(1)

A Tanács 2014. július 31-én elfogadta a 2014/512/KKBP határozatot (1).

(2)

Az Unió továbbra is töretlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

(3)

Az Oroszországi Föderáció elnöke 2022. február 24-én Ukrajnában végrehajtandó katonai műveletet jelentett be, és orosz fegyveres erők támadást indítottak Ukrajna ellen. E támadás Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének nyilvánvaló megsértését jelenti.

(4)

Az Európai Tanács a 2022. február 24-i következtetéseiben a lehető leghatározottabban elítélte az Oroszországi Föderáció által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziót. Jogellenes katonai lépéseivel az Oroszországi Föderáció súlyosan megsérti a nemzetközi jogot és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában (a továbbiakban: az ENSZ Alapokmánya) foglalt elveket, valamint aláássa az európai és globális biztonságot és stabilitást. Az Európai Tanács egy újabb, egyedi és gazdasági szankciókat tartalmazó szankciós csomag sürgős előkészítésére és elfogadására hívott fel.

(5)

Az Európai Tanács a 2022. június 23–24-i következtetéseiben kijelentette, hogy a szankciókkal kapcsolatos munka tovább fog folytatódni, többek között a végrehajtásuk megerősítése és a megkerülésük megakadályozása érdekében.

(6)

2022. szeptember 21-én az Oroszországi Föderáció – annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség számos alkalommal felszólította Oroszországot arra, hogy haladéktalanul vessen véget az Ukrajnával szembeni katonai agressziónak – úgy határozott, hogy tovább eszkalálja az Ukrajna elleni agresszióját azáltal, hogy a Doneck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régió jelenleg Oroszország által megszállt részein jogellenes „népszavazások” megszervezését támogatja. Az Oroszországi Föderáció azáltal is tovább eszkalálta az Ukrajna elleni agresszióját, hogy mozgósítást jelentett be az Oroszországi Föderációban, és ismét tömegpusztító fegyverek bevetésével fenyegetett.

(7)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) 2022. szeptember 28-án nyilatkozatot adott ki az Unió nevében, amelyben a lehető leghatározottabban elítélte az Ukrajna Doneck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiójának jelenleg és részben Oroszország által megszállt részein tartott jogellenes színlelt „népszavazásokat”. A főképviselő kijelentette továbbá, hogy az Unió nem ismeri el és soha nem is fogja elismerni ezeket a jogellenes színlelt „népszavazásokat” és azok meghamisított eredményét, sem pedig az ezen eredmény alapján hozott döntéseket, és sürgette az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamennyi tagját, hogy ugyanígy járjon el. E jogellenes színlelt „népszavazások” révén Oroszország erőszakkal kívánta megváltoztatni Ukrajna nemzetközileg elismert határait, ami egyértelműen és súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát. A főképviselő jelezte azt is, hogy felelősségre fogják vonni mindazokat, akik részt vettek e jogellenes színlelt „népszavazások” megszervezésében, és akiket felelősség terhel a nemzetközi jog Ukrajnában való egyéb megsértéséért, és hogy ezzel összefüggésben további korlátozó intézkedéseket fognak előterjeszteni Oroszországgal szemben. A főképviselő emlékeztetett arra, hogy az Unió továbbra is rendületlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, továbbá követeli, hogy Oroszország haladéktalanul, maradéktalanul és feltétel nélkül vonja ki csapatait és katonai felszerelését Ukrajna teljes területéről. A főképviselő emellett kijelentette, hogy az Unió és tagállamai továbbra is támogatni fogják Ukrajna erre irányuló erőfeszítéseit mindaddig, amíg szükséges.

(8)

Az Európai Tanács tagjai 2022. szeptember 30-án nyilatkozatot fogadtak el, amelyben határozottan elutasították és egyértelműen elítélték Ukrajna Doneck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiójának Oroszország általi jogellenes annektálását. Oroszország veszélyezteti a globális biztonságot azáltal, hogy szándékosan aláássa a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, és nyilvánvalóan megsérti Ukrajnának a függetlenséghez, a szuverenitáshoz és a területi integritáshoz való alapvető jogait, amelyek az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített alapelvek. Az Európai Tanács tagjai kijelentették, hogy nem ismerik el és soha nem is fogják elismerni azokat a jogellenes „népszavazásokat”, amelyeket Oroszország ürügyként konstruált ahhoz, hogy ismételten megsértse Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, sem pedig azok meghamisított és jogellenes eredményeit. Kimondták, hogy soha nem fogják elismerni ezt a jogellenes annektálást, hogy ezek a döntések semmisek, és nem válthatnak ki semmilyen joghatást, valamint hogy a Krím, Herszon, Zaporizzsja, Doneck és Luhanszk Ukrajna részei. Felszólították az államokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy egyértelműen utasítsák el ezt a jogellenes annektálást, és emlékeztettek arra, hogy Ukrajna a védekezéshez való legitim jogát gyakorolja az orosz agresszióval szemben annak érdekében, hogy visszaszerezze a területe feletti teljes ellenőrzést, és joga van felszabadítani a nemzetközileg elismert határain belüli megszállt területeket. Az Európai Tanács tagjai kijelentették, hogy meg fogják erősíteni az Oroszország jogellenes tevékenységei ellen irányuló uniós korlátozó intézkedéseket, és fokozni fogják az Oroszországra annak érdekében gyakorolt nyomást, hogy véget vessen agresszív háborújának.

(9)

Tekintettel a helyzet súlyosságára, helyénvaló további korlátozó intézkedéseket bevezetni.

(10)

Azon tilalmat, amely az egyes, orosz állami tulajdonban lévő vagy az orosz állam által ellenőrzött jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel folytatott ügyletekben való részvételre vonatkozik, helyénvaló kiterjeszteni azon tilalom bevezetésével, amelynek értelmében uniós állampolgárok nem tölthetnek be semmilyen tisztséget az említett jogi személyek, szervezetek vagy szervek irányító szerveiben. Helyénvaló továbbá felvenni az említett ügyletekkel kapcsolatos tilalom hatálya alá tartozó, orosz állami tulajdonban lévő vagy az orosz állam által ellenőrzött szervezetek jegyzékébe az orosz tengerhajózási nyilvántartást, amely egy 100 %-ban állami tulajdonban lévő olyan szervezet, amely orosz és nem orosz hajók és vízi járművek osztályozásával és – többek között biztonsági – ellenőrzésével összefüggő tevékenységeket végez. E felvétel azzal jár, hogy tilos bármilyen gazdasági szempontból értékes előnyt biztosítani az orosz tengerhajózási nyilvántartás számára. E tekintetben helyénvaló előírni továbbá a tagállamok által a 2005/65/EK (2), a 2009/15/EK (3), a (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) vagy a 725/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alapján az orosz tengerhajózási nyilvántartás számára adott felhatalmazások visszavonását.

Annak érdekében, hogy a tagállamok e visszavonásokat a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) és az (EU) 2016/1629 irányelvvel összhangban megtehessék, vissza kell vonni az orosz tengerhajózási nyilvántartás uniós elismerését. Ezen túlmenően helyénvaló kiterjeszteni az Unió területén a kikötőbe való behajózásra és a zsilipelésre vonatkozó tilalmat az orosz tengerhajózási nyilvántartás által tanúsított hajókra.

(11)

Ezenkívül helyénvaló megszüntetni a kriptoeszköz-pénztárca, -számla vagy -letétkezelési szolgáltatások orosz személyek és lakosok részére történő nyújtására vonatkozó jelenlegi tilalommal kapcsolatos küszöbértéket, és ezáltal e kriptoeszközök összértékétől függetlenül megtiltani az ilyen szolgáltatások nyújtását.

(12)

Emellett helyénvaló kiterjeszteni az Oroszországi Föderációnak nyújtott bizonyos szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi tilalmat az építészeti és mérnöki szolgáltatások, valamint az informatikai tanácsadási és a jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtásának megtiltásával. Az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottsága által meghatározott központi termékosztályozással (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov., 1991.) összhangban az „építészeti és mérnöki szolgáltatások” kiterjednek mind az építészeti, mind a mérnöki szolgáltatásokra, valamint az integrált mérnöki szolgáltatásokra, a várostervezési és tájrendezési szolgáltatásokra, továbbá a mérnöki vonatkozású tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatásokra. A „mérnöki szolgáltatások” nem terjednek ki az Oroszországba exportált árukhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, amennyiben azok eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele nem tiltott az adott technikai segítségnyújtás biztosításának időpontjában. Az „informatikai tanácsadási szolgáltatások” magukban foglalják a számítógépes hardver telepítésével kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokat, ideértve a számítógépes hardverek (azaz fizikai berendezések) és számítógépes hálózatok telepítése során az ügyfeleknek nyújtott segítségnyújtási szolgáltatásokat, továbbá a szoftveralkalmazási szolgáltatásokat, többek között a szoftverek fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos összes tanácsadási szolgáltatást.

(13)

A „jogi tanácsadási szolgáltatások” körébe tartoznak a következők: ügyfeleknek nyújtott jogi tanácsadás olyan peren kívüli ügyekben – beleértve a kereskedelmi ügyleteket is –, amelyek a jog alkalmazását vagy értelmezését foglalják magukban; részvétel ügyféllel vagy annak nevében harmadik felekkel való kereskedelmi ügyletekben, tárgyalásokon és egyéb ügyletekben; jogi dokumentumok előkészítése, kiállítása és ellenőrzése. Nem tartozik a „jogi tanácsadási szolgáltatások” körébe a jogi képviseleti szolgálatok keretében – különösen a közigazgatási szervek, bíróságok, vagy más megfelelően létrehozott hivatalos bíróságok előtt folyó ügyekben vagy eljárásokban, vagy a választottbírósági vagy közvetítői eljárások során – történő képviselet, tanácsadás, dokumentum-előkészítés vagy -ellenőrzés.

(14)

Helyénvaló továbbá pontosítani, hogy a fegyverek és bármely kapcsolódó felszerelés – beleértve a fegyvereket, a lőszereket, a katonai járműveket és felszereléseket, a katonai jellegű felszereléseket, valamint mindezen fegyverek és kapcsolódó felszerelések pótalkatrészeit – Oroszország Föderációból való behozatalának, megvásárlásának vagy szállításának tilalma a közvetlen és a közvetett behozatalra egyaránt vonatkozik.

(15)

Helyénvaló emellett kibővíteni azon, korlátozás alá eső termékek jegyzékét, amelyek hozzájárulhatnak az Oroszországi Föderáció katonai és technológiai megerősítéséhez vagy a védelmi és biztonsági ágazatának fejlesztéséhez, mégpedig oly módon, hogy az említett jegyzék kiterjedjen bizonyos olyan vegyi anyagokra, idegmérgekre és egyéb árukra, amelyek a halálbüntetéstől, kínzástól vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódtól vagy büntetéstől eltérő egyéb gyakorlati felhasználásra nem alkalmasak, vagy amelyek ilyen célokra felhasználhatók. Az e tilalom alá tartozó áruk az (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) hatálya alá is tartoznak. Ebben az összefüggésben a 2014/512/KKBP határozatot lex specialis-nak kell tekinteni, és ezért ellentmondás esetén elsőbbséget élvez az (EU) 2019/125 rendelettel szemben.

(16)

Helyénvaló megtiltani a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik bármely, az Oroszországi Föderáció-beli természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részére vagy az Oroszországi Föderációban való felhasználásra történő eladását, szolgáltatását, átadását vagy kivitelét. Az e tilalom alá tartozó áruk az (EU) 258/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) hatálya alá is tartoznak. Ebben az összefüggésben a 2014/512/KKBP határozatot lex specialis-nak kell tekinteni, és ezért ellentmondás esetén elsőbbséget élvez az (EU) 258/2012 rendelettel szemben.

(17)

Helyénvaló továbbá a behozatali tilalmat kiterjeszteni az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan exportált acéltermékekre, valamint behozatali korlátozásokat bevezetni olyan további termékekre, amelyek jelentős bevételt termelnek az Oroszországi Föderáció számára. Ez a tilalom az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan exportált termékekre vonatkozik, és kiterjed többek között a facellulózra és a papírra, az ékszerágazatban használt egyes termékekre, például a kövekre és a nemesfémekre, egyes gépekre és vegyipari termékekre, a cigarettákra, a műanyagokra és a vegyipari késztermékekre, például a kozmetikumokra. Helyénvaló továbbá kiterjeszteni az exporttilalmat új termékeknek az orosz ipari kapacitások növeléséhez potenciálisan hozzájáruló termékek jegyzékébe való felvételével, valamint korlátozásokat bevezetni a légi közlekedési ágazatban használt további termékek eladására, szolgáltatására, átadására vagy kivitelére vonatkozóan.

(18)

Az Unió elkötelezett a nukleáris biztonságot és védettséget fenyegető veszélyek elkerülése mellett. Következésképpen az e határozatban foglalt intézkedések egyikének sem célja aláásni az atomenergia polgári célú felhasználása tekintetében meglévő képességek biztonságát vagy a polgári célú nukleáris együttműködést, különösen a kutatás és fejlesztés terén, sem pedig aláásni az újonnan épült nukleáris projektek tervezését, építését, mérnöki kivitelezését, üzembe helyezésének engedélyezését, karbantartását és fűtőanyag-ellátását.

(19)

A nyersolaj és bizonyos kőolajtermékek harmadik országokba irányuló tengeri szállításához kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozó jelenlegi tilalmakon túlmenően célszerű további tilalmakat bevezetni az ilyen áruk harmadik országokba irányuló tengeri szállítására vonatkozóan. Ezt a tilalmat ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a Tanács bevezesse az árplafon-koalíció által elfogadott, előre meghatározott árplafont.

(20)

Helyénvaló továbbá mentességet bevezetni a tengeri szállítás nyújtásának tilalma és a technikai segítségnyújtás, brókertevékenység, finanszírozás vagy pénzügyi segítségnyújtás tilalma alól az Oroszországból származó vagy onnan exportált olyan nyersolajnak vagy kőolajtermékeknek a harmadik országokba történő tengeri szállításához kapcsolódóan, amelyeket az árplafonnal azonos vagy az alatti áron vásárolnak meg. E mentességnek enyhítenie kell a harmadik országok energiaellátására gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, és – az orosz olajbevételek korlátozásával párhuzamosan – mérsékelnie kell a rendkívüli piaci viszonyok miatti áremelkedéseket. E mentességnek időhöz kötöttnek kell lennie, hogy mindig célravezető maradjon, és az – amennyiben a harmadik ország energiabiztonságának szükségletei indokolják – megújítható. Az említett mentességre alkalmazott árplafon-mechanizmus olyan tanúsítási eljáráson alapulna, amelynek révén a tengeren szállított orosz olaj ellátási láncának szereplői bizonyítani tudnák, hogy az olajat az említett árplafonnal azonos vagy az alatti áron vásárolták. A Bizottság a Tanáccsal szoros együttműködésben iránymutatást adna ki az árplafon alkalmazásának gyakorlati szempontjairól annak érdekében, hogy elősegítse az egységes alkalmazást és az egyenlő versenyfeltételek létrejöttét az Unióban és világszerte egyaránt.

(21)

A Tanács annak eldöntésekor, hogy bevezeti-e az árplafont, figyelembe fogja venni, hogy az intézkedés mennyire hatékony a várt eredményei, az árplafon-mechanizmus nemzetközi betartása és az ahhoz való informális igazodás, valamint az Unióra és tagállamaira gyakorolt potenciális hatása tekintetében. A Bizottságnak teljes mértékben támogatnia kell a Tanácsot azon értékelés elvégzésében, hogy bevezesse-e az árplafont, többek között a tagállamokkal és az érintett ágazatok képviselőivel tartandó koordinációs ülések összehívásával. Az árplafon alkalmazásának megkezdéséről szóló első tanácsi határozat hatálybalépését követően a Bizottság továbbra is össze fog hívni ilyen üléseket, hogy értékelje többek között az árplafon potenciális kijátszásának gyakorlatait, például a hajók lajstromból való törlését, valamint azoknak az árplafon-mechanizmus hatékonyságára gyakorolt hatását, és megfelelő megoldásokat fog javasolni.

(22)

Az árplafon egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Tanácsnak késedelem nélkül aktualizálnia kell az árplafon-koalícióban részt vevő partnerországokkal egyeztetve megállapított árat. Az árplafon semmilyen módon nem érintené azon mentességeket, amelyek értelmében bizonyos tagállamok – sajátos helyzetük miatt – továbbra is importálhatnak Oroszországból nyersolajat és kőolajtermékeket vagy importálhatnak tengeren szállított nyersolajat, ha az Oroszországból származó nyersolaj csővezetéken keresztüli szállítása általuk nem befolyásolható okokból megszakad. Az egyes harmadik országok energiabiztonsága szempontjából alapvető fontosságú egyedi projektek mentesülhetnek az árplafon alól.

(23)

Abban az esetben, ha egy harmadik ország lobogója alatt közlekedő hajó olyan orosz nyersolajat vagy kőolajtermékeket szállított, amelyeket az árplafont meghaladó áron vásároltak, meg kell tiltani az adott hajó által a jövőben végzett nyersolaj- vagy kőolajtermék-szállításhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtást, brókertevékenységet, finanszírozást vagy pénzügyi segítségnyújtást, beleértve a biztosítást is.

(24)

Bizonyos intézkedések végrehajtásához az Unió további fellépése szükséges.

(25)

A 2014/512/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,