(1)

A 2010/40/EU irányelv 3. cikkének b) pontja kiemelt intézkedésként határozza meg az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtását az előírások és szabványok kidolgozása és alkalmazása tekintetében.

(2)

A 2010/40/EU irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság elfogadja az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtására szolgáló intelligens közlekedési rendszerek (ITS) kiépítése és gyakorlati használata tekintetében érvényesülő kompatibilitás, kölcsönös átjárhatóság és folyamatosság biztosításához szükséges előírásokat. A Bizottság ezeket az előírásokat az (EU) 2015/962 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) állapítja meg azzal a céllal, hogy Unió-szerte javítsa a kiváló minőségű és folyamatos valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtásához szükséges adatok hozzáférhetőségét, cseréjét, további felhasználását és frissítését.

(3)

Továbbra is az adatok szolgálnak háttér-információként a valós idejű forgalmi információk előállításához. Mivel az ITS kiépítése Unió-szerte egyre gyorsul, ehhez folyamatos támogatásra van szükség a valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása szempontjából releváns meglévő és új adattípusokhoz való fokozott és zökkenőmentes hozzáférés formájában, nagyobb földrajzi lefedettséggel. Ezért naprakésszé kell tenni az adatszolgáltatásra vonatkozó követelményeket annak érdekében, hogy a végfelhasználók számára nyújtott információs szolgáltatásokban továbbra is biztosítani lehessen a hatékony további felhasználást. Ezek az aktualizált követelmények potenciálisan érinthetik a teljes adatláncot, az adatok beszerzésétől, formázásától és összesítésétől a terjesztésig és a forgalmi információs szolgáltatásokba való belefoglalásig.

(4)

A 2010/40/EU irányelv 5. cikke úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon irányelv 6. cikke alapján elfogadott előírások alkalmazandók az ITS-alkalmazásokra és -szolgáltatásokra azok kiépítése során; ez nem érinti az egyes tagállamoknak az említett alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak a saját területükön való kiépítésére vonatkozó döntéshez való jogát.

(5)

Ezen előírások a valós idejű forgalmi információs szolgáltatások mindegyikére vonatkoznak, a 2010/40/EU irányelv alapján elfogadott más jogi aktusokban – azaz a 885/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3) és a 886/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (4) – elfogadott különös előírások sérelme nélkül.

(6)

Az Unióban már létezik a valós idejű forgalmi információs szolgáltatások piaca, és mind a felhasználóknak és ügyfeleknek, mind ezen szolgáltatások nyújtóinak érdekében áll, hogy megfelelő feltételek jöjjenek létre e piac fennmaradásához és innovatív módon való továbbfejlesztéséhez. A valós idejű forgalmi információs szolgáltatások tekintetében az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) minimális szabályokat állapít meg a közszféra birtokában lévő információk uniós szintű további felhasználásáról. A közúti hatóságok és a közszektorbeli közútkezelők birtokában lévő információk további felhasználása tekintetében az e rendelet által előírt – különösen az adatok frissítésére vonatkozó – szabályokat az (EU) 2019/1024 irányelvben meghatározott szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni. A magánszférabeli adatbirtokosok birtokában lévő adatok további felhasználása tekintetében az e rendeletben megállapított szabályok nem írják elő az adatok ingyenes megosztását. A magánszférabeli adatbirtokosok birtokában lévő adatokra – további felhasználásuk szabályozásának céljából – felhasználási megállapodások vonatkozhatnak.

(7)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) a térinformációk (köztük a „közlekedési hálózatok” téradattéma) megosztása és az azokhoz való, Unió-szerte biztosított nyilvános hozzáférés lehetővé tétele céljából, az Unió környezetvédelmi politikájának és egyéb, a környezetre potenciálisan hatással bíró politikáknak és tevékenységeknek a támogatása érdekében létrehoz egy európai uniós térinformációs infrastruktúrát. Az e rendeletben foglalt előírásoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a 2007/2/EK irányelv, valamint az azt végrehajtó jogi aktusok – különösen az 1089/2010/EU bizottsági rendelet (7) – által meghatározott előírásokkal. Ezen előírások alkalmazásának valamennyi, infrastruktúrára vonatkozó adattípusra történő kiterjesztése előmozdíthatja a további harmonizációt is ezen a téren.

(8)

Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) meghatározza a transzeurópai közlekedési törzshálózat és az átfogó transzeurópai közlekedési hálózat részét képező közúti közlekedési infrastruktúrát. A forgalomra vonatkozó ismétlődő külső hatások és más forgalomszervezési nehézségek – mint például forgalmi dugók, légszennyezés vagy zaj – nem korlátozódnak a transzeurópai közúti hálózatra vagy az autópályákra. Valójában az ismétlődő forgalmi dugók jelentős része városi térségekben jelentkezik. Ezenkívül az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatásoknak lehetővé kell tenniük a háztól házig történő utazást, és nem korlátozódhatnak az átfogó transzeurópai közúthálózatra és egyéb autópályákra. A tagállamoknak ezért ezeket az előírásokat a teljes úthálózatra kell alkalmazniuk, kivéve a nem közúti vagy közlekedési hatóság tulajdonában lévő utakat. A közúti vagy közlekedési hatóság tulajdonában lévő, de üzemeltetési koncesszió formájában magánjogi szervezetre bízott utak nem tartozhatnak e kivétel hatálya alá.

(9)

A közúti hatóságoknak vagy a közútkezelőknek rendelkezésre kell bocsátaniuk a megbízható forgalmi információs szolgáltatások továbbfejlesztése és a közlekedésbiztonság javítása szempontjából kulcsfontosságúnak ítélt konkrét adattípusokat, például a közlekedési szabályokat, korlátozásokat, valamint út- vagy sávlezárásokat. Fontosságuk miatt ezeket az adattípusokat más adattípusokhoz képest korábbi mérföldkőként kell hozzáférhetővé tenni.

(10)

Annak érdekében, hogy az adatok hozzáférhetősége és szabványosítása terén sor kerülhessen a szükséges fejlesztésekre, tekintetbe kell venni a fokozatos végrehajtást. E fokozatos bevezetésnek lehetővé kell tennie a földrajzi lefedettség és az adatokhoz való hozzáférés megvalósítható és fokozatos növelését. E célból a tagállamoknak meg kell határozniuk a területükön található elsődleges úthálózatot. Ezen elsődleges úthálózat meghatározásához a tagállamok felhasználhatják a hálózatnak a 2008/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 1. cikkében előírtak szerinti fogalommeghatározását.

(11)

Tekintettel az adatforrások sokféleségére – az infrastruktúraalapú érzékelőktől az érzékelőként működő járművekig – fontos, hogy az előírások igazodjanak a vonatkozó adatkategóriákhoz és adattípusokhoz, lefedve többféle lehetséges adatforrást és az adatok létrehozásához vagy frissítéséhez használt technológiát.

(12)

Amennyiben az e rendeletben előírt intézkedések személyes adatok feldolgozását vonják maguk után, azt a személyes adatok és a magánélet védeleméről szóló uniós jogszabályokkal, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) és adott esetben a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (11) összhangban kell végezni. A 2002/58/EK irányelv egyes részei a nem személyes adatok kezelésére is alkalmazandók.

(13)

A harmonizált és fennakadásmentes valós idejű forgalmi információs szolgáltatások kiépítése céljából a tagállamoknak az európai és nemzetközi szabványügyi szervezetek által nyújtott meglévő műszaki megoldásokra és szabványokra kell támaszkodniuk – mint például a DATEX II (CEN/TS 16157 és annak továbbfejlesztett verziói), illetve az ISO szabványok. Az olyan adattípusok esetében, amelyekre nincsen szabványos formátum, ösztönözni kell a tagállamokat és érdekelt feleket, hogy állapodjanak meg az adatok meghatározásáról, az adatformátumról és a metaadatokról.

(14)

Több dinamikus helymeghatározási módszer már létezik az Unióban, és ezeket a tagállamokban is alkalmazzák. A különböző dinamikus helymeghatározási módszerek használatát továbbra is meg kell engedni. A tagállamokat és érdekelt feleket azonban ösztönözni kell arra, hogy működjenek együtt a megengedett helymeghatározási módszerekről történő megegyezés érdekében, szükség esetén az európai szabványügyi testületeken keresztül.

(15)

Az adatok elérhetősége és azoknak a közúti hatóságok és közútkezelők általi rendszeres frissítése nélkülözhetetlen a naprakész és pontos digitális térképek készítéséhez, amelyek kulcsfontosságúak a megbízható ITS-alkalmazások számára. A digitálistérkép-készítőket ösztönözni kell arra, hogy a releváns adatok frissítéseit minél gyorsabban integrálják meglévő térképükbe és térképfrissítési szolgáltatásaikba. A közrendvédelmi célok – például a közúti biztonság – teljesülése érdekében a szolgáltatóknak és a digitálistérkép-készítőknek együtt kell működniük a hatóságokkal az adataikban található pontatlanságok kijavítása érdekében.

(16)

A pontos és aktuális adatokhoz való hozzáférés nélkülözhetetlen az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtásához. A vonatkozó adatokat a közúti hatóságok, a közútkezelők, a járműfedélzeti adatok birtokosai, az elektromos és egyéb töltéssel kapcsolatos érdekelt felek, az útdíj-üzemeltetők és a valós idejű forgalmi információs szolgáltatók gyűjtik és tárolják. Ezen adatok ilyen szolgáltatások nyújtását szolgáló cseréjének és további felhasználásának megkönnyítése érdekében a közúti hatóságoknak, a közútkezelőknek, a járműfedélzeti adatok birtokosainak, az elektromos és egyéb töltéssel kapcsolatos érdekelt feleknek, az útdíj-üzemeltetőknek és a valós idejű forgalmi információs szolgáltatóknak egy nemzeti vagy közös hozzáférési ponton keresztül kereshetővé és hozzáférhetővé kell tenniük az adatokat, a hozzájuk kapcsolódó metaadatokat és az adatok minőségére vonatkozó információkat a többi közúti hatóság, közútkezelő, elektromos és egyéb töltéssel kapcsolatos érdekelt fél, útdíj-üzemeltető és valós idejű forgalmi információs szolgáltató, valamint digitálistérkép-készítő részére. A hozzáférési pontot az adatok típusától függően adattár, adatnyilvántartás, internetes portál vagy egyéb hasonló formában is létre lehet hozni. A nemzeti vagy közös hozzáférési pontok olyan más helyekre is irányíthatnak, ahol az adatok hozzáférhetőek, anélkül, hogy magukat az adatokat tárolnák. A tagállamoknak át kell szervezniük a meglévő nyilvános vagy magán hozzáférési pontokat egyetlen pontba, lehetővé téve az ezen előírások hatálya alá tartozó releváns és rendelkezésre álló adatok minden típusához való hozzáférést. A tagállamok továbbra is használhatják az (EU) 2015/962 felhatalmazáson alapuló rendelet alapján létrehozott hozzáférési pontokat, emellett szabadon dönthetnek úgy, hogy a 2010/40/EU irányelv alapján elfogadott egyéb felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően létrehozott hozzáférési pontokat használják az e rendelet hatálya alá tartozó adatok hozzáférési pontjaként is.

(17)

Annak érdekében, hogy a közúti hatóságok, közútkezelők, elektromos és egyéb töltéssel kapcsolatos érdekelt felek, útdíj-üzemeltetők, szolgáltatók és digitálistérkép-készítők sikeresen és költséghatékonyan kereshessék és használhassák a releváns adatokat, ezen adatok tartalmát és struktúráját megfelelően – alkalmas metaadatok használatával – le kell írni.

(18)

A valós idejű forgalmi információs szolgáltatásoknak pontosaknak kell lenniük annak érdekében, hogy a végfelhasználók a megbízhatóság és az időszerűség tekintetében a lehető legjobb tájékoztatást kaphassák. Annak érdekében, hogy az úthasználók fokozott előnyöket élvezhessenek a közúti közlekedésbiztonság javulása és a forgalmi torlódások csökkentése terén, ezeknek a szolgáltatásoknak tükrözniük kell a közúti hatóságok prioritásait is, amelyeket például digitálisan hozzáférhető forgalmi tervekben fejeznek ki.

(19)

Ezek az előírások nem kötelezhetik az érdekelt feleket arra, hogy olyan adatokat kezdjenek gyűjteni, amilyeneket még nem gyűjtenek, vagy hogy olyan adatokat digitalizáljanak, amelyek még nem érhetők el digitális, géppel olvasható formátumban. Az adatok frissítésére vonatkozó egyedi követelmények csak a ténylegesen gyűjtött, és digitális, géppel olvasható formátumban rendelkezésre álló adatokra alkalmazandók. Ezzel egyidejűleg ösztönözni kell a tagállamokat, hogy keressenek a szükségleteiknek megfelelő költséghatékony megoldásokat az infrastruktúrára vonatkozó, valamint a szabályozásokra és korlátozásokra vonatkozó meglévő adataik digitalizálására.

(20)

Ezek az előírások nem kötelezhetik a közúti hatóságokat és a közútkezelőket forgalmi tervek vagy ideiglenes forgalomszervezési intézkedések meghatározására vagy végrehajtására. Nem kötelezhetik a szolgáltatókat arra, hogy bármilyen adatukat megosszák más szolgáltatókkal. Helyénvaló, hogy a szolgáltatók szabadon köthessenek egymással kereskedelmi megállapodásokat a releváns adatok további felhasználásáról.

(21)

A tagállamokat és az ITS-ben érdekelt feleket ösztönözni kell az adatminőség közös definíciójának kidolgozása érdekében történő együttműködésre, annak céljából, hogy a forgalmi adatok értékláncában egységes adatminőségi mutatókat használjanak, mint például az adatok teljessége, pontossága és naprakész volta, a használt adatszerzési és helymeghatározási mód, valamint az alkalmazott minőség-ellenőrzések. Ösztönözni kell őket arra is, hogy további erőfeszítéseket tegyenek a különböző adattípusokhoz tartozó minőségmérési és -ellenőrzési módszerek kidolgozása terén. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a folyamatban lévő és a jövőbeli koordinációs projektek keretében megosszák egymással az e téren szerzett tudásukat, tapasztalatukat és bevált gyakorlataikat.

(22)

Elismert tény, hogy a magánszolgáltatók és a járműfedélzeti adatok birtokosai által létrehozott adatok, valamint valós idejű forgalmi információs szolgáltatások felhasználása költséghatékony módszert jelenthet a közúti hatóságok és a közútkezelők számára a forgalomszervezés, a közúti közlekedésbiztonság, továbbá az infrastruktúra-kezelés és -karbantartás javítása szempontjából. A hozzáférés akadályainak csökkentése és a további felhasználás feltételeinek átláthatóvá tétele érdekében a hatóságoknak közös FRAND-feltételeket kell alkalmazniuk, amikor ilyen adatokat vagy szolgáltatásokat kapnak a fent említett feladatokhoz. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy határozzák meg az e közfeladatok végrehajtásához szükséges releváns adattípusok további felhasználására vonatkozó közös FRAND-feltételeket.

(23)

A magánszolgáltatók felhasználhatják a közúti hatóságok és közútkezelők által gyűjtött adatokat saját valós idejű forgalmi információs szolgáltatásaik bemeneti adataiként. Ezen adatok ilyen további felhasználásának módozatait és feltételeit – az (EU) 2019/1024 irányelv rendelkezéseinek (12) sérelme nélkül – az érintett felekre kell bízni. A közúti hatóságok és a közútkezelők által szolgáltatott bizonyos adattípusokat, például a forgalmi terveket, a közlekedési szabályokat és korlátozásokat, valamint az ideiglenes forgalomszervezési intézkedéseket a magánszolgáltatóknak fel kell használniuk annak biztosítása érdekében, hogy az úthasználók valós idejű forgalmi információs szolgáltatásokon keresztül hozzáférjenek a releváns információkhoz.

(24)

Ezen előírások helyes végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak értékelniük kell, hogy a közúti hatóságok, a közútkezelők, a digitálistérkép-készítők, az útdíj-üzemeltetők, az elektromos és egyéb töltéssel kapcsolatos érdekelt felek, a járműfedélzeti adatok birtokosai és a szolgáltatók teljesítik-e az adatokhoz való hozzáférhetőségre, azok cseréjére, további felhasználására és frissítésére vonatkozó követelményeket. Helyénvaló lehetővé tenni az illetékes hatóságok számára, hogy e célból a közúti hatóságok, közútkezelők, digitálistérkép-készítők, útdíj-üzemeltetők, az elektromos és egyéb töltéssel kapcsolatos érdekelt felek, a járműfedélzeti adatok birtokosai és a szolgáltatók által benyújtott, bizonyítékokon alapuló megfelelőségi nyilatkozatokra hagyatkozzanak. A tagállamoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy összehangolják a megfelelés értékelésére vonatkozó megközelítésüket a folyamatban lévő és a jövőbeli koordinációs projektekben, amelyek elősegítik e rendelet előírásainak végrehajtását.

(25)

Ezen előírások nem korlátozzák a rádiós műsorsugárzók véleménynyilvánítási szabadságát, mivel nem kötelezik őket, hogy a terjesztett információkkal kapcsolatban állást foglaljanak, és elegendő teret hagynak a tagállamoknak a rádiós műsorsugárzók véleménynyilvánítási szabadságával kapcsolatos nemzeti alkotmányos hagyományaik figyelembevételére.

(26)

Figyelembe véve a szükséges változtatások mértékét, az (EU) 2015/962 felhatalmazáson alapuló rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

1.

„transzeurópai közúti törzshálózat”: az 1315/2013/EU rendeletben meghatározott törzshálózat részét képező közúti közlekedési infrastruktúra;

2.

„átfogó transzeurópai közúti hálózat”: az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott átfogó hálózat részét képező közúti közlekedési infrastruktúra;

3.

„autópálya”: olyan út, amelyet az a tagállam, amelynek területén elhelyezkedik, annak nyilvánított;

4.

„adatok hozzáférhetősége”: az adatok bármely időpontban történő lekérésének és megszerzésének lehetősége digitális, géppel olvasható formátumban;

5.

„statikus adatok”: olyan adatok, amelyek nem változnak gyakran vagy rendszeresen;

6.

„dinamikus adatok”: olyan adatok, amelyek gyakran vagy rendszeresen változnak;

7.

„adatok frissítése” vagy „adatfrissítés”: a meglévő adatok bármilyen módosítása, beleértve a törlést és új vagy további elemek hozzáadását is;

8.

„valós idejű forgalmi információk”: az infrastruktúrára vonatkozó adatokból, a szabályozásokra és korlátozásokra vonatkozó adatokból, a hálózat állapotára vonatkozó adatokból, valamint a hálózat valós idejű használatára vonatkozó adatokból vagy ezek kombinációjából származó információk;

9.

„valós idejű forgalmi információs szolgáltatás”: olyan ITS-szolgáltatás, amely a végfelhasználók számára azonnal valós idejű forgalmi információkat nyújt;

10.

„közúti hatóság”: a területi hatáskörébe eső utak tervezéséért, irányításáért vagy kezeléséért felelős hatóság;

11.

„közútkezelő”: az út karbantartásáért és kezeléséért, valamint a forgalom szervezéséért felelős köz- vagy magánjogi szervezet;

12.

„szolgáltató”: olyan köz- vagy magánszektorbeli szolgáltató, amely valós idejű forgalmi információkat nyújt, kivéve azokat, akik az információt csupán továbbítják az adatok felhasználói számára;

13.

„útdíj-üzemeltető”: az (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13) meghatározott útdíjszedési szolgáltató vagy útdíjszedő szerepét betöltő köz- vagy magánjogi szervezet;

14.

„adatbirtokos”: bármely olyan jogi személy, érintett vagy köz- vagy magánjogi szervezet, aki vagy amely az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban jogosult az ellenőrzése alatt álló, a mellékletben felsorolt adattípusokhoz hozzáférést biztosítani vagy azokat megosztani;

15.

„adatfelhasználó”: bármely közúti hatóság, közútkezelő, útdíj-üzemeltető, szolgáltató és digitálistérkép-készítő vagy bármely más szervezet, amely valós idejű forgalmi információk létrehozásához adatokat használ, vagy – amennyiben az adatbirtokos által meghatározott feltételek lehetővé teszik – a mobilitással kapcsolatos egyéb célokra adatokat használ;

16.

„végfelhasználó”: bármely úthasználó – természetes vagy jogi személy –, aki hozzáfér valós idejű forgalmi információs szolgáltatásokhoz;

17.

„hozzáférési pont”: olyan digitális interfész, ahol a mellékletben felsorolt adatokat – a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt – további felhasználás céljából hozzáférhetővé teszik a felhasználók számára, vagy ahol ezen adatok forrását és metaadatait további felhasználás céljából hozzáférhetővé teszik a felhasználók számára;

18.

„metaadat”: az adat tartalmának strukturált leírása, amely egyszerűsíti ezen adat kereshetőségét és felhasználását;

19.

„keresőszolgáltatások”: a kért adatnak a hozzá tartozó metaadatok tartalmának felhasználásával történő keresését, és ilyen tartalmak megjelenítését lehetővé tevő szolgáltatás;

20.

„ideiglenes forgalomszervezési intézkedések”: adott közlekedési zavar megoldására és – például – a forgalom szabályozására és irányítására hivatott ideiglenes intézkedések;

21.

„forgalmi tervek”: közlekedésszervezők által kidolgozott állandó érvényű forgalomszabályozási intézkedések, melyek célja, hogy az állandó vagy rendszeresen visszatérő forgalmi zavarokat a forgalomáramlás-szabályozás és -irányítás eszközeivel kezeljék;

22.

„forgalmi jelzések”: olyan közúti jelzések, jelek, eszközök, figyelmeztetések vagy útburkolati jelek, amelyek a közúti jelzésekről szóló bécsi egyezmény nyomán veszélyt jeleznek, az ilyen veszély ellen meghozandó óvintézkedésekről tájékoztatnak, közúti előírás meglétét jelzik vagy ilyen előírást hajtanak végre;

23.

„elsődleges út”: városi területeken kívüli olyan út, amely nagyobb városokat és/vagy régiókat köt össze, és amely nem minősül az átfogó transzeurópai közúthálózat részének vagy autópályának;

24.

„magánút”: nem közúti vagy közlekedési hatóság tulajdonában lévő út, kivéve a közúti vagy közlekedési hatóság tulajdonában lévő, de üzemeltetési koncesszió formájában magánjogi szervezetre bízott utakat;

25.

„infrastruktúrára vonatkozó adatok”: az úthálózatot vagy az úthálózaton, illetve annak mentén található létesítményeket leíró adatok;

26.

„szabályozásokra és korlátozásokra vonatkozó adatok”: olyan adatok, amelyek egy közlekedési szabályhoz vagy az úthálózaton lévő járművekre vonatkozó korlátozáshoz kapcsolódnak;

27.

„a hálózat állapotára vonatkozó adatok”: olyan adatok, amelyek az utazást esetlegesen megakadályozó vagy lassító átmeneti helyzeteket írnak le, vagy veszélyes helyzetekben tájékoztathatják a végfelhasználót;

28.

„a hálózat valós idejű használatára vonatkozó adatok”: az úthálózat aktuális használatát és az úthálózat használati lehetőségeit leíró adatok;

29.

„kulcsfontosságú adattípusok”: olyan adattípusok, amelyek döntő fontosságúak a valós idejű forgalmi információs szolgáltatások fokozott megbízhatósága szempontjából, mivel támogatják a biztonságos és hatékony háztól házig történő utazást és a jövőbeli mobilitási szolgáltatásokat;

30.

„járműfedélzeti adatok”: a jármű vagy a járműbe beépített fedélzeti eszköz, illetve a jármű használata közben ITS-alkalmazásokat kínáló személyi eszközök által létrehozott bármely adat;

31.

„járműfedélzeti adatok birtokosa”: minden olyan jogalany, amely az adatvédelmi követelmények teljesítése érdekében járműfedélzeti adatokat gyűjt, összesít vagy más típusú adatkezelést végez;

32.

„FRAND (tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes) feltételek”: jóhiszeműen megtárgyalt felhasználási feltételek, amelyek tisztességes ellenszolgáltatás fejében, a többi felhasználóval azonos vagy hasonló feltételek mellett lehetővé teszik a szolgáltatásokhoz vagy adatokhoz való hozzáférést.

a)

átfogó transzeurópai közúthálózat;

b)

az átfogó transzeurópai közúthálózatba nem tartozó egyéb autópályák;

c)

elsődleges utak.