20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/303

(1)

Az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően a Bizottság 2011. július 29-én az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló jelentést fogadott el az említett rendelet alkalmazásáról. A Bizottság e jelentésben bejelentette, hogy a csoportosulások létrehozásának és működtetésének elősegítésére az 1082/2006/EK rendelet korlátozott számú módosítását, valamint egyes létező rendelkezések egyértelművé tételét szándékozik javasolni. Meg kell szüntetni az új csoportosulások létrehozásának akadályait, miközben fenn kell tartani a létező csoportosulások folytonosságát és elő kell segíteni működésüket, ezzel lehetővé téve a csoportosulások elterjedtebb alkalmazását, ami hozzájárulhat a közjogi testületek közötti fokozottabb szakpolitikai összhanghoz és együttműködéshez anélkül, hogy a nemzeti közigazgatásokra vagy uniós igazgatásra további terhet róna.

(2)

A csoportosulás létrehozásáról tagjainak és azok nemzeti hatóságainak kell dönteniük, és a csoportosulás létrehozásához nem kapcsolódnak automatikusan uniós szintű jogi vagy pénzügyi előnyök.

(3)

A Lisszaboni Szerződés a kohéziós politikát kiegészítette a területi dimenzióval, és a „Közösség” helyett az „Unió” megnevezést vezette be. Az új szóhasználatot ezért át kell ültetni az 1082/2006/EK rendelet szövegébe.

(4)

A csoportosulások lehetőséget rejthetnek magukban arra, hogy fokozottabb mértékben előmozdítsák és megvalósítsák az Unió egészének harmonikus fejlődését, illetve különösen régiói gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, valamint hogy hozzájáruljanak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia (a továbbiakban: Európa 2020 stratégia) célkitűzéseinek megvalósításához. Ezenkívül a csoportosulások pozitívan hozzájárulhatnak a súlyos és állandó természeti vagy népesedési hátrányokkal küzdő régiók közötti területi együttműködést akadályozó korlátok csökkentéséhez, beleértve a legkülső régiók speciális helyzetét is, és alapvető szerepet tölthetnek be a harmadik országokkal, tengerentúli országokkal és területekkel (a továbbiakban: TOT), valamint az Unió határrégióival folytatott együttműködés megerősítésében, többek között az Unió külső együttműködési programjainak felhasználásával.

(5)

Az eddig létrehozott csoportosulások kapcsán nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy a csoportosulást mint jogi eszközt más, a kohéziós politikán kívüli uniós szakpolitikák keretében megvalósított együttműködés esetében is alkalmazzák, többek között a kohéziós politika által biztosítottaktól eltérő uniós pénzügyi támogatást felhasználó programok vagy részprogramok végrehajtása révén. A csoportosulások hatékonyságát és eredményességét fokozni kell a csoportosulások jellegének szélesítésével, a csoportosulások előtti fennálló akadályok megszüntetésével, valamint létrehozásuk és működtetésük elősegítésével, fenntartva ugyanakkor a tagállamok számára a lehetőséget, hogy korlátozzák a csoportosulások által uniós pénzügyi támogatás nélkül végezhető fellépések körét. Az 1082/2006/EK rendelet értelmében a csoportosulások minden tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkeznek, beleértve annak lehetőségét is, hogy megállapodást kössenek más csoportosulásokkal vagy egyéb jogalanyokkal közös együttműködési projektek végrehajtása céljából, többek között a makroregionális stratégiák hatékonyabb működtetése érdekében.

(6)

A csoportosulások – meghatározásukból következően – egynél több tagállamban működnek. Következésképpen az 1082/2006/EK rendelet megengedi, hogy bizonyos kérdésekben az alkalmazandó jogot az egyezmény vagy az alapszabály állapítsa meg. Egyértelművé kell tenni azokat az eseteket, amelyekben az ilyen megállapítás során – az alkalmazandó jog említett rendeletben rögzített hierarchiáján belül – azon tagállam nemzeti jogát kell előnyben részesíteni, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található. Ezzel egyidejűleg az 1082/2006/EK rendelet alkalmazandó jogról szóló rendelkezéseit ki kell terjeszteni a csoportosulás intézkedéseire és tevékenységeire, amelyek minden egyes esetben a tagállamok általi jogi vizsgálat tárgyát képezik.

(7)

A különböző tagállamokban a helyi és regionális intézmények eltérő jogállásából adódóan előfordulhat, hogy a határ egyik oldalán regionálisnak minősülő hatáskörök a határ másik oldalán nemzeti hatáskörnek minősülnek, különösen a kisebb vagy központosított tagállamokban. Következésképpen lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok mellett nemzeti hatóságok is csoportosulás tagjai lehessenek.

(8)

Miközben az 1082/2006/EK rendelet megengedi, hogy a magánjog alapján létrehozott intézmények is csoportosulás tagjává váljanak, feltéve, hogy a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározott közjogi intézménynek minősülnek, lehetővé kell tenni a csoportosulások használatát a jövőben közszolgáltatások, különösen általános gazdasági érdekű szolgáltatások vagy infrastruktúrák közös kezelésére is. Ezért más magánjogi vagy közjogi szereplők számára is lehetővé kell tenni, hogy a csoportosulás tagjává váljanak. Az 1082/2006/EK rendelet hatályának következésképpen ki kell terjednie a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározott közvállalkozásokra, valamint az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásokra olyan területeken, mint az oktatás és képzés, az egészségügyi ellátás, az egészségügyi és hosszú távú ellátással kapcsolatos szociális szükségletek, a gyermekgondozás, a munkaerőpiacra való belépés és visszatérés, a szociális lakáshoz jutás, valamint a kiszolgáltatott csoportok ellátása és társadalmi befogadása.

(9)

Az 1082/2006/EK rendelet nem tartalmaz részletes szabályokat a harmadik országokból származó jogalanyoknak az említett rendelettel összhangban, azaz legalább két különböző tagállamból származó tag között létrehozott csoportosulásban való részvételére vonatkozóan. Kifejezetten rendelkezni kell a valamely tagállammal – ideértve annak legkülső régióit is – határos harmadik országokból származó tagok részvételéről a legalább két tagállam között létrehozott csoportosulásokban, tekintettel arra, hogy tovább folytatódik azon szabályok összehangolása, amelyek tárgya az egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország közötti együttműködés, túlnyomóan az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) keretében, és részben az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) nyújtott kiegészítő finanszírozás, valamint az európai területi együttműködési célkitűzés keretében zajló transznacionális együttműködés – amely utóbbi részeként az ENI-ből és az IPA II-ből származó allokációkat át kell csoportosítani annak érdekében, hogy ezek az allokációk a közös együttműködési programok keretében hozzáadódjanak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó allokációkhoz. Ennek lehetségesnek kell lennie, amennyiben a harmadik ország jogszabályai vagy legalább egy részt vevő tagállam és valamely harmadik ország közötti megállapodások ezt megengedik.

(10)

Az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítése, valamint ebből adódóan különösen a csoportosulások tagjai közötti területi együttműködés – ideértve a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködési formák közül egy vagy több – hatékonyságának megerősítése érdekében lehetővé kell tenni a valamely tagállammal – ideértve annak legkülső régióit is – határos harmadik országoknak a csoportosulásban való részvételét. Az európai területi együttműködési programok keretében végrehajtott műveletek keretében ezért – amennyiben azokat az Unió társfinanszírozza – továbbra is az uniós kohéziós politikai célkitűzések megvalósítására kell törekedni, még akkor is, ha azok végrehajtására részben vagy teljesen az Unió területén kívül kerül sor, és következésképpen a csoportosulás legalábbis bizonyos mértékig az Unió területén kívül végzi tevékenységét. Ezzel összefüggésben, illetve amennyiben ez releváns, a legalább egy tagállammal – ideértve annak legkülső régióit is – határos harmadik országokat is tömörítő csoportosulások tevékenységei által az Unió külső fellépéseihez tartozó szakpolitikákhoz, mint a fejlesztési együttműködéshez vagy a gazdasági, a pénzügyi vagy a technikai együttműködési célkitűzésekhez nyújtott hozzájárulás továbbra is csak járulékos jellegű lesz, mivel az érintett együttműködési programoknak, és következésképpen a csoportosulás adott tevékenységeinek elsősorban az uniós kohéziós politikai célkitűzésekre kell összpontosulniuk. Következésképpen, a mindössze egy tagállam, ideértve annak legkülső régióit is, és egy vagy több harmadik ország közötti fejlesztési vagy gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködések célkitűzései csak kiegészítő jellegűek lehetnek a tagállamok közötti (ideértve azok legkülső régióit is), a kohéziós politikán alapuló területi együttműködési célkitűzésekhez képest. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)175. cikkének harmadik bekezdése ezért elégséges jogalapként szolgál e rendelet elfogadásához.

(11)

Mivel a 2013/755/EU tanácsi határozat (6) cikke alapján sor került a TOT-okhoz tartozó nemzeti, regionális, szubregionális és helyi hatóságok és szervezetek, valamint adott esetben egyéb közjogi testületek vagy intézmények, köztük közszolgáltatók csoportosulásban való részvételének engedélyezésére, valamint tekintettel arra, hogy a 2014 és 2020 közötti programozási időszak esetében a többéves pénzügyi keret alapján további külön pénzügyi allokációnak kell megerősítenie az Unió legkülső régióinak együttműködését a velük határos harmadik országokkal, illetve néhány, az EUMSZ II. mellékletében felsorolt, az említett legkülső régiókkal határos TOT-tal, a csoportosulást mint jogi eszközt a TOT-okból származó tagok előtt is meg kell nyitni. A jogbiztonság és az átláthatóság biztosítása érdekében a TOT-okból származó tagok csatlakozására vonatkozóan különleges jóváhagyási eljárásokat kell létrehozni, ideértve adott esetben az e célból szükséges, a TOT-okból származó tagokat magában foglaló érintett csoportosulásra alkalmazandó joggal kapcsolatos különös szabályokat is.

(12)

Az 1082/2006/EK rendelet különbséget tesz a jövőbeli csoportosulás alkotóelemeit lefektető egyezmény és a végrehajtási elemeket meghatározó alapszabály között. Az említett rendelet alapján azonban az alapszabálynak jelenleg tartalmaznia kell az egyezmény összes rendelkezését. Bár mind az egyezményt, mind az alapszabályt meg kell küldeni a tagállamok számára, azok különálló dokumentumok, és a jóváhagyási eljárásnak az egyezményre kell korlátozódnia. Továbbá, bizonyos elemeket, amelyeket jelenleg az alapszabály tartalmaz, inkább az egyezménynek kell magában foglalnia.

(13)

A csoportosulások létrehozása kapcsán szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy ritkán tartották be a tagállami jóváhagyási eljárás számára előírt három hónapos időtartamot. Ezt az időszakot ezért meg kell hosszabbítani hat hónapra. Másrészről ezen időtartam letelte után a jogbiztonság megteremtése érdekében az egyezményt hallgatólagos beleegyezéssel jóváhagyottnak kell tekinteni – ahol lehetséges – az érintett tagállamok nemzeti jogával összhangban, ideértve a vonatkozó alkotmányossági követelményeiket is. Mindazonáltal annak a tagállamnak, amelynek a területén a csoportosulás javasolt létesítő okirat szerinti székhelye lesz, formálisan is jóvá kell hagynia az egyezményt. Bár a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a csoportosulás jövőbeli tagjának jóváhagyására vonatkozó eljárás tekintetében nemzeti szabályokat alkalmazzanak, vagy hogy az 1082/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó nemzeti szabályok keretében egyedi szabályokat alkossanak, a hat hónapos időszakot követő hallgatólagos beleegyezésre vonatkozó rendelkezéstől való eltéréseket – az e rendelet által meghatározott esetek kivételével – eleve ki kell zárni.

(14)

Meg kell határozni azon indokokat, amelyek alapján a tagállamok megtagadhatják a jövőbeli tag részvételének, illetve az egyezménynek a jóváhagyását. Az 1082/2006/EK rendelet által előirányzottaktól eltérő szabályokat és eljárásokat előíró nemzeti jogszabályok azonban nem vehetők figyelembe az ilyen jóváhagyásról való döntéskor.

(15)

Mivel az 1082/2006/EK rendelet nem alkalmazható harmadik országokban, azon tagállamnak, amelyben a létrehozni kívánt csoportosulás javasolt létesítő okirat szerinti székhelye lesz, a harmadik országokból származó és ezen országok joga szerint létrehozott, leendő tagok részvételének jóváhagyása során – azon tagállamokkal egyeztetve, amelyek joga alapján a csoportosulás más leendő tagjai létrejöttek – meg kell győződnie arról, hogy a harmadik országok az 1082/2006/EK rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételeket és eljárásokat alkalmaztak, vagy az Európa Tanács (akár uniós, akár nem uniós) tagállamai között létrejött, a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködéséről szóló, 1980. május 21-én Madridban aláírt európai egyezményen és az annak értelmében elfogadott kiegészítő jegyzőkönyveken alapuló két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokkal összhangban jártak el. Több uniós tagállam és egy vagy több harmadik ország részvétele esetén elegendőnek kell lennie, ha a megállapodás az érintett harmadik ország és az egyik részt vevő uniós tagállam között jött létre.

(16)

Egy már létező csoportosuláshoz új tagok csatlakozásának bátorítása érdekében egyszerűsíteni kell az egyezmények ilyen esetekben történő módosításának eljárását. Következésképpen az olyan esetekben, amikor a csoportosuláshoz valamely, az egyezményt már jóváhagyott tagállamból kíván új tag csatlakozni, az ilyen módosításokról nem szükséges az összes részt vevő tagállamot értesíteni; az értesítést elegendő annak a tagállamnak megküldeni, amelynek joga alapján a leendő tag létrejött, valamint annak a tagállamnak, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található. Az egyezmény bármely későbbi módosításáról valamennyi érintett tagállamot értesíteni kell. A módosítási eljárás ezen egyszerűsítése ugyanakkor nem alkalmazandó abban az esetben, ha a leendő új tag harmadik országból, TOT-ból, vagy olyan tagállamból származik, amely az egyezményt még nem hagyta jóvá, mivel valamennyi részt vevő tagállamnak lehetőséget kell biztosítani annak ellenőrzésére, hogy a csatlakozás összhangban van-e közérdekével vagy közrendjével.

(17)

Tekintettel a tagállamok és a TOT-ok közötti kapcsolatokra, a TOT-okból származó leendő tagok részvételének jóváhagyására vonatkozó eljárásokba a tagállamokat is be kell vonni. A tagállam és a TOT között fennálló egyedi irányítási gyakorlattal összhangban a tagállamnak vagy jóvá kell hagynia a TOT-ból származó leendő tag részvételét, vagy írásban meg kell erősítenie a csoportosulás javasolt létesítő okirat szerinti székhelye szerinti tagállam részére, hogy a TOT illetékes hatóságai az 1082/2006/EK rendeletben megállapított feltételekkel és eljárásokkal egyenértékű feltételek és eljárások alapján jóváhagyták a leendő tag részvételét. Ugyanezen eljárást kell alkalmazni abban az esetben, amikor valamely TOT-ból származó leendő tag valamely létező csoportosuláshoz kíván csatlakozni.

(18)

Mivel az alapszabálynak már nem kell tartalmaznia az egyezmény valamennyi rendelkezését, mind az egyezményt, mind az alapszabályt be kell jegyezni és/vagy közzé kell tenni. Ezenkívül az átláthatóság érdekében közleményt kell közzétenni a csoportosulás létrehozásáról szóló határozatról az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában. Az egységesség érdekében a közleménynek tartalmaznia kell az e rendelettel módosított 1082/2006/EK rendelet mellékletében foglalt adatokat.

(19)

A csoportosulások célját ki kell bővíteni, hogy kiterjedjen általánosságban a területi együttműködés elősegítésére és előmozdítására, beleértve a stratégiai tervezést, valamint a regionális és helyi ügyek kezelését a kohéziós politikával és más uniós szakpolitikákkal összhangban, hozzájárulva ezáltal az Európa 2020 stratégiához vagy a makroregionális stratégiák végrehajtásához. A csoportosulás számára ezért lehetővé kell tenni, hogy az uniós kohéziós politika által biztosítottaktól eltérő pénzügyi támogatással hajtson végre tevékenységeket. Emellett elő kell írni, hogy az egyes képviselt tagállamokban vagy harmadik országokban minden tag rendelkezzen a csoportosulás hatékony működéséhez szükséges valamennyi hatáskörrel, kivéve, ha a tagállam vagy a harmadik ország jóváhagyja a nemzeti joga alapján létrehozott tag részvételét még abban az esetben is, ha ez a tag nem rendelkezik hatáskörrel az egyezményben meghatározott valamennyi feladat vonatkozásában.

(20)

A csoportosulásnak mint jogi eszköznek nem célja az Európa Tanács vívmányai által nyújtott keretek megkerülése, amelyek különböző lehetőségeket és kereteket biztosítanak a regionális és helyi hatóságok határokon átnyúló együttműködéséhez, beleértve a közelmúltban létrehozott euroregionális együttműködési csoportosulásokat (7), és az sem, hogy olyan konkrét közös szabályokat határozzon meg, amelyek az Unió egészében egységesen szabályoznák e tevékenységeket.

(21)

Mind a csoportosulás konkrét feladatait, mind a tagállamok azon lehetőségét, hogy korlátozzák azon fellépések körét, amelyet a csoportosulások az Unió pénzügyi támogatása nélkül végezhetnek, össze kell hangolni az ERFA-ra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra a 2014–2020 közötti programozási időszakban irányadó rendelkezésekkel.

(22)

Bár az 1082/2006/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy a csoportosulások feladatai nem érintik – többek között – a „szabályozói hatáskörök”-et, amelyeknek különböző jogi következményei lehetnének a különböző tagállamokban, mindazonáltal rögzíteni kell, hogy amennyiben az egyezmény konkrétan úgy rendelkezik, valamint a nemzeti és uniós joggal összhangban, a csoportosulás közgyűlése meghatározhatja a csoportosulás által kezelt infrastrukturális elem használatának feltételeit, vagy az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásának feltételeit, beleértve a felhasználók által fizetendő tarifákat és díjakat is.

(23)

A csoportosulások harmadik országokból vagy TOT-okból származó tagok előtti megnyitásának következményeként az egyezménynek meg kell határoznia ezek részvételének szabályait.

(24)

Az alkalmazandó jogra történő általános hivatkozáson túl – amelyet az 1082/2006/EK rendelet 2. cikke tartalmaz – az egyezménynek fel is kell sorolnia a csoportosulásra alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokat. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy e nemzeti jog azon tagállam joga legyen, ahol a csoportosulás szervei hatáskörüket gyakorolják, különösen az igazgató felelőssége alatt dolgozó azon személyzet esetében, akik más tagállamban fejtik ki tevékenységüket, mint amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található. Az egyezménynek fel kell sorolnia az egyezményben meghatározott feladatok keretében a csoportosulás által végzett fellépésekre közvetlenül vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat, beleértve azokat az eseteket is, amikor a csoportosulás általános érdekű közszolgáltatásokat vagy infrastruktúrát kezel.

(25)

Ez a rendelet nem terjed ki a csoportosulások által a határokon átnyúló beszerzésekkel kapcsolatban tapasztalt problémákra.

(26)

Tekintettel a csoportosulások személyzetére alkalmazandó szabályok, valamint a személyzeti irányításra és a felvételi eljárásokra irányadó alapelvek jelentőségére, ezeket a szabályokat és alapelveket nem az alapszabálynak, hanem az egyezménynek kell tartalmaznia. Lehetővé kell tenni, hogy az egyezményben többféle lehetőséget is rögzítsenek a csoportosulások személyzetére alkalmazandó szabályok megválasztása tekintetében. A személyzeti irányítás és felvételi eljárások konkrét szabályait az alapszabályban kell meghatározni.

(27)

A tagállamoknak fokozottabban élniük kell a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) foglalt lehetőségekkel, hogy közös megállapodással kivételeket engedélyezzenek az alkalmazandó jogszabályok említett rendelet szerinti meghatározása alól bizonyos személyek vagy személyek bizonyos csoportjainak érdekében, és hogy a csoportosulások személyzetét a személyek ilyen csoportjának tekintsék.

(28)

Tekintettel a tagok felelősségére vonatkozó szabályok jelentőségére, e szabályokat nem az alapszabálynak, hanem az egyezménynek kell meghatároznia.

(29)

Abban az esetben, ha a csoportosulás kizárólagos célkitűzése egy ERFA által támogatott együttműködési program vagy annak egy részének az irányítása, vagy abban az esetben, amikor a csoportosulás interregionális együttműködésre vagy hálózatépítésre irányul, nem indokolt kötelezővé tenni a tájékoztatást arról, hogy mely területen tudja végrehajtani a csoportosulás a feladatát. Az előbbi esetben a vonatkozó együttműködési programban kell e területet meghatározni, illetve adott esetben módosítani. Az utóbbi esetben – bár elsősorban immateriális tevékenységekről van szó – az ilyen tájékoztatás előírása hátráltatná új tagoknak az interregionális együttműködéshez vagy hálózatokhoz történő csatlakozását.

(30)

Egyértelművé kell tenni egyrészről a közalapok kezelésének ellenőrzésére, másrészről a csoportosulás pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatára vonatkozó különböző rendelkezéseket.

(31)

A korlátolt felelősséggel rendelkező tagokból álló csoportosulásokat világosabban meg kell különböztetni azon csoportosulásoktól, amelyek tagjainak felelőssége korlátlan. Továbbá, annak érdekében, hogy korlátolt felelősségű tagokból álló csoportosulások esetleg tartozások létrejöttével járó tevékenységeket hajthassanak végre, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen csoportosulások számára előírják a megfelelő biztosítás megkötésének kötelezettségét vagy a megfelelő pénzügyi garancia meglétét a tevékenységükkel járó kockázatok fedezése céljából.

(32)

A tagállamoknak meg kell küldeniük kell a Bizottságnak az általuk az 1082/2006/EK rendelet végrehajtása érdekében elfogadott bármely rendelkezést és azok módosításait. A tagállamok, a Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti információcsere és koordináció javítása érdekében a Bizottságnak továbbítania kell ezeket a rendelkezéseket a tagállamokhoz és a Régiók Bizottságához. A Régiók Bizottsága létrehozott egy csoportosulás-platformot, amely lehetővé teszi valamennyi érdekelt fél számára, hogy tapasztalataikat és jó gyakorlataikat kicseréljék, és javítsák a kommunikációt a csoportosulások előtt álló lehetőségekről és kihívásokról, elősegítve a csoportosulások létrehozása kapcsán nyert tapasztalatok területi szintű cseréjét és a területi együttműködéssel kapcsolatban kialakított bevált gyakorlatokról a tudás megosztását.

(33)

Az 1082/2006/EK rendelet alkalmazásáról szóló jelentés benyújtására új határidőt kell meghatározni. Összhangban azzal, hogy a Bizottság el kíván mozdulni a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal irányába, ennek a jelentésnek a főbb értékelési kérdésekkel kell foglalkoznia, többek között az eredményességgel, a hatékonysággal, a relevanciával, az európai hozzáadott értékkel, valamint az egyszerűsítés és a fenntarthatóság lehetőségével. Az eredményesség fogalmába beletartozik többek között a Bizottság különböző szolgálatain belüli, illetve a Bizottság és más szervek, például az Európai Külügyi Szolgálat közötti törekvések jellege a csoportosulással mint eszközzel kapcsolatos ismeretek terjesztésére. A Bizottságnak továbbítania kell e jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és – az EUMSZ 307. cikkének első bekezdése alapján – a Régiók Bizottságának. E jelentést 2018. augusztus 1-jéig kell továbbítani.

(34)

Az 1082/2006/EK rendelet alkalmazásának értékelése, és az erről szóló jelentés elkészítése során használandó mutatók meghatározása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktust fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(35)

A már létező csoportosulásokat nem indokolt arra kötelezni, hogy egyezményüket és alapszabályukat az 1082/2006/EK rendelet e rendelettel bevezetett módosításaihoz igazítsák.

(36)

Meg kell határozni azt, hogy milyen szabályok szerint kell jóváhagyni azt a csoportosulást, amely tekintetében a jóváhagyási eljárás már e rendelet alkalmazásának időpontja előtt megindult.

(37)

Annak érdekében, hogy az e rendelet végrehajtását szolgáló meglévő nemzeti szabályok kiigazítása megtörténjen, mielőtt az európai területi együttműködési célkitűzés értelmében a programokat be kellene nyújtani a Bizottságnak, e rendelet alkalmazásának a hatálybalépése napját követően hat hónappal meg kell kezdődnie. A meglévő nemzeti szabályok kiigazításakor a tagállamoknak gondoskodniuk kell a csoportosulások jóváhagyásáért felelős illetékes hatóságok kijelöléséről, és arról, hogy jogi és közigazgatási szabályaikkal összhangban ezek a hatóságok ugyanazok legyenek, mint amelyek az 1082/2006/EK rendelet 4. cikke értelmében az értesítések kézhezvételéért felelősek.

(38)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a csoportosulás jogi eszköz javítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket, mivel az egyes tagállamok alkotmányos rendjével összhangban a csoportosulás igénybevétele önkéntes.

(39)

Az 1082/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

4.

A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:

„3a. cikk

Harmadik országokból, vagy tengerentúli országokból vagy területekről (TOT-okból) származó tagok csatlakozása

(1)   A 4. cikk (3a) bekezdésével összhangban a csoportosulás legalább két tagállam és egy vagy több, legalább az egyik tagállammal – ideértve annak legkülső régióit is – határos harmadik ország területén elhelyezkedő tagokból állhat, amennyiben az érintett tagállamok és harmadik országok közösen területi együttműködésben megvalósuló fellépéseket vagy az Unió által támogatott programokat hajtanak végre.

E rendelet alkalmazásában egy harmadik ország vagy TOT akkor tekinthető egy tagállammal – ideértve annak legkülső régióit is – határosnak, ha a harmadik országnak vagy TOT-nak, és az említett tagállamnak közös szárazföldi határa van, vagy ha a harmadik ország vagy TOT és a tagállam is támogatható az európai területi együttműködési célkitűzés hatálya alá tartozó közös, határokon átnyúló vagy transznacionális tengeri program keretében, vagy egyéb, határokon átnyúló, tengereken átívelő vagy tengeri medencéket érintő együttműködési program keretében, ideértve azt is, ha nemzetközi vizek választják el őket egymástól.

(2)   A csoportosulás állhat olyan tagokból, amelyek csak egy tagállam területén és egy vagy több, az említett tagállammal – ideértve annak legkülső régióit is – határos harmadik ország területén helyezkednek el, amennyiben az adott tagállam az ilyen csoportosulást összeegyeztethetőnek tartja az érintett harmadik országokkal kialakított, határokon átnyúló vagy transznacionális együttműködés vagy kétoldalú kapcsolatok keretében megvalósuló területi együttműködésének tárgykörével.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában valamely tagállammal – ideértve annak legkülső régióit is – határos harmadik országok magukban foglalják az érintett országok közötti tengeri határokat is.

(4)   A 4a. cikkel összhangban és az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a csoportosulás állhat továbbá olyan tagokból is, amelyek legalább két tagállam – ideértve azok legkülső régióit is –, valamint egy vagy több TOT területén helyezkednek el, egy vagy több harmadik országból származó tagok részvételével vagy anélkül.

(5)   A 4a. cikkel összhangban és az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a csoportosulás állhat továbbá olyan tagokból is, amelyek csak egy tagállam – ideértve annak legkülső régióit is –, valamint egy vagy több TOT területén helyezkednek el, egy vagy több harmadik országból származó tagok részvételével vagy anélkül.

(6)   Csoportosulás nem hozható létre csupán egyetlen tagállamból, és egy vagy több, ugyanezen tagállamhoz kapcsolódó TOT-ból származó tagokból.”;

5.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

6.

A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:

„4a. cikk

TOT-okból származó tagok részvétele

Olyan csoportosulás esetében, amelynek egyik leendő tagja valamelyik TOT-ból származik, az a tagállam, amelyhez a TOT kapcsolódik, meggyőződik arról, hogy teljesülnek-e a 3a. cikkben foglalt feltételek, és a TOT-tal fennálló kapcsolatának figyelembevétele mellett:

7.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Jogi személyiség megszerzése és a Hivatalos Lapban való közzététel

(1)   Az egyezményt és az alapszabályt és azok bármely későbbi módosítását abban a tagállamban kell bejegyezni vagy közzétenni (vagy mindkettőt), az e tagállamban alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található. A csoportosulás az egyezmény és az alapszabály bejegyzésének vagy közzétételének napján – attól függően, hogy melyik történik előbb – szerez jogi személyiséget. A tagok tájékoztatják az érintett tagállamokat és a Régiók Bizottságát az egyezmény és az alapszabály bejegyzéséről vagy közzétételéről.

(2)   A csoportosulás gondoskodik arról, hogy az egyezmény és az alapszabály bejegyzését vagy közzétételét követő tíz munkanapon belül az e rendelet mellékletében foglalt minta szerint készített kérelmet küldjenek a Régiók Bizottságának. A Régiók Bizottsága ezt követően továbbítja ezt a kérelmet az Európai Unió Kiadóhivatalához, hogy az közleményt tegyen közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában, amely bejelenti a csoportosulás létrehozatalát, az e rendelet mellékletében foglalt adatokkal együtt.”;

8.

A 6. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   E cikk (1), (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben valamely csoportosulásnak a 7. cikk (3) bekezdésében említett feladatai az Unió által társfinanszírozott fellépésekre is kiterjednek, az uniós alapok ellenőrzésére vonatkozó megfelelő jogszabályokat kell alkalmazni.”;

9.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

10.

A 8. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az egyezménynek meg kell határoznia az alábbiakat:

(3)   Abban az esetben, ha a csoportosulás feladatai csak egy a(z) 1299/2013/EU rendelet keretében megvalósuló együttműködési programnak vagy annak egy részének irányításával kapcsolatosak, vagy ha a csoportosulás interregionális együttműködésre vagy hálózatokra vonatkozik, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt információ megadása nem szükséges.”;

11.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Alapszabály

(1)   A csoportosulás alapszabályát az egyezmény alapján és azzal összhangban a tagok egyhangúlag fogadják el.

(2)   A csoportosulás alapszabálya legalább az alábbiakat tartalmazza:

12.

A 11. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A pénzügyi kimutatások elkészítésére, beleértve – amennyiben kötelező – a kísérő éves jelentést is, valamint a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára és közzétételére azon tagállam nemzeti joga irányadó, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található.”;

13.

A 12. cikk a következőképpen módosul:

14.

A 15. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a joghatóságról szóló uniós jogot kell alkalmazni a csoportosulást érintő jogvitákban. Bármely olyan esetben, amelyről az említett uniós jog nem rendelkezik, a jogvita rendezésére illetékes bíróságok annak a tagállamnak a bíróságai, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található.”;

15.

A 16. cikk a következőképpen módosul:

16.

A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

Jelentés

A Bizottság 2018. augusztus 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának e rendelet alkalmazásáról, amelyben mutatók alapján értékeli e rendelet eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, európai hozzáadott értékét és az egyszerűsítés lehetőségét.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az első bekezdésben említett mutatók jegyzékének meghatározása céljából.”

17.

A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:

„17a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 17. cikk második bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2013 december 21-tól kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk második bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 17. cikk második bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”.