—

lehetővé tenni a fiatalok számára, hogy saját maguk irányítsák az életüket, támogatni személyes fejlődésüket és autonómiára való törekvéseiket, reziliensebbé tenni őket és felvértezni mindazon életkészségekkel, amelyekkel változó világunkban boldogulni tudnak,

—

bátorítani a fiatalokat, hogy legyenek aktív állampolgárok, az európai értékek és az európai identitás által inspirált szolidaritás és pozitív változások előmozdítói, és felvértezni őket az ehhez szükséges eszközökkel,

—

javítani a szakpolitikai döntéseket, hogy azok kedvezőbb hatással legyenek a fiatalokra minden területen, nevezetesen a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a társadalmi befogadás területén,

—

hozzájárulni a fiatalokat sújtó szegénység és a megkülönböztetés valamennyi formájának a felszámolásához, valamint előmozdítani a fiatalok társadalmi befogadását.

A.

egyenlőség és megkülönböztetésmentesség: a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem és a nemek közötti egyenlőség hirdetése, felismerve azt, hogy a fiatalok a megkülönböztetés számos fajtájának ki lehetnek téve, többek között az életkor alapján történő megkülönböztetésnek, valamint tiszteletben tartva az egyebek mellett az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkében elismert elveket;

B.

befogadás: tudomásul véve, hogy a fiatalok nem alkotnak homogén csoportot, ezért az igényeik, a hátterük, az élethelyzetük és az érdeklődési körük is különbözik, az EU ifjúsági stratégiájának olyan tevékenységeket és szakpolitikákat kell előmozdítania, amelyek minden fiatalra kiterjednek, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezőkre és/vagy azokra, akik véleménye esetleg nem talál meghallgatásra;

C.

részvétel: megállapítva, hogy a fiatalok erőforrást jelentenek a társadalom számára, az őket érintő szakpolitikáknak és tevékenységeknek biztosítani kell a fiatalok jogát arra, hogy – saját maguk vagy az ifjúsági szervezetek által képviselve – érdemben részt vehessenek az őket érintő szakpolitikák kidolgozásában, végrehajtásában és nyomon követésében. Ezzel összefüggésben a szakpolitikákat úgy kell felépíteni, hogy tükrözzék a demokratikus és polgári részvételt érintő, a digitális kommunikáció által életre hívott változásokat;

D.

globális, európai, nemzeti, regionális és helyi dimenzió: ahhoz, hogy az uniós ifjúságpolitika fenntartható hatást gyakorolhasson a fiatalokra, a végrehajtásakor tekintetbe kell venni a regionális és helyi szinttel való összeköttetéseket, a tevékenységeket pedig úgy kell megvalósítani, hogy azok helyi szinten támogassák az ifjúságpolitikát. Ugyanakkor, valahányszor globális kérdések kerülnek terítékre, meg kell hallgatni a fiatalok véleményét;

E.

kettős megközelítés: A fiatalok életének javítását célzó szakpolitikák sohasem szorítkozhatnak csak az ifjúsági területre. Ezért a 2010 és 2018 közötti időszakra szóló korábbi együttműködési keretben jóváhagyott kettős megközelítés továbbra is elengedhetetlenül fontos, mivel célja, hogy a fiatalok számára releváns kérdéseket kétféleképpen kezelje: egyrészt a kezdeményezéseknek több szakpolitikában történő érvényesítése, másrészt a kimondottan az ifjúsági területre irányuló kezdeményezések révén.

—

mozdítsák elő és ösztönözzék, hogy a fiatalok inkluzív módon részt vehessenek a társadalmi életben és a demokratikus folyamatokban,

—

aktívan vonják be a fiatalokat, az ifjúsági szervezeteket és az ifjúsági munkában tevékeny egyéb szervezeteket a fiatalok életét érintő szakpolitikák helyi, regionális, nemzeti és európai szintű kidolgozásába, végrehajtásába és értékelésébe,

—

támogassák az ifjúság képviseleti szerveinek létrehozását helyi, regionális és nemzeti szinten, nyugtázva a fiatalok részvételi és önszerveződési jogát, valamint támogassák a képviseleti ifjúsági struktúrák elismerését és bevonásukat a helyi, regionális, nemzeti és európai hatóságok munkájába,

—

támogassák és népszerűsítsék az uniós ifjúsági párbeszédet (6), hogy a fiatalok különböző véleményei tükrözve lehessenek a döntéshozatali folyamatokban minden szinten, és az állampolgársággal kapcsolatos oktatási és tanulási stratégiák segítségével mozdítsák elő az állampolgári kompetenciák fejlesztését,

—

tegyék érdekessé a részvételre irányuló tevékenységeket és segítsenek a fiataloknak felkészülni a társadalmi részvételre, és ezáltal teremtsenek lehetőséget a „részvétel megtanulására” és támogassák e tanulást,

—

tárják fel és ösztönözzék a demokratikus részvétel innovatív és alternatív formáinak – például az e-demokráciával kapcsolatos eszközöknek – a használatát, és könnyítsék meg ezek igénybevételét a fiatalok demokratikus életben való részvételének támogatása érdekében, és inkluzív módon vonják be a fiatalokat, de legyenek figyelemmel arra is, hogy néhány fiatal számára az internet és a digitális technológiák nem elérhetőek, vagy nem rendelkeznek a használatukhoz szükséges készségekkel.

—

számolják fel a jelenlegi akadályokat és támogató intézkedéseket valósítsanak meg, amelyek során különleges figyelmet fordítanak a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra, és ezáltal biztosítsanak lehetőséget minden fiatalnak és ifjúságsegítőnek, hogy részt vehessenek határokon átnyúló mobilitási lehetőségekben, többek között hogy önkéntes munkát végezzenek a civil társadalmi ágazatban;

—

ösztönözzék a fiatalok részvételét a szolidaritási tevékenységekben, és ennek érdekében mozdítsák elő a vonatkozó támogatási rendszereket, és keressenek szinergiákat az uniós finanszírozási eszközök, valamint a nemzeti, regionális és helyi rendszerek között, és igyekezzenek kiegészíteni ezeket;

—

aktívan vonják be a fiatalokat és az ifjúsági szervezeteket a releváns uniós támogatási programok kidolgozásába, végrehajtásába és értékelésébe;

—

osszák meg a bevált gyakorlati módszereket a nem formális és informális tanulás – többek között a szolidaritási és önkéntes tevékenységek – során szerzett készségek és kompetenciák érvényesítésének és elismerésének hatékony rendszereivel kapcsolatban és dolgozzanak tovább ezeken a rendszereken, mégpedig a nem formális és informális tanulás érvényesítéséről szóló 2012-es tanácsi ajánlás végrehajtásának folytatásával;

—

dolgozzanak ki és hajtsanak végre az európai ifjúsági munkára vonatkozó menetrendet, amely az ifjúsági munkával kapcsolatos minőségi, innovációs és elismerési szempontokat tartalmazza. Fontos összesíteni az ifjúság képviseleti szerveinek, az ifjúsági szervezeteknek, az ifjúságsegítőknek és a kutatóknak a szakismereteit, hiszen így lehet kibontakoztatni teljes mértékben az ezekben rejlő potenciált. Ösztönözni kell a szinergiákat az Európa Tanács által ezen a területen végzett munkával;

—

támogassák az ifjúsági munka színvonalas fejlesztését helyi, regionális, nemzeti és európai szinten, ideértve többek között a területet érintő szakpolitikák kidolgozását, az ifjúságsegítők képzését, a jogi keretek létrehozását és elegendő erőforrás rendelkezésre bocsátását;

—

támogassák az ifjúsági munkához kapcsolódó tevékenységeket minden – többek között helyi – szinten, és ismerjék el az ifjúsági szervezetek szerepét, amelyek képesek biztosítani a kompetenciák fejlesztését és a társadalmi befogadást az ifjúsági munka és a nem formális oktatás kereteiben végzett tevékenységekkel, ugyanakkor tartsák tiszteletben az e területen végzett nemzeti, regionális és helyi tevékenységeket;

—

amikor és ahol lehetséges, hozzanak létre és fejlesszenek tovább olyan könnyen elérhető kapcsolattartó pontokat a fiatalok számára, amelyek szolgáltatások széles körét nyújtják és/vagy tájékoztatást adnak, így többek között pénzügyi útmutatást, az életpályára, az egészségre és a kapcsolatokra, valamint az oktatási, kulturális és foglalkoztatási lehetőségekre irányuló iránymutatást és támogatást biztosítanak.

a)

Kutatási eredményeken alapuló ifjúságpolitikai döntéshozatal és tudásépítés: Az uniós ifjúságpolitikának kutatási eredményeken kell alapulnia, és a fiatalok valós igényeiből és helyzetéből kell kiindulnia. Ehhez folyamatos kutatásra és ismeretfejlesztésre van szükség, és folyamatosan kapcsolatban kell állni a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel. A fiatalokra vonatkozó, különböző szempontok szerint lebontott adatok gyűjtése különösen fontos ahhoz, hogy jobban megérthessük a fiatalok egyes csoportjainak, főként a kevesebb lehetőséggel rendelkezőknek az igényeit. A kutatási eredményekre alapuló szakpolitikai döntéseket a „Youth Wiki” eszköz és az ifjúságkutatással foglalkozó hálózatok támogatásával, nemzetközi szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal, az OECD-vel és más szervekkel – többek között ifjúsági szervezetekkel – együttműködve kell meghozni.

b)

Egymástól való tanulás és az eredmények terjesztése: A tagállamoknak, az Európai Bizottságnak és az érintett feleknek egymástól kellene tanulniuk, és ezt eszközként kellene használni az ifjúságpolitika előmozdítására mind az alapvető, mind pedig az ágazatokon átívelő területeket illetően. Az uniós ifjúsági stratégia átfogó prioritásait követve és a hároméves munkatervek keretében a szakértői csoportok továbbra is kidolgoznak majd szakpolitikai iránymutatást és gyakorlati eszközöket, valamint megosztják a bevált gyakorlati tapasztalataikat; ez a stratégia új eszközökkel – például partneri felülvizsgálattal, partneri tanácsadással, magas szintű fórumokkal, elemzésekkel és tanulmányokkal – szolgál majd az egymástól való tanuláshoz. Ez az eszköz meglévő hálózatokra fog épülni, és a fiatalokra vonatkozó jó minőségű információkat, a tájékoztatást és az eredmények terjesztését illetően szisztematikusabb megközelítést fog követni.

c)

Participatív kormányzás: Ahhoz, hogy elismerhessük, hogy a fiatalok a szakértői saját életüknek, elengedhetetlen biztosítani, hogy a fiatalok és az őket képviselő szervezetek részt vegyenek az uniós ifjúsági stratégia végrehajtásának különböző szakaszaiban. A részvételnek köszönhetően a fiatalok és a problémáik jobban láthatóvá válnak, ugyanakkor a fiatalok is jobban megismerik az ifjúságpolitikai döntéshozókat. A részvétel célja az is, hogy nagyobb legyen az ifjúságpolitikák legitimációja és elfogadottsága. Az EU ifjúsági stratégiájával foglalkozó platform célja lesz, hogy megkönnyítse a participatív kormányzást és a stratégia végrehajtásának koordinációját annak érdekében, hogy jó alapot építsen a rendszeres társadalmi párbeszédhez, hogy nagyobb szerepet biztosítson az érintett feleknek a stratégia végrehajtásának koordinációjában, és hogy lehetőségeket nyújtson a tevékenységekkel és az eredményekkel kapcsolatos információcserére. Felkérjük a Bizottságot, hogy szervezzen olyan célzott üléseket, amelyeken egy asztalhoz ülteti adott esetben az uniós intézményeknek, a tagállamoknak, az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület nemzeti irodáinak és az ifjúsági szervezeteknek a képviselőit, továbbá más érintett feleket, valamint a helyi és regionális hatóságokat.

d)

Az uniós programok és pénzeszközök mozgósítása: A stratégia az uniós programok és pénzeszközök – például az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület, az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 és azon belül a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések, a Kreatív Európa és az ezeket felváltó programok – hatékony használatát fogja ösztönözni. Felkérjük a tagállamokat, hogy térképezzék fel az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű finanszírozási források közötti szinergiák lehetőségeit.

e)

Az uniós finanszírozás nyomon követése: A fiatalokra irányuló uniós tevékenységek átláthatóságának az ifjúsággal kapcsolatos uniós finanszírozások, például adott esetben a meglévő mechanizmusok nyomon követését is magában kell foglalnia.

f)

Az uniós ifjúsági stratégia kommunikációja: Az ifjúsággal kapcsolatos döntéshozatalban részt vevő különböző érintett felekre tekintettel az uniós ifjúsági stratégia céljáról és tartalmáról átfogó módon és fiatalos nyelvhasználattal kell kommunikálni. Az uniós ifjúsági stratégia és az európai ifjúsági célok irányt mutathatnak az ifjúságpolitika alakításában szorosan részt vevők, valamint az e területen kívül tevékenykedők számára ahhoz, hogy az uniós ifjúságpolitikáról és az európai ifjúsági munkáról új és pozitív üzeneteket fogalmazzanak meg.

g)

Jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezője (9): A jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezője azt hivatott lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy önkéntes alapon megosszák az uniós ifjúsági stratégiával összhangban álló prioritásaikat. Célja, hogy növelje az ifjúságpolitikák regionális, nemzeti és uniós szintű végrehajtásának átláthatóságát. Ez várhatóan az egyes tagállamok egyedi igényei alapján segít meghatározni a megfelelő partnereket az egymástól való tanulást célzó tevékenységekhez. A további adminisztratív terhek elkerülése érdekében a jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezőjének a meglévő nemzeti ifjúságpolitikai keretekre/a nemzeti ifjúsági stratégiákra kell épülniük.

h)

Uniós ifjúsági párbeszéd (10): A fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatott strukturált párbeszéd eredményeire építve új uniós ifjúsági párbeszéd jön létre a szükséges eszközökkel, annak érdekében, hogy több döntéshozó és – főként mellőzött és/vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező – fiatal vehessen részt a döntéshozatali folyamatokban és az uniós ifjúsági stratégia végrehajtásában, valamint hogy fokozódjon a szerepvállalásuk és politikai részvételük uniós és általában társadalmi ügyekben. Emellett elő kell segíteni a rendszeresebb véleménycseréket az uniós ifjúsági párbeszéd nemzeti munkacsoportjai és az Európai Bizottság között.

i)

Uniós ifjúságügyi koordinátor: A Tanács üdvözli azt a kezdeményezést, hogy az Európai Bizottságon belül kinevezzenek egy uniós ifjúságügyi koordinátort, akinek feladata az ágazatközi együttműködés fokozása, valamint az Európai Bizottság szolgálatai között az ifjúságot érintő ügyekkel kapcsolatos ismeretek növelése és az ilyen témájú véleménycserék lebonyolítása lesz. Az uniós ifjúságügyi koordinátornak szorosan együtt kell dolgoznia a különböző érintett felekkel, hogy biztosítva legyen a fiatalokra irányuló kommunikáció koherenciája.

j)

Tájékoztatás és támogatás a fiataloknak: Ha minden szinten színvonalas ifjúsági információs szolgáltatások és platformok – többek között az Európai Ifjúsági Portál – állnak rendelkezésre, és ha ezt európai szintű szervezetek támogatják, akkor elő lehet mozdítani, hogy a fiatalok azonos mértékben férhessenek hozzá a jogaikkal, lehetőségeikkel, az ifjúsági szolgáltatásokkal és a fiatalokat célzó uniós programokkal kapcsolatos, magas színvonalú információkhoz.

k)

Uniós ifjúsági munkatervek: Az uniós ifjúsági stratégia hároméves munkaciklusokat fog követni, tehát egy munkaciklus két elnökségi trió munkáját fogja lefedni. A vonatkozó munkaciklusok prioritásait és tevékenységeit az uniós ifjúsági munkatervek fogják tartalmazni. A Tanács ezeket a munkaterveket – először a 2019 és 2021 közötti időszakra szólót – a Bizottsággal együtt fogja kidolgozni (11). E terveknek az e stratégiában szereplő irányadó elvekre és prioritásokra kell támaszkodniuk, és foglalkozniuk kell a többi tanácsi konfiguráció és azok előkészítő szervei által tárgyalt, az adott szakpolitikai területet érintő ifjúságügyi kérdésekkel is.

l)

Nyomon követés, jelentéstétel, értékelés: A szakpolitikai koordináció folyamatának felülvizsgálatához és megkönnyítéséhez rendszeres időközönként meg kell vizsgálni az elért eredményeket. A tagállamok közötti kölcsönös tanulás megkönnyítése érdekében meg kell találni a bevált gyakorlati módszereket és azokat a feltételeket, amelyek mellett ezeket máshol is fel lehet használni. A Bizottság háromévente beszámol majd az uniós ifjúsági stratégia végrehajtásáról, többek között a tagállamok és a „Youth Wiki” eszköz által biztosított információk alapján. A „Youth Wiki” eszköz továbbra is tájékoztatást ad a nemzeti ifjúságpolitikák alakulásáról. Uniós szinten az uniós ifjúsági stratégiával foglalkozó platformon keresztül az ifjúsági szervezetek és más érintett felek szorosan részt vesznek majd a nyomonkövetési folyamatban. Az EU ifjúsági mutatóinak összesítő tábláját fel lehet használni a tagállamokban élő fiatalok általános helyzetének nyomon követéséhez. Felkérjük a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy az uniós ifjúsági stratégia elfogadását követő első évben vizsgálják felül a mutatók összesítő tábláját. A bevált gyakorlati módszerek összehasonlítását és a stratégia végrehajtásának nyomon követését célzó eszközként a tagállamok és az érintett ágazatok igényeire szabott kvantitatív és kvalitatív mutatókat és referenciaértékeket lehet kidolgozni. Az uniós finanszírozású kutatási programok szakpolitikai felülvizsgálatát 2019-től kezdve kell elvégezni, és azokból kiszűrni az ifjúságpolitikai terület számára releváns megállapításokat.

m)

Félidős felülvizsgálat: A Tanács a Bizottság által 2023. december 31-ig benyújtandó értékelő jelentés alapján elvégzi az uniós ifjúsági stratégia félidős felülvizsgálatát. 2024-ben szükség szerint felülvizsgálja ezt az állásfoglalást, és az esetleges új fejleményekhez és igényekhez igazítja azt.