Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 32020D1074

A Bizottság (EU) 2020/1074 végrehajtási határozata (2020. július 17.) a Dánia által kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (Csak a dán nyelvű szöveg hiteles)

C/2020/4821

HL L 234., 2020.7.21, p. 29–35 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/07/2024

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2020/1074/oj

21.7.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 234/29

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1074 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. július 17.)

a Dánia által kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről

(Csak a dán nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2002/915/EK határozattal (2) a Bizottság a 91/676/EGK irányelv alapján engedélyezte a Dánia által kért eltérést, lehetővé téve, hogy egyes szarvasmarhatartó gazdaságokban évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó istállótrágyát alkalmazzanak. Az eltérés alkalmazását a 2005/294/EK (3) és a 2008/664/EK (4) bizottsági határozat, valamint a 2012/659/EU (5), az (EU) 2017/847 (6) és az (EU) 2018/1928 (7) bizottsági végrehajtási határozat meghosszabbította.

(2)

Az (EU) 2018/1928 végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés a 2017–2018-as időszakban 1312 szarvasmarhatartó gazdaságot, (39,6 millió kg istállótrágyából származó N-nek megfelelő) 396 000 számosállategységet és 198 195 hektár szántóföldet érintett, ami az összes gazdaság 3,9 %-át, az istállótrágya formájában alkalmazott összes nitrogén 18,1 %-át, valamint a nettó mezőgazdasági összterület 8,2 %-át jelenti.

(3)

2020. március 20-i levelében Dánia kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésében biztosított eltérés megújítása érdekében.

(4)

Dánia a 91/676/EGK irányelv 5. cikkével összhangban cselekvési programmal rendelkezik, mégpedig az állattenyésztésre és a trágya tárolására és használatára vonatkozó környezetvédelmi szabályozásról szóló, 2019. június 30-i 760. sz. végrehajtási rendelet, a mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról és a tápanyagcsökkentő intézkedésekről szóló, 2019. április 2-i 338. sz. módosított törvény, valamint a 2019–2020-as tervezési időszakban történő mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról szóló, 2019. július 29-i 762. sz. végrehajtási rendelet és a 2020–2021-es tervezési időszakra vonatkozó tápanyagcsökkentő intézkedésekről és mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2020. január 28-i 66. sz. végrehajtási rendelet elfogadása révén. Az említett intézkedéseken kívül Dánia 2019 óta a mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról és a tápanyagcsökkentő intézkedésekről szóló, 2019. április 2-i 338. sz. módosított törvény szerinti célzott szabályozást végez. Ezen túlmenően a dán szabályozás magában foglal egy általános foszforrendeletet is az állattenyésztésről és a trágyahasználatról szóló, 2017. március 21-i 256. sz. törvény, valamint a kereskedelmi haszonállatokról, az istállótrágyáról, a szilázsról stb. szóló 2017. június 23-i 865. sz. rendelet (jelenleg 2019. július 30-i 760. sz. rendelet) szerint.

(5)

A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó dán jogszabály határértékeket tartalmaz a nitrogén alkalmazására vonatkozóan. A foszfor alkalmazását korlátozó jogszabályok 2017 augusztusában léptek hatályba.

(6)

A dán jogszabályok magukba foglalnak egy, a köztes növénykultúrákra vonatkozó önkéntes és kötelező előírásokat kombináló célzott rendszert az e határozat hatálya alá eső időszak vonatkozásában. Az említett rendszer keretében a köztes kultúrákra vonatkozó kötelező rendelkezések automatikusan hatályba lépnek abban az esetben, ha a köztes kultúrákra vonatkozó önkéntes megállapodások nem teljesítik a környezetvédelmi célkitűzéseket. A 2019. április 2-i 338. sz. módosított törvény értelmében a köztes kultúrákkal beültetett területek kiegészítik a nemzeti követelmények szerinti kötelező köztes növénykultúrákat. Ez a rendszer szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi eltérés alkalmazása ne vezessen a víz minőségének romlásához.

(7)

Az (EU) 2018/1928 végrehajtási határozattal engedélyezett eltéréssel kapcsolatban Dánia által benyújtott információk azt mutatják, hogy az eltérés nem eredményezett vízminőségromlást az eltérés által nem érintett területekhez képest. A 91/676/EGK irányelv 2012 és 2015 közötti időszakban történő végrehajtására vonatkozó adatok (8) azt mutatják, hogy a felszín alatti vizek esetében a megfigyelési helyszínek 83,4 %-ának 50 mg/l alatti, 27,5 %-ának pedig 25 mg/l alatti az átlagos nitrátkoncentrációja. A felszíni édesvizeket tekintve a nitrátkoncentráció középértéke a megfigyelési helyszínek 99,4 %-ánál maradt 50 mg/l alatt, 85,8 %-ánál pedig 25 mg/l alatt. A megfigyelési adatok szerint a felszín alatti vizekben és a felszíni édesvizekben az előző jelentéstételi időszakhoz (2008–2011) viszonyítva a nitrátkoncentráció általánosan stagnál. Az eutrofizációra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a megfigyelt tavak 25 %-a magas/jó minősítést, 75 %-a pedig nem jó minősítést kapott. Emellett a 119 ellenőrzött torkolati/parti víztest közül 2 ért el jó minősítést.

(8)

Dánia kérelmének a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésében leírt tényezők szerinti vizsgálata alapján, valamint a 2002/915/EK, a 2005/294/EK, a 2008/664/EK határozatban és a 2012/659/EU, az (EU) 2017/847 és az (EU) 2018/1928 végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés kapcsán szerzett tapasztalatok fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy – amennyiben a köztes kultúrákra, a foszforhatárértékre, a vetésforgóra, a trágya és egyéb talajjavító szerek alkalmazására, a talajmintavételre és -elemzésre előírt szigorú feltételek teljesülnek –, a Dánia által tervezett, évenként és hektáronként 230 kg nitrogént tartalmazó trágyamennyiség nem fogja veszélyeztetni a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek elérését.

(9)

Az évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó istállótrágya alkalmazására jogosult gazdaságokban a trágyázási terveket időben aktualizálni kell a tényleges mezőgazdasági gyakorlattal való összhang érdekében, valamint a talajvíz őszi nitrátveszteségének pótlása és a téli nitrogénvesztés korlátozása céljából biztosítani kell a szántóföld és a köztes kultúrák növénytakarójának folyamatos háborítatlanságát.

(10)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) általános szabályokat állapít meg az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint mindazon további szakpolitikák és tevékenységek alakítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az e határozattal kapcsolatban összegyűjtött térinformációs adatoknak adott esetben összhangban kell állniuk a szóban forgó irányelv rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Dánia az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Eltérés

A Bizottság a 4–12. cikkben rögzített feltételekkel engedélyezi Dániának a 2020. március 20-i levélben kérelmezett eltérést, vagyis a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdése második albekezdésének első mondatában előírt mennyiségnél több istállótrágyából származó nitrogén termőföldi használatát (a továbbiakban: az eltérés).

2. cikk

Hatály

Ez az eltérés azon szarvasmarhatartó gazdaságokra vonatkozik, amelyek esetében a trágyázásra alkalmas terület legalább 80 %-a magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú növénykultúrákat tartalmaz, és amelyekre a 6. cikkel összhangban engedélyt adtak ki.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.

„szarvasmarhatartó gazdaság”: olyan mezőgazdasági üzem, amelynek istállótrágyából származó éves nitrogéntermelése meghaladja a 300 kg-ot, és e mennyiség legalább kétharmadát szarvasmarhák állítják elő;

2.

„fűvel felülvetett növénykultúrák”: silógabona, silókukorica, tavaszi gabona, téli gabona vagy tavaszi árpa és borsó, amelyet betakarítás előtt vagy után fűvel vetnek felül;

3.

„magas nitrogénigényű és hosszú tenyészidejű növénykultúrák”:

a)

gyep;

b)

köztes kultúraként szolgáló gyep;

c)

takarmányrépa;

d)

fűvel felülvetett növénykultúrák;

e)

cikória;

4.

„gyep”: állandó vagy időszakos gyepterület;

5.

„talajszelvény”: a felszíntől 0,90 m mélységig vagy – ha az átlagos legmagasabb talajvízszint a felszíntől mérve 0,90 m-nél kevesebb – az átlagos legmagasabb talajvízszintig terjedő talajréteg.

4. cikk

Az eltérés engedélyezésének feltételei

Az eltérés a következő feltételek teljesülése esetén kerül engedélyezésre:

1.

A kereskedelmi haszonállatokról, az istállótrágyáról, a szilázsról stb. szóló, 2017. június 23-i 865. sz. rendelet, amely a talajjavító szer típusától függően az ország egész területén közvetlen foszforhatárértékeket határoz meg különböző szinteken, 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. A felső határértékek az összes talajjavító szerből – a szerves trágyákból, beleértve az istállótrágyát, a biogázüzemi fermentációs maradékból, a gázmentes növényi biomasszából, a szennyvíz tisztításából származó iszapból, valamint az ipari műtrágyákból – származó foszfor alkalmazására vonatkoznak. A foszforérzékeny vízi környezet mintavételi területein szigorúbb foszforalkalmazási felső határértékeket kell bevezetni.

2.

Jelző- és felügyeleti rendszert kell felállítani a Dánia mezőgazdasági területein alkalmazott foszfor mennyisége tekintetében. Amennyiben akár a jelzőrendszer, akár a felügyeleti rendszer azt mutatja, hogy Dániában a mezőgazdasági talajokra vonatkozó tényleges éves átlagos foszfortrágyázás mértéke meghaladhatja vagy ténylegesen meghaladta a 2018 és 2025 közötti időszakban megengedett, átlagos nemzeti foszfortrágyázás mértékét, a maximális foszforalkalmazásra vonatkozó felső határértékeket ennek megfelelően csökkenteni kell.

3.

2019. április 5-én hatályba lépett a mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról és a tápanyagcsökkentő intézkedésekről szóló, 2019. április 2-i 338. sz. módosított dán törvény, amely önkéntes és kötelező intézkedéseket kombináló, a felszín alatti víztestek és a parti vizek nitráttartalmának szükséges csökkentésére épülő célzott rendszert hozott létre. 2020-tól a rendszer a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti kötelezettségek Dánia általi végrehajtásának részét képezi. A szóban forgó intézkedések a nemzeti jogszabályokban előírt köztes kultúrák vagy alternatív intézkedések megvalósításáról rendelkeznek. Az említett rendszer keretében a nitrogéncsökkentésre vonatkozó kötelező rendelkezések automatikusan hatályba lépnek abban az esetben, ha a nitrogéncsökkentésre vonatkozó önkéntes megállapodások nem teljesítik az elégséges környezetvédelmi célkitűzéseket.

4.

A szóban forgó rendszer keretében létrehozott köztes növénykultúráknak ki kell egészíteniük azon köztes növénykultúrákat, amelyeket a szarvasmarhatartó gazdaságok növénytermesztési területén a kötelező nemzeti követelmény szerinti 10,7 %-nyi vagy 14,7 %-nyi köztes kultúrára vonatkozó követelmény vagy a következő tervezési időszakokra vonatkozó megfelelő végrehajtási rendeletekben szereplő kötelező nemzeti követelmény teljesítése érdekében vetettek, és nem hozhatók létre ugyanazon a területen, mint amelyet az ökológiai jelentőségű területekkel kapcsolatos követelmény teljesítése érdekében használtak.

5. cikk

Engedély iránti kérelmek

(1)   A szarvasmarha-tenyésztők éves engedély iránti kérelmet nyújthatnak be az illetékes hatóságokhoz a tervezési időszakonként és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó istállótrágya alkalmazására irányulóan.

A kérelem – amelynek tartalmaznia kell a talajjavítószer-kvótára és a köztes növénykultúrára vonatkozó tervet – benyújtási határideje megegyezik a KAP-alaptámogatás igénylésének tagállami határidejével.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtása a kérelmező nyilatkozatának tekintendő arról, hogy a 7., a 8. és a 9. cikkben foglalt feltételek teljesülnek.

6. cikk

Az engedély megadása

A hektáronként és tervezési időszakonként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó, szarvasmarhatartó gazdaságból származó trágya – beleértve az állatok által kiválasztott szerves trágyát és a kezelt trágyát – bizonyos mennyiségének alkalmazása a 7., a 8. és a 9. cikkben meghatározott feltételek mellett engedélyezésre kerül.

7. cikk

A szerves trágya és egyéb talajjavító szerek alkalmazásának feltételei

(1)   A talajba juttatott teljes nitrogénmennyiség nem haladhatja meg a növénykultúra várható tápanyagigényét, figyelembe véve a talajból származó tápanyag-utánpótlást is. Nem haladhatja meg továbbá a 2019–2020-as tervezési időszakban történő mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról szóló, 2019. július 29-i 762. sz. végrehajtási rendeletben, valamint a következő tervezési időszakokra vonatkozó megfelelő rendeletekben meghatározott maximális alkalmazási előírásokat.

(2)   A szarvasmarhatartó gazdaság egész területére nézve trágyázási tervet kell készíteni. A trágyázási tervnek hozzáférhetőnek kell lennie a gazdaságban. A tervnek az augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig tartó időszakra kell vonatkoznia. A trágyázási tervnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

vetésforgóterv, amelyben meghatározásra kerülnek a következők:

i.

a magas nitrogénigényű és hosszú tenyészidejű növénykultúrák parcelláinak területe;

ii.

az i. alpontban említettektől eltérő növénykultúrák parcelláinak területe;

iii.

az i. és ii. alpontban említett parcellák helyét mutató vázlatos térkép;

b)

az állatállomány egyedszáma a szarvasmarhatartó gazdaságban;

c)

az állattartási és trágyatárolási rendszer leírása, beleértve a rendelkezésre álló trágyatároló űrtartalmának ismertetését;

d)

a szarvasmarhatartó gazdaságban keletkező trágya nitrogén- és foszfortartalmának kiszámítása;

e)

adott esetben a trágyakezelés és a kezelt trágya várt jellemzőinek leírása;

f)

a szarvasmarhatartó gazdaságon kívülre vagy a gazdaságba szállított trágya mennyisége, típusa és jellemzői;

g)

az egyes parcellák növénykultúráinak várható nitrogén- és foszforigénye;

h)

a szerves trágyával kijuttatott nitrogén és foszfor mennyiségének kiszámítása parcellánként;

i)

a műtrágyával és egyéb talajjavító szerrel kijuttatott nitrogén és foszfor mennyiségének kiszámítása parcellánként;

j)

a szerves trágya és a műtrágya kijuttatásának időpontja.

A trágyázási tervet a szarvasmarhatartó gazdaság mezőgazdasági gyakorlatában bekövetkező bármely változás esetén a változást követő hét napon belül ki kell igazítani. A trágyázási naplót legkésőbb minden év március 31-ig be kell nyújtani az illetékes hatóságokhoz.

(3)   A szerves trágyát nem lehet az augusztus 31. és március 1. közötti időszakban olyan gyepterületre kijuttatni, amely a következő tavasszal felszántásra kerül.

(4)   A 2019–2020-as tervezési időszakban történő mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról szóló, 2019. július 29-i 762. sz. végrehajtási rendelet, valamint a következő tervezési időszakokra vonatkozó, a mezőgazdasági növények és zöldségek trágyázási szabályait, a trágyázási szabályokkal kapcsolatos táblázatokat és a későbbi változásokat érintő megfelelő rendeletek értelmében az ideiglenes gyepterület utáni növénykultúrára vonatkozó nitrogéntrágyázási előírások értékeit csökkenteni kell az előző növénykultúrára jellemző nitrogénértékkel.

8. cikk

A mintavételre és a minták vizsgálatára vonatkozó feltételek

(1)   A termőtalaj felső 30 cm-es rétegéből mintákat kell venni, és azokat meg kell vizsgálni nitrogén- és foszfortartalmuk tekintetében.

(2)   A mintavételt és a vizsgálatokat legalább négyévente egyszer, a szarvasmarhatartó gazdaság valamennyi, a vetésforgó és a talajminőség szempontjából homogén jellemzőkkel bíró területén el kell végezni.

(3)   Öthektárnyi termőterületenként legalább egy mintavételt és vizsgálatot kell végezni.

(4)   A vizsgálatok eredményeit ellenőrző vizsgálat céljára hozzáférhetővé kell tenni a szarvasmarhatartó gazdaságban.

9. cikk

A területgazdálkodásra vonatkozó feltételek

(1)   A szerves trágyával trágyázható terület legalább 80 %-án magas nitrogénigényű és hosszú tenyészidejű növénykultúrát kell termeszteni.

(2)   A köztes növénykultúraként szolgáló gyepet a telepítést követő év március 1-je előtt nem szabad felszántani.

(3)   A gyepterületeket tavasszal fel kell szántani. A magas nitrogénigényű és hosszú tenyészidejű növénykultúra esetében a vetést a lehető leghamarabb, de legkésőbb a gyep felszántása után 3 héttel el kell végezni.

(4)   A vetésforgóban termesztett növénykultúrák nem foglalhatnak magukban hüvelyes növényeket vagy a légköri nitrogént megkötő más növényeket, kivéve a következőket:

a)

lóhere és lucerna, amely együttesen a gyepterületen 50 %-nál kisebb arányban fordul elő;

b)

fűvel felülvetett árpa és borsó.

10. cikk

Felügyelet

(1)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy a következőket feltüntető térképek készüljenek:

a)

az egyes településeken az engedélyek által érintett szarvasmarhatartó gazdaságok százalékos aránya;

b)

az egyes településeken az engedélyek által érintett állatállományok százalékos aránya;

c)

az egyes településeken az engedélyek által érintett mezőgazdasági területek százalékos aránya.

Ezeket a térképeket minden évben naprakésszé kell tenni.

Az illetékes hatóságok minden évben összegyűjtik és naprakésszé teszik az e határozat szerinti engedély által érintett szarvasmarhatartó gazdaságokon végzett vetésforgókra és mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó adatokat.

(2)   Az illetékes hatóságok a felügyeletet kiterjesztik a gyökérzóna vizeire, a felszíni vizekre és a felszín alatti vizekre, és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a talajszelvényben található nitrogénre és a foszforra vonatkozó, a felszíni és felszín alatti vizek esetében pedig a nitrátkoncentrációra vonatkozó adatokat, mégpedig mind az eltérés hatálya alá tartozó, mind az azon kívüli területek tekintetében.

A felügyelet a mezőgazdasági hasznosítású vízgyűjtő terület nemzeti felügyeleti programja keretén belül a mezőgazdasági üzemek szintjén kerül végrehajtásra. A megfigyelési helyszínek reprezentatívak a fő talajtípusok, a jellemző trágyázási gyakorlatok és a főbb termények tekintetében.

A homokos talajú területeken fokozott vízminőség-megfigyelést kell végezni. Ezenkívül a felszíni és a felszín alatti vizek nitrátkoncentrációját az engedély hatálya alá tartozó összes gazdaság legalább 3 %-ában meg kell figyelni.

(3)   Az illetékes hatóságok a mezőgazdasági hasznosítású vízgyűjtő terület nemzeti ellenőrzési programja keretén belül felméréseket és folyamatos tápanyagvizsgálatokat végeznek, és adatokat bocsátanak rendelkezésre a helyi földhasználatról, a vetésforgókról és az engedéllyel rendelkező szarvasmarhatartó gazdaságok mezőgazdasági gyakorlatáról.

A 7. cikkben említett tápanyagelemzésekből, illetve az e cikk (2) bekezdésében említett megfigyelésekből származó információk és adatok felhasználásával modellalapú számításokat kell végezni, melyek célja, hogy tudományos elvek alapján felmérjék a nitrát- és foszforveszteség mértékét az engedéllyel rendelkező szarvasmarhatartó gazdaságokban.

(4)   Az illetékes hatóságok számszerűsítik és nyilvántartásba veszik az eltérés hatálya alá tartozó azon földterületek százalékos arányát, amelyeken:

a)

a gyepterületen lóhere vagy lucerna; illetve

b)

fűvel felülvetett árpa és borsó terem.

11. cikk

Ellenőrzés

(1)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak az engedély iránti kérelmek hatósági ellenőrzéséről. Amennyiben a hatósági ellenőrzés bizonyítja, hogy a kérelmező nem teljesíti a 7., a 8. és a 9. cikkben meghatározott feltételeket, a kérelmet el kell utasítani, és a kérelmezőt tájékoztatni kell az elutasítás indokairól.

(2)   Az illetékes hatóságok programot hoznak létre az engedéllyel rendelkező gazdaságok ellenőrző vizsgálatára.

A programnak kockázatelemzésen kell alapulnia, amely figyelembe veszi a korábbi években lefolytatott, a 7., a 8. és a 9. cikkben meghatározott feltételekre vonatkozó ellenőrzések eredményeit, valamint a 91/676/EGK irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos ellenőrzések eredményeit.

(3)   Az ellenőrző vizsgálatoknak szántóföldi ellenőrzésekből és a 7., a 8. és a 9. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelés helyszíni ellenőrzéseiből kell állniuk, és évente legalább az engedéllyel rendelkező szarvasmarhatartó gazdaságok 7 %-ára ki kell terjedniük. Amennyiben egy szarvasmarhatartó gazdaságról bebizonyosodik, hogy nem felel meg a szóban forgó feltételeknek, az engedély jogosultját a nemzeti joggal összhangban meg kell bírságolni, és a következő tervezési időszakban ki kell zárni az engedély jogosultjainak köréből.

(4)   Az illetékes hatóságok számára biztosítani kell az e határozat alapján engedélyezett eltérés feltételeinek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges hatásköröket és eszközöket.

12. cikk

Jelentéstétel

Az illetékes hatóságok minden évben legkésőbb december 31-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely a következő információkat tartalmazza:

a)

minden település esetében az egyedi eltérések hatálya alá tartozó szarvasmarhatartó gazdaságok, állatállomány és mezőgazdasági területek százalékos arányát, továbbá a helyi földhasználatot feltüntető térképek, a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b)

a felszín alatti és felszíni vizek megfigyeléséből származó, a nitrát- és foszforkoncentrációt jelző adatok, beleértve az eltérést alkalmazó és nem alkalmazó területek vízminőségének alakulására, valamint az eltérésnek a vízminőségre gyakorolt hatására vonatkozó információkat a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

c)

az eltérést alkalmazó, illetve nem alkalmazó területeken a gyökérzóna vizeinek nitrát- és foszforkoncentrációjára és a talaj nitrogén- és foszfortartalmára vonatkozó talajmegfigyelés eredményei, a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

d)

a helyi földhasználatra, a vetésforgókra és a mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó felmérések eredményei, a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

e)

az engedéllyel rendelkező szarvasmarhatartó gazdaságokban a nitrogén- és foszforveszteség nagyságrendjét felmérő modellalapú számítások eredményei, a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

f)

az eltérés hatálya alá tartozó mezőgazdasági területeken a lóherével vagy lucernával borított gyepterületek, illetve a fűvel felülvetett árpával vagy borsóval borított területek arányát bemutató táblázatok, a 10. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

g)

az eltérésre vonatkozó feltételek teljesítésének a gazdaságok szintjén végzett ellenőrzéseken és a feltételeknek nem megfelelő szarvasmarhatartó gazdaságokra vonatkozó információkon alapuló értékelése, a 11. cikkben említett hatósági ellenőrzések és ellenőrző vizsgálatok eredményei alapján;

h)

Dánia egészére és az eltérés lehetőségével élő szarvasmarhatartó gazdaságok mindegyikére vonatkozóan az állatállomány egyedszámának és a megtermelt istállótrágya-mennyiségnek az alakulása valamennyi állománykategóriában;

i)

az eltérés 4. cikkben meghatározott feltételeinek végrehajtása.

A jelentésben foglalt térinformációs adatoknak adott esetben meg kell felelniük a 2007/2/EK irányelv rendelkezéseinek. Az előírt adatgyűjtés során Dánia adott esetben felhasználja az 1306/2013/EU rendelet 67. cikkének (1) bekezdésében meghatározott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat.

13. cikk

Alkalmazási időszak

Ezt a határozatot 2024. július 31-ig kell alkalmazni.

14. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a Dán Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2020. július 17-én.

a Bizottság részéről

Virginijus SINKEVIČIUS

a Bizottság tagja

(1)  HL L 375., 1991.12.31., 1. o.

(2)  A Bizottság 2002/915/EK határozata (2002. november 18.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének 2. b) pontjától és 9. cikkétől való eltérés iránti kérelemről (HL L 319., 2002.11.23., 24. o.).

(3)  A Bizottság 2005/294/EK határozata (2005. április 5.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének 2. b) pontjától és 9. cikkétől való eltérés iránti kérelemről (HL L 94., 2005.4.13., 34. o.).

(4)  A Bizottság 2008/664/EK határozata (2008. augusztus 8.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének 2. b) pontjától és 9. cikkétől való eltérés iránti kérelemről szóló 2005/294/EK határozat módosításáról (HL L 217., 2008.8.13., 16. o.).

(5)  A Bizottság 2012/659/EU végrehajtási határozata (2012. október 23.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján egy, a Dán Királyság által kért eltérés engedélyezéséről (HL L 295., 2012.10.25., 20. o.).

(6)  A Bizottság (EU) 2017/847 végrehajtási határozata (2017. május 16.) a Dánia által kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (HL L 125., 2017.5.18., 35. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2018/1928 végrehajtási határozata (2018. december 6.) a Dánia által kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (HL L 313., 2018.12.10., 45. o.).

(8)  SWD (2018) 246 final – Bizottsági szolgálati munkadokumentum az alábbi dokumentumhoz: A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a 2012 és 2015 közötti időszakra vonatkozó tagállami jelentések alapján a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv végrehajtásáról.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

Top