(1)

A felelős, bizonyítékokon alapuló szakpolitikák gerincét statisztikai adatok és mutatók alkotják. Az Európa 2020 stratégiának és a gazdasági kormányzás erősítésének összefüggésében a szociális mutatók alapvető szerepet játszanak abban, hogy az Unió kulcsfontosságú prioritásainak megvalósítása kellő mértékű információszolgáltatás és támogatás mellett történjen. E prioritások elsősorban az inkluzív és fenntartható növekedéshez és munkahelyteremtéshez, a társadalmi kohézióhoz, a szegénység, az egyenlőtlenségek és a társadalmi kirekesztődés csökkentéséhez, a fogyatékossággal élők befogadásához és az egyenlő bánásmódhoz, valamint a készségekhez, a mobilitáshoz és a digitális gazdasághoz kapcsolódnak. A szociális mutatóknak szilárd statisztikai alapot szükséges biztosítaniuk különösen az Unió és a tagállamok által az említett prioritások megvalósítása céljából alkalmazott szakpolitikák fejlesztéséhez és nyomon követéséhez. Jó minőségű társadalomstatisztikai adatokra van szükség az Unió ellenálló képességének és kohéziós céljainak javítása, valamint jóléti szintjének megőrzése érdekében. A megbízható adatok rendkívül fontosak, mert védelmet jelentenek a félrevezető információkkal szemben.

(2)

A társadalomstatisztikáknak kiemelkedő szerepük van a szociális célok európai szemeszteren belüli megerősítése szempontjából, emellett alapvető fontosságú a szociális mutatók elérhetőségének javítása ahhoz, hogy kellő időben rendelkezésre álljanak a vonatkozó szakpolitikai keretek számára. Az európai szemeszter szociális dimenziójának megerősítése javítaná az Unió ellenálló képességét és kohéziós céljait, valamint szavatolná a jóléti szint fennmaradását.

(3)

A „GDP-n túl” elnevezésű kezdeményezéssel összhangban fontos, hogy a fejlődés szociális aspektusait olyan hathatós mutatókkal fedjük le, amelyek középpontjában az állampolgárok helyzete áll, és amelyek az anyagi életfeltételek és az egyenlőtlenségek eloszlását írják le, valamint jobban megvizsgálják az életminőség különféle dimenzióit.

(4)

Az európai társadalomstatisztikákat a felhasználók összes típusával – így a szakpolitikai döntéshozókkal, a közigazgatási szervekkel, a kutatókkal, a szakszervezetekkel, az egyetemi hallgatókkal, a civil társadalom képviselőivel (pl. a nem kormányzati szervezetekkel és a polgárokkal) – szembeni egyenlő bánásmód mellett kell biztosítani, továbbá a felsoroltaknak térítés- és akadálymentes módon kell tudniuk hozzáférni a statisztikákhoz a Bizottság (Eurostat) honlapján és kiadványaiban található adatbázisokon keresztül. E tekintetben tovább kell növelni a Bizottság (Eurostat)honlapjának időszerűségét és felhasználóbarát jellegét.

(5)

Kiemelkedő fontosságú ezért, hogy a szociális mutatók kellően jó minőségűek legyenek, különösen pontosságuk, időszerűségük, felhasználhatóságuk és hozzáférhetőségük, relevanciájuk, a felhasználók újabb kéréseihez való adaptálhatóságuk, valamint összehasonlíthatóságuk, koherenciájuk és hatékonyságuk tekintetében. Különösen fontos a szociális mutatók időszerűségének javítása annak érdekében, hogy kellő időben rendelkezésre álljanak a vonatkozó szakpolitikai keretek, többek között az európai szemeszter számára. Ezen túlmenően a pontos és időben rendelkezésre álló mutatók rendkívül hasznosak lennének az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak nyomon követése szempontjából is.

(6)

A háztartások és a magánszemélyek helyzetének felmérése érdekében fontos a jövedelem mérése és a társadalom életében való megfelelő részvételhez minimálisan szükséges erőforrások meghatározása. Ennélfogva alapvető jelentőségű az adatgyűjtésnek és a szabványosított mutatók módszertanának javítása ahhoz, hogy regionális alapon referencia-költségvetési becsléseket lehessen biztosítani, valamint jobban le lehessen fedni az érintett lakossági csoportokat. A statisztikai adatoknak szilárd alapot kell nyújtaniuk a különféle lehetséges felhasználókhoz igazított mutatók kidolgozásához.

(7)

A jövedelmet széles körben alkalmazzák a háztartások helyzetének értékelésekor. A fogyasztást, a vagyont és az adósságokat – beleértve adott esetben a devizában fennálló eladósodást – azonban szintén fontos mérni mind a háztartások, mind a makrogazdaság szintjén. A szegénység – különösen a gyermekszegénység – sokrétű jelenség, amely nemcsak az olyan anyagi életkörülményeket foglalja magában, mint a jövedelmi szint, a fogyasztás, a vagyon vagy az adósság, hanem az egészséget, az oktatást, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok igénybevételét is. Ezen túlmenően annak érdekében, hogy megfelelően tudjuk kezelni a munkanélküliség – elsősorban az ifjúsági munkanélküliség – és az új foglalkoztatási tendenciák jelentette problémákat – különösen a digitális gazdaság összefüggésében –, fontos, hogy kiterjedt, megbízható és összevethető statisztikai adatok álljanak rendelkezésre.

(8)

A személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikákat jelenleg a személyek és háztartások felméréséről, a demográfiai statisztikákról, a nép- és lakásszámlálásról szóló számos jogszabály, valamint elsősorban közigazgatási forrásokból gyűjtött adatok alapján állítják össze. Egyes adatok üzleti felmérések eredményei. Az utóbbi években bekövetkezett jelentős javulás ellenére a személyek és háztartások tekintetében átfogó szemlélet alkalmazásával végzett felméréseken alapuló statisztikai adatgyűjtésnek további integrálása és észszerűsítése szükséges Unió-szerte. A kutatást és a szakpolitikai döntéshozatalt segítő, megbízható adatok rendelkezésre állása érdekében növelni kell a jó minőségű, pontosabb és átfogóbb adatok gyűjtésébe való beruházásokat, mivel a megbízható adatok a felelős szakpolitikai döntéshozatal egyik előfeltételét alkotják.

(9)

Az adatok minőségének és hatékonyságának javítása érdekében elő kell mozdítani a közigazgatási nyilvántartások lehető legnagyobb mértékű használatát. A technológiai fejlődésnek köszönhetően jelentősen bővült a statisztikai célra felhasználható közigazgatási adatforrások használatának lehetősége. Még aktívabban elő kell mozdítani a közigazgatási adatforrások használatát a társadalomstatisztikák területén, de eközben mindvégig biztosítani kell e statisztikák minőségét, különösen pontosságát, időszerűségét és összehasonlíthatóságát. A személyes adatok védelméhez való jog megőrzése mellett szintén fenn kell tartani a személyekhez vagy releváns témákhoz igazított olyan egyéb adatbázisokat is, amelyekhez a közigazgatási nyilvántartásokon keresztül nem lehet hozzáférni.

(10)

A Bizottság a 2009. augusztus 10-i, „Az európai statisztikák előállításának módszeréről – kitekintés az elkövetkező évtizedre” című közleménye hangsúlyt fektet a többféle adatforrás és az innovatív adatgyűjtési módszerek egyre terjedő használatára, valamint a statisztikai fogalmak és módszerek harmonizálásának növekvő fontosságára valamennyi tárgykört érintően. A statisztikai témájú jogszabályok olyan új generációjának létrehozására hívott fel, amely szélesebb területeket foglal magában.

(11)

Az 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) által 2011-ben létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága (ESR-bizottság) jóváhagyta a háztartások és társadalomstatisztikák új koncepciós tervéről szóló wiesbadeni memorandumot, amely szerint a személyekkel és háztartásokkal kapcsolatos adatokat szolgáltató európai felméréseket észszerűsíteni kell, és további, kevésbé gyakori mikroadatgyűjtést kell alkalmazni az említett társadalmi alapfelmérések kiegészítésére. Emellett a közigazgatási adatokhoz való hozzáférést meg kell erősíteni, továbbá uniós és nemzeti szinten egyaránt fejleszteni kell a meglévő adatforrások újbóli használatát, valamint az új adatforrásokhoz való hozzáférést.

(12)

Az európai statisztikai rendszer (ESR) elkötelezetten törekszik egyrészt arra, hogy az összes felhasználó igényeire reszponzív módon reagáljon és proaktív módon bevonja őket a tevékenységekbe, másrészt arra, hogy megerősítse az együttműködést a Bizottság (Eurostat), a nemzeti statisztikai hivatalok, a nemzeti központi bankok, az európai statisztikai tanácsadó bizottság, valamint az uniós ügynökségek között. Kiemelkedően fontos ezért, hogy a társadalmi felmérések kiigazítása és korszerűsítése során kellően figyelembe vegyék az összes érdekelt fél hozzájárulását, ide számítva a szakpolitikai és a tudományos világ képviselőit, az adatok előállítóit, a civil társadalmat és egyéb érdekcsoportokat is.

(13)

Az említett folyamatokat fokozatosan észszerűsíteni kell, a statisztikai jogszabályokat pedig korszerűsíteni kell a társadalomstatisztikák területén annak érdekében, hogy a jó minőségű szociális mutatók integráltabb, adaptálhatóbb, rugalmasabb és hatékonyabb módon, illetve kellő időben jöhessenek létre azért, hogy lépést lehessen tartani a társadalomban zajló változásokkal. Kellő figyelmet kell fordítani ugyanakkor a felhasználók igényeire, a válaszadókra háruló terhekre, a tagállamok kapacitásaira és erőforrásaira, az alkalmazott módszerek pontosságára, a statisztikák előállításának technikai megvalósíthatóságára, arra, hogy mennyi időn belül állnak ezen statisztikák rendelkezésre, valamint az eredmények megbízhatóságára.

(14)

Ki kell emelni, hogy e rendelet alkalmazása során hozott egyetlen intézkedés sem járhat olyan jelentős további költségekkel, amelyek aránytalan és indokolatlan terhet rónak a válaszadókra és a tagállamokra.

(15)

A 223/2009/EK rendelet létrehozta az európai statisztikák általános jogi keretét, a 13. cikkében pedig az európai statisztikai programot. E rendelet létrehozza a személyekre és háztartásokra vonatkozó, egyedi szinten, minta útján gyűjtött adatokon alapuló európai statisztika külön keretét. Meghatározza a tagállamok által gyűjtendő és a Bizottság (Eurostat) részére megküldendő adatokat és információkat, valamint az adatokra vonatkozó alapvető minőségi követelményeket. Rendelkezik a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban megadandó részletesebb technikai előírásokról. Lehetővé teszi, hogy a különféle adatgyűjtéseket – közigazgatási nyilvántartások felhasználása mellett – egyesítsék egymással, a hatályos jogszabályokat pedig egységes szerkezetbe foglalják és egyszerűsítsék, összhangban az európai statisztikai programmal.

(16)

Az egyedi szintű adatokon alapuló társadalomstatisztikákról szóló uniós szabályozás elfogadására bizonyos, az elfogadás idején fennálló szakpolitikai igények teljesítéseként került sor. A szociális területet azonban új és gyorsan változó viszonyok jellemzik. Új társadalmi körülmények és jelenségek alakulnak ki, ami szükségessé teszi a hatályos jogi keret naprakésszé tételét uniós szinten. Ezért e rendeletnek olyan átfogó statisztikai alapról kell rendelkeznie, amely megfelelően lefedi és tükrözi a jelenlegi szükségleteket, emellett lehetővé teszi olyan statisztikai adatok kifejlesztését és előállítását, amelyek megfelelnek a szakpolitikai döntéshozók, a felhasználók és általánosságban a nyilvánosság jövőbeli igényeinek, figyelembe véve a nemzetközi szintű statisztikai összehasonlíthatóságot. E rendeletnek nagy fokú rugalmasságot kell előírnia a magánszemélyekkel és a háztartásokkal kapcsolatos statisztikák területének további fejlődéséhez. Szintén alapvető fontosságú, hogy az adatgyűjtés a legfrissebb technológiai változások figyelembevétele mellett történjen.

(17)

A mintavételi adatokon alapuló európai társadalomstatisztikák referenciakeretének fokozottabb egyszerűsítése és racionalizálása érdekében a magánszemélyekre és a háztartásokra vonatkozó, egyedi szintű adatokon alapuló jelenlegi európai statisztikákat egyetlen keretbe kell foglalni. Ez garantálná azt, hogy a többek között a „Munkaerő”, a „Jövedelem és életkörülmények”, az „Egészség”, az „Oktatás és képzés”, az „Információs és kommunikációs technológiák használata”, az „Időfelhasználás”, valamint a „Fogyasztás” tárgykörből vett, mintavételi adatokon alapuló társadalomstatisztikákat egységesebb és koordináltabb módon készítsék el.

(18)

E rendelet célkitűzéseinek megfelelően az adatállományok és a társadalomstatisztikai mutatók minőségének javítása érdekében a Bizottságnak megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányokat kell készítenie. E tanulmányokban ki kell térni az adatok összevethetőségére, az új módszertanok kidolgozására, az adatgyűjtés korszerűsítésére és a felhasználók új igényeinek teljesítésére, különösen a nehezen elérhető sokaságok jelentette probléma megoldására, továbbá egyes alsokaságok – különösen a legkiszolgáltatottabbak – adataira, a statisztikák NUTS2 területi szinten történő elérhetővé tételére, valamint a részletesebb adatok helyi szinten, költséghatékony és reszponzív módon való szolgáltatására. A tagállamoknak együtt kell működniük az említett megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok tekintetében, a Bizottság számára pedig biztosítani kell annak lehetőségét, hogy pénzügyi támogatást nyújtson ezek végrehajtásához.

(19)

A felhasználói szükségletekhez és új elvárásokhoz való alkalmazkodás céljából a „Munkaerő”, valamint a „Jövedelem és életkörülmények” tárgykörben adott időpontokban eseti tárgyak vonatkozásában is lehetővé kell tenni az adatgyűjtést, hogy ezáltal a rendszeresen gyűjtött változókat kiegészítő változókkal lehessen bővíteni, rávilágítva ezzel a munkaerő, valamint a jövedelmek és az életkörülmények még fel nem tárt vonatkozásaira. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy indokolt esetben ezek az adatok az e rendeletben nem szereplő témákra is kiterjedhessenek.

(20)

A Bizottság (Eurostat) rendelkezésére álló adatok jobb kihasználása és terjesztése céljából – és különösen az adatok összevethetőségének és több szakterületet érintő elemzésének előfeltételeként – minden egyes tárgykörben biztosítani kell a harmonizált változók alapkészletét. Az említett gyakorlat – modellezési technikák alkalmazása révén – valószínűsíthetően hozzájárul az adatállományok elemezhetőségének növeléséhez, és segíteni fogja a méretgazdaságosság elérését.

(21)

Az „Időfelhasználás” és a „Fogyasztás” tárgykörbe tartozó, uniós szintű adatgyűjtések fontos, több célra felhasználható adatokat biztosítanak a polgárok életét érintő uniós szakpolitikákhoz. Az időfelhasználásra vonatkozó adatok rendkívül fontosnak bizonyultak többek között egyrészt annak értékeléséhez, hogy miként érvényesül a nemek közötti egyenlőség a munkamegosztásban és a gondozási feladatokban, másrészt pedig a nem fizetett munka méréséhez is. A fogyasztás ugyancsak fontos elemét képezi a polgárok anyagi életkörülményeinek. Számos tagállam mindkét területen önkéntes adatgyűjtést végez – megállapodások és általános iránymutatások alapján –, amely tevékenységet fejleszteni és korszerűsíteni kell. A „Fogyasztás” tárgykört illetően kötelezőnek, az „Időfelhasználás” tárgykörben pedig önkéntesnek kell lennie az adatgyűjtésnek. Mindazonáltal amennyiben az „Időfelhasználás” tárgykörben ilyen adatgyűjtésre sor kerül, azt az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében e rendelettel összhangban kell végezni. Hosszú távon minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy részt vegyen az „Időfelhasználás” tárgykörre vonatkozó adatgyűjtésben. Lehetőség szerint uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani a „Fogyasztás” és az „Időfelhasználás” tárgykörben végzett adatgyűjtés korszerűsítéséhez és végrehajtásához.

(22)

Az 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) értelmében a demográfiai statisztikák, a 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) értelmében a nép- és lakásszámlálások, az üzleti felmérések és az alapvetően közigazgatási forrásokon alapuló statisztikák – a sajátosságaiknál fogva – nem tartoznak e rendelet hatálya alá, és azokat külön, a jellemzőiknek megfelelő konkrét keretek útján kell szabályozni.

(23)

A statisztikák már nemcsak a szakpolitikai döntéshozatal céljára szolgáló számos információforrás egyikének számítanak, hanem központi szerepet játszanak a döntéshozatali folyamatban. A bizonyíték-alapú döntéshozatalhoz olyan, magas minőségi követelményeket teljesítő, az általuk szolgált céloknak megfelelő statisztikákra van szükség, mint amelyeket a 223/2009/EK rendelet határoz meg.

(24)

A jó minőségű társadalmi adatok nem csupán szakpolitikai, hanem kutatási célokat is szolgálnak, és azokra az erős információs infrastruktúra elemeként is szükség van. Azok a kutatók, akik a bizalmas adatokhoz való, közvetlen azonosítók nélküli tudományos célú hozzáférés tekintetében az 557/2013/EU bizottsági rendelet (5) alapján tudományos célokra mikroadatokhoz jutnak hozzá, jelentős előnyökre tesznek szert a statisztikai adatállományok jobb összekapcsolása révén.

(25)

A jövedelem, a fogyasztás és a vagyoni helyzet a háztartások anyagi jólétét meghatározó három tényező. Törekedni kell arra, hogy a meglévő adatforrások megfelelőbben mutassák be ezeket a tényezőket, valamint a háztartások közötti egyenkénti, illetve együttes megoszlásukat, nagyobb figyelmet fordítva arra, hogy több adatforrás létezik, valamint törekedve együttes használatuk megerősítésére. Ezért e rendeletben szerepeltetni kell és meg kell erősíteni a „Fogyasztás” tárgykört, valamint az említett három tényező közötti kapcsolatokat.

(26)

A 223/2009/EK rendelet megköveteli a tagállamoktól az említett rendeletben meghatározott statisztikai elvek és minőségi kritériumok betartását. A minőségjelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák vizsgálata, javítása és kommunikációja szempontjából. Az ESR-bizottság az említett rendelet 12. cikkével összhangban ESR-szabványt fogadott el a minőségjelentések szerkezetére vonatkozóan. Az európai statisztika gyakorlati kódexe az európai statisztikai rendszer közös minőségbiztosítási keretének gerincét képezi, és meghatározza az európai statisztikák fejlesztésére, elkészítésére és terjesztésére vonatkozó szabványokat. Ennek hozzá kell járulnia a minőségjelentések e rendelet szerinti harmonizálásához.

(27)

A 223/2009/EK rendelet szabályokat tartalmaz a tagállamokból származó adatok Bizottság (Eurostat) felé továbbítására és felhasználására vonatkozóan, a bizalmas adatok továbbítását és védelmét illetően is. Az e rendelet értelmében hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a bizalmas adatok továbbítására és felhasználására a 223/2009/EK rendelet 21. és 22. cikkével összhangban, kizárólag statisztikai célokból kerüljön sor.

(28)

Az (EU) 2016/679 (6) és az (EU) 2018/1725 (7) európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) alkalmazandó az e rendelet hatálya alá tartozó személyes adatokra. Ezzel összefüggésben jelentős közérdekből kezelt adatoknak kell tekinteni azokat a statisztikai adatokat, amelyekre az uniós és tagállami intézkedéseknek és stratégiáknak a közegészségügy, valamint a munkahelyi egészség és biztonság területén történő kialakítása és nyomon követése érdekében van szükség.

(29)

Nemzeti és regionális szinten egyaránt szükség van megbízható statisztikákra. Ahol követelmény a jobb összehasonlíthatóság, ott fontos, hogy az összesített adatokat összehasonlítható területi egységek – például NUTS 2 szintű régiók – szerint bocsássák rendelkezésre, figyelembe véve ugyanakkor a költségeket és megfelelő pénzügyi forrásokat biztosítva a tagállamoknak. Az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) értelmében a tagállamok által a Bizottság (Eurostat) részére továbbított minden olyan statisztika esetében, amelyet területi egységek szerint kell lebontani, a NUTS nómenklatúrát kell alkalmazni. Következésképpen annak érdekében, hogy összehasonlítható regionális statisztikák készüljenek, a területi egységekre vonatkozó adatokat a NUTS nómenklatúra szerint kell biztosítani. Hosszabb távon arra kell törekedni, hogy a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) felállított infrastruktúra alapján részletesebb helyi adatok álljanak rendelkezésre.

(30)

A gazdasági, társadalmi és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az I. mellékletben meghatározott részletes témákat, hogy a IV. mellékletben meghatározott gyakorisággal kiigazítsa az e rendelet hatálya alá tartozó adatgyűjtésekre vonatkozó, nyolcéves időszakra szóló gördülő tervet, valamint hogy meghatározza a változók számát és megnevezését. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (11) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(31)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alábbiak tekintetében: a változók leírása; az egyes adatállományokra vonatkozó technikai előírások; a technikai részletek, ha azok egyszerre több adatállományra vonatkoznak; a tagállamoktól származó információk Bizottság (Eurostat) részére történő továbbításának megkönnyítéséhez szükséges technikai formátumok; a mintavételi keretek – különösen azok minimumkövetelményeinek meghatározása –; a minőségjelentések szabályai és tartalma; valamint bármilyen eltérés. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(32)

Amennyiben e rendelet végrehajtása valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy kellően indokolt esetben és korlátozott időtartamra eltéréseket engedélyezzen az érintett tagállamok számára. Az ilyen jelentős kiigazítások mindenekelőtt abból adódhatnak, hogy javítani kell az időszerűséget, hogy ki kell igazítani az adatgyűjtések elrendezését – többek között ami a közigazgatási források igénybevételét illeti –, illetve hogy új, innovatív eszközöket kell kifejleszteni az adatok előállítására. Emellett adott esetben, vissza nem térítendő támogatás formájában uniós pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani a tagállamok részére, különösen kapacitásépítési célokra, az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletével (13) összhangban.

(33)

Az EUMSZ 338. cikkének (2) bekezdésében megállapított elvekkel összhangban elkészített európai társadalomstatisztikák koherenciájának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a hatóságok közötti együttműködést és koordinációt az európai statisztikai rendszer (ESR) keretében. Az e rendeletben említett szereplőkön túl más uniós szervek – mindenekelőtt uniós ügynökségek –, valamint a tudományos közösség is végeznek adatgyűjtést. Ezért a szinergiák hasznosítása érdekében erősíteni kell az e szereplők és az ESR-ben részt vevő szereplők közötti együttműködést.

(34)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a személyekre és háztartásokra vonatkozó, egyedi szinten, mintákból gyűjtött adatokon alapuló európai statisztikák közös keretének létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a harmonizáció, az adatminőség és az összehasonlíthatóság miatt e cél jobban megvalósítható, továbbá amiatt, hogy a harmonizált módon készített, magas színvonalú statisztikák jelentős értéktöbbletet képviselnek a szakpolitikai döntéshozatal szempontjából az Unió és a tagállamok szintjén, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(35)

A mintavételi adatok alapján készülő európai társadalomstatisztikáknak és az adatgyűjtési folyamatnak hatékonyabbá és relevánsabbá kell válniuk. A személyekre és háztartásokra vonatkozó egyéni szintű, mintákból gyűjtött adatokon alapuló európai statisztikákat jelenleg számos különálló jogalkotási aktus szabályozza, amelyeket e rendelettel kell felváltani. Ezért hatályon kívül kell helyezni az 577/98/EK tanácsi rendeletet (14) és az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (15), valamint módosítani kell a 808/2004/EK (16), a 452/2008/EK (17) és az 1338/2008/EK (18) európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó részeit.

(36)

Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti ás tanácsi rendelet (19) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2017. március 1-én nyilvánított véleményt (20).

(37)

Konzultációra került sor az ESR-bizottsággal,