4.2.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 35/32

(1)

A belső piac olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Ebből a célból a gépjárművek átfogó közösségi típus-jóváhagyási rendszerét alkalmazzák. A hidrogénmeghajtás tekintetében a gépjárművek típusjóváhagyásának műszaki előírásait össze kell hangolni, hogy elkerülhető legyen a tagállamonként eltérő előírások elfogadása, valamint biztosítva legyen a belső piac zavartalan működése és a magas szintű környezetvédelem és közbiztonság.

(2)

Ez a rendelet a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”) (3) alapján kidolgozott közösségi típus-jóváhagyási eljárás összefüggésében egy új, különálló rendelet. Az irányelv IV., VI. és XI. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

Az Európai Parlament kérését követően a gépjárművekre vonatkozó EK jogszabályokra új szabályozási megközelítést alkalmaztak. Ennek következtében ez a rendelet a hidrogénrendszerek és alkotórészeik típusjóváhagyásáról csak az alapvető rendelkezéseket határozza meg, míg a műszaki leírásokat a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (4) rendelkezéseivel összhangban elfogadott végrehajtási intézkedésekkel kell előírni.

(4)

A Bizottság hatáskörének ki kell terjednie különösen az előírások és a teszteljárások meghatározására a hidrogén tárolásának és felhasználásának új formái, a további hidrogén-alkotórészek és a meghajtási rendszer tekintetében. A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy a hidrogénüzemű járművek ütközésvédelme tekintetében egyedi eljárásokat, teszteket és előírásokat, illetve az integrált rendszerekre vonatkozóan biztonsági előírásokat határozzon meg. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében foglalt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5)

A közlekedési ágazaton belül az egyik fő cél az kellene hogy legyen, hogy az egyre inkább környezetbarát járműveket egyre nagyobb arányban alkalmazzák. Továbbra is arra kellene törekedni, hogy ezekből a járművekből egyre több kerüljön piacra. Az alternatív üzemanyagokkal működő járművek bevezetése jelentős mértékben javíthatja a városok levegőjének minőségét és ebből következően a közegészség állapotát is.

(6)

A hidrogénmeghajtás a járművek működésének jövőbeni, a nyersanyagok újrahasznosításán és a megújuló energiaforrásokon alapuló szennyezésmentes gazdaság irányába mutató „tiszta” módja, ugyanis a hidrogénmeghajtású járművek nem bocsátanak ki sem szénalapú szennyező anyagokat, sem üvegházhatást okozó gázokat. Mivel a hidrogén azonban energiahordozó és nem energiaforrás, a hidrogénmeghajtás éghajlat-politikai haszna attól függ, hogy a hidrogént milyen forrásból nyerik. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a hidrogént mint üzemanyagot fenntartható formában, a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiaforrásokból állítsák elő, hogy a hidrogén gépjármű-üzemanyagként való bevezetésének általános környezeti mérlege pozitív legyen.

(7)

A CARS 21 magas szintű csoport végleges jelentésében megállapította, hogy „a gépjárművekre vonatkozó szabályok nemzetközi harmonizációjának fokozására irányuló erőfeszítéseket adott esetben fenn kell tartani annak érdekében, hogy bevonják a lényeges járműpiacokat, és hogy a harmonizációt kiterjesszék az eddig harmonizálatlan területekre, különösen az ENSZ/EGB 1958. és 1998. évi egyezményei keretében”. Ezzel az ajánlással összhangban a Bizottságnak továbbra is támogatnia kell a gépjárművekre vonatkozó nemzetközileg harmonizált előírásoknak az ENSZ/EGB égisze alatt történő kidolgozását. Különösen, ha a hidrogénüzemű és üzemanyagcellás járművekre vonatkozó globális műszaki előírást (GTR) fogadnak el, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az e rendeletben meghatározott előírásoknak a GTR-ben megállapított előírásokhoz való hozzáigazításának lehetőségét.

(8)

A hidrogénkeverékeket a tiszta hidrogén felhasználása felé vezető átmeneti üzemanyagként lehetne használni a hidrogénüzemű járművek bevezetésének megkönnyítése érdekében olyan tagországokban, amelyekben a földgáz-infrastruktúra jó. A Bizottságnak ezért ki kell dolgoznia a hidrogénből és földgázból/biometánból álló keverékek használatára vonatkozó előírásokat, különösen a hidrogén és a gáz a műszaki megvalósíthatóságot és a környezeti előnyöket figyelembe vevő keverési arányát.

(9)

A hidrogénüzemű járművek típus-jóváhagyási keretének meghatározása hatására a lehetséges felhasználók és a nyilvánosság jobban megbízna az új technológiában.

(10)

Ezért megfelelő keretet kell létrehozni annak érdekében, hogy az innovatív meghajtási technológiával rendelkező járművek és a környezetkímélő, alternatív üzemanyagokkal működő járművek hamarabb kerülhessenek forgalomba.

(11)

A gyártók nagy része jelentős összegeket fektet be a hidrogéntechnológia fejlesztésébe, és már meg is kezdték az ilyen járművek forgalomba hozatalát. Az elkövetkező években az összes gépjárműhöz mérten a hidrogénüzemű járművek aránya valószínűleg nőni fog. Következésképpen szükséges a hidrogénüzemű járművek biztonságára vonatkozó közös előírások meghatározása. Mivel a gyártók eltérő megközelítést alkalmazhatnak a hidrogénüzemű járművek fejlesztése során, a biztonsági előírásokat technológiasemleges módon kell meghatározni.

(12)

A hidrogénrendszerekre és alkotórészeikre vonatkozóan szükséges meghatározni azon biztonsági előírásokat, amelyek a típusjóváhagyás megszerzéséhez szükségesek.

(13)

A hidrogénüzemű jármű típusjóváhagyásához szükséges meghatározni a hidrogénrendszereknek és alkotórészeiknek a járműben történő üzembe helyezésére vonatkozó előírásokat.

(14)

Az üzemanyag sajátosságaiból adódóan a hidrogénüzemű járművek az autómentő szolgálatok részéről különleges bánásmódot igényelnek. Ezért előírásokat kell megállapítani az ilyen járművek világos és gyors azonosítására, amely lehetővé teszi az autómentő szolgálatok számára, hogy a járműben tárolt üzemanyagról információt szerezhessenek. Az azonosítás módjának egyrészt a célnak megfelelőnek, másrészt viszont olyan jellegűnek kell lennie, hogy az a lehető legkevésbé adjon okot aggodalomra a nagyközönség körében.

(15)

Fontos továbbá a gyártók számára kötelezettségek megállapítása arra vonatkozóan, hogy megfelelő intézkedéseket fogadjanak el a hidrogénüzemű járművek nem megfelelő üzemanyaggal való feltöltésének elkerülése érdekében.

(16)

A hidrogénüzemű járművek csak akkor lehetnek sikeresek a piacon, ha megfelelő töltőállomás-infrastruktúra áll rendelkezésre Európában. A Bizottságnak ezért meg kell vizsgálnia a hidrogénüzemű járművek egész Európára kiterjedő töltőállomás-hálózata kiépítésének támogatására irányuló megfelelő intézkedéseket.

(17)

Az innovatív kis járműveket, amelyek az EK típus-jóváhagyási jogszabályai szerint L kategóriájú járművek, a hidrogén mint üzemanyag korai alkalmazóinak tekintik. A hidrogén e járművek számára történő bevezetése kevesebb erőfeszítést igényel, mivel a műszaki kihívás és a szükséges beruházási szint alacsonyabb, mint a 2007/46/EK irányelv II. mellékletében meghatározott M és N kategóriájú járművek esetében. A Bizottságnak legkésőbb 2010. január 1-jéig fel kell mérnie a hidrogénüzemű L kategóriájú járművek típusjóváhagyása szabályozásának lehetőségét.

(18)

Mivel e rendelet célját, azaz a hidrogénnel működő gépjárművekkel kapcsolatos közös műszaki előírások bevezetése által a belső piac megvalósítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért a fellépés nagyságrendje miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

1.

a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének A. részében meghatározott M és N kategóriájú hidrogénüzemű járművek, ideértve a járművek ütközésvédelmét és elektronikus biztonságát;

2.

az M és N kategóriájú járművek számára tervezett, az I. mellékletben felsorolt alkotórészek;

3.

az M és N kategóriájú járművek számára tervezett hidrogénrendszerek, ideértve a hidrogén tárolásának és felhasználásának új formáit.

a)

„hidrogénüzemű jármű”: olyan gépjármű, amely meghajtásához hidrogént használ üzemanyagként;

b)

„meghajtási rendszer”: a jármű meghajtásához használt belső égésű motor vagy üzemanyagcella-rendszer;

c)

„hidrogénrendszer alkotórésze”: a hidrogéntartály és a hidrogénüzemű jármű minden olyan része, amely a hidrogénnel közvetlenül érintkezik, vagy a hidrogén rendszer részét képezi;

d)

„hidrogénrendszer”: hidrogénüzemű járművekre rögzített alkotórészek és kapcsolóelemek együttese, kivéve a meghajtási rendszereket és a segédhajtóműveket;

e)

„megengedett legnagyobb üzemi nyomás” (Maximum Allowable Working Pressure – MAWP): az a legnagyobb nyomás, amelynek egy adott alkotórészt ki lehet tenni, és amely alapján meghatározzák a szóban forgó alkotórész erejét;

f)

„névleges üzemi nyomás” (Nominal Working Pressure – NWP): tartályok vonatkozásában a 288 K (15 °C) állandó hőmérsékleten teli tartály mellett megállapított nyomás, vagy más alkotórészek vonatkozásában az a nyomásszint, amelyen az alkotórész általában működik;

g)

„belső tartály”: a hidrogéntartálynak az a része, amely a folyékony hidrogén használatára készült, és amely a kriogén (rendkívül alacsony hőmérsékletű) hidrogént tárolja.

a)

használat-ellenőrzési és -irányítási rendszerek;

b)

a jármű üzemanyagfeltöltő rendszerei;

c)

túlfolyórendszerek;

d)

túlnyomás elleni védelmi rendszerek;

e)

a hőcserélő meghibásodásának érzékelőrendszerei.

a)

a hidrogén-alkotórészek és rendszerek megfelelően és biztonságosan működnek, valamint elektronikus, mechanikus, hőmérsékleti és kémiai szempontból az üzemi körülményeket szivárgás és látható eldeformálódás nélkül megbízhatóan bírják;

b)

a hidrogénrendszerek túlnyomás elleni védelmi rendszerrel vannak ellátva;

c)

a hidrogén alkotórészek és rendszerek azon részeihez használt anyagok, amelyek a hidrogénnel közvetlenül érintkeznek, a hidrogénnel kompatibilisek legyenek;

d)

a hidrogénrendszerek és alkotórészeik várható teljes üzemi élettartamuk során jól bírják a várható hőmérsékleti és nyomásviszonyokat;

e)

a hidrogén alkatrészek és rendszerek a végrehajtási intézkedésekben előírt üzemi hőmérsékletnek megbízhatóan ellenállnak;

f)

a hidrogén alkotórészek és rendszerek a végrehajtási intézkedésekkel összhangban jelöléssel vannak ellátva;

g)

a folyadékátfolyással működő alkotórészeken az áramlás iránya egyértelműen fel van tüntetve;

h)

a hidrogén alkotórészeket és rendszereket úgy tervezték meg, hogy azok üzembe helyezhetőek legyenek a VI. mellékletben szereplő előírásoknak megfelelően.

a)

a hidrogénmeghajtással kapcsolatos indokok alapján új járművek közösségi vagy nemzeti típusjóváhagyását, ha az ilyen járművek nem felelnek meg az e rendeletben vagy annak végrehajtási intézkedéseiben megállapított követelményeknek; és

b)

az új típusú hidrogén-alkotórészek vagy rendszerek EK-típusjóváhagyását, ha az ilyen alkotórész vagy rendszer nem felel meg az e rendeletben vagy annak végrehajtási intézkedéseiben megállapított követelményeknek.

a)

hidrogénmeghajtással kapcsolatos indokok alapján az új járművek esetében a megfelelőségi bizonyítványokat a 2007/46/EK irányelv 26. cikke alkalmazásában érvénytelennek tekintik, az ilyen járművek nyilvántartásba vételét, eladását és üzembe helyezését megtiltják, ha az ilyen járművek nem felelnek meg az e rendeletben vagy annak végrehajtási intézkedéseiben megállapított követelményeknek; és

b)

megtiltják az új hidrogén alkotórészek és hidrogénrendszerek eladását és üzembe helyezését, ha az ilyen alkotórész vagy rendszer nem felel meg az e rendeletben vagy annak végrehajtási intézkedéseiben megállapított követelményeknek.

a)

a hidrogénmeghajtással kapcsolatos indokok alapján nem utasítják el egy új járműtípus közösségi vagy nemzeti típusjóváhagyásának odaítélését, vagy az új típusú hidrogén-alkotórészek vagy rendszerek EK-típusjóváhagyását, ha az ilyen járművek megfelelnek az e rendeletben és annak végrehajtási intézkedéseiben megállapított követelményeknek; vagy

b)

nem tiltják meg új járművek nyilvántartásba vételét, eladását és üzembe helyezését, vagy az új hidrogén-alkotórészek vagy rendszerek eladását és üzembe helyezését, ha az ilyen alkotórész vagy rendszer megfelel az e rendeletben és annak végrehajtási intézkedéseiben megállapított követelményeknek.

a)

a hidrogénmeghajtás tekintetében a járművek, valamint a hidrogénrendszerek és alkotórészeik EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezések;

b)

a gyártók által rendelkezésre bocsátandó információkra vonatkozó szabályok a típusjóváhagyás és a 4. cikk (4) és (5) bekezdésében említett ellenőrzés céljából;

c)

a II–V. mellékletben előírt tesztelési eljárások részletes szabályai;

d)

a VI. mellékletben meghatározott hidrogén-alkotórészek és rendszerek üzembe helyezésével kapcsolatos követelményekre vonatkozó részletes szabályok;

e)

az 5. cikkben meghatározott, a hidrogén-alkotórészek és rendszerek biztonságos és megbízható működésével kapcsolatos követelményekre vonatkozó részletes szabályok;

f)

a címkézés vagy a hidrogénüzemű jármű VI. melléklet 16. pontjában említett világos és gyors azonosítása egyéb módjának részletes szabályai.

a)

az előírások részletes leírása a következők bármelyikére vonatkozóan:

b)

e rendelet alkalmazásához szükséges egyéb intézkedések.

a)

hamis nyilatkozat tétele a jóváhagyási eljárás vagy a visszahíváshoz vezető eljárások során;

b)

a típusjóváhagyásra vagy a használat közbeni megfelelésre vonatkozó teszteredmények meghamisítása;

c)

olyan adatok vagy műszaki előírások visszatartása, amelyek visszahíváshoz vagy a típusjóváhagyás visszavonásához vezethetnek;

d)

adatokhoz való hozzáférés megtagadása;

e)

hatástalanító berendezés használata.