Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 32019D1205

A Bizottság (EU) 2019/1205 végrehajtási határozata (2019. július 12.) a Belgium által Flandria régió vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (az értesítés a C(2019) 5180. számú dokumentummal történt)

C/2019/5180

HL L 190., 2019.7.16, p. 1–10 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2022

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2019/1205/oj

16.7.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1205 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. július 12.)

a Belgium által Flandria régió vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről

(az értesítés a C(2019) 5180. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland és a francia nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak III. melléklete 2. pontjának harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2015/1499 bizottsági végrehajtási határozat (2) értelmében Belgium olyan eltérést kapott, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé tette számára, hogy Flandria régió tekintetében a gyeppel vagy fűvel felülvetett kukoricával beültetett, továbbá a vágott gyepet vagy vágott rozst követően kukoricával beültetett parcellákon évente és hektáronként 250 kg, illetve az őszi búzát vagy tritikálét követően köztes kultúrával és cukor- vagy takarmányrépával beültetett parcellákon évente és hektáronként 200 kg szerves trágyából származó nitrogén használatát engedélyezze.

(2)

Az (EU) 2015/1499 végrehajtási határozattal biztosított eltérés mintegy 2 870 termelőt és 94 280 ha földterületet érintett, és 2018. december 31-én hatályát vesztette.

(3)

2018. december 21-én Belgium kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz, amelyben Flandria régió tekintetében a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontjának harmadik albekezdése alapján új eltérésért folyamodott.

(4)

A kérelmezett eltérés arra vonatkozik, hogy Belgium engedélyezni kívánja Flandria bizonyos gazdaságaiban a gyeppel, lóherével kevert gyeppel, vagy fűvel felülvetett kukoricával beültetett, továbbá a vágott gyepet vagy vágott rozst követően kukoricával beültetett parcellákon évente és hektáronként 250 kg, legeltetett állatállománytól eredő szerves trágyából és kezelt trágyából származó nitrogén, illetve az őszi búzát vagy tritikálét követően köztes kultúrával, majd takarmányrépával beültetett parcellákon évente és hektáronként 200 kg szerves trágyából vagy kezelt trágyából származó nitrogén használatát.

(5)

Az (EU) 2015/1499 végrehajtási határozattal engedélyezett eltéréssel kapcsolatban Belgium által benyújtott adatok azt mutatják, hogy az eltérés nem eredményezett vízminőségromlást. A 91/676/EGK irányelv végrehajtásáról szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, a 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó bizottsági jelentés (3) tanúsága szerint Flandria régióban a felszín alatti vizek átlagos nitrátkoncentrációját tekintve a megfigyelő állomások mintegy 81 %-a 50 mg/l alatti, 63 %-uk pedig 25 mg/l alatti értékekről számolt be. A megfigyelési adatok szerint a nitrátkoncentráció csökkenő tendenciát mutat a felszín alatti vizekben az előző jelentéstételi időszakhoz (2008–2011) viszonyítva. A felszíni vizek esetében a megfigyelő állomások 95 %-a 50 mg/l alatti, az állomások 75 %-a pedig 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációról számolt be. A felszíni vizeken létesített mintavételi pontok többségén a nitrátkoncentráció csökkenő tendenciát mutat. A 2012–2015 közötti jelentéstételi időszakban a folyók megközelítőleg 76 %-a kapott eutróf vagy hipertróf minősítést, ami hasonló az előző jelentéstételi időszakban (2008–2011) tapasztaltakhoz.

(6)

A Belgium által Flandria régió tekintetében szolgáltatott még frissebb adatok szerint Flandriában 2015 óta nem javult a felszín alatti és a felszíni vizek minősége a nitrátszennyezés szempontjából.

(7)

Flandria a 2019–2022 közötti időszakra vonatkozó cselekvési program keretében valamennyi vízgyűjtő terület tekintetében a következő vízminőségi célokat kívánja elérni. Felszíni vizek esetében, amennyiben az átlagos nitrátkoncentráció meghaladja a 20 mg/l-es célértéket, a célértéktől való átlagos eltérést literenként 4 mg nitráttal kell csökkenteni; a lassabb kivonási rátájú felszínközeli talajvíz esetében minden olyan vízgyűjtő területen, amelynek átlagos nitrátkoncentrációja 50 mg/l feletti, illetve 40 és 50 mg/liter közötti és növekszik, legalább 3 mg/l globális nitrátkoncentráció-csökkenést kell elérni.

(8)

E célkitűzések elérése érdekében Flandria megerősített cselekvési programot fogadott el a 2019–2022 közötti időszakra. A tervek szerint 2020 végén kerül sor a megerősítet intézkedések hatálya alá tartozó területtípusok kijelölésének felülvizsgálatára a 2018–2019-es és a 2019–2020-as téli időszakban a felszíni vizekre, illetve a 2018. és 2019. év során a felszín alatti vizekre vonatkozóan kapott megfigyelési eredmények alapján. Flandria régió vonatkozásában a 91/676/EGK irányelvet átültető jogszabály, azaz a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló rendelet (4) (a továbbiakban: a trágyáról szóló rendelet) a 2019–2022 közötti időszakra szóló cselekvési programmal összhangban 2019. május 24-én módosításra került, és e határozattal együttesen alkalmazandó.

(9)

A trágyáról szóló rendeletet Flandria régió egész területén alkalmazni kell.

(10)

A trágyáról szóló rendelet a nitrogén és foszfor alkalmazása tekintetében egyaránt tartalmaz korlátozásokat.

(11)

A trágyakezelésből származó szilárd frakciókat engedéllyel rendelkező létesítményekbe kell szállítani és ott újra kell hasznosítani a szagok és egyéb kibocsátások csökkentése, az agronómiai és higiéniai tulajdonságok javítása, valamint a nitrogén és a foszfát kezelésének elősegítése és kivonásának hatékonyabbá tétele céljából.

(12)

A Flandria régió vonatkozásában Belgium által benyújtott igazoló dokumentumok azt mutatják, hogy a javasolt hektáronkénti és évenkénti 250, illetve 200 kg, szerves trágyából származó nitrogénmennyiség használata indokolt olyan objektív kritériumok alapján, mint a növénykultúrák hosszú vegetációs időszaka és nagy nitrogénfelvétele.

(13)

A Belgium által Flandria tekintetében a 2015–2017 közötti időszakra vonatkozóan benyújtott legfrissebb adatok szerint a sertésállomány 4,7 %-kal csökkent. A baromfik száma 2014 és 2017 között 14,3 %-os növekedést mutatott. A szarvasmarha-állomány mérete változatlan maradt. Annak érdekében, hogy a kérelmezett eltérés alkalmazása ne vezessen az állatállomány növekedéséhez, az illetékes hatóságok a trágyáról szóló rendelet előírásai alapján korlátozni fogják Flandria régióban az egyes gazdaságokban tartható állatállomány nagyságát (a tápanyag-kibocsátási jogokat).

(14)

A Belgium által Flandria régió tekintetében a 2012–2015 közötti időszakra vonatkozóan bejelentett adatok alapján a szerves trágyából származó nitrogén felhasználása a 2012–2014 közötti időszakban 4,9 %-kal csökkent a 2004–2007 közötti időszakhoz képest. A 2015., 2016. és 2017. évre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb számadatok szerint a szerves trágyából származó nitrogén felhasználása 2014 és 2017 között 4,0 %-kal, 2017-ben pedig 90 600 tonnával tovább csökkent. A 2012–2015 közötti jelentéstételi időszakban az ásványi nitrogén felhasználása a 2008–2011 közötti időszakhoz hasonló mértékű volt. A 2015., 2016. és 2017. évre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján az ásványi nitrogén felhasználása 2017-ben 48 600 tonnára nőtt, ami 2014-hez képest 21 %-os növekedést jelent.

(15)

Az alacsony foszfortartalmú (I. osztályú) talajjal rendelkező parcellák és a célzónában elhelyezkedő (II. osztályú) talajok esetében előfordulhat, hogy műtrágyából származó további foszfát kijuttatatása szükséges. Ilyen műtrágyákat nem szabad a mérsékelt foszfortartalmú (III. osztályú) talajjal rendelkező és a magas foszfortartalmú (IV. osztályú) talajjal rendelkező parcellákon használni.

(16)

Flandria vízminőség-megfigyelő állomások sűrű hálózatával rendelkezik. E hálózat az eltéréshez kapcsolódó jelenlegi megfigyelő hálózat alternatívájaként használható, és lehetővé kell tennie a Belgium által kért eltéréssel összhangban engedéllyel rendelkező gazdaságok teljesítményének a megfigyelését és a szóban forgó engedéllyel nem rendelkező gazdaságokéval történő összehasonlítását, valamint annak nyomon követését, hogy a 91/676/EGK irányelv célkitűzései megvalósulnak-e. A tápanyag-kibocsátási modell kalibrálása és hitelesítése céljából további kutatást kell végezni a parcella szintjén jelentkező nitrátveszteség, valamint a felszíni és felszín alatti vizeknek egy adott (mellék)vízgyűjtő szintjén tapasztalt nitrátkoncentrációja közötti kapcsolat jobb megértése érdekében.

(17)

A kérelem vizsgálata alapján vélelmezhető, hogy a javasolt hektáronkénti és évenkénti 250, illetve 200 kg, legeltetett állatállománytól eredő szerves trágyából és kezelt trágyából származó nitrogénmennyiség használata bizonyos szigorú feltételek betartása mellett, amelyeket a 2019–2022 közötti időszakra vonatkozó cselekvési program megerősített intézkedésein felül kell alkalmazni, nem veszélyezteti a 91/676/EGK irányelv céljainak elérését.

(18)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) általános szabályokat állapított meg az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint mindazon további szakpolitikák és tevékenységek alakítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az e határozattal kapcsolatosan összegyűjtött térinformatikai adatoknak a szóban forgó irányelv alkalmazási körén belül összhangban kell lenniük annak rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Belgium az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során a szükséges körben felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer által előállított adatokat.

(19)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Eltérés

A Bizottság az e határozat 4–12. cikkében meghatározott feltételekkel engedélyezi Belgiumnak a Flandria régió tekintetében kérelmezett eltérést, amely a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontja második albekezdésének első mondatában előírtnál nagyobb mennyiségű, szerves trágyából származó nitrogén kijuttatását teszi lehetővé.

2. cikk

Hatály

Az 1. cikk alapján engedélyezett eltérés a gazdaságok azon meghatározott parcelláira vonatkozik, amelyeken magas nitrogénigényű és hosszú vegetációs időszakú növényeket termesztenek, és amelyek tekintetében a 4–7. cikkel összhangban engedélyt adtak ki.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)   „gazdaság”: állatállomány nélküli vagy azzal rendelkező mezőgazdasági üzem;

b)   „parcella”: a növénykultúra, a talajtípus és a trágyázási gyakorlat tekintetében egynemű földterület vagy földterületek csoportja;

c)   „gyepterület”: állandó vagy időszakos (általában 4 évnél rövidebb pihentetési időszakokkal használt) gyepterület;

d)   „magas nitrogénigényű és hosszú vegetációs időszakú növénykultúrák”: az alábbiak bármelyike:

i.

gyepterület;

ii.

50 %-nál kevesebb lóherét tartalmazó gyepterület;

iii.

köztes kultúraként szolgáló, később lekaszált és összegyűjtött fűvel a betakarítás előtt vagy után felülvetett kukorica;

iv.

vágott gyep vagy vágott rozs és az azt követően ültetett kukorica;

v.

őszi búza vagy tritikálé és az azt követően ültetett köztes kultúra;

vi.

cukor- vagy takarmányrépa;

e)   „legeltetett állatállomány”: marhafélék (a hízóborjak kivételével), juhok, kecskék és lovak;

f)   „trágyakezelés”: a trágya két, szilárd és folyékony frakcióra történő feldolgozása, amelynek célja a hatékonyabb kijuttatás, valamint a nitrogén- és foszforkivonás elősegítése;

g)   „kezelt trágya”: a trágyakezelésből származó folyékony frakció;

h)   „alacsony nitrogén- és foszfáttartalmú szennyvíz”: olyan kezelt trágya, amelynek egy tonna szennyvízre számított legmagasabb nitrogéntartalma, illetve egy tonna szennyvízre számított legmagasabb foszfáttartalma egyaránt 1 kg;

i)   „talajszelvény”: a felszíntől 0,90 m mélységig terjedő talajréteg, kivéve, ha az átlagos legmagasabb talajvízszint ennél közelebb van a felszínhez, ez utóbbi esetben az átlagos legmagasabb talajvízszintig terjedő réteg.

j)   „trágyázási terv”: a tápanyagok tervezett felhasználásának és rendelkezésre állásának előzetes kiszámítása;

k)   „trágyázási nyilvántartás”: a tápanyagok valós felhasználásán és felvételén alapuló tápanyagmérleg.

4. cikk

Éves kérelem és kötelezettségvállalás

(1)   Az e végrehajtási határozat szerinti eltéréssel élni kívánó gazdálkodóknak évente február 15-ig kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatósághoz. A 2019. évre vonatkozó éves kérelmeket július 31-ig kell benyújtani.

(2)   Az (1) bekezdésben említett éves kérelem benyújtásakor a gazdálkodóknak írásos nyilatkozatban kell vállalniuk a 6., 7. és 8. cikkben előírt követelmények teljesítését.

5. cikk

Engedélyezés

A nagyobb mennyiségű, szerves trágyából származó nitrogénmennyiség kijuttatásának engedélyezése a 6., 7. és 8. cikkben megállapított feltételek szerint történik.

6. cikk

Trágyakezelésre vonatkozó feltételek

(1)   Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a trágyakezelésből származó szilárd frakciót újrahasznosítás céljából engedéllyel rendelkező létesítményekbe szállítsák.

Az engedéllyel rendelkező létesítmények kötelesek az illetékes hatóságot évente tájékoztatni a kezelt trágya mennyiségéről, a szilárd frakció és a kezelt trágya rendeltetési helyéről, valamint ezek nitrogén- és foszfortartalmáról.

(2)   Az eltérés hatálya alá eső, trágyakezeléssel foglalkozó gazdálkodók kötelesek az illetékes hatóságot évente tájékoztatni a kezelésre küldött trágya és az átvett kezelt trágya mennyiségéről, valamint ezek nitrogén- és foszfortartalmáról.

(3)   Az illetékes hatóságoknak ki kell alakítaniuk és rendszeresen frissíteniük kell azokat a módszereket, amelyekkel a kezelt trágya összetétele, valamint az összetétel és a kezelési hatékonyság változásai az egyedi eltérés hatálya alá eső gazdaságok vonatkozásában elemezhetők.

(4)   Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az ammóniát és a trágyakezelésből származó egyéb kibocsátásokat úgy gyűjtsék össze és kezeljék, hogy azon létesítmények tekintetében, amelyek a referenciaállapotnál, azaz a nyers szerves trágya tárolásánál és termőföldi alkalmazásánál magasabb kibocsátást okoznak, csökkenjenek a káros környezeti hatások.

(5)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak a kibocsátáskezelést igénylő létesítmények jegyzékének létrehozásáról és rendszeres frissítéséről.

7. cikk

A szerves trágya és egyéb talajjavító szerek alkalmazásának feltételei

(1)   A (2)–(11) bekezdésben foglalt feltételekre is figyelemmel az évente alkalmazott, legeltetett állatállománytól származó szerves trágya, kezelt trágya és alacsony nitrogén- és foszfáttartalmú szennyvíz – beleértve a maguk az állatok által kijuttatott szerves trágyát – mennyisége nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

a)

hektáronként évi 250 kg nitrogén a következő művelési célú parcellákon:

i.

gyepterület és fűvel felülvetett kukoricával beültetett parcellák;

ii.

vágott gyepet követően kukoricával beültetett parcellák;

iii.

vágott rozst követően kukoricával beültetett parcellák;

iv.

50 %-nál kevesebb lóherét tartalmazó gyepterület;

b)

hektáronként évi 200 kg nitrogén a következő művelési célú parcellákon:

i.

őszi búzát követően köztes kultúrával beültetett parcellák;

ii.

tritikálét követően köztes kultúrával beültetett parcellák;

iii.

cukor- vagy takarmányrépával beültetett parcellák.

(2)   A kezelt trágya csak akkor alkalmazható, ha benne a nitrogén és a foszfát aránya (N/P2O5) legalább 3,3/1, kivéve, ha alacsony nitrogén- és foszfáttartalmú szennyvíznek minősül.

(3)   A teljes nitrogén- és foszfátkijuttatásnak meg kell felelnie az adott növénykultúra tápanyagigényének, és figyelembe kell vennie a talajból származó utánpótlást és a trágyakezelés következtében megnövekedett nitrogéntartalmat. A kijuttatott mennyiségek nem haladhatják meg a trágyáról szóló rendeletben a foszfát és a nitrogén kijuttatása tekintetében meghatározott maximális mennyiségeket.

(4)   Műtrágyából származó foszfát csak alacsony foszfortartalmú (I. osztályú) talajon és a célzónában elhelyezkedő (II. osztályú) talajon alkalmazható.

(5)   Minden gazdaság számára – annak teljes területét figyelembe vevő – trágyázási tervet kell készíteni és vezetni.

A trágyázási tervnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

az állatállomány nagysága;

b)

az istálló- és tárolási rendszer leírása, beleértve a szerves trágya tárolására rendelkezésre álló kapacitást;

c)

a gazdaságban termelt szerves trágyában található nitrogén (leszámítva az istállóban és a tároláskor elveszített mennyiségeket), illetve foszfor mennyiségének kiszámítása;

d)

a trágyakezelés és a kezelt trágya várt jellemzőinek leírása;

e)

a gazdaságból elszállított vagy a gazdaságba beszállított szerves trágya mennyisége, típusa és jellemzői;

f)

a magas nitrogénigényű és hosszú vegetációs időszakú, valamint az egyéb növénykultúrák vetésforgója és az ilyen kultúrákat tartalmazó parcellák területe;

g)

a növénykultúrák előre látható nitrogén- és foszforigénye parcellánként;

h)

a talaj nitrogén- és foszfortartalmával kapcsolatos talajvizsgálati eredmények, amennyiben rendelkezésre állnak;

i)

a szerves trágyából származó nitrogén- és foszforkijuttatás kiszámítása az egyes parcellákra vonatkozóan;

j)

a műtrágyából és egyéb trágyából származó nitrogén- és foszforkijuttatás kiszámítása az egyes parcellákra vonatkozóan;

k)

a nitrogén és a foszfor alkalmazására vonatkozó előírásoknak való megfelelés értékelése céljából végzett számítások.

A trágyázási tervnek az adott naptári év február 15. napjáig rendelkezésre kell állnia a gazdaságban. A trágyázási tervet a mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkező bármely változás időpontjától számítva hét napon belül felül kell vizsgálni.

(6)   Minden gazdaságnak trágyázási nyilvántartást kell vezetnie. A trágyázási nyilvántartást minden naptári évre vonatkozóan a következő naptári év március 15-ig meg kell küldeni az illetékes hatóságnak.

(7)   A trágyázási nyilvántartásnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

a megművelt terület nagysága;

b)

az állatállomány egyedszáma és típusa;

c)

az állatonkénti trágyatermelés;

d)

a gazdaságba kívülről bevitt trágya mennyisége;

e)

a gazdaságból kiszállított szervestrágya-mennyiség és a címzett.

(8)   Minden, az eltérés lehetőségével élő gazdaságnak rendelkeznie kell a talaj nitrogén- és foszfortartalmára vonatkozó elemzések eredményeivel.

A gazdaság valamennyi, a vetésforgó és a talajminőség szempontjából egynemű területén legalább négyévente, legkésőbb május 31-ig nitrogénre és foszforra vonatkozó mintavételt és elemzéseket kell végezni.

A gazdaság területének legalább minden öt hektárja tekintetében el kell végezni az elemzést.

(9)   A talajszelvény nitrátkoncentrációját minden évben október 1-je és november 15-e között akkreditált laboratóriumokban kell megmérni az 5. cikk szerinti engedéllyel rendelkező parcellák legalább 6 %-ánál és az említett engedéllyel rendelkező gazdaságok által használt egyéb parcellák legalább 1 %-ánál oly módon, hogy az ellenőrzés e gazdaságok legalább 85 %-ára kiterjedjen. A gazdaság területéről 2 hektáronként legalább három, a talajszelvényen belüli három különböző talajrétegből származó mintát kell begyűjteni.

(10)   Szeptember 1. és a következő év február 15. között tilos az 5. cikk szerinti engedéllyel rendelkező parcellákra trágyát, kezelt trágyát vagy tonnánként 0,60 kg-ot meghaladó összmennyiségű nitrogént tartalmazó alacsony nitrogén- és foszfáttartalmú szennyvizet, illetve vegyi vagy más műtrágyát kijuttatni.

(11)   A szerves trágyából származó nitrogén legalább kétharmadát minden év június 1-je előtt fel kell használni, kivéve a legeltetett állatállománytól származó szerves trágyából eredő nitrogént.

8. cikk

A földgazdálkodásra vonatkozó feltételek

(1)   Az 5. cikk alapján engedéllyel rendelkező mezőgazdasági termelők a gyepterületeket február 15. és április 30. között szántják fel. A gyepterületek megújítás céljából történő szántása és az agyagos talajon található gyepterületek szántása szeptember 15. és október 30. között is végezhető.

(2)   Az 5. cikk szerinti engedéllyel rendelkező mezőgazdasági termelőknek a nagy nitrogénigényű növényeket a gyepterület felszántását követő 2 héten belül el kell vetniük, kivéve a szeptember 15. és október 30. között szántott agyagos talajon.

(3)   Állandó gyepterület felszántása esetén csak a gabonafélék, a repce, a répa, a gyep és a kelbimbó esetében alkalmazható trágyázás, és kizárólag az ásványi nitrogénre és a talajban lévő szerves anyagok ásványosodása során felszabaduló nitrogén becsléséhez szükséges egyéb paraméterekre vonatkozó talajelemzést követően.

(4)   A vetésforgó nem tartalmazhat hüvelyeseket vagy más, a légköri nitrogént megkötő növényeket. A vetésforgó azonban magában foglalhatja az 50 %-nál kevesebb lóherét tartalmazó gyepterületen termő lóherét is.

(5)   A köztes kultúrákat az őszi búza vagy tritikálé betakarítása után 2 héten belül, legkésőbb szeptember 15-ig el kell vetni.

(6)   A köztes növénykultúrákat február 15-e előtt nem szabad felszántani.

9. cikk

Trágyatermelési és -szállítási intézkedések

(1)   Az illetékes hatóságok a trágyáról szóló rendelet előírásai alapján biztosítják Flandria régióban az egyes gazdaságokban tartható állatállomány létszámbeli korlátozását (tápanyag-kibocsátási jogok).

(2)   Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az akkreditált szállítók által végrehajtott trágyaszállításokat minden esetben földrajzi helyzetmeghatározó rendszerek rögzítsék.

(3)   Az illetékes hatóságok biztosítják minden egyes szállítás előtt a trágya összetételének a nitrogén- és foszforkoncentráció szempontjából történő vizsgálatát. A trágyamintákat akkreditált laboratóriumokban kell megvizsgálni, a vizsgálat eredményéről pedig értesíteni kell az illetékes hatóságokat és a trágyát átvevő gazdálkodót.

(4)   Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a szállított trágya mennyiségét, valamint nitrogén- és foszfortartalmát rögzítő okmány a szállítás során rendelkezésre álljon.

10. cikk

Megfigyelés

(1)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy az 5. cikk szerinti engedély alkalmazási körében minden település esetében elkészítsék és évente frissítsék a gazdaságok százalékos arányát, a parcellák számát, az állatállomány százalékos arányát, valamint a mezőgazdasági területek és a helyi földhasználat százalékos arányát feltüntető térképeket.

(2)   Az egyedi eltérések hatálya alá tartozó vetésforgókra és mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó adatokat az illetékes hatóságok évente összegyűjtik és frissítik.

(3)   A felszíni vizek és a felszínközeli talajvíz mintavételére a 2008/64/EK bizottsági határozat (7) 10. cikkének (2) bekezdése szerint létrehozott megfigyelő hálózatot az eltérés vízminőségre gyakorolt hatásának felmérése érdekében fenn kell tartani. A megfigyelő hálózat tevékenységének ki kell terjednie az Északi-tengerbe ömlő folyóvizek nitrát- és foszfátszintjének megfigyelésére is. E határozat alkalmazási időszaka alatt az eredeti mintavételi pontok száma nem csökkenthető, és elhelyezkedésük nem módosítható.

(4)   A homokos talajok mezőgazdasági hasznosítású vízgyűjtő területeinek megfigyelését meg kell erősíteni.

(5)   A 2008/64/EK határozat szerint létrehozott, legalább 150 gazdaságra kiterjedő mintavételi pontokat mindaddig fenn kell tartani, amíg azokat a 2020. évtől kezdve fel nem váltja a helyi földhasználatra, a vetésforgóra és a trágyázási gyakorlatokra, a felszín alatti vizekre, az őszi talajszelvényben található ásványi nitrogénre, valamint a talaj foszforállapotára és ehhez kapcsolódóan a gyökérzónából a felszín alatti vízbe szivárgó nitrogénre vonatkozó adatok biztosítása érdekében végzett megfigyelés, az eltérés lehetőségével élő gazdaságok területén és azon kívül is. A (8) bekezdésben említett specifikus megfigyeléssel együtt ezek az új intézkedések lehetővé teszik az e határozat 5. cikke szerinti engedéllyel rendelkező gazdaságok környezeti teljesítményének az értékelését és a szóban forgó engedéllyel nem rendelkező gazdaságokkal történő összehasonlítását, továbbá a 91/676/EGK irányelvben foglalt célkitűzések teljesülésének nyomon követését.

A mintavételi pontoknak ki kell terjedniük a fő talajtípusokra (agyagos, vályogos, homokos és löszös talajok), trágyázási gyakorlatokra és növénykultúrákra.

(6)   Az egyedi eltéréssel élő gazdaságokban évente össze kell gyűjteni a helyi földhasználatra, a vetésforgóra, a mezőgazdasági gyakorlatokra, a tápanyag-felhasználásra és a trágyatermelésre vonatkozó adatokat.

(7)   A hektáronként legfeljebb évi 250 kg, illetve 200 kg nitrogéntartalmú, legeltetett állatállománytól eredő szerves trágya és kezelt trágya felhasználásával művelt gyepterületeken megvalósuló nitrátkioldódás és foszforveszteség modellszámítással történő meghatározására az e cikk (5) és (6) bekezdésében és a 7. cikkben említett adatokat kell használni.

(8)   A megfigyelő hálózathoz tartozó gazdaságok felszínközeli talajvizei, felszín alatti vizei, belvizei és folyóvizei tekintetében a megfigyelő hálózatnak adatokat kell biztosítania a gyökérzónából a felszín alatti és a felszíni vizek rendszerébe belépő víz nitrogén- és foszforkoncentrációját illetően.

(9)   Az illetékes hatóság 2020-tól kezdve kutatási kísérleti projektként – a tápanyag-kibocsátási modell kalibrálása és hitelesítése céljából – területspecifikus megfigyelési rendszert vezet be legalább két (mellék)vízgyűjtő területen a parcella szintjén jelentkező nitrátveszteség, valamint a felszíni és felszín alatti vizeknek egy adott (mellék)vízgyűjtő szintjén tapasztalt nitrátkoncentrációja közötti kapcsolat jobb megértése érdekében. A kutatási kísérleti projektet össze kell kapcsolni egy, a vízfolyásokban lévő nitrogén és foszfor folyamatos megfigyelésére irányuló kísérleti projekttel.

11. cikk

Ellenőrzések és vizsgálatok

(1)   Az illetékes hatóságoknak minden eltérésre vonatkozó kérelmen hatósági ellenőrzést kell végezniük. Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy a 6., 7. és 8. cikkben előírt feltételek nem teljesülnek, erről értesíteni kell a kérelmezőt. Ilyen esetben a kérelem elutasítottnak tekintendő.

(2)   Az illetékes hatóságok szántóföldi ellenőrzési tervet készítenek, amely kockázatelemzésen, az előző évek ellenőrzéseinek eredményein és a 91/676/EGK irányelv átültetésére szolgáló jogszabályok alkalmazására vonatkozó véletlenszerű általános ellenőrzések eredményein alapul.

(3)   Az 5. cikk szerinti engedéllyel rendelkező gazdaságok legalább 7 %-ánál szántóföldi ellenőrzéseket kell végezni a 6., 7. és 8. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelés értékelésére.

(4)   Amennyiben valamely évben egy, az 5. cikk szerinti engedéllyel rendelkező gazdaságról bebizonyosodik, hogy nem felel meg a 6., 7. és 8. cikkben meghatározott feltételeknek, az engedély jogosultját a nemzeti joggal összhangban meg kell bírságolni, és a következő évben ki kell zárni az engedély jogosultjainak köréből.

(5)   A 7. cikk (8) bekezdésében említett mérések eredményeit ellenőrizni kell. Amennyiben az ellenőrzés a megfelelés hiányát tárja fel, ideértve a trágyáról szóló rendeletben meghatározott alapküszöbérték túllépését, a gazdálkodót erről tájékoztatni kell, és a parcella vagy parcellák tekintetében a következő évre vonatkozó engedély iránti kérelmet el kell utasítani.

(6)   Az illetékes hatóságok kockázatfelmérésen és az (1) bekezdésben leírt hatósági ellenőrzések eredményein alapuló helyszíni ellenőrzést végeznek a trágyaszállítási műveletek legalább 2 %-ánál.

(7)   Az ellenőrzések során igazolni kell az akkreditációs követelmények teljesítését, meg kell vizsgálni a kísérő okmányokat, igazolni kell a trágya származási és rendeltetési helyét, és mintát kell venni a szállított trágyából.

(8)   A mintavétel adott esetben a rakodási műveletekkel egy időben is végezhető, járművekre szerelt automatikus mintavételi berendezés segítségével.

(9)   A trágyamintákat az illetékes hatóság által akkreditált laboratóriumokban kell megvizsgálni, a vizsgálat eredményéről pedig értesíteni kell a szállító és az átvevő gazdálkodót.

(10)   Az illetékes hatóságok számára biztosítani kell az e határozat alapján adott engedélyek feltételeinek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges hatásköröket és eszközöket.

12. cikk

Jelentéstétel

Az illetékes hatóságok minden évben június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely a következő információkat tartalmazza:

a)

a 10. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint a gazdaságok és az állatállományok százalékos arányát, valamint a mezőgazdasági földterületek és a helyi földhasználat százalékos arányát feltüntető térképek, továbbá a vetésforgóra és a mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó adatok az 5. cikk szerinti engedéllyel rendelkező gazdaságok esetében;

b)

a 10. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint a vízmegfigyelés eredményei, beleértve a talajvíz, a felszíni vizek és az Északi-tengerbe ömlő folyóvizek vízminőségének tendenciáira vonatkozó információkat, továbbá az eltérésnek a vízminőségre gyakorolt hatását;

c)

az őszi talajszelvényben található nitrátmaradvány értékelése az 5. cikk szerinti engedéllyel rendelkező parcellákon, összehasonlítva a szóban forgó engedéllyel nem rendelkező, hasonló vetésforgót alkalmazó parcellákon mért nitrátmaradvány-adatokkal és -trendekkel. Az 5. cikk szerinti engedéllyel nem rendelkező parcelláknak a szóban forgó engedéllyel rendelkező gazdaságokban található parcellákat és az egyéb gazdaságokban található parcellákat egyaránt magukban kell foglalniuk;

d)

az 5. cikk szerinti engedéllyel rendelkező parcellák, valamint a szóban forgó engedéllyel nem rendelkező parcellák talajfoszfor-állapotának értékelése;

e)

a 10. cikk (5) bekezdésében említett, a gyökérzónából kilépő víz nitrogén- és foszforkoncentrációjára vonatkozó adatok;

f)

a 10. cikk (6) bekezdésének megfelelően a helyi földhasználatra, a vetésforgóra, a mezőgazdasági gyakorlatokra, a tápanyag-felhasználásra és a trágyatermelésre vonatkozó adatok, valamint a nitrát- és a foszforveszteség modellszámítással történő meghatározásának eredményei az 5. cikk szerinti engedéllyel rendelkező gazdaságok esetében;

g)

az engedélyezési feltételek teljesítésének értékelése a gazdaságok és parcellák szintjén végzett ellenőrzések alapján, továbbá a trágyaszállítás ellenőrzése, valamint a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokra vonatkozó információk, a közigazgatási és szántóföldi ellenőrzések alapján;

h)

a trágyakezelésre vonatkozó információk, ideértve a szilárd frakció további feldolgozására és felhasználására vonatkozó információkat is, továbbá részletes adatok a kezelési rendszerek jellemzőiről, hatékonyságáról és a kezelt trágya összetételéről;

i)

az 5. cikk szerinti engedéllyel rendelkező gazdaságok számára, valamint azon parcellák számára vonatkozó információk, amelyeken kezelt trágyát és alacsony nitrogén- és foszfáttartalmú szennyvizet alkalmaztak, valamint a trágya és a szennyvíz mennyisége;

j)

a 6. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az 5. cikk szerinti engedéllyel rendelkező minden egyes gazdaság tekintetében a kezelt trágya összetételét, összetételének változásait és a kezelés hatékonyságát értékelő módszerek;

k)

a 6. cikk (5) bekezdésében említett trágyakezelő létesítmények jegyzéke;

l)

a 10. cikk (5) bekezdésében említett területspecifikus megfigyelésből származó adatok összegzése és értékelése;

m)

Flandria régió teljes egészére és az 5. cikk szerinti engedéllyel rendelkező gazdaságok mindegyikére vonatkozóan az állatállomány egyedszámának alakulása minden állatkategóriában.

A jelentésben foglalt térinformatikai adatoknak adott esetben meg kell felelniük a 2007/2/EK irányelv rendelkezéseinek. Az előírt adatgyűjtés során Belgiumnak adott esetben fel kell használnia az 1306/2013/EU rendelet 67. cikkének (1) bekezdésében meghatározott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer által előállított adatokat.

13. cikk

Alkalmazási időszak

Ezt a határozatot 2022. december 31-ig kell alkalmazni.

14. cikk

Címzett

Ennek a határozatnak a Belga Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2019. július 12-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja

(1)  HL L 375., 1991.12.31., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2015/1499 végrehajtási határozata (2015. szeptember 3.) a Belgium által Flandria régió vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (HL L 234., 2015.9.8., 10. o.).

(3)  A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2018. május 4.) a 2012 és 2015 közötti időszakra vonatkozó tagállami jelentések alapján a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv végrehajtásáról, COM(2018) 257 final.

(4)  Decreet van 22 December 2006 houdende de bescherming van water tegen de verontreiniging door nitraten uit agrarische bronnen. (Belgisch Staatsblad, 2006. december 29., 76368. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(7)  A Bizottság 2008/64/EK határozata (2007. december 21.) a Belgium által Flandria régió vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (HL L 16., 2008.1.19., 28. o.).

Top