MELLÉKLET

A nép- és lakásszámlálás jellemzőinek és ezek bontásának a technikai leírása

A technikai leírások a következőképpen kerülnek ismertetésre:

—	Minden egyes jellemzőt címmel azonosítanak.

—	A jellemző címét az adott jellemzőre általánosságban utaló technikai leírás követheti.

—	Ezt követően határozzák meg az adott jellemző bontását (bontásait). Egyes jellemzők esetében egynél több bontás szerepel, és ezek mindegyikének eltérhet a részletezettségi szintje. Ilyen esetben „H” betű utal a legmagasabb, „M” a közepes és „L” a legalacsonyabb részletezettségi szintű bontásra.

—	Meghatározzák a bontások összesítését. Az egyes bontásokat olyan további technikai leírások követhetik, amelyek kifejezetten az adott bontásra utalnak.

A 763/2008/EK rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározások ebben a rendeletben is alkalmazandók.

Jellemző: Szokásos lakóhely

A tagállamok a 763/2008/EK rendelet 2. cikkének d) pontjában a „szokásos lakóhely” fogalmára adott meghatározást alkalmazva a következőképpen kezelik az egyes eseteket:

a)

Amennyiben egy személy az év folyamán egynél több lakóhelyen él rendszeresen, szokásos lakóhelyének azt a lakóhelyet tekintik, ahol az év legnagyobb részét tölti, függetlenül attól, hogy ez az országon belül máshol vagy külföldön található. Olyan személy esetében azonban, aki hét közben otthonától távol dolgozik, és családi otthonába hétvégenként tér haza, a szokásos lakóhely a családi otthon, függetlenül attól, hogy a munkahely az országon belül máshol vagy külföldön található.

b)	Azon általános és középiskolai tanulók esetében, akik a tanév során otthonuktól távol tartózkodnak, a szokásos lakóhely a családi otthon, függetlenül attól, hogy tanulmányaikat az országon belül máshol vagy külföldön folytatják.

c)

Azon felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók esetében, akik a főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat otthonuktól távol folytatják, a szokásos lakóhely a főiskolai vagy egyetemi tanulmányok helye, függetlenül attól, hogy ez egy intézmény (pl. kollégium) vagy magánlakás, és attól is, hogy tanulmányaikat az országon belül máshol vagy külföldön folytatják. Amennyiben a lakóhely az országon belül található, a szokásos lakóhely kivételes esetben a családi otthon is lehet.

d)	Az intézményeket azok valamennyi olyan lakója tekintetében szokásos lakóhelynek tekintik, akik a nép- és lakásszámlálás idején legalább 12 hónapja ott éltek vagy várhatóan legalább ennyi időt töltenek ott.

e)	A napi pihenőidő eltöltésének helyével kapcsolatos főszabály a kötelező katonai szolgálatot teljesítő személyekre és a fegyveres erők olyan tagjaira vonatkozik, akik katonai létesítményben vagy táborban élnek.

f)	Hajléktalan vagy fedél nélkül élő személyek, nomádok, csavargók és a szokásos lakóhely fogalmát nem ismerő személyek esetében a szokásos lakóhely a megszámlálás helyszíne;

g)

Két lakóhelyen (pl. szülei házasságának felbontása miatt) felváltva élő gyermek esetében a szokásos lakóhely az a hely, ahol ideje nagyobb részét tölti. Amennyiben a gyermek mindkét szülőnél ugyanannyi időt tölt, a szokásos lakóhely az a hely, ahol a gyermeket a nép- és lakásszámlálás estéjén találják.

A szokásos lakóhely fogalommeghatározása alapján azokat a személyeket, akik szokásosan a megszámlálás helyén élnek, ám ott a nép- és lakásszámlálás idején kevesebb mint egy éve nincsenek jelen vagy várhatóan ennyi ideig nincsenek jelen, ideiglenesen távol lévő személyeknek tekintik, és szerepeltetik a teljes népességben. Ezzel szemben azokat a személyeket, akik legalább egy éve a megszámlálás helyétől eltérő helyen élnek vagy várhatóan ennyi ideig az utóbbi helyen élnek, nem tekintik ideiglenesen távol lévő személyeknek, és nem szerepeltetik a teljes népességben. Az előbbieket nem érinti az említett személyek által családjuk időnkénti meglátogatásakor ott eltöltött idő hossza.

Azon megszámlált személyeket, akik a megszámlálás helyén nem felelnek meg a szokásos lakóhely kritériumainak, vagyis nem élnek vagy várhatóan nem élnek legalább 12 hónapon keresztül tartósan a megszámlálás helyén, ideiglenesen jelen lévő személyeknek tekintik, és ezért nem szerepeltetik a szokásos lakóhellyel rendelkező teljes népességben.

Földrajzi terület (1)					GEO.N.	GEO.L.	GEO.M.	GEO.H.
0.	Összesen (a tagállam területén)				0.	0.	0.	0.
x.	A tagállam valamennyi NUTS 1 régiójában					x.	x.	x.
	x.x.	A tagállam valamennyi NUTS 2 régiójában				x.x.	x.x.	x.x.
		x.x.x.	A tagállam valamennyi NUTS 3 régiójában				x.x.x.	x.x.x.
			x.x.x.x.	A tagállam valamennyi LAU 2 régiójában				x.x.x.x.

A „Földrajzi terület” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál (Szokásos lakóhely). Ez felhasználható olyan összegek regionális bontásánál is, amelyekre sem a „Szokásos lakóhely”, sem a „Munkahely települése” jellemző nem alkalmazandó.

A „Földrajzi terület” bontás esetében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) 2011. január 1-jén érvényes változata használandó.

Jellemző: a munkahely települése

A munkahely települése az a földrajzi terület, amelyen egy jelenleg foglalkoztatott személy a munkáját végzi.

A munkahely települése a főként otthon munkát végző személyeknél megegyezik a szokásos lakóhellyel. A „munkát végző” kifejezés a „Jelenlegi gazdasági aktivitás” jellemző vonatkozásában „foglalkoztatott személy”-ként történő munkavégzésre utal. A „főként otthon munkát végző” kifejezés arra utal, hogy az illető személy a munkavégzés teljes ideje alatt vagy annak nagy részében otthon tartózkodik, és csak kisebb részben vagy egyáltalán nem tartózkodik otthonától eltérő munkahelyen.

A munkahely települése (2)				LPW.N.	LPW.L.
0.	Összesen			0.	0.
1.	A tagállam területén			1.	1.
	1.x.	A tagállam valamennyi NUTS 1 régiójában			1.x.
		1.x.x.	A tagállam valamennyi NUTS 2 régiójában		1.x.x.
2.	Nem a tagállam területén			2.	2.
3.	Nem alkalmazandó (nem végez munkát)			3.	3.

„A munkahely települése” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

„A munkahely települése” bontás esetében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) és a helyi igazgatási szintek (LAU) osztályozásának 2011. január 1-jén érvényes változata használandó.

Jellemző: Település

A település elkülöníthető népességtömörülésként, vagyis olyan területként határozható meg, ahol a népesség egymással szomszédos vagy egymással összefüggő épületekben él. Az említett épületek

a)	folyamatos beépített területet alkotnak, amely egyértelműen felismerhető utcarendszerrel rendelkezik; vagy

b)	habár nem részei egy ilyen beépített területnek, olyan épületcsoportot alkotnak, amelyhez egyedi, helyi szinten elismert helynevet rendeltek; vagy

c)	habár a fenti két kritérium egyikét sem teljesítik, olyan épületcsoportot alkotnak, amelynek tagjai legközelebbi szomszédjuktól legfeljebb 200 méterre találhatók.

A fenti meghatározás alkalmazásában egyes földhasználati kategóriákat nem tekintenek úgy, hogy azok megtörnék a beépített terület folytonosságát. Az említett kategóriákba a következők tartoznak: ipari és kereskedelmi épületek és létesítmények, nyilvános parkok, játszóterek és kertek, futballpályák és más sportlétesítmények, hidakkal ellátott folyók, vasútvonalak, csatornák, parkolóhelyek és más közlekedési infrastruktúrák, templom melletti és önálló temetők.

A 2 000-nél kevesebb lakosú LAU 2 régiókat egy településnek lehet tekinteni.

Egy település lakosai az említett településen szokásos lakóhellyel rendelkező személyekként határozhatók meg.

A különálló épületet abba a kategóriába kell sorolni, amely az épületben szokásos lakóhellyel rendelkező személyek számának megfelel.

A település mérete		LOC.
0.	Összesen	0.
1.	1 000 000 és több lakos	1.
2.	500 000–999 999 lakos	2.
3.	200 000–499 999 lakos	3.
4.	100 000–199 999 lakos	4.
5.	50 000–99 999 lakos	5.
6.	20 000–49 999 lakos	6.
7.	10 000–19 999 lakos	7.
8.	5 000–9 999 lakos	8.
9.	2 000–4 999 lakos	9.
10.	1 000–1 999 lakos	10.
11.	500–999 lakos	11.
12.	200–499 lakos	12.
13.	200-nál kevesebb lakos	13.

„A település mérete” bontás a „települések”-ben található egységek összesített adatainak vagy részadatainak bontására szolgál, a személyekre vonatkozó összesített adatokat vagy részadatokat is ideértve.

Jellemző: Nem

Nem		SEX.
0.	Összesen	0.
1.	Férfi	1.
2.	Nő	2.

A „Nem” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Életkor

A referencia-időpontban elért életkort kell bejelenteni (életkor a betöltött évek száma szerint).

Életkor				AGE.L.	AGE.M.	AGE.H.
0.	Összesen			0.	0.	0.
1.	15 év alatt			1.	1.	1.
	1.1.	5 év alatt			1.1.	1.1.
		1.1.1	1 év alatt			1.1.1
		1.1.2.	1 év			1.1.2.
		1.1.3.	2 év			1.1.3.
		1.1.4.	3 év			1.1.4.
		1.1.5.	4 év			1.1.5.
	1.2.	5–9 év			1.2.	1.2.
		1.2.1.	5 év			1.2.1.
		1.2.2.	6 év			1.2.2.
		1.2.3.	7 év			1.2.3.
		1.2.4.	8 év			1.2.4.
		1.2.5.	9 év			1.2.5.
	1.3.	10–14 év			1.3.	1.3.
		1.3.1.	10 év			1.3.1.
		1.3.2.	11 év			1.3.2.
		1.3.3.	12 év			1.3.3.
		1.3.4.	13 év			1.3.4.
		1.3.5.	14 év			1.3.5.
2.	15–29 év			2.	2.	2.
	2.1.	15–19 év			2.1.	2.1.
		2.1.1.	15 év			2.1.1.
		2.1.2.	16 év			2.1.2.
		2.1.3.	17 év			2.1.3.
		2.1.4.	18 év			2.1.4.
		2.1.5.	19 év			2.1.5.
	2.2.	20–24 év			2.2.	2.2.
		2.2.1.	20 év			2.2.1.
		2.2.2.	21 év			2.2.2.
		2.2.3.	22 év			2.2.3.
		2.2.4.	23 év			2.2.4.
		2.2.5.	24 év			2.2.5.
	2.3.	25–29 év			2.3.	2.3.
		2.3.1.	25 év			2.3.1.
		2.3.2.	26 év			2.3.2.
		2.3.3.	27 év			2.3.3.
		2.3.4.	28 év			2.3.4.
		2.3.5.	29 év			2.3.5.
3.	30–49 év			3.	3.	3.
	3.1.	30–34 év			3.1.	3.1.
		3.1.1.	30 év			3.1.1.
		3.1.2.	31 év			3.1.2.
		3.1.3.	32 év			3.1.3.
		3.1.4.	33 év			3.1.4.
		3.1.5.	34 év			3.1.5.
	3.2.	35–39 év			3.2.	3.2.
		3.2.1.	35 év			3.2.1.
		3.2.2.	36 év			3.2.2.
		3.2.3.	37 év			3.2.3.
		3.2.4.	38 év			3.2.4.
		3.2.5.	39 év			3.2.5.
	3.3.	40–44 év			3.3.	3.3.
		3.3.1.	40 év			3.3.1.
		3.3.2.	41 év			3.3.2.
		3.3.3.	42 év			3.3.3.
		3.3.4.	43 év			3.3.4.
		3.3.5.	44 év			3.3.5.
	3.4.	45–49 év			3.4.	3.4.
		3.4.1.	45 év			3.4.1.
		3.4.2.	46 év			3.4.2.
		3.4.3.	47 év			3.4.3.
		3.4.4.	48 év			3.4.4.
		3.4.5.	49 év			3.4.5.
4.	50–64 év			4.	4.	4.
	4.1.	50–54 év			4.1.	4.1.
		4.1.1.	50 év			4.1.1.
		4.1.2.	51 év			4.1.2.
		4.1.3.	52 év			4.1.3.
		4.1.4.	53 év			4.1.4.
		4.1.5.	54 év			4.1.5.
	4.2.	55–59 év			4.2.	4.2.
		4.2.1.	55 év			4.2.1.
		4.2.2.	56 év			4.2.2.
		4.2.3.	57 év			4.2.3.
		4.2.4.	58 év			4.2.4.
		4.2.5.	59 év			4.2.5.
	4.3.	60–64 év			4.3.	4.3.
		4.3.1.	60 év			4.3.1.
		4.3.2.	61 év			4.3.2.
		4.3.3.	62 év			4.3.3.
		4.3.4.	63 év			4.3.4.
		4.3.5.	64 év			4.3.5.
5.	65–84 év			5.	5.	5.
	5.1.	65–69 év			5.1.	5.1.
		5.1.1.	65 év			5.1.1.
		5.1.2.	66 év			5.1.2.
		5.1.3.	67 év			5.1.3.
		5.1.4.	68 év			5.1.4.
		5.1.5.	69 év			5.1.5.
	5.2.	70–74 év			5.2.	5.2.
		5.2.1.	70 év			5.2.1.
		5.2.2.	71 év			5.2.2.
		5.2.3.	72 év			5.2.3.
		5.2.4.	73 év			5.2.4.
		5.2.5.	74 év			5.2.5.
	5.3.	75–79 év			5.3.	5.3.
		5.3.1.	75 év			5.3.1.
		5.3.2.	76 év			5.3.2.
		5.3.3.	77 év			5.3.3.
		5.3.4.	78 év			5.3.4.
		5.3.5.	79 év			5.3.5.
	5.4.	80–84 év			5.4.	5.4.
		5.4.1.	80 év			5.4.1.
		5.4.2.	81 év			5.4.2.
		5.4.3.	82 év			5.4.3.
		5.4.4.	83 év			5.4.4.
		5.4.5.	84 év			5.4.5.
6.	85 év és 85 év felett			6.	6.	6.
	6.1.	85–89 év			6.1.	6.1.
		6.1.1.	85 év			6.1.1.
		6.1.2.	86 év			6.1.2.
		6.1.3.	87 év			6.1.3.
		6.1.4.	88 év			6.1.4.
		6.1.5.	89 év			6.1.5.
	6.2.	90–94 év			6.2.	6.2.
		6.2.1.	90 év			6.2.1.
		6.2.2.	91 év			6.2.2.
		6.2.3.	92 év			6.2.3.
		6.2.4.	93 év			6.2.4.
		6.2.5.	94 év			6.2.5.
	6.3.	95–99 év			6.3.	6.3.
		6.3.1.	95 év			6.3.1.
		6.3.2.	96 év			6.3.2.
		6.3.3.	97 év			6.3.3.
		6.3.4.	98 év			6.3.4.
		6.3.5.	99 év			6.3.5.
	6.4.	100 év és 100 év felett			6.4.	6.4.

Az „Életkor” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Jogi értelemben vett családi állapot

A családi állapot egy személynek az adott ország házasságra vonatkozó törvényei (vagy szokásai) értelmében vett (törvényes) családi állapota (vagyis de jure állapota).

A személyeket a referencia-időpontban az utoljára megszerzett törvényes családi állapotuk alapján kell besorolni.

A tagállamok a regisztrált élettársi kapcsolatokról is közölnek adatokat, amennyiben rendelkeznek az olyan élettársi kapcsolatokat szabályozó jogi kerettel, amelyek

a)	eredményeként két személy között jogi értelemben családi kötelezettségek keletkeznek, és

b)	nem házasságok, és

c)	kizárják, hogy a házas vagy jelenleg ilyen említett élettársi kapcsolatból adódó jogi kötelezettségekkel érintett személyek egyidejűleg egy másik személlyel kötött újabb házasságból vagy újabb ilyen élettársi kapcsolatból eredő jogi kötelezettséget vállaljanak.

Jogi értelemben vett családi állapot			LMS.
0.	Összesen		0.
1.	Sohasem volt házas és sohasem volt regisztrált élettársi kapcsolata		1.
2.	Házas		2.
	2.1.	Ellenkező neműek közötti házasságban (választható)	2.1.
	2.2.	Azonos neműek közötti házasságban (választható)	2.2.
3.	Özvegy (és nem házasodott újra és regisztrált élettársi kapcsolatot sem kötött)		3.
4.	Elvált (és nem házasodott újra és regisztrált élettársi kapcsolatot sem kötött)		4.
5.	Regisztrált élettársi kapcsolatban		5.
	5.1.	Ellenkező neműek közötti regisztrált élettársi kapcsolatban (választható)	5.1.
	5.2.	Azonos neműek közötti regisztrált élettársi kapcsolatban (választható)	5.2.
6.	A regisztrált élettársi kapcsolat az élettárs halálával bomlott fel (és nem házasodott meg és új regisztrált élettársi kapcsolatot sem kötött)		6.
7.	A regisztrált élettársi kapcsolatot törvényesen felbontották (és nem házasodott meg és új regisztrált élettársi kapcsolatot sem kötött)		7.
8.	Nincs adat		8.

A „Jogi értelemben vett családi állapot” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Olyan tagállamokban, ahol jogszabály rendelkezik a házasfelek „jogi értelemben vett különéléséről”, az ilyen „jogi értelemben külön élő” személyek besorolása „Házas” (LMS.2.).

Jellemző: Jelenlegi gazdasági aktivitás

A „jelenlegi gazdasági aktivitás” egy személy adott gazdasági tevékenységhez fűződő jelenlegi kapcsolata, egyhetes referencia-időszak alapján, ami lehet egy adott, nemrégi, meghatározott naptári hét vagy a legutóbbi teljes naptári hét vagy a megszámlálást megelőző utolsó hét nap.

A „jelenleg gazdaságilag aktív népesség” valamennyi olyan személyt magában foglal, akik teljesítik a foglalkoztatottak vagy a munkanélküliek közötti szerepeltetés kritériumait.

„Foglalkoztatott” minden olyan személy, aki betöltötte a 15. életévét, és a referenciahét idején

a)	legalább egy óra munkát végzett készpénzben vagy természetben kifizetett bér vagy haszon ellenében, vagy

b)	ideiglenesen távol van vagy egy olyan munkakörből, amelyben már dolgozott, és amelyhez formális jogviszony köti, vagy pedig egyéni vállalkozói tevékenységéből.

Az ideiglenesen távol lévő munkavállalókat fizetett foglalkoztatottaknak tekintik, amennyiben formális munkaviszonnyal rendelkeznek. Az említett ideiglenes távollét okai a következők lehetnek:

a)	betegség vagy sérülés; vagy

b)	szabadság vagy szünet; vagy

c)	sztrájk vagy kizárás; vagy

d)	oktatási vagy képzési szabadság; vagy

e)	szülési vagy szülői szabadság; vagy

f)	a gazdasági tevékenység visszaesése; vagy

g)	a munka ideiglenes leállítása vagy felfüggesztése kedvezőtlen időjárás, mechanikus vagy elektromos meghibásodás, nyersanyag- vagy üzemanyaghiány és hasonló okok miatt; vagy

h)	egyéb ideiglenes távollét szabadság jogcímén vagy anélkül.

A formális munkaviszony az alábbi kritériumok közül egy vagy több teljesülése esetén állapítható meg:

a)	bér vagy fizetés folyamatos kifizetése; vagy

b)	arra vonatkozó biztosíték, hogy az ideiglenes helyzet megszűnésével a személy visszatérhet munkakörébe vagy megállapodás a visszatérés időpontjáról; vagy

c)	a munkából való távollét eltelt időtartama, amely adott esetben az az időtartam, amelyre a munkavállaló ellentételezést kap anélkül, hogy más munkát köteles lenne elvállalni.

Az egyéni vállalkozókat (a kisegítő családtagok kivételével) „foglalkoztatott”-nak tekintik, ha a referenciahét folyamán ilyen minőségben munkát végeznek, vagy ha ideiglenesen távol vannak a munkából, és vállalkozásuk ez idő alatt továbbra is fennáll.

A kisegítő családtagok „foglalkoztatott”-nak minősülnek, ha a referenciahét folyamán ilyen minőségben munkát végeznek.

„Munkanélküli” minden olyan személy, aki betöltötte a 15. életévét, és

a)	a referenciahét idején „nincs munkája”, vagyis nincs fizetett munkaviszonyban és nem is egyéni vállalkozó; és

b)	a referenciahét idején és az azt követő két hetes időszakban „jelenleg munkaképes”, vagyis rendelkezésre áll fizetett munkaviszony vagy egyéni vállalkozás céljából; és

c)	a referenciahéttel végződő négy héten belül „munkát keres”, vagyis lépéseket tett kifejezetten abból a célból, hogy fizetett munkát találjon vagy egyéni vállalkozóvá váljon.

A „gazdaságilag jelenleg nem aktív” kategóriába a gazdasági aktivitás tekintetében nemzeti szinten meghatározott alsó korhatárt el nem érő személyek tartoznak.

Az egyes személyek egyetlen gazdasági aktivitáshoz történő besorolása érdekében a „foglalkoztatott” státusz élvez elsőbbséget a „munkanélküli” státusszal szemben, és a „munkanélküli” státusz a „gazdaságilag nem aktív” státusszal szemben.

Jelenlegi gazdasági aktivitás				CAS.L.	CAS.H.
0.	Összesen			0.	0.
1.	Gazdaságilag jelenleg aktív			1.	1.
	1.1.	Foglalkoztatott		1.1.	1.1.
	1.2.	Munkanélküli		1.2.	1.2.
		1.2.1.	Munkanélküli, korábban munkaviszonyban		1.2.1.
		1.2.2.	Munkanélküli, korábban nem volt munkaviszonya		1.2.2.
2.	Gazdaságilag jelenleg nem aktív			2.	2.
	2.1.	A gazdasági aktivitás tekintetében nemzeti szinten meghatározott alsó korhatárt el nem érő személyek			2.1.
	2.2.	Nyugdíjban vagy tőkejövedelemben részesülők			2.2.
	2.3.	Hallgatók (gazdaságilag nem aktívak)			2.3.
	2.4.	Háztartásbeliek és egyéb személyek			2.4.
		2.4.1.	Háztartásbeliek (választható)		2.4.1.
		2.4.2.	Egyéb személyek (választható)		2.4.2.
3.	Nincs adat			3.	3.

A „Jelenlegi gazdasági aktivitás” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Az egyes gazdaságilag jelenleg nem aktív személyek egyetlen aktivitási kategóriába történő besorolása érdekében „a gazdasági aktivitás tekintetében nemzeti szinten meghatározott alsó korhatárt el nem érő személyek” kategória élvez elsőbbséget a „nyugdíjban vagy tőkejövedelemben részesülők” kategóriával szemben, a „nyugdíjban vagy tőkejövedelemben részesülők” kategória a „hallgatók (gazdaságilag nem aktívak)” kategóriával szemben, és a „hallgatók (gazdaságilag nem aktívak)” kategória a „háztartásbeliek és egyéb személyek” kategóriával szemben.

A „hallgatók (gazdaságilag nem aktívak)” (CAS.H.2.3.) kategória ilyen módon nem foglal magában olyan közép- és felsőoktatásban részt vevő tanulókat és hallgatókat, akik

—	elérték a gazdasági aktivitás vagy a fentiek tekintetében nemzeti szinten meghatározott alsó korhatárt, és

—	gazdaságilag nem aktívak, és

—	nem részesülnek nyugdíjban vagy tőkejövedelemben.

Jellemző: Foglalkozás

A „foglalkozás” kifejezés egy munkakör keretében végzett munka jellegére utal. A „munka jellege” a fontosabb munkavégzési feladatok és kötelezettségek útján írható le.

Az egyes személyek „Foglalkozás”, „Nemzetgazdasági ág” és „Foglalkozási viszony” jellemzők szerinti bontásba történő besorolása ugyanazon munkakör alapján történik. Az egynél több munkakört betöltő személyeket a fő munkakörük alapján sorolják adott foglalkozáshoz, és ezt a munkakört a következők szerint állapítják meg:

1.	a munkakörben eltöltött idő, vagy ha ez nem meghatározható,

2.	a kapott jövedelem.

Foglalkozás		OCC.
0.	Összesen	0.
1.	Vezetők	1.
2.	Szakemberek	2.
3.	Technikusok és szakmai asszisztensek	3.
4.	Adminisztratív támogatást nyújtó munkavállalók	4.
5.	Szolgáltatást nyújtó és értékesítést végző munkavállalók	5.
6.	Szakképzett mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati munkavállalók	6.
7.	Kézművesek és hasonló szakipari munkavállalók	7.
8.	Létesítmény-üzemeltetők és gépkezelők, továbbá összeszerelők	8.
9.	Alacsonyabb szakképesítést igénylő foglalkozások	9.
10.	A fegyveres erőkkel kapcsolatos foglalkozások	10.
11.	Nincs adat	11.
12.	Nem alkalmazandó	12.

A „Foglalkozás” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Azokat a 15. életévüket betöltött személyeket, akik

—	a referenciahéten foglalkoztatottak voltak, vagy

—	a referenciahéten munkanélküliek voltak, azonban korábban már volt munkaviszonyuk,

az OCC.1–OCC.11. kategóriák közül csak egybe sorolják be, a legutóbbi munkaviszonyukban betöltött foglalkozásnak megfelelően. A „Foglalkozás” bontás OCC.1–OCC.10. kategóriái az ISCO-08 (COM) osztályozás tíz fő csoportját sorolják fel.

Amennyiben a 2011. január 1-jén hatályos ISCO (COM) osztályozás kategóriáinak megnevezése eltér az OCC.1–OCC.10. kategóriákban szereplőktől, a 2011. január 1-jén hatályos ISCO (COM) osztályozás kategóriáinak a megnevezését kell alkalmazni.

A 15. életévüket még nem betöltött személyeket és azokat a 15. életévüket betöltött személyeket, akik

—	a referenciahéten nem voltak foglalkoztatottak, vagy

—	munkanélküliek, és korábban sohasem dolgoztak (azaz sohasem voltak foglalkoztatottak),

a „Nem alkalmazandó” (OCC.12.) kategóriába kell besorolni.

Jellemző: Nemzetgazdasági ág

A „nemzetgazdasági ág” azon létesítmény vagy hasonló gazdasági egység termelési vagy tevékenységi típusát jelenti, amelyben a gazdaságilag jelenleg aktív személy ellátja munkakörét. Azon személyek esetében, akiket egy bizonyos vállalkozás vesz fel és foglalkoztat, azonban akik tényleges munkahelye másik vállalkozásnál van („kölcsönzött munkavállalók”, „kirendelt munkavállalók”), jelentést kell tenni a tényleges munkavégzés helye szerinti létesítmény vagy hasonló gazdasági egység nemzetgazdasági ág szerinti besorolásáról.

Az egyes személyek „Foglalkozás”, „Nemzetgazdasági ág” és „Foglalkozási viszony” jellemzők szerinti bontásba történő besorolása ugyanazon munkakör alapján történik. Az egynél több munkakört betöltő személyeket a fő munkakörük alapján sorolják adott nemzetgazdasági ághoz, és ezt a munkakört a következők szerint állapítják meg:

—	a munkakörben eltöltött idő, vagy ha ez nem meghatározható,

—	a kapott jövedelem.

Nemzetgazdasági ág			IND.L.	IND.H.
0.	Összesen		0.	0.
1.	Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat		1.	1.
2.	Feldolgozóipar, bányászat és kőfejtés és egyéb ipar		2.	2.
	2.1.	Bányászat és kőfejtés		2.1.
	2.2.	Feldolgozóipar		2.2.
	2.3.	Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás		2.3.
	2.4.	Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés		2.4.
3.	Építőipar		3.	3.
4.	Nagy- és kiskereskedelem, szállítás és raktározás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás		4.	4.
	4.1.	Nagy- és kiskereskedelem, gépjárművek és motorkerékpárok javítása		4.1.
	4.2.	Szállítás és raktározás		4.2.
	4.3.	Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás		4.3.
5.	Információ és kommunikáció		5.	5.
6.	Pénzügyi, biztosítási tevékenység		6.	6.
7.	Ingatlanügyletek		7.	7.
8.	Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások		8.	8.
	8.1.	Szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek		8.1.
	8.2.	Adminisztratív tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások		8.2.
9.	Közigazgatás, védelem, oktatás, humán-egészségügyi, szociális ellátás		9.	9.
	9.1.	Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás		9.1.
	9.2.	Oktatás		9.2.
	9.3.	Humán-egészségügyi, szociális ellátás		9.3.
10.	Egyéb szolgáltatás		10.	10.
	10.1.	Művészet, szórakoztatás, szabadidő		10.1.
	10.2.	Egyéb szolgáltatás		10.2.
	10.3.	Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra		10.3.
	10.4.	Területen kívüli szervezetek, testületek		10.4.
11.	Nincs adat		11.	11.
12.	Nem alkalmazandó		12.	12.

A „Nemzetgazdasági ág” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Azokat a 15. életévüket betöltött személyeket, akik

—	a referenciahéten foglalkoztatottak voltak, vagy

—	a referenciahéten munkanélküliek voltak, azonban korábban már volt munkaviszonyuk,

az IND.L.1–IND.L.10., illetve az IND.H.1–IND.H.10.4. kategóriákba sorolják be, a legutóbbi munkaviszonyukban betöltött foglalkozásnak megfelelően. A „Nemzetgazdasági ág” bontás IND.H.1–IND.H.10.4. kategóriáiban a NACE Rev. 2 osztályozásának 21 nemzetgazdasági ága és a megfelelő összesítések kerülnek felsorolásra.

Amennyiben a 2011. január 1-jén hatályos NACE nómenklatúra kategóriáinak megnevezése eltér a „Nemzetgazdasági ág” bontásban felsoroltaktól, a 2011. január 1-jén hatályos NACE nómenklatúra megnevezéseit kell alkalmazni.

A 15. életévüket még nem betöltött személyeket és azokat a 15. életévüket betöltött személyeket, akik

—	a referenciahéten nem voltak foglalkoztatottak, vagy

—	munkanélküliek, és korábban sohasem dolgoztak (azaz sohasem voltak foglalkoztatottak),

a „Nem alkalmazandó” (IND.L.12., IND.H.12.) kategóriába kell besorolni.

Jellemző: Foglalkozási viszony

A „munkavállaló” olyan személy, aki „fizetett munkaviszonyban” lát el egy munkakört, tehát munkakörével kapcsolatosan kifejezett vagy hallgatólagos munkaszerződés alapján olyan alapilletményben részesül, amelynek összege független azon gazdasági egység bevételétől, amelynél dolgozik (ez a gazdasági egység lehet vállalkozás, nonprofit intézmény, kormányzati szerv vagy háztartás). A „fizetett munkaviszonyban” munkakört ellátó személyek illetmény gyanánt jellemzően bért és fizetést kapnak, azonban részesülhetnek értékesítési jutalékban, teljesítménybérben, jutalomban, illetve fizetésüket természetben is megkaphatják, élelmiszer, lakhatás vagy képzés formájában. A munkavállaló által használt néhány vagy valamennyi eszköz, termelő berendezés, információs rendszer és/vagy létesítmény tulajdonosa más személy is lehet, és a munkavállaló a tulajdonos(ok) vagy a tulajdonos(ok) által foglalkoztatott személyek közvetlen felügyelete alatt vagy az általuk meghatározott szigorú iránymutatások szerint végezheti munkáját.

A „munkaadó” olyan személy, aki egyedül vagy néhány üzleti partnerrel együtt „egyéni vállalkozó”, és ebben a minőségében (a referenciahetet is ideértve) folyamatosan egy vagy több személyt foglalkoztat mint munkavállaló(ka)t. A vállalkozással kapcsolatos működési döntéseket a munkaadó hozza meg, illetve delegálja, ugyanakkor azonban a vállalkozás megfelelő működéséért felelős marad.

Ha az említett személy egyszerre munkaadó és munkavállaló, akkor csak egy csoportba sorolható be, a következők alapján:

—	a munkakörben eltöltött idő, vagy ha ez nem meghatározható,

—	a kapott jövedelem.

Az „önfoglalkoztató” olyan személy, aki egyedül vagy néhány üzleti partnerrel együtt „egyéni vállalkozó”, és ebben a minőségében nem foglalkoztat (a referenciahetet is ideértve) folyamatosan munkavállalókat.

A „kisegítő családtag” olyan személy, aki

—	egy vele rokonságban álló és egyazon háztartásban élő személy által működtetett, piacorientált létesítményben „egyéni vállalkozás”-nak minősülő munkakört tölt be, és

—	nem tekinthető üzleti partnernek (vagyis munkaadónak vagy önfoglalkoztatónak), mivel a létesítmény működésével kapcsolatos elkötelezettségének mértéke a munkaidő vagy a nemzeti feltételek szerint meghatározandó tényezők tekintetében nem mérhető a létesítmény vezetője elkötelezettségének mértékéhez.

A „termelőszövetkezet tagja” olyan személy, aki egy olyan szövetkezeti formában működő létesítményben „egyéni vállalkozó”, amelyben minden egyes tag egyforma jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik a termelés, az értékesítés és/vagy egyéb munkák megszervezésének, a beruházásoknak és a bevétel tagok közötti elosztásának a meghatározásában.

Az egyes személyek „Foglalkozás”, „Nemzetgazdasági ág” és „Foglalkozási viszony” jellemzők szerinti bontásba történő besorolása ugyanazon munkakör alapján történik. Az egynél több munkakört betöltő személyeket a fő munkakörük alapján sorolják adott foglalkozási viszonyhoz, és ezt a munkakört a következők szerint állapítják meg:

—	a munkakörben eltöltött idő, vagy ha ez nem meghatározható,

—	a kapott jövedelem.

Foglalkozási viszony			SIE.
0.	Összesen		0.
1.	Munkavállalók		1.
2.	Munkaadók		2.
3.	Önfoglalkoztatók		3.
4.	Egyéb („kisegítő családtagok” és „termelői szövetkezetek tagjai”)		4.
	4.1.	Kisegítő családtagok (választható)	4.1.
	4.2.	Termelői szövetkezetek tagjai (választható)	4.2.
5.	Nincs adat		5.
6.	Nem alkalmazandó		6.

A „Foglalkozási viszony” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Azokat a 15. életévüket betöltött személyeket, akik

—	a referenciahéten foglalkoztatottak voltak, vagy

—	a referenciahéten munkanélküliek voltak, azonban korábban már volt munkaviszonyuk,

az SIE.1–SIE.5. kategóriák közül csak egybe sorolják be, a legutóbbi foglalkozási viszonyuknak megfelelően.

A 15. életévüket még nem betöltött személyeket és azokat a 15. életévüket betöltött személyeket, akik

—	a referenciahéten nem voltak foglalkoztatottak, vagy

—	munkanélküliek, és korábban sohasem dolgoztak (azaz sohasem voltak foglalkoztatottak),

a „Nem alkalmazandó” (SIE.6.) kategóriába kell besorolni.

Jellemző: Iskolai végzettség

Az iskolai végzettség az oktatás helye szerinti ország oktatási rendszerében sikeresen megszerzett legmagasabb szintű végzettség. Minden olyan oktatást figyelembe kell venni, amely egy adott végzettség megszerzését illetően fontos, még akkor is, ha azt iskolán és egyetemen kívül nyújtották.

Iskolai végzettség (legmagasabb szint)		EDU.
0.	Összesen	0.
1.	Nem formális oktatás	1.
2.	ISCED 1. szint: Alapfokú oktatás	2.
3.	ISCED 2. szint: Alsó középfokú oktatás	3.
4.	ISCED 3. szint: Felső középfokú oktatás	4.
5.	ISCED 4. szint: Poszt-szekunder nem felsőfokú oktatás	5.
6.	ISCED 5. szint: A felsőfokú oktatás első szakasza	6.
7.	ISCED 6. szint: A felsőfokú oktatás második szakasza	7.
8.	Nincs adat (15. életévüket betöltött személyek esetében)	8.
9.	Nem alkalmazandó (15. életévüket be nem töltött személyek esetében)	9.

Az „Iskolai végzettség (legmagasabb szint)” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

A 15. életévüket betöltött személyeket az EDU.1–EDU.8. kategóriák közül csak egybe sorolják be, legmagasabb iskolai végzettségüknek megfelelően. A 15. életévüket be nem töltött személyeket a „Nem alkalmazandó” (EDU.9.) kategóriába kell besorolni.

Amennyiben a 2011. január 1-jén hatályos ISCED osztályozás kategóriáinak megnevezése eltér az EDU.2–EDU.7. kategóriákban szereplőktől, a 2011. január 1-jén hatályos ISCED osztályozás kategóriáinak a megnevezését kell alkalmazni.

Jellemző: Születési hely/ország

A „születési hely”-re vonatkozóan gyűjtött információk alapja az anya születéskori szokásos lakóhelye, vagy ha ez az adat nem áll rendelkezésre, akkor a születési hely.

A születési hely szerinti országra vonatkozó információkat a 2011. január 1-jén fennálló nemzetközi határok alapján gyűjtik.

Az „EU-tagállam” olyan ország, amely 2011. január 1-jén tagja az Európai Uniónak.

Születési hely/ország					POB.L.	POB.M.	POB.H.
0.	Összesen				0.	0.	0.
1.	A születés helye a jelentéstevő országban van				1.	1.	1.
2.	A születés helye a jelentéstevő országtól eltérő országban van				2.	2.	2.
	2.1.	Más EU-tagállam			2.1.	2.1.	2.1.
		2.1.01.	Belgium				2.1.01.
		2.1.02.	Bulgária				2.1.02.
		2.1.03.	Csehország				2.1.03.
		2.1.04.	Dánia				2.1.04.
		2.1.05.	Németország				2.1.05.
		2.1.06.	Észtország				2.1.06.
		2.1.07.	Írország				2.1.07.
		2.1.08.	Görögország				2.1.08.
		2.1.09.	Spanyolország				2.1.09.
		2.1.10.	Franciaország				2.1.10.
		2.1.11.	Olaszország				2.1.11.
		2.1.12.	Ciprus				2.1.12.
		2.1.13.	Lettország				2.1.13.
		2.1.14.	Litvánia				2.1.14.
		2.1.15.	Luxemburg				2.1.15.
		2.1.16.	Magyarország				2.1.16.
		2.1.17.	Málta				2.1.17.
		2.1.18.	Hollandia				2.1.18.
		2.1.19.	Ausztria				2.1.19.
		2.1.20.	Lengyelország				2.1.20.
		2.1.21.	Portugália				2.1.21.
		2.1.22.	Románia				2.1.22.
		2.1.23.	Szlovénia				2.1.23.
		2.1.24.	Szlovákia				2.1.24.
		2.1.25.	Finnország				2.1.25.
		2.1.26.	Svédország				2.1.26.
		2.1.27.	Egyesült Királyság				2.1.27.
	2.2.	Az EU-n kívül			2.2.	2.2.	2.2.
		2.2.1.	Az EU-n kívül, de Európa egyéb területén			2.2.1.	2.2.1.
			2.2.1.01.	Albánia			2.2.1.01.
			2.2.1.02.	Andorra			2.2.1.02.
			2.2.1.03.	Belarusz			2.2.1.03.
			2.2.1.04.	Horvátország			2.2.1.04.
			2.2.1.05.	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (3)			2.2.1.05.
			2.2.1.06.	Gibraltár			2.2.1.06.
			2.2.1.07.	Guernsey			2.2.1.07.
			2.2.1.08.	Izland			2.2.1.08.
			2.2.1.09.	Man-sziget			2.2.1.09.
			2.2.1.10.	Jersey			2.2.1.10.
			2.2.1.11.	Koszovó (az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/99. számú állásfoglalása)			2.2.1.11.
			2.2.1.12.	Liechtenstein			2.2.1.12.
			2.2.1.13.	Moldova			2.2.1.13.
			2.2.1.14.	Monaco			2.2.1.14.
			2.2.1.15.	Montenegró			2.2.1.15.
			2.2.1.16.	Norvégia			2.2.1.16.
			2.2.1.17.	Bosznia és Hercegovina			2.2.1.17.
			2.2.1.18.	Orosz Föderáció			2.2.1.18
			2.2.1.19.	San Marino			2.2.1.19.
			2.2.1.20.	Sark			2.2.1.20.
			2.2.1.21.	Szerbia			2.2.1.21.
			2.2.1.22.	Svájc			2.2.1.22.
			2.2.1.23.	Ukrajna			2.2.1.23.
			2.2.1.24.	Vatikánváros			2.2.1.24.
			2.2.1.25.	Feröer-szigetek			2.2.1.25.
		2.2.2.	Afrika			2.2.2.	2.2.2.
			2.2.2.01.	Algéria			2.2.2.01.
			2.2.2.02.	Angola			2.2.2.02.
			2.2.2.03.	Benin			2.2.2.03.
			2.2.2.04.	Botswana			2.2.2.04.
			2.2.2.05.	Burkina Faso			2.2.2.05.
			2.2.2.06.	Burundi			2.2.2.06.
			2.2.2.07.	Kamerun			2.2.2.07.
			2.2.2.08.	Zöld-foki Szigetek			2.2.2.08.
			2.2.2.09.	Közép-afrikai Köztársaság			2.2.2.09.
			2.2.2.10.	Csád			2.2.2.10.
			2.2.2.11.	Comore-szigetek			2.2.2.11.
			2.2.2.12.	Kongó			2.2.2.12.
			2.2.2.13.	Elefántcsontpart			2.2.2.13.
			2.2.2.14.	Kongói Demokratikus Köztársaság			2.2.2.14.
			2.2.2.15.	Dzsibuti			2.2.2.15.
			2.2.2.16.	Egyiptom			2.2.2.16.
			2.2.2.17.	Egyenlítői-Guinea			2.2.2.17.
			2.2.2.18.	Eritrea			2.2.2.18.
			2.2.2.19.	Etiópia			2.2.2.19.
			2.2.2.20.	Gabon			2.2.2.20.
			2.2.2.21.	Gambia			2.2.2.21.
			2.2.2.22.	Ghána			2.2.2.22.
			2.2.2.23.	Guinea			2.2.2.23.
			2.2.2.24.	Bissau-Guinea			2.2.2.24.
			2.2.2.25.	Kenya			2.2.2.25.
			2.2.2.26.	Lesotho			2.2.2.26.
			2.2.2.27.	Libéria			2.2.2.27.
			2.2.2.28.	Líbia			2.2.2.28.
			2.2.2.29.	Madagaszkár			2.2.2.29.
			2.2.2.30.	Malawi			2.2.2.30.
			2.2.2.31.	Mali			2.2.2.31.
			2.2.2.32.	Mauritánia			2.2.2.32.
			2.2.2.33.	Mauritius			2.2.2.33.
			2.2.2.34.	Mayotte			2.2.2.34.
			2.2.2.35.	Marokkó			2.2.2.35.
			2.2.2.36.	Mozambik			2.2.2.36.
			2.2.2.37.	Namíbia			2.2.2.37.
			2.2.2.38.	Niger			2.2.2.38.
			2.2.2.39.	Nigéria			2.2.2.39.
			2.2.2.40.	Ruanda			2.2.2.40.
			2.2.2.41.	Szent Ilona			2.2.2.41.
			2.2.2.42.	São Tomé és Príncipe			2.2.2.42.
			2.2.2.43.	Szenegál			2.2.2.43.
			2.2.2.44.	Seychelle-szigetek			2.2.2.44.
			2.2.2.45.	Sierra Leone			2.2.2.45.
			2.2.2.46.	Szomália			2.2.2.46.
			2.2.2.47.	Dél-Afrika			2.2.2.47.
			2.2.2.48.	Szudán			2.2.2.48.
			2.2.2.49.	Szváziföld			2.2.2.49.
			2.2.2.50.	Togó			2.2.2.50.
			2.2.2.51.	Tunézia			2.2.2.51.
			2.2.2.52.	Uganda			2.2.2.52.
			2.2.2.53.	Tanzánia			2.2.2.53.
			2.2.2.54.	Zambia			2.2.2.54.
			2.2.2.55.	Zimbabwe			2.2.2.55.
		2.2.3.	Karib-szigetek, Dél- és Közép-Amerika			2.2.3.	2.2.3.
			2.2.3.01.	Anguilla			2.2.3.01.
			2.2.3.02.	Antigua és Barbuda			2.2.3.02.
			2.2.3.03.	Argentína			2.2.3.03.
			2.2.3.04.	Aruba			2.2.3.04.
			2.2.3.05.	Bahama-szigetek			2.2.3.05.
			2.2.3.06.	Barbados			2.2.3.06.
			2.2.3.07.	Belize			2.2.3.07.
			2.2.3.08.	Bermuda			2.2.3.08.
			2.2.3.09.	Bolívia			2.2.3.09.
			2.2.3.10.	Brazília			2.2.3.10.
			2.2.3.11.	Brit-Virgin-szigetek			2.2.3.11.
			2.2.3.12.	Kajmán-szigetek			2.2.3.12.
			2.2.3.13.	Chile			2.2.3.13.
			2.2.3.14.	Kolumbia			2.2.3.14.
			2.2.3.15.	Costa Rica			2.2.3.15.
			2.2.3.16.	Kuba			2.2.3.16.
			2.2.3.17.	Dominika			2.2.3.17.
			2.2.3.18.	Dominikai Köztársaság			2.2.3.18.
			2.2.3.19.	Ecuador			2.2.3.19.
			2.2.3.20.	El Salvador			2.2.3.20.
			2.2.3.21.	Falkland-szigetek (Malvinas)			2.2.3.21.
			2.2.3.22.	Francia Déli Területek			2.2.3.22.
			2.2.3.23.	Grenada			2.2.3.23.
			2.2.3.24.	Guatemala			2.2.3.24.
			2.2.3.25.	Guyana			2.2.3.25.
			2.2.3.26.	Haiti			2.2.3.26.
			2.2.3.27.	Honduras			2.2.3.27.
			2.2.3.28.	Jamaica			2.2.3.28.
			2.2.3.29.	Mexikó			2.2.3.29.
			2.2.3.30.	Montserrat			2.2.3.30.
			2.2.3.31.	Holland Antillák			2.2.3.31.
			2.2.3.32.	Nicaragua			2.2.3.32.
			2.2.3.33.	Panama			2.2.3.33.
			2.2.3.34.	Paraguay			2.2.3.34.
			2.2.3.35.	Peru			2.2.3.35.
			2.2.3.36.	Saint Barthelemy			2.2.3.36.
			2.2.3.37.	Saint Kitts és Nevis			2.2.3.37.
			2.2.3.38.	Saint Lucia			2.2.3.38.
			2.2.3.39.	Saint Martin			2.2.3.39.
			2.2.3.40.	Saint-Pierre és Miquelon			2.2.3.40.
			2.2.3.41.	Saint Vincent és Grenadine-szigetek			2.2.3.41.
			2.2.3.42.	Suriname			2.2.3.42.
			2.2.3.43.	Trinidad és Tobago			2.2.3.43.
			2.2.3.44.	Turks- és Caicos-szigetek			2.2.3.44.
			2.2.3.45.	Uruguay			2.2.3.45.
			2.2.3.46.	Venezuela			2.2.3.46.
		2.2.4.	Észak-Amerika			2.2.4.	2.2.4.
			2.2.4.01.	Kanada			2.2.4.01.
			2.2.4.02.	Grönland			2.2.4.02.
			2.2.4.03.	Amerikai Egyesült Államok			2.2.4.03.
		2.2.5.	Ázsia			2.2.5.	2.2.5.
			2.2.5.01.	Afganisztán			2.2.5.01.
			2.2.5.02.	Örményország			2.2.5.02.
			2.2.5.03.	Azerbajdzsán			2.2.5.03.
			2.2.5.04.	Bahrein			2.2.5.04.
			2.2.5.05.	Banglades			2.2.5.05.
			2.2.5.06.	Bhután			2.2.5.06.
			2.2.5.07.	Brunei			2.2.5.07.
			2.2.5.08.	Kambodzsa			2.2.5.08.
			2.2.5.09.	Kína			2.2.5.09.
			2.2.5.10.	Grúzia			2.2.5.10.
			2.2.5.11.	India			2.2.5.11.
			2.2.5.12.	Indonézia			2.2.5.12.
			2.2.5.13.	Irak			2.2.5.13.
			2.2.5.14.	Irán			2.2.5.14.
			2.2.5.15.	Izrael			2.2.5.15.
			2.2.5.16.	Japán			2.2.5.16.
			2.2.5.17.	Jordánia			2.2.5.17.
			2.2.5.18.	Kazahsztán			2.2.5.18.
			2.2.5.19.	Észak-Korea			2.2.5.19.
			2.2.5.20.	Dél-Korea			2.2.5.20.
			2.2.5.21.	Kuvait			2.2.5.21.
			2.2.5.22.	Kirgizisztán			2.2.5.22.
			2.2.5.23.	Laosz			2.2.5.23.
			2.2.5.24.	Libanon			2.2.5.24.
			2.2.5.25.	Malajzia			2.2.5.25.
			2.2.5.26.	Maldív-szigetek			2.2.5.26.
			2.2.5.27.	Mongólia			2.2.5.27.
			2.2.5.28.	Mianmar			2.2.5.28.
			2.2.5.29.	Nepál			2.2.5.29.
			2.2.5.30.	Omán			2.2.5.30.
			2.2.5.31.	Pakisztán			2.2.5.31.
			2.2.5.32.	Fülöp-szigetek			2.2.5.32.
			2.2.5.33.	Katar			2.2.5.33.
			2.2.5.34.	Szaúd-Arábia			2.2.5.34.
			2.2.5.35.	Szingapúr			2.2.5.35.
			2.2.5.36.	Srí Lanka			2.2.5.36.
			2.2.5.37.	Szíria			2.2.5.37.
			2.2.5.38.	Tajvan, Kína tartománya			2.2.5.38.
			2.2.5.39.	Tádzsikisztán			2.2.5.39.
			2.2.5.40.	Thaiföld			2.2.5.40.
			2.2.5.41.	Kelet-Timor			2.2.5.41.
			2.2.5.42.	Törökország			2.2.5.42.
			2.2.5.43.	Türkmenisztán			2.2.5.43.
			2.2.5.44.	Egyesült Arab Emírségek			2.2.5.44.
			2.2.5.45.	Üzbegisztán			2.2.5.45.
			2.2.5.46.	Vietnam			2.2.5.46.
			2.2.5.47.	Jemen			2.2.5.47.
		2.2.6.	Óceánia			2.2.6.	2.2.6.
			2.2.6.01.	Ausztrália			2.2.6.01.
			2.2.6.02.	Mikronéziai Szövetségi Államok			2.2.6.02.
			2.2.6.03.	Fidzsi-szigetek			2.2.6.03.
			2.2.6.04.	Francia Polinézia			2.2.6.04.
			2.2.6.05.	Kiribati			2.2.6.05.
			2.2.6.06.	Marshall-szigetek			2.2.6.06.
			2.2.6.07.	Nauru			2.2.6.07.
			2.2.6.08.	Új-Kaledónia			2.2.6.08.
			2.2.6.09.	Új-Zéland			2.2.6.09.
			2.2.6.10.	Palau			2.2.6.10.
			2.2.6.11.	Pápua Új-Guinea			2.2.6.11.
			2.2.6.12.	Szamoa			2.2.6.12.
			2.2.6.13.	Salamon-szigetek			2.2.6.13.
			2.2.6.14.	Tonga			2.2.6.14.
			2.2.6.15.	Tuvalu			2.2.6.15.
			2.2.6.16.	Pitcairn-szigetek			2.2.6.16.
			2.2.6.17.	Vanuatu			2.2.6.17.
			2.2.6.18.	Wallis és Futuna			2.2.6.18.
3.	Egyéb				3.	3.	3.
	3.1.	A jelenlegi határok alapján nem besorolható információ				3.1.	3.1.
		3.1.01.	Csehszlovákia (választható)				3.1.01.
		3.1.02.	Szovjetunió (választható)				3.1.02.
		3.1.03.	Jugoszlávia (választható)				3.1.03.
		3.1.04.	Egyéb földrajzi egység (választható)				3.1.04.
	3.2.	Országokon kívül (választható)				3.2.	3.2.
4.	Nincs adat				4.	4.	4.

„A munkahely települése” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Az országok „Születési hely/ország” bontásban szereplő felsorolása csak statisztikai célokra alkalmazandó.

Az EU-tagállamnak minősülő jelentéstevő országok esetében a „Más EU-tagállam” (POB.H.2.1.) kategórián belül az adott tagállamra utaló alkategória nem alkalmazandó. Az EU-tagállamnak nem minősülő jelentéstevő országok esetében a „Más EU-tagállam” (POB.L.2.1., POB.M.2.1., POB.H.2.1.) kategória helyett az „EU-tagállam” kategóriát kell alkalmazni.

„A jelenlegi határok alapján nem besorolható információ” (POB.M.3.1., POB.H.3.1.) kategória olyan személyeket érint, akik esetében a születési hely szerinti ország a születés idején fennállt, a nép- és lakásszámláláskor azonban már nem, és akiket egyetlen létező országhoz sem lehet sorolni a nép- és lakásszámlálás idején, vagyis a jelenlegi határok alapján.

Az „Országokon kívül” (POB.M.3.2, POB.H.3.2.) kategória olyan személyekre vonatkozik, akik esetében az anya születéskori szokásos lakóhelye ismeretlen, és akik országhatárokon kívül, pl. tengeren vagy levegőben születtek.

Jellemző: Állampolgárság

Az állampolgárság egy egyén és állama közötti sajátos jogi kötelék, amely születés vagy honosítás útján szerezhető, nyilatkozat, döntés, házasságkötés vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározott egyéb lehetőség útján.

A két vagy több állampolgársággal rendelkező személyeket egyetlen országhoz kell besorolni, amelyet a következő sorrendet követve kell meghatározni:

1.	jelentéstevő ország; vagy

2.	amennyiben a személy nem a jelentéstevő ország állampolgára: más EU-tagállam; vagy

3.	amennyiben a személy nem egy másik EU-tagállam állampolgára: az Európai Unión kívüli másik ország.

Ha kettős állampolgárság esetén mindkét érintett ország az Európai Unió tagja, ám egyik sem a jelentéstevő ország, a tagállamok döntenek arról, hogy az érintett személyt melyikhez sorolják.

Az „EU-tagállam” olyan ország, amely 2011. január 1-jén tagja az Európai Uniónak.

Állampolgárság					COC.L.	COC.M.	COC.H.
0.	Összesen				0.	0.	0.
1.	A jelentéstevő ország szerinti állampolgárság				1.	1.	1.
2.	Nem a jelentéstevő ország szerinti állampolgárság				2.	2.	2.
	2.1.	Nem a jelentéstevő ország, hanem másik EU-tagállam szerinti állampolgárság			2.1.	2.1.	2.1.
		2.1.01.	Belgium				2.1.01.
		2.1.02.	Bulgária				2.1.02.
		2.1.03.	Csehország				2.1.03.
		2.1.04.	Dánia				2.1.04.
		2.1.05.	Németország				2.1.05.
		2.1.06.	Észtország				2.1.06.
		2.1.07.	Írország				2.1.07.
		2.1.08.	Görögország				2.1.08.
		2.1.09.	Spanyolország				2.1.09.
		2.1.10.	Franciaország				2.1.10.
		2.1.11.	Olaszország				2.1.11.
		2.1.12.	Ciprus				2.1.12.
		2.1.13.	Lettország				2.1.13.
		2.1.14.	Litvánia				2.1.14.
		2.1.15.	Luxemburg				2.1.15.
		2.1.16.	Magyarország				2.1.16.
		2.1.17.	Málta				2.1.17.
		2.1.18.	Hollandia				2.1.18.
		2.1.19.	Ausztria				2.1.19.
		2.1.20.	Lengyelország				2.1.20.
		2.1.21.	Portugália				2.1.21.
		2.1.22.	Románia				2.1.22.
		2.1.23.	Szlovénia				2.1.23.
		2.1.24.	Szlovákia				2.1.24.
		2.1.25.	Finnország				2.1.25.
		2.1.26.	Svédország				2.1.26.
		2.1.27.	Egyesült Királyság				2.1.27.
	2.2.	Nem EU-tagállam állampolgársága			2.2.	2.2.	2.2.
		2.2.1.	Más európai ország			2.2.1.	2.2.1.
			2.2.1.01.	Albánia			2.2.1.01.
			2.2.1.02.	Andorra			2.2.1.02.
			2.2.1.03.	Belarusz			2.2.1.03.
			2.2.1.04.	Horvátország			2.2.1.04.
			2.2.1.05.	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (4)			2.2.1.05.
			2.2.1.06.	nem használt			2.2.1.06.
			2.2.1.07.	Guernsey			2.2.1.07.
			2.2.1.08.	Izland			2.2.1.08.
			2.2.1.09.	Man-sziget			2.2.1.09.
			2.2.1.10.	Jersey			2.2.1.10.
			2.2.1.11.	nem használt			2.2.1.11.
			2.2.1.12.	Liechtenstein			2.2.1.12.
			2.2.1.13.	Moldova			2.2.1.13.
			2.2.1.14.	Monaco			2.2.1.14.
			2.2.1.15.	Montenegró			2.2.1.15.
			2.2.1.16.	Norvégia			2.2.1.16.
			2.2.1.17.	Bosznia és Hercegovina			2.2.1.17.
			2.2.1.18.	Orosz Föderáció			2.2.1.18.
			2.2.1.19.	San Marino			2.2.1.19.
			2.2.1.20.	Sark			2.2.1.20.
			2.2.1.21.	Szerbia			2.2.1.21.
			2.2.1.22.	Svájc			2.2.1.22.
			2.2.1.23.	Ukrajna			2.2.1.23.
			2.2.1.24.	Vatikánváros			2.2.1.24.
			2.2.1.25.	Elismert állampolgárság nélküli személyek			2.2.1.25.
			2.2.1.26.	Egyéb			2.2.1.26.
		2.2.2.	Afrikai ország			2.2.2.	2.2.2.
			2.2.2.01.	Algéria			2.2.2.01.
			2.2.2.02.	Angola			2.2.2.02.
			2.2.2.03.	Benin			2.2.2.03.
			2.2.2.04.	Botswana			2.2.2.04.
			2.2.2.05.	Burkina Faso			2.2.2.05.
			2.2.2.06.	Burundi			2.2.2.06.
			2.2.2.07.	Kamerun			2.2.2.07.
			2.2.2.08.	Zöld-foki Szigetek			2.2.2.08.
			2.2.2.09.	Közép-afrikai Köztársaság			2.2.2.09.
			2.2.2.10.	Csád			2.2.2.10.
			2.2.2.11.	Comore-szigetek			2.2.2.11.
			2.2.2.12.	Kongó			2.2.2.12.
			2.2.2.13.	Elefántcsontpart			2.2.2.13.
			2.2.2.14.	Kongói Demokratikus Köztársaság			2.2.2.14.
			2.2.2.15.	Dzsibuti			2.2.2.15.
			2.2.2.16.	Egyiptom			2.2.2.16.
			2.2.2.17.	Egyenlítői-Guinea			2.2.2.17.
			2.2.2.18.	Eritrea			2.2.2.18.
			2.2.2.19.	Etiópia			2.2.2.19.
			2.2.2.20.	Gabon			2.2.2.20.
			2.2.2.21.	Gambia			2.2.2.21.
			2.2.2.22.	Ghána			2.2.2.22.
			2.2.2.23.	Guinea			2.2.2.23.
			2.2.2.24.	Bissau-Guinea			2.2.2.24.
			2.2.2.25.	Kenya			2.2.2.25.
			2.2.2.26.	Lesotho			2.2.2.26.
			2.2.2.27.	Libéria			2.2.2.27.
			2.2.2.28.	Líbia			2.2.2.28.
			2.2.2.29.	Madagaszkár			2.2.2.29.
			2.2.2.30.	Malawi			2.2.2.30.
			2.2.2.31.	Mali			2.2.2.31.
			2.2.2.32.	Mauritánia			2.2.2.32.
			2.2.2.33.	Mauritius			2.2.2.33.
			2.2.2.34.	Mayotte			2.2.2.34.
			2.2.2.35.	Marokkó			2.2.2.35.
			2.2.2.36.	Mozambik			2.2.2.36.
			2.2.2.37.	Namíbia			2.2.2.37.
			2.2.2.38.	Niger			2.2.2.38.
			2.2.2.39.	Nigéria			2.2.2.39.
			2.2.2.40.	Ruanda			2.2.2.40.
			2.2.2.41.	Szent Ilona			2.2.2.41.
			2.2.2.42.	São Tomé és Príncipe			2.2.2.42.
			2.2.2.43.	Szenegál			2.2.2.43.
			2.2.2.44.	Seychelle-szigetek			2.2.2.44.
			2.2.2.45.	Sierra Leone			2.2.2.45.
			2.2.2.46.	Szomália			2.2.2.46.
			2.2.2.47.	Dél-Afrika			2.2.2.47.
			2.2.2.48.	Szudán			2.2.2.48.
			2.2.2.49.	Szváziföld			2.2.2.49.
			2.2.2.50.	Togó			2.2.2.50.
			2.2.2.51.	Tunézia			2.2.2.51.
			2.2.2.52.	Uganda			2.2.2.52.
			2.2.2.53.	Tanzánia			2.2.2.53.
			2.2.2.54.	Zambia			2.2.2.54.
			2.2.2.55.	Zimbabwe			2.2.2.55.
		2.2.3.	Karib-szigeteki, dél- vagy közép-amerikai ország			2.2.3.	2.2.3.
			2.2.3.01.	Anguilla			2.2.3.01.
			2.2.3.02.	Antigua és Barbuda			2.2.3.02.
			2.2.3.03.	Argentína			2.2.3.03.
			2.2.3.04.	Aruba			2.2.3.04.
			2.2.3.05.	Bahama-szigetek			2.2.3.05.
			2.2.3.06.	Barbados			2.2.3.06.
			2.2.3.07.	Belize			2.2.3.07.
			2.2.3.08.	Bermuda			2.2.3.08.
			2.2.3.09.	Bolívia			2.2.3.09.
			2.2.3.10.	Brazília			2.2.3.10.
			2.2.3.11.	Brit-Virgin-szigetek			2.2.3.11.
			2.2.3.12.	Kajmán-szigetek			2.2.3.12.
			2.2.3.13.	Chile			2.2.3.13.
			2.2.3.14.	Kolumbia			2.2.3.14.
			2.2.3.15.	Costa Rica			2.2.3.15.
			2.2.3.16.	Kuba			2.2.3.16.
			2.2.3.17.	Dominika			2.2.3.17.
			2.2.3.18.	Dominikai Köztársaság			2.2.3.18.
			2.2.3.19.	Ecuador			2.2.3.19.
			2.2.3.20.	El Salvador			2.2.3.20.
			2.2.3.21.	Falkland-szigetek (Malvinas)			2.2.3.21.
			2.2.3.22.	Francia Déli Területek			2.2.3.22.
			2.2.3.23.	Grenada			2.2.3.23.
			2.2.3.24.	Guatemala			2.2.3.24.
			2.2.3.25.	Guyana			2.2.3.25.
			2.2.3.26.	Haiti			2.2.3.26.
			2.2.3.27.	Honduras			2.2.3.27.
			2.2.3.28.	Jamaica			2.2.3.28.
			2.2.3.29.	Mexikó			2.2.3.29.
			2.2.3.30.	Montserrat			2.2.3.30.
			2.2.3.31.	Holland Antillák			2.2.3.31.
			2.2.3.32.	Nicaragua			2.2.3.32.
			2.2.3.33.	Panama			2.2.3.33.
			2.2.3.34.	Paraguay			2.2.3.34.
			2.2.3.35.	Peru			2.2.3.35.
			2.2.3.36.	Saint Barthelemy			2.2.3.36.
			2.2.3.37.	Saint Kitts és Nevis			2.2.3.37.
			2.2.3.38.	Saint Lucia			2.2.3.38.
			2.2.3.39.	Saint Martin			2.2.3.39.
			2.2.3.40.	Saint Pierre és Miquelon			2.2.3.40.
			2.2.3.41.	Saint Vincent és Grenadine-szigetek			2.2.3.41.
			2.2.3.42.	Suriname			2.2.3.42.
			2.2.3.43.	Trinidad és Tobago			2.2.3.43.
			2.2.3.44.	Turks- és Caicos-szigetek			2.2.3.44.
			2.2.3.45.	Uruguay			2.2.3.45.
			2.2.3.46.	Venezuela			2.2.3.46.
		2.2.4.	Észak-amerikai ország			2.2.4.	2.2.4.
			2.2.4.01.	Kanada			2.2.4.01.
			2.2.4.02.	nem használt			2.2.4.02.
			2.2.4.03.	Amerikai Egyesült Államok			2.2.4.03.
		2.2.5.	Ázsiai ország			2.2.5.	2.2.5.
			2.2.5.01.	Afganisztán			2.2.5.01.
			2.2.5.02.	Örményország			2.2.5.02.
			2.2.5.03.	Azerbajdzsán			2.2.5.03.
			2.2.5.04.	Bahrein			2.2.5.04.
			2.2.5.05.	Banglades			2.2.5.05.
			2.2.5.06.	Bhután			2.2.5.06.
			2.2.5.07.	Brunei			2.2.5.07.
			2.2.5.08.	Kambodzsa			2.2.5.08.
			2.2.5.09.	Kína			2.2.5.09.
			2.2.5.10.	Grúzia			2.2.5.10.
			2.2.5.11.	India			2.2.5.11.
			2.2.5.12.	Indonézia			2.2.5.12.
			2.2.5.13.	Irak			2.2.5.13.
			2.2.5.14.	Irán			2.2.5.14.
			2.2.5.15.	Izrael			2.2.5.15.
			2.2.5.16.	Japán			2.2.5.16.
			2.2.5.17.	Jordánia			2.2.5.17.
			2.2.5.18.	Kazahsztán			2.2.5.18.
			2.2.5.19.	Észak-Korea			2.2.5.19.
			2.2.5.20.	Dél-Korea			2.2.5.20.
			2.2.5.21.	Kuvait			2.2.5.21.
			2.2.5.22.	Kirgizisztán			2.2.5.22.
			2.2.5.23.	Laosz			2.2.5.23.
			2.2.5.24.	Libanon			2.2.5.24.
			2.2.5.25.	Malajzia			2.2.5.25.
			2.2.5.26.	Maldív-szigetek			2.2.5.26.
			2.2.5.27.	Mongólia			2.2.5.27.
			2.2.5.28.	Mianmar			2.2.5.28.
			2.2.5.29.	Nepál			2.2.5.29.
			2.2.5.30.	Omán			2.2.5.30.
			2.2.5.31.	Pakisztán			2.2.5.31.
			2.2.5.32.	Fülöp-szigetek			2.2.5.32.
			2.2.5.33.	Katar			2.2.5.33.
			2.2.5.34.	Szaúd-Arábia			2.2.5.34.
			2.2.5.35.	Szingapúr			2.2.5.35.
			2.2.5.36.	Srí Lanka			2.2.5.36.
			2.2.5.37.	Szíria			2.2.5.37.
			2.2.5.38.	Tajvan, Kína tartománya			2.2.5.38.
			2.2.5.39.	Tádzsikisztán			2.2.5.39.
			2.2.5.40.	Thaiföld			2.2.5.40.
			2.2.5.41.	Kelet-Timor			2.2.5.41.
			2.2.5.42.	Törökország			2.2.5.42.
			2.2.5.43.	Türkmenisztán			2.2.5.43.
			2.2.5.44.	Egyesült Arab Emírségek			2.2.5.44.
			2.2.5.45.	Üzbegisztán			2.2.5.45.
			2.2.5.46.	Vietnam			2.2.5.46.
			2.2.5.47.	Jemen			2.2.5.47.
		2.2.6.	Óceániai ország			2.2.6.	2.2.6.
			2.2.6.01.	Ausztrália			2.2.6.01.
			2.2.6.02.	Mikronéziai Szövetségi Államok			2.2.6.02.
			2.2.6.03.	Fidzsi-szigetek			2.2.6.03.
			2.2.6.04.	Francia Polinézia			2.2.6.04.
			2.2.6.05.	Kiribati			2.2.6.05.
			2.2.6.06.	Marshall-szigetek			2.2.6.06.
			2.2.6.07.	Nauru			2.2.6.07.
			2.2.6.08.	Új-Kaledónia			2.2.6.08.
			2.2.6.09.	Új-Zéland			2.2.6.09.
			2.2.6.10.	Palau			2.2.6.10.
			2.2.6.11.	Pápua Új-Guinea			2.2.6.11.
			2.2.6.12.	Szamoa			2.2.6.12.
			2.2.6.13.	Salamon-szigetek			2.2.6.13.
			2.2.6.14.	Tonga			2.2.6.14.
			2.2.6.15.	Tuvalu			2.2.6.15.
			2.2.6.16.	Pitcairn-szigetek			2.2.6.16.
			2.2.6.17.	Vanuatu			2.2.6.17.
			2.2.6.18.	Wallis és Futuna			2.2.6.18.
3.	Hontalan				3.	3.	3.
4.	Nincs adat				4.	4.	4.

Az „Állampolgárság” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Az országok „Állampolgárság” bontásban szereplő felsorolása csak statisztikai célokra alkalmazandó.

Az EU-tagállamnak minősülő jelentéstevő országok esetében a „Nem a jelentéstevő ország szerinti állampolgárság” (COC.H.2.1.) kategórián belül az adott tagállamra utaló alkategória nem alkalmazandó. Az EU-tagállamnak nem minősülő jelentéstevő országok esetében a „Nem a jelentéstevő ország, hanem másik EU-tagállam szerinti állampolgárság” (COC.L.2.1. COC.M.2.1. COC.H.2.1.) kategória helyett az „EU-tagállam állampolgársága” kategóriát kell alkalmazni.

Azon személyeket, akik egyetlen országnak sem állampolgárai, és nem hontalanok, azonban rendelkeznek egyes állampolgárságból eredő jogokkal és kötelezettségekkel (de nem mindegyikkel), az „Elismert állampolgárság nélküli személyek” (COC.H.2.2.1.25.) kategóriába kell besorolni.

Jellemző: Korábbi külföldi lakóhely és az országba való érkezés éve (1980 után)

Az érkezés éve az a naptári év, amelyben a személy legutoljára létesített szokásos lakóhelyet az országban. Az országba való első érkezés éve helyett a legutóbbi érkezés évét kell bejelenteni (vagyis „Az országba való érkezés éve” jellemző nem ad tájékoztatást megszakított tartózkodásokra vonatkozóan).

Az országba való érkezés éve 2000 után		YAT.
0.	Összesen	0.
1.	Korábbi külföldi lakóhely és az országba való érkezés éve 2000 vagy későbbi	1.
2.	Korábbi külföldi lakóhely és az országba való érkezés éve 1999 vagy korábbi vagy sohasem volt külföldi lakóhelye	2.
3.	Nincs adat	3.

„Az országba való érkezés éve 2000 után” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

„Az országba való érkezés éve 2000 után” bontás a 2000 utáni nemzetközi migrációra összpontosít.

Az országba való érkezés éve 1980 után				YAE.L.	YAE.H.
0.	Összesen			0.	0.
1.	Korábbi külföldi lakóhely és az országba való érkezés éve 1980 vagy későbbi			1.	1.
	1.1.	2010–2011		1.1.	1.1.
		1.1.1.	2011		1.1.1.
		1.1.2.	2010		1.1.2.
	1.2.	2005–2009		1.2.	1.2.
		1.2.1.	2009		1.2.1.
		1.2.2.	2008		1.2.2.
		1.2.3.	2007		1.2.3.
		1.2.4.	2006		1.2.4.
		1.2.5.	2005		1.2.5.
	1.3.	2000–2004		1.3.	1.3.
		1.3.1.	2004		1.3.1.
		1.3.2.	2003		1.3.2.
		1.3.3.	2002		1.3.3.
		1.3.4.	2001		1.3.4.
		1.3.5.	2000		1.3.5.
	1.4.	1995–1999		1.4.	1.4.
		1.4.1.	1999		1.4.1.
		1.4.2.	1998		1.4.2.
		1.4.3.	1997		1.4.3.
		1.4.4.	1996		1.4.4.
		1.4.5.	1995		1.4.5.
	1.5.	1990–1994		1.5.	1.5.
		1.5.1.	1994		1.5.1.
		1.5.2.	1993		1.5.2.
		1.5.3.	1992		1.5.3.
		1.5.4.	1991		1.5.4.
		1.5.5.	1990		1.5.5.
	1.6.	1985–1989		1.6.	1.6.
		1.6.1.	1989		1.6.1.
		1.6.2.	1988		1.6.2.
		1.6.3.	1987		1.6.3.
		1.6.4.	1986		1.6.4.
		1.6.5.	1985		1.6.5.
	1.7.	1980–1984		1.7.	1.7.
		1.7.1.	1984		1.7.1.
		1.7.2.	1983		1.7.2.
		1.7.3.	1982		1.7.3.
		1.7.4.	1981		1.7.4.
		1.7.5.	1980		1.7.5.
2.	Korábbi külföldi lakóhely és az országba való érkezés éve 1979 vagy korábbi vagy sohasem volt külföldi lakóhelye			2.	2.
	2.1.	Korábbi külföldi lakóhely és az országba való érkezés éve 1979 vagy korábbi (választható)		2.1.	2.1.
	2.2.	Sohasem volt külföldi lakóhelye (választható)		2.2.	2.2.
3.	Nincs adat			3.	3.

„Az országba való érkezés éve 1980 után” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

„Az országba való érkezés éve 1980 után” bontás az 1980 utáni nemzetközi migrációra összpontosít.

A 2011-re vonatkozó adatok a 2011. január 1. és a referencia-időszak közötti időtartamra vonatkoznak.

Jellemző:   Előző szokásos lakóhely és a jelen helyre érkezés időpontja, vagy a szokásos lakóhely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően

A jelenlegi szokásos lakóhely és a népszámlálás időpontját egy évvel megelőző szokásos lakóhely közötti kapcsolatot kell bejelenteni.

Szokásos lakóhely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően				ROY.
0.	Összesen			0.
1.	A szokásos lakóhely változatlan			1.
2.	A szokásos lakóhely változott			2.
	2.1.	Költözés a jelentéstevő országon belül		2.1.
		2.1.1.	A népszámlálás időpontját egy évvel megelőző szokásos lakóhely és a jelenlegi szokásos lakóhely ugyanabban a NUTS 3 régióban található	2.1.1.
		2.1.2.	A népszámlálás időpontját egy évvel megelőző szokásos lakóhely és a jelenlegi szokásos lakóhely nem ugyanabban a NUTS 3 régióban található	2.1.2.
	2.2.	Elköltözés a jelentéstevő országból		2.2.
3.	Nincs adat			3.
4.	Nem alkalmazandó			4.

„A szokásos lakóhely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

„A szokásos lakóhely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően” bontásban a lakóhely változása a referencia-időpontot egy évvel megelőző időpont és a referencia-időpont között eltelt időtartamra vonatkozik.

Az első életévüket be nem töltött gyermekeket a „Nem alkalmazandó” (ROY.4.) kategóriába kell besorolni.

Az „Előző szokásos lakóhely és a jelen helyre érkezés időpontja, vagy a szokásos lakóhely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően” jellemző tekintetében információkat gyűjtő országok minden olyan személyt besorolnak, akik szokásos lakóhelyüket az előző szokásos lakóhelyükhöz, tehát ahhoz a szokásos lakóhelyhez képest, ahonnan mostani szokásos lakóhelyükre költöztek, egynél több alkalommal megváltoztatták a referencia-időpontot megelőző éven belül.

Jellemző: Háztartás összetétele

A tagállamok a magánháztartások meghatározására a „háztartás” fogalmát, ha pedig erre nincs lehetőség, akkor a „háztartás/lakás” fogalmát használják.

1.   A háztartás fogalma

A háztartás fogalma alapján a magánháztartás

a)

Egyszemélyes háztartás, amelyet vagy egy elkülönített lakóegységben egyedül élő személy alkot, vagy egy olyan személy, aki bérlőként egy lakóegység külön szobájában (vagy szobáiban) él, azonban a lakóegység más lakóival nem alkot közösséget az alábbi meghatározás szerinti többszemélyes háztartásban való részvétel céljából.

b)

Többszemélyes háztartás, vagyis két vagy több olyan személyből álló csoport, akik egy lakóegység teljes területén vagy annak egy részén együtt élnek, és élelmiszerrel és adott esetben más, a létfenntartáshoz szükséges eszközökkel közösen látják el magukat. A csoport tagjai jövedelmükkel többé-kevésbé közösen is gazdálkodhatnak.

2.   A háztartás/lakás fogalma

A háztartás/lakás fogalma szerint valamennyi, egyazon lakóegységben élő személy ugyanazon háztartás részese, és eszerint egy lakott lakóegységben egy háztartás található. A háztartás/lakás koncepciója szerint tehát a lakott lakóegységek száma és az ezekben található háztartások száma megegyezik, és a lakóegységek és a háztartások ugyanazon a helyen találhatók.

A „Magánháztartásban élő személyek” kategóriájába a „Családmagban élő személyek” (1.1. kategória) és a „Nem családmagban élő személyek” (1.2. kategória) kategóriája tartozik bele. A „Családmagban élő személyek” kategóriája valamennyi olyan személyre vonatkozik, akik olyan háztartáshoz tartoznak, amelyben olyan családmag él, amelynek az említett személy tagja. A „Nem családmagban élő személyek” kategória valamennyi olyan személyre vonatkozik, aki nem családi háztartásban él vagy olyan családi háztartásban él, amelyben nem része az adott háztartásban élő családmagnak.

Háztartás összetétele					HST.L.	HST.M.	HST.H.
0.	Összesen				0.	0.	0.
1.	Magánháztartásban élő személyek				1.	1.	1.
	1.1.	Családmagban élő személyek				1.1.	1.1.
		1.1.1.	Házaspárok tagjai				1.1.1.
			1.1.1.1.	Ellenkező nemű házaspárok tagjai (választható)			1.1.1.1.
			1.1.1.2.	Azonos nemű házaspárok tagjai (választható)			1.1.1.2.
		1.1.2.	Regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek				1.1.2.
			1.1.2.1.	Ellenkező neműek közötti regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek (választható)			1.1.2.1.
			1.1.2.2.	Azonos neműek közötti regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek (választható)			1.1.2.2.
		1.1.3.	Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek				1.1.3.
			1.1.3.1.	Ellenkező neműek közötti nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek (választható)			1.1.3.1.
			1.1.3.2.	Azonos neműek közötti nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek (választható)			1.1.3.2.
		1.1.4.	Egyedülálló szülők				1.1.4.
		1.1.5.	Gyermekek				1.1.5.
			1.1.5.1.	Akik szülője nem egyedülálló (választható)			1.1.5.1.
			1.1.5.2.	Akik szülője egyedülálló (választható)			1.1.5.2.
	1.2.	Nem családmagban élő személyek				1.2.	1.2.
		1.2.1.	Egyedül élő személyek				1.2.1.
		1.2.2.	Nem egyedül élő személyek				1.2.2.
			1.2.2.1.	Egy háztartásban rokonukkal (rokonaikkal) együtt élő személyek (választható)			1.2.2.1.
			1.2.2.2.	Egy háztartásban kizárólag velük rokoni kapcsolatban nem álló személlyel (személyekkel) együtt élő személyek (választható)			1.2.2.2.
	1.3.	Magánháztartásban élő személyek, besorolás nélkül				1.3.	1.3.
2.	Nem magánháztartásban élő személyek				2.	2.	2.
	2.1.	Intézményi háztartásban élő személyek				2.1.	2.1.
		2.1.1.	Nem családmagban élő személyek (választható)				2.1.1.
		2.1.2.	Családmagban élő személyek (választható)				2.1.2.
			2.1.2.1.	Partnerek (választható)			2.1.2.1.
			2.1.2.2.	Egyedülálló szülők (választható)			2.1.2.2.
			2.1.2.3.	Gyermekek (választható)			2.1.2.3.
	2.2.	Elsődlegesen hajléktalan személyek				2.2.	2.2.
	2.3.	Nem magánháztartásban élő személyek, besorolás nélkül				2.3.	2.3.

A „Háztartás összetétele” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

A nem családi háztartás lehet egyszemélyes háztartás („Egyedül élő személyek” (HST.H.1.2.1.)) vagy családmag nélküli többszemélyes háztartás. A „Nem egyedül élő személyek” (HST.H.1.2.2.) kategóriába olyan személyek sorolhatók, akik vagy családmag nélküli többszemélyes háztartásban élnek, vagy olyan családi háztartásban, ahol nem tagjai a háztartásban élő családmagnak. Azok a személyek, akik olyan háztartásban élnek, ahol hiányzik egy generáció és akik nem tagjai az adott háztartásban élő családmagnak, az „Egy háztartásban rokonukkal (rokonaikkal) együtt élő személyek” (HST.H.1.2.2.1.) választható kategóriába sorolhatók.

A „gyermek” kifejezés a „Családi állapot” jellemző technikai leírásában szereplő „gyermek” fogalommal határozható meg.

Az „Ellenkező nemű házaspár” ellenkező nemű házasfeleket jelent.

A „Regisztrált élettársi kapcsolat” kifejezés a „Jogi értelemben vett családi állapot” jellemző technikai leírása szerint határozható meg. A „Nem regisztrált élettársi kapcsolat” kifejezés a „Családi állapot” jellemző technikai leírása szerint határozható meg.

A „Partnerek” (HST.H.2.1.2.1.) kategóriát a „Házaspárok tagjai”, a „Regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek” és a „Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek” alkotják.

„Elsődlegesen hajléktalan személyek” (HST.H.2.2.) azok a személyek, akik fedél nélkül élnek az utcán, mindenféle olyan hajlékot nélkülözve, amely a „Lakóegységek típusa” jellemző technikai leírása szerinti lakóegységnek minősülne.

Jellemző: Családi állapot

A családmag szűk értelemben olyan módon határozható meg, hogy azt két vagy több, egyazon háztartáshoz tartozó személy alkotja, akik egymással ellenkező neműek között létesített házastársi kapcsolatban állnak vagy regisztrált élettársi kapcsolat tagjai vagy nem regisztrált élettársi kapcsolat tagjai vagy pedig egymással szülő–gyermek kapcsolatban állnak. A család tehát lehet gyermektelen pár, egy vagy több gyermeket nevelő pár, vagy egyedülálló szülő egy vagy több gyermekkel. Ez a családfogalom a gyermekek és a felnőttek közötti viszonyt a közvetlen (elsőfokú) rokonságra, tehát a szülő–gyermek kapcsolatra korlátozza.

A gyermek olyan vér szerinti, mostoha- vagy örökbefogadott gyermek (életkorra vagy családi állapotra való tekintet nélkül), akinek szokásos lakóhelye legalább egyik szülője háztartásában található, és aki nem él együtt ugyanabban a háztartásban partnerével vagy saját gyermekével. A nevelt gyermekek nem tartoznak ebbe a körbe. A házastárssal, regisztrált vagy nem regisztrált élettárssal vagy egy vagy több saját gyermekkel együtt élő gyermek nem tekinthető gyermeknek. Két háztartásban (pl. szülei házasságának felbontása miatt) felváltva élő gyermek esetében azt háztartást kell figyelembe venni, ahol ideje nagyobb részét tölti. Amennyiben a gyermek ugyanannyi időt tölt mindkét szülőnél, azt a háztartást kell figyelembe venni, ahol a gyermeket a nép- és lakásszámlálás estéjén találják.

A pár fogalmába beleértendők a házaspárok, továbbá a regisztrált, illetve a nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő párok. A „Regisztrált élettársi kapcsolat” kifejezés a „Jogi értelemben vett családi állapot” jellemző technikai leírása szerint határozható meg.

Két személy kapcsolata akkor tekinthető „nem regisztrált élettársi kapcsolat”-nak, ha

—	ugyanahhoz a háztartáshoz tartoznak, és

—	egymással házasságra emlékeztető kapcsolatban vannak, és

—	egymással nem léptek sem házasságra, sem regisztrált élettársi kapcsolatra.

A család fogalmának meghatározásában nem szerepelnek azok a „háztartások, ahol hiányzik egy generáció” (tehát az egy nagyszülőből vagy nagyszülőkből és egy vagy több unokából álló háztartások, ahol az említett unokák szülei nincsenek jelen).

Az ellenkező nemű és az ugyanolyan nemű párok tagjai közötti különbségtétel választható. Az „Ellenkező nemű házaspárok tagjai” ellenkező nemű házaspárt jelent.

Családi állapot				FST.L.	FST.H.
0.	Összesen			0.	0.
1.	Partnerek			1.	1.
	1.1.	Házaspárok tagjai			1.1.
		1.1.1.	Ellenkező nemű házaspárok tagjai (választható)		1.1.1.
		1.1.2.	Azonos nemű házaspárok tagjai (választható)		1.1.2.
	1.2.	Regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek			1.2.
		1.2.1.	Ellenkező neműek közötti regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek (választható)		1.2.1.
		1.2.2.	Azonos neműek közötti regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek (választható)		1.2.2.
	1.3.	Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek			1.3.
		1.3.1.	Ellenkező neműek közötti nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek (választható)		1.3.1.
		1.3.2.	Azonos neműek közötti nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek (választható)		1.3.2.
2.	Egyedülálló szülők			2.	2.
3.	Gyermekek			3.	3.
	3.1.	Akik szülője nem egyedülálló (választható)			3.1.
	3.2.	Akik szülője egyedülálló (választható)			3.2.
4.	Nincs adat			4.	4.
5.	Nem alkalmazandó			5.	5.

A „Családi állapot” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

A „Partnerek” (FST.L.1.) kategóriát a „Házaspárok tagjai”, a „Regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek” és a „Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek” alkotják.

A nem családmagban élő személyek a „Nem alkalmazandó” (FST.L.5., FST.H.5.) kategóriába sorolhatók.

Jellemző: Családmag típusa

A családfogalmak leírásai és a „családmag”, a „gyermek”, a „pár” és a „nem regisztrált élettársi kapcsolat” fogalmaknak a „Családi állapot” jellemzőnél szerepeltetett meghatározásai a „Családmag típusa” jellemző esetében is alkalmazandók.

Családmag típusa				TFN.L.	TFN.H.
0.	Összesen			0.	0.
1.	Házaspár alkotta család			1.	1.
	1.1.	Házaspár alkotta család velük együtt élő gyermekek nélkül			1.1.
		1.1.1.	Ellenkező nemű házaspár alkotta család (választható)		1.1.1.
		1.1.2.	Azonos nemű házaspár alkotta család (választható)		1.1.2.
	1.2.	Házaspár alkotta család legalább egy velük együtt élő, 25 év alatti gyermekkel			1.2.
		1.2.1.	Ellenkező nemű házaspár alkotta család (választható)		1.2.1.
		1.2.2.	Azonos nemű házaspár alkotta család (választható)		1.2.2.
	1.3.	Házaspár alkotta család, ahol a legfiatalabb velük együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét			1.3.
		1.3.1.	Ellenkező nemű házaspár alkotta család (választható)		1.3.1.
		1.3.2.	Azonos nemű házaspár alkotta család (választható)		1.3.2.
2.	Regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család			2.	2.
	2.1.	Regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család velük együtt élő gyermekek nélkül			2.1.
		2.1.1.	Ellenkező nemű pár alkotta család (választható)		2.1.1.
		2.1.2.	Azonos nemű pár alkotta család (választható)		2.1.2.
	2.2.	Regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család legalább egy velük együtt élő, 25 év alatti gyermekkel			2.2.
		2.2.1.	Ellenkező nemű pár alkotta család (választható)		2.2.1.
		2.2.2.	Azonos nemű pár alkotta család (választható)		2.2.2.
	2.3.	Regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család, ahol a legfiatalabb velük együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét			2.3.
		2.3.1.	Ellenkező nemű pár alkotta család (választható)		2.3.1.
		2.3.2.	Azonos nemű pár alkotta család (választható)		2.3.2.
3.	Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család			3.	3.
	3.1.	Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család velük együtt élő gyermekek nélkül			3.1.
		3.1.1.	Ellenkező nemű pár alkotta család (választható)		3.1.1.
		3.1.2.	Azonos nemű pár alkotta család (választható)		3.1.2.
	3.2.	Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család legalább egy velük együtt élő, 25 év alatti gyermekkel			3.2.
		3.2.1.	Ellenkező nemű pár alkotta család (választható)		3.2.1.
		3.2.2.	Azonos nemű pár alkotta család (választható)		3.2.2.
	3.3.	Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család, ahol a legfiatalabb velük együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét			3.3.
		3.3.1.	Ellenkező nemű pár alkotta család (választható)		3.3.1.
		3.3.2.	Azonos nemű pár alkotta család (választható)		3.3.2.
4.	Egyedülálló apa családja			4.	4.
	4.1.	Egyedülálló apa családja legalább egy vele együtt élő, 25 év alatti gyermekkel			4.1.
	4.2.	Egyedülálló apa családja, ahol a legfiatalabb vele együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét			4.2.
5.	Egyedülálló anya családja			5.	5.
	5.1.	Egyedülálló anya családja legalább egy vele együtt élő, 25 év alatti gyermekkel			5.1.
	5.2.	Egyedülálló anya családja, ahol a legfiatalabb vele együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét			5.2.

A „Családmag típusa” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Családmag nagysága

A „családmag” kifejezésre vonatkozóan a „Családi állapot” jellemzőnél megadott meghatározás a „Családmag nagysága” jellemző esetében is alkalmazandó.

Családmag nagysága				SFN.L.	SFN.M.	SFN.H.
0.	Összesen			0.	0.	0.
1.	2 személy			1.	1.	1.
2.	3–5 személy			2.	2.	2.
	2.1.	3 személy			2.1.	2.1.
	2.2.	4 személy			2.2.	2.2.
	2.3.	5 személy			2.3.	2.3.
3.	6 és több személy			3.	3.	3.
	3.1.	6–10 személy			3.1.	3.1.
		3.1.1.	6 személy			3.1.1.
		3.1.2.	7 személy			3.1.2.
		3.1.3.	8 személy			3.1.3.
		3.1.4.	9 személy			3.1.4.
		3.1.5.	10 személy			3.1.5.
	3.2.	11 vagy több személy			3.2.	3.2.

A „Családmag nagysága” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Magánháztartás típusa

A „családmag” kifejezésre vonatkozóan a „Háztartás összetétele” jellemzőnél megadott meghatározás a „Magánháztartás típusa” jellemző esetében is alkalmazandó.

Magánháztartás típusa					TPH.L.	TPH.H.
0.	Összesen				0.	0.
1.	Nem családi háztartások				1.	1.
	1.1.	Egyszemélyes háztartások			1.1.	1.1.
	1.2.	Többszemélyes háztartások			1.2.	1.2.
2.	Egy család alkotta háztartások				2.	2.
	2.1.	Házaspár alkotta háztartás				2.1.
		2.1.1.	Házaspárok velük együtt élő gyermekek nélkül			2.1.1.
			2.1.1.1.	Ellenkező nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.1.1.1.
			2.1.1.2.	Azonos nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.1.1.2.
		2.1.2.	Házaspárok legalább egy velük együtt élő, 25 év alatti gyermekkel			2.1.2.
			2.1.2.1.	Ellenkező nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.1.2.1.
			2.1.2.2.	Azonos nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.1.2.2.
		2.1.3.	Házaspárok, ahol a legfiatalabb velük együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét			2.1.3.
			2.1.3.1	Ellenkező nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.1.3.1.
			2.1.3.2	Azonos nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.1.3.2.
	2.2.	Regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta háztartás				2.2.
		2.2.1.	Regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár velük együtt élő gyermekek nélkül			2.2.1.
			2.2.1.1.	Ellenkező nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.2.1.1.
			2.2.1.2.	Azonos nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.2.1.2.
		2.2.2.	Regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár legalább egy velük együtt élő, 25 év alatti gyermekkel			2.2.2.
			2.2.2.1.	Ellenkező nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.2.2.1.
			2.2.2.2.	Azonos nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.2.2.2.
		2.2.3.	Regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár, ahol a legfiatalabb velük együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét			2.2.3.
			2.2.3.1.	Ellenkező nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.2.3.1.
			2.2.3.2.	Azonos nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.2.3.2.
	2.3.	Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta háztartás				2.3.
		2.3.1.	Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család velük együtt élő gyermekek nélkül			2.3.1.
			2.3.1.1.	Ellenkező nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.3.1.1.
			2.3.1.2.	Azonos nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.3.1.2.
		2.3.2.	Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család legalább egy velük együtt élő, 25 év alatti gyermekkel			2.3.2.
			2.3.2.1.	Ellenkező nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.3.2.1.
			2.3.2.2.	Azonos nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.3.2.2.
		2.3.3.	Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család, ahol a legfiatalabb velük együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét			2.3.3.
			2.3.3.1.	Ellenkező nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.3.3.1.
			2.3.3.2.	Azonos nemű pár alkotta háztartás (választható)		2.3.3.2.
	2.4.	Egyedülálló apa háztartása				2.4.
		2.4.1.	Egyedülálló apa háztartása legalább egy vele együtt élő, 25 év alatti gyermekkel			2.4.1.
		2.4.2.	Egyedülálló apa háztartása, ahol a legfiatalabb vele együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét			2.4.2.
	2.5.	Egyedülálló anya háztartása				2.5.
		2.5.1.	Egyedülálló anya háztartása legalább egy vele együtt élő, 25 év alatti gyermekkel			2.5.1.
		2.5.2.	Egyedülálló anya háztartása, ahol a legfiatalabb vele együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét			2.5.2.
3.	Két vagy több családból álló háztartások				3.	3.

A „Magánháztartás típusa” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Magánháztartás nagysága

A háztartás fogalmára vonatkozóan a „Háztartási állás” jellemzőnél megadott meghatározás a „Magánháztartás nagysága” jellemző esetében is alkalmazandó.

Magánháztartás nagysága				SPH.L.	SPH.M.	SPH.H.
0.	Összesen			0.	0.	0.
1.	1 személy			1.	1.	1.
2.	2 személy			2.	2.	2.
3.	3–5 személy			3.	3.	3.
	3.1.	3 személy			3.1.	3.1.
	3.2.	4 személy			3.2.	3.2.
	3.3.	5 személy			3.3.	3.3.
4.	6 és több személy			4.	4.	4.
	4.1.	6–10 személy			4.1.	4.1.
		4.1.1.	6 személy			4.1.1.
		4.1.2.	7 személy			4.1.2.
		4.1.3.	8 személy			4.1.3.
		4.1.4.	9 személy			4.1.4.
		4.1.5.	10 személy			4.1.5.
	4.2.	11 vagy több személy			4.2.	4.2.

A „Magánháztartás nagysága” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: A háztartások lakáshasználati jogcíme

„A háztartások lakáshasználati jogcíme” jellemző olyan megállapodásra utal, amelynek értelmében egy magánháztartás egy lakóegységet teljes egészében vagy részben elfoglal.

A háztartások lakáshasználati jogcíme		TSH.
0.	Összesen	0.
1.	Olyan háztartások, amelyeknek legalább az egyik tagja a lakóegység tulajdonosa	1.
2.	Olyan háztartások, amelyeknek legalább az egyik tagja a lakóegység egészének vagy részének bérlője	2.
3.	Olyan háztartások, amelyek másfajta lakáshasználati jogcím alapján foglalják el egy lakóegység egészét vagy részét	3.
4.	Nincs adat	4.

„A háztartások lakáshasználati jogcíme” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Azok a háztartások, amelyek lakóegységének vonatkozásában folyamatban van a jelzálog kifizetése vagy a lakóegység idővel más pénzügyi megállapodás szerint történő megvásárlása, az „Olyan háztartások, amelyeknek legalább az egyik tagja a lakóegység tulajdonosa” (TSH.1.) kategóriába sorolandók.

Azok a háztartások, amelyeknek legalább az egyik tagja a lakóegység tulajdonosa, és legalább az egyik tagja a lakóegység egészének vagy részének bérlője, az „Olyan háztartások, amelyeknek legalább az egyik tagja a lakóegység tulajdonosa” (TSH.1.) kategóriába sorolandók.

Jellemző: Lakhatási formák

A „Lakhatási formák” jellemző az egész népességre vonatkozik, és arra a lakástípusra utal, amelyben egy személy a nép- és lakásszámlálás idején szokásosan tartózkodik. Ez minden olyan személyt érint, akik a nép- és lakásszámlálás idején különféle lakóegységekben rendelkeznek szokásos lakóhellyel, vagy nem rendelkeznek szokásos lakóhellyel és ideiglenesen egy bizonyos fajta lakóegységben tartózkodnak, vagy hajléktalanok, kedvezőtlen körülmények között vagy sürgősségi szállásokon alszanak.

A lakók olyan személyek, akiknek a szokásos lakóhelye az adott kategóriába sorolható helyen található.

A „hagyományos lakások” olyan, szerkezetileg elkülönülő és független helyiségek, amelyek rögzített helyen találhatók, amelyeket állandó emberi tartózkodás céljára alakítottak ki, és amelyek a referencia-időpontban

a)	lakóhelyként szolgálnak, vagy

b)	üresen állnak, vagy

c)	időszakos vagy másodlagos használatra vannak fenntartva.

Az „elkülönülő” azt jelenti, hogy a lakást falak veszik körül, és tető vagy mennyezet fedi, hogy egy vagy több személy benne elszigetelődhessen. A „független” azt jelenti, hogy a lakás közvetlenül megközelíthető az utcáról vagy lépcsőről, folyosóról, galériáról vagy emeletről.

„Egyéb lakóegységek” kunyhók, bódék, putrik, vityillók, lakókocsik, lakóhajók, ólak, malmok, barlangok vagy más, a nép- és lakásszámlálás idején emberi tartózkodásra használt hajlékok, függetlenül attól, hogy azokat emberi tartózkodásra szánták-e.

A „kollektív lakóegységek” olyan helyiségek, amelyeket egyének nagyobb csoportjai vagy több háztartás ott tartózkodására alakítottak ki, és amelyeket a nép- és lakásszámlálás idején legalább egy személy szokásos lakóhelyként használ.

A „lakott hagyományos lakások”, az egyéb lakóegységek és a kollektív lakóegységek együttesen „lakóegységek”-nek minősülnek. A „lakóegység” legalább egy személy szokásos lakóhelye kell, hogy legyen.

A lakott hagyományos lakások és más lakóegységek együttesen lakóegységnek minősülnek.

A hajléktalan (vagyis szokásos lakóhellyel egyetlen lakóegységben sem rendelkező) személyek olyan személyek, akik fedél nélkül élnek az utcán, mindenféle olyan hajlékot nélkülözve, amely lakóegységnek minősülne (elsődleges hajléktalanság), vagy pedig ideiglenes szállásokat gyakran váltogató személyek (másodlagos hajléktalanság).

Lakhatási formák			HAR.L.	HAR.H.
0.	Összesen		0.	0.
1.	Hagyományos lakásban vagy kollektív lakóegységben élő lakók		1.	1.
	1.1.	Hagyományos lakásban élő lakók	1.1.	1.1.
	1.2.	Kollektív lakóegységben élő lakók	1.2.	1.2.
2.	Egyéb lakóegységben élő lakók és hajléktalanok		2.	2.
	2.1.	Egyéb lakóegységben élő lakók		2.1.
	2.2	Hajléktalanok		2.2.
3.	Nincs adat		3.	3.

Az „Lakhatási formák” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

A HAR.L. bontásban az „Összesen” (HAR.L.0.) és az „Egyéb lakóegységben élő lakók és hajléktalanok” kategória (HAR.L.2.) választható.

Jellemző: Lakóegység típusa

A „lakóegység” egy vagy több személy szokásos lakóhelyét jelentő lakás. A „hagyományos lakások”, az „egyéb lakóegységek” és a „kollektív lakóegységek” fogalma a „Lakhatási formák” jellemzőnél került meghatározásra.

Lakóegység típusa		TLQ.
0.	Összesen	0.
1.	Lakott hagyományos lakás	1.
2.	Egyéb lakóegység	2.
3.	Kollektív lakóegységek	3.
4.	Nincs adat	4.

A „Lakóegység típusa” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Hagyományos lakás lakottsága

A „lakott hagyományos lakások” olyan hagyományos lakások, amelyek a nép- és lakásszámlálás idején egy vagy több személy szokásos lakóhelyéül szolgálnak. A „lakott hagyományos lakások” olyan hagyományos lakások, amelyek a nép- és lakásszámlálás idején egy vagy több személy szokásos lakóhelyéül szolgálnak.

Hagyományos lakás lakottsága			OCS.
0.	Összesen		0.
1.	Lakott hagyományos lakás		1.
2.	Nem lakott hagyományos lakás		2.
	2.1.	Időszakos vagy másodlagos használatra fenntartott lakások (választható)	2.1.
	2.2.	Üres lakások (választható)	2.2.
3.	Nincs adat		3.

A „Hagyományos lakás lakottsága” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Azok a hagyományos lakások, amelyekben élnek lakók, ám amelyek nem szerepelnek a nép- és lakásszámlálásban, az „Időszakos vagy másodlagos használatra fenntartott lakások” kategóriába (OCS.2.1.) sorolandók.

Jellemző: Tulajdoni jelleg

A „Tulajdoni jelleg” jellemző a lakás, nem pedig a lakás helyéül szolgáló ingatlan tulajdonviszonyaira vonatkozik.

A „tulajdonosa által lakott lakás” azt jelenti, hogy a lakásnak legalább egy lakója a lakás részének vagy egészének a tulajdonosa.

A „szövetkezeti tulajdon” lakásszövetkezet keretén belül létrejövő tulajdonviszonyt jelent.

A „bérlakás” azt jelenti, hogy a lakáshasználatért a lakásnak legalább az egyik lakója bérleti díjat fizet, és a lakás részének vagy egészének egyetlen ott lakó sem a tulajdonosa.

Tulajdoni jelleg		OWS.
0.	Összesen	0.
1.	Tulajdonosa által lakott lakás	1.
2.	Szövetkezeti tulajdonban lévő lakás	2.
3.	Bérlakás	3.
4.	Egyéb tulajdoni formájú lakás	4.
5.	Nincs adat	5.
6.	Nem alkalmazandó	6.

A „Tulajdoni jelleg” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

A nem lakott hagyományos lakásokat a „Nem alkalmazandó” (OWS.6.) kategóriába kell besorolni.

Jellemző: Lakók száma

A lakóegységek lakóinak száma azon személyek száma, akik számára a lakóegység szokásos lakóhelyül szolgál.

Lakók száma				NOC.L.	NOC.M.	NOC.H.
0.	Összesen			0.	0.	0.
1.	1 személy			1.	1.	1.
2.	2 személy			2.	2.	2.
3.	3–5 személy			3.	3.	3.
	3.1.	3 személy			3.1.	3.1.
	3.2.	4 személy			3.2.	3.2.
	3.3	5 személy			3.3.	3.3.
4.	6 és több személy			4.	4.	4.
	4.1.	6–10 személy			4.1.	4.1.
		4.1.1.	6 személy			4.1.1.
		4.1.2.	7 személy			4.1.2.
		4.1.3.	8 személy			4.1.3.
		4.1.4.	9 személy			4.1.4.
		4.1.5.	10 személy			4.1.5.
	4.2.	11 és több személy			4.2.	4.2.

A „Lakók száma” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Hasznos alapterület és/vagy a lakóegység szobáinak száma

A hasznos alapterület meghatározása a következő:

—	a külső falakon belül mért alapterület, a lakáscélra alkalmatlan pincék és padlások, továbbá több lakásos épületek esetében a közös használatú helyiségek kivételével; vagy

—	a „szoba” fogalmának meghatározása szerinti helyiségek teljes alapterülete.

A „szoba” egy lakóegységnek a padlótól a mennyezetig vagy a tetőig elérő falak által körbezárt olyan része, amely méretéből adódóan alkalmas egy felnőtt személynek szánt ágy elhelyezésére (legalább 4 négyzetméter), és amelynek magassága a mennyezet nagyobb része alatt legalább 2 méter.

A tagállamok a „hasznos alapterület”-ről vagy ha ez nem lehetséges, a „szobák számá”-ról tesznek jelentést.

Hasznos alapterület		UFS.
0.	Összesen	0.
1.	30 négyzetméter alatt	1.
2.	30 – kevesebb mint 40 négyzetméter	2.
3.	40 – kevesebb mint 50 négyzetméter	3.
4.	50 – kevesebb mint 60 négyzetméter	4.
5.	60 – kevesebb mint 80 négyzetméter	5.
6.	80 – kevesebb mint 100 négyzetméter	6.
7.	100 – kevesebb mint 120 négyzetméter	7.
8.	120 – kevesebb mint 150 négyzetméter	8.
9.	150 négyzetméter felett	9.
10.	Nincs adat	10.

A „Hasznos alapterület” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál. A bontás felhasználható a „hagyományos lakások” összesített adatának és részadatainak bontására is.

Szobák száma		NOR.
0.	Összesen	0.
1.	1 szoba	1.
2.	2 szoba	2.
3.	3 szoba	3.
4.	4 szoba	4.
5.	5 szoba	5.
6.	6 szoba	6.
7.	7 szoba	7.
8.	8 szoba	8.
9.	9 és több szoba	9.
10.	Nincs adat	10.

A „Szobák száma” bontás a „lakóegységek” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál. A bontás felhasználható a „hagyományos lakások” összesített adatának és részadatainak bontására is.

Jellemző: Laksűrűség

A „Laksűrűség” jellemző a négyzetméterben megadott hasznos alapterületet vagy a szobák számát viszonyítja a lakók számához, a „Lakók száma” jellemzőben megadottak szerint.

A tagállamok a laksűrűségről a „hasznos alapterület” vagy ha ez nem lehetséges, a „szobák száma” alapján tesznek jelentést.

Laksűrűség (alapterület)		DFS.
0.	Összesen	0.
1.	Lakónként 10 négyzetméter alatt	1.
2.	Lakónként 10 – kevesebb mint 15 négyzetméter	2.
3.	Lakónként 15 – kevesebb mint 20 négyzetméter	3.
4.	Lakónként 20 – kevesebb mint 30 négyzetméter	4.
5.	Lakónként 30 – kevesebb mint 40 négyzetméter	5.
6.	Lakónként 40 – kevesebb mint 60 négyzetméter	6.
7.	Lakónként 60 – kevesebb mint 80 négyzetméter	7.
8.	Lakónként 80 négyzetméter és 80 négyzetméter felett	8.
9.	Nincs adat	9.

A „Laksűrűség (alapterület)” bontás a „lakóegységek” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál.

Laksűrűség (szobák száma)		DRM.
0.	Összesen	0.
1.	Lakónként kevesebb mint 0,5 szoba	1.
2.	Lakónként 0,5 — kevesebb mint 1,0 szoba	2.
3.	Lakónként 1,0 — kevesebb mint 1,25 szoba	3.
4.	Lakónként 1,25 — kevesebb mint 1,5 szoba	4.
5.	Lakónként 1,5 — kevesebb mint 2,0 szoba	5.
6.	Lakónként 2,0 — kevesebb mint 2,5 szoba	6.
7.	Lakónként 2,5 — kevesebb mint 3,0 szoba	7.
8.	Lakónként 3,0 és ennél több szoba	8.
9.	Nincs adat	9.

A „Laksűrűség” (szobák száma) bontás a „lakóegységek” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál.

Jellemző: Vízrendszer

Vízrendszer		WSS.
0.	Összesen	0.
1.	A lakóegységben van vezetékes víz	1.
2.	A lakóegységben nincs vezetékes víz	2.
3.	Nincs adat	3.

A „Vízrendszer” bontás a „lakóegységek” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál. A bontás felhasználható a „hagyományos lakások” összesített adatának és részadatainak bontására is.

Jellemző: WC

WC		TOI.
0.	Összesen	0.
1.	A lakóegységben van öblítős WC	1.
2.	A lakóegységben nincs öblítős WC	2.
3.	Nincs adat	3.

A „WC” bontás a „lakóegységek” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál. A bontás felhasználható a „hagyományos lakások” összesített adatának és részadatainak bontására is.

Jellemző: Fürdési lehetőség

A fürdési lehetőség a teljes test lemosására kialakított bármilyen lehetőség, ideértve a zuhanyzókat is.

Fürdési lehetőség		BAT.
0.	Összesen	0.
1.	A lakóegységben van rögzített fürdőkád vagy zuhanyzó	1.
2.	A lakóegységben nincs rögzített fürdőkád vagy zuhanyzó	2.
3.	Nincs adat	3.

A „Fürdési lehetőség” bontás a „lakóegységek” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál. A bontás felhasználható a „hagyományos lakások” összesített adatának és részadatainak bontására is.

Jellemző: Fűtés típusa

A lakóegység fűtése akkor tekinthető központi fűtésnek, ha a fűtést közösségi hőközpontból vagy az épületbe vagy a lakóegységbe fűtési célból beépített létesítményből szolgáltatják, az energiaforrásra való tekintet nélkül.

Fűtés típusa		TOH.
0.	Összesen	0.
1.	Van központi fűtés	1.
2.	Nincs központi fűtés	2.
3.	Nincs adat	3.

A „Fűtés típusa” bontás a „lakóegységek” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál. A bontás felhasználható a „hagyományos lakások” összesített adatának és részadatainak bontására is.

Jellemző: Lakás az épület típusa szerint

A „Lakás az épület típusa szerint” jellemző a lakás elhelyezkedése szerinti épületben található lakások számára utal.

Lakás az épület típusa szerint			TOB.
0.	Összesen		0.
1.	Lakóépületekben található hagyományos lakások		1.
	1.1.	Egylakásos épületekben található hagyományos lakások	1.1.
	1.2.	Kétlakásos épületekben található hagyományos lakások	1.2.
	1.3.	Három- vagy többlakásos épületekben található hagyományos lakások	1.3.
2.	Nem lakóépületekben található hagyományos lakások		2.
3.	Nincs adat		3.

A „Lakás az épület típusa szerint” bontás a „hagyományos lakások” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál.

Jellemző: Lakás az építés időszaka szerint

A „Lakás az építés időszaka szerint” jellemző arra az évre utal, amikor a lakás elhelyezkedése szerinti épület megépítését befejezték.

Lakás az építés időszaka szerint		POC.
0.	Összesen	0.
1.	1919 előtt	1.
2.	1919 – 1945	2.
3.	1946 – 1960	3.
4.	1961 – 1970	4.
5.	1971 – 1980	5.
6.	1981 – 1990	6.
7.	1991 – 2000	7.
8.	2001 – 2005	8.
9.	2006 és később	9.
10.	Nincs adat	10.

A „Lakás az építés időszaka szerint” bontás a „hagyományos lakások” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál.

---

(1)  Az „x.”, „x.x.” és „x.x.x.” kód a tagállam tekintetében 2011. január 1-jén érvényes NUTS osztályozástól, az „x.x.x.x.” kód pedig a tagállam tekintetében 2011. január 1-jén érvényes LAU osztályozástól függ. Az „N” jelölés a nemzeti szintre utaló bontást határozza meg.

(2)  Az „1.x.” és „1.x.x.” kód a tagállam tekintetében 2011. január 1-jén érvényes NUTS osztályozástól függ. Az „N” jelölés a nemzeti szintre utaló bontást határozza meg.

(3)  Ideiglenes megnevezés, amely nem érinti az ország azon végleges megnevezését, amelyet az az ENSZ keretében jelenleg zajló tárgyalások lezárásakor kap.

(4)  Ideiglenes megnevezés, amely nem érinti az ország azon végleges megnevezését, amelyet az az ENSZ keretében jelenleg zajló tárgyalások lezárásakor kap.