(1)

A Bizottság a héára vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2016. április 7-ei közleményében bejelentette, hogy a határokon átnyúló termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások adóztatásán alapuló javaslatot kíván előterjeszteni a tagállamok közötti, határokon átnyúló, vállalkozások közötti kereskedelemre vonatkozó végleges hozzáadottértékadó-rendszerre (hozzáadottérték-adó a továbbiakban: héa) vonatkozóan.

(2)

Tekintettel a héacsalás jelenlegi szintjére, és arra, hogy az nem minden tagállamot érint egyformán, valamint mivel a végleges héarendszer bevezetése több évet fog igénybe venni, szükség lehet néhány sürgős és konkrét intézkedés megtételére.

(3)

Ebben az összefüggésben néhány tagállam kérte, hogy a széles körben elterjedt körhintacsalás kezelése érdekében lehetősége legyen bizonyos ügyletenkénti értékhatárhoz kötött ideiglenes általános fordított adózási mechanizmus (a továbbiakban: ÁFAM) alkalmazására, amely – az összfázisú fizetési rendszer tekintetében – eltérést jelentene a jelenlegi héarendszer általános elveinek egyikétől. A körhintacsalás nevezetesen abban gyökerezik, hogy a Közösségen belüli értékesítések jelenleg adómentességet élveznek, lehetővé téve a termékek héamentes beszerzését. Ezt követően több kereskedő is adócsalásban vesz részt azáltal, hogy nem fizeti meg az adóhatóságnak a megrendelőitől kapott héa összegét. Ezek a megrendelők azonban, mivel érvényes számlát kaptak, jogosultak maradnak az adó levonására. Ugyanazt a terméket többször is értékesíthetik, úgy, hogy az ismételten adómentes Közösségen belüli értékesítéseket foglal magában. Hasonló körhintacsalás a szolgáltatások nyújtása során is előfordulhat. Azáltal, hogy a héa fizetésére kötelezett személy az az adóalany lesz, akinek a termékeket vagy a szolgáltatásokat értékesítik, az eltérés megszűntetné az ilyen típusú adócsalásban való részvétel lehetőségét.

(4)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 27. cikkének első bekezdésében említettek szerint azok a tagállamok, amelyek adóhatóságai kapacitásainak fejlettségi szintje különböző, a héacsalás magasabb szintje és a nagyobb bevételkiesés kezelése érdekében különleges erőfeszítést tesznek a héarendszer végrehajtása kapcsán.

(5)

A csalások tagállamok közötti átterelődésével kapcsolatos kockázat korlátozásának érdekében meg kell engedni, hogy azok a tagállamok, amelyek esetében a csalások – különösen a körhintacsalások – szintje tekintetében teljesülnek bizonyos kritériumok, és amelyek meg tudják állapítani, hogy más ellenőrzési intézkedések nem elegendőek az ilyen csalások elleni küzdelemhez, alkalmazhassák az ÁFAM-ot. Ezen tagállamoknak továbbá meg kell állapítaniuk, hogy az adózási fegyelemnek és az adóbeszedésnek az ÁFAM bevezetésének eredményeként várható becsült előnyei meghaladják a vállalkozásokra és az adóhatóságokra háruló becsült teljes többletterhet, és hogy a vállalkozások és az adóhatóságok számára nem merülnek majd fel nagyobb költségek, mint amilyenek más ellenőrző intézkedések alkalmazása nyomán merültek fel.

(6)

Ha a tagállamok az ÁFAM alkalmazása mellett döntenek, akkor azt minden, határokon nem átnyúló, egy meghatározott ügyletenkénti értékhatárt meghaladó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében alkalmazniuk kell. Az ÁFAM alkalmazását nem lehet valamely konkrét ágazatra korlátozni.

(7)

Az ÁFAM alkalmazását választó tagállamoknak külön elektronikus jelentéstételi kötelezettséget kell bevezetniük az adóalanyok számára annak érdekében, hogy biztosítsák az ÁFAM hatékony működését és alkalmazásának nyomon követését. Fel kell deríteniük és meg kell akadályozniuk az adócsalás valamennyi új formáját, így például azt, amikor az ügyleteket mesterségesen több kisebb adóalapot képező ügyletre bontják.

(8)

Annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, hogy az ÁFAM egyik tagállamban való bevezetése nem eredményezi-e a csalás más tagállamokba történő terelődését, és fel lehessen mérni a belső piac működésében bekövetkező potenciális zavar mértékét, célszerű külön információcsere-kötelezettséget előírni az ÁFAM-ot alkalmazó tagállamok és azon tagállamok között, amelyek azt nem alkalmazzák. Minden információcserére alkalmazandók a személyes adatok védelmére és a titoktartásra vonatkozó rendelkezések, amelyek a tagállamok vagy az Unió adózás területén fennálló érdekeinek védelmét biztosító mentességeket és korlátozásokat tartalmaznak.

(9)

Annak érdekében, hogy átlátható módon fel lehessen mérni az ÁFAM alkalmazásának a csalást megvalósító tevékenységekre gyakorolt hatását, a tagállamok részére előre meghatározott értékelési kritériumokat kell megállapítani, hogy felmérhetővé váljon a csalásoknak az ÁFAM alkalmazása előtti és utáni mértéke.

(10)

Az ÁFAM alkalmazását engedélyező határozatok költségvetési hatással bírnának, amely egy vagy több tagállam esetében jelentős lehet. Az ÁFAM alkalmazását engedélyező határozat elfogadására vonatkozó hatáskört ezért a Tanácsra kell ruházni.

(11)

Az ÁFAM alkalmazását választó tagállamnak fel kell kérnie a Bizottságot az ÁFAM alkalmazására való javaslattételre, és meg kell adnia a releváns információkat, hogy a Bizottság értékelni tudja ezt a kérést. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén további információkat kérjen.

(12)

Tekintettel azon váratlan hatásokra, amelyeket az ÁFAM alkalmazása a belső piac működésére gyakorolhat a csalásoknak az ÁFAM-ot nem alkalmazó más tagállamokra történő esetleges átterelődése miatt, a Tanácsnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy védintézkedésként hatályon kívül helyezzen minden, az ÁFAM alkalmazását engedélyező végrehajtási határozatot. Figyelemmel arra, hogy az olyan helyzetekben, amikor megállapítást nyert, hogy jelentős a belső piacra gyakorolt negatív hatás gyors reakcióra van szükség, célszerű fordított egyhangú szavazást alkalmazni.

(13)

Figyelembe véve, hogy az ÁFAM bizonytalan hatásokkal járhat, annak időbeli alkalmazását korlátozni kell.

(14)

A belső piacra gyakorolt hatás szoros nyomon követése érdekében – amennyiben az ÁFAM-ot legalább egy tagállamban alkalmazzák – minden tagállamnak jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, hogy fel lehessen mérni a csalásra, a vállalkozások megfelelési költségeire, valamint az ÁFAM alkalmazása miatt a csalást megvalósító tevékenységek átterelődésére gyakorolt hatást.

(15)

A 2006/112/EK tanácsi irányelvet (3) ezért ennek megfelelően módosítani kell,