közigazgatási reform területén további erőfeszítésekre van szükség a jogszabályi keret hatékony végrehajtásának megerősítése érdekében, hogy lezárulhasson a modern, megbízható, depolitizált és polgárközpontú közszolgálat kiépítése.

Horvátország jó haladást ért el az igazságszolgáltatás terén. Az új törvény tovább erősítette az igazságszolgáltatás függetlenségét és számos lépés történt az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében. Új rendszert vezettek be az igazságszolgáltatási tisztviselők kinevezésére. Maradt még néhány kihívás, különösen a bírói kar hatékonyságának további növelésével, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségével, pártatlanságával és elszámoltathatóságával kapcsolatos új intézkedések gyakorlati végrehajtásának biztosításával kapcsolatban. Haladás történt a háborús bűncselekmények bűnvádi eljárásainak pártatlan lefolytatása terén. Négy speciális háborús bűnökkel foglalkozó bírói tanácsot bíztak meg kizárólag az új ügyek kezelésével, és tovább kellene erősíteni szerepüket a függőben lévő ügyekkel kapcsolatban. Az igazságügyi minisztérium stratégiát fogadott el a büntetlenség kezelésére, különösen azokban az esetekben, amikor az áldozatok szerb etnikumúak, vagy a vélelmezett elkövetők a horvát biztonsági erők tagjai voltak.

A korrupció elleni küzdelmet illetően jelentős előrelépés történt. A korrupcióellenes erőfeszítések felgyorsultak és pozitív eredményekkel jártak; javultak a jogszabályok, és megerősödtek az érintett hatóságok. A korrupciós ügyek hatékony kezelésének eredményeit tovább kell javítani, különösen ki kell terjeszteni a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekre, a helyi szintű korrupcióra, valamint a közbeszerzésekkel és az igazságszolgáltatással kapcsolatos esetekre. További tapasztalatokra van szükség a nemrégiben elfogadott preventív jogszabályi keret gyakorlatban való alkalmazásához, és még jobban meg kell erősíteni a végrehajtási struktúrákat.

Az emberi jogokat általában megfelelően tiszteletben tartják, és további előrelépés történt az emberi jogok és a kisebbségek védelme terén. Horvátország továbbra is különböző intézkedéseket foganatosít a közvélemény tudatosságának növelésére és az emberi jogok védelmének javítására. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében tovább javult a jogi segítségnyújtásról szóló törvény végrehajtása, nevezetesen az eljárások egyszerűsítésével. A börtönrendszert illetően folytatódott a meglévő fogva tartási és kezelési létesítmények bővítése, de a horvátországi börtönök még mindig túlzsúfoltak. A rossz bánásmód tekintetében továbbra is érkeznek panaszok az ombudsmanhoz a rendőrség erőszakos túlkapásai miatt, amelyeket megfelelően nyomon kell követni.

A horvát jogszabályok továbbra is biztosítják a véleménynyilvánítás szabadságát – ideértve a média szabadságát és pluralizmusát is –, és azokat általában véve tiszteletben is tartják. További előrelépés történt a média tulajdoni kérdéseinek átláthatóságát illetően, de korlátozottan haladt a korábbi években elkövetett, a korrupciós és szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyeken dolgozó újságírók megfélemlítésével kapcsolatos esetek kivizsgálása. Ugyanakkor néhány új esetről is jelentést tettek. Különösen a gazdasági nyomás akadályozza a tényfeltáró újságírás kialakulását. Helyi szinten továbbra is tapasztalható a politika befolyása. A gyülekezés szabadsága folyamatos figyelmet követel a tüntetések kezelését illetően.

Némi előrelépés történt a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség tekintetében. A nők munkaerő-piaci helyzete azonban nem változott jelentősen, és a munkanélküli nők aránya továbbra is magas. Korlátozott előrelépés történt a gyermekek jogainak kérdésében. A gyermekek jogaiért felelős ombudsman aktívabban lépett fel azokban az esetekben, amikor az illetékes hatóságok nem kezelték megfelelően a gyermekek ellen elkövetett erőszak eseteit.

Korlátozott haladás történt a szociális szempontból kiszolgáltatott helyzetű csoportok és a fogyatékossággal élők befogadása tekintetében. A fogyatékossággal élőkkel foglalkozó ombudsman hivatalának erősödnek a kapacitásai. A juttatásokra jogosultság megállapításának kritériumait nem alkalmazzák egyenlően, a különleges jogokat szabályozó jogszabályok pedig töredezettek. Lassan haladt az intézményesített ellátásról a közösségi alapú ellátási szolgáltatásokra való áttérés. A munkajogokat és a szakszervezeti jogokat általában tiszteletben tartják.

Horvátország eredményeket kezd elérni a megkülönböztetés-mentességről szóló törvény végrehajtásában és a gyűlölet által motivált bűncselekményekkel kapcsolatos jogszabályok terén. Számos tudatosságnövelő intézkedésre került sor, és megerősödött az emberi jogi ombudsman hivatala. A bűnüldöző szervek számos ügyet nyitottak meg a gyűlölet által motivált bűncselekményekkel kapcsolatos jogszabály alapján. Az eredményeket azonban még tovább kell javítani, és foglalkozni kell a társadalom homofób és idegengyűlölő érzelmeivel.

A kisebbségek és a kulturális jogok tiszteletben tartása és védelme területén történt némi előrelépés. A politikai vezetők továbbra is nyilvánosan kifejezésre juttatták, hogy elkötelezettek a kisebbségi jogok iránt, és megerősítették a kisebbségek helyét a horvát társadalomban. Biztosították a finanszírozást a kisebbségi szervezetek számára. Javultak a rendőrség vizsgálatai a kisebbségekkel szembeni incidensek tekintetében. Lépéseket tettek a nemzeti kisebbségek jogairól szóló alkotmányerejű törvény foglalkoztatással kapcsolatos rendelkezései végrehajtásának javítására, valamint foglalkoztatási tervet fogadtak el a kisebbségek tekintetében, melyet most végre kell hajtani. Horvátországnak ugyanakkor továbbra is elő kell segítenie a kisebbségek, különösen a horvátországi szerbek iránti tolerancia légkörének megteremtését. Diszkriminációs esetek továbbra is tapasztalhatók, különösen a helyi szintű közszférában. Javult a roma kisebbség oktatási helyzete, különösen az iskola előtti nevelés terén. Folytatódott néhány roma település infrastruktúrájának javítása. Továbbra is problémás a roma közösség részvétele az oktatási rendszerben. Ezzel együtt maguk a romák jobban kihasználták a romákat támogató kezdeményezéseket. A megfelelő lakhatáshoz, a szociális védelemhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás továbbra is problémás a romák számára, a munkanélküliség pedig továbbra is kirívóan magas.

Jó előrelépés történt a menekültek visszatérésének kérdésében. Folytatódott a menekültek visszatérése Horvátországba. Előrelépés történt a lakhatás kérdésében, különösen a visszatérő menekültek lakhatására vonatkozó programokon keresztül biztosított szállások útján. Az elutasított lakásfelújítási kérelmek elleni fellebbezések ügyhátraléka is csökkent. Előrelépés történt a még hátralevő ingatlanok felújítása terén. A nyugdíjjogosultság érvényesítéséről szóló határozat végrehajtása folytatódott. Horvátországnak ugyanakkor előrelépést kell tennie a becslések szerint még mintegy 2500 lakhatásért folyamodó személy lakhatásának biztosítása érdekében. Fel kell gyorsítani az erőfeszítéseket a menekültek visszatelepülésének fenntarthatóságához szükséges gazdasági és szociális körülmények kialakítására.

A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek tekintetében Horvátország továbbra is együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY). A kormány ügynökségközi munkacsoportja fontos új módszereket tárt fel az ICTY Ügyészségi Hivatala által keresett hiányzó tüzérségi dokumentumok helyének vagy sorsának meghatározására. Horvátország azonban nem tudott teljes mértékben elszámolni a hiányzó katonai dokumentumokkal. A politikai vezetőknek kerülniük kell az olyan nyilatkozatokat és intézkedéseket is, amelyek megkérdőjelezhetik a megbékélés fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy a háborús bűnök bíróság elé állítása révén igazságot kell szolgáltatni.

Jelentős előrelépés történt a szarajevói nyilatkozattal kapcsolatos folyamat tekintetében. A 2011. júniusi és szeptemberi találkozókat követően Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró és Szerbia számos kérdésben megállapodtak, többek közt a 2011. novemberi belgrádi miniszteri konferencián aláírandó közös nyilatkozat szövegéről is.

Júliusban a horvát kormány nyilatkozatot fogadott el és nyújtott be elfogadásra a parlamentnek az európai értékek előmozdításáról Délkelet-Európában. Ez jól mutatja, hogy Horvátország szilárdan elkötelezett amellett, hogy az olyan kétoldalú kérdések, mint például a határviták, nem gátolhatják a tagjelölt ország uniós csatlakozását sem a csatlakozási folyamat kezdetén, sem a csatlakozási szerződés hatályba lépéséig.

Horvátország továbbra is részt vett a regionális kezdeményezésekben, beleértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot, a regionális együttműködési tanácsot, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) is. Továbbra is fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok a többi bővítési országgal és a szomszédos EU-tagállamokkal, köztük Szerbiával is, de néhány kérdés folyamatos figyelmet igényel, nevezetesen a háborús bűncselekmények kivizsgálásával és eljárás alá helyezésével kapcsolatos együttműködés. A Szlovéniával fenntartott kapcsolatok tovább javultak a határrendezési megállapodás hatályba lépésével.

Horvátország gazdasága 2010-ben és 2011 első negyedévében még mindig visszaesést mutatott annak ellenére, hogy az EU és a kereskedelmi partnerek gazdaságai már fellendülőben voltak. Tavasz óta azonban a gazdasági tevékenység növekedésének jelei mutatkoznak. A munkanélküliség, az államháztartás hiánya és az adósság tovább nőtt. A külső eladósodottság magas szintje továbbra is a gazdaság egyik legfőbb sebezhető pontjának számít.

A gazdasági kritériumokat illetően Horvátország működő piacgazdaság. Várhatóan képes lesz arra, hogy megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, feltéve, hogy elszántan végrehajtja a strukturális hiányosságok csökkentésére irányuló átfogó reformprogramot.

A piacgazdaság alapjait illetően változatlanul széles körű a politikai egyetértés. A jelenlegi megszorításokat figyelembe véve a makrogazdasági politika egészében véve megfelelően tudta kezelni a visszaesésből eredő kihívásokat. Az alacsony inflációs nyomásnak köszönhetően a központi banknak sikerült megőriznie az árfolyam és a pénzügyek stabilitását, miközben alkalmazkodó makrogazdasági politikát tartott fenn. A bankszektor ellenálló maradt a sokkokkal szemben. A költségvetést illetően a hatóságok a közkiadások racionalizálása útján igyekeztek feltartóztatni a hiány növekedését. A költségvetés középtávú fenntarthatóságára vonatkozó költségvetési keret javult. A folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is szűkült az export bővülésével, miközben a visszafogott hazai kereslet alacsonyan tartotta az importot. A gazdaságélénkítési program keretében történt némi korlátozott előrelépés a strukturális reformok terén.

Ugyanakkor általában véve a strukturális reformok tempója lassú maradt, nem utolsó sorban a privatizációra és a veszteséges vállalkozások szerkezetátalakítására tekintettel. A befektetési környezetre továbbra is súlyos szabályozási terhek, a – különösen helyi szintű – igazgatási határozatok kiszámíthatatlansága, és számos nem adójellegű teher nehezedtek. A rendkívül merev munkaerőpiac tervezett reformját nagyon szűken értelmezték, és tovább romlott a már amúgy is alacsony foglalkoztatási és aktivitási ráta. Az állami költségvetés viszonylag magas részét kitevő szociális transzferek továbbra sem jól célzottak. Lehetne még javítani a költségvetési folyamatot, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy középtávon biztosítani kell a költségvetés fenntarthatóságát. A közkiadások hatékonyságának javítása továbbra is kihívást jelent.

Horvátország tagságból fakadó kötelességeinek teljesítésére irányuló képességét tekintve továbbra is jól haladtak a uniós követelmények teljesítésére irányuló előkészületek, és a legtöbb ágazat nagy mértékben megfelel az uniós szabályoknak. A legtöbb területen további előrelépés történt, köztük azt a két fejezetet illetően is, amelyekben jelentősen haladt a jogszabályok közelítése. Bizonyos területeken további erőfeszítésekre van szükség az uniós vívmányok megfelelő végrehajtásához szükséges igazgatási kapacitások megerősítése érdekében. Zökkenőmentesen haladt a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása.

Megfelelő előrelépés történt az áruk szabad mozgása terén. E fejezet tekintetében jól áll a jogharmonizáció. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség, különösen a horizontális jogszabályok még hátralévő felülvizsgálata, valamint a termékekre vonatkozó régi megközelítésű jogszabályok tekintetében, hogy a nemzeti jogszabályok teljes mértékben összhangban álljanak az uniós vívmányokkal.

Folytatódott a haladás a munkavállalók szabad mozgása terén, és megfelelően halad az uniós vívmányok alkalmazásának előkészítése. Folyamatos figyelmet kell fordítani az igazgatási kapacitások erősítésére a szociális biztonsági rendszerek koordinációja tekintetében.

További haladás történt a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága terén, ahol az uniós vívmányokkal elért harmonizáció szintje általában véve kielégítő. Folyamatos munkára van szükség a szakmai képesítések kölcsönös elismerésével, valamint a szolgáltatási irányelv átültetésével és végrehajtásával kapcsolatban a teljes harmonizáció érdekében, továbbá jobban meg kell erősíteni a postai szolgáltatások szabályozójának igazgatási kapacitásait.

További haladás történt a tőke szabad mozgása terén a fizetési szolgáltatásokkal, a tőkemozgások liberalizációjával és a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós vívmányok tekintetében. A jogszabályok harmonizációja majdnem teljes.

Folytatódott az előrelépés a közbeszerzések területén. Megfelelően halad és hamarosan befejeződik a jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítése. Különösen figyelmet igényel a másodlagos joganyag összeegyeztetése az új közbeszerzési törvénnyel, valamint az ágazat intézményeinek megerősítése az alkalmazottak folyamatos képzése és szakmai fejlődése útján.

A társasági jog terén előrehaladás történt. Jól halad a közösségi vívmányokhoz való közelítés. További haladást sikerült elérni a szellemi tulajdonjogok terén, és a jogszabályok uniós vívmányokhoz közelítése nagyon magas szintet ért el. A szellemi tulajdonjogok lakosság körében történő tudatosítását tovább kell még javítani.

Lényegi haladás történt a versenypolitika terén, különösen a hajógyárak szerkezetátalakítására vonatkozó tervek elfogadásával. Ugyanakkor egy privatizációs szerződést sem írtak alá. A jogszabályok közelítésének magas szintjét sikerült elérni. További erőfeszítésekre van szükség a horvát versenyhivatal kartellekkel szembeni jogérvényesítési eredményeinek folyamatos javításához az új versenyjogi törvény hatályba lépésének fényében.

Jó haladás történt a pénzügyi szolgáltatások terén, mind a jogszabály-közelítés, mind az igazgatási kapacitások megerősítése tekintetében. A jogszabály-közelítés magas szintű.

Horvátország jól haladt az információs társadalom és a média területén, és magas szintű összhangot valósított meg az uniós vívmányokkal. További erőfeszítésekkel kell fenntartani az elektronikus kommunikációs piacok valamennyi szegmensének liberalizációját, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlenségének előmozdítását.

Jó eredményekről lehet beszámolni a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén, különös tekintettel a kifizető ügynökség és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerek kialakítására és végrehajtására, valamint a közös piacszervezésre. Általában jól haladnak az előkészületek. Horvátországnak jelentős erőfeszítéseket kell fenntartania mindezeken a területeken, hogy teljes mértékben működőképes és megfelelő rendszerei legyenek. További erőfeszítésekre van szükség a mezőgazdasági támogatási rendszer uniós vívmányokhoz igazításához is. Horvátországnak haladéktalanul növelnie kell a vidékfejlesztési alapokkal kapcsolatos abszorpciós kapacitásait.

Jó haladásról számolhatunk be az élelmiszerbiztonság, valamint az állat- és növény egészségügyi politika terén, különös tekintettel az uniós jogszabályok átültetésére és a végrehajtási jogszabályok elfogadására. Számos ágazatban lassan befejeződik a jogszabályok átültetése. Horvátországnak fenn kell tartania erőfeszítéseit a létesítmények modernizálása és felügyelete, a határállomások létesítése, az állati melléktermékek ágazatának monitoringja, valamint igazgatási és ellenőrzési kapacitásainak megerősítése tekintetében.

Horvátország folytatta a megfelelő előrelépést az uniós vívmányokhoz való igazodásban a halászat területén. Az általános előkészületek jól haladnak. Horvátországnak folytatnia kell erőfeszítéseit a jogszabályok végrehajtása vonatkozásában, különös tekintettel a flottagazdálkodásra, a felügyeletre és ellenőrzésre, valamint a strukturális politikára.

A közlekedési politika terén további haladást sikerült elérni, a jogharmonizáció szintje jó. További erőfeszítésekre van szükség, különösen az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás második szakaszára irányuló munka folytatásában, a légiközlekedési jogszabályok uniós vívmányokhoz igazításának befejezésében, valamint a vasúti közlekedésbiztonsági hatóság és a hajóforgalmat nyomon követő információs rendszer teljes mértékű működése biztosításában.

Sikerült némi haladást elérni az energia kérdésében, ahol jelentős előrelépés történt a jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítése terén. További erőfeszítésekre van szükség, különösen a villamosenergia‑ és gázpiacok megnyitását, valamint a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó uniós célkitűzések teljesítését illetően. A megújuló energiával kapcsolatos projektekhez kapcsolódó igazgatási eljárásokat egyszerűsíteni, az igazgatási kapacitásokat pedig erősíteni kell.

Az adózás területén némi előrelépés történt. Horvátország jogszabályai igen nagy mértékben illeszkednek az uniós vívmányokhoz, de még további erőfeszítésekre van szükség konkrétan a héa és a jövedéki adók terén. Horvátországnak folytatnia kell az informatikai összeköttetések előkészítésére irányuló munkát.

Némi haladás történt a gazdasági és monetáris politika terén, ahol befejeződött az uniós vívmányokhoz való igazodás Hasznos lenne folytatni az erőfeszítéseket a gazdaságpolitikai koordináció javítása érdekében.

Jó előrelépés történt a statisztika területén. A jogszabályok közelítése jó ütemben haladt. Folytatni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a horvát statisztikák teljes mértékben megfeleljenek az uniós előírásoknak.

Némi előrelépés történt a szociálpolitika és a foglalkoztatás területén. Jó szintet ért el a jogszabály-közelítés. Ugyanakkor van még néhány hézag a jogszabály-közelítésben, nevezetesen a munkajogi törvény hatályán kívül eső munkajogi irányelvek átültetése, valamint a diszkriminációmentesség és a nemek közötti egyenlőség terén. Megfelelő figyelmet kell szentelni a munkaerőpiac strukturális gyengeségei kezelésének, valamint a szociális párbeszéd működésének és a szociális partnerek kapacitásépítésének. Az igazgatási kapacitások minden területen folyamatos erősítést igényelnek.

Horvátország előrelépést tett a vállalkozás- és iparpolitika területén. E fejezet tekintetében nagyon jól áll a jogharmonizáció. További fenntartott erőfeszítéseket kell irányítani – az igazgatási terhek csökkentésével –az üzleti környezet javítására, valamint az innovációra és a készségekre. A kkv-k meghatározását teljes mértékben össze kell hangolni az uniós vívmányokkal. Tovább kell folytatni a hajógyártási ipar szerkezetátalakítására irányuló erőfeszítéseket.

Horvátország további előrelépéseket tett a transzeurópai hálózatok tekintetében, ahol befejeződött a jogszabályok uniós vívmányokhoz igazítása.

Jó fejlődésről számolhatunk be a regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja tekintetében. Horvátország jól halad a kohéziós politika végrehajtására való felkészüléssel az összes területen. A továbbra is fenntartott erőfeszítéseknek arra kell koncentrálniuk, hogy növeljék Horvátország igazgatási kapacitásait a kohéziós politika jövőbeni végrehajtásához, valamint hogy érett projektmenetrendet dolgozzanak ki.

Horvátország lényegi haladást ért el az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok tekintetében. Folytatódott az igazságszolgáltatás reformja a bírói kar függetlenségét megerősítő új jogszabályok elfogadásával és az ügyhátralék további csökkentésével. Az igazságszolgáltatás reformja állandó figyelmet igényel, különösen a bírói kar hatékonyságát, valamint a bírói kar függetlenségével, pártatlanságával és elszámoltathatóságával kapcsolatos új intézkedések gyakorlati végrehajtását tekintve. Horvátországban tovább javult a hazai háborús bűnökkel kapcsolatos eljárások kezelése. Alaposan meg kell vizsgálni a büntetlenség kérdését. A korrupcióellenes erőfeszítések felgyorsultak és pozitív eredményeket hoznak, különösen a jogszabályok minősége javult és megerősödtek az illetékes hatóságok. A korrupciós ügyek hatékony kezelésének eredményeit tovább kell javítani, különösen a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekkel, a helyi szintű korrupcióval, valamint a közbeszerzésekkel és az igazságszolgáltatással kapcsolatban. További tapasztalatokra van szükség a nemrég elfogadott preventív jogszabályi keret gyakorlatba való átültetéséről. Erősödött az alapvető jogok védelme, de a gyakorlati megvalósítást még tovább kell erősíteni, különösen a kisebbségek és a menekültek vonatkozásában.

Jó haladásról számolhatunk be a szabadság, biztonság és jog érvényesülésének területéről, ahol előrelépés történt a jogharmonizáció általános szintjét tekintve. Erősödött a menekültügy jogszabályi kerete. Figyelmet kell fordítani a Horvátországban védelmet kapott személyek integrációjára, valamint a fiatalkorú illegális bevándorlók védelmére. A vízumokkal kapcsolatos jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítését folytatni kell. Előrelépés történt a külső határok tekintetében. A határrendészet megerősítése a személyzet és a felszerelés tekintetében egyaránt folytatódott. Horvátországnak figyelmet kell fordítania a felülvizsgált integrált határigazgatási cselekvési terv időben történő végrehajtására. Haladás történt a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén. Jól haladt a szervezett bűnözés és a kábítószerek elleni küzdelem is.

Folytatódott a haladás a tudomány és a kutatás terén, a jogharmonizáció magas szintű, de további erőfeszítésekre van szükség a kutatási beruházások szintjét és a jól képzett kutatókat és jogaikat illetően. Az Innovatív Unió előkészületeit megfelelően figyelembe kell venni.

Jó előrelépés történt az oktatás, a képzés, az ifjúság és a kultúra területén. Jó szintet ért el a jogszabály-közelítés. Horvátország 2011 januárja óta teljes mértékben részt vesz az Egész életen át tartó tanulás és a Fiatalok lendületben programokban. A szakoktatás és szakképzés, valamint a felnőttoktatás folyamatos figyelmet igényelnek.

A környezetvédelem területén előrelépés történt. Horvátország előkészületei összességében hamarosan befejeződnek mind a jogharmonizáció, mind a jogszabályok végrehajtása tekintetében, különösen a vízminőség és a vegyi anyagok területén. További fejlesztésre szorul a horizontális uniós vívmányok végrehajtása, különösen a nyilvánosságnak és környezetvédelmi kérdésekben az igazságszolgáltatásban való részvétele való hozzáférés tekintetében. Még mindig jelentős erőfeszítésekre van szükség az igazgatási kapacitások további erősítése érdekében, különösen a természetvédelem és az éghajlatváltozás tekintetében. Az éghajlatváltozás terén még mindig jelentős további erőfeszítésekre van szükség a jogszabály-közelítés befejezése és a végrehajtás biztosítása érdekében, különösen a légiközlekedés, az igazolások ingyenes kiállítása, a nyilvántartás és a kibocsátás-kereskedelem területén.

Történt némi előrelépés a fogyasztó- és egészségvédelem kérdésében. Az uniós vívmányokhoz való közeledés és az előkészületek jó szakaszban vannak a fogyasztóvédelem területén. Fenn kell tartani az erőfeszítéseket a közegészségügy még megoldatlan kérdéseinek kezelése érdekében.

Horvátország továbbra is jól halad a vámunió kérdésében. A jogszabályok harmonizációjának szintje nagyon magas ezen a területen, és a jelentés időszakában további harmonizációt sikerült megvalósítani. Horvátország folytatta igazgatási és működési kapacitásainak megerősítését: korszerűsítette a fizikai ellenőrzésekre szolgáló felszereléseket, és javította a kockázatelemzési képességeket. Az informatikai összekapcsoltság területén jól haladnak az előkészületek, és azokat folytatni kell. Erőfeszítéseket kell tenni az igazgatási kapacitások erősítésére a belső ellenőrzések, az utólagos vámkezelés és a kockázatkezelés terén.

Horvátország további előrelépéseket tett a külkapcsolatok terén, ahol a jogharmonizáció magas szintjét érte el, nemzetközi szervezetekben képviselt álláspontját továbbra is egyezteti az Unió álláspontjával, illetve ahhoz igazítja. Horvátországnak ugyanakkor fokoznia kell erőfeszítéseit annak érdekében, hogy nemzetközi megállapodásai megfeleljenek az uniós vívmányoknak, és tovább kell erősítenie igazgatási kapacitásait a fejlesztéspolitika és a humanitárius segítségnyújtás terén.

Horvátország további előrehaladást ért el a kül-, biztonság- és védelempolitika területén. Az ország továbbra is részt vett az EU számos EBVP-missziójában. Horvátországban magas a jogharmonizáció szintje ezen a területen. Horvátországnak folytatnia kell a fegyverzetellenőrzés érvényesítésének erősítését, ideértve a fegyverekkel kapcsolatos információk átláthatóságát is.

Horvátország további haladást ért el a pénzügyi ellenőrzés terén, ahol a jogharmonizáció magas szintjét sikerült megvalósítania. Folyamatos erőfeszítésekre van szükség az ország államháztartása belső pénzügyi ellenőrzésének és külső ellenőrzésének általános javítása érdekében, központi és helyi szinten egyaránt.

A pénzügyi és költségvetési rendelkezések tekintetében jó haladásról számolhatunk be. Nagyjából megvan az igazgatási infrastruktúra és a saját források rendszerének a csatlakozás bekövetkeztétől alkalmazandó igazgatási eljárásai.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság továbbra is megfelelő mértékben teljesíti a politikai kritériumokat. Az ország folytatta a csatlakozással kapcsolatos reformokat, ugyanakkor továbbra is alapvető kihívásokkal kell számolni. A júniusi parlamenti választások általában a nemzetközi normák betartásával zajlottak. Gyorsan megalakult az új kormánykoalíció. Némi előrelépés történt az igazságszolgáltatás és a közigazgatás területén, különösen a jogi keret tekintetében. További erőfeszítésekre van szükség a hatékony végrehajtás biztosításához, különösen a médiában való szabad véleménynyilvánítás, az igazságügyi és közigazgatási reform, valamint a korrupció elleni küzdelem tekintetében. Az intézmények zavartalan működésének biztosítása érdekében meg kell erősíteni a kormány és az ellenzék közötti párbeszédet.

Az immár 10 éves évfordulóját ünneplő ohridi keretmegállapodás továbbra is a demokrácia és a jogállamiság fontos elemét képezi az országban. Némi előrelépés történt a nyelvtörvény, a decentralizáció és a méltányos képviselet megvalósítása terén. Fenntartott erőfeszítésekre van szükség az olyan kihívást jelentő területek kezelésére, mint például az oktatás, valamint annak biztosítására, hogy az összes közösség harmonikus kapcsolatokat ápolhasson egymással.

Javult a választások szervezése, azokat országszerte nyíltan és jól szervezetten bonyolították le. A kormánynak foglalkoznia kell a hiányosságokkal, és teljes mértékben végre kell hajtania az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) / Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) választási megfigyelő missziója által megfogalmazott következtetéseket és ajánlásokat. Növelni kell a parlament erőforrásait, hogy teljesíthesse feladatát. Az ellenzék bojkottja januártól egészen a választásokig akadályozta a parlament működését. A választásokat követően az ellenzék képviselteti magát az új parlamentben. Némi előrelépés történt a parlament reformja terén. Haladt a nyelvtörvény és az eljárási szabályzat végrehajtása. Tovább kell erősíteni a politikai párbeszédet.

A kormánykoalíció jól vette a nehézségeket és megerősítette belső együttműködését. Az új kormány friss lendületet adott az uniós reformfolyamatnak. A helyi önkormányzatokat illetően átláthatóbbá és igazságosabbá kell tenni a helyi szolgálatnyújtás pénzügyi keretét.

A közigazgatási keretben előrelépésnek számít, hogy létrehozták a közigazgatási reformért felelős minisztériumot. A polgároknak kínált szolgáltatások javítása érdekében fejlesztették az e-kormányzati szolgáltatásokat. Ugyanakkor korlátozott előrelépés történt a reformok általános végrehajtása terén. Jelentős további erőfeszítésekre van szükség, különös tekintettel a munkaerő-felvételi politikára, valamint a közszolgálat átláthatósága, szakszerűsége és függetlensége elvének tiszteletben tartására. Az általános igazgatási eljárásokról szóló törvény módosításai nem biztosítják az igazgatási szolgáltatások hatékonyságát, valamint a polgárok védelmét.

A bírói kar hatékonyságának megerősítésére széleskörű jogi csomagot fogadtak el, amelynek részei 2012 és 2015 között lépnek hatályba. Az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságait betöltendő létrehozták a legfelső közigazgatási bíróságot. A bírói kar függetlenségének megerősítése érdekében megszüntették az igazságügyi miniszter bírói tanácson belüli szavazati jogait. További lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a függetlenség és professzionalizmus a gyakorlatban is javuljon, különösen a munkaerő-felvételi gyakorlatok révén. Meg kell erősíteni a korábbi reformok végrehajtását.

A korrupcióellenes politika jogi keretét tovább módosították. Foglalkoztak az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) ajánlásaival, valamint megkezdték a vagyonnyilatkozatok szisztematikus ellenőrzését. Még eredményeket kell felmutatni a magas szinten elkövetett korrupciós esetek kezelésében, valamint szisztematikussá kell tenni az összeférhetetlenségi nyilatkozatok ellenőrzését. A közkiadások és a politikai pártok finanszírozásának átláthatósága továbbra sem kielégítő. A korrupció továbbra is számos területen jelen van és folyamatosan komoly problémát jelent.

Nagyjából készen áll az emberi jogok tiszteletben tartását és a kisebbségek védelmét szolgáló jogszabályi és intézményi keret . Általánosságban tiszteletben tartják a polgári és politikai jogokat, és korlátozott mértékű előrelépés is történt e téren. Egyes börtönöket felújítottak, de az országnak továbbra is hatékony nemzeti stratégiát kell kidolgoznia a börtönrendszerre vonatkozóan. Továbbra is hiányosságokkal kell számolni a bűnüldözési hivatalokon belüli büntetlenség kezelése terén. Párbeszéd kezdődött azon komoly aggodalmak tekintetében, amelyek a médián belüli véleménynyilvánítás szabadságának hiányával kapcsolatban merültek fel. Szerkesztők és újságírók egyre növekvő politikai nyomást és megfélemlítést jelentettek. Adókikerülés vádjával megszüntettek egy fontosabb televíziós csatornát, valamint három újságot, amelyek kritikusan bírálták a kormányt. Mindez kétségeket vetett fel az eljárás arányosságát és szelektivitását illetően, valamint csökkentette a média sokszínűségét. Ebben a környezetben az újságírók és a szerkesztési elvek könnyen befolyásolhatók, ami széleskörű öncenzúrát eredményez. A közszolgálati műsorszolgáltató nem képes eleget tenni törvényben foglalt szerepének.

A gazdasági és szociális jogok nagyjából helyükön vannak, és némi további előrelépés történt. Új kritériumokat alkalmaztak a szociális partnerek reprezentatív részvételére. Létrejött a fiatalkori bűnözés megelőzését célzó nemzeti tanács, valamint a megkülönböztetés elleni védelmet célzó bizottság. A megkülönböztetés elleni törvényt még teljes mértékben össze kell hangolni az uniós vívmányokkal, különösen a szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció tekintetében. Meg kell erősíteni a diszkriminációellenes bizottság kapacitását.

Némi előrelépés történt a kulturális jogok és kisebbségek területén. Az ohridi keretmegállapodás 10. évfordulója jó lehetőséget kínált az országban élő közösségek közötti megerősített párbeszédre. A köztársasági elnök és a miniszterelnök egyaránt részt vett e mérföldkőnek számító eseményeken. A parlamentben előrelépett a nyelvtörvény végrehajtása. Az albániai etnikai közösség képviselete a közszolgálatban megfelel a közösség népességi arányának, a roma és török közösségek képviselete pedig nőtt. Javult a romák oktatási rendszerbe való integrálása, egyre többen iratkoznak be középfokú és egyetemi oktatásra. További erőfeszítésekre van szükség a bizalom erősítéséhez, különösen az oktatás, a kultúra és a nyelv területén. A romák továbbra is nehéz életkörülményekkel és diszkriminációval szembesülnek.

A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek tekintetében az ország továbbra is teljes mértékben együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY). Júliusban a parlament elfogadta az amnesztiatörvény hiteles értelmezését, amely kimondja, hogy az amnesztia az ICTY által fel nem dolgozott és feldolgozásra nem váró valamennyi eset gyanúsítottjára kiterjed. A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem egyeztethető össze az uniós közös állásponttal és irányadó elvekkel. Az országnak igazodnia kell az uniós állásponthoz.

Albánia folytatta részvételét a regionális együttműködési kezdeményezésekben, beleértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot, a Regionális Együttműködési Tanácsot, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) is.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság aktív partner a régióban, és tovább alakította kapcsolatait a szomszédos országokkal, valamint a bővítési folyamatban érintett egyéb országokkal. Az ország Görögországgal fenntartott kapcsolataira továbbra is kedvezőtlenül hat az elnevezés megoldatlan kérdése. A probléma megoldása érdekében az ország továbbra is részt vesz az ENSZ égisze alatt, valamint a miniszterelnökök közvetlen találkozói alkalmával folytatott megbeszéléseken. Kerülni kell az olyan fellépéseket és nyilatkozatokat, amelyek hátrányosan érinthetnék a jószomszédi kapcsolatokat. A jószomszédi kapcsolatok fenntartása továbbra is alapvetően fontos, ide értve az ENSZ égisze alatt az elnevezés kérdésének tárgyalásos úton való, kölcsönösen elfogadható megoldását is.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság immár jobban képes felvállalni a tagsággal járó kötelezettségeket. Némi előrelépést tett a csatlakozási partnerség prioritásainak teljesítése terén. Az ország ugyanakkor továbbra is jelentős hiányosságokkal küzd a jogszabályok végrehajtását és hatékony érvényesítését illetően. Nincsenek meg a vívmányok teljes körű végrehajtásához szükséges humán és pénzügyi erőforrások.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság gazdasága 2010 második felében kezdett talpra állni, a külső keresletnek és a megnövekedett – különösen építőipari – befektetéseknek köszönhetően. 2010 végén a kormány elővigyázatossági hitelkeretről állapodott meg az IMF-fel, ami várhatóan megerősíti a nemzetközi piacok bizalmát. Folytatódtak a strukturális reformok. Továbbra is komoly aggodalomra ad azonban okot a magas strukturális munkanélküliség, különösen a fiatalok és az alacsony képzettségűek körében. A közigazgatás, valamint a szabályozó és felügyeleti hatóságok intézményi kapacitása továbbra sem elegendő.

A gazdasági kritériumok tekintetében Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság továbbra is előrehaladott állapotban van. Egyes területeken további előrelépést tett a működőképes piacgazdaság megteremtése felé, többek között a cégbejegyzés megkönnyítésével, a bírósági eljárások felgyorsításával, a pénzügyi piacok működésének javításával, a szabályozási keret további egyszerűsítésével, valamint az üzleti közösséggel folytatott kommunikáció fejlesztésével. Az ország várhatóan képes lesz középtávon megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, feltéve, hogy a jelentős strukturális gyengeségek orvoslása céljából lendületesen folytatja reformprogramja végrehajtását.

Az ország széles körű konszenzust tartott fenn a gazdaságpolitikák lényeges elemeivel kapcsolatban. Javult az üzleti közösséggel folytatott gazdasági párbeszéd. A monetáris politikának a valuta de facto euróhoz kötésén alapuló irányvonala támogatta a növekedést, és hozzájárult a makrogazdasági stabilitáshoz. A fiskális politika középpontjában továbbra is a stabilitás áll. További előrelépés történt a piacra lépés és a regisztráció megkönnyítése, valamint a szabályozási keret egyszerűsítése terén. Tovább csökkentették a csődeljárások időtartamát, és gyakorlatilag befejeződött az ingatlanok nyilvántartásba vétele. A pénzügyi szektor kezd kilábalni a globális pénzügyi válságból. Ebben az ágazatban némileg javult a verseny, valamint a pénzügyi közvetítés szintje.

A jogállamiság hiányosságai továbbra is akadályozzák a piacgazdaság megfelelő működését. A közigazgatás továbbra is kevéssé hatékony, nehézkes eljárásokat, személyzeti hiányosságokat, valamint a köztisztviselők magas fluktuációját tükrözi. Egyes szabályozó és felügyelő ügynökségek továbbra sem elég függetlenek, és nem rendelkeznek elegendő forrással feladataik hatékony végrehajtásához. A szerződés-végrehajtás továbbra is nehezen megy, ami akadályozza az üzleti környezetet, különösen a kis- és középvállalkozások számára. Az oktatás és a szellemi tőke minősége alacsony. A tárgyi tőke további korszerűsítésre és kiterjesztésre szorul. A költségvetési irányítás minősége továbbra is alacsony, ami részben annak tudható be, hogy a közkiadások erőteljesen rövid távú irányultságúak. Ennek eredményeként továbbra is nagyon korlátozott az előrelépés a nagyon magas strukturális munkanélküliség csökkentése terén. Nőtt a közszektor adóssága, ami folyamatos költségvetési hiányt, valamint emelkedő külső hitelezést tükröz. Az informális szektor továbbra is jelentős kihívásnak számít.

Némi előrelépés mutatkozik az áruk szabad mozgásának területén. Nagyobb lett a horizontális intézményekről szóló átfogó stratégia végrehajtásának költségvetése, a keretjogszabály azonban még mindig nincs teljes mértékben összehangolva a horizontális vívmányokkal. Kevés előrelépés történt a munkavállalók szabad mozgásának kérdésében, ahol továbbra is kezdeti szakaszban jár a jogharmonizáció. A letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága területén az ország jól halad, különös tekintettel a postai szolgáltatásokra. Ugyancsak javult a koordináció szintje a határokon átnyúló szolgáltatások engedélyezéséért felelős különféle testületek között. A szakképzettségek kölcsönös elismerése terén az ország gyerekcipőben jár. A tőke szabad mozgása területén tett előrelépés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén történő végrehajtásra irányult. A stabilizációs és társulási megállapodás második fázisának megkezdéséig korlátozások vannak érvényben a rövid lejáratú portfolió-befektetésekre és a határokon átnyúló fizetési átutalásokra vonatkozóan.

Előrelépés történt a közbeszerzés területén. A közbeszerzési eljárások átláthatóbbak, valamint felgyorsult a végrehajtás. A koncessziókról, valamint a köz- és a magánszféra közötti partnerségekről szóló jogszabályok még mindig nincsenek összehangolva az uniós vívmányokkal. A jogorvoslatok és koncessziók területén, valamint a szerződő hatóságok szintjén továbbra is gyenge az igazgatási kapacitás.

Érdemi előrelépés történt a társasági jog területén, különösen az uniós vívmányokhoz való közelítés továbbvitelének köszönhetően. A könyvvizsgálat területének jogi kerete még mindig csak részben van összehangolva. Némi előrelépés történt a szellemi tulajdonjogok jogi keretének megerősítése terén. A szerzői jogi kalózkodás és hamisítás kivizsgálása, perbe fogása és bírósági kezelése területén felmutatott eredmények nem elegendőek, és az emberek továbbra is nagyon kevéssé tájékozottak a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatban.

A versenypolitika területén történt némi előrelépés. A jogérvényesítési eredmények mérhetően javultak az összefonódások és az állami támogatások területén, de továbbra is gyengék a kartellek tekintetében. Tovább kell javítani az állami támogatások területén hozott döntések minőségét. A versenyvédő bizottság nem rendelkezik kellő költségvetési erőforrásokkal és személyzettel a trösztellenes intézkedések és az összefonódások területén.

A pénzügyi szolgáltatások területén általánosságban jó előrelépés történt. Fokozatosan alkalmazzák a kockázatalapú felügyeletet. Új jogszabályt vezettek be a pénzügyi szolgáltatások – például lízing cégek és nem banki pénzügyi vállalatok – szabályozására.

Előrelépés történt az információs társadalom és a média területén. Halad az uniós vívmányokhoz való közelítés, és bevezették a kulcsfontosságú, versennyel kapcsolatos biztosítékok többségét. A műsorszórási tanács továbbra sem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy hatékonyan ellenőrizhesse a piacot.

További előrelépés történt a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén. A mezőgazdaság és vidékfejlesztés területének kulcsfontosságú támogatási politikáit fokozatosan összehangolják az uniós követelményekkel. Az uniós vívmányokhoz történő közelítés folyamatosan fenntartott erőfeszítéseket követel. Az igazgatási kapacitás továbbra is aggasztó az egész szektorban. Érdemi előrehaladás történt az élelmiszerbiztonság, valamint az állat- és növény-egészségügyi politika területén, különös tekintettel az új keretjogszabály elfogadására. Az élelmiszer- és állat-egészségügyi ügynökség igazgatási kapacitása azonban továbbra sem elegendő a vívmányok megfelelő végrehajtásának biztosításához.

A közlekedéspolitika területén előrehaladásról számolhatunk be, különös tekintettel a tachográfok alkalmazására. A fennmaradó kihívások különösen a szabályozó és biztonsági közlekedési hatóságok továbbra is elégtelen igazgatási kapacitását érintik. Be kell vezetni a biztonsági tanúsítvánnyal kapcsolatos eljárásokat.

Érdemi előrelépés történt az energiaágazatban, különös tekintettel az új keretjogszabály kihirdetésére, valamint arra, hogy régóta fennálló vitát sikerült rendezni az elosztó rendszer üzemeltetőjével, egy jelentős uniós beruházóval. Még létre kell hozni a hatékonyan működő villamosenergia-piacot, valamint biztosítani kell a versenyfeltételeket. A sugárzásvédelmi szabályozó pénzügyi függetlensége még mindig nem biztosított.

Korlátozott előrelépés jelenthető az adóügyi jogszabályok uniós vívmányokkal történő összehangolása területén. Továbbra is javult az adóigazgatás működési kapacitása. Még be kell vezetni az adócsalás elleni küzdelem hatékony eszközeit, és még nincs magatartási kódex a vállalkozások adózására vonatkozóan.

Jelentős előrelépés történt a gazdasági és monetáris politika területén, különösen a központi bankkal kapcsolatos vonatkozó jogszabályok elfogadását illetően. Javult az előcsatlakozási gazdasági program minősége. Az ország jól haladt a statisztika számos területén, ugyanakkor továbbra is jelentős erőfeszítésekre van szükség különösen a gazdasági statisztika javításához.

Korlátozott előrelépés jelenthető a szociálpolitikával és foglalkoztatással kapcsolatos vívmányokhoz való közelítés terén. Megkezdődött a diszkriminációellenes kerettörvény végrehajtása. Még nem sikerült teljes körű jogharmonizációt elérni. A magas munkanélküliség és az alacsony munkaerőpiaci részvétel továbbra is aggodalomra ad okot. Lassan halad a romák, a fogyatékossággal élő személyek és más szociálisan kirekesztett személyek befogadása. Folytatni kell a foglalkoztatást és társadalmi befogadást célzó hatékony politikák végrehajtását, valamint tovább kell erősíteni a szociális párbeszédet. Az általános igazgatási kapacitás továbbra sem elégséges.

Jó – noha egyenetlen – előrelépés történt a vállalkozás- és iparpolitika területén. Némileg egyszerűsödtek a vállalkozások működésével járó jogi és adminisztratív eljárások, valamint csökkentek az üzleti költségek. A vállalkozásokat támogató intézkedések továbbra is számos program között szóródnak szét.

A transzeurópai hálózatok területén további előrelépés történt. Az ország folytatja közlekedési, energia- és távközlési hálózatainak fejlesztését, valamint továbbra is aktívan részt vesz a Délkelet-európai Közlekedési Megfigyelőközpontban és az Energiaközösségben. A X. folyosó kialakítása továbbra is késlekedik, mivel több időre volt szükség a pénzügyi keret létrehozásához.

Némi előrelépés jelenthető a regionális fejlesztés és a strukturális alapok koordinációja terén. Haladás történt az IPA regionális fejlesztést és humánerőforrás-fejlesztést célzó operatív programját érintő alkotóelemek végrehajtása tekintetében. A nem megfelelő szakértelem és a nem elégséges intézményi koordináció jelentős késedelmeket okozott. A hatóságoknak erősebben fel kell vállalniuk a programok végrehajtását.

Némi korlátozott előrelépésről számolhatunk be a bírói kar függetlensége és hatékonysága terén, ideértve az igazságügyi miniszter bírói tanácson belüli szerepének módosítását, valamint a legfelsőbb közigazgatási bíróság létrehozását. További erőfeszítésre van szükség a bírák szolgálati idejének értékelését és biztonságát illetően. Korlátozott előrelépés történt a korrupcióellenes politika területén. Folytatódott a jogharmonizáció, valamint bevezették a vagyonnyilatkozatok szisztematikus ellenőrzését. Még eredményeket kell felmutatni a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek kezelése terén. Ami az alapvető jogokat illeti, noha nagyjából helyén van a jogi és intézményi keret, a végrehajtást javítani kell. Párbeszédet indítottak a médián belüli véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos súlyos kétségek megoldására. Némi előrelépés történ a kulturális jogok és a kisebbségek tekintetében. Az ohridi keretmegállapodás továbbra is lényeges elem az ország demokráciája és a jogállamisága szempontjából.

A szabadság, biztonság és a jog érvényesülése terén jó eredményekről számolhatunk be a külső határokat és Schengent, az igazságügyi együttműködést, valamint a vámügyi együttműködést illetően. A határrendészet még mindig nem rendelkezik megfelelő technikai felszereléssel, valamint költségvetési eszközökkel. Némi előrelépés történt a migráció, vízumpolitika, rendőrségi együttműködés, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Folytatódott a rendőrség reformjának végrehajtása, noha továbbra is strukturális problémákkal kell számolni, például nincs elegendő számú személyzet és hiányoznak a költségvetési források. A menekültügy területén továbbra is elégtelen a végrehajtás, ideértve a jogsegély és tolmácsolás biztosítását, valamint a szociális jogok gyakorlását is.

A tudománnyal és kutatással kapcsolatos európai normákat illetően előrehaladásról számolhatunk be. Elfogadták a 2011–2020 közötti időszakra vonatkozó nemzeti stratégiát. Tovább nőtt a részvételi arány az EU hetedik kutatási keretprogramjában. Gyenge a keretprogramokban való részvételt támogató igazgatási kapacitás. Némi előrelépést jelenthetünk az oktatás, a képzés, az ifjúság és a kultúra területeivel kapcsolatos európai normákat illetően. Az ország javította teljesítményét az Oktatás és képzés 2020 stratégia közös referenciaértékeivel kapcsolatban. Az Egész életen át tartó tanulás és a Fiatalok lendületben programok továbbra is fel vannak függesztve. Továbbra is kihívást jelent, hogy miként lehetne fokozni az etnikai közösségek közötti interakciót.

Némi előrelépés jelenthető a környezetvédelem területén, különösen az uniós vívmányok nemzeti jogba történő átültetését, valamint a multilaterális környezetvédelmi megállapodások ratifikálását illetően. Jelentős erőfeszítésekre van szükség a nemzeti jogszabályok végrehajtásához, különösen a vízgazdálkodás és az ipari szennyezés ellenőrzése területén. Ami az éghajlatváltozást illeti, kevés előrelépés történt az EU éghajlatváltozással kapcsolatos vívmányaihoz való közelítés, valamint azok végrehajtása terén. További erőfeszítésekre van szükség az intézményi kapacitások és az intézményközi együttműködés megerősítéséhez. Némi előrelépés történt a fogyasztó- és egészségvédelem területén, a korlátozott pénzügyi erőforrások és gyenge működési struktúrák azonban továbbra is akadályozzák az erőfeszítéseket.

Érdemi előrelépés történt a vámunió területén, mind a vámügyi jogszabályok, mind az igazgatási és működési kapacitás tekintetében.

Előrelépés történt a külkapcsolatok terén, különös tekintettel a közös kereskedelempolitikához való közelítésre.

Haladás történt a kül-, biztonság- és védelempolitika területén is. Az ország intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy a nemzetközi korlátozó intézkedések végrehajtása terén jobb legyen a koordináció az illetékes hatóságok között. Igazodott az összes uniós nyilatkozathoz és tanácsi határozathoz, valamint fenntartotta elkötelezettségét amellett, hogy részt vesz a civil, katonai és válságkezelő műveletekben.

A pénzügyi ellenőrzés területén elért haladás főleg a jogharmonizációhoz kapcsolódik, és erőfeszítésekre van szükség annak végrehajtásához, különös tekintettel a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek létrehozására. Az állami számvevőszék igazgatási kapacitását még jobban megerősítették; függetlenségét azonban az alkotmányban is le kell fektetni. Nem tudunk különösebb előrelépést jelenteni a pénzügyi és költségvetési rendelkezéseket illetően. Ami az alapelveket, valamint a mögöttük meghúzódó politikai területekért felelős intézményeket illeti, az országban és az EU-ban alkalmazott rendszerek között nincs olyan jelentős eltérés, amely kihatna a saját forrásokra vonatkozó szabályok helyes alkalmazására. A saját források keretének alkalmazását szolgáló igazgatási keretet még nem alakították ki.

Montenegró

Montenegró érdemi előrelépést tett az uniós tagság politikai kritériumainak teljesítése terén, és általánosságban véve kielégítő eredményeket tud felmutatni, különösen a 2010-ben kibocsátott bizottsági véleményben[18] beazonosított kulcsfontosságú prioritások megválaszolása terén. Javították a jogalkotási és intézményi keretet azzal a céllal, hogy megerősítsék a parlament tevékenységét, a választási keretet, a közigazgatás szakszerűségét és politikától való mentesítését, a bírói kar függetlenségét és elszámoltathatóságát, a korrupcióellenes politikát, a sajtószabadságot, valamint a civil társadalommal folytatott együttműködést. Montenegró felgyorsította erőfeszítéseit, hogy eredményeket mutasson fel a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Lépéseket tett a diszkriminációellenes politika végrehajtásának javítására, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogállásának garantálására, és jogaik tiszteletben tartásának biztosítására. A kiszolgáltatott helyzetű csoportok azonban a gyakorlatban továbbra is diszkriminációval szembesülnek. Montenegró továbbra is konstruktív szerepet játszik a régióban, és folytatja a stabilizációs és társulási megállapodás zökkenőmentes végrehajtását.

Ami a demokráciát és a jogállamiságot illeti, a kisebbségi jogokról és szabadságokról, valamint a választásokról szóló jogszabályokat összehangolták az alkotmánnyal.

A választások jogalkotási és intézményi kerete – ami a véleményben azonosított kulcsfontosságú prioritások egyike – jelentősen megerősödött, az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság által tett főbb ajánlásoknak megfelelően. Az új választási törvény végrehajtja a kisebbségek hiteles képviselete mellett tett alkotmányos kötelezettségvállalást azáltal, hogy pozitív diszkriminációt vezet be a célból, hogy valamennyi kisebbség képviseltesse magát a parlamenti választásokon. Javítja továbbá az igazgatást, valamint megerősíti a választási folyamat átláthatóságát. Előrelépés történt a parlament jogalkotási és felügyeleti szerepének megerősítése terén, ami ugyancsak egyike volt a véleményben azonosított prioritásoknak. Mindez a parlamenti bizottságok fokozottabb támogatása, a parlament tevékenységének jobb tervezése és közelebbi felügyelete – különösen a védelem és biztonság területén – révén valósult meg. Javítani kell még azonban a parlament általános kapacitását, valamint eszközeit a jogalkotási tervezetek uniós vívmányokkal összevetett ellenőrzését illetően. További erőfeszítésekre van szükség a parlament felügyeleti szerepének megszilárdításához, valamint adminisztratív kapacitásának megerősítéséhez.

Az új kormány kiemelt prioritásként kezeli az uniós integrációs folyamatot. Tovább javult a kormánytevékenység és a politikaalakítás koordinációja, különösen a civil társadalommal folytatott konzultációk minősége. A kormány szisztematikusan és hatékonyan munkálkodott azon a cselekvési terven, amely a bizottsági véleményben kijelölt kulcsfontosságú prioritások megválaszolását célozza. A minisztériumok valamivel jobban képesek arra, hogy következetességet biztosítsanak, valamint ellenőrizzék a jogszabályok hatékony végrehajtását, ezt azonban még fejleszteni kell. Az európai integráció koordinációjában – ideértve a pénzügyi támogatást is – érintett igazgatási kapacitást jelentősen meg kell erősíteni. Még mindig függőben vannak azon jogalkotási módosítások, amelyek átlátható, hatékony és elszámoltatható közigazgatást kívánnak megteremteni.

Montenegró jelentős lépéseket tett a közigazgatási reform – azaz a véleményben azonosított prioritások egyike – által támasztott főbb kihívások megválaszolására. A kormány elfogadta a közigazgatási reformstratégiát, valamint megkezdte annak végrehajtását. A stratégiának az a célja, hogy bevezesse a munkaerő-felvétellel és szakmai előmenetellel kapcsolatos európai normákat, valamint fokozza a hatékonyságot. Javított jogi keretet fogadtak el a közszolgálat és közigazgatás területén, amelynek középpontjában a hatékonyság, a politikától való mentesítés, valamint az érdemeken alapuló felvétel áll. Módosították az adminisztratív eljárásokat szabályozó jogszabályokat, valamint további átfogó reformot indítottak. Megerősítették a humánerőforrás-gazdálkodással foglalkozó hatóságot. Fel kell gyorsítani az elfogadott jogszabályok végrehajtását célzó előkészületeket, amelyek középpontjába annak biztosítását kell állítani, hogy a közigazgatás a gyakorlatban is politikamentessé, szakszerűvé, hatékonnyá és pártatlanná váljon, és mindezt érdemeken alapuló munkaerő-felvétel és szakmai előmenetel révén kell megvalósítani. E stratégia végrehajtásának kellően figyelembe kell vennie azt, hogy az igazgatási struktúrákat racionalizálni kell, az igazgatási kapacitást pedig meg kell erősíteni, különösen az európai integrációhoz kapcsolódó területeken, ugyanakkor biztosítani kell a közigazgatás pénzügyi fenntarthatóságát. Tovább kell erősíteni az ombudsman hivatalának és az állami számvevőszéknek a kapacitását.

Ami az igazságszolgáltatási rendszert illeti, Montenegró előrelépést tett a bírák és ügyészek függetlenségének, önállóságának, hatékonyságának és elszámoltathatóságának megerősítése terén, ami egyike a véleményben meghatározott kulcsfontosságú prioritásoknak. A bírói kar függetlenségét és az állami ügyészség autonómiáját illetően az alkotmány alatti rendelkezések szintjén javult a jogi keret, valamint haladt az alkotmányreform folyamata. Megerősítették a bírák és ügyészek elszámoltathatóságáról szóló rendelkezéseket. Az előttünk álló időszakban jelentős erőfeszítésekre lesz szükség a jogi reform befejezésének, valamint az újonnan elfogadott jogszabályok hatékony végrehajtásának biztosításához. Ehhez többek között meggyőző eredményeket kell felmutatni a korrupció és a szervezett bűnözés eseteiben minden szinten. Még létre kell hozni egy olyan egységes, egész országra kiterjedő egységes munkaerő-felvételi rendszert, amely az első ízben történő bírói kinevezésekre vonatkozóan névtelen vizsgán alapszik. Még ki kell alakítani valamennyi bíró és ügyész szisztematikus képzését, főleg az új jogszabályokra és az uniós jogra vonatkozóan. Felgyorsultak a bíróságok előtti ügyhátralék csökkentését célzó erőfeszítések, de az alkalmazott módszertant következetesebbé kell tenni. A megfelelő infrastruktúra és felszerelés hiánya továbbra is akadályozza az igazságszolgáltatás hatékonyságát. Biztosítani kell a bírósági ítéletek teljes körű nyilvánosságát.

A korrupcióellenes politika területén előrelépés történt a kormány korrupcióellenes stratégiájának és cselekvési tervének végrehajtása terén, ami a véleményben megfogalmazott kulcsfontosságú prioritások egyike. Megerősítették a korrupció elleni küzdelem stratégiai és jogalkotási keretét olyan kulcsfontosságú területeken, mint például a politikai pártok finanszírozása, az összeférhetetlenség, a büntető eljárás alá vonás, az informátorok védelme, valamint a közbeszerzés. A megelőzést célzó politikák további finomítása céljából kockázatelemzést végeztek az érzékeny területeken. Felfokozták a korrupció megelőzését és leküzdését szolgáló technikai és igazgatási kapacitást, valamint számos korrupciós ügyben végeztek vizsgálatot. Lépéseket tettek arra, hogy minden erőfeszítéssel konkrét eredményeket mutassanak fel a korrupciós esetekben folytatott proaktív nyomozások, perbefogások és ítéletek terén, ami a vélemény korrupció ellenes kulcsfontosságú prioritásának részét képezi. Fel kell azonban gyorsítani az erőfeszítéseket a korrupció elleni küzdelem továbbfejlesztésére. Továbbra is alacsony a – különösen a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben hozott – jogerős ítéletek száma. A különleges vizsgálati intézkedések alkalmazását akadályozza, hogy nincs megfelelő felszerelés és erre szakosodott humán erőforrás. Még tovább kell fejleszteni az ügynökségek közötti koordinációt, és különösen az ügyészek és a rendőrség közötti együttműködést. A jogi keret végrehajtása egyenetlen. Eltökélten végre kell hajtani az összeférhetetlenség és a politikai pártok finanszírozása területén újonnan kihirdetett rendelkezéseket. Az igazságszolgáltatáson belül továbbra is még jobban kell ellenőrizni a korrupciót és az összeférhetetlenséget. A korrupció továbbra is számos területen jelen van, és folyamatosan komoly problémát jelent.

Montenegróban nagyjából biztosított az emberi jogok tiszteletben tartása és a kisebbségek védelme. Erőfeszítéseket tettek a vonatkozó jogi és intézményi keret továbbfejlesztésére. Biztosítani kell a meglévő jogszabályok hatékony végrehajtását, valamint az igazgatási kapacitások megerősítését.

Ami az emberi jogok előmozdítását és érvényesítését illeti, korlátozott előrelépés történt. Jelentősen megerősítették az emberi jogok és szabadságok védelmezőjének (azaz az ombudsman) hatáskörét és befolyását: júliusban fogadták el az ombudsmanról szóló új törvényt, amely az ombudsmant a kínzás és diszkrimináció elleni védelem nemzeti mechanizmusaként hozta létre. Az ombudsman hivatala azonban továbbra is hiányosságokkal küzd a feladatai hatékony végrehajtásához szükséges pénzügyi és igazgatási kapacitások terén. Némi korlátozott előrelépés történt az embertelen bánásmódot és a büntetlenség elleni küzdelmet illetően. Az ebben érintett személyzet további képzésben részesült. Alkalmanként továbbra is jelentenek erőszakos eseteket, különösen a rendőrállomásokról. A bejelentett esetek feldolgozása továbbra is lassú. Ami a börtönrendszert illeti, kifejlesztették az alternatív szankciók rendszerének létrehozását, valamint a büntetőszankciók végrehajtását célzó jogi és szabályozási keretet. A börtönkörülményeket még jobban össze kell hangolni a nemzetközi előírásokkal, különös tekintettel az orvosi ellátásokkal és a családi szobákkal kapcsolatos rendelkezésekre. Ugyancsak foglalkozni kell a szankciók hatékony végrehajtásának kérdésével.

Előrelépés történt a véleménynyilvánítás szabadsága területén, ami a véleményben meghatározott kulcsfontosságú prioritások egyike. A rágalmazás és a becsületsértés többé nem minősül bűncselekménynek. Az európai normákkal, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a Legfelső Bíróság iránymutatásokat fogadott el a becsületsértési ügyekben a médiára kiszabható pénzügyi kártérítés szintjének szabályozásáról, és azt megküldte a nemzeti bíróságoknak Az újságírók ellen elkövetett korábbi erőszakos eseteket, illetve az őket érő jelenlegi fenyegetéseket azonban még mindig nem vizsgálták ki megfelelően, és az elkövetőket nem állították bíróság elé.

Messzemenően tiszteletben tartják a gyülekezési és egyesülési szabadságot. Nagyon jó előrelépés történt az állami intézmények és a civil társadalmi szervezetek közötti együttműködés területén, ami a véleményben meghatározott kulcsfontosságú prioritások egyike volt. Júliusban fogadták el a nem kormányzati szervezetekről (NGO) szóló törvényt. A legfelsőbb állami hatóságok rendszeres kapcsolatokat ápoltak az NGO-kkal, valamint általánosságban nyitott és konstruktív együttműködést folytattak az érintett felekkel. Erőfeszítéseket tettek arra is, hogy helyi szinten javítsák a civil társadalommal folytatott együttműködést.

Montenegró előrelépést tett a diszkriminációellenes politikák terén, ami a véleményben meghatározott kulcsfontosságú prioritások egyike. Júliusban fogadták el az ombudsmanról szóló törvényt, immár az ombudsman felelősségi körébe tartoznak a diszkriminációellenes esetek. Szeptemberben diszkriminációellenes tanácsadót neveztek ki a miniszterelnöki hivatalban. A romák, askáliak és egyiptomiak, a fogyatékossággal élők, valamint a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transzszexuális személyek továbbra is diszkriminációval szembesülnek, még az állami szervek részéről is. A diszkriminációellenes törvény hatékony végrehajtását azzal kell bizonyítani, hogy az ombudsman hivatalát és a bűnüldöző szerveket jobban felvértezik a diszkriminációs esetek megfelelő feldolgozására. Előrelépés történt a fogyatékossággal élők jogainak érvényesítése tekintetében. Elfogadták a fogyatékossággal élőket érő diszkrimináció elleni törvényt, valamint a fogyatékossággal élők szakmai rehabilitációjáról és foglalkoztatásáról szóló törvényt. Befogadó jellegű oktatási tevékenységeket indítottak, és erőfeszítéseket tettek a fogyatékossággal élők foglalkoztatásának előmozdítására. A jogi keret azonban hiányosságokat tartalmaz, főként a pozitív fellépés és a szankciómechanizmusok tekintetében, e személyek pedig továbbra is diszkriminációval szembesülnek, különösen a foglalkoztatás, valamint a közterületek megközelítése terén. A Komanski Most intézetben uralkodó körülmények továbbra is aggodalomra adnak okot. Némi előrelépés történ a nők jogainak előmozdítása és tiszteletben tartása terén, e jogok érvényesítése – különös tekintettel a családon belüli erőszak áldozatainak védelmére – azonban korlátozott marad. Javítani kell a nők döntéshozatali pozíciókhoz történő hozzáférését.

Korlátozott előrelépés történt a tulajdonjogok területén. A visszaszolgáltatási folyamat továbbra is nagyon lassú, és fel kell gyorsítani. Mivel több esetben is hamisítottak tulajdonjogi dokumentumokat, intézkedéseket hoztak a telekkönyvi nyilvántartást vezető hivatalok ellenőrzésének megerősítésére. Júliusban a Parlament módosításokat fogadott el az állami felmérésről és ingatlantulajdoni nyilvántartásról szóló törvényt illetően; a telekkönyvi nyilvántartási rendszer működését azonban még tovább kell fejleszteni, különösen az adatok hiánytalanságát és pontosságát, valamint nemzeti lefedettségét illetően.

Montenegróban stabilak maradtak az etnikumok közötti kapcsolatok. Erőfeszítéseket tettek a kisebbségek politikai képviseletének javítására azáltal, hogy az alkotmánnyal való összehangolás céljából módosították a kisebbségi jogokról szóló törvényt. A romák, askáliak és egyiptomiak gazdasági, társadalmi és politika befogadása terén tett előrelépések – a nemzeti és helyi hatóságok folyamatos erőfeszítései ellenére – továbbra is eléggé korlátozottak Korlátozott előrelépés történt a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek helyzetének javítása terén, ami a véleményben meghatározott kulcsfontosságú prioritások egyike. Noha a hatóságok igyekeztek jogállást biztosítani e személyek számára, a nehézkes eljárás miatt a jogszerű tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást eddig csak kevesen kapták meg.

Ami a regionális kérdéseket és a nemzetközi kötelezettségeket illeti, Montenegró továbbra is eleget tesz a stabilizációs és társulási megállapodásban szereplő, az ICTY-vel folytatott együttműködésre és a regionális együttműködésre vonatkozó feltételnek. Montenegró továbbra is aktívan részt vesz a regionális együttműködési kezdeményezésekben, ideértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot (SEECP), a Regionális Együttműködési Tanácsot, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) is. 2010–2011-ben Montenegró látta el a közép-európai kezdeményezés, a délkelet-európai együttműködési folyamat és az Adriai-Jón kezdeményezés elnöki tisztét. Az ország továbbra is szorosan elkötelezett a regionális együttműködés és a konstruktív regionális szerepvállalás mellett. A függőben levő kétoldalú kérdéseket meg kell oldani.

Jelentős előrelépés történt a szarajevói nyilatkozattal kapcsolatos folyamat tekintetében. A 2011. júniusi és szeptemberi találkozókat követően Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró és Szerbia számos kérdésben megállapodtak, többek közt a 2011. novemberi belgrádi miniszteri konferencián aláírandó közös nyilatkozat szövegéről is.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében az Egyesült Államokkal kötött 2003-as bilaterális mentességi megállapodás nem egyeztethető össze az uniós közös állásponttal és irányadó elvekkel. Montenegrónak közelítenie kell az EU álláspontjához.

2010-ben Montenegró gazdasága kezdett talpra állni az ország gazdaságpolitikai keretét kihívások elé állító válságból. A monetáris politika standard eszközeinek[19] hiányában a fiskális politika nehéz feladattal találta magát szemben: egyensúlyt kellett találnia a növekedés visszaállítása és a konszolidáció továbbvitele között. Mindazonáltal az országnak sikerült javítania az általános makrogazdasági stabilitást és az államháztartás minőségét, valamint lépést tudott tartani a reformok ütemével. A montenegrói gazdaság fellendülésének folyamata továbbra is törékeny. A gazdaság versenyképessége továbbra is korlátozott, a szektorok között pedig nagyon csekély a diverzifikáció. Továbbra is hiányosságokkal kell számolni a jogállamiság, a közigazgatás, a humán erőforrások és az infrastruktúra területén.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Montenegró további előrelépést tett a működőképes piacgazdaság megteremtése felé azzal, hogy stabilabbá tette a bankszektort, valamint viszonylag óvatos költségvetési irányvonalat tartott fenn, ezáltal megerősítette a makrogazdasági stabilitást. Feltételezhetően képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, feltéve hogy reformprogramja végrehajtása révén foglalkozik a meglévő strukturális hiányosságokkal.

Az export-orientált iparágak fellendülése ösztönözte a gazdasági növekedést, és – a visszafogott hazai kereslettel és a turizmus pozitív alakulásával együtt – hozzájárult a még mindig magas külső egyensúlyhiány csökkentéséhez. A gazdaságpolitika továbbra is következetes, és bizonyos strukturális reformok is haladtak. Az állami nyugdíjak reformja előrelépés az államháztartás magasabb minősége és fenntarthatósága felé. Tovább javultak a piacralépési és piacelhagyási mechanizmusok, a szerződés-végrehajtás, valamint a cég- és ingatlan-nyilvántartási eljárások. Pénzügyi jogszabályokat dolgoztak ki a szektor ellenálló-képességének javítása céljából.

A bankok pénzügyi közvetítői szerepe azonban visszafogott maradt, mivel a bankok mérlegeik konszolidálására irányították figyelmüket. A nem teljesített hitelek nagyon magas aránya súlyos aggályt jelent a pénzügyi stabilitásra nézve. A cégek továbbra is szigorú és drága hitelfeltételekkel szembesülnek. Magas a munkanélküliség. A költségvetés-finanszírozási szükségletek következtében nőtt az államadósság, ugyanakkor jelentősen emelkedtek az államgaranciákból fakadó feltételes kötelezettségek, valamint a költségvetési hátralékok. A privatizációra rányomta bélyegét a kedvezőtlen globális környezet. A turizmus és a nyersanyag-export mellett a gazdasági tevékenység középpontjában továbbra is a belső fogyasztásra termelő ágazatok álltak. Az informális szektor továbbra is jelentős kihívásnak számít. A jogállamiság tartós hiányosságai kedvezőtlenül hatottak a befektetési kedvre és az üzleti környezetre.

Montenegró jó előrelépést tett afelé, hogy jobban fel tudja vállalni a tagsággal járó kötelezettségeket. Ez különösen igaz a közbeszerzés, a társasági jog, a statisztika, a pénzügyi szolgáltatások, az igazságszolgáltatás és alapvető jogok, a tudomány és kutatás, az oktatás, ifjúság és kultúra területére. Más területeken – például a munkavállalók szabad mozgása, a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a regionális politika, valamint a strukturális alapok koordinációja terén – korlátozott volt az előrelépés. Montenegró általában továbbra is zökkenőmentesen teljesíti a stabilizációs és társulási megállapodásban meghatározott kötelezettségeket. Ugyanakkor továbbra is vannak még hiányosságok az állami támogatások és az átmenőforgalom tekintetében, ahol további erőfeszítésekre van szükség a jogharmonizáció érdekében.

Az áruk szabad mozgása tekintetében némi előrelépés történt a szabványosítás, az akkreditáció, a metrológia, valamint a piacfelügyelet területén. A horizontális jogi keret uniós vívmányokkal való összehangolása nincs nagyon előrehaladott állapotban, és még nem kezdődött meg teljes mértékben a termék-specifikus vívmányok átültetése. Kevés előrelépés történt a munkavállalók szabad mozgása terén, főként a társadalombiztosítási rendszerek koordinációja tekintetében. A jogalkotási keret uniós vívmányokkal való összehangolása továbbra is gyerekcipőben jár. Kevés előrelépés történt a letelepedéshez való jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága terén, különösen az építési engedélyek kiadásával kapcsolatban. Még nem biztosított az elektronikus kommunikációs és postai szolgáltatások ügynökségének teljes függetlensége. Meg kell erősíteni az uniós szolgáltatási irányelvhez való közelítésre irányuló erőfeszítéseket. Némi előrelépés történt a tőke szabad mozgása területén, azon belül is főleg a pénzmosás elleni küzdelem, a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását célzó intézkedések, valamint a pénzügyi felügyelő hatóságok és a végrehajtó szervek özötti együttműködés terén. Továbbra is gyenge az igazgatási és felülvizsgálati kapacitás. A közbeszerzés területén érdemi előrelépésről lehet beszámolni. Megerősítették az igazgatási kapacitást, valamint javult az eljárások átláthatósága. A közbeszerzés átfogó intézményi struktúrája azonban kétségeket vet fel. Montenegró megfelelő előrelépést tett a társasági jog területén. Előrelépés történt a vállalatszervezéssel, a könyveléssel, az ellenőrzéssel, valamint a nyilvános vételi ajánlatokkal kapcsolatos jogszabályok uniós vívmányokhoz történő közelítése terén.

Némi előrelépés történt a szellemi tulajdonjogok területén, különös tekintettel a jogszabályok uniós vívmányokhoz történő közelítésére a szerzői jogok és kapcsolódó jogok, a védjegyek, valamint az ipari minták védelme területén. E területen a további előrelépéshez elengedhetetlenül meg kell erősíteni az igazgatási kapacitást.

A versenypolitika területén némi előrelépés történt a nemzeti jogszabályok uniós vívmányokkal való összehangolása terén. Mindazonáltal továbbra is kihívásokkal kell számolni a versenyvédelmi igazgatás és az állami támogatással foglalkozó szervek igazgatási kapacitását illetően. Továbbá, még nem fejeződött be az állami támogatások ellenőrzését szolgáló jogi keret uniós szabályokkal való összehangolása. Továbbra is aggodalomra ad okot, hogy nem tartják teljes mértékben tiszteletben a stabilizációs és társulási megállapodásban tett, állami támogatással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat. Még jobban garantálni kell az állami támogatásokkal foglalkozó hatóság működésének függetlenségét. Ami a fémipart illeti, a hatóságoknak teljes átláthatóságot kell biztosítaniuk az alumínium- és acélvállalatoknak nyújtott állami támogatás összegét illetően. Késedelem nélkül döntést kell hozni a csődbe mentnek nyilvánított acélvállalat tulajdonlásának kérdésében.

Montenegró egyenetlen előrelépést tett a pénzügyi szolgáltatások, különösen a banki szolgáltatások, területén. Megerősödött a három szabályozó intézmény közötti együttműködés. A biztosítás, pénzügyi infrastruktúra, értékpapírpiac és befektetési szolgáltatások területén továbbra is gyerekcipőben jár a jogharmonizáció, valamint foglakozni kell a foglalkoztatási nyugdíjalapok helyzetével.

Ami az információs társadalmat és a médiát illeti, további előrelépés történt a jogharmonizáció terén. Az elektronikus kommunikáció és az információs társadalom területén javult, de továbbra is veszélyeztetett a szabályozó hatóság függetlensége. Erőfeszítéseket kell tenni a jogszabályok teljes körű végrehajtására, valamint olyan versennyel kapcsolatos biztosítékok bevezetésére, amelyek valamennyi operátor számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak. Az audiovizuális politika területén erősödött ugyan az elektronikus média ügynöksége, de továbbra sem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy hatékonyan ellenőrizze a piacot.

Némi haladás történt a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén. Jelenleg dolgozzák ki a pontos mezőgazdasági statisztika alapját. Ami a vidékfejlesztést illeti, eléggé korlátozott előrelépés történt a politikaalakítás, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi támogatás felhasználása terén.

Némi előrelépés történt az élelmiszerbiztonság, valamint az állat- és növény-egészségügyi politika terén: az élelmiszerbiztonság területén megerősítették a kapacitást, az állat- és növény-egészségügyi politika területén pedig továbbvitték az uniós vívmányokhoz való közelítést. Némi előrelépés történt a halászat területén, főként az igazgatási kapacitás fokozása, a tengeri halászati erőforrások felügyeletének és ellenőrzésének megerősítése, valamint a szisztematikusabban történő adatgyűjtés terén. A halászati igazgatás irányítási és felügyeleti kapacitása továbbra is gyenge.

Némi előrelépés történt a közlekedéspolitika területén az uniós vívmányokhoz való közelítés tekintetében, különösen a közúti és légi közlekedés területén. További erőfeszítéseket kell tenni az uniós közlekedési vívmányok teljes mértékű átvétele érdekében, különös tekintettel a harmadik vasúti csomagra. Határozatokat fogadtak el az uniós járművekre kivetett diszkriminatív úthasználati díjak megszüntetésére, de azokat teljes mértékben végre is kell hajtani. Montenegró némi előrelépést tett az energiaügyek területén, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra. 2030-ig tartó új energiapolitikai stratégiát fogadtak el. További erőfeszítéseket kell tenni az olajkészletekkel kapcsolatos jogszabályok elfogadása, valamint egy olyan szabályozási környezet megteremtése érdekében, amely valamennyi szektorban ösztönözné a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű kiaknázását. Az igazgatási kapacitás továbbra is korlátozott.

Montenegró némi előrelépést tett az adózás területén, ami elsősorban a számítógépesített nyilvántartási és beszedési rendszer kifejlesztésének köszönhető. Az információtechnológiák (IT) területén továbbra is gyenge az igazgatási kapacitás, valamint az igazgatási együttműködés és belső ellenőrzés területén meglévő adatrendszerek sem elég hatékonyak.

További előrelépés történt a gazdasági és monetáris politika területén. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a tartalékkövetelményekkel, a hitelnyilvántartással, valamint az elhasználódott bankjegyek és érmék bevonásával, helyettesítésével és megsemmisítésével kapcsolatos részletes rendelkezések elfogadásával javult a jogi keret.

Érdemi előrelépés történt a statisztika területén. Montenegró 2011 áprilisában sikeres népszámlálást és lakásszámlálást tartott, valamint júliusban közzétette az első teljeskörű eredményeket. Ugyanakkor további jelentős erőfeszítésekre van szükség a beazonosított hiányosságok kezelésére, valamint a statisztikai infrastruktúra fejlesztésére ahhoz, hogy az ország megfelelő szinten tudjon közelíteni a statisztikával kapcsolatos uniós vívmányokhoz.

Kevés előrelépés történt a szociálpolitikával és foglalkoztatással kapcsolatos vívmányokhoz történő közelítés terén, különös tekintettel a munkahelyi egészség és biztonság, a társadalmi befogadás és a szociális védelem területére. Némi előrelépés történt a szociális párbeszéd terén. Erőfeszítéseket tettek a diszkrimináció elleni küzdelem területén, különösen az ombudsmanról szóló törvény elfogadásával, valamint tudatosító tevékenységekkel. Az állami foglalkoztatási szolgálat nem rendelkezik kellő kapacitással, az aktív munkaerőpiaci intézkedések pedig továbbra is gyengék ahhoz, hogy megoldást nyújtsanak az alacsony aktivitási és foglalkoztatási rátákra, valamint a keresett és a rendelkezésre álló képzettségek közötti eltérésekre. Általánosságban véve az államháztartás helyzete kedvezőtlenül hat a szociális reformokra.

Némi előrelépés történt a vállalkozás- és iparpolitika területén, különösen a kkv-kat célzó politikaalakítás tekintetében. Ugyanakkor fokozni kell az iparpolitika, valamint a stratégiailag fontos gyártószektorokra vonatkozó politika kialakítását szorgalmazó erőfeszítéseket.

A transzeurópai hálózatok területén kevés előrelépés történt. A TEN-T infrastruktúrák tekintetében további teendők vannak a közúti és vasúti összeköttetések fejlesztése érdekében. A TEN-E hálózat tekintetében tett előrelépés főleg a villamosenergia-hálózat fejlesztéshez kapcsolódik.

Kevés előrelépés történt a regionális politika területén és a strukturális eszközök koordinációjában, ez is többnyire az IPA III. és IV. alkotóelemének végrehajtását szolgáló struktúrák létrehozása terén valósult meg. Ezeket a struktúrákat sürgősen véglegesíteni kell. Megfelelő igazgatási kapacitást kell kialakítani, különösen olyan területeken, mint például a stratégiai tervezés, projektfejlesztés, projektmenedzsment, valamint pénzügyi irányítás és ellenőrzés.

Az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok területén Montenegró némi előrelépést tett, különös tekintettel a bizottsági véleményben meghatározott vonatkozó kulcsfontosságú prioritások megválaszolására. További fenntartott erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az ország továbbvigye ebben a fejezetben az uniós vívmányokhoz való közelítést, valamint középtávon hatékonyan végrehajtsa és alkalmazza azokat. Még eredményesebbé kell tenni a súlyos bűncselekmények, főként a magas szintű korrupció, elleni küzdelmet. Ami az alapvető jogokat illeti, noha némi előrelépés történt a jogi és intézményi keret megerősítése terén, a meglévő jogi garanciákat teljes mértékben érvényesíteni kell, valamint meg kell erősíteni az igazgatási kapacitást.

Ami a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének területét illeti, érdemi előrelépés történt a – különösen büntetőügyekben folytatott – igazságügyi együttműködés megerősítése terén. Némi előrelépés történt a migráció és menekültügy területén. Ugyancsak haladás történt a határigazgatás területén. Új stratégiát fogadtak el a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozóan. A szervezett bűnözés elleni küzdelem kihívásainak megválaszolásában előrelépés történt, különösen a megerősített nemzetközi és regionális együttműködés formájában. Valamivel nőtt a kapcsolódó nyomozások és letartóztatások száma, főként a kábítószer-kereskedelem területén. Két fontos esetben végzett pénzügyi vizsgálatok következtében ideiglenesen jelentős összegű vagyontárgyakat foglaltak le. Mindazonáltal a pénzügyi vizsgálatok és a bűncselekményekből származó vagyon elkobzásának száma általánosságban továbbra is alacsony. Javítani kell a hírszerzésen alapuló rendőri tevékenységet és az ügynökségek közötti együttműködést. A nyomozati és vádemelési mechanizmusokat meg kell erősíteni, különösen az emberkereskedelem és a pénzmosás területén. Továbbra is függőben van a belügyi törvény és a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény módosítása. A vízumpolitika további jogharmonizációt követel. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a menedékkérők és az illegális bevándorlók számára megfelelő befogadási körülményeket biztosítsanak.

Érdemi előrelépés történt a kutatás és innováció területén. Megerősítették a tudományos kutatási tevékenységek intézményi és jogalkotási keretét, valamint számos intézkedést hoztak a kutatói mobilitás javítására. Az Innovatív Unió előkészületeit megfelelően át kell gondolni.

Némi előrelépés jelenthető az oktatás és kultúra területén, különös tekintettel az uniós vívmányokhoz való közelítésre. Még mindig további erőfeszítésekre van szükség a kiszolgáltatott helyzetű csoportok és a különleges igényeket támasztó gyerekek befogadó jellegű oktatásának biztosítására.

Ami a környezetvédelmet és az éghajlatváltozást illeti, Montenegró csekély előrelépést tett az uniós vívmányokhoz való közelítés és azok végrehajtása terén. E csekély előrelépés többnyire a hulladékgazdálkodás és a természetvédelem területét érintő végrehajtó jogszabályok elfogadásának, valamint nemzetközi környezetvédelmi megállapodások megerősítésének köszönhető. Javult ugyan a környezetvédelmi ügynökség igazgatási kapacitása, de még mindig jelentősen meg kell erősíteni, különösen az ellenőrzések terén. Montenegrónak minden ágazatban fel kell gyorsítania a stratégiai tervezést és a környezetvédelmet szisztematikusabban integrálnia kell a többi szektorba ahhoz, hogy fenntartható finanszírozást találjon a végrehajtáshoz. A környezetvédelmet és éghajlatváltozást szolgáló igazgatás kapacitást helyi és nemzeti szinten egyaránt meg kell erősíteni.

A fogyasztó- és az egészségvédelem területén Montenegró halad az uniós fogyasztóvédelmi politikához és az uniós egészségügyi stratégiához való közelítésben. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a nemzeti jogszabályokat összehangolják az uniós vívmányokkal, valamint igazgatási kapacitást alakítsanak ki. A fogyasztói szervezetek és a tudatosító tevékenységek továbbra is csekély támogatásban részesülnek.

Némi előrelépés történt a vámunió területén, ami különösen annak tulajdonítható, hogy átvették a kombinált nómenklatúrát, valamint eltörölték az uniós vívmányoknak, valamint a stabilizációs és társulási megállapodásból fakadó kötelezettségeknek nem megfelelő vámdíjakat. További erőfeszítésekre van szükség például a kvóták kezelése, a biztonsággal kapcsolatos rendelkezések, valamint az uniós vámkódexhez való közelítés területén.

Némi előrelépés történt a külkapcsolatok terén. A kereskedelmi, fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási politika területén meg kell erősíteni az intézményi és igazgatási kapacitást. Montenegró további előrehaladást ért el a kül-, biztonság- és védelempolitika területén, különösen azáltal, hogy továbbra is jelentősen hozzájárult a regionális stabilitáshoz.

Montenegró előrelépést tett a pénzügyi ellenőrzés terén, különösen a belső és külső ellenőrzéseket illetően. Ugyanakkor a pénzügyi igazgatáshoz és ellenőrzéshez kapcsolódó területeken meg kell erősíteni az ország kapacitását ahhoz, hogy teljes körűen és hatékonyan végrehajthassa a jogszabályokat. A pénzügyi és költségvetési rendelkezések terén, a saját forrásokra vonatkozó szabályok alapelveit, valamint az alkalmazásuk mögött álló politikai területek intézményeit illetően nincsenek jelentős eltérések az országban és az EU-ban alkalmazott rendszerek között.

Albánia

Albánia belpolitikáját az elhúzódó politikai patthelyzet és a parlament ellenzék általi részleges bojkottja jellemzi. Ez a politikai patthelyzet a 2009. júniusi általános választások óta tart. A szocialista párt vitatta e választások eredményét, melyek az EBESZ/ODIHR véleménye szerint megfeleltek a legtöbb nemzetközi előírásnak, ugyanakkor hiányosságok is jellemezték. A négy demonstráló életét követelő 2011. január 21-i erőszakos incidensek fokozták a két nagyobb politikai párt közötti, valamint az állami intézmények iránti bizalmatlanság légkörét. A rossz helyen leadott szavazócédulák ellentmondásos számlálása, valamint a vitatott tiranai eredmények miatt a május 8-i helyhatósági választások tovább fokozták a kormányzó többség és az ellenzék közötti polarizációt. Mindez elterelte a politikai figyelmet a nagyon is szükséges uniós szakpolitikai reformokról.

Ebben a helyzetben tett lépéseket a kormány az EU-integrációs menetrend továbbvitele és különösen annak érdekében, hogy elkészüljön a Bizottság 2010. évi véleményében foglalt ajánlásokat megválaszoló cselekvési terv. Ezeket az erőfeszítéseket jól tükrözte, hogy a cselekvési tervvel kapcsolatban jó együttműködés alakult ki a kormányzó párt és az ellenzék között az európai integrációval foglalkozó parlamenti bizottságban, valamint hogy közös munka folyt a szükséges reformokat illető megállapodás érdekében. Végül megrekedtek azok az erőfeszítések, amelyeket a választási reformmal foglalkozó munkacsoportok megindítására tettek. Szeptember 5-én az ellenzék felhagyott a bojkottal, és folytatta parlamenti tevékenységét.

Összességében Albánia korlátozott előrelépést tett az uniós tagság politikai kritériumainak teljesítésére. A folyamatos politikai patthelyzet fontos unióval kapcsolatos reformokat hátráltatott. Egyenlőtlen haladás történt a véleményben azonosított kulcsfontosságú prioritások[20] és egyéb kihívások kezelése terén. A szervezett bűnözés elleni küzdelem, a börtönökben fogvatartott személyekkel való bánásmód javítása és a gyermekek jogainak kérdésében történt némi előrelépés. Azonban csak korlátozott haladás történt a parlament munkája, a választások, az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes politika, a magántulajdonhoz való jog és a roma közösség életfeltételeinek javítása tekintetében. Albániának jelentős és folyamatos erőfeszítéseket kell tennie a tavalyi vélemény által azonosított valamennyi területen.

A demokrácia és a jogállamiság tekintetében a politikai patthelyzet folytatása, a további konfrontáció, valamint a többség és az ellenzék között egyre növekvő bizalmatlanság negatív hatást gyakorolt Albánia reformmenetrendjére. Kulcsfontosságú reformterületeken még mindig nincs készen a munka, és fontos jogszabályok várnak elfogadásra vagy véglegesítésre.

A parlament szabályai és gyakorlata terén tett előrelépés, valamint a parlament igazgatási kapacitásainak bizonyos mértékű növelése ellenére a parlament továbbra sem látja el megfelelően jogalkotási és felügyeleti feladatait, amelyek a vélemény egyik kulcsfontosságú prioritását képezik. A politikai patthelyzet súlyosan hátráltatta a parlamenti munkát, a folyamatos és konstruktív politikai párbeszéd iránti igényt, valamint gátolta az unióval kapcsolatos reformok végrehajtását lehetővé tevő konszenzus kialakítását. Az ellenzék részleges bojkottja hátráltatta a parlamenti ügymenetet, és gátolta a háromötödös többséget igénylő jogszabályok elfogadását. Az ellenzék bojkottjának vége és a parlamenti munkához való szeptember 5-i visszatérésük pozitív lépés a politikai párbeszéd és együttműködés rendezése felé. Arra kell törekedni, hogy a parlamentben olyan inkluzív politikai légkör alakulhasson ki, amely elősegíti a pártok közötti konszenzust. A kormány és az ellenzék közötti polarizált légkör és bizalmatlanság kihatott a május 8-i helyhatósági választásokra. E választások lebonyolítása során voltak olyan területek, ahol sikerült megfelelni a nemzetközi normáknak – ami a vélemény egyik kulcsfontosságú prioritása –, más területeken azonban nem ez volt a helyzet. A választási reform, a vélemény egyik kulcsfontosságú prioritása, megrekedt. A parlament eddig még nem biztosított megfelelő meghallgatási és szavazási eljárást az alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági kinevezésekhez, ami szintén a vélemény egyik kulcsprioritása.

A kormány és az európai integrációval foglalkozó parlamenti bizottság erőfeszítéseket tett az uniós integrációhoz kapcsolódó reformok előrehaladása és koordinálása érdekében, ide értve a bizottsági vélemény ajánlásaival, és különösen a 12 kulcsfontosságú prioritással foglalkozó cselekvési terv kialakítását és a vonatkozó konzultáció lefolytatását is. A jogszabályok szövegezésének minőségét és a harmadik felekkel való konzultációt lényegesen javítani kell. A decentralizációs reformfolyamatot hátrányosan befolyásolta a központi és a helyi kormányzat közötti problémás kapcsolat.

Nem fejeződtek be a közigazgatási reform alapvető lépései, ami a vélemény egyik kulcsfontosságú prioritása, köztük a közszolgálati törvény módosítása sem. Történt ugyan néhány reformintézkedés, például a Miniszterek Tanácsának az állami szervek felépítéséről és szervezetéről szóló 2011. júniusi határozata, ugyanakkor néhány alapvető jogszabály elfogadása még mindig attól függ, hogy mikor sikerül teljes mértékben és tartósan megszüntetni a patthelyzetet, e jogszabályok elfogadásához ugyanis a parlament háromötödös többségére van szükség. A meglévő törvények és igazgatási intézkedések végrehajtása továbbra is gyenge. Az államigazgatási részleg (DOPA) továbbra sem rendelkezik elegendő hatáskörrel az intézmények között ahhoz, hogy teljes mértékben elláthassa feladatait. Továbbra is kialakításra vár a független, érdemeken alapuló, professzionális és politikai befolyástól mentes közszolgálat. Az ombudsman kinevezése még mindig függőben van.

Az igazságszolgáltatás tekintetében korlátozott haladás történt az igazságszolgáltatási reform végrehajtásában, ami a vélemény egyik kulcsfontosságú prioritása. Júliusban elfogadták az igazságszolgáltatási stratégiát és annak cselekvési tervét, amelyek jó alapot képeznek a reformokra irányuló erőfeszítéseknek. Végrehajtásukhoz megfelelő humán és anyagi erőforrásokra, valamint szilárd intézményközi együttműködésre lesz szükség. Fontos háromötödös parlamenti többségi szavazást igénylő jogszabályok elfogadása késik, mint például a közigazgatási bíróságokról szóló törvényé. Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát aláássa a bíróságokon felgyülemlett ügyhátralék és az eljárások hosszadalmassága. Az igazságszolgáltatásnak elkülönített költségvetési előirányzatok általában véve továbbra sem elegendőek. A határozatok érvényesítési aránya továbbra is gyenge. Nem történtek konkrét lépések sem az igazságszolgáltatásban tapasztalható korrupció leküzdésére, sem a bírák mentelmi jogának korlátozására vagy megszűntetésére.

Korlátozott előrelépés született a korrupcióellenes politika területén, ami a vélemény egyik kulcsfontosságú prioritása. A jogszabályi keret és az intézményközi struktúrák nagyjából készen állnak, de a konkrét tevékenységek végrehajtása általában továbbra sem hatékony, az eredmények pedig nem megfelelőek. A polgárok tudatosságát növelő kampányok még csak most indulnak. Bizonyos köztisztviselők mentelmi joga, a proaktív megközelítés hiánya, valamint az erőforrások és felszerelések hiánya továbbra is komolyan hátráltatja a hatékony nyomozást. Nincsenek kézzelfogható eredmények a vizsgálatok, a vádemelés és az ítéletek egyik szintjén sem. A korrupció számos területen jelen van, és továbbra is különösen komoly problémát jelent.

Albánia tovább erősítette jogszabályi és intézményi keretét az emberi jogok és a kisebbségek védelme terén. Haladás történt bizonyos kulcsprioritásnak számító területeken: például átfogó törvény elfogadásával erősítették meg a gyermekek jogait, javították a börtönökben fogvatartott személyek körülményeit, valamint alternatívákat találtak a fogvatartásra. Az emberi jogok terén elért haladás ennek ellenére egyenlőtlen volt, és újra felszínre kerültek bizonyos területekkel kapcsolatos aggodalmak, mint például a médiaszabadság területe, ahol a politikai és üzleti érdekek továbbra is gátolják a szerkesztői szabadságot. Az emberi jogokat és a kisebbségek védelmét szabályozó törvényhozási és szakpolitikai eszközök hatékony végrehajtása és érvényesítése jelentős megerősítésre vár.

A tulajdonjogok kérdése továbbra is nagyon aggályos. Kevés haladás történt a koherens tulajdonjogi reformstratégia és cselekvési terv elfogadása és végrehajtása felé, ami a vélemény egyik kulcsfontosságú prioritása. A felelősségek szétaprózódása és a különböző érintett intézmények közötti koordináció hiánya akadályozza a hatékony szakpolitika-végrehajtást, jogbizonytalanságot okoz és szisztematikusan magában hordozza a korrupció veszélyét.

Részleges előrelépés történt az emberi jogok – különösen a nők, gyerekek és romák jogai – védelmének megerősítését sürgető kulcsprioritás kezelése, valamint a diszkriminációellenes szakpolitikák hatékony végrehajtása terén. Történtek fejlemények ezen a területen, többek közt elfogadták a nemek közötti egyenlőség és a családon belüli erőszak elleni küzdelem új nemzeti stratégiáját, és megkezdték a megkülönböztetéssel szembeni védelemről szóló törvény végrehajtását. Továbbra is vannak fontos jogszabályi hiányosságok, különösen a fogyatékossággal élő személyek vonatkozásában, és Albániának biztosítania kell a meglévő jogszabályok és szakpolitikai eszközök következetes végrehajtását. Növelni kell a polgárok tudatosságát a diszkriminációellenes jogszabályokkal és a panasztételi mechanizmusokkal kapcsolatban. Továbbra is aggodalomra ad okot a bizonyos sebezhető csoportok, mint például a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek, valamint a romák elleni folyamatos diszkrimináció. A roma közösség továbbra is perifériára szorul, és nem jut szociális védelemhez és szociális szolgáltatásokhoz.

Történt némi előrelépés a fogvatartottakkal szembeni bánásmód javítására vonatkozó kulcsprioritás kezelése, valamint a kérdéssel kapcsolatban az ombudsman által tett ajánlások alkalmazása terén. Intézkedéseket tettek a fogvatartottak körülményeinek javítására és az ombudsman ajánlásainak szisztematikus nyomon követésére. Ugyanakkor még mindig jelentenek rossz bánásmóddal kapcsolatos eseteket, nevezetesen a letartóztatások és a rendőri őrizet folyamán. Továbbra is javítani kell a mentális betegségben szenvedő elkövetőkkel szembeni bánásmódot. Továbbra is komoly aggodalomra ad okot, hogy nincs tartós és megfelelő megoldás azok elhelyezésére, akik kötelező ellátásra szorulnak.

A regionális kérdések és nemzetközi kötelezettségek tekintetében Albánia folyamatosan hozzájárult a térség stabilitásához a szomszédokkal és regionális partnerekkel előmozdított pozitív kapcsolatok ápolásával. Albánia mára minden nyugat-balkáni ország viszonylatában vízummentességet élvez. Albánia folytatta részvételét a regionális együttműködési kezdeményezésekben, beleértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot, a Regionális Együttműködési Tanácsot, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) is.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem egyeztethető össze az uniós közös állásponttal és irányadó elvekkel. Az országnak igazodnia kell az uniós állásponthoz.

Albánia gazdasága a globális válság alatt és után is megtartotta makrogazdasági stabilitását és pozitív növekedési rátáját. A politikai patthelyzet miatt a kormány nem tudta végrehajtani a szükséges strukturális reformokat. 2010-ben az exportnak köszönhetően a gazdasági növekedés 3,8 % volt , miközben a hazai kereslet visszaesett. A monetáris politika sikeresen hozzájárult az infláció stabilan tartásához, a nemzetközi nyersanyagárak emelkedése ellenére. A szerződések érvényesítésével és a jogállamisággal kapcsolatos hiányosságok, az infrastruktúra és a humán tőke gyengesége, valamint az informális gazdaság továbbra is gátolják a gazdasági fejlődést.

A gazdasági kritériumok tekintetében Albánia tett némi előrelépést afelé, hogy működő piacgazdasággá váljon: csökkentette a költségvetési deficitet és a külső hiányt, valamint szinten tartotta az inflációs várakozásokat, és ezzel erősítette a makrogazdasági stabilitást. Albánia középtávon várhatóan képes lesz megbirkózni az Unión belül tapasztalható versenynyomással és piaci erőkkel, ha fokozza a strukturális reformokat, ideértve a jogrendszer megerősítését és a fizikai és humán tőke fokozását is.

A polarizált politikai helyzet ellenére sikerült széles körű egyetértést fenntartani a piacgazdaság alapvető kérdéseiről. Az albán gazdaság tovább növekedett, bár lassabb tempóban, és fontos kereskedelmi partnerei gyenge gazdasági helyzete ellenére. A monetáris politika stabil maradt, megmaradt az árstabilitás, az infláció pedig a céltartományban maradt. 2010-ben csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya és a fiskális egyensúlyhiány. A gazdaságba való állami beavatkozás alacsony szintű, a támogatások pedig korlátozottak. A bankszektor továbbra is jól tőkésített és likvid. Történt némi haladás a piacra lépés további megkönnyítése felé. Albánia legfontosabb kereskedelmi és beruházási partnere továbbra is az EU.

A viszonylag magas államadósságot azonban nem sikerült tartósan csökkenteni. A külső egyensúlytalanságok további szűkítése kihívást jelenthet, különösen ha továbbra is csökkennek a külföldön dolgozók által hazautalt összegek. A munkaerőpiac teljesítménye romlott 2010-ben, a munkanélküliség pedig magas maradt. A csődeljárások végrehajtása továbbra is hiányos, a gyenge jogállamiság pedig akadályozza a szerződések érvényesíthetőségét és általában az üzleti környezetet. A tulajdonjogok kérdése továbbra is megoldatlan. A nem teljesített hitelek magas szintje a bankrendszerben továbbra is aggodalomra ad okot. Még mindig nem megfelelő a humán tőkébe és az infrastruktúrába irányuló beruházások aránya. Az informális szektor továbbra is kihívásnak számít. A termelés ágazatok és export-piacok tekintetében tapasztalható koncentrációja sebezhetővé teszi a gazdaságot a külső sokkhatásokkal szemben.

Albánia valamivel jobban felkészült a tagságból fakadó kötelezettségek felvállalására, különösen az áruk szabad mozgása, a vállalkozás- és iparpolitika, a szabadság, biztonság és jogérvényesülés, a külkapcsolatok és a pénzügyi ellenőrzés területén. Más területeken – például a munkavállalók szabad áramlása, a közbeszerzések, a szellemi tulajdonjogok, az információs társadalom és a média, valamint az energia, a környezetvédelem és a légiközlekedés terén – korlátozott előrelépés történt. Összességében tartós erőfeszítésekre van szükség a jogszabályok végrehajtását és érvényesítését szolgáló igazgatási kapacitások erősítése érdekében. Még több erőfeszítést kell tenni a stabilizációs és társulási megállapodásból eredő kötelezettségek időben való teljesítése érdekében.

Az áruk szabad mozgása terén jól haladt a szabványosítás. Még megfelelő piacfelügyeleti szerkezetet kell kialakítani. A munkavállalók szabad mozgása terén kevés előrelépés történt, és az előkészületek kezdeti szakaszban tartanak. Történt némi haladás a letelepedéshez való jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága terén, főként a postai szolgáltatásoknál. Ugyancsak előrelépést jelenthetünk a tőke szabad mozgása terén a fizetési rendszerek jogszabályi kerete és a pénzmosás elleni küzdelem tekintetében. További erőfeszítésekre van szükség a pénzmosás és a pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelem nemzeti stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében.

A közbeszerzés területén kevés előrelépés történt. Az intézményi kapacitások továbbra is gyengék, és egyik közbeszerzési intézményben sincsenek egyértelműen meghatározva és felosztva az egyes hatáskörök. Az előkészületek szerény haladást értek el ezen a területen. Némi előrelépés történt a társasági jog területén. A nemzeti számviteli tanács kapacitásai és az állami felügyeleti tanács működési függetlensége továbbra is gyenge. Korlátozott haladás történt a szellemi tulajdonjogok terén, és az előkészületek sem nagyon haladnak. A szellemi és ipari tulajdonjogok hatékony érvényesítése továbbra is gyenge. Albániának nem sikerült időben teljesítenie az STM-ből fakadó azon kötelezettségét, hogy a szellemi tulajdonjogok unióshoz hasonló szintű védelmét és érvényesítését biztosítsa. Szerény haladás történt a verseny területén, a trösztellenes területen és az állami támogatásoknál egyaránt. A felelős hatóságok azonban nem rendelkeznek megfelelő igazgatási kapacitással. Biztosítani kell az állami támogatások bizottságának működési függetlenségét. Jól haladnak az előkészületek ezen a területen.

Némi előrelépés történt a pénzügyi szolgáltatások területén. A kockázatkezelés és a tőkemegfelelés szabályozási kerete javult. A nem banki szektor felügyeleti kapacitásai továbbra is gyengék.

Egyenetlen haladás történt az információs társadalom és a média területén. Javul az uniós vívmányokkal való összhang és az elektronikus kommunikációs piac liberalizációja. A médiával kapcsolatos jogszabályok még nem illeszkednek az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvhez, a rádiót és televíziót szabályozó hatóságok kapacitásai pedig továbbra is gyengék. Az előkészületek nem nagyon haladtak ezen a területen.

A mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén némi előrelépés történt. Haladás történt a vidékfejlesztés végrehajtásához szükséges struktúrák kialakításában. Ugyanakkor az elemzések végrehajtására, valamint a vidékfejlesztési politikák kialakítására és végrehajtására vonatkozó kapacitások továbbra is gyengék. Mutatkozott némi, habár egyenetlen haladás az élelmiszer-biztonsági, valamint az állat- és növény-egészségügyi politika terén. A nemzeti élelmiszer-biztonsági hivatal működési kapacitásai jelentősen javultak, és javult az élelmiszer-biztonsági és az állategészségügyi kérdések jogszabályi kerete is. Az általános kapacitások és a szolgálatok közti együttműködés, valamint a hatáskörök rögzítése továbbra is gyenge. Történt némi előrelépés a halászat terén, különösen a felügyelet és az ellenőrzés tekintetében. A fizikai és pénzügyi erőforrások hiánya és az elégtelen intézményközi együttműködés miatt továbbra is gyenge a szabályozási keret érvényesítése.

Történt némi – felemás – előrelépés a közlekedéspolitika területén. Bár haladt a jogszabály-közelítés a közúti közlekedés és a légiforgalmi szolgáltatás terén, a légi közlekedés biztonsága továbbra is aggodalomra ad okot. A vasúti és tengeri közlekedési ágazatokban további erőfeszítésekre van szükség. Az energia területén korlátozott előrelépés történt. Némileg javult az energiaellátás biztonsága, de a villamosenergia-szektor piacának reformját még nem sikerült hatékonyan megvalósítani, gazdasági életképességének biztosításához pedig további erőfeszítésekre lesz szükség. A villamos energia, a gáz és a sugárvédelem szabályozó hatóságainak kapacitásai és intézményi függetlensége még erősítésre szorul. Az előkészületek lassan haladnak ezen a területen.

Bár történt némi előrelépés az adóügyi jogszabályok uniós vívmányokhoz igazítása terén, és az előkészületek is haladnak, további erőfeszítésekre van szükség az igazgatási és technikai kapacitásokkal kapcsolatban, többek közt az adócsalás és az adókikerülés terén. A gazdaság- és monetáris politika területén nem tudunk előrelépésről beszámolni. Haladás történt a statisztika terén, különös tekintettel az osztályozásra és a statisztikai infrastruktúrára. Az ágazati statisztikák tekintetében felemás haladás történt.

A szociálpolitika és a foglalkoztatás terén tett haladás egyenetlen volt. Bár történt néhány pozitív fejlemény a munkahelyi egészség és biztonság, a szociális párbeszéd és a szociális védelem terén, a munkaerőpiacon továbbra is magas a nem hivatalos munkavégzés és az inaktivitás szintje. A szakpolitikák általános végrehajtása továbbra sem elégséges, különösen a társadalmi befogadás tekintetében. Az előkészületek nem nagyon haladtak ezen a területen.

Haladás történt a vállalkozás- és iparpolitika terén, különösen az üzleti élet szabályozási keretének javítása és a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférése terén. Intézményeket hoztak létre az innováció és a technológiafejlesztés előmozdítása érdekében. Az előkészületek haladnak ezen a területen.

A transzeurópai hálózatok területén némi előrelépés történt. A közúti folyosók kialakítása haladt, és működésbe lépett egy új villamosenergia-hálózat.

Korlátozott haladás történt a regionális politika és a strukturális alapok koordinációja terén. A regionális fejlesztés terén jelentős erőfeszítéseket kell tenni a szükséges intézményi és igazgatási kapacitások kialakításához, valamint érett projektmenetrend létrehozásához. A terület előkészületei még korai szakaszban vannak.

Az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok tekintetében még fontos hiányosságok vannak annak ellenére, hogy erőfeszítések történtek az európai normáknak megfelelő jogszabályok kialakítására. Ezen kívül a jogszabályi és szakpolitikai eszközök végrehajtása összességében továbbra is elégtelen, és jelentős kihívásnak számít. Albánia európai normákhoz és uniós vívmányokhoz való közelítése az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok terén korai szakaszban jár.

Albánia előrelépést tett a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén. A biometrikus útlevéllel rendelkező albán állampolgárok 2010 decembere óta vízum nélkül utazhatnak a schengeni térségbe. Haladás történt a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén a jó nemzetközi együttműködés és a „maffiaellenes törvény” végrehajtása révén, mely utóbbi a bűncselekményekből származó vagyon elkobzására is kiterjed. Ennek ellenére a szervezett bűnözés továbbra is kihívást jelent. Erőfeszítéseket kell tenni a jogszabályi keret hatékony végrehajtásának fenntartására és a szervezett bűnözés elleni küzdelem megerősítésére, ami a bizottsági vélemény egyik kulcsfontosságú prioritása. Ez többek között azt jelenti, hogy megbízható eredményeket kell felmutatni a proaktív vizsgálatok, eljárások, és adott esetben vádemelések terén. Aktívan folytatni kell a nyomozók szaktudásának és felhatalmazásának növelésére és a bűnüldöző szervek közötti együttműködés fokozására irányuló erőfeszítéseket. A kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás és az emberkereskedelem elleni küzdelemnek, valamint az áldozatok védelmének intenzívebbé és szisztematikusabbá kell válnia, továbbá következetesen érvényesíteni kell a bűncselekményekből származó vagyonok elkobzásának jogszabályi keretét.

Haladásról számolhatunk be az uniós vívmányok végrehajtására vonatkozó kapacitások tekintetében a tudomány és kutatás terén. A 7. uniós kutatási keretprogramban való részvételhez szükséges igazgatási kapacitások javultak, bár a nemzeti kutatási kapacitások továbbra is alacsonyak. Történt némi előrelépés az oktatás és a kultúra terén, különös tekintettel a szakképzésre és a szakoktatásra.

Általában kevés haladás történt a jogszabályok közelítésében a környezetvédelem terén. A jogszabályok általános végrehajtása és érvényesítése továbbra is gyenge. Az igazgatási kapacitások és az intézményközi együttműködés erősítéséhez további erőfeszítések szükségesek. Az éghajlatváltozás tekintetében Albánia egyáltalán nem tett haladást, az intézményi kapacitások pedig továbbra is gyengék.

Előrelépés történt a fogyasztó- és egészségvédelem területén. Haladás történt a fogyasztóvédelem szabályozásában és érvényesítésében is. A jogszabályi keret összességében javult. A közegészségügy tekintetében haladás történt az egészségbiztosításról szóló jogszabályt illetően, és pozitív fejlemények mutatkoznak a fertőző betegségek és a mentális egészség terén. Ugyanakkor továbbra sem biztosított az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés.

A vámuniót illetően történt némi előrelépés a jogszabály-közelítés terén, és haladnak az előkészületek. A vámérték-meghatározás során a referenciaárak használata azonban továbbra is magas az uniós normákhoz képest, és további erőfeszítésekre van szükség az eljárások egyszerűsítésével és a kereskedelem megkönnyítésével kapcsolatban. Az érvényesítési kapacitások és a humánerőforrás-menedzsment továbbra is gyenge.

Előrelépés történt a külkapcsolatok terén, különös tekintettel a közös kereskedelempolitikára. Meg kell erősíteni az intézményi és igazgatási kapacitásokat. Haladás történt a kül-, biztonság- és védelempolitika területén. Az ország harmonizálta jogszabályait az EU legtöbb nyilatkozatával és közös álláspontjával, és továbbra is részt vett a KKBP műveleteiben.

Előrelépés történt a pénzügyi ellenőrzés tekintetében. Javult az állami belső pénzügyi ellenőrzés elsődleges jogszabályi kerete és a központi költségvetési ellenőrzés. A belső ellenőrzés igazgatási kapacitásai megerősítésre szorulnak. Az EU pénzügyi érdekének védelme területén korai szakaszban tartanak az előkészületek.

A pénzügyi és költségvetési rendelkezések terén készen állnak az alapelvek és az intézmények a saját források rendszerét érintő szakpolitika-területeken. A saját forrásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának igazgatási kerete még nem áll készen.

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina korlátozott haladást ért el a politikai kritériumok teljesítése terén.

Ami a demokráciát és a jogállamiságot illeti, egy évvel a 2010. október 3-i általános választásokat követően még mindig nem zárult le a végrehajtó és törvényhozó hatóságok létrehozásának folyamata, és még mindig nem alakult államszintű kormány. Ez a hosszú késedelem hátráltatta Bosznia-Hercegovinát a nagyon szükséges reformok végrehajtásában.

Komoly aggodalomra ad okot, hogy nem hiteles az alkotmány emberi jogok európai egyezményével való összehangolása. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Sejdić-Finci-ügyben[21] hozott határozatának végrehajtására létrejött első intézményközi munkacsoportnak nem sikerült megállapodásra jutnia. Még várat magára az új munkacsoport létrehozása a Miniszterek Tanácsának ajánlása alapján.

A Boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlése következtetéseket fogadott el, és határozatot hozott az állami szintű igazságügyi intézményekről szóló népszavazás megrendezéséről. Az EU közvetítését követően a nemzetgyűlés hatályon kívül helyezte a népszavazásra vonatkozó határozatát, és június 1-jén módosította a következtetéseket. A stabilizációs és társulási folyamat kialakított keretei között Bosznia-Hercegovina strukturált igazságügyi párbeszédet kezdett az EU-val.

A parlament igazgatási kapacitásai javultak, de az állami és az entitás szintű parlamentek közötti koordináció hiánya, valamint az entitások közötti politikai nézeteltérések továbbra is gátolták a parlamenti közgyűlés munkáját. A kormányzati intézmények különböző szintjeinek működésére továbbra is kihat a szétforgácsolt és koordinálatlan politikameghatározás. A három elnökségi tag fokozta erőfeszítéseit a szakpolitikák közös kialakítása és végrehajtása terén, de a külpolitikai koordinációra továbbra is rányomja bélyegét, hogy bizonyos kérdésekben nem sikerül közös nevezőre jutni. Az állam és az entitások közötti hatékony koordinációs mechanizmus még kialakításra vár az uniós kérdések tekintetében, ide értve az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretében folyósított pénzügyi támogatások programozását is.

Korlátozott haladás történt a közigazgatási reform területén. Folytatódik a közigazgatási reformstratégia végrehajtása. A különböző közigazgatások közötti koordináció azonban továbbra is gyenge, és hiányzik a közigazgatási reform kellő politikai támogatása. Fenn kell tartani az erőfeszítéseket a politikai befolyás megakadályozása érdekében. Államszintű ombudsman működik, de létszám- és pénzügyi problémák akadályozzák hatékony ténykedését. Továbbra sem jött létre professzionális, elszámoltatható, átlátható és hatékony, érdemi alapon és hozzáértés alapján működő közszolgálat.

Bosznia-Hercegovina korlátozott előrelépést tett az igazságszolgáltatás rendszerének fejlesztése terén. Elindult az EU és Bosznia-Hercegovina közötti strukturált igazságügyi párbeszéd azzal a céllal, hogy biztosítsa az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét, hatékonyságát, pártatlanságát és elszámoltathatóságát. Az igazságügyi reformstratégia és a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos stratégia végrehajtását fokozni kell. Intézkedéseket tettek az ügyhátralék csökkentésére, különösen a közüzemi számlákkal kapcsolatos ügyekben, de az általános ügyhátralék továbbra is magas. Az igazságszolgáltatás minden területén tapasztalható fragmentált jogszabályi keret jelentős jogalkotási és pénzügyi terhet ró a bíróságokra. Az egyértelműen meghatározott költségvetési hatáskörök hiánya továbbra is kihat az igazságszolgáltatás függetlenségére és hatékonyságára. Az igazságszolgáltatást érő gyakori politikai támadások és az ügyhátralék továbbra is komoly aggodalomra adnak okot.

A korrupció a köz- és magánszféra számos területén továbbra is jelen van és súlyos problémát jelent, az ellene való küzdelem terén Bosznia-Hercegovina nagyon kevés eredményt tud felmutatni. Még mindig gyenge a korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv végrehajtása. A korrupcióellenes hatóság még mindig nem teljesen működőképes. A korrupciós ügyek igazságügyi nyomon követése továbbra is lassú, és csupán korlátozott számú magas szintű ügyben történt vádemelés. A jogszabályok elégtelen végrehajtása és az entitások közötti koordinációs problémák továbbra is aggodalomra adnak okot. Bosznia-Hercegovinának erősebb politikai elkötelezettséggel és határozottabban kell fellépnie a korrupció ellen.

Az emberi jogok tiszteletben tartása és a kisebbségek védelme nagyban biztosított. Bosznia-Hercegovina megerősítette a legfontosabb nemzetközi emberi jogi egyezményeket, de végrehajtásuk még késik.

A polgári és politikai jogokat nagyjából tiszteletben tartják. Kevés előrelépés történt az országban alkalmazott büntető eljárások és szankciók harmonizálása terén. Még várat magára az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló kerettörvény, amelyre az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménynek való megfeleléshez van szükség. Biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jogot a polgári és büntetőügyekben. Némileg javultak a börtönkörülmények, különösen a pszichiátriai intézetekben, de a túlzsúfoltság és a fogvatartottakkal szemben tanúsított rossz bánásmód még megoldásra váró kérdések.

Az állam és az entitások alkotmánya rendelkezik a véleménynyilvánítás és a média szabadságáról, a gyülekezési és egyesülési jogokról, valamint a vallásszabadságról. A meglévő jogszabályokat azonban jobban kell végrehajtani. Javultak a sajtótanács önszabályozó tevékenységei. A sajtótanácshoz egyre több panasz érkezik az állampolgároktól a sajtótörvény megsértésével kapcsolatban, ám erőforrások hiányában nem tudja ellátni a szakmai standardok kikényszerítésére vonatkozó feladatát. A médiára továbbra is politikai nyomás nehezedik, valamint etnikai elfogultság jellemző. Továbbra is volt példa az újságírók megfélemlítésének eseteire. A közcélú műsorszolgáltatás reformjának végrehajtása még mindig késik. A hírközlési szabályozó hatóság függetlensége továbbra sem biztosított, a vezetőségi tagok kinevezése pedig függőben van. A civil társadalom kialakulásához további támogatásra és a finanszírozás elosztásának átláthatóságára van szükség.

A gazdasági és szociális jogokat biztosítja a meglévő jogszabályi keret, de a végrehajtás továbbra is gyenge az illetékességi szintek felaprózottsága miatt. Átfogó, állami szintű megkülönböztetést tiltó törvényt vezettek be, melynek alkalmazási köre azonban továbbra is korlátozott, végrehajtása pedig gyenge. Javítani kell a nők védelmét az erőszak valamennyi formájával szemben, csakúgy mint a gyermekek szociális védelmét. Ami az etnikumok közötti kapcsolatokat illeti, a föderális szintű koordinációs testület létrehozása ellenére továbbra is problémát jelent a megosztott iskolák („két iskola egy tető alatt”), valamint a csupán egyetlen etnikum tanulóit fogadó iskolák száma. A szociális juttatások rendszere igények helyett jogosultságon alapul, ami negatív hatást gyakorol a sebezhető csoportok helyzetére, köztük a szellemi fogyatékossággal élőkére. A szociális párbeszédet és a munkajogok gyakorlását továbbra is gátolja az állami szintű szociális partnerek elismerésének hiánya és a jogszabályi keret szétforgácsoltsága.

Széles körben biztosított a kisebbségek[22], valamint a kulturális jogok tiszteletben tartása és védelme. Előrelépés történt a lakhatásra és foglalkoztatásra vonatkozó roma cselekvési tervek végrehajtásában. Fokozni kell az erőfeszítéseket az egészségügyre és az oktatásra vonatkozó cselekvési tervek hatékony végrehajtása, valamint a cselekvési tervekkel kapcsolatos erőforrások és fenntarthatóság javítása érdekében. A roma kisebbség továbbra is nehéz életkörülményekkel és diszkriminációval szembesül. A születések anyakönyvezésének, valamint a népesség-nyilvántartást érintő ingyenes jogi segítségnyújtásnak a hiányában nem tudnak élni alapvető szociális és gazdasági jogaikkal. További lépések szükségesek a nemzeti kisebbségekről szóló törvény végrehajtásának javítása és a kisebbségi jogok garantálása érdekében.

Némi előrelépés történt a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek ügyében. Elfogadták a visszatérést elősegítő, valamint a daytoni/párizsi békeszerződés 7. mellékletének megfelelő végrehajtását biztosító stratégia felülvizsgálatát. Történt néhány lépés a stratégia végrehajtására, nevezetesen a kollektív szállókon élő kiszolgáltatott helyzetű csoportokhoz kapcsolódó finanszírozással kapcsolatban. A visszatérőknek nyújtott támogatások elosztási eljárásai azonban még nincsenek készen. A munkalehetőségek, valamint a szociális védelemhez való hozzáférés hiánya továbbra is gátolja a visszatérés stabilitását és a helyi integrációt.

A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek tekintetében a daytoni/párizsi békeszerződés végrehajtása folytatódott, de a Boszniai Szerb Köztársaság politikai képviselői továbbra is gyakran megkérdőjelezték az ország területi integritását. Kielégítő maradt a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel való együttműködés.

Az EU különleges képviselőjének mandátumát a Főképviselő hivatalától az EU egyedüli képviselőjére ruházták át, aki egy személyben látja el a különleges képviselő és az uniós küldöttségvezető feladatait.

Folytatódott az együttműködés Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szerbia bíróságai és ügyészségei között. Folyamatban van a büntetőügyekben hozott bírósági ítéletek kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról szóló kétoldalú megállapodások végrehajtása. A háborús bűncselekményekkel kapcsolatos esetek kivizsgálására irányuló erőfeszítéseket azonban a büntetőeljárásra vonatkozó törvénykönyv kiadatásra vonatkozó jogi akadályai gátolják.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem egyeztethető össze az uniós közös állásponttal és irányadó elvekkel. Az országnak igazodnia kell az uniós állásponthoz.

Jelentős előrelépés történt a szarajevói nyilatkozattal kapcsolatos folyamat tekintetében. A 2011. júniusi és szeptemberi találkozókat követően Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró és Szerbia számos kérdésben megállapodtak, többek közt a belgrádi miniszteri konferencián aláírandó közös nyilatkozat szövegéről is.

Bosznia-Hercegovina folytatta részvételét a regionális együttműködési kezdeményezésekben, beleértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot, a Regionális Együttműködési Tanácsot, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) is. Bosznia-Hercegovina szomszédaihoz fűződő kapcsolatai tovább fejlődtek. Szeptemberben Bosznia-Hercegovina határozatot fogadott el Koszovó vámbélyegzőjének elismeréséről. A szomszédos országokkal kapcsolatos néhány határkérdés azonban függőben maradt.

Bosznia-Hercegovina gazdasága némiképp felgyorsult 2011-ben a 2010. évi szerény növekedést követően. A fellendülés azonban még visszafogott, és főként a külső kereslet ösztönzi. A munkanélküliség szintje nagyon magas maradt. A Nemzetközi Valutaalap programjának keretében végrehajtott költségvetési kiigazító intézkedések, valamint a bevételek növekedésének köszönhetően valamelyest javult a költségvetési helyzet. A költségvetés középtávú fenntarthatóságát azonban súlyosan veszélyezteti, hogy nem fogadták el a 2011–2013. évi költségvetési politika globális keretét. A strukturális reformok és a szilárd alapokra helyezett államháztartás melletti elkötelezettség továbbra is gyenge és felemás az országon belül, a közpénzügyek minősége pedig továbbra is alacsony.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Bosznia-Hercegovina kevés előrelépést tett ahhoz, hogy működőképes piacgazdasággá váljon. A reformot illetően további jelentős erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ország hosszú távon képes legyen megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel.

A gazdaság helyreállását főként a külső kereslet hajtja, de feléledt a hazai kereslet is, melyet a hitelezési tevékenységek újrakezdése is támogat. Nő az ipari termelés. A kereskedelmi tevékenységek jelentősen fokozódtak, és az EU-val kialakított kereskedelmi integráció szintje továbbra is magas. Sikerült megőrizni a pénzügyi és monetáris stabilitást. A valutatanácsi szabályozás továbbra is nagyfokú hitelességet élvezett. Némi javulásról lehet beszámolni az üzleti környezet tekintetében, főként a vállalkozások bejegyzésével és általában az igazgatási eljárások racionalizálásával kapcsolatban.

Súlyosan akadályozta azonban a bosznia-hercegovinai fiskális politika fenntarthatóságát és szavahihetőségét, hogy nem fogadták el a 2011–2013. évi költségvetési politika globális keretét, így a költségvetési hatóságok megállapodás nélkül maradtak a költségvetés általános irányát illetően. Az országban kialakult politikai patthelyzet eredményeképpen sokat késett a 2011. évi költségvetés állami szintű elfogadása, és elnapolták a készenléti hitelmegállapodás végrehajtásáról a Nemzetközi Valutaalappal folytatott, a további programokra vonatkozó tárgyalásokat is. A közkiadások szintje továbbra is alacsony, miközben a folyó kiadások GDP-hez viszonyított aránya magas. A külső egyensúlyhiány, különösen a folyó fizetési mérleg hiánya nőtt, és az infláció is emelkedett. Az üzleti környezetre továbbra is kihatnak az igazgatási hiányosságok és a gyenge jogállamiság. Nem haladt előre az állami vállalatok tervezett privatizációja, szerkezetátalakítása, valamint a hálózati iparágak liberalizációja. A termelési kapacitás és a gazdaság versenyképessége továbbra is gyenge, mivel a növekedés hazai forrásait nem megfelelően használják ki. A szerkezeti merevségek, mint például a társadalombiztosítási járulékok magas szintje, a nem megfelelően célzott szociális transzferek és a munkaerő alacsony mobilitása még mindig akadályozzák a munkahelyteremtést. A munkanélküliség továbbra is nagyon magas, és az informális szektor is jelentős kihívásnak számít.

Bosznia-Hercegovina korlátozott előrelépést tett a jogszabályok és politikák európai normákhoz való közelítésében. Előrelépésről lehet beszámolni a szellemi tulajdonjogok, az állami támogatások, a kutatás, a kultúra, a közlekedés, valamint számos szabadsággal, biztonsággal és jogérvényesüléssel kapcsolatos területen. Kiemelkedő erőfeszítésekre van szükség az áruk, személyek és szolgáltatások szabad mozgása, a vám- és adóügyek, a verseny, a közbeszerzés, a foglalkoztatás- és szociálpolitika, az oktatás, az ipar, a kkv-k, a mezőgazdaság és halászat, az élelmiszerbiztonság, az állat- és növény-egészségügyi területek, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, az energia, az információs társadalom és a média, valamint a statisztika terén.

Az ideiglenes megállapodás végrehajtása összességében továbbra is egyenetlen volt. Az ország megszegi az ideiglenes megállapodást azzal, hogy nem tesz eleget az emberi jogok európai egyezményében foglaltaknak, valamint nem tartja be az állami támogatásra vonatkozó szabályokat. Az állami szintű állami támogatási törvényt, melyre a stabilizációs és társulási megállapodásnak való megfeleléshez van szükség, augusztusban elfogadta a Miniszterek Tanácsa, de a parlament általi elfogadása még függőben van. Az ország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez szükséges állami szintű népszámlálási törvény elfogadását továbbra is prioritásként kell kezelni.

Bosznia-Hercegovina a belső piaccal kapcsolatos területeken némi előrelépést ért el. Az áruk szabad mozgása tekintetében történt némi előrelépés a piacfelügyelettel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban. Továbbra is jelentős erőfeszítésekre van szükség a jogszabályi keret uniós jogszabályokhoz közelítéséhez, az igazgatási kapacitások javításához, és az egységes gazdasági térség kialakításához.

A személyek és szolgáltatások mozgása, valamint a letelepedési jog területén korlátozott haladás történt. Mindkét entitás végrehajtási jogszabályokat fogadott el a pénzügyi szolgáltatásokról, és javult a banki felügyelet koordinációja. A cégbejegyzés további egyszerűsítése és a postai szolgáltatások jogi keretének harmonizálása alapvetően fontos lesz.

Nem történt előrelépés a tőke szabad mozgásának területén. Az uniós vívmányokhoz való további igazodásra, valamint a jogszabályok országos szintű harmonizációjára van szükség. Jó, de egyenetlen előrelépésről lehet beszámolni a vámügy és az adózás területén. Alapvető fontosságú a jogszabályok további harmonizálása és a kapacitásépítés a hatékony végrehajtás biztosítása és a szellemi tulajdonjogok érvényesítése érdekében.

Bosznia-Hercegovina némi haladást ért el a versenyjogi szabályok érvényesítése területén. Nem történt haladás a közbeszerzések terén, különösen a közbeszerzési törvény teljes mértékű harmonizálása tekintetében. Folytatódott az előrelépés a szellemi tulajdonjogok kérdésében.

Kismértékű előrelépés történt a szociál- és foglalkoztatáspolitika, valamint a közegészségügy területén. Országos szintű stratégiai dokumentumok készen vagy készítés alatt állnak, de a szakpolitikák és a jogszabályok továbbra is töredezettek. A kerettörvények és stratégiák elkészültek az oktatás területén, a végrehajtás azonban függőben van. Történt némi előrelépés a kultúra terén. Folytatódott a haladás a kutatás terén, és megkezdődtek az Innovatív Unió előkészületei. Tovább haladtak a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozásról szóló tárgyalások.

Bosznia-Hercegovina kismértékű előrelépést tett az európai normák teljesítése tekintetében számos ágazati politikában. Az ipar és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) terén még el kell fogadni az iparpolitikai elemeket is tartalmazó országos fejlesztési stratégiát, a kkv-stratégiát pedig végre kell hajtani. Történt némi előrelépés az élelmiszerbiztonság, az állat- és növény-egészségügyi politika és a halászat terén. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén még mindig korlátozott a haladás. E területek uniós vívmányokhoz való közelítése szempontjából továbbra is alapvetően fontos, hogy szorosabb koordináció jöjjön létre az állam és az entitások szintje között. A haladás hiánya negatív hatást gyakorolt a mezőgazdasági termékek kereskedelmére.

Bosznia-Hercegovinában még mindig gyerekcipőben járnak a környezetvédelem területén tett előkészületek. Szükség van a harmonizált környezetvédelmi jogszabályi keret kialakítására, valamint az állami környezetvédelmi ügynökség felállítására. Az igazgatási kapacitások gyengék, a különböző hatóságok közötti horizontális és vertikális kommunikáció pedig megerősítésre szorul. Az éghajlatváltozás tekintetében további erőfeszítésekre van szükség az állami szintű éghajlat-változási stratégia elfogadása, az uniós vívmányokhoz való közelítés és a tudatosságnövelés érdekében.

Bosznia-Hercegovina némi előrelépést ért el a közlekedési ágazatban. Történt néhány pozitív fejlemény a transzeurópai hálózatok, a közúti és légi közlekedés, valamint a vasúti és belvízi ágazatokban. A veszélyes áruk szállításáról szóló törvény még elfogadásra vár. A közlekedési infrastruktúra korszerűsítése még várat magára. Nem nagyon haladt előre az előkészítő munka az energia területén. Az Energiaközösséget létrehozó szerződés részes államaként Bosznia-Hercegovinának végre kell hajtania az EU vonatkozó energiapolitikai jogszabályait. Sikerült haladást elérni Brčko-körzet villamosenergia-ellátása tekintetében, valamint elindult a villamos energiával kapcsolatos jogszabályok átfogó felülvizsgálata a kormányzat minden szintjén. A villamosenergia-ellátás biztonságának garantálására országos szinten működő nemzeti energiaszállító vállalatnak kell létrejönnie, valamint átfogó energiastratégiát kell elfogadni.

Korlátozott előrelépés történt az információs társadalom és a média területén. A közszolgálati műsorszolgáltatás jogszabályi keretének harmonizációja továbbra is függőben van. A hírközlési szabályozó hatóság függetlensége előtt még mindig kihívások állnak, a politikai nyomás, valamint a közcélú műsorszolgáltatás reformja végrehajtásának lassú üteme továbbra is komoly aggodalomra adnak okot.

A pénzügyi ellenőrzés területén történt némi előrelépés. Központi harmonizációs egységek jöttek létre állami és entitásszinten egyaránt, és megkezdődött a belső ellenőrzés bevezetése. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek további fejlesztésre szorulnak. Az állami szintű ellenőrzési hivatal függetlensége továbbra is aggodalomra ad okot. Némi előrelépés történt a statisztika területén, az osztályozások és a nyilvántartások tekintetében. Javítani kell az olyan ágazati statisztikákat, mint például a nemzeti számlák, vagy az üzleti és mezőgazdasági statisztikák. Az ország állami és entitás szintű statisztikai intézményei, valamint más releváns állami szintű ügynökségei közti együttműködés továbbra sem elegendő.

A jogérvényesülés, szabadság és biztonság különböző területein némi haladás történt. A vízumpolitika területén folytatódott a prioritások megvalósítása. Az EU és Bosznia-Hercegovina közötti vízumkönnyítési megállapodás, valamint a visszafogadási megállapodás végrehajtása továbbra is zökkenőmentes. A biometrikus útlevéllel rendelkező bosznia-hercegovinai állampolgárok 2010 decembere óta vízum nélkül utazhatnak a schengeni térségbe.

További előrelépés történt az ország felkészülésében a határigazgatás, a menekültügy és a migráció területén. Tovább javult a menedékjog és a nemzetközi védelem rendszere, a migrációs hullámok ellenőrzése és a hatóságok közötti együttműködés. Néhány határátkelőhely infrastruktúráját azonban meg kell erősíteni. Kevés előrelépés történt a pénzmosás elleni küzdelmet illetően. A pénzmosás megelőzését célzó stratégia és cselekvési terv végrehajtása továbbra is korlátozott mértékű. A kábítószer elleni küzdelmet illetően némi előrelépés történt. A hatékony igazságügyi nyomon követés hiánya azonban akadályozza a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet, amely továbbra is komoly problémát jelent.

Bosznia-Hercegovina rendőrség területén végrehajtott előkészületeit tekintve előrelépés történt. Bosznia-Hercegovina rendőri erőinek szétforgácsoltsága azonban továbbra is aláássa a hatékonyságot, az eredményeket, az együttműködést és az információcserét. A szervezett bűnözés elleni küzdelem továbbra sem elégséges a bűnüldözési szervek közötti hatékony koordináció hiánya miatt. A szervezett bűnözés továbbra is komoly aggodalomra ad okot, valamint kihat a jogállamiságra és az üzleti környezetre. Intenzívebbé kell tenni az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket, és kezelni kell az áldozatok azonosítása terén tapasztalható hiányosságokat. Bosznia-Hercegovina némi előrelépést ért el a terrorizmus elleni küzdelemben. Újra létrehozták a terrorizmus elleni küzdelem közös munkacsoportját. Ugyanakkor javítani kell a terrorizmus megelőzését és leküzdését célzó stratégia végrehajtását.

Folytatódtak az előkészületek a személyes adatok védelmére, de további erőfeszítésekre van szükség a jogérvényesítés terén, valamint a felügyeleti hatóság függetlenségének biztosítása érdekében. Bosznia-Hercegovinának feltétlenül ki kell fejlesztenie a személyes adatok védelmének jól működő rendszerét ahhoz, hogy megállapodásokat köthessen az Europollal és az Eurojusttal.

Koszovó

A 2010. október és 2011. április közötti időszakban a koszovói politikai helyzetet jelentősen meghatározta mind a parlamenti választás, mind az elnökválasztás. Az általános választások lebonyolítását súlyos hiányosságok és technikai problémák nehezítették. Februárban új koalíciós kormány alakult, áprilisban pedig új elnököt választottak.

Az elnök és a kormány tanúságot tett az európai menetrend melletti elkötelezettségéről. Megerősödött az EU-val kapcsolatos reformok koordinációja. A választások számos kulcsfontosságú reform végrehajtását késleltették. Most fenntartott erőfeszítésekre van szükség a reformok felgyorsításához, valamint hatékony végrehajtásukhoz. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás egyaránt gyenge lábakon áll. Még sok a tennivaló a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén, ideértve a közbeszerzés területét is. A gazdasági helyzet ugyancsak komoly, és a kormánynak – a Nemzetközi Valutaalappal szoros együttműködésben – sürgős lépéseket kell tennie a költségvetési helyzet javítására. Pozitívabb fejlemény, hogy Koszovó továbbra is fenntartja erőfeszítéseit az európai menetrend olyan kulcsfontosságú területein, mint például a vízumpolitika és a kereskedelem.

A Szerbia és a 27 uniós tagállam által közösen előterjesztett, az ENSZ Közgyűlés által 2010. szeptember 9-én elfogadott határozatot követően márciusban párbeszédfolyamat kezdődött Belgrád és Pristina között. A párbeszéd általánosságban konstruktív szellemben zajlott egészen szeptemberig, és számos kérdésben megállapodás is született, például az áruk és személyek szabad mozgása, a népesség-nyilvántartás és a telekkönyvi nyilvántartás terén. Az eddig megszületett megállapodásokat jóhiszeműen kell végrehajtani. További eredményeket kell még felmutatni: prioritásként kell kezelni a befogadó és működőképes regionális együttműködés elveinek végrehajtását, valamint fenntartható megoldásokat kell keresni az uniós vívmányokkal kapcsolatos olyan kérdésekre, mint például az energiaügyek és a távközlés területe.

A jelentés által felölelt időszakban javult az Ibar-folyótól délre élő szerb közösség társadalmi beilleszkedése. A szerbeknek előnyükre vált a jogaikat védő jogszabályi keret. Nagyobb számban vettek részt az általános választásokon, valamint szerepeltek a népszámlálásban is. A Szerbia által támogatott iskolák tanárai szerződéseket kezdtek kötni a koszovói települési oktatási igazgatóságokkal.

Koszovó északi részén továbbra is vannak Szerbia által támogatott struktúrák, és stagnál az integráció. A Szerbia által támogatott települések ellenezték északon a népszámlálás lebonyolítását, és a Koszovó északi részén élő szerbek mindössze elhanyagolható számban vettek részt az általános választásokon. Az északon élő szerbek az EULEX megbízatását is megkérdőjelezték. Az észak-koszovói helyzet és a határellenőrzés kérdése júliusban és szeptemberben erőszakos cselekményeket okozott, amelynek során többen megsebesültek, egy ember pedig életét vesztette. E helyzetből fakadóan a koszovói vezetők egyre gyakrabban alkalmaztak lázító hangú retorikát. Mindkét félnek ki kell vennie a részét az észak-koszovói feszültségek enyhítésében, és lehetővé kell tennie a személyek és áruk szabad mozgását, a térségben élő emberek érdekében.

A hatóságok együttműködnek az EULEX-szel azon vádak kivizsgálását illetően, amelyeket az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott határozatban vetettek fel a Koszovóban tapasztalt vélelmezett embertelen bánásmóddal és az emberi szervek illegális kereskedelmével kapcsolatban. A koszovói hatóságoknak következetes és hatékony együttműködést kell biztosítaniuk az EULEX-szel, utóbbi megbízatásának valamennyi területén.

Ami a demokráciát és a jogállamiságot illeti, a jogállamiság továbbra is komoly aggodalomra ad okot, és sürgős figyelmet kíván a koszovói kormány, a közgyűlés és az igazságügyi szervek részéről.

A közgyűlés az általános választásokat követően február 21-én kezdte meg negyedik megbízatását. A választási eljárás folyamán súlyos hiányosságok merültek fel. Koszovónak sürgős lépéseket kell tennie ezek orvoslására a rendszer egyszerűsítése, a nemzetközi normák betartása, valamint a választási csalással kapcsolatos esetek kivizsgálása és bíróság elé állítása révén. A közgyűlés költségvetést, valamint az európai menetrenddel kapcsolatban számos kulcsfontosságú reformjogszabályt fogadott el. A közgyűlés továbbra sem rendelkezik megfelelő kapacitással ahhoz, hogy ellenőrizze a jogszabálytervezeteket, valamint a kormány tevékenységét. Az is kétséges, hogy mindig tiszteletben tartják-e a közgyűlés eljárási szabályzatát.

Február 22-én új koalíciós kormány lépett hivatalba. Márciusban a kormány rendeletet fogadott el a minisztériumokon belül működő európai integrációs osztályok szerepének meghatározásáról és megerősítéséről. Az Európai Integrációs Minisztérium megerősítette az európai menetrendben és a donorokkal kapcsolatban betöltött koordinációs szerepét, valamint a reformok felgyorsítását sürgette. További erőfeszítésekre van szükség a konkrét célok és jól mérhető eredmények meghatározásához, ami iránymutatást nyújt a kormány számára a reformtevékenységek hatékonyabbá tételéhez. Folytatódtak a decentralizációt célzó erőfeszítések. A kormánynak megoldást kell találnia az újonnan alapított szerb többségű települések hosszú távú fenntarthatóságára. Ezzel egyidejűleg Koszovón belül tovább működtek a Szerbia által támogatott struktúrák, ami akadályozta a decentralizáció teljes körű végrehajtását.

Korlátozott előrelépés történt a közigazgatási reform terén. A szabályozási keret erősödött, de még nincs befejezve. A 2010–2013 közötti időszakra szóló felülvizsgált közigazgatási stratégia még végrehajtásra vár. A közigazgatási reform továbbra is fontos kihívást jelent, és a közigazgatás nagyon gyenge lábakon áll. Az ombudsman hivatala nem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal, épülettel és politikai támogatottsággal.

Előrelépés történt az igazságszolgáltatási rendszer tekintetében, főként az alkotmánybíróság által elfogadott kulcsfontosságú ítéletekkel. A közgyűlés fontos jogszabályokat fogadott el, például a tanúvédelemről, a jogi személyek bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősségéről, valamint a nemzetközi jogi együttműködésről. A reformfolyamatot tovább kell vinni. Az előző jelentéstételi időszak folyamán elfogadott négy reformjogszabály végrehajtása kielégítő ütemben haladt. Az Igazságügyi Minisztériumon belül működő Nemzetközi Jogi Együttműködési osztály megerősítette kapacitását, és szakszerűen kezelte az ügyeket. A koszovói bírói tanács elkezdett foglalkozni a kulcsfontosságú prioritásokkal. A koszovói ügyészi tanács mind a kilenc tagját kinevezték, és a tanács megkezdte működését. Emelkedtek a bírák és ügyészek fizetései. Ugyanakkor Koszovó igazságszolgáltatási rendszere továbbra is gyenge lábakon áll, és még mindig jelentős ügyhátralékkal kell megbirkózni. Még mindig érkeznek bejelentések a bírák megfenyegetéséről és megfélemlítéséről, a bírói kar tevékenységének politikai befolyásoltsága pedig továbbra is aggodalomra ad okot. Proaktívabb megközelítésre van szükség az ügyészek és bírák részéről a szervezett bűnözéssel és korrupcióval kapcsolatos esetek kivizsgálásához és elbírálásához. Ugyancsak súlyos kételyek merülnek fel a közkegyelemről szóló jogszabály végrehajtásának átláthatóságával kapcsolatban.

Koszovó némi előrelépést tett a korrupció kezelése terén, főként azzal, hogy elkezdett foglalkozni egyes korrupciós ügyekkel. A korrupció továbbra is több területen jelen van, és nagyon komoly aggodalomra ad okot, ami hatással van a polgárok szolgáltatásokhoz való hozzáférésére is. Megerősítették a korrupcióellenes munkacsoportot. A korrupció elleni küzdelem jogi keretét számos fontos jogszabály elfogadásával javították, noha még továbbra sem teljes, és további erősítésre szorul. A politikai pártok finanszírozásáról szóló törvényben komoly hiányosságok vannak, és javítani kell végrehajtásának ellenőrzését is. A korrupció összefüggésében továbbra is aggasztó a közbeszerzési szabályok megszegése. A vagyonnyilatkozatokban továbbra is eltérések mutatkoznak a bevallott vagyon és a tényleges jövedelem között.

A koszovói alkotmány erőteljes rendelkezéseket tartalmaz az emberi jogokkal és a kisebbségvédelem tiszteletben tartásával kapcsolatos nemzetközi előírások biztosítására. Az alapvető jogok előmozdításával, érvényesítésével és ellenőrzésével foglalkozó különböző intézmények nem koordinálják megfelelően tevékenységeiket. A kormány végrehajtó ágában tevékenykedő testületek kapacitáshiánnyal küzdenek, feladatkörük és hatáskörük nincs kellően meghatározva, és gyakran átfedik egymást más testületekével. Politikai és gyakorlati hatásuk korlátozott. Még többet kell tenni az emberi jogok megsértésének jogi és igazgatási orvoslása érdekében. A szerb közösséghez tartózok társadalmi beilleszkedése javult, különösen az Ibar-folyótól délre élők esetében. Még több erőfeszítésre van szükség az országban – de különösen az északon – élő szerbek igényeinek megválaszolására.

Korlátozott előrelépés történt a polgári és politikai jogok területén. A kormánynak folytatnia kell a kínzás és az embertelen bánásmód megelőzése érdekében tett erőfeszítéseit. További lépésekre van szükség a büntetlenség megszüntetésére. Egyes börtönökben meg kell oldani a helyhiányt és a túlzsúfoltságot. Az igazságszolgáltatás igénybevételének lehetősége nincs teljes mértékben garantálva, különösen az északi Mitrovicában, ahol a helyi bíróság az EULEX égisze alatt korlátozott kapacitással működik. Ez aláássa a jogállamiságot Koszovónak ebben a térségében.

Ami a véleménynyilvánítás szabadságát illeti, korlátozott előrelépést jelenthetünk. A média-tulajdonjog átláthatóságát jogszabály garantálja, melynek végrehajtása megfelelő. Az újságírókat továbbra is éri politikai nyomás és fenyegetés. Nem garantált a közszolgálati műsorszolgáltató (RTK) függetlensége és pártatlansága. Nagyjából tiszteletben tartják a gyülekezés és egyesülés szabadságát. Az egyesülési jogot azzal biztosítják, hogy módosításokat fogadtak el a nem kormányzati szervezetekben (NGO) történő egyesülés szabadságáról szóló jogszabályra vonatkozóan. Jelentősen javítani kell a civil társadalom működési környezetét. A kormánynak jobban ki kell aknáznia a civil társadalom szakértelmét.

A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság területén a rendőrség továbbra is jól kezelte a történelmi és vallási nevezetességekre – ideértve a szerb ortodox kegyhelyeket is – vonatkozó felelősség KFOR-ról történő átruházását. Az egyház és a szerb hatóságok megfelelő részvételével Koszovó folytatta a szerb ortodox nevezetességek felújítási munkálatait.

További erőfeszítésekre van szükség a gazdasági és szociális jogok teljes körű biztosítása érdekében. Némi előrelépés történt a nők jogaival kapcsolatban, főleg azáltal, hogy a politikában jobban képviseltetik magukat, valamint javult a jogaikat garantáló jogalkotási keret. A jogszabályok végrehajtásához meg kell erősíteni a megfelelő intézményeket és növelni kell a költségvetést. A fiatalkorúak büntetőtörvénykönyvének végrehajtásával javult a gyermekek jogainak védelme. Létrehozták a gyermekvédelmi és gyermek-igazságügyi tanácsot. A gyermekvédelem azonban továbbra is igen gyenge, a gyermekszegénység pedig magas. Korlátozott haladás történt a szociális szempontból kiszolgáltatott helyzetű személyek és a fogyatékossággal élők tekintetében. Közzétették a fogyatékossággal élőkre vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról készült jelentést. Meg kell erősíteni – különösen a települések szintjén – a cselekvési terv és az e szektorra vonatkozó jogszabályok végrehajtását, főleg a fogyatékossággal élő tanulók iskoláztatásának biztosításával.

A kormány tudatosító célú kampányokat hajtott végre a diszkriminációellenes törvényről. A diszkrimináció továbbra is aggodalomra ad okot. A munkaügyi és a szakszervezeti jogok tekintetében némi előrelépés jelenthető. Elfogadták a munkatörvényt, a szakszervezetekről szóló törvényt, valamint a gazdasági és szociális tanácsról szóló törvényt. Vegyes előrelépés mutatkozik a tulajdonjogok területén. Javult a jogalkotási keret, és kinevezték a tulajdonjogi koordinátort. Az e téren fennálló jelentős ügyhátralék akadályozza, hogy az emberek gyakorolhassák tulajdonjogaikat. Több erőfeszítésre van szükség a meglévő jogszabályok végrehajtásához.

Koszovó némi előrelépést tett a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme, valamint a kulturális jogok területén. Az újonnan alapított szerb többségű települések több kihívással is szembetalálják magukat, például a telekkezelés kérdésével. Korlátozott előrelépés történt a kisebbségi közösségek oktatáshoz való hozzáférése terén. Az Ibar-folyó északi és déli oldalán élő szerb közösség továbbra is a Szerbia által biztosított tankönyvekre és oktatási rendszerre támaszkodik. A koszovói hatóságoknak alternatívát kell kínálniuk, és ki kell dolgozniuk egy szerb tantervet. A túlnyomórészt szerbek lakta területeken kívül az iskolákban nem lehet második hivatalos nyelvként a szerb nyelvet választani. Korlátozott előrelépés történt a nyelvhasználatot illetően. A jogi keret végrehajtása nem megfelelő. Nincsenek többnyelvű közszolgálatok. A szerb kisebbségi média helyzete javult, főként a „TV Mreža” elindításával.

Ami a roma, askáli és egyiptomi családok ólommal fertőzött területekről történő áttelepítését illeti, 2010 októberében bezárták a Çesmin Lug/Česmin Lug tábort. Az Osterode tábor még nincs bezárva, mivel Mitrovica északi részén még nem jelöltek ki alternatív közterületet. A kormány előmozdította e közösségek népesség-nyilvántartásba vételét, többek között azáltal, hogy ezt ingyenesen lehetővé tette. Közzétették a roma, askáli és egyiptomi közösségek társadalmi beilleszkedését célzó stratégia végrehajtásáról készített jelentést. Ugyanakkor e közösségek életkörülményei, valamint munkavállalása, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és szociális védelemhez való hozzáférése továbbra is nagyon komoly aggodalomra ad okot.

A menekültek és a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatérése továbbra is kihívás elé állítja a koszovói intézményeket. Az állami költségvetés visszatérésre szánt része 40%-kal csökkent és nagyon alacsony. A tulajdon-visszaszolgáltatási eljárásokban mutatkozó késedelmek, a gazdasági lehetőségek hiánya mind, mind olyan kérdések, amelyek jelentősen akadályozzák az önkéntes és tartós visszatéréseket. Számos lakóhelyét elhagyni kényszerült személy továbbra is nehéz körülmények között él. A kulturális jogok érvényesítése tekintetében korlátozott előrelépés történt. Javult az együttműködés a vonatkozó minisztériumok, valamint a központi és önkormányzati szintek között. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos törvény, valamint általánosságban a jogszabályok végrehajtása továbbra is gyenge.

A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek tekintetében Koszovó továbbra is együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY). Az EULEX számos műveletet hajtott végre, ideértve háborús bűnökkel kapcsolatos ügyekben elrendelt letartóztatásokat és ítéleteket is, bizonyos esetekben magas rangú politikai személyiségekkel, többek között egy volt miniszterrel szemben. Fontos fejlemény az eltűnt személyekről szóló, augusztusban elfogadott törvény. A törvény elismeri a családok tájékoztatáshoz és jóvátételhez való jogát, és rendelkezik az eltűnt személyek jogállásáról. A kormánynak fel kell gyorsítania erőfeszítéseit azzal kapcsolatban, hogy tájékoztatást és erőforrásokat biztosítson az eltűnt személyek sorsának tisztázása tekintetében. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének januári határozata komoly vádakat vetett fel az 1999. évi konfliktussal kapcsolatban. Az EULEX brüsszeli székhelyű munkacsoportot hozott létre pristinai kapcsolattartó irodával ezen állítólagos cselekedetek kivizsgálására. A hatóságok együttműködnek az EULEX-szel e vizsgálatban.

Koszovó 2010 nyara óta első alkalommal vett részt a Regionális Együttműködési Tanács ülésén, amelyet júniusban tartottak Montenegróban. 2011-ben Koszovó sikeresen töltötte be a CEFTA-ülések elnöki tisztét. A Belgrád/Pristina párbeszédben sikerült megállapodásra jutni a vámbélyegzőkkel kapcsolatban. Nem sikerült azonban még megegyezni azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne fenntartható megoldást találni Koszovó regionális fórumokon való részvételére. A befogadó jellegű és működőképes regionális együttműködés elveit valamennyi érdekeltnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania.

Koszovó gazdaságát továbbra is bizonytalan növekedés, valamint jelentős hazai és külső egyensúlyzavarok jellemzik, amit csak tovább súlyosbít a költségvetési politika kiszámíthatatlan irányvonala. A magas infláció és a nem megfelelően működő munkaerőpiac komoly kihívásokat jelent a gazdasági és társadalmi kohézió tekintetében. A hatóságok ad hoc intézkedései, valamint elkötelezettségének hiánya miatt nem haladt megfelelő pályán a Nemzetközi Valutaalappal kötött készenléti hitel-megállapodás végrehajtása. Az IMF-fel kötött új, 2011 végéig tartó megállapodás, amelynek keretében nem irányoztak elő kifizetéseket, fontos próbája annak, hogy Koszovó képes-e visszaállítani a gazdasági és költségvetési politika szavahihetőségét. A magas fokú bizonytalanság továbbra is akadályozza a magánszektor fejlődését. A cégek azzal szembesülnek, hogy gyenge az adminisztráció, nincsenek megbízható villamosenergia-készletek, a munkavállalók jártasságai hiányosak, az infrastruktúra szegényes, a jogállamiságban pedig hiátusok vannak.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Koszovó egyáltalán nem tett előrelépést a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. Jelentős reformokra és beruházásokra van szükség annak érdekében, hogy az ország képes legyen hosszú távon megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel.

A monetáris keret továbbra is viszonylag jól működött, bár van még mit javítani, különösen a pénzügyi szektor szabályozása és felügyelete terén. A pénzügyi közvetítés még jobban elmélyült, a bankszektor pedig – a vissza nem fizetett kölcsönök emelkedő száma ellenére is – stabil és nyereséges maradt. Némi előrelépés történt a privatizációs folyamatban.

A makrogazdasági politikai eszközök megfelelő működését egyre jobban fenyegeti a kiszámíthatatlan fiskális politika, az állami kiadások fenntarthatatlan növekedése, valamint a korlátozott finanszírozási lehetőségek. A nem megfelelő irányítás és az ad hoc intézkedések negatívan hatnak a magánszektorra, a gazdaságot pedig továbbra is súlyos strukturális problémák akadályozzák. Az infláció magas és ingadozó volt. A munkanélküliség továbbra is nagyon magas, és nem jött létre elegendő számú új munkahely ahhoz, hogy enyhülhessen a munkaerőpiacra nehezedő nyomás, valamint új foglalkoztatási lehetőségek nyílhassanak, különösen a munkaerőpiacra újonnan belépő fiatalok számára. A külső egyensúlyhiány ugyancsak magas maradt, különösen az árukereskedelem terén, a termelést ösztönző külföldi befektetések beáramlása pedig továbbra is korlátozott. Az állami villamosenergia-vállalat az állami költségvetésből továbbra is jelentős szubvenciókat kap, valamint hitelt vehet fel beruházási programjának finanszírozására. A gyenge jogállamiság és a tulajdonjogokkal kapcsolatos kihívások továbbra is kedvezőtlenül hatottak az üzleti környezetre. Az informális szektor továbbra is jelentős kihívást jelent.

Az év folyamán korábban tartott általános választásokat megelőző választási kampány, majd az azt követő kormányalakítás és elnökválasztás mindössze kevés időt hagyott a közgyűlésnek és a kormánynak arra, hogy az európai normáknak megfelelő jogszabályokat fogadjon el, illetve politikát alakítson ki. Az előrehaladás vegyes volt. A tőkemozgások rendszere előrehaladott állapotban van. Koszovó előrelépést tett a menekültügy és a migráció területén, különösen a hazatelepített személyek visszafogadása és társadalmi visszailleszkedése tekintetében.

Volt némi jogalkotási előrelépés a versenypolitika, az energiaágazat, valamint az információs társadalom és a média területén. Némi előrelépés jelenthető az alábbi területeken: adózás, szellemi tulajdonjogok, foglalkoztatás, szociálpolitika és közegészségügy, pénzügyi ellenőrzés, statisztika, határigazgatás, valamint az emberkereskedelem kezelése. A közlekedési infrastruktúra további fejlesztésre szorul. Korlátozott eredmények születtek a környezetvédelem, a mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság, a kábítószer-kereskedelem, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem területén. Kevés jogharmonizációs előrelépés történt a személyek mozgásával, a szolgáltatásokkal, a letelepedés szabadságával, a pénzmosással, valamint az adatvédelemmel kapcsolatos uniós vívmányokat illetően.

Ami az uniós belső piacot illeti, némi előrelépés történt az áruk szabad mozgásával kapcsolatos jogszabályok terén. Némi előrelépés történt a megfelelőségértékelés, az akkreditáció, a metrológia és a piacfelügyelet területén. Koszovó korlátozott előrelépést tett a szabványosítás területén. Nem történt jogalkotási előrelépés a fogyasztóvédelem területén. Korlátozott volt az áruk szabad mozgásával kapcsolatos uniós vívmányokhoz való közelítés. E területen jobb koordinációra és stratégiára van szükség a vívmányok összességét érintő jogharmonizáció tekintetében. Nem megfelelő az igazgatási kapacitás, valamint nem elégségesek a szükséges végrehajtó és érvényesítő intézkedések. A személyek és szolgáltatások mozgása, a letelepedési jog, valamint a társasági jog területén gyerekcipőben jár az uniós vívmányokhoz való közelítés. A tőkemozgások rendszere nagyon liberális, és előrehaladott állapotban van. További reformra lenne szükség a Bázel II. kockázatkövetelmények bevezetésére, valamint az uniós normáknak teljes mértékben megfelelő jogi keret létrehozására.

Koszovó vámügyi jogszabályai nagyjából megfelelnek az uniós vámkódexnek. Folytatni kell a csempészet és hamisítás elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseket. A független felülvizsgálati testületnek hatékonyabban kell működnie, valamint csökkentenie kell az ügyhátralékot. Az adózás területén történt némi előrelépés, többnyire az adózási morál javítását célzó reformok végrehajtásának köszönhetően. Továbbra sincs kellő igazgatási kapacitás az adóbefizetések kikényszerítésére, valamint a jelentős informális szektor csökkentésére.

Némi jogalkotási előrelépés történt a versenypolitika területén, különös tekintettel a trösztellenes intézkedésekre, valamint az állami támogatásokra, utóbbi az erről szóló törvény elfogadásával. Javul a trösztellenes politikai végrehajtása. Haladás jelenthető a közbeszerzés területén a módosított közbeszerzési törvény elfogadásának köszönhetően, ami előrelépést jelent az uniós normákhoz való közelítés felé. A jogi keretet még ki kell teljesíteni, az illetékes intézmények közötti együttműködést pedig javítani kell.

Némi előrelépés történ a szellemi tulajdonjogok, azon belül is az ipari tulajdonjogok területén. A jogalkotási keret még mindig nem teljes, és nem kielégítő a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos szabályok végrehajtása. Némi előrelépés jelenthető a foglalkoztatással, szociálpolitikával és közegészségüggyel kapcsolatos jogharmonizáció terén. E jogalkotási keretet elengedhetetlenül végre kell hajtani ahhoz, hogy elősegíthesse a munkanélküliek és egyéb kiszolgáltatott helyzetű csoportok életszínvonalának javítását. E területeken ugyancsak korlátozott maradt az igazgatási kapacitás, különösen a települések szintjén. Némi előrelépés történt az oktatással és kutatással kapcsolatos európai normákhoz történő közelítés terén. A jogi és stratégiai keret hatékony végrehajtásának biztosításához központi és települési szinten egyaránt meg kell erősíteni a kapacitást. A kutatás és innováció területén korlátozott előrelépés történt. Komoly erőfeszítésekre van szükség a szükséges kutatási és innovációs kapacitás megteremtéséhez. A jogalkotási keret végrehajtását meg kell erősíteni, többek között a központi és helyi szintek közötti koordináció javításával. A donorok támogatásának teljes mértékű kiaknázása érdekében megfelelő humán erőforrásokat kell biztosítani az oktatási és kutatási projektekhez.

Az ágazati politikákat illetően el kell fogadni a kkv-kra vonatkozó végrehajtási tervet és az ipari stratégiákat, megfelelő költségvetést kell elkülöníteni, valamint meg kell erősíteni az illetékes hatóságokat. Az érdekeltek közötti koordináció és együttműködés továbbra is kihívást jelent. Koszovó korlátozott előrelépést tett a mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság területén. Erőfeszítéseket tettek az igazgatási kapacitás fejlesztésére, különösen az élelmiszerbiztonság területén. Többnyire az elégtelen költségvetési források miatt korlátozott előrelépés történt a környezetvédelem és az éghajlatváltozás jogalkotási és igazgatási keretének megerősítése terén.

A közlekedési infrastruktúra további fejlesztésre szorul. Koszovó fő közútiinfrastruktúra-projektje, a Koszovóból az albán határig vezető autópálya megépítése aggodalomra ad okot az aránytalanul magas költségek, valamint a hosszú távon szükséges beruházások magas szintje miatt. A légi közlekedés területén nem történt előrelépés.

Az energiaágazatban némi előrelépés történt a jogharmonizáció, valamint az Energiaközösségről szóló szerződés végrehajtása terén. A befektetési kedv ösztönzése érdekében fenntartott erőfeszítésekre van szükség a villamosenergia-számlázás, valamint a beszedés javítása, illetve egy nem szubvencionált, költségeket tükröző tarifa bevezetése érdekében. Késedelmek mutatkoznak a tervezett új koszovói erőmű megépítésében, ami kihatott a nagyon erős szennyezést kibocsátó Koszovó A erőmű bezárásának időbeli ütemezésére. A jogállás körüli nézeteltérések miatt Koszovó továbbra sem tud részt venni a regionális energiatranzit mechanizmusokban, ami veszélyezteti Koszovó energiaellátását, és azzal jár, hogy Koszovó nem részesül a tranzitból származó bevételekből.

Az információs társadalom és a média területén Koszovó távközlési rendeleteket fogadott el az uniós normák alkalmazására. A közgyűlés napirendjéről fontos törvénytervezeteket vettek le, például a közszolgálati műsorszolgáltató fenntartható finanszírozásáról, valamint a független médiabizottságról, mivel azok nem feleltek meg az uniós normáknak, és nem védelmezték a bizottság és a közszolgálati műsorszolgáltató függetlenségét. Mindkét kérdéssel sürgősen foglalkozni kell.

Haladás történt a pénzügyi ellenőrzés területén. Továbbra is gyerekcipőben jár az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésének gyakorlata. Fel kell hívni a költségvetési szervezetek vezetőinek figyelmét arra, hogy mennyire fontos a pénzügyi igazgatás és ellenőrzés. A statisztika területén Koszovó némi előrelépést tett, főleg a népszámlálás és a lakásszámlálás megfelelő lebonyolításával.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén Koszovó előrelépése vegyes képet mutat. A Belügyminisztérium lépéseket tett arra, hogy felkészítse Koszovót a biometrikus útlevelek bevezetésére. Érdemi előrelépés történt a megfelelő jogszabályok elfogadása, valamint a népesség-nyilvántartás megbízhatóságának javítása terén. További erőfeszítésekre van még szükség az okmánybiztonság biztosítására.

Némi haladás történt a határigazgatás területén. A határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem céljából közös munkacsoportot hoztak létre a vámhatóságok és a rendőrség között. Az ügynökségek a határok mentén közös őrjáratokat, a határátkelőhelyeken pedig közös műveleteket szerveztek. Közös és összehangolt rendőrségi járőrözést végeztek az albániai és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságbeli kollégákkal. A rendőrség további felelősségi köröket vett át a KFOR-tól a zöldhatárok Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal és Montenegróval közös zöld határ védelmezésére vonatkozóan. A határellenőrzések minőségét és következetességét még javítani kell.

Előrehaladás történt a menekültügy területén. Koszovó még több menedékkérelemmel találta magát szemben. Számos határozatot hoztak menedékkérelmek ügyében. A menedékjogi eljárásban továbbra is hiányosságok mutatkoznak, ami főleg a tolmácsolásnak, a személyek származása meghatározásának, valamint a fellebbviteli eljárásoknak a hiányában nyilvánul meg. Koszovó előrehaladást tett a migráció területén. Újabb visszafogadási megállapodásokat írt alá európai országokkal. A polgársággal, menekültüggyel és migrációval foglalkozó osztály továbbra is hatékonyan dolgozta fel az európai országokból érkező visszafogadási kérelmeket. Koszovó jelentős haladást ért el a hazatelepített személyek társadalmi visszailleszkedése tekintetében, ideértve a települések szintjét is. Fenntartott erőfeszítésekre van szükség a hatékony végrehajtás biztosításához.

Koszovó korlátozott előrelépést tett a pénzmosás és a gazdasági/pénzügyi bűncselekmények kezelésében. Megkezdődött a pénzügyi hírszerző központ hatásköreinek EULEX-től a koszovói hatóságok felé történő fokozatos átruházása. Koszovó továbbra is korlátozott kapacitással rendelkezik a gazdasági bűncselekmények kivizsgálására és bíróság elé állítására. A gazdasági/pénzügyi bűncselekmények és a pénzmosás továbbra is komoly aggodalomra adnak okot.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket – ideértve a kereskedelmet is – illetően nőtt a rendőrség általi lefoglalások és letartóztatások száma, de a lefoglalt összegek továbbra is korlátozottak. Jelentősen fel kell gyorsítani a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet célzó erőfeszítéseket, hogy az ország lépést tarthasson az előtte álló kihívás nagyságrendjével. Némi haladás történt a rendőrség területén. A rendőrség több felelősséget vállalt át a KFOR-tól. Most foglalkoznia kell a strukturális és szervezési kihívásokkal, valamint jobban fel kell vérteznie magát arra, hogy megbirkózhasson a szervezett bűnözés összetett eseteivel.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem terén korlátozott előrelépés figyelhető meg. Számos felkutatásra, letartóztatásra, vádemelésre és ítéletre került sor szervezett bűnözést érintő esetekben. A bűnüldöző szerveknek és igazságügyi hatóságoknak proaktívabb megközelítést kell alkalmazniuk a szervezett bűnözés leküzdésére. Meg kell erősíteni az emberi és technikai kapacitást, valamint jelentősen növelni kell a nyomozások minőségét. Koszovó még mindig gyerekcipőben jár a szervezett bűnözés elleni küzdelmet szolgáló kapacitás létrehozásában. Komoly erőfeszítésekre van szükség e kihívás megoldásához. Koszovó némi előrelépést tett az emberkereskedelem leküzdés terén. A jelentésben felölelt időszak során valamivel nőtt az azonosított áldozatok száma. Elfogadták az emberkereskedelem elleni küzdelmet célzó, a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó stratégiát és cselekvési programot. Javult a rendőrség emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyek kivizsgálásával foglalkozó igazgatóságának hatékonysága. Ugyanakkor a koszovói ügyészek és bíróságok továbbra sem rendelkeznek megfelelő kapacitással ahhoz, hogy kivizsgálják, bíróság elé állítsák és elítéljék az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyeket.

Koszovó korlátozott előrelépést tett a terrorizmus elleni küzdelem terén. Koszovó továbbra sem rendelkezik kellő kapacitással ahhoz, hogy végrehajtsa a vonatkozó jogszabályokat és stratégiai dokumentumokat, például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvényt, a terrorizmus elleni stratégiát, stb. Igencsak aggasztó, hogy kevés előrelépés történ a személyes adatok védelme terén..

Törökország

Törökország továbbra is megfelelően teljesíti a politikai kritériumokat. 2011. június 12-én szabad és tisztességes parlamenti választásokat tartottak. A kormány megkezdte a 2010-es alkotmányreform-csomag végrehajtásával kapcsolatos teendőket. Az uralkodó politika hangulatra rányomja bélyegét, hogy a politikai pártok között nincs megfelelő párbeszéd és kompromisszumkészség, valamint feszültek a viszonyok a kulcsfontosságú intézmények között, e légkör pedig nem kedvez a reformfolyamat továbbvitelének. A választások után új folyamat kezdődött az alkotmány megreformálására. Jelentős további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a területek többségén garantálják az alapvető jogokat. Ez különösen elmondható a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében, ahol az írók és újságírók ellen indított bírósági esetek száma, valamint a honlapok továbbra is gyakran előforduló – túlzott mértékű – betiltása komoly aggodalomra ad okot.

A demokrácia és a jogállamiság tekintetében elmondható, hogy az Ergenekonnal kapcsolatos nyomozások és egyéb állítólagos puccs-tervekkel kapcsolatos puhatolózások továbbra is lehetőséget nyújtanak Törökország számára ahhoz, hogy fényt derítsen a demokrácia ellen irányuló állítólagos bűncselekményekre, és így megerősítse a demokratikus intézményeinek megfelelő működésébe, valamint a jogállamiságba vetett bizalmat. Ugyanakkor súlyos kételyek merültek fel a nyomozások lefolytatásával, a bírósági eljárásokkal és a büntetőeljárások alkalmazásával kapcsolatban, ami veszélyeztette a védelem jogait, valamint kihatott az esetek törvényességére.

Ami a közigazgatási reformot illeti, némi előrelépés történt a jogalkotási reform területén. Figyelmet kell fordítani az ombudsman intézményének létrehozására. A közigazgatási reformhoz és a decentralizációhoz nagyobb politikai támogatásra van szükség.

Érdemi előrelépés történt a biztonsági erők civil felügyelete elvének megszilárdítása terén. Különösen a katonai kiadások polgári felügyeletét erősítették meg. A legfelsőbb katonai tanács határozatait polgári bírósági felülvizsgálat céljából hozzáférhetővé tették. Még további reformokra van szükség a hazai biztonsági szektor – különösen a csendőrség – polgári felügyeletének megszilárdításához, valamint a katonai igazságszolgáltatási rendszer területén történt előrelépések folytatásához.

Haladás történt az igazságszolgáltatás területén. A bírói és ügyészi főtanácsról, valamint az alkotmánybíróságról szóló törvény elfogadása keretet biztosít a bírói kar függetlenségének és pártatlanságának megerősítéséhez. Intézkedéseket hoztak továbbá a bírói kar hatékonyságának javítására, és a növekvő ügyhátralék kezelésére. Minden területen további lépésekre van szükség, ideértve a büntetőügyi rendszert is. Törökország jelenős ügyhátralékkal találja magát szemben súlyos függőben lévő bűnügyeket illetően, a börtönben fogva tartottak nagy aránya pedig nincs jogerősen elítélve. Emellett ellenőrizni kell a végrehajtást, mivel a máig hozott intézkedések megosztották az ország jogi közösségét és civil társadalmát. A bírósági eljárások nem elég átláthatóak. A bíróságok és ügyészségek sem az érdekelt feleket, sem a nagyközönséget nem tájékoztatják a közérdekű kérdésekről. Az igazságszolgáltatási reformstratégiát valamennyi érdekelt fél, a török jogi közösség és a civil társadalom bevonásával kell felülvizsgálni.

A stratégia és a korrupcióellenes cselekvési terv végrehajtása még gyerekcipőben jár. A korrupció továbbra is számos területen érzékelhető. A politikai pártok finanszírozásának és a mentelmi jogok alkalmazási körének átláthatatlansága továbbra is fontos kihívásokat jelent. Nagyobb politikai támogatásra van szükség a korrupcióellenes jogalkotási keret megerősítéséhez és végrehajtásához. Ami egy németországi csalási ügy kapcsán a Deniz Feneri jótékonysági szervezettel kapcsolatban végzett vizsgálatokat illeti, őrizetbe vették a legfelsőbb rádió- és televízió-tanács (RTUK) volt vezetőjét, és a Kanal 7 televíziós hálózat négy felső vezetőjét. Törökországnak eredményeket kell felmutatnia a vizsgálatok, vádemelések és ítéletek terén.

Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén korlátozott előrelépés történt. Jelentős erőfeszítésekre van még szükség, különösen a véleménynyilvánítás szabadsága és a vallásszabadság területén.

Némi előrelépés történt a nemzetközi emberi jogi egyezmények betartása terén, különösen az ENSZ kínzás elleni egyezményéhez csatolt fakultatív jegyzőkönyv (OPCAT) ratifikálásának köszönhetően. Számos reform évek óta függőben van. Az emberi jogi intézményekről szóló jogszabályokat teljes mértékben össze kell hangolni az ENSZ elveivel.

Folytatódott a kínzás és embertelen bánásmód megelőzése terén mutatkozó pozitív tendencia, a bűnüldözésben érintett tisztviselők által alkalmazott embertelen bánásmód előfordulását és súlyosságát illetően egyaránt. Továbbra is fordultak elő túlkapások e tisztviselők részéről, különösen a hivatalos fogvatartási helyeken kívül. Szavahihető bejelentések érkeztek állítólagos embertelen testi bánásmód eseteiről, amelyek főként a letartóztatás során alkalmazott túlzott erőszakról számoltak be. Nem történt előrelépés a büntetlenség kezelése terén, ideértve az állítólagos embertelen bánásmód bíróság elé vitt eseteit is.

Ami a börtönöket illeti, a börtönnépesség számának növekedés miatt komoly túlzsúfoltság jelentkezik, ami akadályozza a fogvatartási feltételek javítására irányuló kísérleteket. Már régóta esedékes a börtönökben alkalmazott panasztételi rendszer átalakítása. A kínzás elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének (OPCAT) végrehajtása várhatóan hozzájárul majd néhány ilyen probléma megoldásához. Külön figyelmet kell fordítani a fogva tartottaknak nyújtott orvosi ellátás kérdésére, valamint a fiatalkorúak fogva tartására vonatkozó feltételekre.

A véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében folytatódott a nyílt vita olyan érzékenynek ítélt kérdésekről, mint például a kurd és az örmény kérdés, a kisebbségi és kulturális jogok, valamint a katonaság szerepe. A véleménynyilvánítás szabadságának jogát azonban aláássa, hogy nagy számban indítottak jogi eseteket és vizsgálatokat újságírók, írók, akadémikusok és az emberi jogok védelmezői ellen. Ez öncezúrát okoz, ami a médiát érő indokolatlan nyomással együtt komoly aggályokat vet fel. A jelenlegi jogszabályok nem garantálják kellően a véleménynyilvánítás EJEE és az EJEB ítélkezési gyakorlata szerinti szabadságát, és a bíróságok korlátozó értelmezésnek adnak teret. A weboldalak gyakori betiltása ugyancsak súlyos aggodalomra ad okot. Összességében Törökország jogszabályai és igazságszolgáltatási gyakorlata akadályozzák az információk és a gondolatok szabad megosztását.

A gyülekezési szabadság tekintetében történt némi előrelépés helyi szinten: különféle békés tüntetésekre került sor, többek között Newroz (a kurd új év) napján, valamint május 1-jén. Az ország délkeleti részén és az egyéb tartományokban szervezett tüntetések általában a kurd kérdéshez, a diákok jogaihoz, a felsőoktatási felügyeleti bizottság (YÖK) tevékenységeihez és a szakszervezeti jogokhoz kapcsolódtak, és általában aránytalan erőszakos túlkapások jellemezték őket.

Az egyesülés szabadságára vonatkozó jogszabályok nagyjából megfelelnek az uniós normáknak. Továbbra is túlzott ellenőrzéseket alkalmaznak, valamint korlátozóan értelmezik a jogot. Nincs fejlemény a politikai pártok megszüntetéséről szóló jogi rendelkezések módosításával kapcsolatban.

A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság terén korlátozott előrelépés történt. A szabad vallásgyakorlást általában tiszteletben tartják. Folytatódott az alevi és a nem muzulmán vallási közösségekkel folytatott párbeszéd. A kisebbségekhez tartozó vallási közösségek tagjai továbbra is ki vannak téve a szélsőségesek fenyegetéseinek. Az emberi jogokról szóló európai egyezménynek megfelelő jogi keretet kell azonban még kialakítani ahhoz, hogy a nem muzulmán vallási közösségek és az alevi közösség működését ne nehezítsék indokolatlan kötöttségek.

A nők jogainak védelme, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nőket érő erőszak elleni küzdelem továbbra is fontos kihívást jelent. Nagyjából készen áll a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget garantáló jogi keret. További jelentős erőfeszítésekre van azonban szükség ahhoz, hogy ebből a jogszabályi keretből politikai, társadalmi és gazdasági valóság legyen. A jogszabályokat az egész országban következetesen végre kell hajtani. A becsületgyilkosságok, a korai és erőltetett házasságok és a nők ellen családon belül elkövetett erőszak továbbra is komoly problémát jelentenek. További képzésekre és tudatosító tevékenységekre van szükség a nők jogaival és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban, különösen a rendőrség körében.

A gyermekek jogai tekintetében még kellő számú fiatalkorúakkal foglalkozó bíróságot kell létrehozni, a hatályos jogszabályokkal összhangban. A gyerekek fogva tartására jellemző, hogy azt nem a minimálisan szükséges időtartamra rendelik el, vagy nem történik a megfelelő körülmények között. Minden területen – például az oktatás, a gyermekmunka elleni küzdelem, az egészségügy, az igazgatási kapacitás és koordináció terén – fokozni kell az erőfeszítéseket, ideértve a megelőző és rehabilitációs intézkedéseket is.

Folytatódtak a szociális szempontból kiszolgáltatott helyzetű személyek és a fogyatékossággal élők helyzetének javítását célzó erőfeszítések. További intézkedésekre van azonban még szükség ahhoz, hogy e személyek még inkább részt vehessenek a társadalmi és gazdasági életben.

További erőfeszítésekre van szükség a diszkrimináció elleni küzdelem területén. Nincs még átfogó diszkriminációellenes törvény.

Az országnak továbbra is számos kihívással kell szembenézni a munkaügyi és a szakszervezeti jogok területén. A jelenlegi jogi keret nincs összhangban az uniós normákkal és az ILO-egyezményekkel. A szociális partnerek között továbbra is fennálló nézeteltérések, valamint a megfelelő politikai eltökéltség hiánya miatt nem történt előrelépés e területen.

Ami a tulajdonjogokat illeti, az alapítványokról szóló 2008-as törvényt módosító jogszabály megkönnyíti az ingatlanok nem muzulmán vallási közösségeknek történő visszaszolgáltatását.

Törökország továbbra is korlátozott megközelítést alkalmaz a kisebbségekre. A nyelvek, a kultúra és az alapvető jogok védelme és teljes mértékű, az európai normákkal összhangban történő tiszteletben tartása még nem valósult meg. Törökországnak további erőfeszítéseket kell tennie, hogy erősítse a toleranciát és előmozdítsa a kisebbségek társadalmi integrációját. Még nem történt meg a meglévő jogszabályok átfogó felülvizsgálata, és még nem hoztak létre védelmi mechanizmusokat vagy szaktestületeket a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia leküzdésére.

Törökország előrelépést tett a kulturális jogok területén, ami különösen abban nyilvánul meg, hogy valamennyi nemzeti rádió és televízió csatorna immár a töröktől eltérő nyelveket is használ, és a helyi önkormányzatok is többnyelvűvé váltak. Engedélyezték, hogy a Muş Alparslan Egyetemen kurd nyelvi és irodalmi tanszék jöjjön létre. A politikai életben, a közszolgálatokkal való kapcsolattartásban és a börtönökben továbbra is vannak korlátozások a töröktől eltérő nyelvek használatát illetően. A töröktől eltérő nyelvek használatának jogi kerete korlátozó értelmezéseket tesz lehetővé, végrehajtása pedig országszerte továbbra is következetlen.

Némi előrelépés történt a romákat illetően, különösen a diszkriminatív jogszabályok módosításával. Nincs átfogó politika a romák helyzetének kezelésére.

A keleti és délkeleti régióval kapcsolatban nem követték a 2009-es demokratikus nyitást. Aggodalomra ad okot, hogy megválasztott politikusokat és emberi jogok védelmezőit tartanak fogva. A 80-as és 90-es években délkeleten elkövetett törvénytelen kivégzésekkel és kínzással kapcsolatban még mindig nem derült fény az igazságra, ahhoz még le kell folytatni a kellő jogi eljárást. A gyalogsági aknák és a faluőrség-rendszer továbbra is aggodalomra adnak okot.

A terrortámadások fokozódtak. A PKK szerepel az EU terrorista szervezetekről összeállított listáján.

A hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek kártalanítása folytatódott. Még értékelni kell a rendszer általános hatékonyságát, és nemzeti stratégiát kell kidolgozni a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek igényeinek hatékonyabb megválaszolására. Némi javulás ellenére, a menekültekre és menedékkérőkre vonatkozó átfogó jogi keret hiánya akadályozza a megfelelő feldolgozás biztosítását. Tovább kell javítani az idegenrendészeti központokban uralkodó általános körülményeket.

Ami a regionális kérdéseket és a nemzetközi kötelezettségeket illeti, Törökország a ciprusi kérdés átfogó rendezése érdekében újfent támogatásának adott hangot a két közösség vezetője között az ENSZ főtitkárának jószolgálati missziója keretében folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban. A Tanács és a Bizottság ismételt felhívásai ellenére azonban Törökország még mindig nem tett eleget a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének maradéktalan és megkülönböztetésmentes módon való végrehajtására vonatkozó kötelezettségének, valamint nem hárította el az áruk szabad mozgását nehezítő akadályok összességét az Európai Közösség és tagállamai 2005. szeptember 21-i nyilatkozata, valamint a Tanács következtetései – beleértve a 2006. decemberi és a 2010. decemberi következtetéseket – szerint. Nem történt előrelépés a Ciprusi Köztársasággal való bilaterális kapcsolatok rendezése felé.

Ami a Görögországgal való kapcsolatokat illeti, Törökország folyamatos erőfeszítéseket tesz a bilaterális kapcsolatok javítására. Folytatódtak a tájékozódó jellegű bilaterális megbeszélések. Görögország jelentős számú hivatalos panaszt tett azzal kapcsolatban, hogy Törökország továbbra is megsérti felségvizeit és légterét, ideértve a görög szigetek fölött haladó járatokat is.

Törökország jelentősen elmélyítette a Nyugat-Balkánnal ápolt kapcsolatait, ami erős elkötelezettséget tükröz a régió békéjének és stabilitásának előmozdítása mellett.

Törökország gazdaságát jelenleg erőteljes gazdasági fellendülés jellemzi. Javul az államháztartás helyzete, valamint egyre nagyobb a bizalom az ország gazdasági kilátásainak és stabilitásának tartós átalakulása iránt. Mindazonáltal a gazdasági tevékenység erős hazai kereslet által vezérelt rohamos bővülése jelentős és emelkedő külső egyensúlyhiányt okozott, ami veszélyezteti a makrogazdasági stabilitást.

A gazdasági kritériumokat illetően Törökország működő piacgazdaság. Feltételezhetően képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, feltéve hogy felgyorsítja az átfogó strukturális reformprogram végrehajtását.

A gazdaság 2010-ben és 2011 első felében rohamos fellendülésnek indult. A magas GDP-növekedésnek és a foglalkoztatás erőteljes növekedésének köszönhetően csökkent a munkanélküliség. Elsősorban a magas ciklikus bevételeknek és az alacsonyabb kamattehernek köszönhetően továbbra is jó úton van az államháztartás konszolidációja. A korábbi reformoknak köszönhetően a pénzügyi szektor igen erősnek mutatkozott, a jogi rendszer pedig továbbra is viszonylag jól működik. Továbbá, az állami támogatások ellenőrzéséről szóló új törvény, valamint a szabályozó hatóság működése fokozhatja az átláthatóságot, valamint csökkentheti az állami támogatásokat. Megerősödött a piaci erők egymás közötti szabad kölcsönhatása. A privatizáció felgyorsult. Törökország legfontosabb kereskedelmi partnere és befektetője továbbra is az EU.

A kereskedelmi deficit és a folyó fizetési mérleg hiánya azonban emelkedett, és jelentőssé vált a külső egyensúlyhiány. A monetáris politika csupán csekély mértékben bizonyult sikeresnek ahhoz, hogy visszafordítsa a hitelnövekedés görbéjét, ami a magas nyersanyagárakkal együtt továbbra is súlyosbítja Törökország folyó fizetési mérlegének növekvő hiányát. A költségvetéspolitika nagyobb támogatást nyújt, valamint konkrét és célzott mikroprudenciális intézkedéseket dolgoznak ki – többek között a banki szabályozó hatóság – ahhoz, hogy elősegítsék a gazdaság zökkenőmentes talpra állását, valamint enyhítsék a monetáris politikára nehezedő nyomást. Törökország exportjának versenyképessége valamelyest romlott az ár és költség tekintetében. Az infláció emelkedni kezdett, ami nagyrészt az energia- és élelmiszerárak emelkedésének, az élénk gazdasági tevékenységnek, valamint az adminisztrációs árak emelkedésének tudható be. A strukturális reformokat határozottabban kell végrehajtani. A költségvetés átláthatóságának fokozását, valamint a költségvetési politika fokozottabb megalapozását célzó intézkedések szerények voltak ugyan, de elősegítették, hogy Törökország bizalmat nyerhessen a piacok iránt. A piac elhagyása továbbra is nehéz, a csődeljárások pedig továbbra is viszonylag nehézkesek.

Törökország még jobban felkészült a tagsággal kapcsolatos kötelezettségek felvállalására. A legtöbb területen előrelépés történt. Bizonyos területeken – például az áruk szabad mozgása, a trösztellenes politika és az állami támogatások, az energiaügy, a gazdasági és monetáris politika, a vállalkozás- és iparpolitika, a fogyasztóvédelem, a statisztika, a transzeurópai hálózatok, valamint a tudomány és kutatás területén – különösen jól halad a közelítés. Más területeken, például a környezetvédelem, a közbeszerzés, a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a szociálpolitika és foglalkoztatás, valamint az adózás területén folytatni kell a jogharmonizációt célzó erőfeszítéseket. A jogszabályok érvényesítését meg kell erősíteni például a szellemi tulajdonjogok és a pénzmosás elleni küzdelem területén. Ami a vámuniót és a külkapcsolatokat illeti, be kell fejezni a jogharmonizációt, különösen például az általános preferenciarendszer területén. Számos, a kereskedelmet tartósan zavaró tényező még mindig megoldatlan. Kulcsfontosságú, hogy Törökország teljes mértékben tiszteletben tartsa a vámunió keretében vállalt kötelezettségeit. A területek többségén Törökországnak feltétlenül fejlesztenie kell az uniós vívmányokkal való megbirkózáshoz szükséges igazgatási kapacitását.

Az áruk szabad mozgása tekintetében előrehaladott állapotban van a jogharmonizáció, ám a jelentés által felölelt időszakban korlátozott előrelépés történt. A kereskedelem technikai akadályai továbbra is gátolják az áruk szabad mozgását, amivel Törökország megszegi a vámunió keretében vállalt kötelezettségeit. Alig jelenthető fejlődés a munkavállalók szabad mozgása területén, ahol továbbra is gyerekcipőben jár az uniós vívmányok alkalmazására történő felkészülés. A letelepedéshez való jog, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának területét érintő jogharmonizáció ugyancsak gyerekcipőben jár. Nem történt előrelépés a letelepedéshez való jog, valamint a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadsága, a postai szolgáltatások, valamint a szakképzettségek kölcsönös elismerése területén. A tőke szabad mozgását illetően Törökország némi előrelépést tett, különösen a tőkemozgásokra és kifizetésekre vonatkozóan. Nem történt előrelépés a külföldiek ingatlanvásárlásának fokozatos liberalizációja terén, ahol továbbra is különféle akadályokkal kell számolni. A tőkemozgásokkal kapcsolatban számos ágazatban továbbra is vannak korlátozások, többek között az EU-ból származó közvetlen befektetésekre vonatkozóan. A terrorizmus finanszírozásának megakadályozását célzó jogi keret továbbra sincs készen, a pénzügyi fellépések munkacsoportja pedig fekete listára vette Törökországot az e területen fennálló stratégia hiányosságai miatt.

Korlátozott előrelépés jelenthető a közbeszerzés területén. Az intézményi rendszer helyén van, az igazgatási kapacitás azonban még fejlesztésre szorul. Készen van, de még elfogadásra vár a jogharmonizációs stratégia tervezete és a határidőhöz kötött cselekvési terv. Törökország továbbra is alkalmaz az uniós vívmányoknak ellentmondó eltéréseket. Folytatnia kell a jogharmonizációt, különösen a közszolgáltatások, koncessziók, valamint a köz- és a magánszféra közötti partnerségek területén. Ami a társasági jogot illeti, jelentős előrelépés történt az új török kereskedelemjogi törvénykönyv elfogadása óta, amely várhatóan ösztönzi a nyitottságot, átláthatóságot, valamint a nemzetközi számviteli és ellenőrzési standardokhoz való csatlakozást. A könyvvizsgálat jogi és intézményi kerete még nem jött létre, és a kereskedelmi igazságszolgáltatáshoz szükséges kapacitást sem erősítették meg. A szellemi tulajdonjogok területén viszonylag előrehaladott a jogszabályok közelítése, a végrehajtás azonban továbbra sem megfelelő. A nemrégiben létrehozott szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó munkacsoport – a Bizottsággal együtt – a csatlakozási tárgyalások egyik kulcsfontosságú elemét kezeli. Továbbra is függőben van a szellemi és ipari tulajdonjogokat – beleértve a visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat is – szabályozó frissített jogszabály-tervezetek elfogadása. Nagyon fontos a szellemi tulajdonjogok különböző érdekelt felei és az állami szervek közötti koordináció és együttműködés, valamint általános tudatosító kampányokra van szükség a szellemi tulajdonjogok megsértésének kockázataival kapcsolatban.

A versenypolitikát illetően Törökországban magas szinten áll a trösztellenes és összefonódással kapcsolatos jogszabályok közelítése. A versenyhatóság megfelelő függetlenséggel, hatékonyan hajtja végre a trösztellenes szabályokat. Jó előrelépés történt az állami támogatásokat illetően. Külön megemlítendő, hogy létrejött az állami támogatásokat ellenőrző hatóság. Ugyanakkor számos fontos állami támogatási rendszert még össze kell hangolni a vámunió szabályaival.

További előrelépés történt a pénzügyi szolgáltatások területén, különösen azzal, hogy a banki szabályozó intézkedéseket hozott a pénzügyi stabilitás megszilárdítására. Összességében azonban még nem teljes az uniós vívmányokhoz való közelítés, különösen a biztosítási szektorban. Ami az információs társadalmat és a médiát illeti, némi előrelépés jelenthető az elektronikus kommunikáció területén, valamint jó haladás történt az audiovizuális politika kérdésében.

A mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén ugyancsak beszámolhatunk némi előrelépésről. Jelentős előrelépés történt a vidékfejlesztést célzó előcsatlakozási támogatási eszköz (IPARD) program végrehajtásában, amelynek eredményeként a Bizottság határozatot hozott az uniós alapok irányításának átruházásáról, valamint az IPARD program második szakaszára való felkészülésben. A mezőgazdaság támogatását célzó politika jelentősen különbözik a KAP-tól, és még mindig nincs stratégia a kettő összehangolására. Ugyancsak súlyos hiányosságnak számít, hogy nem sikerült teljes mértékben megszüntetni a marhaimportot nehezítő akadályokat. Ami az élelmiszerbiztonságot, az állat- és növény-egészségügyi politikát illeti, előrelépés történt az uniós vívmányokhoz való közelítés, illetve azok végrehajtása terén. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium átszervezése pozitív lépés a hivatalos ellenőrzési rendszerek megerősítése felé. Az általános ellenőrzési rendszerek még mindig nem felelnek meg teljes mértékben az uniós vívmányoknak. Jelentős erőfeszítésekre van szükség az állategészségügy területén, valamint ahhoz, hogy az agrárélelmiszeri létesítményeket teljes mértékben megfelelővé tegyék az uniós higiéniai és strukturális követelményeknek. A halászat területén általánosságban némi haladást jelenthetünk. Némi előrelépés történt különösen az igazgatási struktúrák felállítása, valamint az erőforrás-kezelés és flottaigazgatás terén. Törökország várhatóan további előrelépést tesz egyéb területeken, például a vizsgálatok és ellenőrzések terén is.

Némi előrelépés történt a közlekedési ágazat jogszabályainak közelítése területén, a vasúti ágazat kivételével. A tengeri és szárazföldi közlekedés területén továbbra is előrehaladott a jogharmonizáció, a légi közlekedés területén viszont lassabban halad. A légi közlekedés biztonságát továbbra is súlyosan veszélyezteti, hogy nincs kommunikáció a Törökországban és a Ciprusi Köztársaságban működő légiforgalmi irányító központok között. A tengeri közlekedés ágazatában az önkéntes alapon működő IMO tagállami auditálási rendszer várhatóan pozitív eredményeket teremt a nemzetközi egyezményekhez történő csatlakozáshoz. A végrehajtási kapacitás korlátozott, különösen a szárazföldön és tengeren szállított veszélyes áruk tekintetében.

Az energiaágazatban egyenetlen volt az előrelépés. Jó előrelépés történt a villamos energia és a megújuló energiaforrások belső piaca területén. Intézkedésekre van szükség a nukleáris biztonság, üzembiztonság, biztosítékok és a nonproliferáció lehető legmagasabb szintjének biztosítása érdekében. Ugyancsak további erőfeszítésekkel kell fejleszteni az energiaellátás biztonságát, a gázágazatot és az energiahatékonyságot.

Az adózást illetően korlátozott előrelépés történt a jogszabályok közelítésében, különösen a dohánytermékek adóztatására vonatkozó diszkriminációs gyakorlatok megszüntetése felé. A szeszes italokra kivetett jövedéki adó emelése ellentmond annak a cselekvési tervnek, amelyről a Bizottsággal állapodtak meg e kérdésben. Az adózásban alkalmazott diszkriminatív gyakorlatok felszámolása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ország további előrelépést tehessen e fejezetben. Nem tudunk előrelépést jelenteni a közvetlen adózás területén.

Törökország némi előrelépést tett a gazdasági és monetáris politika területén. A Központi Bank új politikai eszközöket fogadott el a pénzügyi stabilitás biztosítására: csökkentette az irányadó rátákat, ugyanakkor növelte a bankszektorra vonatkozó tartalékkövetelményeket. Törökország még nem fejezte be a jogharmonizációt a gazdasági és monetáris politika területén, különösen a Központi Bank teljes függetlenségét, valamint az állami szektor pénzügyi intézményekhez való kiváltságos hozzáférésének tilalmát illetően. Összességében a felkészültség előrehaladott állapotban van.

Érdemi előrelépésről lehet beszámolni a statisztika területén, ahol a jogszabályok közelítése általánosságban előrehaladott állapotban van. A jogszabályok további közelítésére van szükség, különösen a nemzeti számlák és a mezőgazdasági statisztikák területén.

Törökország korlátozott előrelépést tett a szociálpolitika és a foglalkoztatás területén. Az igazgatási kapacitás némi javulást mutat. A szakszervezeti jogokkal kapcsolatos alkotmánymódosítások nem eredményeztek további változásokat – az uniós normákkal és ILO-egyezményekkel összhangban – a teljes körű szakszervezeti jogok biztosítását célzó jogszabályokban. A nagymértékű fekete munka csökkentése, valamint a nők foglalkoztatási rátájának növelése továbbra is aggodalomra ad okot. A munkatörvény hatálya továbbra is korlátozott. Fel kell gyorsítani a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos jogszabályok végrehajtását. A szegénység kockázata továbbra is nagyon magas, különösen a vidéki lakosság és a gyerekek tekintetében. Még nem fogadták el az egyenlőségi testület létrehozásáról szóló törvényt.

Törökország további előrelépést tett a vállalkozás- és iparpolitika területén, ahol továbbra is megfelelő az uniós vívmányok tekintetében megvalósított jogharmonizáció szintje. Az előrelépés annak köszönhető, hogy elfogadták a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó iparstratégiát és cselekvési tervet, jobban rendelkezésre állnak a vállalkozás- és iparpolitikai eszközök, ágazati stratégiákat fogadtak el, valamint közelítettek a kereskedelmi ügyleteket érintő késedelmes kifizetések megelőzésével kapcsolatos szabályokhoz.

Törökország előrelépést tett a transzeurópai hálózatok, különösen a TEN-közlekedés területén. További erőfeszítésekre van szükség a megbízható közlekedési adatok tekintetében. Némi előrelépés jelenthető a TEN-energia területén is.

Ugyancsak előrelépésről számolhatunk be a regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja tekintetében. Késedelmek mutatkoznak azon testületek létrehozásában, amelyek majd átvennék e politikai területen az előcsatlakozási alapok pénzügyi igazgatásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Noha az előcsatlakozási alapok végrehajtását szolgáló intézményi keret véglegesen kialakult és az igazgatási kapacitás is javult, a végrehajtás felgyorsítása érdekében e kapacitást tovább kell erősíteni, és javítani kell a koordinációt az összes vonatkozó intézmény között.

Összességében előrelépés történt az igazságszolgáltatás területén.

A korrupció elleni küzdelem tekintetében korlátozott előrelépés történt a korrupció elleni stratégia és cselekvési terv végrehajtása terén. Továbbra is komoly hiányosságot jelent, hogy nem átlátható a politikai pártok finanszírozása, valamint a mentességek kiterjedése. Törökországnak eredményeket kell felmutatnia a vizsgálatok, vádemelések és ítéletek terén.

Törökország egyenetlen előrelépést tett a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén. A külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló törvény elfogadását, valamint a migránsokat és menekülteket megillető jogok biztosítékait továbbra is prioritásként kell kezelni a hatékony menekültügyi és migrációkezelési rendszer szilárd jogalapjának biztosításához, valamint a migránsok és menekültek jogainak garantálásához. Mindössze korlátozott előrelépés jelenthető a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén. A kábítószer és a szervezett bűnözés területén történt némi előrelépés. Korlátozott előrelépés jelenthető a rendőrségi együttműködés és a terrorizmus területéről. Az előrehaladás ugyancsak korlátozott a vízumpolitika és a vámügyi együttműködés területén. Nagyon korlátozott együttműködésről számolhatunk be a határrendészet területén, ahol a kulcsfontosságú kérdések között szerepel az új határbiztonsági ügynökség létrehozásáról szóló törvény elfogadása, valamint az ügynökségek közötti együttműködés előmozdítása. Törökország továbbra is fontos tranzit és célország az illegális bevándorlók számára. Erőfeszítésekre van szükség az illegális migráció megelőzésére, valamint az illegális bevándorlók visszafogadására.

Törökország jól felkészült a csatlakozásra a tudomány és kutatás területén. Érdemi előrelépés történt az Európai Kutatási Térségbe történő integráció, valamint az Innovatív Unió előkészítése felé. Összességében Törökország egyre nagyobb mértékben és sikeresebben vesz részt az EU hetedik kutatási keretprogramjában, de további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy eleget tegyen a kiválósági követelménynek, valamint versenyképesen vehessen részt az EU kutatási programjaiban.

Előrelépés történt az oktatást és kultúrát illetően, különösen az oktatás és képzés területén. Tovább nőtt a közösségi programok iránti érdeklődés. Némi eredményről lehet beszámolni a kultúra területén, azonban nem volt előrelépés a jogszabályok közelítésében.

Ami a környezetvédelmet illeti, Törökország jó előrelépést tett a hulladékgazdálkodás területén, ugyanakkor csupán korlátozott előrelépés jelenthető a horizontális jogszabályok, a levegőminőség, az ipari szennyezés, valamint az ellenőrzés és kockázatkezelés terén. Törökország nagyon korlátozott előrelépést tett a vízminőség és a vegyi anyagok területén, valamint az igazgatási kapacitást illetően. Nem tudunk előrelépést jelenteni a természetvédelem területén. Az éghajlatváltozás tekintetében Törökország korlátozott előrelépést tett az uniós éghajlat-változási követelményekkel kapcsolatos tudatosítás terén, de még sokkal erőteljesebb és ambiciózusabb éghajlat-politikát kell kidolgozni, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Meg kell erősíteni az igazgatási kapacitást.

Némi előrelépés jelenthető a fogyasztó- és az egészségvédelem területén. A fogyasztóvédelem területén még el kell fogadni a fogyasztóvédelemről és az általános termékbiztonságról szóló felülvizsgált kerettörvényeket. A piacfelügyeleti tevékenységek javulásához további pénzügyi és humán erőforrásokra van szükség, valamint meg kell erősíteni a fogyasztói NGO-kkal folytatott együttműködést. A közegészségügy területén Törökország még nem fejezete be a jogharmonizációs folyamatot, és nem hozta létre a jogszabályok végrehajtásának javítását szolgáló igazgatási kapacitást ahhoz, hogy javítsa a lakosság egészségügyi és biztonsági helyzetét.

Az EU-val kialakított vámuniójának köszönhetően Törökország magas szintű jogharmonizációt valósított meg a vámügyi jogszabályok területén. Nem egyeztethető össze a vámunióval az ország belépési pontjain üzemelő boltok vámmentes jogállása, valamint az EU-ban szabad forgalomban lévő termékeket behozó importőröket érintő azon követelmény, hogy a vámkezelés előtt szolgáltassanak információt a származásról. A szabad területekről, felügyeletről és vámkontingensekről szóló jogszabályokat még közelíteni kell. A kockázatalapú ellenőrzések javítása és az eljárások egyszerűsítése megkönnyítené a jogszerű kereskedelmet azáltal, hogy csökkentené a fizikai ellenőrzéseket. A vámokat illetően még mindig nem elég hatékony a szellemi tulajdonjogok érvényesítése, valamint hiányoznak a hamisított áruk kezelésére vonatkozó intézkedések.

A vámuniónak köszönhetően Törökország a jogszabályok magas szintű közelítését valósította meg a külkapcsolatok területén. Továbbra is vannak bizonyos eltérések olyan területeken, mint például az általános preferenciarendszer, annak földrajzi lefedettsége tekintetében.

Törökország folytatta az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodását, a jelentésben felölelt időszak alatt általánosságban visszaesett Törökország KKBP-nyilatkozatokhoz történő közelítése, és az ország nem igazodott az EU Iránra, Líbiára és Szíriára vonatkozó korlátozó intézkedéseihez. Törökország párbeszédre és konzultációra törekedett az EU-val különféle külpolitikai kérdésekben. Törökország igyekezett rendezni kapcsolatait olyan szomszédos országokkal, mint Irak, ideértve a kurd regionális kormányt is. Nem történt előrelépés az Örményországhoz fűződő kötelékek normalizálása terén. A gázai flottilla elleni 2010-es támadás óta tovább romlottak a kapcsolatok Izraellel. A független ENSZ jelentés közzétételét követően Törökország lefokozta Izraellel fenntartott kapcsolatait, valamint felfüggesztette az Izraellel kötött katonai megállapodásokat.

Törökország továbbra is hozzájárul a KBVP-hez, és jobban részt kíván venni annak tevékenységeiben. Továbbra is megoldásra vár az EU-NATO együttműködés kérdése, amelyben a „Berlin plusz rendelkezéseken” túl elvileg minden EU tagállam részt vesz. A Wassenaari Egyezményben való tagsággal kapcsolatban Törökország nem igazodik az EU álláspontjához.

Némi előrelépést jelenthetünk a pénzügyi ellenőrzés területén, ahol máris viszonylag előrehaladott a jogszabályok közelítése. Teljes egészében hatályba lépett az államháztartás igazgatásáról és ellenőrzéséről szóló törvény. Felül kell vizsgálni az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzéséről szóló politikai dokumentumot és cselekvési tervet. A török számvevőszékről szóló törvény elfogadása jelentős lépésnek számít a külső könyvvizsgálat vonatkozó nemzetközi standardokhoz történő további közelítését illetően. A török csalás elleni együttműködési struktúrának még jobban meg kell erősítenie koordinációs szerepét, működési függetlenségét, valamint működési hálózatát.

Korlátozott előrelépést jelenthetünk a pénzügyi és költségvetési rendelkezések területén. Nagyon gyerekcipőben járnak még a saját források rendszerének létrehozására tett igazgatási előkészületek.

Izland

Izland továbbra is eleget tesz a politikai kritériumoknak. Izland működő demokrácia, amely erős intézményekkel és a képviseleti demokrácia mélyen gyökerező hagyományaival rendelkezik. Az ország igazságszolgáltatási rendszere továbbra is magas színvonalú, és Izland biztosítja, hogy az alapvető jogok már jelenleg is magas fokú védelmét folyamatosan tovább erősítik.

A kormánykoalíció egysége számos alkalommal megmérettetett, de stabilan kiállta a próbát. A hazai színtéren a politikai erők és a lakosság eltérő nézeteket képviselnek az uniós csatlakozás jövőbeni lehetőségével kapcsolatban. Kommunikációs tevékenységek kezdődtek azzal a céllal, hogy tájékozott vitát mozdítsanak elő Izland csatlakozási folyamatával kapcsolatban.

Továbbra is jól működött mind a kormány, mind a parlament. 2011 áprilisában alkotmánytanácsot hoztak létre abból a célból, hogy felülvizsgálja az Alkotmányt, valamint módosításokat javasoljon azzal kapcsolatban. Továbbá jogszabályokat dolgoztak ki azzal a céllal, hogy még hatékonyabbá tegyék a parlamentet és a közigazgatást.

Érdemi előrehaladás jelenthető a speciális vizsgáló bizottság által a pénzügyi válság politikai és közigazgatási következményeivel kapcsolatban tett ajánlások végrehajtása terén. Ezen ajánlásoknak megfelelően 2011 márciusában összehívták a felső bíróságot (Impeachment Court), hogy hozzon ítéletet a volt miniszterelnök elleni ügyben, akit ennek következtében 2011 májusában súlyos mulasztás miatt elítéltek. Ezzel párhuzamosan a különleges ügyész hivatala továbbra is hatékonyan működött. Számos csalás jellegű üzleti gyakorlattal kapcsolatos ügyet vizsgált a bankszektorban, amelynek következtében letartóztatásokra is sor került.

Előrelépés jelenthető az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes keret hatékonyságának további erősítése terén. Számos bírát neveztek ki a bíróságról szóló módosított törvény szabályaival összhangban, 2011 februárjában pedig megerősítették az ENSZ korrupcióellenes egyezményét. Az összeférhetetlenség tekintetében Izland külön magatartási kódexeket kezdett kidolgozni a miniszterekre és egyes alkalmazotti kategóriákra vonatkozóan.

Izland továbbra is védi az alapvető jogokat, ideértve a gazdasági és szociális jogokat is. Még mindig nem erősítették meg az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményét.

Az izlandi gazdaság lassan kezd kilábalni az országot sújtó pénzügyi válság következményeiből, valamint az azt követő súlyos és hosszadalmas recesszióból, de a növekedési kilátások továbbra sem túl biztatóak, mivel a háztartások és a vállalatok továbbra is súlyosan el vannak adósodva. A gazdaságpolitikák középpontjában továbbra is a stabilizáció áll, amelyet az IMF program sikeres végrehajtása is megerősít. Nemrégiben a növekvő infláció következtében a központi bank emelte a kamatlábakat, a költségvetési politika ugyanakkor valamivel kiegyensúlyozottabb volt. Továbbra is kihívást jelent a költségvetés kiadások által vezérelt, az államháztartási hiány fenntartható szintre csökkentését célzó kiigazítása. A munkanélküliség magas, különösen a fiatalok és a hosszú ideje munkanélküliek körében. Noha előrehaladás történt a bankszektor átalakítása terén, a gazdaságra továbbra is rányomja bélyegét a rosszul működő pénzügyi szektor, és kulcsfontosságú kihívást jelent a tőkemozgások ellenőrzésének felszámolása.

A gazdasági kritériumokat illetően Izland működő piacgazdaságnak tekinthető. A pénzügyi szektor gyengeségei és a tőkemozgásokra vonatkozó korlátozások azonban még mindig gátolják az erőforrások hatékony elosztását. Izland várhatóan képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli versenynyomással és piaci erőkkel, feltéve, hogy megfelelő makrogazdasági politikával és strukturális reformokkal továbbra is foglalkozik a jelenlegi strukturális gyengeségekkel.

Az erőteljesen az árfolyam-stabilizációra és a költségvetési konszolidációra összpontosító szakpolitika segített magasabb szintre visszaállítani a makrogazdasági stabilitást. A kereskedelmi többletekre és a növekvő árfolyamra válaszként a központi bank 2010 második felében tovább csökkentette az irányadó kamatot, de 2011 augusztusától a gyengülő valutára és a jelentősen emelkedő éves inflációra reagálva kissé szorosabbra fogta a monetáris politikát. Folytatódtak az állami bevételek megerősítésére és a kiadások csökkentésére irányuló erőfeszítések. Az államadósság magas szintjére tekintettel intézkedéseket hoztak a refinanszírozási kockázatok csökkentésére és a helyi önkormányzatok büdzséjének megerősítésére. Tovább nőttek a devizatartalékok, és a központi bank közelmúltbeli becslései azt mutatják, hogy kezelhetőbbé vált a külső adósság helyzete. Új intézkedéseket hoztak a magánszektor adósság-átütemezésének felgyorsítására. Felülvizsgált stratégiát fogadtak el a tőkeszámla-liberalizációra, amelynek végrehajtása továbbra is kihívást jelent. Rugalmas maradt a munkaerőpiac, és a részvételi arányok is viszonylag magasak. Az ország alapvető infrastruktúrája jó, bőséges természeti erőforrásokkal rendelkezik, és lakossága általában véve jól képzett.

A makropénzügyi kockázatok azonban továbbra is magasak. A hazai kereslet fellendült, de a talpra állás nagyban olyan ideiglenes intézkedéseken alapszik, amelyek a magánfogyasztást támogatták. Továbbra is kockázatokkal és bizonytalanságokkal kell számolni azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne a jövőben serkenteni és fenntartani a növekedést. A pénzügyi szektorra továbbra is rányomja bélyegét az eszközök gyenge minősége, a hatékony pénzügyi közvetítést pedig továbbra is akadályozza, hogy még nem fejeződött be a magánszektor adósságátütemezése. Az államadósság a GDP 90%-a fölé emelkedett. Az államháztartási konszolidáció kissé nyugodtabb tempóban haladt előre, a költségvetés pedig továbbra is azzal a kihívással találja magát szemben, hogy a hosszú távú fenntarthatóság érdekében súlyos kiadáscsökkentéseket kell végrehajtani. A költségvetési kockázatok a jelentős feltételes kötelezettségeknek és az Icesave megoldatlan kérdésének tulajdoníthatók. A munkaerőpiacra továbbra is súlyosan rányomja bélyegét a válság utáni recesszió; az országban a munkanélküliség minden korábbinál magasabb szintet ért el, azon belüli is különösen nagy a fiatalok és a hosszú idő óta munkanélküliek aránya. Az üzleti környezet hiányosságai – például egyes ágazatokban a piacra lépés komoly nehézségei – akadályozzák a növekedést, a befektetést és a fejlesztést. Az ipari struktúra továbbra is csekély mértékben diverzifikált.

Az elért haladásról szóló első jelentés módszertanával összhangban továbbra is Izland Európai Gazdasági Térségben (EGT) való részvétele alapján, valamint az EGT keretében nyújtott mentességek és az EGT hatályán kívül eső uniós jogszabályok figyelembe vételével mértük, hogy Izland mennyire képes felvállalni a tagsággal járó kötelezettségeket. Az uniós vívmányok előírásainak teljesítésére való felkészültség szintje összességében továbbra is jó, különösen Izland Európai Gazdasági Térségben való részvételének köszönhetően.

A Icesave körüli vita továbbra is megoldatlan. A tárgyalási erőfeszítések ellenére 2011 áprilisában népszavazás útján elutasították az Egyesült Királyság és Hollandia felé fennálló tartozás visszafizetéséről szóló új törvényt. A kormány megerősítette, hogy a népszavazás eredménye nem érinti az Egyesült Királyság és Hollandia javára történő kifizetések megkezdését, amelyek 2011 végére vannak előütemezve. 2011 májusában a kormány megválaszolta az EFTA Felügyeleti Hatóság 2010. májusi felszólító levelét. 2011 júniusában az EFTA Felügyeleti Hatóság megkezdte a jogsértési eljárás második szakaszát, azaz indokolással ellátott véleményt adott ki. E vélemény teljes mértékben megismétli a korábbi felszólító levél megállapításait, nevezetesen azt, hogy Izland a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvet megsértve járt el. Az Európai Bizottság egyetért az EFTA Felügyeleti Hatóság jogi elemzésével. Az izlandi kormány szeptember végén megválaszolta az EFTA Felügyeleti Hatóság indokolással ellátott véleményét, amelyet a Hatóság jelenleg részletes vizsgálat alá vet, mielőtt az ügyben további intézkedésről hozna döntést. Ebben a szakaszban az Icesave-vita továbbra is rendezetlen.

Viszonylag lassan ugyan, de folytatódott a tagsággal járó kötelezettségek felvállalására való felkészülés, az EGT-megállapodás által részben fedett területeken, és az EGT-megállapodás hatálya alá nem tartozó fejezetekben egyaránt. Izland jogszabályai továbbra is nagy mértékben összhangban állnak az uniós vívmányokkal és jelentős részben alkalmazzák azokat az EGT-megállapodás hatálya alá tartozó olyan területeken, mint például az áruk szabad mozgása, a munkavállalók szabad mozgása, a letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a tőke szabad mozgása, a közbeszerzés, a társasági jog, a szellemi tulajdonjogok, a versenypolitika, a pénzügyi szolgáltatások, valamint az információs társadalom és a média.

Az előrehaladásról szóló jelentés azt is megerősíti, hogy a csatlakozási folyamat során valószínűleg kihívásokkal kell majd számolni az alábbi területeken: pénzügyi szolgáltatások, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat, a tőke szabad mozgása, élelmiszerbiztonság, állat- és növény-egészségügyi politika, adó- és vámügyek.

Ami az igazgatási kapacitást illeti, figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy meglegyenek és továbbra is rendelkezésre álljanak az uniós csatlakozási folyamatra való felkészüléshez szükséges humán és pénzügyi erőforrások.

Az áruk szabad mozgása terén Izland jogszabályai továbbra is nagyon jól megfelelnek az uniós vívmányoknak. Ugyanakkor nem jelenthetünk jogalkotási fejleményt a horizontális intézkedések és a „régi megközelítés” szerinti termékjogszabályok tekintetében. Még számos olyan területen be kell fejezni az átültetést, ahol új uniós vívmányokat fogadtak el.

A munkavállalók szabad mozgása terén Izland továbbra is jól megfelel az uniós vívmányoknak.

A letelepedési joggal és a szolgáltatásnyújtás szabadságával kapcsolatos jogszabályok továbbra is nagy mértékben összhangban állnak az uniós vívmányokkal; ez alól kivételt képez a postai szolgáltatásokról szóló irányelv. A szolgáltatási irányelv végrehajtását 2011 júliusában jelentették be.

Néhány kivételtől eltekintve Izland nagyban alkalmazza a tőke szabad mozgásával kapcsolatos vívmányokat. A pénzügyi válságot követően azonban Izland továbbra is ellenőrzi a tőkemozgásokat, amit az uniós csatlakozás bekövetkeztéig meg kell szüntetni.

A közbeszerzés területén Izland továbbra is nagyjából megfelel az uniós vívmányoknak. A jogorvoslatok és a védelmi közbeszerzések területén még mindig nem teljes a jogharmonizáció.

A társasági jog területén Izland nagyfokú jogközelítést ért el, és az uniós vívmányok jelentős részét már alkalmazza. A számviteli standardokkal és a nemzetközi ellenőrzési standardokkal azonban továbbra sem sikerült még teljes megfelelést elérni.

Izland továbbra is magas szintű jogharmonizációt tart fenn a szellemi tulajdonjogok területén, és megvan a szükséges igazgatási kapacitása azok végrehajtásához. Átfogó jogérvényesítési politikát kell végrehajtani.

Izlandon magas szinten áll a jogharmonizáció a versenypolitika területén. Kielégítő ütemben halad a pénzügyi válság megválaszolásaként hozott állami támogatási intézkedések ellenőrzése.

További erőfeszítésekre van szükség a pénzügyi szolgáltatásokról szóló vívmányok végrehajtásához, és különösen annak hatékony érvényesítése, valamint a szektor megfelelő felügyeletének biztosításához. A Icesave körüli vita továbbra is megoldatlan.

Továbbra is vannak hiányosságok az információs társadalommal és a médiával kapcsolatos vívmányok átültetésében.

Izland mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikája általánosságban nem felel meg az uniós vívmányoknak, és még létre kell hozni az annak végrehajtásához szükséges megfelelő igazgatási keretet.

Ami az élelmiszerbiztonságot, állat- és növény-egészségügyi politikát illeti, Izland jogszabályainak és igazgatási keretének bizonyos részei még nem felelnek meg az uniós vívmányoknak. Külön figyelmet kell fordítani az élő állatokkal, a növényvédő termékekkel és az új élelmiszerekkel kapcsolatos uniós jogszabályokkal továbbra is fennálló joghézagok megszüntetésére

A halászat területén Izland még nem kezdte meg sem az uniós vívmányokhoz való közelítést, sem az uniós támogatási intézkedések végrehajtását és ellenőrzését szolgáló mechanizmusok létrehozását. A halászatot célzó külföldi befektetésekre vonatkozóan továbbra is fennálló korlátozások nincsenek összhangban az uniós vívmányokkal.

Némi előrelépés történt a közlekedés – különösen a közúti és tengeri közlekedés – területén, ugyanakkor még mindig van számos olyan terület, ahol Izlandnak át kell ültetnie a vonatkozó uniós jogszabályokat.

Az energiaügyi jogszabályok továbbra is nagyjából megfelelőek. Ez alól kivételt képeznek az olajkészletek, a szabályozó hatóság függetlensége és az energiahatékonyság kérdése.

Izland adóügyi jogszabályai trészben megfelelnek az uniós vívmányoknak. Még stratégiát kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy miként lehetne Izland adóügyi informatikai rendszereit összekapcsolhatóvá és interoperábilissá tenni az uniós adóügyi informatikai rendszerekkel.

Ami a gazdasági és monetáris uniót illeti, még mindig nem teljes a jogharmonizáció a monetáris politikára vonatkozó vívmányok terén, a vonatkozó igazgatási struktúrák pedig további megerősítésre szorulnak.

Tovább kell javítani az uniós módszereknek megfelelő statisztikák rendelkezésre állását, különösen az üzleti élet, a munkaerőpiac és a mezőgazdaság területén.

Izland továbbra is alkalmazza és végrehajtja a foglalkoztatási és szociálpolitikai vívmányok jelentős részét. Még ki kell dolgozni egy átfogó foglalkoztatási stratégiát.

Izland továbbra is jól felkészült a vállalkozás- és iparpolitika területén A pénzügyi válság továbbra is rányomja bélyegét a kkv-finanszírozás elérhetőségére.

Izlandon továbbra is magas szintű a transzeurópai hálózatok uniós szabványokhoz való közelítése.

Ami a regionális politikát és a strukturális eszközök koordinációját illeti, Izlandnak ki kell jelölnie a kohéziós politika végrehajtásáért felelős intézményeket.

Az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok területén továbbra is jól haladnak az előkészületek. Még jobban megerősítették a bírói kar függetlenségét, valamint a korrupcióellenes politikai keretet. Ezen intézkedések végrehajtását továbbra is ellenőrizni kell. Az állampolgári jogokról és az adatvédelemről szóló jogszabályok nem állnak még összhangban az uniós vívmányokkal.

Izland továbbra is alkalmazza a schengeni megállapodást, és előrehaladott állapotban van a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének területével kapcsolatos jogharmonizáció. További erőfeszítésekre van még szükség a nemzetközi jogi aktusok megerősítése és végrehajtása érdekében.

Izland továbbra is jól halad az uniós csatlakozás és az Európai Kutatási Térségbe való integráció felé.

Izlandon magas szinten áll a jogharmonizáció az oktatás és kultúra területén.

Némi előrelépés történt a környezetvédelem és az éghajlatváltozás jogi és igazgatási keretének megerősítése terén. Ugyanakkor még nem sikerült teljesen megfelelni a természetvédelmi és vízminőségi vívmányoknak. Izlandnak fokozatosan közelítenie kell a nemzetközi környezetvédelmi fórumokon képviselt uniós állásponthoz, valamint meg kell erősítenie a még nem ratifikált multilaterális megállapodásokat.

Izlandon továbbra is magas szintű az egészségügyi és fogyasztóvédelmi vívmányokhoz való közelítés. A fogyasztóvédelem területén azonban további erőfeszítésekre van szükség.

A vámügyi jogszabályok továbbra is részben felelnek meg az uniós vívmányoknak. Jelentős erőfeszítésekre van szükség a jogszabályokban mutatkozó ellentmondások orvoslására, különösen a vámügyi szabályok, a gazdasági hatással járó eljárások, a vámmentesség és a biztonsági kérdések tekintetében. Meg kell kezdeni a felkészülést arra, hogy az uniós vívmányokat a csatlakozás bekövetkeztétől kezdve hatékonyan végrehajthassák, különös tekintettel az EU számítógépes vámügyi rendszereivel való összekapcsolhatóság fejlesztésére.

További előrelépés történt a külkapcsolatokat illetően, különösen a fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás területén. Izland még mindig nem vált a Kimberly-folyamat tagjává.

Izlandon magas szinten áll a jogharmonizáció a kül-, biztonság- és védelempolitika területén. Izland hangsúlyt fektet az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politikára, ami alátámasztja elkötelezettségét amellett, hogy aktív szerepet kíván játszani az észak-európai regionális szervezetekben.

Korlátozott előrelépés történt a pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos jogalkotás terén. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy kidolgozzák az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzésének politikai tervét, és hogy elkülönítsék egymástól a belső és külső vizsgálatot. Az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló előkészületeket tovább kell fokozni.

A pénzügyi és költségvetési rendelkezések tekintetében Izland jó előrehaladást ért el az e fejezet alapjául szolgáló, illetve arra kiható politikai területeken való jogharmonizációban. Folytatta annak kijelölését, hogy a jogharmonizációnak mit kell feltétlenül felölelnie. A saját források rendszerének létrehozásához igazgatási előkészületekre és elvek meghatározására van szükség. Még formálisan is létre kell hozni a koordinációs struktúrát.

[1]               49. cikk.

[2]               Az ENSZ BT 1244/1999. határozatában foglaltak szerint.

[3]               Az országjelentések összegzését és következtetéseit a közlemény melléklete tartalmazza.

[4]               Ezt tükrözi a Bizottság közelmúltban közzétett korrupció elleni küzdelemről szóló közleménye is, COM(2011) 308 végleges.

[5]               A stratégia a Duna-medencében fekvő országok közötti együttműködésre kiterjed ki a következő területeken: környezetvédelem, közlekedés, energia, társadalmi-gazdasági fejlődés, oktatás, kutatás és innováció, biztonság. A bővítési országok közül Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró vesznek részt ebben a stratégiában. Lásd COM(2010) 715 végleges, valamint a Tanács 2011. április 13-i következtetéseit.

[6]               Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései a következők: európai digitális menetrend, az Innovatív Unió, Mozgásban az ifjúság, az erőforrás-hatékony Európa, iparpolitika a globalizáció korában, Új készségek és munkahelyek menetrendje, Szegénység elleni európai platform.

[7]               COM(2008) 394 végleges.

[8]               COM(2011) 415 végleges.

[9]               Törökország megfigyelőként vesz részt. A szomszédságpolitikában részt vevő érintett országok közül Ukrajna és Moldova teljes tagként, Grúzia és Örményország megfigyelőként vesznek részt.

[10]             Sejdić-Finci kontra Bosznia-Hercegovina ügy, 2009. december.

[11]             Öt célkitűzés tartozik ide: 1) Az állam és a többi kormányzási szint közötti vagyonmegosztás kérdésének elfogadható és fenntartható megoldása; 2) A védelmi tulajdon kérdésének elfogadható és fenntartható megoldása; 3) A választott bíróság Brčko körzet ügyében hozott jogerős ítéletének teljes végrehajtása; 4) Költségvetési fenntarthatóság; valamint 5) A jogállamiság megszilárdítása (a háborús bűnökkel kapcsolatos nemzeti stratégia, az idegenekről és menedékjogról szóló törvény, valamint a nemzeti igazságszolgáltatási reformstratégia elfogadása révén), valamint két egyedi feltétel: 1) a stabilizációs és társulási megállapodás aláírása és 2) stabil politikai helyzet.

[12]             COM(2009) 534 végleges.

[13]             Ilyen lehet például a 20. fejezet – vállalkozás- és iparpolitika, valamint a 21. fejezet – transzeurópai hálózatok.

[14]             1085/2006/EK rendelet.

[15]             COM(2011) 500.

[16]             COM(2011) 290.

[17]             Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. határozata értelmében.

[18]             A kulcsfontosságú prioritások az alábbi területeket érintik: a választások jogszabályi kerete, valamint a parlament jogalkotási és felügyeleti szerepe; közigazgatási reform; igazságszolgáltatási reform: a korrupció elleni küzdelem; a szervezett bűnözés elleni küzdelem; sajtószabadság, valamint együttműködés a civil társadalommal; a diszkriminációellenes keret végrehajtása, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek helyzete. A kulcsfontosságú prioritások teljes szövegét lásd a COM (2010) 670 sz. dokumentumban.

[19]             Montenegró egyoldalúan az eurót használja egyedüli törvényes fizetőeszközként.

[20]             A kulcsfontosságú prioritások a következő területeket érintik: a parlament megfelelő működése; a megerősített parlamenti többséget igénylő törvények elfogadása; kinevezési eljárások és a legfontosabb intézményekbe történő kinevezések; választási reform; a választások lebonyolítása; a közigazgatás reformja; jogállamiság és igazságügyi reform; korrupció elleni küzdelem; a szervezett bűnözés elleni küzdelem; a tulajdonjogi kérdések megoldása; az emberi jogok megerősítése és a diszkriminációellenes politikák végrehajtása; a fogvatartottakkal való bánásmód javítása és az ombudsman ajánlásainak alkalmazása. A kulcsfontosságú prioritások teljes szövegét a következő dokumentum tartalmazza: COM(2010) 680.

[21]             A Sejdić-Finci kontra Bosznia-Hercegovina ügy (2009. december), a három nemzetalkotó népen kívüli személyeknek az ország intézményeiben való képviselete tekintetében tapasztalható etnikai megkülönböztetéséről.

[22]             A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelméről szóló törvény szerint 17 nemzeti kisebbség van Bosznia-Hercegovinában. A három nemzetalkotó nép – bosnyákok, horvátok, szerbek – nem tartozik a nemzeti kisebbséghez.