This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32022R0127
Commission Delegated Regulation (EU) 2022/127 of 7 December 2021 supplementing Regulation (EU) 2021/2116 of the European Parliament and of the Council with rules on paying agencies and other bodies, financial management, clearance of accounts, securities and use of euro
A Bizottság (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. december 7.) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségekre és más szervekre, a pénzgazdálkodásra, a számlaelszámolásra, a biztosítékokra és az euro használatára vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről
A Bizottság (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. december 7.) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségekre és más szervekre, a pénzgazdálkodásra, a számlaelszámolásra, a biztosítékokra és az euro használatára vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről
C/2021/9119
HL L 20., 2022.1.31, p. 95–130
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version: 21/07/2023
|
2022.1.31. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 20/95 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/127 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2021. december 7.)
az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségekre és más szervekre, a pénzgazdálkodásra, a számlaelszámolásra, a biztosítékokra és az euro használatára vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésére, 23. cikke (2) bekezdésére, 38. cikke (2) bekezdésére, 40. cikke (3) bekezdésére, 41. cikke (3) bekezdésére, 47. cikke (1) bekezdésére, 52. cikke (1) bekezdésére, 54. cikke (4) bekezdésére, 55. cikke (6) bekezdésére, 64. cikke (3) bekezdésére, 76. cikke (2) bekezdésére, valamint 94. cikke (5) és (6) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2021/2116 rendelet alapvető rendelkezéseket állapít meg többek között a kifizető ügynökségek és a koordináló szervek akkreditációjára, a kifizető ügynökségek állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségeire, a pénzgazdálkodásra és az elszámolási eljárásokra, a biztosítékokra, valamint az euro használatára vonatkozóan. Az új jogi keret zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében szükség van bizonyos, a szóban forgó rendelet által az érintett területek tekintetében megállapított rendelkezéseket kiegészítő szabályok elfogadására. Indokolt, hogy az új szabályok a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) vonatkozó rendelkezéseinek helyébe lépjenek. |
|
(2) |
Az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében a kifizető ügynökségeket a tagállamok csak akkor akkreditálhatják, ha azok megfelelnek bizonyos, uniós szinten megállapított minimumkritériumoknak. E kritériumoknak négy alapvető területre kell kiterjedniük: a belső környezetre, a kontrolltevékenységekre, a tájékoztatásra és a kommunikációra, valamint a monitoringra. Az egyes kifizető ügynökségek sajátosságainak figyelembevétele érdekében indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy további akkreditációs követelményeket állapítsanak meg. |
|
(3) |
Az (EU) 2021/2116 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében miniszteri szintű illetékes hatóságnak kell felelnie a szóban forgó rendelet 10. cikkében említett koordináló szerv akkreditációjának megadásáért, felülvizsgálatáért és visszavonásáért. Indokolt előírni, hogy a tagállamok csak akkor akkreditálhassák a koordináló szerveket, ha azok megfelelnek bizonyos uniós szinten, illetve az illetékes hatóság által megállapított minimumkritériumoknak. E kritériumoknak ki kell terjedniük a koordináló szervnek az (EU) 2021/2116 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében említett, a pénzügyi természetű információk kezelésével kapcsolatos konkrét feladataira. |
|
(4) |
Az állami intervenciós intézkedések csak akkor finanszírozhatók, ha az érintett kiadások a tagállamok által az állami intervencióval kapcsolatos bizonyos kötelezettségekért felelősként kijelölt kifizető ügynökségeknél merülnek fel. Az intervenciós intézkedések igazgatásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása azonban – a támogatások kifizetésének kivételével – az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban átruházható. Indokolt lehetővé tenni, hogy ezeket a feladatokat több kifizető ügynökség is elláthassa. Ezenkívül indokolt előírni, hogy egyes közraktározási intézkedések ügyvitelével – a kifizető ügynökség felelősségvállalása mellett – közjogi vagy magánjogi státuszú szervként működő harmadik feleket is meg lehessen bízni. Következésképpen részletezni kell a kifizető ügynökségek ezzel kapcsolatos felelősségi körét, pontosítani kell az ügynökségek kötelezettségeit, továbbá meg kell határozni, hogy bizonyos közraktározási intézkedések végrehajtását milyen feltételek mellett és milyen szabályok alapján lehet közjogi vagy magánjogi státuszú szervként működő harmadik felekre bízni. Ebben az esetben indokolt előírni, hogy az érintett szerveknek szerződés keretében, meghatározott általános kötelezettségek és elvek alapján kell eljárniuk, és e kötelezettségeket és elveket meg kell állapítani. |
|
(5) |
Az uniós mezőgazdasági szabályozás az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott és az integrált igazgatási és kontrollrendszer hatálya alá tartozó beavatkozások vonatkozásában meghatározza azokat az időszakokat, amelyeken belül a támogatásokat ki kell fizetni a kedvezményezetteknek; a tagállamok kötelesek betartani ezeket az időszakokat. Az ezen időszakokon kívüli időpontban teljesített kifizetéseket úgy kell tekinteni, hogy azokhoz nem nyújtható uniós finanszírozás. Az elemzés azonban kimutatta, hogy a tagállamok számos esetben a vitatott igényekkel, fellebbezésekkel és egyéb nemzeti jogvitákkal kapcsolatos kiegészítő tagállami ellenőrzések miatt fizetik ki késedelmesen a támogatást. Ebből következően, továbbá az arányosság elvének megfelelően indokolt meghatározni a kiadások egy rögzített sávját, amelyen belül el lehet tekinteni a kifizetések csökkentésének alkalmazásától ezekben az esetekben. Az említett sávon túl azonban annak érdekében, hogy a pénzügyi hatás a tapasztalt fizetési késedelemmel arányosan alakuljon, indokolt előírni, hogy a Bizottság a tapasztalt fizetési késedelem mértéke szerint arányosan csökkenthesse az uniós kifizetéseket. |
|
(6) |
Az uniós jogban meghatározott legkorábbi lehetséges fizetési időpont előtti támogatáskifizetések nem indokolhatók ugyanazon okokkal, mint a legkésőbbi fizetési időpont utáni kifizetések. Ezért arányos csökkentés nem írható elő ezekre a korai kifizetésekre. Indokolt kivételt tenni azonban azokban az esetekben, amikor az uniós mezőgazdasági szabályozás egy bizonyos maximális összeg erejéig előleg kifizetéséről rendelkezik. |
|
(7) |
A Bizottságnak az (EU) 2021/2116 rendelet 21. és 32. cikkével összhangban a tagállamok által megküldött kiadásigazoló nyilatkozatok alapján kell teljesítenie a kifizetéseket a tagállamok részére. Indokolt lenne ugyanakkor, hogy a Bizottság számításba vegye a kifizető ügynökségek által az uniós költségvetés javára beszedett bevételeket. Ennélfogva meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek mellett az EMGA és az EMVA keretében teljesített kiadások és befolyó bevételek közötti beszámításokat el kell végezni. |
|
(8) |
Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3)16. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében, ha az uniós költségvetést a pénzügyi év kezdetéig nem fogadják el, kifizetéseket havonta alcímenként a megelőző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében elkülönített előirányzatok legfeljebb egytizenkettedére lehet vállalni. Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló előirányzatok méltányosan kerüljenek felosztásra a tagállamok között, indokolt előírni, hogy az EMGA keretében teljesített havi kifizetéseket és az EMVA keretében folyósított időközi kifizetéseket ilyen esetben az egyes tagállamok által továbbított kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő összeg meghatározott százalékának erejéig teljesítsék, és hogy az adott hónap folyamán ki nem fizetett egyenleg a későbbi havi vagy időközi kifizetésekben újrafelosztásra kerüljön. |
|
(9) |
Rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság az érintett tagállamok tájékoztatását követően a következő havi kifizetések tekintetében elhalaszthassa a kiadások és a címzett bevételek ellentételezését abban az esetben, ha későn nyújtják be a kért információkat, vagy olyan eltérések vannak, amelyek további tisztázásra szorulnak a tagállammal. |
|
(10) |
Annak elkerülése érdekében, hogy azok a tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, más átváltási árfolyamot alkalmazzanak egyrészről a befolyt bevételeknek, illetve a kedvezményezettek részére kifizetett támogatásoknak a kifizető ügynökségek könyvelésében az eurótól eltérő pénznemben nyilvántartásba vett összegeire vonatkozó elszámolásokban, másrészről a kifizető ügynökség vagy az akkreditált koordináló szerv kiadásigazoló nyilatkozatában, további követelményeket kell megállapítani. |
|
(11) |
Azokban az esetekben, amikor az uniós jog nem állapította meg a meghatározó ügyleti tényre vonatkozó átváltási árfolyamot, meg kell állapítani az arra az átváltási árfolyamra vonatkozó követelményeket, amelyet azon tagállamoknak, amelyek még nem vezették be az eurót, kiadásigazoló nyilatkozatukban, valamint a behajtás elmaradásának pénzügyi következményeiből származó címzett bevételek pénzügyi és teljesítményelszámolásához kell használniuk. |
|
(12) |
A teljesítményalapú záróelszámolással összefüggésben helyénvaló szabályokat megállapítani az érintett tagállam által benyújtandó indokolás kritériumaira, valamint a csökkentések alkalmazásának módszerére és kritériumaira vonatkozóan. |
|
(13) |
Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Bizottság meggyőződhessen arról, hogy a tagállamok teljesítik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó kötelezettségüket, és biztosíthassa az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikkében előírt szabályszerűségi záróelszámolási eljárás hatékony alkalmazását, indokolt rendelkezéseket hozni a korrekciók alkalmazásának kritériumairól és módszeréről. Indokolt meghatározni a szóban forgó 55. cikkben említett korrekciók különböző típusait és megállapítani az egyes esetek körülményeinek a korrekció mértékének meghatározásakor való figyelembevételét szabályozó elveket. Ezenkívül indokolt meghatározni a tagállamok által a kedvezményezettektől visszatéríttetett összegeknek az EMGA, illetve az EMVA javára történő jóváírására vonatkozó szabályokat. |
|
(14) |
Az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) III. címe II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakaszában meghatározott, a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásra irányadó egyedi támogathatósági szabályok, valamint a szóban forgó rendelet 155. cikkének (2) bekezdésében említett korengedményes nyugdíjazási támogatás tekintetében a meg nem felelés eseteit olyan szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében kell értékelni, amely a kedvezményezettek szintjén értékeli a jogszerűséget és a szabályszerűséget. |
|
(15) |
Az új teljesítési modell keretében értékelni fogják, hogy a tagállami rendszerek megfelelnek-e az uniós szabályoknak, és amennyiben súlyos hiányosságokra derül fény az irányítási rendszerekkel kapcsolatban, a Bizottság szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében javasolni fogja bizonyos kiadások kizárását az uniós finanszírozásból. Az értékelés nem terjedhet ki az egyéni kedvezményezettek tekintetében a nemzeti KAP stratégiai tervekben és a nemzeti szabályokban meghatározott támogathatósági feltételeknek való meg nem felelés eseteire. Mivel az értékelés rendszerszinten történik, az uniós finanszírozásból való kizárásra irányuló javaslatnak átalánykorrekciókon kell alapulnia. Amennyiben azonban a sajátos körülmények lehetővé teszik, a tagállamok részletes számítást vagy extrapolált számítást is benyújthatnak az EMGA-t vagy az EMVA-t érintő kockázatra vonatkozóan, amelyet a Bizottságnak a szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében értékelnie kell. |
|
(16) |
Az Unió mezőgazdasági rendeleteinek számos rendelkezése előírja egy meghatározott összegre szóló biztosíték nyújtását, amely összeg kifizetése egy adott kötelezettség nem teljesítése esetén válik esedékessé. Ezért az egyenlőtlen versenyfeltételek kiküszöbölése érdekében indokolt megállapítani a szóban forgó követelményre vonatkozó feltételeket. |
|
(17) |
Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Az említett rendelet 5a. cikkét, 7. cikkének (3) és (4) bekezdését, 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdését és (2) bekezdését, valamint 13. cikkét azonban továbbra is indokolt alkalmazni az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtására és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) alapján jóváhagyott operatív programokra, 13. cikkét pedig továbbra is indokolt alkalmazni az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 54. cikke alapján indított, folyamatban lévő visszafizettetésekre. |
|
(18) |
Az (EU) 2021/2116 rendelet helyes végrehajtása érdekében helyénvaló meghatározni, hogy ha egy, az 1306/2013/EU rendelettel összhangban akkreditált kifizető ügynökség felelősséget vállal olyan kiadásokért, amelyekért korábban nem volt felelős, az új felelősségek tekintetében 2023. január 1. előtt akkreditálni kell. |
|
(19) |
Végezetül, tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 31. pontjára, a Bizottság úgy véli, hogy a kifizető ügynökségek akkreditációjára, a pénzgazdálkodásra, az elszámolásra és a biztosítékokra vonatkozó szabályok tekintetében lényegi kapcsolat áll fenn az (EU) 2021/2116 rendeletben foglalt felhatalmazások között, és a KAP-kiadások napi szintű kezelése kapcsán is összefüggés van közöttük. Ezért a szóban forgó szabályokat helyénvaló ugyanabban a felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapítani, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
Kifizető ügynökségek és más szervek
1. cikk
A kifizető ügynökségek akkreditációjára vonatkozó feltételek
(1) A tagállamok olyan szervezeti egységeket és szerveket akkreditálhatnak kifizető ügynökségként, amelyek megfelelnek az e bekezdésben meghatározott feltételeknek, és teljesítik a (2) és (3) bekezdésben említett kritériumokat. A kiadásoknak az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikke (1) bekezdése szerinti irányítását és ellenőrzését végző kifizető ügynökségeknek az általuk teljesített kifizetések, valamint az információk közlése és megőrzése tekintetében elegendő garanciát kell nyújtaniuk arra vonatkozóan, hogy:
|
a) |
az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok tekintetében a kiadások megfelelnek a vonatkozó bejelentett kimeneteknek, és azokat az alkalmazandó irányítási rendszereknek megfelelően teljesítették; |
|
b) |
a kifizetések jogszerűek és szabályszerűek a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8), a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9), az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) meghatározott intézkedések tekintetében; |
|
c) |
a teljesített kifizetések könyvelése pontosan és teljeskörűen történik; |
|
d) |
végrehajtják az uniós jogszabályokban meghatározott ellenőrzéseket; |
|
e) |
a szükséges dokumentumok benyújtására az uniós szabályokban megállapított határidőn belül és formában kerül sor; |
|
f) |
a dokumentumok hozzáférhetők, és azokat olyan formában őrzik meg, hogy teljességük, érvényességük és olvashatóságuk mindenkor biztosított legyen; az uniós szabályok értelmében ez az elektronikus dokumentumokra is érvényes. |
(2) Az akkreditáláshoz a kifizető ügynökségnek olyan adminisztratív szervezettel és belső kontrollrendszerrel kell rendelkeznie, amelyek megfelelnek az I. mellékletben foglalt kritériumoknak az alábbiak tekintetében:
|
a) |
belső környezet; |
|
b) |
kontrolltevékenységek; |
|
c) |
tájékoztatás és kommunikáció; |
|
d) |
monitoring. |
(3) A tagállamok a kifizető ügynökség méretének, feladatainak és más különös sajátosságainak figyelembevétele érdekében további akkreditációs kritériumokat is meghatározhatnak.
2. cikk
A koordináló szervek akkreditációjára vonatkozó feltételek
(1) Egynél több kifizető ügynökség akkreditálása esetén az érintett tagállam az (EU) 2021/2116 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban koordináló szervként olyan szervezeti egységeket vagy szerveket akkreditál, amelyek megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, és teljesítik a (3) és (4) bekezdésben említett kritériumokat. A tagállam miniszteri szintű okiratban határoz a koordináló szerv akkreditálásáról, miután meggyőződött arról, hogy a szerv adminisztratív rendszerei megfelelő biztosítékot nyújtanak arra, hogy az képes a szóban forgó cikkben említett feladatok ellátására.
(2) Az akkreditáció megadásához a koordináló szervnek biztosítania kell, hogy:
|
a) |
a Bizottságnak adott nyilatkozatok olyan információkon alapulnak, amelyek a szolgáltatásukra megfelelő jogosultságokkal rendelkező forrásokból származnak; |
|
b) |
az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentés az (EU) 2021/2116 rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említett vélemény hatálya alá tartozik, és benyújtásakor a teljes jelentés összeállítására vonatkozó vezetői nyilatkozatot csatolnak hozzá; |
|
c) |
a Bizottsághoz benyújtott nyilatkozatokat a benyújtás előtt megfelelő módon engedélyezik; |
|
d) |
a Bizottság számára elküldött információk alátámasztására megfelelő ellenőrzési nyomvonal áll rendelkezésre; |
|
e) |
a fogadott és küldött információkról szóló nyilvántartást biztonságosan, számítógépes formában tárolják. |
(3) Az akkreditációhoz a koordináló szervnek olyan igazgatási szervezettel és belső kontrollrendszerrel kell rendelkeznie az éves teljesítményjelentés összeállítása tekintetében, amely megfelel az illetékes hatóság által az érintett eljárásokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek és különösen a II. mellékletben meghatározott tájékoztatási és kommunikációs kritériumoknak.
(4) A tagállamok a koordináló szerv méretének, feladatainak és más specifikus jellemzőinek figyelembevétele érdekében további akkreditációs kritériumokat is meghatározhatnak.
3. cikk
A kifizető ügynökség állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségei
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett kifizető ügynökségeknek – az e rendelet III. mellékletében és adott esetben az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban megállapított feltételek mellett, különösen az említett mellékletben az ellenőrzés tekintetében meghatározott minimális százalékos arányok alapján – gondoskodniuk kell a felelősségi körükbe tartozó, közraktározással összefüggő intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó műveletek irányításáról és ellenőrzéséről.
A kifizető ügynökségek az állami intervenciós intézkedésekkel kapcsolatos hatásköreiket átruházhatják az e rendelet I. mellékletének 1.D. pontjában megállapított jóváhagyási feltételeknek megfelelő intervenciós hivatalokra, vagy más kifizető ügynökségek közvetítésével is eljárhatnak.
(2) A kifizető ügynökségek vagy az intervenciós hivatalok a közraktározás tekintetében fennálló általános felelősségük sérelme nélkül:
|
a) |
bizonyos közraktározási intézkedések irányítását a felvásárolt mezőgazdasági termékek raktározását végző természetes vagy jogi személyekre („raktározók”) bízhatják; |
|
b) |
természetes vagy jogi személyeket bízhatnak meg a mezőgazdasági ágazati jogszabályokban előírt bizonyos konkrét feladatok elvégzésével. |
Ha a kifizető ügynökségek az irányítást az első albekezdés a) pontjában említett raktározókra bízzák, ezt a tevékenységet raktározási szerződések keretében kell végezni a IV. mellékletben meghatározott kötelezettségek és általános elvek alapján.
(3) A kifizető ügynökségek közraktározással kapcsolatos kötelezettségei közé tartoznak különösen a következők:
|
a) |
az intervenciós közraktározási intézkedés tárgyát képező valamennyi termék esetében készletnyilvántartás és pénzügyi elszámolás vezetése, az adott év október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig (azaz a számviteli évnek nevezett időszakban) teljesített műveletek alapján; |
|
b) |
naprakész jegyzék vezetése azokról a raktározókról, akikkel a közraktározás keretében szerződést kötöttek. Ez a jegyzék olyan hivatkozásokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik minden raktározási helyszínnek, azok raktározási kapacitásának, valamint a raktárcsarnokok, hűtőházak és silók számának, továbbá azok tervrajzának és alaprajzának pontos azonosítását; |
|
c) |
a közraktározáshoz használt szerződésmintáknak, a termékek átvételére, tárolására és a raktározók tárolóhelyiségeiből való kitárolására megállapított szabályoknak, valamint a raktározók felelősségére vonatkozó szabályoknak a Bizottság rendelkezésére bocsátása; |
|
d) |
a készletekről olyan központi számítógépes készletnyilvántartás vezetése, amely tartalmaz minden raktározási helyszínt, minden terméket, a különböző termékek minden mennyiségi és minőségi adatát és mindegyik termék esetében a tömeget (adott esetben a nettó és a bruttó tömeget) vagy a térfogatot; |
|
e) |
az intervenciós termékek raktározásához, megőrzéséhez, szállításához vagy átadásához kapcsolódó valamennyi műveletnek az uniós és a nemzeti jogszabályoknak megfelelően történő elvégzése a felvásárlók, az adott művelet végrehajtásában részt vevő többi kifizető ügynökség és bármely, a szóban forgó művelettel kapcsolatban kapott megbízás alapján eljáró személy saját hatáskörének sérelme nélkül; |
|
f) |
ellenőrzések végzése az intervenciós készletek raktározási helyszínén az egész év során, rendszertelen időközökben és előzetes értesítés nélkül. Előzetes értesítés adható ugyanakkor abban az esetben, ha az nem veszélyezteti az ellenőrzés céljának elérését, de szigorúan csak a szükséges legrövidebb idővel előre. Ilyen előzetes értesítés – a kellően indokolt esetektől eltekintve – legfeljebb 24 órával korábban küldhető; |
|
g) |
éves leltár készítése a 4. cikk szerint. |
Amennyiben valamely tagállamban egy vagy több termék esetében a kapcsolódó közraktározási számlák vezetését több kifizető ügynökség végzi, az első albekezdés a) és d) pontjában említett készletnyilvántartásokat és pénzügyi elszámolásokat tagállami szinten konszolidálni kell, mielőtt a tagállam a kapcsolódó információkat eljuttatja a Bizottságnak.
(4) A kifizető ügynökségeknek biztosítaniuk kell a következőket:
|
a) |
az uniós intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek megfelelő állapotban való megőrzése, a tárolt termékek minőségének legalább évente egyszer történő ellenőrzése révén; |
|
b) |
az intervenciós készletek hiánytalansága. |
(5) A kifizető ügynökségek kötelesek haladéktalanul tájékoztatni a Bizottságot:
|
a) |
azokról az esetekről, amelyekben a termék raktározási idejének meghosszabbítása valószínűleg a termék minőségének romlását idézi elő; |
|
b) |
a termékben természeti katasztrófa folytán bekövetkezett mennyiségcsökkenésről vagy minőségromlásról. |
Ha az első albekezdésben említett helyzetek lépnek fel, a Bizottság megfelelő határozatot fogad el:
|
a) |
az első albekezdés a) pontjában említett helyzetek fennállása esetén az 1308/2013/EU rendelet 229. cikke (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően; |
|
b) |
az első albekezdés b) pontjában említett helyzetek fennállása esetén az (EU) 2021/2116 rendelet 102. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően. |
(6) A kifizető ügynökségeknek viselniük kell az uniós intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek nem megfelelő tárolásának pénzügyi következményeit, különös tekintettel a termékeknél alkalmazott nem megfelelő raktározási módszerekre visszavezethető következményekre. A raktározók elleni keresetek sérelme nélkül a kifizető ügynökségek kötelezettségvállalásaik vagy kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása esetére kötelesek pénzügyi felelősséget vállalni.
(7) A kifizető ügynökségeknek a Bizottság alkalmazottai és a Bizottság által felhatalmazott személyek számára elektronikus formában vagy a kifizető ügynökség székhelyén folyamatosan hozzáférhetővé kell tenniük a közraktározási számlákat és az intervenciós műveletek keretében kiállított vagy kapott valamennyi dokumentumot, szerződést és adatállományt.
4. cikk
Leltár
(1) A kifizető ügynökségeknek minden számviteli év során leltárt kell készíteniük minden egyes, uniós intervenció tárgyát képező termékről.
A leltározás eredményeit össze kell vetniük a számviteli adatokkal. A megállapított mennyiségi különbségeket és az ellenőrzések során észlelt minőségbeli különbségekből adódó összegeket az (EU) 2021/2116 rendelet 47. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően kell elszámolni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a szokásos raktározási műveletekből kifolyólag hiányzó mennyiségek a könyvelés szerinti leltárban kimutatott elméleti készlet és az (1) bekezdésben előírt leltár alapján megállapított tényleges fizikai készlet vagy a raktár tényleges fizikai készletének elfogyása után fennmaradó könyv szerinti készlet különbözetének felelnek meg, és az V. mellékletben szereplő tűréshatárok vonatkoznak rájuk.
II. FEJEZET
Pénzgazdálkodás
5. cikk
Az utolsó kifizetési határidő be nem tartása
(1) A kedvezményezett részére a kifizetés lehetséges legkésőbbi időpontja után teljesített kifizetések a (2)–(6) bekezdésben meghatározott körülmények és feltételek mellett támogathatónak tekinthetők.
(2) Amennyiben az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnak (EMGA) az (EU) 2021/2116 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadásai vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapnak (EMVA) az említett rendelet 6. cikke szerinti kiadásai, amelyek az ugyanazon rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett beavatkozásokhoz kapcsolódnak, és amelyeknek a teljesítésére az uniós jogban megállapított határidő után került sor, nem haladják meg az EMGA, illetve az EMVA tekintetében meghatározott határidő lejárta előtt felmerült kiadások 5 %-os küszöbértékét, a havi, illetve az időközi kifizetéseket nem kell csökkenteni.
Ha az uniós jogban megállapított határidők lejártát követően felmerült EMGA- vagy EMVA-kiadások az EMGA-ra, illetve az EMVA-ra vonatkozó 5 %-os küszöbérték felett vannak, minden késedelmesen teljesített további kiadást az alábbi szabályok szerint kell csökkenteni:
|
a) |
az EMGA-ból fedezett kiadások esetében:
|
|
b) |
az EMVA-ból fedezett kiadások esetében:
|
(3) A (2) bekezdéstől eltérve a következő feltételeket kell alkalmazni:
|
a) |
amennyiben a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokkal kapcsolatos kiadások vagy az EMVA-ból fedezett kiadások esetében a (2) bekezdés első albekezdésében említett küszöbértéket nem használták fel teljes egészében az N. naptári évre vonatkozó kifizetésekre az EMGA esetében legkésőbb az N+1. év október 15-ig, az EMVA esetében pedig legkésőbb az N+1. év december 31-ig, és a küszöbérték fennmaradó része meghaladja a 2 %-ot; a fennmaradó részt 2 %-ra kell csökkenteni; |
|
b) |
az N+1. pénzügyi évben a 228/2013/EU és a 229/2013/EU rendeletben előírt kifizetésektől eltérő, az N–1. vagy az azt megelőző naptári évekre vonatkozó és a kifizetési határidő után teljesített, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokkal kapcsolatos kifizetésekhez csak akkor nyújtható finanszírozás az EMGA-ból, ha az N+1. évben teljesített közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások teljes összege, adott esetben az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikkében előírt kiigazítás előtti összegekre korrigálva, az (EU) 2021/2115 rendelet 87. cikkének (1) bekezdésével összhangban nem haladja meg a szóban forgó rendelet V. mellékletében az N. naptári évre vonatkozóan meghatározott felső értéket; |
|
c) |
az a), illetve a b) pontban említett határértékeket meghaladó kiadásokat 100 %-kal kell csökkenteni. |
Az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett visszatérítések összegei nem veendők figyelembe az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett feltétel teljesülésének ellenőrzésekor.
(4) Ha egyes beavatkozásokra és intézkedésekre vonatkozóan különleges irányítási körülmények jelentkeznek, vagy ha a tagállamok megalapozott indokokkal szolgálnak, a Bizottság a (2) és a (3) bekezdésben említettektől eltérő ütemezést és/vagy alacsonyabb vagy nulla csökkentési rátákat alkalmaz.
Az első albekezdés nem alkalmazandó azonban a (3) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett felső határt meghaladó kiadásokra.
(5) A kifizetési határidő betartásának ellenőrzését minden egyes pénzügyi évben egyszer kell elvégezni az október 15-ig teljesített kiadásokra vonatkozóan.
A kifizetési határidő esetleges túllépését legkésőbb az (EU) 2021/2116 rendelet 53. cikkében említett számlaelszámolási határozatban figyelembe kell venni.
(6) Az e cikkben említett csökkentések az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkében említett éves teljesítményalapú záróelszámolással kapcsolatos későbbi határozat és a szóban forgó rendelet 55. cikkében említett szabályszerűségi záróelszámolási eljárás sérelme nélkül alkalmazandók.
6. cikk
A legkorábbi lehetséges kifizetési időpont be nem tartása
Az EMGA-ból fedezett kiadások tekintetében, ha a tagállamok számára engedélyezett, hogy az uniós jogban megállapított legkorábbi lehetséges kifizetési időpont előtt egy bizonyos maximális összeg erejéig előlegeket nyújtsanak, ez a kiadás uniós finanszírozással támogathatónak minősül. Az e maximális összeget meghaladóan teljesített kiadásokhoz nem nyújtható uniós finanszírozás, kivéve megfelelően indokolt esetekben, amikor bizonyos beavatkozások vagy intézkedések esetében rendkívüli irányítási körülmények merülnek fel, vagy ha a tagállamok megalapozott indokokkal szolgálnak. Ilyen esetekben a maximális összeg felett teljesített kiadásokhoz 10 %-os csökkentés mellett nyújtható uniós finanszírozás.
A vonatkozó csökkentést legkésőbb az (EU) 2021/2116 rendelet 53. cikkében említett számlaelszámolási határozatban figyelembe kell venni.
7. cikk
A kifizető ügynökségek által nyújtandó ellentételezés
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 21. cikkének (3) bekezdése értelmében a havi kifizetésekre vonatkozóan hozott határozata útján a Bizottság megállapítja az egyes tagállamok havi nyilatkozataiban bejelentett kiadásoknak az adott tagállam által a kiadásigazoló nyilatkozatában feltüntetett címzett bevételekkel csökkentett egyenlegét. Ez a beszámítás a vonatkozó bevételek beszedésének felel meg.
A címzett bevételekből eredő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok megnyitására azt követően kerül sor, hogy megtörtént e bevételek költségvetési sorokhoz rendelése.
(2) Ha az (EU) 2021/2116 rendelet 45. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett összegeket a szabálytalanság vagy gondatlanság által érintett támogatás kifizetése előtt visszatartották, akkor azokat le kell vonni a kapcsolódó kiadásból.
(3) Az EMVA hozzájárulásainak az egyes referencia-időszakok alatt az érintett tagállam KAP stratégiai terve keretében a kedvezményezettekkel visszafizettetett összegeit le kell vonni az említett időszakra vonatkozó kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő, az EMVA-ból fizetendő összegből.
(4) Az adott esetben az éves pénzügyi záróelszámolásból eredő többletösszegeket vagy hiányzó összegeket a számlaelszámolási határozatot követő első nyilatkozat elkészítésekor hozzá kell adni vagy le kell vonni az EMVA-hozzájárulás összegéből.
(5) Az EMGA-ból nyújtott finanszírozás összege azon kiadások összegével egyezik meg, amelyeket a kifizető ügynökség által közölt adatok alapján, az intervenciós intézkedésekből eredő esetleges bevételeket levonva számítottak ki, a Bizottság által létrehozott számítógépes rendszer segítségével igazoltak, és amelyeket a kifizető ügynökség kiadásigazolási nyilatkozataiban közölt.
8. cikk
Az uniós költségvetés késedelmes elfogadása
(1) Amennyiben az uniós költségvetés elfogadása nem történik meg a költségvetési év elejéig, az (EU) 2021/2116 rendelet 21. cikkében említett havi kifizetéseket és a szóban forgó rendelet 32. cikkében említett időközi kifizetéseket az engedélyezett előirányzatokkal fejezetenként arányosan, az egyes tagállamoktól kapott kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő összegek egy bizonyos százalékának erejéig kell teljesíteni az EMVA, illetve az EMGA vonatkozásában, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 16. cikkében meghatározott korlátok betartásával.
A Bizottság a tagállamoknak vissza nem térített összegek egyenlegét a későbbi kifizetéseknél veszi figyelembe.
(2) Az EMVA tekintetében, amennyiben az (EU) 2021/2116 rendelet 29. cikkében említett költségvetési kötelezettségvállalások vonatkozásában a költségvetési év elejéig nem kerül sor az uniós költségvetés elfogadására, a tagállamok KAP stratégiai tervének elfogadását követő első éves részleteknél tiszteletben kell tartani az említett tervek elfogadásának sorrendjét. A későbbi éves részletek fizetésére vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat azon tagállamok KAP stratégiai terveinek sorrendjében kell megtenni, amelyek esetében már felhasználásra kerültek a vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok. Amennyiben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok korlátozottak, a Bizottság részleges éves kötelezettségvállalásokat tehet a tagállamok KAP stratégiai terveinek végrehajtására vonatkozóan. A szóban forgó tervek fennmaradó egyenlegét akkor kell lekötni, amikor további kötelezettségvállalási előirányzatok válnak elérhetővé.
9. cikk
A havi kifizetések késleltetése
Az (EU) 2021/2116 rendelet 21. cikkében említett, a tagállamoknak járó havi kifizetések késleltethetők, amennyiben a szóban forgó rendelet 90. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. és ii. alpontja szerinti közlemények megkésve érkeznek be vagy olyan eltéréseket tartalmaznak, amelyek további ellenőrzéseket tesznek szükségessé. A Bizottság kellő időben tájékoztatja az érintett tagállamokat a kifizetések elhalasztására irányuló szándékáról.
10. cikk
Kifizetések felfüggesztése az éves elszámolással összefüggésben
(1) Amennyiben a Bizottság az (EU) 2021/2116 rendelet 21. cikkének (3) bekezdése szerinti havi kifizetéseket az említett rendelet 40. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alapján felfüggeszti, a kifizetések felfüggesztésének alábbi mértékei alkalmazandók:
|
a) |
amennyiben a tagállam március 1-jéig nem nyújtja be az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében és 12. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentumokat, a szóban forgó rendelet 21. cikkének (3) bekezdése szerinti havi kifizetések teljes összegének 1 %-a; |
|
b) |
amennyiben a tagállam április 1-jéig nem nyújtja be az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében és 12. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentumokat, a szóban forgó rendelet 21. cikkének (3) bekezdése szerinti havi kifizetések teljes összegének 1,5 %-a. |
(2) A felfüggesztést az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében és 12. cikkének (2) bekezdésében említett valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtását követően meg kell szüntetni.
11. cikk
Kifizetések felfüggesztése a teljesítményalapú záróelszámolással összefüggésben
(1) Amennyiben a Bizottság az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkében említett teljesítményalapú záróelszámolást követően felfüggeszti az (EU) 2021/2116 rendelet 21. cikkének (3) bekezdésében említett havi kifizetéseket vagy a szóban forgó rendelet 32. cikkében említett időközi kifizetéseket az ugyanazon rendelet 40. cikkének (2) bekezdése szerint, a felfüggesztés mértéke az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkének (1) bekezdése alapján alkalmazott csökkentési arány és az 50 százalékpont közötti különbség kétszerese. A felfüggesztés alkalmazandó mértéke nem lehet kevesebb 10 %-nál.
(2) Az (1) bekezdésben említett felfüggesztések nem érintik az (EU) 2021/2116 rendelet 53. és 55. cikkét.
12. cikk
A kiadásigazoló nyilatkozat kiállításakor alkalmazandó átváltási árfolyam
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 94. cikke (4) bekezdésének megfelelően azok a tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, az EMGA-t érintő kiadásigazoló nyilatkozataik elkészítésekor ugyanazt az átváltási árfolyamot alkalmazzák, mint amelyet az e rendelet V. fejezete és az ágazati mezőgazdasági jogszabályok értelmében a kedvezményezettek részére teljesített kifizetéseknél és a beszedett bevételeknél alkalmaztak.
(2) Az EMVA tekintetében azon tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, kiadásigazoló nyilatkozataik kiállításakor minden fizetési vagy visszafizettetési műveletre vonatkozóan az Európai Központi Bank által azon hónapot megelőzően megállapított utolsó előtti átváltási árfolyamot alkalmazzák, amely hónap folyamán a műveleteket a kifizető ügynökség számláin lekönyvelték.
(3) Az (EU) 2021/2116 rendelet 53. és 54. cikkében említett számlaelszámolási határozatok és a szóban forgó rendelet 55. cikkében említett szabályszerűségi záróelszámolási eljárás tekintetében az elszámolásra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadásának időpontja után az Európai Központi Bank által megállapított első átváltási árfolyamot kell alkalmazni.
(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említettektől eltérő esetekben, valamint azoknál a műveleteknél, amelyekre vonatkozóan az uniós jog nem állapít meg meghatározó ügyleti tényt, az alkalmazandó átváltási árfolyam azon tagállamok számára, amelyek nem vezették be az eurót, az Európai Központi Bank által azon hónapot megelőzően megállapított utolsó előtti átváltási árfolyam, amely hónapra vonatkozóan a kiadást vagy a címzett bevételt bejelentették.
III. FEJEZET
Számlaelszámolás és egyéb ellenőrzések
13. cikk
A csökkentések alkalmazásának kritériumai és módszere a teljesítményalapú záróelszámolás keretében
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkének (1) bekezdése szerinti, az uniós finanszírozásból levonandó összegekről szóló határozat elfogadása céljából a Bizottság a beavatkozásra vonatkozóan a tagállam által bejelentett éves kiadásokat összeveti a beavatkozáshoz kapcsolódó, az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében említett, a szóban forgó rendelet 9. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontja és 10. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikke szerint benyújtott éves teljesítményjelentésben szereplő megfelelő kimenettel.
(2) Amennyiben a bejelentett kiadásokhoz az adott pénzügyi évben nem kapcsolódik megfelelő kimenet, és a kimenetekkel és a realizált egységnyi összegekkel kapcsolatos eltéréseket a tagállam korábban nem indokolta meg az éves teljesítményjelentésben az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkének (5)–(9) bekezdésével összhangban, vagy az eltérések indokolása nem elégséges, a tagállam a Bizottság által meghatározott határidőn belül további indokolást nyújt be. Az indokolásnak azokra a bejelentett kiadásokra kell kiterjednie, amelyekhez az adott költségvetési évben nem kapcsolódik megfelelő kimenet.
(3) A tagállam által benyújtandó indokolásnak olyan releváns információkat kell tartalmaznia, amelyek az eltérést az egységnyi összeg szintjén és az érintett időszakra vonatkozóan magyarázzák meg. Tartalmaznia kell mennyiségi információkat, valamint szükség esetén minőségi szempontú magyarázatokat is.
A tagállamnak magyarázattal kell szolgálnia az eltérés orvoslása és megismétlődésének megelőzése érdekében már meghozott korrekciós intézkedések mértékéről és hatásáról is.
Amennyiben a tagállam a (2) bekezdéssel összhangban nem tudja megindokolni az eltéréseket, azok egy részére vonatkozóan is közölhet indokolást.
(4) Amennyiben a tagállam nem ad kellően indokolt magyarázatot az eltérésekre, vagy az indokokat a Bizottság a (2) és (3) bekezdéssel összhangban elégtelennek ítéli, vagy az indokolás az eltéréseknek csak egy részét fedi le, a Bizottság csökkenti az uniós finanszírozásból származó vonatkozó összegeket. A Bizottság véleményéről külön közleményben értesíti a tagállamot.
(5) Az e cikkben említett csökkentések az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke szerinti szabályszerűségi záróelszámolással kapcsolatos későbbi határozat sérelme nélkül alkalmazandók.
14. cikk
A szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében az (EU) 2021/2115 rendelet hatályán kívül eső kiadásokra, illetve a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásra és a korengedményes nyugdíjazási támogatásra vonatkozó korrekciók alkalmazásának kritériumai és módszere
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikkének (1) bekezdése szerinti, az uniós finanszírozásból kizárandó összegekről szóló határozat elfogadása céljából a Bizottság különbséget tesz az olyan összegek vagy összegrészek között, amelyeket jogosulatlanul elköltöttnek minősít, és az olyanok között, amelyeket extrapolált vagy átalánykorrekció alkalmazásával határoz meg.
Az uniós finanszírozásból kizárható összegek meghatározása érdekében annak megállapítása során, hogy az (EU) 2021/2115 rendelet hatályán kívüli kiadások, a szóban forgó rendelet III. címe II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakasza, illetve 155. cikkének (2) bekezdése szerinti, a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatással, illetve a korengedményes nyugdíjazási támogatással kapcsolatos kiadások nem az uniós joggal összhangban merültek fel, a Bizottság saját megállapításaira támaszkodik, és figyelembe veszi az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikkével összhangban lefolytatott szabályszerűségi záróelszámolási eljárás során a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információkat.
(2) A Bizottság a kizárást csak akkor alapozza a jogosulatlanul elköltött összegek azonosítására, ha a szóban forgó összegeket arányos erőfeszítéssel lehet meghatározni. Ha a jogosulatlanul elköltött összegeket a Bizottság nem tudja arányos erőfeszítéssel meghatározni, a tagállamok a Bizottság által a szabályszerűségi záróelszámolási eljárás során előírt időkereten belül ezen összegek ellenőrzésére vonatkozó adatokat nyújthatnak be a meg nem felelés által potenciálisan érintett minden egyedi eset vizsgálata alapján. Az ellenőrzésnek az alkalmazandó jog megsértésével felmerült és az uniós költségvetésre terhelt összes kiadásra ki kell terjednie. A benyújtott adatoknak tartalmazniuk kell minden egyes összeget, amely az adott meg nem felelés miatt nem támogatható.
(3) Amennyiben a jogosulatlanul elköltött összegek nem határozhatók meg a (2) bekezdéssel összhangban, a Bizottság a kizárandó összegeket extrapolált korrekciók alkalmazásával is meghatározhatja. Annak lehetővé tételére, hogy a Bizottság meghatározza a releváns összegeket, a tagállamok a Bizottság által a szabályszerűségi záróelszámolási eljárás során előírt időkereten belül az érintett esetek reprezentatív mintáján végzett ellenőrzések eredményeinek statisztikai eszközökkel végzett extrapolációján alapuló kalkulációt nyújthatnak be az uniós finanszírozásból kizárandó összegről. A mintát a sokaság azon részéből kell venni, amelynél az azonosított meg nem felelés előfordulására észszerűen számítani lehet.
(4) A tagállamok által a (2) és a (3) bekezdés szerint benyújtott eredmények figyelembevétele céljából a Bizottság lehetőséget kap arra, hogy:
|
a) |
értékelje a meghatározás vagy extrapolálás során alkalmazott módszereket, amelyeket a tagállamoknak világosan le kell írniuk; |
|
b) |
ellenőrizze a (3) bekezdésben említett minta reprezentativitását; |
|
c) |
ellenőrizze a benyújtott meghatározás, illetve extrapolálás tartalmát és eredményeit; |
|
d) |
kielégítő és releváns ellenőrzési bizonyítékokat szerezzen az eredmények alapját képező adatokról. |
(5) A (3) bekezdésben előírt extrapolált korrekciók alkalmazásakor a tagállamok használhatják a kifizető ügynökségek tanúsító szerv által jóváhagyott ellenőrzési statisztikáit vagy az ilyen szerv által az (EU) 2021/2116 rendelet 12. cikkében említett ellenőrzéssel összefüggésben a hibaszintre vonatkozóan készített értékelést, feltéve, hogy:
|
a) |
a Bizottság elégedett a tanúsító szervek által végzett munkával mind az ellenőrzési stratégia, mind pedig a ténylegesen elvégzett ellenőrzés tartalma, terjedelme és minősége tekintetében; |
|
b) |
a tanúsító szervek munkájának hatóköre megegyezik a kérdéses szabályszerűségi záróelszámolás hatókörével, különösen az intézkedések vagy rendszerek tekintetében; |
|
c) |
az értékelésben figyelembe vették azon szankciók összegét, amelyeket ki kellett volna szabni. |
(6) Ha nem teljesülnek az uniós finanszírozásból kizárandó összegek meghatározásának (2) és (3) bekezdésekben említett feltételei, vagy az eset olyan természetű, hogy a kizárandó összegeket nem lehet az említett bekezdések alapján meghatározni, a Bizottság a megfelelő átalánykorrekciókat alkalmazza, figyelembe véve a jogsértés jellegét és súlyát, valamint az Unió általános költségvetésének okozott pénzügyi kár kockázatára vonatkozó saját becslését.
Az átalánykorrekció szintjének megszabása elsősorban a meghatározott meg nem felelés típusának figyelembevételével történik. E célból az ellenőrzési hiányosságokon belül meg kell különböztetni a kulcsfontosságú, illetve a kiegészítő ellenőrzésekhez kapcsolódó hiányosságokat, a következők szerint:
|
a) |
a kulcsfontosságú ellenőrzések azok az igazgatási és helyszíni ellenőrzések, amelyekre azért van szükség, hogy meghatározható legyen a támogatásra való jogosultság, valamint a csökkentések és szankciók ennek megfelelő alkalmazása; |
|
b) |
kiegészítő ellenőrzésnek minősül minden egyéb igazgatási művelet, amely a kérelmek helyes feldolgozásához szükséges. |
Ha ugyanazon szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében különböző, eltérő átalánykorrekciókat maguk után vonó meg nem felelésekre derül fény, a legmagasabb átalánykorrekciót kell alkalmazni.
(7) Az átalánykorrekciók mértékének megállapításakor a Bizottság elsősorban az alábbi körülmények közül egyet vagy többet vesz figyelembe, mivel ezek nagyobb súlyú hiányosságokat képviselnek, így nagyobb kockázatot jelentenek az Unió általános költségvetésének potenciális vesztesége tekintetében:
|
a) |
egy vagy több kulcsfontosságú ellenőrzést nem alkalmaznak, vagy olyan rosszul vagy ritkán alkalmaznak, hogy azok alkalmatlannak tekinthetők a kérelmek támogathatóságának megállapítására vagy a szabálytalanságok megelőzésére; |
|
b) |
három vagy több hiányosságot tárnak fel egy adott ellenőrző rendszerrel kapcsolatban; |
|
c) |
a tagállam nem alkalmazza vagy súlyos hiányosságok mellett alkalmazza az ellenőrző rendszert, és bizonyítottan széles körben tapasztalhatók szabálytalanságok és hanyagság a szabálytalan vagy csalárd gyakorlatok elleni fellépés tekintetében; |
|
d) |
hasonló hiányosságokat tárnak fel egy tagállamban ugyanabban az ágazatban egy olyan vizsgálat során, amely egy olyan vizsgálatot követ, amelyben a szóban forgó hiányosságokat először észlelték és közölték a tagállammal, figyelembe véve azonban a tagállam által már meghozott korrekciós vagy kompenzációs intézkedéseket. |
(8) Ha a tagállam bizonyos olyan objektív elemeket nyújt be, amelyek nem felelnek meg az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett követelményeknek, de amelyek bizonyítják, hogy az EMGA és az EMVA legnagyobb vesztesége olyan összegre korlátozódik, amely alacsonyabb, mint amely a javasolt átalánykorrekció alkalmazásából származna, a Bizottság az alacsonyabb átalánykorrekciót alkalmazza az uniós finanszírozásból az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke alapján kizárandó összegek meghatározására.
(9) A kedvezményezettekkel ténylegesen visszatéríttetett és a Bizottság által a szabályszerűségi záróelszámolási eljárás folyamán meghatározandó vonatkozó időpont előtt az EMGA, illetve az EMVA javára jóváírt összegeket le kell vonni abból az összegből, amelynek az uniós finanszírozásból történő kizárásáról a Bizottság az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke értelmében dönt.
15. cikk
A szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében az (EU) 2021/2115 rendelet hatálya alá tartozó kiadásokra vonatkozó korrekciók alkalmazásának kritériumai és módszere
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikkének (1) bekezdése szerinti, az uniós finanszírozásból kizárandó összegekről szóló határozat elfogadása céljából a Bizottság saját megállapításaira támaszkodik, és figyelembe veszi az említett rendelet 55. cikkének (3) bekezdésével összhangban lefolytatott szabályszerűségi záróelszámolási eljárás során a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információkat. Az uniós finanszírozásból kizárandó összegnek a lehető legnagyobb mértékben meg kell egyeznie az uniós költségvetést érintő tényleges pénzügyi veszteséggel vagy kockázattal.
(2) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a kiadások teljesítése nem az uniós joggal összhangban történt, a Bizottság átalánykorrekció alkalmazásával meghatározhatja a kizárandó összegeket, figyelembe véve a jogsértés jellegét és súlyosságát, valamint az Uniónak okozott pénzügyi kár kockázatára vonatkozó saját becslését.
Az átalánykorrekció szintjének megállapítása során elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a súlyos hiányosság milyen típusú. Ennek kapcsán az irányítási rendszereknek a súlyos hiányosságok által érintett elemeit kell tekintetbe venni.
Ha ugyanazon szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében különböző, eltérő átalánykorrekciókat maguk után vonó súlyos hiányosságokra derül fény, a legmagasabb átalánykorrekciót kell alkalmazni.
(3) Az átalánykorrekciók mértékének megállapításakor a Bizottság elsősorban az alábbi körülmények közül egyet vagy többet vesz figyelembe, mivel ezek nagyobb súlyú hiányosságokat képviselnek, így nagyobb kockázatot jelentenek az uniós költségvetés potenciális vesztesége tekintetében:
|
a) |
súlyos hiányosságok az irányítási rendszerek egy vagy több elemében; |
|
b) |
a tagállam nem alkalmazza az irányítási rendszer egyik elemét, és bizonyítottan széles körben tapasztalhatók szabálytalanságok és hanyagság a szabálytalan vagy csalárd gyakorlatok elleni fellépés tekintetében; |
|
c) |
hasonló hiányosságokat tárnak fel egy tagállamban ugyanabban az ágazatban egy olyan vizsgálat során, amely egy olyan vizsgálatot követ, amelyben a szóban forgó hiányosságokat először észlelték és közölték a tagállammal, figyelembe véve azonban a tagállam által már meghozott korrekciós vagy kompenzációs intézkedéseket. |
(4) Amennyiben egy tagállam bizonyítja, hogy az EMGA és az EMVA legnagyobb vesztesége a javasolt átalány alkalmazásából eredő összegnél alacsonyabb összegre korlátozódik, az alacsonyabb átalányt lehet alkalmazni, vagy a Bizottság az irányítási rendszereknek az (EU) 2021/2116 rendelet 12. cikkében említett ellenőrzésével összefüggésben a tanúsító szerv által készített értékelést használhatja az uniós finanszírozásból kizárandó összegeknek a szóban forgó rendelet 55. cikke szerinti szabályszerűségi záróelszámolási eljárás során történő meghatározására.
(5) Adott esetben a tagállamok a Bizottság által a szabályszerűségi záróelszámolási eljárás során előírt időkereten belül a szóban forgó összegek ellenőrzésére vonatkozó adatokat nyújthatnak be a hiányossággal potenciálisan érintett minden egyedi eset vizsgálata alapján. Az ellenőrzésnek az uniós jog megsértésével felmerült és az uniós költségvetésre terhelt összes kiadásra ki kell terjednie. A benyújtott adatoknak tartalmazniuk kell minden összeget, amely az uniós jognak való adott meg nem felelés miatt nem támogatható. Alternatív megoldásként a tagállamok a hiányosság által érintett sokaság statisztikailag érvényes és reprezentatív mintája alapján értékelhetik a kockázatot, feltéve, hogy a tagállamok nem tudják arányos erőfeszítéssel kiszámítani a jogosulatlanul kifizetett összegeket. A tanúsító szervnek meg kell erősítenie a hiányosság tagállam általi értékelését.
(6) A tagállamok által az (5) bekezdés szerint benyújtott eredmények figyelembevétele céljából a Bizottság értékeli a benyújtott ellenőrzés vagy extrapoláció módszerét, tartalmát és eredményeit. Amennyiben a Bizottság kielégítőnek tartja a benyújtott ellenőrzés vagy extrapoláció módszerét, tartalmát és eredményeit, a tagállamok által az (5) bekezdés szerint benyújtott eredményeket használja fel az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke alapján az uniós finanszírozásból kizárandó összegek meghatározásához.
(7) A kedvezményezettekkel ténylegesen visszatéríttetett és a Bizottság által a szabályszerűségi záróelszámolási eljárás folyamán meghatározandó vonatkozó időpont előtt az EMGA, illetve az EMVA javára jóváírt összegeket le kell vonni abból az összegből, amelynek az uniós finanszírozásból történő kizárásáról a Bizottság az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke értelmében dönt.
IV. FEJEZET
Biztosítékok
16. cikk
Alkalmazási kör
E fejezet alkalmazandó minden olyan esetben, amikor az ágazati mezőgazdasági jogszabályok biztosíték nyújtását írják elő, függetlenül attól, hogy a rendelkezések szövegében előfordul-e konkrétan a „biztosíték” kifejezés vagy sem.
Ez a fejezet nem alkalmazandó azokra a biztosítékokra, amelyeket a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) említett behozatali és kiviteli vámok megfizetésének garantálására nyújtottak.
17. cikk
Az e fejezetben használt kifejezések
E fejezet alkalmazásában:
|
a) |
„illetékes hatóság”: vagy a biztosíték elfogadására felhatalmazott fél, vagy az a fél, amely felhatalmazást kapott, hogy a vonatkozó rendelettel összhangban döntést hozzon a biztosíték felszabadításáról vagy lehívásáról; |
|
b) |
„keretbiztosíték”: olyan biztosíték, amelyet abból a célból bocsátanak az illetékes hatóság rendelkezésére, hogy egynél több kötelezettség teljesítését szavatolják; |
|
c) |
„a biztosított összeg megfelelő része”: a biztosított összeg azon mennyiségnek megfelelő része, amelyre vonatkozóan valamely követelménynek nem tettek eleget. |
18. cikk
Felelős fél
Biztosítékot az a fél nyújt – illetve annak nevében nyújtanak –, aki vagy amely egy adott pénzösszeg megfizetéséért felelős, amennyiben kötelezettségét nem teljesíti.
19. cikk
Mentesítés a biztosíték nyújtására vonatkozó követelmény alól
(1) Az illetékes hatóság mentesítést adhat a biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség alól, amennyiben a kötelezettség teljesítéséért felelős fél:
|
a) |
hatósági feladatokat ellátó közjogi szerv; vagy |
|
b) |
az a) pontban említett feladatokat állami felügyelet alatt végző magánjogi szerv. |
(2) Az illetékes hatóság mentesítést adhat a biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség alól, ha a biztosított összeg értéke nem éri el az 500 EUR-t. Ilyen esetben az érintett félnek írásban vállalnia kell, hogy az elengedett biztosítékkal azonos összeget fizet, ha nem teljesíti a vonatkozó kötelezettséget.
Az első albekezdés alkalmazásában a biztosíték értékét úgy kell kiszámítani, hogy az magában foglalja az ugyanahhoz a művelethez kapcsolódó valamennyi vonatkozó kötelezettséget.
20. cikk
A biztosítékokra vonatkozó feltételek
(1) Az illetékes hatóság köteles megtagadni a biztosíték elfogadását, illetve megkövetelni annak más biztosítékkal való felváltását olyan biztosíték esetében, amelyet nem tart megfelelőnek vagy kielégítőnek, vagy amely nem biztosít elég hosszú időszakra fedezetet.
(2) Amennyiben a készpénzt átutalás útján helyezik letétbe, azt csupán azt követően lehet valóban biztosítéknak tekinteni, hogy az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a szóban forgó összeg a rendelkezésére áll.
(3) Azt a meghatározott összegről szóló csekket, amelynek kifizetésére egy, az illetékes hatóság helye szerinti tagállam által e célra elismert pénzintézet vállal garanciát, készpénzletétnek kell tekinteni. Az illetékes hatóság mindaddig nem köteles az ilyen csekket beváltani, amíg a garanciával fedezett időszak lejárta nem közeledik.
Az első albekezdésben említett csekkek kivételével egy csekk csak akkor képvisel biztosítékot, amikor az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy az összeg a rendelkezésére áll.
(4) A pénzintézetek tevékenységével kapcsolatos minden díjat a biztosítékot nyújtó félnek kell viselnie.
(5) A készpénzletét formájában biztosítékot nyújtó félnek nem jár kamat.
21. cikk
Az euro használata
(1) A biztosítékokat euróban kell kifejezni.
(2) Amennyiben a biztosítékot nemzeti pénznemben fogadják el egy olyan tagállamban, amely nem vezette be az eurót, a biztosíték euróban kifejezett összegét az V. fejezetnek megfelelően át kell váltani az adott nemzeti pénznemre. A biztosítéknak megfelelő vállalást és a szabálytalanságok vagy jogsértések esetén visszatartott összegeket továbbra is euróban kell rögzíteni.
22. cikk
A kezes
(1) A kezes olyan személy lehet, akinek hivatalosan bejegyzett tartózkodási helye vagy székhelye az Unióban van, valamint – a Szerződésnek a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel – rendelkezik a biztosíték nyújtásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának jóváhagyásával. A kezesnek írásbeli garanciát kell vállalnia.
(2) Az írásbeli garanciának legalább a következőket kell tartalmaznia:
|
a) |
azon kötelezettséget, illetve keretbiztosíték nyújtása esetén azon kötelezettségtípus(oka)t, amely(ek) teljesítésére vonatkozóan valamely pénzösszeg kifizetését garantálja; |
|
b) |
azt a maximális összeget, amelynek megfizetéséért a kezes felelősséget vállal; |
|
c) |
azt, hogy a kezes egyetemleges felelősséget vállal a kötelezettség teljesítéséért felelős féllel arra nézve, hogy az illetékes hatóság felszólításától számított 30 napon belül a garancia erejéig kifizet minden olyan összeget, amely a biztosíték lehívhatónak nyilvánítását követően esedékessé válik. |
(3) Amennyiben már rendelkezésre áll valamely írásos keretbiztosíték, az illetékes hatóságnak meg kell határoznia azt az eljárást, amellyel a keretbiztosíték egy része vagy egésze egy konkrét kötelezettséghez rendelhető.
23. cikk
Vis maior alkalmazása
Amennyiben a biztosítékkal fedezett kötelezettségért felelős személy azt állítja, hogy a kötelezettség vis maior következtében nem teljesíthető, az illetékes hatóságok számára kielégítő módon igazolnia kell, hogy valóban vis maior esete áll fenn. Ha az illetékes hatóság elismeri, hogy vis maior esetéről van szó, a kötelezettséget – kizárólag a biztosíték felszabadítása céljából – érvényteleníti.
24. cikk
A biztosítékok lehívása
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 64. cikkének (1) bekezdésében említett kötelezettség, amelynek értelmében valamely cselekményt teljesíteni kell, vagy valamely cselekmény teljesítésétől tartózkodni kell, az azt előíró rendelet céljai szempontjából alapvető jellegű.
(2) Ha valamely kötelezettség teljesítésére nem kerül sor, és a teljesítés nincs határidőhöz kötve, a biztosítékot akkor kell lehívni, amikor az illetékes hatóság megállapítja a teljesítés elmulasztását.
(3) Ha az adott kötelezettség teljesítése határidőhöz van kötve, és a teljesítésre csak a szóban forgó határidőn túl került sor, a biztosítékot le kell hívni.
Ilyen esetben a biztosíték 10 %-a azonnal lehívásra kerül, majd a fennmaradó egyenlegre egy további százalékos arányt kell alkalmazni a következők szerint:
|
a) |
2 % minden egyes határidőn túli naptári napra, ha a kötelezettség termékek harmadik országba történő beviteléhez kapcsolódik; |
|
b) |
5 % minden egyes határidőn túli naptári napra, ha a kötelezettség termékeknek az Unió vámterületén kívülre jutásához kapcsolódik. |
(4) Ha az adott kötelezettség teljesítésére időben sor kerül, és a teljesítésre vonatkozó bizonyíték bemutatása megszabott határidőhöz van kötve, a szóban forgó kötelezettség kapcsán nyújtott biztosítékot az említett határidőn túli minden egyes naptári napra vonatkozóan a 0,2/napokban megállapított időkorlát képletnek megfelelően és a 27. cikk figyelembevételével kell lehívni.
Ha az első albekezdésben említett bizonyíték felhasznált vagy lejárt behozatali vagy kiviteli engedély benyújtásából áll, a biztosítékból lehívandó hányad 15 %, ha a bizonyítékot az első albekezdésben említett megszabott határidő után, de legkésőbb az engedély lejártát követő 730. naptári napon benyújtják. Az említett 730 naptári nap elteltével a fennmaradó biztosítéki összeg teljes egészében elvész.
(5) A lehívandó biztosíték összegét az euróban vagy az adott nemzeti pénznemben kifejezett legközelebbi egész számra lefelé kell kerekíteni.
25. cikk
A biztosítékok felszabadítása
(1) Amint az egyedi uniós szabályokban foglaltaknak megfelelően bizonyítást nyer valamely kötelezettség teljesítése, vagy amint a biztosíték egy része az (EU) 2021/2116 rendelet 64. cikke (2) bekezdésének és e rendelet 24. cikkének megfelelően lehívásra kerül, a biztosítékot, illetve az esetnek megfelelően annak fennmaradó részét haladéktalanul fel kell szabadítani.
(2) A biztosíték egy része kérésre felszabadítható, amennyiben a termékmennyiség egy részére nézve a vonatkozó bizonyítékot bemutatták, feltéve, hogy a szóban forgó rész nem kisebb, mint a biztosítékot előíró rendeletben – vagy ennek hiányában a tagállam által – megjelölt bármely minimális mennyiség.
(3) Amennyiben a biztosíték felszabadításához szükséges bizonyíték bemutatása nincs időkerethez kötve, a határidő 365 naptári nap az azon kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott határidőtől számítva, amelyre vonatkozóan a biztosítékot letétbe helyezték. Amennyiben nem határoztak meg határidőt azon kötelezettség teljesítésére, amelyre a biztosítékot letétbe helyezték, a biztosított összeg felszabadításához szükséges bizonyíték benyújtására nyitva álló határidő az összes kötelezettség teljesítésének napjától számított 365 naptári nap.
Az első albekezdésben megállapított időtartam nem lehet hosszabb 1 095 naptári napnál attól az időponttól számítva, amikor megtörtént a biztosíték konkrét kötelezettséghez rendelése.
26. cikk
Küszöbértékek
(1) A teljes lehívott összeg nem haladhatja meg a biztosított összeg megfelelő részének 100 %-át.
(2) Az illetékes hatóság eltekinthet a 100 EUR-nál kisebb összeg lehívásától, feltéve, hogy a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések az analóg esetekre hasonló rendelkezéseket állapítanak meg.
27. cikk
Alkalmazási kör
E szakasz azokban az esetekben alkalmazandó, amikor az ágazati beavatkozásokra vonatkozó szabályoktól eltérő különös uniós szabályok alapján bizonyos összeg előlegként kifizethető azelőtt, hogy a valamely támogatás vagy előny megszerzésének feltételéül megállapított kötelezettséget teljesítették volna.
28. cikk
A biztosítékok felszabadítása
(1) A biztosíték akkor szabadítható fel:
|
a) |
ha az előlegként nyújtott összegre vonatkozó végleges jogosultság megállapítást nyert; |
|
b) |
vagy ha az előlegként nyújtott összeg és az egyedi uniós szabályokban előírt valamennyi kiegészítés visszafizetése megtörtént. |
(2) Amennyiben a nyújtott összegre való végleges jogosultság igazolása nem történik meg az erre nyitva álló határidőig, az illetékes hatóságnak haladéktalanul meg kell indítania a biztosíték lehívására irányuló eljárást.
Amennyiben azonban egyedi uniós szabályok úgy rendelkeznek, az igazolást a biztosíték részleges visszafizetése ellenében az említett időpont után is be lehet mutatni.
V. FEJEZET
Az euro használata
29. cikk
Harmadik országokkal folytatott kereskedelem
(1) A közös agrárpolitikára vonatkozó uniós jogszabályokban euróban rögzített és a tagállamok által nemzeti pénznemben alkalmazandó, behozatallal kapcsolatos összegek és kiviteli adók esetében az átváltási árfolyam kifejezetten megegyezik a 952/2013/EU rendelet 53. cikkének (1) bekezdése értelmében alkalmazandó árfolyammal.
(2) A harmadik országokkal folytatott kereskedelmet érintő uniós mezőgazdasági jogszabályokban szereplő, euróban kifejezett árak és pénzösszegek esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a vám-árunyilatkozat elfogadása.
(3) A zöldségek és gyümölcsök behozatali átalányértékének kiszámítása során a belépési ár meghatározása céljából az említett átalányértéknek és a levonás összegének kiszámításához alkalmazott reprezentatív árak átváltási árfolyamának meghatározó ügyleti ténye az a nap, amelyre a reprezentatív árak vonatkoznak.
30. cikk
Különleges támogatások
(1) A forgalmazott termék mennyisége, illetve a meghatározott rendeltetésű termék mennyisége alapján biztosított támogatás esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a 32. és 33. cikk sérelme nélkül az az első esemény, amely, miután az érintett gazdasági szereplő átvette a termékeket, biztosítja a szóban forgó termékek megfelelő felhasználását, és amely kötelezővé teszi a támogatás biztosítását.
(2) A magánraktározási támogatások esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye annak az időszaknak az első napja, amely időszakra a konkrét szerződéssel kapcsolatos támogatás vonatkozik.
(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 32. és 33. cikkben említettektől eltérő támogatások esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a kérelmek benyújtásának határideje.
31. cikk
Borágazat
(1) Az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a következők esetében annak a pénzügyi évnek az első napja, amelyben a támogatást nyújtják:
|
a) |
szőlőültetvényeknek az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti szerkezetátalakítása és átállítása; |
|
b) |
az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének l) pontjában említett, kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos igazgatási költségek fedezésére szolgáló átmeneti és fokozatosan csökkenő támogatás; |
|
c) |
az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségekből, kedvezőtlen éghajlati jelenségekből, állatok, növénybetegségek vagy kártevőfertőzések által okozott károkból eredő jövedelemkiesések ellentételezésére szolgáló betakarítási biztosítás. |
(2) Az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett zöldszürettel kapcsolatos műveletek esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye az a nap, amelyen a zöldszürettel kapcsolatos műveletre sor kerül.
(3) A borkészítés melléktermékeinek az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének g) pontjában említett, az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete II. részének D. szakaszában megállapított korlátozásokkal összhangban végzett lepárlása esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye annak a pénzügyi évnek az első napja, amelyben a mellékterméket leszállították.
(4) Az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b), e) és m) pontjában említett beruházások esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye azon év január 1-je, amelyben a támogatás nyújtására vonatkozó határozatot meghozták.
(5) Az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f), h), i), j) és k) pontjában említett beavatkozástípusok esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye az Európai Központi Bank által azon hónapot megelőzően megállapított utolsó előtti átváltási árfolyam, amely hónapra vonatkozóan a kiadást, illetve a címzett bevételt bejelentették.
32. cikk
Az iskolaprogram végrehajtásával kapcsolatos támogatások összege és kifizetése
Az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címe II. fejezetének I. szakaszában említett iskolaprogram végrehajtására nyújtott támogatás tekintetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye az érintett tanévet megelőző január 1-je.
33. cikk
Strukturális vagy környezetvédelmi jellegű támogatás
Az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének IV. fejezetével összhangban kifizetett vidékfejlesztési támogatás, valamint az 1305/2013/EU rendelet alapján jóváhagyott intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye azon év január 1-je, amelyben a támogatás nyújtására vonatkozó határozatot meghozták.
Mindazonáltal azokban az esetekben, amikor az uniós szabályok értelmében az első albekezdésben említett összegek kifizetése több éven át elhúzódik, az éves részletekre vonatkozó árfolyam meghatározó ügyleti ténye azon év január 1-je, amely évre a szóban forgó részletet folyósítják.
34. cikk
Egyéb összegek és árak
Az uniós jogi szabályozás vagy pályázati eljárás értelmében euróban kifejezett, a 30–33. cikkben említett áraktól vagy összegektől eltérő árak vagy összegek, illetve az ezen árakhoz kapcsolódó összegek esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye az a nap, amelyen az alábbi jogi aktusok egyike lezajlik:
|
a) |
vásárlás esetén az érvényes ajánlat kézhezvételének időpontja; |
|
b) |
eladás esetén az érvényes ajánlat kézhezvételének időpontja; |
|
c) |
termékek visszahívása esetén a visszahívás megtörténtének napja; |
|
d) |
a be nem takarítással és a zöldszürettel kapcsolatos műveletek esetében a műveletek megtörténtének napja; |
|
e) |
szállítási, feldolgozási vagy közraktározási költségek, illetve tanulmányokra valamely pályázati eljárás keretében megállapított összegek esetén a pályázatok benyújtási határideje; |
|
f) |
a piacon az árak, összegek, illetve ajánlatok nyilvántartása esetén az a nap, amelynek vonatkozásában az árat, az összeget, illetve az ajánlatot feljegyezték; |
|
g) |
a mezőgazdasági jogszabályok be nem tartásáért kivetett szankciók esetében az illetékes hatóság ténymegállapító jogi aktusának kelte. |
35. cikk
Előlegek kifizetése
Előlegek esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye az azon árhoz vagy összeghez kapcsolódó meghatározó ügyleti tény, amelyre az előleg vonatkozik, amennyiben az ügyleti tény az előleg kifizetéséig megtörtént; egyéb esetben az előleg euróban történő megállapításának időpontja, illetve ennek hiányában az előleg kifizetésének időpontja. Az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tényt az említett árra vagy összegre megállapított meghatározó ügyleti tény teljes árra vagy összegre történő alkalmazásának sérelme nélkül kell alkalmazni.
36. cikk
Biztosítékok
A biztosítékok esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a biztosíték nyújtásának a napja.
Ugyanakkor az alábbi kivételek érvényesek:
|
a) |
előlegekhez kapcsolódó biztosítékok esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye az előleg összegére meghatározott ügyleti tény, ha ez a tény a biztosíték kifizetéséig bekövetkezik; |
|
b) |
pályázatok benyújtásával kapcsolatos biztosítékok esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a pályázat benyújtásának a napja; |
|
c) |
pályázatok végrehajtásával kapcsolatos biztosítékok esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a pályázati időszak utolsó napja. |
37. cikk
Az árfolyam meghatározása
Az uniós jogi szabályozás szerint meghatározott ügyleti tények megállapítása során az alkalmazandó árfolyam az Európai Központi Bank által az ügyleti tény bekövetkezése szerinti hónap első napját megelőzően legutoljára rögzített árfolyam.
Az alábbi esetekben azonban az alkalmazandó árfolyam a következő:
|
a) |
az e rendelet 29. cikke (2) bekezdésében említett esetekben, amikor az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a vám-árunyilatkozat elfogadása, a 952/2013/EU rendelet 53. cikkének (1) bekezdésében említett árfolyam; |
|
b) |
a közraktározási műveletek során felmerülő intervenciós kiadások esetében a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (12) 3. cikke (2) bekezdésének alkalmazásából eredő árfolyam. |
38. cikk
A tranzakciók vizsgálata
Az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címe III. fejezetének alkalmazásából eredő, euróban megadott összegeket a vizsgálati időszak megkezdése szerinti év első munkanapján érvényes, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett átváltási árfolyam alkalmazásával adott esetben át kell váltani az érintett nemzeti valutákra.
VI. FEJEZET
Átmeneti és záró rendelkezések
39. cikk
Átmeneti rendelkezések
Ha egy, az 1306/2013/EU rendelettel összhangban akkreditált kifizető ügynökség felelősséget vállal olyan kiadásokért, amelyekért korábban nem volt felelős, az új felelősségek tekintetében 2023. január 1. előtt akkreditálni kell.
40. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2023. január 1-jével hatályát veszti.
Ugyanakkor:
|
a) |
az említett rendelet 5a. cikke, 7. cikkének (3) és (4) bekezdése, 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és (2) bekezdése, valamint 13. cikke továbbra is alkalmazandó az EMVA tekintetében a kedvezményezetteknél felmerült kiadásokra és a kifizető ügynökség által az 1305/2013/EU rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtása keretében teljesített kifizetésekre, valamint az EMGA tekintetében az 1308/2013/EU rendelet alapján jóváhagyott operatív programokra; |
|
b) |
az említett rendelet 13. cikke továbbra is alkalmazandó az 1306/2013/EU rendelet 54. cikke alapján indított, folyamatban lévő visszafizettetésekre. |
41. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
Ez a rendelet 2023. január 1-jétől alkalmazandó.
A 39. cikket azonban e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. december 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 435., 2021.12.6., 187. o.
(2) A Bizottság 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 18. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1144/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2014.11.4., 56. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).
(12) A Bizottság 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 1. o.).
I. MELLÉKLET
A kifizető ügynökségekre vonatkozó, az 1. cikk (2) bekezdésében említett akkreditációs kritériumok
1. BELSŐ KÖRNYEZET
A. Szervezeti felépítés
A kifizető ügynökség szervezeti felépítésének lehetővé kell tennie az ügynökség számára a következő főbb funkciók ellátását az EMGA- és EMVA-kiadásokra vonatkozóan:
|
i. |
a kifizetések engedélyezése és ellenőrzése a kedvezményezettnek kifizetendő összeg uniós szabályoknak való megfelelésének megállapítása céljából; ezek különösen adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket foglalnak magukban; |
|
ii. |
az engedélyezett összeg kifizetése a kedvezményezetteknek (vagy engedményesüknek/engedményeseiknek), illetve – a vidékfejlesztés esetében – az Unió által társfinanszírozott rész kifizetése; |
|
iii. |
a kifizetések könyvelése abból a célból, hogy a kifizető ügynökségek az EMGA- és EMVA-kiadások nyilvántartására elkülönített könyvelésükbe egy információs rendszer formájában bejegyezzék az összes kifizetést, valamint a kiadások időszakos összefoglalóinak az elkészítése, beleértve a Bizottságnak benyújtandó havi (az EMGA esetében), negyedévenkénti (az EMVA esetében) és éves kimutatásokat is. A kifizető ügynökség könyvelésének tartalmaznia kell az EMGA és az EMVA által finanszírozott eszközöket is, különösen az intervenciós készletek, az el nem számolt előlegek, az értékpapírok és a követelések vonatkozásában; |
|
iv. |
az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok tekintetében a kifizető ügynökség szervezeti struktúrájának biztosítania kell az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkében említett éves teljesítményalapú záróelszámoláshoz kapcsolódó, a kimeneti mutatókról szóló teljesítményjelentésre és az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett, a többéves teljesítménymonitoringgal kapcsolatos eredménymutatókról szóló teljesítményjelentésre vonatkozó követelmény teljesítését is, bizonyítva az (EU) 2021/2116 rendelet 37. cikkének való megfelelést. |
A kifizető ügynökség szervezeti felépítésének minden operatív szintjére vonatkozóan elő kell írni a felhatalmazások és felelősségek egyértelmű kijelölését, valamint az első bekezdés i., ii. és iii. pontjában említett funkciók elkülönítését, és az ezekre vonatkozó felelősségeket a jelentési útvonalakat is tartalmazó szervezeti ábrán kell meghatározni. A szervezeti felépítésnek magában kell foglalnia a 4. pontban említett technikai szolgálatokat és belső ellenőrzési szolgálatot is.
B. Az emberi erőforrásokra vonatkozó normák
A kifizető ügynökségnek bizonyítania kell a feddhetetlenség és az etikai értékek iránti elkötelezettségét. Minden vezetési szintnek tiszteletben kell tartania a feddhetetlenség követelményét és az etikai értékeket utasításaiban, fellépéseiben és magatartásában. A feddhetetlenség követelményét és az etikai értékeket magatartási normákban kell meghatározni, és azoknak a szervezet minden szintjén, valamint a kiszervezett szolgáltatók és a kedvezményezettek körében is jól ismerteknek kell lenniük. Eljárásokat kell bevezetni annak értékelésére, hogy az egyének és a szervezetek összhangban vannak-e a magatartási normákkal, valamint annak érdekében, hogy az eltéréseket időben kezelni lehessen. A kifizető ügynökségnek továbbá bizonyítania kell elkötelezettségét aziránt, hogy célkitűzéseivel összhangban kompetens személyeket alkalmazzon, és képezze, valamint megtartsa e személyeket.
Az ügynökségnek gondoskodnia kell különösen arról, hogy:
|
i. |
rendelkezésre álljanak a műveletek végrehajtásához szükséges megfelelő emberi erőforrások, valamint a műveletek különböző szintjein szükséges technikai ismeretek; |
|
ii. |
a feladatok úgy legyenek elkülönítve, hogy egyetlen tisztviselő se legyen felelős a következő feladatok közül egynél többért: az EMGA vagy az EMVA terhére írt összegek kifizetésének engedélyezése, a kifizetés teljesítése, illetve könyvelése; és egyik tisztviselő se végezze a fenti feladatokat felügyelet nélkül; |
|
iii. |
az egyes tisztviselők feladatai írásos munkaköri leírásban legyenek rögzítve, beleértve hatáskörük pénzügyi határainak megállapítását. Ez utóbbi meghatározható a rendszerben; |
|
iv. |
a személyzet megfelelő képzést kapjon minden műveleti szinten, beleértve a csalással kapcsolatos tudatosító képzést is, és megfelelő szabályozás biztosítsa az érzékeny területen tevékenykedő tisztviselők rotációját vagy fokozott felügyeletét; |
|
v. |
meghozzák a megfelelő intézkedéseket az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 61. cikke szerinti összeférhetetlenség esetleges kockázatának elkerülésére és felderítésére a kifizető ügynökség feladatainak végrehajtása tekintetében a kifizető ügynökségen belül és kívül befolyással rendelkező és érzékeny pozíciót betöltő személyekkel szemben. Amennyiben fennáll az összeférhetetlenség kockázata, intézkedéseket kell bevezetni az említett cikk alkalmazásának biztosítására. |
C. Kockázatértékelés
A kifizető ügynökségnek biztosítania kell a következőket:
|
i. |
a kifizető ügynökség célkitűzéseinek meghatározása annak érdekében, hogy a szóban forgó célkitűzésekhez kapcsolódó kockázatok azonosíthatók és értékelhetők legyenek; |
|
ii. |
az ügynökség célkitűzéseinek elérésével kapcsolatos kockázatok azonosítása, beleértve a lehetséges szabálytalanságokat vagy csalást is, valamint e kockázatok elemzése, amely alapul szolgál a kockázatkezelés módjának meghatározásához; |
|
iii. |
ami a potenciális csalás kockázatát illeti, csalás elleni stratégia, amely a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket tartalmaz. Ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a csalás megelőzését és felderítését, valamint a csalás kivizsgálásának feltételeit; továbbá jóvátételi és elrettentő hatású intézkedések, arányos és visszatartó erejű szankciókkal; |
|
iv. |
a kockázatok megelőzését és mérséklését célzó intézkedések végrehajtása; |
|
v. |
azon változások azonosítása és értékelése, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a belső kontrollrendszerre; |
|
vi. |
a kockázatértékelés és az azonosított kockázatok megelőzése vagy mérséklése érdekében bevezetett intézkedések rendszeres felülvizsgálata. |
D. Átruházás
|
D.1. |
Ha a kifizető ügynökség az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően bármely feladatát egy másik szervre ruházza át, akkor a következő feltételeknek kell teljesülniük:
|
|
D.2. |
A fenti D.1. pont i., ii., iii. és v. alpontjában meghatározott feltételek értelemszerűen alkalmazandók azokra az esetekre is, ahol a kifizető ügynökség funkcióit a nemzeti jogszabályok alapján egy másik szerv látja el, rendszeres feladatai részeként. |
2. KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK
A. A kérelmek engedélyezési eljárása
A kifizető ügynökségnek eljárásokat kell elfogadnia a következő szabályoknak való megfelelés érdekében:
|
i. |
a kifizető ügynökségnek részletes eljárásokat kell kidolgoznia a kérelmek fogadására, nyilvántartására és feldolgozására, beleértve az összes erre a célra használt dokumentum és az információs rendszer leírását; |
|
ii. |
minden engedélyezésért felelős tisztviselőnek részletes listával kell rendelkeznie az elvégzendő ellenőrzésekről, és a kérelem kísérő dokumentumaiban tanúsítania kell, hogy az említett ellenőrzéseket elvégezték. A tanúsítvány elektronikus úton is elkészíthető. Bizonyíthatónak kell lennie, hogy a munkát a személyzet egy magas beosztású tagja szisztematikusan, például minta, rendszer vagy terv alapján felülvizsgálta; |
|
iii. |
a kérelmezett támogatás kifizetése kizárólag az uniós szabályoknak való megfelelést igazoló kielégítő ellenőrzések elvégzését követően engedélyezhető; |
|
iv. |
az ellenőrzések között szerepelniük kell azoknak, amelyeket a támogatási kérelmet megalapozó egyedi intézkedést szabályozó idevágó rendelet ír elő, valamint azoknak, amelyeket az (EU) 2021/2116 rendelet 59. cikke a csalás és a szabálytalanság megelőzésére és feltárására vonatkozóan ír elő, különös tekintettel a felmerülő kockázatokra. Az EMVA esetében ezenkívül olyan további eljárásokat is alkalmazni kell, amelyek annak ellenőrzésére szolgálnak, hogy a támogatás odaítélésére vonatkozó feltételek – a szerződéskötés feltételeit is beleértve – teljesültek, valamint hogy az összes alkalmazandó uniós szabályt, köztük a KAP stratégiai tervben rögzített szabályokat is betartották; |
|
v. |
a kifizető ügynökség – megfelelő szintű – vezetését rendszeresen és időben tájékoztatni kell az elvégzett adminisztratív és helyszíni ellenőrzések eredményeiről annak érdekében, hogy ezeknek az ellenőrzéseknek a megfelelő volta a kérelmek elbírálása előtt minden esetben figyelembe vehető legyen; |
|
vi. |
az elvégzett munkát részletesen le kell írni az egyes kérelmekhez vagy a kérelmek csomagjaihoz mellékelt, illetve adott esetben az adott gazdasági évre vonatkozó jelentésben. A jelentéshez tanúsítványt kell csatolni a jóváhagyott kérelmek támogathatóságáról, valamint az elvégzett munka jellegéről, terjedelméről és kereteiről. Ez elektronikus úton is történhet. Az EMVA esetében ezenkívül arról is bizonyosságot kell nyújtani, hogy a támogatás odaítélésére vonatkozó feltételek – a szerződéskötés feltételeit is beleértve – teljesültek, valamint hogy az összes alkalmazandó uniós szabályt, köztük a KAP stratégiai tervben rögzített szabályokat is betartották. Amennyiben valamely fizikai vagy adminisztratív jellegű ellenőrzés nem terjed ki mindenre, hanem a kérelmeknek csak egy mintáján végzik el, a kiválasztott kérelmeket azonosítani kell, a mintavételezés módszerét ismertetni kell, és jelentést kell készíteni az eltérések és szabálytalanságok tekintetében végzett összes ellenőrzés eredményéről és a megtett intézkedésekről. A (papíralapú vagy elektronikus formátumú) igazoló dokumentumoknak megfelelő bizonyosságot kell nyújtaniuk arra vonatkozóan, hogy az engedélyezett kérelmek támogathatósága tekintetében minden szükséges ellenőrzést elvégeztek; |
|
vii. |
amennyiben az engedélyezett kérelmekre és az elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó (papíralapú vagy elektronikus formátumú) dokumentumokat más szervek őrzik, akkor mind ezek a szervek, mind a kifizető ügynökség eljárást alakít ki annak biztosítására, hogy a szóban forgó dokumentumokat vagy elektronikus adatokat megőrizzék, illetve nyilvántartsák, valamint hogy ezek a dokumentumok és adatok a kifizető ügynökség rendelkezésére álljanak. |
B. Kifizetési eljárások
A kifizető ügynökségnek el kell fogadnia a szükséges eljárásokat annak biztosítására, hogy a kifizetéseket kizárólag a kedvezményezettek vagy engedményeseik bankszámlájára teljesítsék. A kifizetést az EMGA-nak vagy az EMVA-nak történt felszámítást követő öt munkanapon belül a kifizető ügynökség bankja vagy – adott esetben – valamely kormányzati kifizető hivatal teljesíti. Eljárásokat kell kialakítani annak biztosítására, hogy minden olyan kifizetés, amelynek átutalását nem teljesítették, ne kerüljön bevallásra az EMGA-nak vagy az EMVA-nak visszatérítés céljából. Ha egy ilyen kifizetést már bevallottak az EMGA-nak vagy az EMVA-nak, akkor azt a következő havi/negyedéves bevallásban, vagy legkésőbb az éves pénzügyi kimutatásban jóvá kell írni a szóban forgó alapoknak. Készpénzben nem teljesíthető kifizetés. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és/vagy a felettese általi jóváhagyás elektronikus úton is megadható, azzal a feltétellel, hogy az alkalmazott elektronikus eszközök megfelelő szintű biztonságot nyújtanak, és az aláíró személye szerepel az elektronikus adatokban.
C. Számviteli eljárások
A kifizető ügynökségnek a következő eljárásokat kell elfogadnia:
|
i. |
a számviteli eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy a havi (az EMGA esetében), a negyedéves (az EMVA esetében) és az éves kimutatások teljeskörűek, pontosak és időszerűek legyenek, valamint azt, hogy bármely hibát és mulasztást feltárnak és helyesbítenek, különösen a rendszeres időközönként tartott ellenőrzések és egyeztetések révén; |
|
ii. |
az intervenciós raktározásra vonatkozó számvitelnek biztosítania kell, hogy a raktározott mennyiségeket és a hozzájuk kapcsolódó költségeket az ajánlat elfogadásától a termék fizikai rendelkezésre állásáig, az alkalmazandó rendeleteknek megfelelően minden szakaszban pontosan és késedelem nélkül, azonosítható tételenként feldolgozzák, nyilvántartsák és pontosan elszámolják; a számvitelnek biztosítania kell továbbá, hogy a készletek mennyisége és jellege bármely helyszínen, bármikor meghatározható legyen. |
D. A teljesítményjelentésre vonatkozó eljárások
Az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok tekintetében a kifizető ügynökségnek gondoskodnia kell arról, hogy rendelkezésre álljon egy információs rendszer az egyes kérelmekre és műveletekre vonatkozó adatok számítógépes formában történő gyűjtésére, rögzítésére és tárolására. Emellett a rendszernek rendelkezésre kell bocsátania az összes releváns kimeneti mutatóra vonatkozó adatok bontását beavatkozásonként annak biztosítása érdekében, hogy az éves teljesítményjelentés kimutassa, hogy a kiadások az (EU) 2021/2116 rendelet 37. cikkével összhangban történtek, valamint az eredménymutatókra vonatkozó adatokat, beleértve a célokat és a mérföldköveket is.
E. Az előlegekre és biztosítékokra vonatkozó eljárások
Eljárásokat kell kialakítani a következők biztosítására:
|
i. |
az előlegek kifizetése a könyvelésben vagy a kiegészítő nyilvántartásban külön fel van tüntetve; |
|
ii. |
garancia kizárólag olyan pénzügyi intézményektől fogadható el, amelyek megfelelnek az e rendelet IV. fejezetében foglalt feltételeknek, és amelyeket a megfelelő hatóságok jóváhagytak, továbbá amelyek olyan garanciákat nyújtanak, amelyek érvényesek maradnak addig, míg a kifizető ügynökség egyszerű kérésére el nem számolják vagy le nem hívják azokat; |
|
iii. |
az előlegeket az előírt időn belül elszámolják, és az elszámolandó, lejárt esedékességű összegeket késedelem nélkül azonosítják, illetve a garanciákat haladéktalanul lehívják. |
F. A tartozásokra vonatkozó eljárások
Az A–E. pontban meghatározott kritériumok értelemszerűen alkalmazandók az olyan lefölözésekre, lehívott biztosítékokra, megtérített támogatásokra és címzett bevételekre stb. is, amelyeket a kifizető ügynökség az EMGA és az EMVA nevében köteles beszedni.
A kifizető ügynökségnek ki kell dolgoznia egy rendszert az összes esedékes összeg elismerésére, valamint az összes ilyen tartozásnak az átvétel előtt az adósok főkönyvébe történő bevezetésére. Az adósok főkönyvét rendszeres időközönként ellenőrizni kell, és a lejárt esedékességű tartozások behajtása céljából intézkedéseket kell tenni.
G. Ellenőrzési nyomvonal
A kérelmek engedélyezésére, a megfelelő összegek elszámolására és kifizetésére, a teljesítményjelentésre, valamint az előlegek, a biztosítékok és a tartozások kezelésére vonatkozó okirati bizonyítékokkal kapcsolatos információknak hozzáférhetőknek kell lenniük a kifizető ügynökségnél annak biztosítása érdekében, hogy mindenkor kellően részletes ellenőrzési nyomvonal álljon rendelkezésre.
3. TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
A. Kommunikáció
A kifizető ügynökségnek el kell fogadnia a szükséges eljárásokat annak biztosítására, hogy az uniós szabályozás minden változását és különösen az alkalmazandó támogatási mértékek változásait rögzítsék, és az utasításokat, az adatbázisokat, valamint az ellenőrzési listákat megfelelő időben frissítsék.
B. Az információs rendszerek biztonsága
Az információs rendszerek biztonságát a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 27001: „Információbiztonsági irányítási rendszerek – Követelmények” című szabványa szerint kell tanúsítani.
Amennyiben a Bizottság engedélyezi, a tagállamok az információs rendszerek biztonságát más elfogadott szabványok szerint is tanúsíthatják, ha azok a szabványok legalább az ISO 27001 szabvány által biztosított biztonsági szinttel egyenértékű biztonsági szintet garantálnak.
Az első és a második bekezdés nem alkalmazandó a 400 millió EUR-t meg nem haladó összegű éves kiadások irányításáért és ellenőrzéséért felelős kifizető ügynökségekre, ha az érintett tagállam tájékoztatta a Bizottságot azon döntéséről, hogy ehelyett a következő standardok valamelyikét alkalmazza:
|
— |
Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 27002: Az információbiztonsági ellenőrzések gyakorlati kódexe (ISO), |
|
— |
Bundesamt für Sicherheit in der Infomationstechnik (Szövetségi Informatikai Biztonsági Hivatal): IT-Grundschutzhandbuch/Az alapvető informatikai védelem kézikönyve (BSI), |
|
— |
Information Systems Audit and Control Association (Információrendszer-ellenőrök Egyesülete): Control objectives for Information and related Technology (Az információs és kapcsolódó technológiák ellenőrzésének célkitűzései, COBIT). |
4. MONITORING
A. Folyamatos monitoring belső kontrolltevékenységeken keresztül
A belső kontrolltevékenységeknek legalább a következő területre kell kiterjedniük:
|
i. |
a szabályzatok, iránymutatások és eljárások megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében az ellenőrzési és más funkciók elvégzésével megbízott technikai szolgálatok és felhatalmazott szervek monitoringja; |
|
ii. |
a rendszer megváltoztatásának kezdeményezése az ellenőrzési rendszer általános jellegű fejlesztése érdekében; |
|
iii. |
a kifizető ügynökséghez benyújtott kérelmek és kérések, valamint más, a szabálytalanság gyanúját felvető információk felülvizsgálata; |
|
iv. |
monitoringeljárások a csalások és a szabálytalanságok megelőzésére és feltárására, különös tekintettel a kifizető ügynökség hatáskörébe tartozó közös agrárpolitikai kiadások azon területeire, amelyek csalás vagy egyéb súlyos szabálytalanságok jelentős kockázatának vannak kitéve. |
A folyamatos monitoringot be kell építeni a kifizető ügynökség rendes, ismétlődő működési tevékenységeibe. Az ügynökség napi működését és ellenőrzési tevékenységeit minden szinten folyamatosan nyomon kell követni a kielégítően részletes ellenőrzési nyomvonal biztosítása érdekében.
B. A belső ellenőrzési szolgálat különálló értékelései
A kifizető ügynökségnek eljárásokat kell elfogadnia a következő szabályoknak való megfelelés érdekében:
|
i. |
a belső ellenőrzési szolgálat független a kifizető ügynökség egyéb szervezeti egységeitől, és közvetlenül a kifizető ügynökség igazgatójának számol be; |
|
ii. |
a belső ellenőrzési szolgálat meggyőződik arról, hogy az ügynökség által elfogadott eljárások alkalmasak az uniós szabályoknak való megfelelés ellenőrzésének biztosítására, valamint hogy az elszámolások pontosak, teljesek és időszerűek. Az ellenőrzések bizonyos intézkedésekre és ügyletekből kiválasztott mintákra korlátozhatók, feltéve, hogy az ellenőrzési terv biztosítja, hogy minden jelentős terület, beleértve az engedélyezésért felelős szervezeti egységeket is, egy legfeljebb ötéves időszakon belül ellenőrzésre kerül; |
|
iii. |
a belső ellenőrzési szolgálat a munkáját nemzetközileg elfogadott szabványok szerint végzi, munkaanyagokban rögzíti, és tevékenységeinek eredményeit az ügynökség felső vezetésének címzett jelentésekben és ajánlásokban összegzi. |
II. MELLÉKLET
Az éves teljesítményjelentés összeállításával összefüggésben a koordináló szervekre alkalmazandó, a 2. cikk (3) bekezdésében említett akkreditációs kritériumok
1. TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
A. Kommunikáció
A koordináló szervnek eljárásokat kell elfogadnia annak biztosítására, hogy az uniós szabályozás minden változását rögzítsék, továbbá az utasításokat és az adatbázisokat megfelelő időben frissítsék.
B. Az információs rendszerek biztonsága
Az információs rendszerek biztonságát a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 27001: „Információbiztonsági irányítási rendszerek – Követelmények” című szabványa szerint kell tanúsítani.
Amennyiben a Bizottság engedélyezi, a tagállamok az információs rendszerek biztonságát más elfogadott szabványok szerint is tanúsíthatják, ha azok a szabványok legalább az ISO 27001 szabvány által biztosított biztonsági szinttel egyenértékű biztonsági szintet garantálnak. Amikor egy kifizető ügynökség koordináló szervként jár el, tanúsítása teljesíti ezt a feltételt.
III. MELLÉKLET
A kifizető ügynökségeknek a 3. cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségei
I. A KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGEK KÖTELEZETTSÉGEI
A. Ellenőrzések
1. Gyakoriság és reprezentativitás
Legalább évente egyszer minden raktározási helyszínen vizsgálatot kell folytatni a II. részben foglalt szabályoknak megfelelően, különös tekintettel a következőkre:
|
a) |
a közraktározásra vonatkozó információk gyűjtésére szolgáló eljárás; |
|
b) |
a raktározó által a helyszínen tárolt számviteli adatok és a kifizető ügynökséghez eljuttatott adatok egyezősége; |
|
c) |
a fizikai jelenlétről kellően reprezentatív fizikai vizsgálat útján kell meggyőződni, amely legalább a II. részben szereplő százalékos arányokra terjed ki, és lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a készletnyilvántartásba könyvelt összmennyiség ténylegesen jelen van-e a készletekben; |
|
d) |
a minőség-ellenőrzésekre szemrevételezéssel, szaglással és/vagy érzékszervi vizsgálat útján, valamint kétség esetén részletes analízis útján kerül sor. |
2. Kiegészítő vizsgálatok
Amennyiben a fizikai vizsgálat valamilyen rendellenességet tár fel, az intervenciós raktározás alatt álló mennyiségek további százalékát ugyanilyen módszerrel kell megvizsgálni. A vizsgálat szükség esetén az ellenőrzött tételben vagy raktárban tárolt összes termék lemérésére is kiterjedhet.
B. Vizsgálati jelentések
|
1. |
A kifizető ügynökség belső vizsgálati szerve vagy az általa felhatalmazott szerv jelentést készít minden elvégzett ellenőrzésről, illetve fizikai vizsgálatról. |
|
2. |
A jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
|
|
3. |
A jelentéseket haladéktalanul továbbítani kell a kifizető ügynökség számláinak vezetéséért felelős szervezeti egység vezetőjének.
A kifizető ügynökség számláit közvetlenül a jelentés kézhezvétele után a megállapított eltérések és különbözőségek függvényében helyesbíteni kell. |
|
4. |
A jelentéseket a Bizottság személyzete és a Bizottság által felhatalmazott személyek számára hozzáférhetővé kell tenni. |
|
5. |
A kifizető ügynökségnek össze kell állítania egy összefoglaló dokumentumot, amely ismerteti:
|
II. AZ I. RÉSZBEN ELŐÍRT ELLENŐRZÉSEK SORÁN ALKALMAZANDÓ FIZIKAI VIZSGÁLATI ELJÁRÁS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA ÁGAZATAI SZERINT
A. Vaj
|
1. |
Az ellenőrizendő tételek mintájának a közraktározás keretében tárolt összmennyiség legalább 5 %-át kell kitennie. Az ellenőrizendő tételek kiválasztását a raktár felkeresése előtt kell elvégezni a kifizető ügynökség számviteli adatai alapján, de arról a raktározót nem szabad tájékoztatni. |
|
2. |
A kiválasztott tételek meglétét és összetételét a helyszínen a következők révén kell ellenőrizni:
|
|
3. |
A fizikailag megvizsgált tételeket és – adott esetben – a megállapított hiányosságokat ismertetni kell a vizsgálati jelentésben. |
B. Sovány tejpor
|
1. |
Az ellenőrizendő tételek mintájának a közraktározás keretében tárolt mennyiség legalább 5 %-át kell kitennie. Az ellenőrizendő tételek kiválasztását a raktár felkeresése előtt kell elvégezni a kifizető ügynökség számviteli adatai alapján, de arról a raktározót nem szabad tájékoztatni. |
|
2. |
A kiválasztott tételek meglétét és összetételét a helyszínen a következők révén kell ellenőrizni:
|
|
3. |
A fizikailag megvizsgált tételeket és – adott esetben – a megállapított hiányosságokat ismertetni kell a vizsgálati jelentésben. |
C. Gabonafélék és rizs
1. A fizikai vizsgálat eljárásrendje
A vizsgálatot a következőképpen kell elvégezni:
|
a) |
A közraktározás keretében tárolt gabona és rizs összmennyiségének legalább 5 %-át képviselő, ellenőrizendő tárolók vagy raktárhelyiségek kiválasztása. A kiválasztást a kifizető ügynökség készletnyilvántartásában rendelkezésre álló adatok alapján kell elvégezni, de arról a raktározót nem szabad tájékoztatni. |
|
b) |
Fizikai vizsgálat:
|
2. Eltérések esetén követendő eljárás
A térfogat ellenőrzésekor bizonyos tűréshatár megengedett.
A IV. melléklet II. szakaszában rögzített szabályokat tehát abban az esetben kell alkalmazni, ha a raktározott termékeknek a fizikai vizsgálat során megállapított tömege a gabonafélék és a rizs esetében, silókban való raktározás vagy a padlón történő raktározás mellett 5 %-kal vagy annál nagyobb mértékben eltér a könyv szerinti tömegtől.
A gabonafélék és a rizs raktárban történő tárolása esetén a betároláskor mért mennyiségek is figyelembe vehetők azon mennyiségek helyett, amelyeket térfogatbecsléssel számítottak ki, ha ez utóbbi módszer nem tekinthető elég pontosnak, és a két érték közötti eltérés nem túlzott mértékű.
A kifizető ügynökség eseti alapon és a saját felelősségére él ezzel a lehetőséggel, ha a körülmények indokolják. Ezt feltünteti vizsgálati jelentésében, amelyet a következő, ajánlás jellegű mintának megfelelően készít el:
GABONAFÉLÉK – KÉSZLETELLENŐRZÉS
|
Termék: |
Raktározó: Raktár, siló: Cellaszám: |
Dátum: |
|
Tétel |
Készletnyilvántartás szerinti mennyiség |
|
a) Silóban raktározott készletek
|
Raktárhelyiség száma |
Névleges térfogat (m3) (A) |
Megállapított szabad térfogat (m3) (B) |
A tárolt gabona térfogata (m3) (A-B) |
Megállapított fajsúly kg/hl = 100 |
A gabonafélék vagy rizs tömege |
|
|
|
|
|
|
|
Összesen (a) pont): …
b) Padlón raktározott készletek
|
|
Raktárhelyiség száma |
Raktárhelyiség száma |
Raktárhelyiség száma |
|||
|
Elfoglalt terület … Magasság … |
… m2 |
… |
… |
… |
… |
… |
|
… |
… |
m2 |
… |
m2 |
… |
|
|
… |
m3 |
… |
m3 |
… |
m3 |
|
|
… |
… |
… |
… |
… |
|
|
|
… m |
|
… m |
|
… m |
|
|
|
Korrekciók … |
… m3 |
… m3 |
… m3 |
|||
|
Térfogat … |
… m3 |
… m3 |
… m3 |
|||
|
Fajsúly … |
… kg/hl |
… kg/hl |
… kg/hl |
|||
|
Össztömeg |
… tonna |
… tonna |
… tonna |
|||
Összesen (b) pont): …
A raktárban tárolt össztömeg: …
A könyv szerinti tömeghez viszonyított eltérés: …
%-ban: …
…, [dátum]
… (Bélyegző és aláírás)
A kifizető ügynökség ellenőre:
D. Marha- és borjúhús
|
1. |
Az ellenőrizendő tételek mintájának a közraktározás keretében tárolt összmennyiség legalább 5 %-át kell kitennie. Az ellenőrizendő tételek kiválasztását a raktár felkeresése előtt kell elvégezni a kifizető ügynökség számviteli adatai alapján, de arról a raktározót nem szabad tájékoztatni. |
|
2. |
A kiválasztott tételek meglétének és összetételüknek helyszíni vizsgálata. A vizsgálat magában foglalja:
|
|
3. |
A fizikailag megvizsgált tételeket és – adott esetben – a megállapított hiányosságokat ismertetni kell a vizsgálati jelentésben. |
(1) A Bizottság (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 206., 2016.7.30., 15. o.).
IV. MELLÉKLET
A kifizető ügynökség és a raktározó között létrejött raktározási szerződésbe belefoglalandó, a raktározók felelősségi köréhez kapcsolódó, a 3. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek és általános elvek
I. A RAKTÁROZÓK ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI
A raktározó felelős az uniós intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek megfelelő állapotban való megőrzéséért. Viselnie kell az e téren elkövetett mulasztásokból származó pénzügyi következményeket.
Gondoskodnia kell róla, hogy a raktár alaprajza és az egyes silók, illetve raktárhelyiségek méreteire vonatkozó adatok mindegyik raktározási helyszínen rendelkezésre álljanak.
A gabonaféléket és a rizst úgy kell tárolni, hogy térfogatuk ellenőrizhető legyen.
II. A TERMÉKEK MINŐSÉGE
A raktározott intervenciós termékek minőségének a helytelen vagy nem megfelelő tárolási körülmények miatti romlása esetén a veszteségekért a raktározó felel, és a veszteségeket a termék minőségének a tárolási körülmények miatti romlásából származó veszteségként a közraktározási számlákra kell könyvelni.
III. HIÁNYZÓ MENNYISÉGEK
|
1. |
A raktározó felel a raktározott mennyiségek és a kifizető ügynökségnek megküldött készletkimutatásokban feltüntetett mennyiségek között megállapított valamennyi eltérésért. |
|
2. |
Amennyiben a hiányzó mennyiségek meghaladják a 4. cikkel, a III. melléklet II. része C. szakaszának 2. pontjával és az V. melléklettel összhangban, illetve az ágazati mezőgazdasági jogszabályok alapján előírt tűréshatár(ok) szerinti mennyiségeket, az összes hiányzó mennyiséget a raktározó terhére kell írni azonosíthatatlan veszteségként. Ha a raktározó vitatja a hiányzó mennyiségeket, kérheti a termék lemérését vagy megmérését; ennek a műveletnek a költségei rá hárulnak, kivéve, ha a bejelentett mennyiségek ténylegesen meglévőnek bizonyulnak, vagy ha az eltérés nem haladja meg az alkalmazandó tűréshatár(oka)t, amely esetben a lemérés vagy megmérés költségei a kifizető ügynökséget terhelik.
A III. melléklet II. része C. szakaszának 2. pontjában előírt tűréshatárok az e pont első albekezdésében említett többi tűréshatár sérelme nélkül alkalmazandók. |
IV. IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK, VALAMINT HAVI ÉS ÉVES KIMUTATÁSOK
1. Igazoló dokumentumok és havi kimutatások
|
a) |
A termékek betárolásához, tárolásához és kitárolásához kapcsolódó, az éves pénzügyi kimutatás elkészítésének alapjául szolgáló dokumentumokat a raktározónak meg kell őriznie, és azokban legalább a következő adatoknak kell szerepelniük:
|
Ezeknek a dokumentumoknak mindenkor lehetővé kell tenniük a raktározott mennyiségek pontos azonosítását, és fel kell tüntetniük azokat a felvásárlásokat és eladásokat is, amelyekről megállapodás született, de amelyek esetében még nem történt meg a betárolás vagy a kitárolás.
|
b) |
A termékek betárolásához, tárolásához és kitárolásához kapcsolódó dokumentumokat a raktározó – összesített havi készletkimutatásának alátámasztására – legalább havonta egyszer köteles megküldeni a kifizető ügynökségnek. A dokumentumoknak a készletkimutatás tárgyhónapját követő hónap tizedik napjáig be kell érkezniük a kifizető ügynökséghez. |
|
c) |
Az összesített havi készletkimutatás mintapéldánya (javasolt minta) az alábbiakban látható. Ezt a kifizető ügynökségek bocsátják elektronikus úton a raktározók rendelkezésére. Havi készletkimutatás
|
||||||||||||||||||||||||||
(Bélyegző és aláírás)
Kelt (hely, idő):
Név:
2. Éves kimutatás
|
a) |
Az 1. pontban ismertetett havi kimutatások alapján a raktározónak éves készletkimutatást kell készítenie. Az éves készletkimutatást legkésőbb a számviteli év zárása utáni október 15-ig kell a kifizető ügynökségnek eljuttatni. |
|
b) |
Az éves készletkimutatásnak tartalmaznia kell a raktározott mennyiségek termékenkénti és raktározási helyszínenkénti összefoglaló ismertetését, az egyes termékek esetében felsorolva a készletezett mennyiségeket, a tételek számát (a gabonafélék esetét kivéve), a betárolás évét és az esetlegesen megállapított rendellenességek okát. |
|
c) |
Az összesített éves készletkimutatás mintapéldánya (javasolt minta) az alábbiakban látható. |
Ezt a kifizető ügynökségek bocsátják elektronikus úton a raktározók rendelkezésére.
Éves készletkimutatás
|
Termékek: |
Raktározó: Raktár: Sz.: Cím: |
Év: |
|
|
Tétel |
Megnevezés |
Könyvelt mennyiség és/vagy tömeg |
Megjegyzések |
|
|
|
|
|
(Bélyegző és aláírás)
Kelt (hely, idő):
Név:
V. SZÁMÍTÓGÉPES KÉSZLETNYILVÁNTARTÁS ÉS AZ INFORMÁCIÓK RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA
A kifizető ügynökség és a raktározó közötti közraktározási szerződésnek tartalmaznia kell olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik az uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosítását.
A szerződésnek a következőket kell megkövetelnie:
|
a) |
az intervenciós készletekre vonatkozó számítógépes nyilvántartás vezetése; |
|
b) |
állandó leltár közvetlen és azonnali rendelkezésre állása; |
|
c) |
a betároláshoz, a tároláshoz és a kitároláshoz kapcsolódó valamennyi dokumentum, valamint a raktározó birtokában lévő, e rendeletnek megfelelően kiállított számviteli dokumentumok és jegyzőkönyvek mindenkori rendelkezésre állása; |
|
d) |
folyamatos hozzáférés biztosítása az említett dokumentumokhoz a kifizető ügynökség és a Bizottság személyzete, valamint az általuk megfelelően felhatalmazott bármely személy számára. |
VI. A KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGNEK MEGKÜLDÖTT DOKUMENTUMOK FORMÁJA ÉS TARTALMA
A IV. szakaszban említett dokumentumok formáját és tartalmát az (EU) 2021/2116 rendelet 92. cikkének megfelelően kell meghatározni.
VII. A DOKUMENTUMOK MEGŐRZÉSE
A raktározónak az (EU) 2021/2116 rendelet 92. cikke alapján elfogadott szabályok szerinti időszakban végig meg kell őriznie a közraktározási műveletekre vonatkozó valamennyi igazoló dokumentumot a számlaelszámolási eljárások céljaira, az alkalmazandó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül.
V. MELLÉKLET
A 4. cikk (2) bekezdésében említett tűréshatárok
|
1. |
A szabályoknak megfelelően végrehajtott szokásos raktározási műveletek nyomán hiányzó mennyiségek tekintetében a következő tűréshatárok alkalmazandóak az egyes, közraktározási intézkedés tárgyát képező mezőgazdasági termékekre:
|
|
2. |
A marhahús kicsontozásakor jelentkező engedélyezett veszteségek esetében a tűréshatár 32 %. Ez a százalékos arány a számviteli év során kicsontozott összmennyiségre vonatkozik. |
|
3. |
Az 1. pontban említett tűréshatárokat az adott számviteli évben betárolt és átvett mennyiségeknek a számviteli év elején készleten lévő mennyiségekkel megnövelt, csomagolás nélküli tényleges tömegének százalékában kell megállapítani. Ezek a tűréshatárok alkalmazandók a készletek fizikai vizsgálata során. A tűréshatárokat minden egyes termék esetében a kifizető ügynökség által raktározott összmennyiséghez viszonyítva kell kiszámítani. A betároláskori és kitároláskori tényleges tömeg kiszámításához a megállapított tömegből ki kell vonni a betárolási feltételek között előírt, átalányalapon meghatározott tömeget, illetve ilyen feltételek kikötésének hiányában a kifizető ügynökség által a csomagolások tekintetében alkalmazott átlagos tömeget. |
|
4. |
A tűréshatár nem fedezi a csomagok száma vagy a nyilvántartásba vett darabszám tekintetében megállapított veszteséget. |
|
5. |
Az 1. és a 2. pontban említett tűréshatárok kiszámításakor nem veendők figyelembe a lopásból eredő vagy más azonosítható okra visszavezethető veszteségek. |