13.6.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 152/1

---

A TANÁCS 617/2007/EK RENDELETE

(2007. május 14.)

az AKCS–EK partnerségi megállapodás alapján létrehozott 10. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Luxembourgban 2005. június 25-én felülvizsgált (1), Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodásra (2) (a továbbiakban: az AKCS–EK partnerségi megállapodás),

tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008-2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló belső megállapodásra (3) (a továbbiakban: a belső megállapodás) és különösen annak 10. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Beruházási Bank véleményére,

mivel:

(1)	Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 1/2006 határozata meghatározza a 2008-2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet és új, Ib. melléklettel egészíti ki az AKCS–EK partnerségi megállapodást (4).

(2)

A belső megállapodás meghatározza a 10. Európai Fejlesztési Alap (a továbbiakban: EFA) különböző pénzügyi kereteit, a 10. EFA-hoz való hozzájárulásokat és a hozzájárulási kulcsot, létrehozza az EFA-bizottságot, a beruházási hitelkeret bizottságot (a továbbiakban: a BH-bizottság), és meghatározza azokon belül a szavazatok súlyozását és a minősített többség szabályait.

(3)

Továbbá a belső megállapodás az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának (a továbbiakban: az AKCS-államok) (a Dél-afrikai Köztársaság kivételével) és a tengerentúli országoknak és területeknek a 2008-tól 2013-ig terjedő hatéves időszakban, a tagállamok hozzájárulásaiból álló 10. EFA-ból nyújtandó közösségi támogatás teljes összegét 22 682 millió EUR-ban határozza meg. A 10. EFA-nak a belső megállapodás által megállapított összegéből a 2008-2013-as időszakra vonatkozó, az AKCS–EK partnerségi megállapodás Ib. mellékletében említett többéves pénzügyi keretben meghatározottak szerint az AKCS-államok számára 21 966 millió EUR-t, a tengerentúli országok és területek számára 286 millió EUR-t, a Bizottság számára az EFA programozásához és végrehajtásához kapcsolódó támogatási kiadásai fedezésére pedig 430 millió EUR-t kell elkülöníteni.

(4)

A 10. EFA-ból a tengerentúli országok és területek számára juttatandó összegeket az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozat (5), annak 2304/2002/EK bizottsági végrehajtási rendelete (6) és annak esetleges későbbi módosításai szabályozzák.

(5)

A humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet (7) hatálya alá tartozó és annak értelmében támogatásra jogosult intézkedések csak kivételes körülmények között finanszírozhatók a 10. EFA-ból, amennyiben ez a támogatás a válsághelyzetből a fejlődéshez nélkülözhetetlen stabil feltételek megteremtéséhez vezető szakaszban folytatott együttműködés folyamatosságának biztosítása érdekében szükséges és az Európai Unió általános költségvetéséből nem finanszírozható.

(6)	A Tanács 2006. április 11-én elfogadta azt az elvet, hogy az afrikai békefenntartási mechanizmus finanszírozása a 2008 és 2010 közötti időszakban legfeljebb 300 millió EUR összegben a 10. EFA-ból történjen, és megállapodott a mechanizmus jövőbeli szabályairól és felépítéséről.

(7)

A Közösség cukorágazatának reformja által érintett, az AKCS–EK partnerségi megállapodás 3. jegyzőkönyvében említett, a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró államok számára lehetővé kell tenni, hogy élvezzék a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) alapján finanszírozott kísérő intézkedések előnyeit. Az AKCS-országok a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének, valamint a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1889/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) által előírt tematikus programok révén is hozzá fognak jutni a közösségi támogatáshoz. Ezek a tematikus programok hozzáadott értékkel járulnak hozzá az EFA keretében finanszírozott földrajzi programokhoz, valamint összhangban állnak azokkal, továbbá támogatják és kiegészítik azokat.

(8)	Az AKCS–EK partnerségi megállapodás hangsúlyozza az AKCS-államok, a tengerentúli országok és területek és a Közösség legkülső régiói közötti regionális együttműködés fontosságát.

(9)

A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek 2005/446/EK határozata (10)2007. december 31-ében állapítja meg azt az időpontot, amelyen túl a 9. EFA Bizottság által kezelt pénzeszközei, az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) által kezelt kamattámogatás és az ilyen előirányzatok kamataiból származó bevétel terhére nem lehet kötelezettséget vállalni. Ez az időpont szükség esetén felülvizsgálható.

(10)

Az EFA végrehajtása érdekében meg kell határozni a támogatás programozására, vizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó eljárást, és meg kell állapítani a támogatás felhasználásának felülvizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat. A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői – a végrehajtási rendelet és a pénzügyi szabályzat elfogadása, valamint többek között az EFA-bizottság és a BH-bizottság létrehozása céljából – 2006. július 17-én elfogadták a belső megállapodás ideiglenes alkalmazásáról szóló 2006/610/EK határozatot (11).

(11)

A Tanács a 2004. november 24-i ülésén következtetéseket fogadott el az EU külső fellépéseinek hatékonyságáról, többek között a Közösség és a tagállamok fejlesztési együttműködése egymást kiegészítő jellegének és összehangolásának további fokozásáról. A Tanács 2005. május 24-én kötelezettséget vállalt a támogatás hatékonyságáról szóló párizsi nyilatkozat és a 2005. február 28. és március 2. között Párizsban rendezett fórum alkalmával elfogadott konkrét uniós kötelezettségvállalások határidő szerinti végrehajtása és nyomon követése mellett. A Tanács 2006. április 11-i ülésén következtetéseket fogadott el az országstratégiai dokumentumok közös keretéről, lehetővé téve ezáltal az együttes többéves programozást az EU és más érdekelt adományozók számára. A Tanács 2006. október 16-án következtetéseket fogadott el a támogatás hatékonyságának alkotóelemeit jelentő kiegészítő jelleg és munkamegosztás fontosságáról.

(12)

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság 2005. december 22-én közös nyilatkozatot fogadott el az Európai Unió fejlesztési politikájáról (12). Ezt követően az Európai Tanács 2005 decemberében elfogadta az Európai Unió Afrikára vonatkozó stratégiáját, majd a Tanács következtetéseket fogadott el az EU karibi térségre (2006. április 10.), illetve a csendes-óceáni térségre vonatkozó stratégiájáról (2006. július 17.).

(13)

A Tanács 2006. október 16-i ülésén elfogadta „A kormányzás szerepe a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzusban – Összehangolt megközelítés az Európai Unióban” című következtetéseit, amelyben emlékeztetett arra, hogy a kormányzási kezdeményezés incentív kereteinek elosztását a tagállamoknak és a Bizottságnak alaposan meg kell vitatnia, és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a Bizottság bevonja a Tanács érintett szerveit,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

A programozás és a végrehajtás általános kerete

(1)   Az e rendelet szerint folytatott együttműködés elsődleges és átfogó célja, hogy a partnerországokban és -régiókban a fenntartható fejlődés összefüggésében – beleértve a millenniumi fejlesztési célok elérésére való törekvéseket – felszámolja a szegénységet.

(2)   A 10. EFA keretében az AKCS-államokkal és -régiókkal folytatott földrajzi együttműködés az AKCS–EK partnerségi megállapodás általános rendelkezései által tükrözött alapelveken és értékeken alapul, és figyelembe veszi a Szerződés XX. címében meghatározott fejlesztési célkitűzéseket és együttműködési stratégiákat.

A fejlesztési politikáról szóló, 2005. december 22-i együttes nyilatkozat – „Az európai konszenzus” – határozza meg a 10. EFA programozásához és végrehajtásához alapul szolgáló általános keretet, beleértve a támogatás hatékonyságáról szóló, 2005. évi párizsi nyilatkozatban foglalt elveket.

(3)   A támogatás hatékonyságáról szóló párizsi nyilatkozat magában foglalja a felelősségvállalás, az összehangolás, a harmonizáció, a támogatásokkal való eredményorientált gazdálkodás és a kölcsönös elszámoltathatóság – a partnerországok és -régiók, valamint az adományozók tekintetében egyaránt érvényes – elvét.

Ezek az elvek teremtik meg a partnerországok és -régiók számára fejlesztési politikáik és stratégiáik tényleges irányításának feltételeit, és ország- vagy régióalapú, nemzeti vagy regionális irányítású megközelítést eredményeznek, amely az érdekelt felek széles körével való konzultációt foglal magában és növekvő mértékben igazodik a – különösen a szegénység felszámolására irányuló – nemzeti vagy regionális fejlesztési célkitűzésekhez és stratégiákhoz. Ez megkívánja az adományozók közötti hatékony koordinációt, amely a kölcsönös kiegészítés lehetőségének keresésére, a nem kizárólagos megközelítésre és az adományozói kezdeményezések előmozdítására épül, igazodva a meglévő elemzésekhez, folyamatokhoz és stratégiákhoz, valamint ország- vagy régióspecifikus eljárásokhoz és intézményekhez, és kiegészítve azokat.

(4)   A válsághelyzetből a fejlődéshez nélkülözhetetlen stabil feltételek megteremtéséhez vezető szakaszban folytatott együttműködés folyamatossága biztosításának sérelme nélkül, az 1257/96/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó és annak értelmében támogatásra jogosult intézkedések e rendelet alapján nem finanszírozhatók.

II. CÍM

PROGRAMOZÁS

2. cikk

A programozási folyamat

(1)   Az AKCS-államoknak és -régióknak nyújtandó támogatásra vonatkozó, az AKCS–EK partnerségi megállapodás értelmében a Bizottság által irányított programozási folyamatot az említett megállapodás IV. mellékletének 1-14. cikkével, valamint az e rendelet 1. cikkében említett általános elvekkel összhangban kell végezni.

(2)   Az e rendelet céljából végzett programozás többek között az alábbiakat jelenti:

a)	az országtámogatási támogatási stratégiák (a továbbiakban: az országstratégiai dokumentumok) és regionális támogatási stratégiák (a továbbiakban: a regionális stratégiai dokumentumok) elkészítése és fejlesztése;

b)	azon indikatív programozható keretösszeg Közösség általi egyértelmű meghatározása, amelyben az országok és a régiók a 10. EFA hatéves időtartama során részesülhetnek;

c)	az országstratégiai dokumentumok és regionális stratégiai dokumentumok végrehajtásáról szóló többéves indikatív program előkészítése és elfogadása;

d)	az országstratégiai dokumentumok és regionális stratégiai dokumentumok, a többéves indikatív programokra és a hozzárendelt források nagyságára kiterjedő felülvizsgálati folyamat.

(3)   A nemzeti és a regionális szintű programozást összehangolt módon kell végezni. Az e rendelet céljából végzett koordináció többek között az alábbiakat jelenti:

a)

a közösségi támogatás programozásában – amilyen mértékben ez lehetséges – az érintett partnerországnak vagy -régiónak kell vezető szerepet játszania. Az (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a programozást az érintett partnerországgal vagy -régióval közösen kell végezni és növekvő mértékben hozzá kell igazítani a partnerország vagy -régió szegénységcsökkentési vagy egyéb, azonos célú stratégiáihoz; a közösen végrehajtott folyamatban adott esetben más érdekelt feleknek, többek között a parlamenteknek, helyi hatóságoknak és reprezentatív nem állami szereplőknek is részt kell venniük, és azokat a megfelelő legkorábbi időpontban be kell vonni a programozási folyamatba;

b)

a Bizottság a stratégiai dokumentumok elkészítése és fejlesztése során összehangolja munkáját a helyi képviselettel rendelkező tagállamokkal és – az EBB szakértelméhez és tevékenységéhez kapcsolódó területeken, többek között a beruházási hitelkeret tekintetében – az EBB-vel. A koordinációban részt vehetnek az érintett országban vagy régióban állandó képviselettel nem rendelkező tagállamok is;

c)

a Bizottság és a helyi képviselettel rendelkező tagállamok a lehetséges és megfelelő mértékben törekszenek az együttes programozásra, beleértve a közös válaszstratégiát is. Az együttes programozásban – rugalmas mechanizmusokon keresztül – részt vehetnek az érintett országban vagy régióban állandó képviselettel nem rendelkező tagállamok is;

d)

a Bizottság és a tagállamok törekszenek a rendszeres és gyakori információcserére, beleértve a más adományozókkal és a fejlesztési bankokkal folytatott információcserét is, és előmozdítják a politikák jobb koordinálását, az eljárások összehangolását, a tevékenységek egymást kiegészítő jellegét és megosztását, elősegítve ezáltal, hogy a politikák és a programozás erőteljesebb hatást gyakoroljanak. Az adományozók közötti koordinációt – amennyire csak lehetséges – a már létező adományozói koordinációs mechanizmusokon keresztül és az érintett partnerországban vagy -régióban működő harmonizációs folyamatokra alapozva kell végezni. A közösségi támogatás más adományozókkal való összehangolásában – amilyen mértékben ez lehetséges – az érintett partnerországnak vagy -régiónak kell vezető szerepet játszania; amennyiben közös stratégiák kialakítása már folyamatban van, akkor az együttes programozásban való részvételre más adományozóknak is lehetőséget kell biztosítani, és az együttes programozásnak ki kell egészítenie és támogatnia kell ezeket a meglévő folyamatokat, és amennyiben lehetséges, azok részévé kell válnia.

(4)   Az országstratégiai dokumentumok és regionális stratégiai dokumentumok mellett az AKCS–EK Nagykövetek Bizottságával közösen olyan AKCS-n belüli stratégiai dokumentumot és ahhoz kapcsolódó többéves indikatív programot kell előkészíteni és kialakítani, amely az AKCS-n belüli politikai keret számára meghatározott kritériumokon alapul, és megfelel a kiegészítő jelleg és a földrajzi hatáskör – az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. mellékletének 12. cikke szerinti – elvének.

(5)   Az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 3. cikkének (4) bekezdésében és 4. cikkének (5) bekezdésében említett különleges körülmények között, amikor az országok nem férhetnek hozzá normál programozható pénzeszközökhöz és/vagy a nemzeti engedélyezésre jogosult tisztviselő a feladatát nem láthatja el, a Közösség – az e rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében említettek szerint – egyedi rendelkezéseket hoz.

(6)   A programozást úgy kell megtervezni, hogy az megfeleljen az OECD/DAC által kidolgozott, a hivatalos fejlesztési támogatáshoz szükséges feltételeknek.

(7)   A programozásnak, amennyiben ez megvalósítható, biztosítania kell a partnerországokban és -régiókban az európai átláthatóságot.

3. cikk

A források felosztása

(1)   A programozási folyamatok kezdetén a Bizottság az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. mellékletének 3., 9. és 12. cikkében meghatározott szükségletek és teljesítménykritériumok alapján – a belső megállapodás 2. cikkében megállapított összeghatárokon belül – meghatározza a pénzeszközöknek a programozási folyamat alapjául szolgáló többéves indikatív elosztását minden egyes AKCS-állam és -régió, valamint az AKCS-n belüli pénzügyi keret számára. E kritériumoknak szabványosaknak, objektíveknek és átláthatóaknak kell lenniük.

(2)   A nemzeti indikatív támogatáselosztás tekintetében a források egy – a 2006. október 16-án elfogadott kormányzási elvekkel összhangban a kormányzáshoz kapcsolódó kritériumok alapján megítélt ösztönző részt tartalmazó – programozható összeget, valamint egy, az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett előre nem látható szükségletekre szánt összeget foglalnak magukban.

(3)   A 11. cikkben említett EFA-bizottság a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásoknak megfelelően véleményt nyilvánít az általános kritériumoknak a Bizottság által előterjesztett forráselosztás során való alkalmazására használt módszerről.

Az országonkénti és regionális támogatáselosztás konszolidált összegeinek összhangban kell lenniük a belső megállapodás 2. cikkében meghatározott összegekkel. Az összegeket bele kell foglalni az országstratégiai és regionális stratégiai dokumentumokba és többéves indikatív programokba, és azokat a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottságnak kell elfogadnia. A 4. cikk (7) bekezdésében említett különleges támogatási programokra és intézkedésekre elkülönített pénzeszközöket szintén a Bizottság fogadja el a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásoknak megfelelően.

4. cikk

Országstratégiai dokumentumok és regionális stratégiai dokumentumok és a többéves programozás

(1)   Az országstratégiai dokumentumokat és a regionális stratégiai dokumentumokat a koordinációnak, a felelősségvállalásnak és a támogatás hatékonyságának az 1. és 2. cikkben említett elve alapján kell elkészíteni, az országstratégiai dokumentumok közös keretének és a 2006. április 11-én a Tanács által elfogadott, közös többéves programozás elveinek megfelelően.

(2)   A stratégiai dokumentumok célja, hogy az AKCS–EK partnerségi megállapodás átfogó céljával és alkalmazási körével, célkitűzéseivel és alapelveivel összhangban összefüggő keretet biztosítsanak a Közösség és az érintett partnerország vagy -régió közötti együttműködéshez. A stratégiai dokumentumok nemcsak az EFA-ból finanszírozott fejlesztési együttműködésre vonatkoznak, hanem tükröznek minden olyan egyéb közösségi eszközt is, amely hatást gyakorol a partnerországra vagy -régióra, törekedve a politikáknak a Közösség külső fellépésének más területeivel való összhangjára, beleértve adott esetben az EBB-t is.

(3)   A többéves indikatív programokat – kivéve a 2. cikk (5) bekezdésében említett körülmények esetén – a vonatkozó stratégiai dokumentumok alapján kell összeállítani, és azokról az érintett országgal vagy régióval megállapodást kell kötni. Hangsúlyt kell helyezni a szükségletek és a teljesítmény közös értékelésére, az ágazati elemzésre, valamint a prioritásokra. A 11. cikk (3) bekezdésével összefüggésben és azokban az esetekben, ha a Bizottság együttes programozási folyamatban vesz részt, a többéves indikatív programot, amennyiben ez megvalósítható, a részt vevő többi adományozóval közösen készített dokumentumba kell belefoglalni. A többéves indikatív programoknak tartalmazniuk kell a következőket:

a)	a közösségi finanszírozásra kiválasztott kiemelt területek, az általános célkitűzések, a kedvezményezettek célzott köre, az általános politikai kötelezettségvállalások és a várható hatások;

b)

az indikatív pénzügyi keret, összesen és kiemelt területenként egyaránt. A kiemelt területenkénti elosztás adott esetben korlátozott összeghatárok között is megadható. A közösségi támogatást korlátozott számú kiemelt területre és adott esetben az általános költségvetésből származó támogatással kell összpontosítani, és biztosítani kell annak összhangját az érintett AKCS-ország vagy régió által finanszírozott műveletekkel, valamint egymást kölcsönösen kiegészítő jellegét és koherenciáját a tagállamok és más adományozók által finanszírozott műveletekkel;

c)

kiemelt területenként, és az általános költségvetésből származó támogatás esetén az egyedi célkitűzések és az ágazati politikai kötelezettségvállalások, valamint az e célkitűzések és célok elérése szempontjából legmegfelelőbb intézkedések és műveletek. Az indikatív programban le kell írni a várható hatásokat és meg kell határozni az eredményeket, a mennyiségi és minőségi teljesítménymutatókat, a végrehajtás ütemezését, beleértve a kötelezettségvállalásokat és a források kifizetését, valamint a várható eredmények ütemezését. A mutatókat a lehetséges mértékben a partnerország vagy -régió saját ellenőrzési rendszeréhez kell igazítani és arra kell alapozni;

d)

a kiemelt területeken kívüli programok és projektek számára fenntartott források, és amennyiben lehetséges, az ilyen tevékenységek vázlatos összefoglalása, valamint az ilyen tevékenységek esetében felhasználandó erőforrások megjelölése. E források magukban foglalhatják a Közösség legkülső régióival, a tengerentúli országokkal és területekkel vagy az e rendelet 10. cikkében említett szomszédos partnerországokkal és -régiókkal folytatott együttműködés megerősítésének prioritásait és az erre szánt egyedi forrásokat, valamint a közös érdekű projektek meghatározására és kiválasztásának koordinálására vonatkozó részletes szabályokat;

e)	a támogatásra jogosult nem állami szereplők típusa, és amennyiben lehetséges, a felosztható források és a támogatható tevékenységtípusok.

A forrásokat különböző módon lehet biztosítani, és azok kiegészíthetik egymást annak megfelelően, hogy melyek az egyes országokra legmegfelelőbb megoldások. A költségvetési támogatás felhasználására az AKCS–EK partnerségi megállapodás 61.2. cikkében előírt juttatási feltételekkel összhangban kerülhet sor.

(4)   A stratégiai dokumentumokban és a többéves indikatív programokban figyelembe kell venni a más EFA- vagy közösségi eszközök alapján támogatásra jogosult intézkedéseket és programokat, és el kell kerülni az azokkal való átfedéseket. Különös figyelmet kell fordítani a nemzeti, a regionális és az AKCS-n belüli támogatási stratégiák közötti kölcsönhatásra és a közösségi eszközökkel – különösen az 1905/2006/EK rendelettel, az 1889/2006/EK rendelettel és az 1257/96/EK rendelettel – való összeegyeztethetőségre, figyelembe véve a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1717/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) alapján végzett intézkedéseket. A fejlesztési együttműködési eszközben a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró országok számára előírt többéves alkalmazkodási stratégiákat be kell illeszteni az országstratégiai dokumentumokba.

(5)   A (4) bekezdésben említett stratégiai dokumentumot – beleértve annak többéves indikatív programját is – a Bizottság fogadja el a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárással összhangban. Az (1) bekezdésben említett stratégiai dokumentumoknak az EFA-bizottságban a tagállamoknak történő átadásával egyidejűleg a Bizottság azokat tájékoztatásul a Közös Parlamenti Közgyűlésnek is megküldi, az e rendelet IV. címe szerinti döntéshozatali eljárás teljes mértékű tiszteletben tartásával.

(6)   A stratégiai dokumentumokat – beleértve a többéves indikatív programokat is – ezt követően a Bizottság és az érintett AKCS-állam vagy -régió kölcsönös egyetértésével kell elfogadni, és elfogadás után azok mind a Közösségre, mind az adott államra vagy régióra nézve kötelező érvényűek. Az aláírt stratégiai dokumentummal nem rendelkező országok továbbra is támogatásra jogosultak az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett előre nem látott szükségletekre fordítható keretből.

(7)   Az e rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében említett rendelkezések az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 4. cikkének (5) bekezdésében meghatározott esetekben, ha a partnerország nemzeti engedélyezésre jogosult tisztviselője a feladatát nem láthatja el, az országstratégiai dokumentumot helyettesítő különleges támogatási programokat is jelenthetnek, illetve az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott esetekben, ha a partnerország nem férhet hozzá az említett melléklet 3. cikkének (2a) bekezdésében említett normál programozható pénzeszközökhöz, az említett melléklet 3. cikkének (2b) bekezdésében említett előre nem látható szükségletekre fordítható keretből finanszírozott egyedi intézkedéseket is jelenthetnek. A különleges támogatási programoknak és az előre nem látható szükségletekre fordítható keretből finanszírozott intézkedéseknek meg kell felelniük az előző bekezdésekben foglaltaknak, és figyelembe kell venniük az e rendelet 5. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett különös megfontolásokat. Az említett programokat és intézkedéseket a Bizottság fogadja el a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően.

5. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A stratégiai dokumentumok és a többéves indikatív programok, továbbá az e rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében említett különleges támogatási programok és intézkedések tekintetében éves működési felülvizsgálatot, félidős és záró felülvizsgálatot és szükség esetén ad hoc felülvizsgálatokat kell végezni. A felülvizsgálatokat a Bizottság és az érintett partnerország vagy -régió helyben végzi el az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. mellékletének 5. cikkével összhangban, és azokat a koordinációnak, a felelősségvállalásnak és a támogatás hatékonyságának az 1. és 2. cikkben említett elve alapján kell előkészíteni. Az országstratégiai dokumentumokat és a többéves indikatív programokat az éves, félidős és záró felülvizsgálatok közötti időszakban ad hoc felülvizsgálatnak is alá lehet vetni az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

(2)   A félidős és záró felülvizsgálatok a programozási folyamat szerves részét alkotják. E felülvizsgálatok során a mindenkori szükségletek és teljesítmény fényében értékelni kell a stratégiai dokumentumot, beleértve a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró országok részére előírt többéves alkalmazkodási stratégiákat és minden más, a 4. cikk (4) bekezdésében említett, közösségi eszközökből finanszírozott programot is, valamint a többéves indikatív programot. A felülvizsgálatnak a lehetséges mértékben tartalmaznia kell a Közösség fejlesztési együttműködésének hatásértékelését az 1. cikk (1) bekezdésében említett, a szegénység felszámolására vonatkozó általános célkitűzés, a támogatási stratégiában meghatározott célkitűzések, az azokhoz rendelt források és a mutatók tekintetében, valamint az 1. és 2. cikkben említett, a támogatás hatékonyságára vonatkozó elveknek való megfelelésnek és előmozdításuk lehetőségeinek az értékelését is. A félidős vagy a záró felülvizsgálat elvégzését követően,

a)

amennyiben a felülvizsgálat konkrét problémákat jelez, vagy azt mutatja, hogy a célkitűzések és a jelzett eredmények megvalósításában való előrehaladás nem megfelelő, illetve a – többek között a folyamatban lévő harmonizációs eljárások, például a Bizottság és tagállamok és esetleg más adományozók közötti munkamegosztás eredményeként – megváltozott körülményekre figyelemmel a stratégiai dokumentumok és a többéves indikatív programok kiigazítására kerülhet sor;

b)	a nemzeti és regionális többéves indikatív összegek a mindenkori szükségletekre és teljesítményre figyelemmel növelhetők vagy csökkenthetők.

(3)   Az éves működési felülvizsgálatokat az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban kell végrehajtani. Az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 3. cikkének (5) bekezdésében és 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott új vagy különleges szükségletek esetén, amelyek például válságot követő helyzet eredményeként alakulhatnak ki, vagy kivételes felhasználás esetén, amikor már a többéves indikatív összeg egésze terhére kötelezettségvállalás történt, és a szegénység csökkentésére irányuló eredményes politikák, valamint hatékony és eredményes pénzgazdálkodás mellett kiegészítő finanszírozás bevonására lenne szükség, a többéves indikatív összeg az éves működési felülvizsgálat elvégzését követően növelhető.

Az éves működési felülvizsgálatok általános eredményeit e rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban véleménycsere céljából be kell nyújtani az EFA-bizottságnak.

(4)   Az érintett AKCS-állam vagy a Bizottság kérésére, új vagy különleges szükségletek, vagy az e cikk (3) bekezdésben leírt kivételes felhasználás esetén, illetve a humanitárius és sürgősségi segítségnyújtás tekintetében az AKCS–EK partnerségi megállapodás 72. és 73. cikkében említett kivételes körülmények esetén ad hoc felülvizsgálat végezhető. A Bizottság figyelembe veszi a tagállamok ad hoc felülvizsgálatok elvégzésére vonatkozó kéréseit. Ad hoc felülvizsgálatot indokolttá tevő esetnek tekinthetők a természeti katasztrófából vagy emberek által okozott válságból, mint például háborúkból és egyéb konfliktusokból, konfliktust követő helyzetekből, a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat veszélyeztető, vagy egy országban vagy régióban kialakuló más hasonló hatású, különleges körülményekből adódó, hirtelen és előre nem látható, kivételes jellegű és súlyos humanitárius, gazdasági és társadalmi nehézségek.

a)

Az ad hoc felülvizsgálat elvégzését követően az e rendelet 8. cikkében említett különleges intézkedések javasolhatók. Amennyiben szükséges, a többéves indikatív programhoz vagy a különleges cselekvési programhoz rendelt összegek a rendelkezésre álló alapoknak a belső megállapodás 2. cikkében meghatározott összeghatárain belül növelhetők. Amennyiben stratégiai dokumentumot nem írtak alá, különleges támogatás finanszírozható az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, előre nem látható szükségletekre szánt keretből.

b)	A hozott intézkedéseknek az egyéb közösségi eszközökkel – többek között a 4. cikk (4) bekezdésében említett humanitárius segítségnyújtási eszközzel – összhangban lévőnek és összeegyeztethetőnek kell lenniük és ki kell egészíteniük azokat.

c)

Amennyiben partnerországok vagy partnerországok csoportjai válságba vagy válság utáni helyzetbe kerülnek, vagy azok közvetlenül érintik őket, a többéves programozás során különös hangsúlyt kell helyezni a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés közötti koordináció fokozására annak érdekében, hogy segítséget kapjanak a szükséghelyzetből a fejlesztési szakaszba való átmenet végrehajtásában; a rendszeresen természeti katasztrófák által sújtott országokra és régiókra vonatkozó programoknak rendelkezniük kell a katasztrófákra való felkészülésről és azok megelőzéséről.

(5)   Az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 12. cikkének (2) bekezdésére vonatkozó, az AKCS-n belüli együttműködésről szóló VI. közös nyilatkozatban meghatározott új szükségletek esetén a belső megállapodás 2. cikkének b) pontjában meghatározott általános összeghatárokon belül, az AKCS-n belüli tartalékokból finanszírozható az AKCS-n belüli programozható összegek növelése.

(6)   Az (1)–(4) bekezdésben említett felülvizsgálat eredményeként a stratégiai dokumentumokban és/vagy a forráselosztásban bekövetkező bármilyen változást az e rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság fogad el. A stratégiai dokumentumok kiegészítéseit – beleértve a többéves indikatív programok és a különleges támogatási programok kiegészítéseit is – ezt követően a Bizottság és az érintett AKCS-állam vagy -régió kölcsönös egyetértésével kell elfogadni, és elfogadás után azok mind a Közösségre, mind az adott államra vagy régióra nézve kötelező érvényűek.

III. CÍM

VÉGREHAJTÁS

6. cikk

A végrehajtás általános kerete

Az AKCS-államoknak és -régióknak nyújtandó támogatás – az AKCS–EK partnerségi megállapodás értelmében a Bizottság által irányított – végrehajtását az említett megállapodás IV. mellékletével, a belső megállapodás 10. cikkének (2) bekezdésében említett pénzügyi szabályzattal, valamint a felelősségvállalásnak és a támogatás hatékonyságának az 1. cikkben említett elvével összhangban kell végezni.

7. cikk

Éves cselekvési programok

(1)   A Bizottság a 4. cikkben említett stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok alapján éves cselekvési programokat fogad el.

Kivételes esetben – például olyan esetekben, amikor az éves cselekvési program elfogadására még nem került sor – a Bizottság a stratégiai dokumentumok és a többéves indikatív programok alapján, azonos szabályok és eljárások szerint, az éves cselekvési terven kívüli intézkedéseket is elfogadhat.

(2)   Az éves cselekvési programokat a Bizottság a partnerországgal vagy -régióval együtt, a helyi képviselettel rendelkező tagállamok bevonásával, és adott esetben – különösen együttes programozás esetén – más adományozókkal és az EBB-vel összehangolva készíti el. Az éves cselekvési programok ismertetik az általános keretet és – különösen az 5. cikk (3) bekezdésében említett éves működési felülvizsgálatokra alapozva – értékelik a közösségi segítségnyújtást és a megszerzett tapasztalatokat többek között a költségvetési támogatás tekintetében is. A programok meghatározzák a megvalósítandó célkitűzéseket, a támogatandó területeket, a tervezett finanszírozás teljes összegét és az egyes műveletekhez rendelt indikatív összegeket. Minden egyes tervezett műveletre vonatkozóan részletes egyedi leírást tartalmaznak, amely magában foglalja a konkrét ágazati keretek elemzését, a finanszírozandó intézkedéseket, a legfontosabb érdekelt feleket, a mennyiségi és minőségi mutatókon alapuló várható eredményeket, az irányítóbizottsági eljárásokat, a végrehajtás indikatív ütemezését, és költségvetési támogatás esetén a kifizetési kritériumokat az esetleges változó részleteket is beleértve. A partnerország vagy -régió saját célkitűzéseihez és kritériumaihoz a lehető legnagyobb mértékben igazodó, konkrét, mérhető és reális célkitűzéseket kell meghatározni, amelyek időpontokhoz kötött viszonyítási pontokat tartalmaznak. A programokban ki kell térni arra, hogy azok hogyan veszik figyelembe az EBB folyamatban lévő vagy tervezett tevékenységeit.

(3)   Az éves cselekvési programokat a Bizottság fogadja el az e rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásoknak megfelelően. Bármely tagállam kérheti egy projektnek vagy programnak az éves cselekvési programból való visszavonását. Ha ezt a kérést – a belső megállapodás 8. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben, a 8. cikk (3) bekezdése szerint – a tagállamok blokkoló kisebbsége támogatja, a Bizottság az e rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásoknak megfelelően az adott projekt vagy program nélkül fogadja el az éves cselekvési programot. Feltéve, hogy a Bizottság az EFA-bizottságban képviselt tagállamok álláspontjával összhangban nem kívánja folytatni a visszavont projektet vagy programot – e cikk (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően –, az a későbbiekben az éves cselekvési programon kívül, finanszírozási javaslatként újra benyújtható az EFA-bizottságnak, és ezt követően azt a Bizottság fogadja el az e rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásoknak megfelelően.

(4)   Az éves cselekvési programok vagy az éves cselekvési programon kívüli intézkedések módosításait a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásoknak megfelelően kell elfogadni. Amennyiben az éves cselekvési program vagy az éves cselekvési programon kívüli intézkedések módosítása nem haladja meg az eredeti projekt, program vagy az ahhoz rendelt összesített források 20 %-át, és nem képvisel 10 millió eurónál nagyobb összeget, a módosítást a Bizottság fogadja el, feltéve hogy az nem érinti a bizottsági határozatban eredetileg meghatározott célkitűzéseket. Az ilyen módosításokról a Bizottság egy hónapon belül tájékoztatja az EFA-bizottságot.

(5)   A belső megállapodás 6. cikkének (2) bekezdésében említett és a többéves indikatív programokban nem szereplő támogatási kiadásokra vonatkozóan a Bizottság az e rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően egyedi cselekvési programokat fogad el. A támogatási kiadásokra vonatkozó cselekvési programokban bekövetkező bármilyen változást e cikk (4) bekezdésével összhangban kell elfogadni.

(6)   A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az országban vagy régióban képviselettel rendelkező tagállamokat, más érdekelt tagállamokat és adott esetben az EBB-t a közösségi projektek és programok végrehajtásáról. Az egyes tagállamok és az EBB a maguk részéről ország- vagy régiószinten szintén rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot az egyes országokban vagy régiókban általuk végrehajtott vagy programozott együttműködési tevékenységekről.

(7)   E rendelet 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban bármely tagállam bármikor kérheti, hogy a Bizottság által irányított valamely konkrét projekthez vagy programhoz kapcsolódó végrehajtási kérdésekről szóló véleménycserét tűzzenek az EFA-bizottság napirendjére. A véleménycsere kitérhet arra is, hogy a Bizottság milyen módon alkalmazza az e cikk (2) bekezdésében említett költségvetési támogatás kifizetési kritériumait.

8. cikk

Különleges intézkedések elfogadása

(1)   A Bizottság az 5. cikkének (4) bekezdésében említett esetekben – a 2. cikk (5) bekezdésével összhangban – a stratégiai dokumentumokban és a többéves indikatív programokban nem szereplő különleges intézkedéseket fogadhat el.

(2)   A különleges intézkedések meghatározzák a megvalósítandó célkitűzéseket, a támogatandó területeket, a kedvezményezettek célzott körét, a várható eredményeket, az irányítóbizottsági eljárásokat, valamint a finanszírozás teljes összegét. Tartalmazzák a finanszírozandó műveletek leírását, az egyes műveletek számára elkülönített összegeket és végrehajtásuk indikatív menetrendjét. Tartalmazzák továbbá a különleges intézkedések végrehajtásakor nyomon követendő teljesítménymutatók fajtájának meghatározását. Ezeknek a mutatóknak megfelelő esetben figyelembe kell venniük a partnerország vagy -régió saját ellenőrzési rendszereit.

(3)   Amennyiben e különleges intézkedések költsége meghaladja a 10 millió EUR-t, a Bizottság a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el azokat. A 10 millió EUR-t el nem érő különleges intézkedések esetében a Bizottság az elfogadástól számított egy hónapon belül tájékoztatja az EFA-bizottságot. E rendelet 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban bármely tagállam bármikor kérheti, hogy e műveletekre vonatkozóan véleménycserét tűzzenek az EFA-bizottság napirendjére. A véleménycsere nyomán ajánlások fogalmazhatók meg, amelyeket a Bizottságnak figyelembe kell vennie.

(4)   A különleges intézkedések olyan módosításait, mint például a technikai kiigazítások, a végrehajtás időszakának meghosszabbítása, pénzeszközöknek az előirányzott költségvetésen belüli átcsoportosítása, a költségvetés 20 %-osnál kisebb növelése vagy csökkentése – legfeljebb 10 millió EUR értékben – nem szükséges a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárás szerint elfogadni, feltéve hogy ezek a módosítások nem érintik a bizottsági határozatban eredetileg meghatározott célkitűzéseket. Minden ilyen technikai kiigazításról egy hónapon belül tájékoztatni kell a tagállamokat.

(5)   A különleges intézkedésekről a Bizottság által készített jelentés alapján évente véleménycserét tartanak az EDF-bizottságon belül.

9. cikk

A társfinanszírozás és a tagállamok kiegészítő hozzájárulása

(1)   Társfinanszírozás akkor történik, amikor egy projektet vagy programot különböző forrásokból finanszíroznak:

a)	párhuzamos társfinanszírozás esetén a projektet vagy a programot számos, egyértelműen azonosítható részre osztják, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó különböző partnerek egyenként finanszíroznak oly módon, hogy a finanszírozás végső felhasználása mindig azonosítható legyen;

b)	közös társfinanszírozás esetén a projekt vagy program teljes költségét felosztják a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat összevonják úgy, hogy a projekt vagy program keretében már nem lehet azonosítani egy adott tevékenység finanszírozási forrását.

(2)   Amennyiben a Bizottság közös társfinanszírozásban vesz részt, az adott pénzeszközöket szabályozó végrehajtási rendelkezéseket – beleértve adott esetben az összevont források kezelésével megbízott testület részéről felmerülő esetleges adminisztratív költségekre vonatkozó közös értékelések és azok fedezésének szükségességét – a belső megállapodás 10. cikkének (2) bekezdésében említett pénzügyi szabályzatban részletesen meghatározandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően a finanszírozási megállapodásban kell megállapítani.

Amennyiben a Bizottság pénzeszközöket vesz át és kezel a következők nevében:

a)	tagállamok, regionális és helyi hatóságaik és különösen állami és félállami szerveik;

b)	más adományozó országok és különösen állami és félállami szerveik;

c)	nemzetközi szervezetek, többek között regionális szervezetek és különösen a nemzetközi és regionális pénzügyi intézmények,

közös intézkedések végrehajtása céljából, ezeket az alapokat a belső megállapodás 10. cikkének (2) bekezdésében említett pénzügyi szabályzattal összhangban célhoz kötött bevételként kell kezelni, és ennek megfelelően kell beilleszteni az éves cselekvési programokba. Biztosítani kell a tagállami hozzájárulások láthatóságát.

Amennyiben a Bizottság az előző albekezdésben említett szervekre állami felelősségi körbe tartozó feladatok és különösen az EFA végrehajtásához kapcsolódó feladatok finanszírozása céljából pénzeszközöket bíz, a társfinanszírozásnak meg kell jelennie és azt kellően meg kell indokolni az éves cselekvési programokban, valamint biztosítani kell az EFA hozzájárulásának láthatóságát.

(3)   Amennyiben az EBB-t közös társfinanszírozás vezetőjének jelölik ki, az adott pénzeszközöket szabályozó végrehajtási rendelkezéseket – beleértve adott esetben az EBB részéről felmerülő adminisztratív költségek fedezését – az EBB alapszabályával és belső szabályzatával összhangban kell kidolgozni.

(4)   A tagállamok saját kezdeményezésükre a belső megállapodás 1. cikkének (9) bekezdésével összhangban önkéntes hozzájárulásokat nyújthatnak a Bizottságnak vagy az EBB-nek, hogy elősegítsék az AKCS–EK partnerségi megállapodás célkitűzéseinek elérését a közös társfinanszírozási intézkedéseken kívül. Ezek a hozzájárulások nem érinthetik a 10. EFA forrásainak általános elosztását, és kizárólag kellően indokolt körülmények között – például az 5. cikk (4) bekezdésében említett különleges körülmények esetén – különíthetők el meghatározott célra. A kiegészítő pénzeszközöket be kell vonni a programozási és felülvizsgálati folyamatba és az e rendeletben említett éves cselekvési programokba, és azoknak tükrözniük kell a partnerország vagy -régió felelősségvállalását. A Bizottságra bízott önkéntes hozzájárulásokat a belső megállapodás 10. cikkének (2) bekezdésében említett pénzügyi szabályzattal összhangban célhoz kötött bevételként kell kezelni. Ezeket a hozzájárulásokat a belső megállapodás 1. cikkének (2) bekezdésében említett rendes tagállami hozzájárulásokkal azonos módon kell kezelni, kivéve a belső megállapodás 6. és 7. cikkében foglalt rendelkezéseket, amelyek tekintetében kétoldalú hozzájárulási megállapodásban külön szabályok állapíthatók meg.

(5)   Azok a tagállamok, amelyek az AKCS–EK partnerségi megállapodás célkitűzései elérésének elősegítése céljából önkéntes kiegészítő hozzájárulásokat bíznak a Bizottságra vagy az EBB-re, ezekről a hozzájárulásokról előzetesen tájékoztatják a Tanácsot. A pénzeszközök meghatározott célra való esetleges elkülönítését kellően indokolni kell, és az éves cselekvési programokban vagy a stratégiai dokumentumokban ennek következtében történő esetleges változásokat a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásoknak megfelelően a Bizottság fogadja el.

10. cikk

Harmadik országok vagy régiók részvétele

A közösségi támogatás összhangjának és hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság úgy határozhat, hogy a nem az AKCS-államok körébe tartozó fejlődő országok és a regionális együttműködést és integrációt elősegítő, az AKCS részvételével működő, az 1905/2006/EK rendelet és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) értelmében közösségi támogatásra jogosult regionális integrációs szervezetek, valamint a 2001/822/EK határozat értelmében közösségi támogatásra jogosult tengerentúli országok és területek, továbbá az EU legkülső régiói jogosultak a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett pénzeszközökből való támogatásra, amennyiben az érintett projekt vagy program regionális vagy határokon átnyúló jellegű és megfelel az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 6. cikkének. A stratégiai dokumentumok és a többéves indikatív programok, valamint az e rendelet 8. cikkében említett különleges intézkedések rendelkezhetnek erről a finanszírozásról. Az említett rendelkezéseket be kell illeszteni az éves cselekvési programokba.

IV. CÍM

DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSOK

11. cikk

Az EFA-bizottság feladatai

(1)   A belső megállapodás 8. cikke alapján felállított EFA-bizottság a (3) bekezdésben meghatározott irányítóbizottsági eljárásoknak megfelelően véleményezi az ország- vagy régiószintű, illetve az AKCS-n belüli, a 10. EFA-ból és a 4. cikk (3) bekezdésében említett más közösségi forrásokból finanszírozott fejlesztési együttműködés érdemi kérdéseit.

(2)   Az EFA-bizottság feladatai az e rendelet II. és III. címében foglalt feladatkörökre terjednek ki:

a)	a 10. EFA keretében nyújtott közösségi támogatás programozása és a programozás felülvizsgálata, különös tekintettel az országstratégiákra, regionális és AKCS-n belüli stratégiákra; valamint

b)

a közösségi támogatás végrehajtásának nyomon követése, amely kiterjed többek között a támogatásnak a szegénység csökkentésére gyakorolt hatására, az ágazati szempontokra, az egymással összefonódó kérdésekre, a tagállamokkal és más adományozókkal folytatott gyakorlati szintű egyeztetés működésére és az 1. cikkben említett, a támogatás hatékonyságával kapcsolatos elvek alkalmazásában elért eredményekre.

(3)   Az EFA-bizottság véleményének kikérésekor a Bizottság képviselője az EFA-bizottság eljárási szabályzatáról szóló, a belső megállapodás 8. cikkének (5) bekezdésében említett tanácsi határozatban meghatározott határidőkön belül tervezetet nyújt be az EFA-bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. Az EFA-bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított, de 30 napot meg nem haladó határidőn belül véleményt nyilvánít. Az EBB részt vesz a véleménycserében. A véleményt a belső megállapodás 8. cikkének (3) bekezdésében előírt minősített többséggel kell meghozni a tagállamoknak a belső megállapodás 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon súlyozott szavazatai alapján.

Az EFA-bizottság véleménynyilvánítását követően a Bizottság elfogadja az azonnal alkalmazandó intézkedéseket. Ha azonban ezek nincsenek összhangban az EFA-bizottság véleményével, a Bizottság ezeket az intézkedéseket haladéktalanul közli a Tanáccsal. Ebben az esetben a Bizottság az intézkedések alkalmazását a közléstől számított elvben legfeljebb 30 napos, de kivételes körülmények között legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható időtartamra elhalasztja. A Tanács ezen az időtartamon belül – ugyanolyan minősített többséggel eljárva, mint az EFA-bizottság – eltérő határozatot hozhat.

(4)   Az EFA-bizottság véleménycserét tart az éves működési felülvizsgálatok és a 14. cikk (3) bekezdésében említett éves jelentés általános következtetéseiről. Az egyes tagállamok szintén véleménycserét kérhetnek a 15. cikk (3) bekezdésében említett értékelésekről.

Bármely tagállam bármikor felkérheti a Bizottságot, hogy tájékoztatást nyújtson az EFA-bizottságnak és véleménycserét tartson a (2) bekezdésben leírt feladatokhoz kapcsolódó kérdésekről.

A véleménycsere nyomán a tagállamok ajánlásokat fogalmazhatnak meg, amelyeket a Bizottságnak figyelembe kell vennie.

(5)   A Bizottság által elkészített felülvizsgálatok következtetései alapján az EFA Bizottság az 1. és 2. cikkel összhangban megvizsgálja továbbá a közösségi támogatás és a tagállamok – valamint adott esetben más adományozók – által nyújtott támogatások összeegyeztethetőségét és egymást kiegészítő jellegét.

12. cikk

Az afrikai békefenntartási mechanizmus

A Tanács 2006. április 11-i következtetéseivel összhangban, amelyek szerint az afrikai békefenntartási mechanizmus finanszírozása hároméves időtartamban 300 millió EUR összegben a 10. EFA-ból történik, az AKCS-n belüli indikatív programban el kell különíteni az afrikai békefenntartási mechanizmus finanszírozására szolgáló forrásokat. Egyedi irányítóbizottsági eljárásokat kell az alábbiak szerint alkalmazni:

a)

az Afrikai Unió kérésére, az AKCS–EK Nagykövetek Bizottságának jóváhagyásával, a 2008 és 2010 közötti időszakra vonatkozó cselekvési programot kell készíteni. A cselekvési program többek között meghatározza a megvalósítandó célkitűzéseket, a lehetséges fellépések hatályát és jellegét, a végrehajtási rendelkezéseket, továbbá a háttérdokumentumok és kérvények, valamint a jelentéstétel egyeztetett formáját. A cselekvési program melléklete meghatározza a lehetséges fellépésekre vonatkozó – az egyes fellépések jellegének, nagyságrendjének és sürgősségének megfelelő – döntéshozatali eljárásokat;

b)

a cselekvési programot – beleértve az a) pontban említett mellékletet is – és annak bármely módosítását az előkészítő tanácsi munkacsoportok és a Politikai és Biztonsági Bizottság vitatja meg, és a belső megállapodás 8. cikkének (3) bekezdésében meghatározott minősített többséggel a COREPER hagyja jóvá, majd az e rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásoknak megfelelően a Bizottság fogadja el;

c)	a cselekvési program szolgál – az a) pontban említett melléklet kivételével – a Bizottság és az Afrikai Unió között megkötendő finanszírozási megállapodás alapjául;

d)

a Politikai és Biztonsági Bizottságnak a finanszírozási megállapodás értelmében végrehajtandó valamennyi fellépést előzetesen jóvá kell hagynia; az érintett előkészítő tanácsi munkacsoportokat a fellépéseknek a Politikai és Biztonsági Bizottsághoz történő benyújtását megelőzően kellő időben – az a) pontban említett egyedi döntéshozatali eljárásoknak megfelelően – tájékoztatni kell vagy konzultálni kell azokkal annak biztosítása érdekében, hogy a katonai és biztonsági szempontok mellett az előirányzott intézkedések fejlesztéssel kapcsolatos szempontjait is figyelembe vegyék. Különös figyelmet kell fordítani a hivatalos fejlesztéstámogatásként elismert tevékenységekre;

e)

a Bizottság a Tanács vagy az EFA-bizottság kérésére évente tevékenységi jelentést készít az alapok felhasználásáról a Tanács és az EFA-bizottság tájékoztatására, amely különbséget tesz a hivatalos fejlesztéstámogatáshoz kapcsolódó és az ahhoz nem kapcsolódó kötelezettségvállalások és kifizetések között;

f)	az afrikai békefenntartási mechanizmus eljárásainak, valamint a jövőbeni alternatív finanszírozási források lehetőségeinek, többek között a közös kül- és biztonságpolitika keretében történő finanszírozás lehetőségének felülvizsgálata céljából 2010-ben értékelést kell végezni.

13. cikk

A BH-bizottság

(1)   A belső megállapodás 9. cikke alapján az EBB égisze alatt felállított BH-bizottság a tagállamok kormányainak képviselőiből és a Bizottság egy képviselőjéből áll. Minden kormány egy képviselőt és egy kijelölt póttagot nevez ki. A Bizottság ugyanígy jár el saját képviselője esetében. A folytonosság fenntartása érdekében a BH-bizottság elnökét kétéves időtartamra a BH-bizottság maga választja a saját tagjai közül. Az EBB biztosítja a bizottság titkárságát és a támogató szolgáltatásokat. Csak a tagállamok által kijelölt BH-bizottsági tagok vagy azok helyettesei szavazhatnak.

A Tanács – az EBB által a Bizottsággal folytatott konzultációt követően készített javaslat alapján – egyhangúlag elfogadja a BH-bizottság eljárási szabályzatát.

A BH-bizottság minősített többséggel jár el. A szavazatokat a belső megállapodás 8. cikkében megállapítottak szerint kell súlyozni.

A BH-bizottság évente legalább négyszer ülésezik. Az EBB vagy a bizottság tagjainak kérésére további ülések is összehívhatók az eljárási szabályzatban meghatározottak szerint. Emellett a BH-bizottság az eljárási szabályzatában megállapított feltételeknek megfelelően írásbeli eljárás útján véleményt nyilváníthat.

(2)   A BH-bizottság jóváhagyja a következőket:

a)	a beruházási hitelkeret végrehajtására vonatkozó iránymutatások, a hitelkeret fejlesztésre gyakorolt hatásának értékelési kerete és az ezek felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok;

b)	a beruházási hitelkeret beruházási stratégiái és üzleti tervei – beleértve a teljesítménymutatókat – az AKCS–EK partnerségi megállapodás célkitűzései és a Közösség fejlesztési politikájának átfogó elvei alapján;

c)	a beruházási hitelkeret éves jelentései;

d)	a beruházási hitelkerettel kapcsolatos bármely általános politikai dokumentum, beleértve az értékelő jelentéseket is.

(3)   Emellett a BH-bizottság véleményt ad az alábbiakról:

a)

az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. melléklete 2. cikkének (7) bekezdése és 4. cikkének (2) bekezdése szerinti kamattámogatás nyújtására vonatkozó javaslatok. Ilyen esetekben a BH-bizottság az említett kamattámogatás felhasználását is véleményezi. A kis értékű műveletek jóváhagyási folyamatának ésszerűsítése érdekében a BH-bizottság kedvező véleményt nyilváníthat az EBB-nek a kamattámogatások globális elosztásával kapcsolatos javaslatairól, amelyeket ezt követően – a BH-bizottság és/vagy a Bizottság további véleményezése nélkül – a globális elosztásban meghatározott, többek között a legmagasabb projektenkénti kamattámogatási összegre vonatkozó kritériumoknak megfelelően az EBB oszthat el az egyes projektekre;

b)	a beruházási hitelkeret terhére történő beruházásokra vonatkozó javaslatok olyan projektek esetében, amelyekről a Bizottság negatív véleményt nyilvánított;

c)	a beruházási hitelkerettel kapcsolatos, a működési iránymutatásokban meghatározott általános elveken alapuló egyéb javaslatok.

Emellett az EBB irányító testületei időről időre kérhetik, hogy a BH-bizottság minden finanszírozási javaslatot vagy a finanszírozási javaslatok bizonyos kategóriáit véleményezze.

(4)   Az EBB feladata, hogy a BH-bizottságnak időben benyújtson minden olyan kérdést, amelyet az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint a BH-bizottságnak jóvá kell hagynia vagy véleményeznie kell. A bizottságnak véleményezésre benyújtott bármely javaslat esetében a működési irányelvekben meghatározott vonatkozó kritériumok és elvek szerint kell eljárni.

(5)   Az EBB szorosan együttműködik a Bizottsággal, és adott esetben más adományozókkal is összehangolja a műveleteit. Különösen:

a)

az EBB a Bizottsággal közösen előkészíti vagy felülvizsgálja a beruházási hitelkeret végrehajtására vonatkozó, a (2) bekezdés a) pontjában említett iránymutatásokat. Az EBB felelősséggel tartozik az iránymutatásoknak való megfelelésért, és gondoskodik arról, hogy az általa támogatott projektek tiszteletben tartsák a nemzetközi szociális és környezetvédelmi előírásokat, és megfeleljenek az AKCS–EK partnerségi megállapodás célkitűzéseinek, a Közösség fejlesztési politikája átfogó elveinek, valamint az adott országra vagy régióra vonatkozó együttműködési stratégiának;

b)	az EBB előzetesen kikéri a Bizottság véleményét a beruházási stratégiákra, az üzleti tervekre és az általános politikai dokumentumokra vonatkozóan;

c)

az EBB a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a Bizottságot az általa kezelt projektekről, és a projektelbírálás szakaszában kikéri a Bizottság véleményét arra vonatkozóan, hogy projekt megfelel-e az adott országra vagy régióra vonatkozó együttműködési stratégiának, vagy – az esettől függően – a beruházási hitelkeret általános célkitűzéseinek;

d)

a (3) bekezdés a) pontjában említett globális elosztás keretébe tartozó kamattámogatások kivételével az EBB a projektelbírálás szakaszában szintén a Bizottság egyetértését kéri a BH-bizottsághoz benyújtott minden kamattámogatási javaslat tekintetében arra vonatkozóan, hogy az összhangban van-e az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. melléklete 2. cikkének (7) bekezdésével és 4. cikkének (2) bekezdésével, valamint a beruházási hitelkeret működési iránymutatásaiban meghatározott kritériumokkal.

Ha a Bizottság a javaslat benyújtásától számított két héten belül nem küld értesítést negatív véleményéről, úgy tekintendő, hogy a javaslatról kedvező véleményt alkotott, illetve azzal egyetért. A pénzügyi szektor vagy a közszektor projektjeire vonatkozó vélemények, valamint a kamattámogatásokkal való egyetértés tekintetében a Bizottság kérheti, hogy a végleges projektjavaslatot – két héttel azelőtt, hogy azt a BH-bizottságnak elküldenék – véleményezésre vagy jóváhagyásra nyújtsák be számára.

(6)   Az EBB csak akkor folytathatja a (2) bekezdésben említett tevékenységekkel kapcsolatos eljárást, ha a BH-bizottság azokról kedvező véleményt adott.

A BH-bizottság kedvező véleményét követően az EBB saját eljárásainak megfelelően határoz a javaslatról. Többek között úgy is határozhat, hogy nem jár el a javaslattal kapcsolatban. Az EBB rendszeres időközönként tájékoztatja a BH-bizottságot és a Bizottságot az olyan esetekről, amelyekben úgy határozott, hogy nem jár el.

Az EBB a saját eljárásainak megfelelően határoz a saját forrásaiból nyújtott hitelekről és a beruházási hitelkeretből történő olyan beruházásokról, amelyekhez nem szükséges a BH-bizottság véleménye, a beruházási hitelkeret esetében pedig a BH-bizottság által jóváhagyott iránymutatásoknak és beruházási stratégiáknak megfelelően határoz.

Az EBB a BH-bizottságnak a kamattámogatás nyújtására vonatkozó javaslatról adott negatív véleménye ellenére is folytathatja az adott hitellel kapcsolatos eljárást, de a kamattámogatás előnyei nélkül. Az EBB rendszeres időközönként tájékoztatja a BH-bizottságot és a Bizottságot az olyan esetekről, amelyekben a fentieknek megfelelően az eljárás folytatásáról határozott.

A működési iránymutatásokban megállapított feltételekre, valamint arra a feltételre is figyelemmel, hogy a kérdéses hitel vagy a beruházási hitelkeretből végzett beruházás alapvető célkitűzése nem változik, az EBB úgy is határozhat, hogy módosítja a feltételeket egy olyan, a beruházási hitelkeretből nyújtott hitel vagy beruházás tekintetében, amelyről a (2) bekezdés értelmében a BH-bizottság kedvező véleményt adott, vagy bármely hitel esetében, amelynek kamattámogatásáról a BH-bizottság kedvező véleményt adott. Az EBB többek között úgy is határozhat, hogy legfeljebb 20 %-kal megemeli a hitel, vagy a beruházási hitelkeretből végzett beruházás összegét.

Az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. melléklete 2. cikkének (7) bekezdésében említett, kamattámogatással kísért projektek esetében az említett emelés a kamattámogatás értékének arányos emelését is eredményezheti. Az EBB rendszeres időközönként tájékoztatja a BH-bizottságot és a Bizottságot az olyan esetekről, amelyekben úgy határozott, hogy a fentiek szerint jár el. Amennyiben az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. melléklete 2. cikkének (7) bekezdésében meghatározott projektek esetében a támogatás értékének növelését igénylik, azt a BH-bizottságnak véleményeznie kell, mielőtt az EBB az ügyben eljár.

(7)   Az EBB-nek a beruházási hitelkeret beruházásait és az említett beruházási keret számláján tartott minden pénzeszközt a megállapodás célkitűzéseivel összhangban kell kezelnie. Többek között, részt vehet olyan jogi személyek vezető és felügyeleti szerveiben, amelyekbe a beruházási hitelkeretből beruházás történt, és a beruházási hitelkeret révén élvezett jogokat a működési iránymutatásokkal összhangban korlátozhatja, felmondhatja és módosíthatja.

V. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Az EFA-ból nyújtott támogatás végrehajtásában elért eredményekkel kapcsolatos nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények

(1)   A Bizottság és az EBB saját érintettségének mértéke szerint felügyeli az EFA-ból nyújtott támogatás kedvezményezettek általi felhasználását.

(2)   Az EBB a beruházási hitelkeret működési iránymutatásaiban meghatározott eljárásoknak megfelelően rendszeres időközönként tájékoztatja a Bizottságot a 10. EFA általa kezelt forrásaiból finanszírozott projektek és programok megvalósításáról.

(3)   A Bizottság megvizsgálja a 10. EFA végrehajtása tekintetében elért eredményeket, és éves jelentést nyújt be a Tanácsnak a végrehajtásról és az eredményekről, valamint – amennyire lehetséges – a támogatás legfőbb eredményeiről és hatásairól. Ezt a jelentést véleménycsere céljából az EFA-bizottságnak, valamint az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is el kell küldeni.

A jelentés a megelőző évre vonatkozóan információkat tartalmaz a finanszírozott intézkedésekről, a nyomon követési és értékelési tevékenységek eredményeiről, a partnerek részvételéről és a velük folytatott együttműködésről – beleértve a belső megállapodás 10. cikkének (2) bekezdésében említett költségvetési rendeletben meghatározott delegált együttműködésen keresztül történő végrehajtást is –, valamint a kötelezettségvállalások és kifizetések teljesítéséről országonkénti, régiónkénti és együttműködési területenkénti lebontásban.

A jelentés értékeli a támogatás révén a szegénység felszámolásában elért eredményeket, lehetőség szerint egyedi és mérhető, a támogatásnak az AKCS–EK partnerségi megállapodás célkitűzéseinek elérésében betöltött szerepét jellemző mutatókat alkalmazva. Az említett mutatókat hozzá kell igazítani az érintett ország vagy régió nyomonkövetési rendszeréhez, valamint az adományozó közösség és a partnerország vagy -régió által közösen, az utóbbiak fejlesztési stratégiáinak nyomon követésére alkalmazott mutatókhoz.

Különös figyelmet kell fordítani a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása tekintetében elért eredményekre.

A jelentésekben ki kell térni továbbá a koordináció, a felelősségvállalás és a támogatás hatékonyságának az e rendelet 1. cikkében említett elvének végrehajtása tekintetében elért eredményekre, valamint a gazdasági partnerségi megállapodások kísérő intézkedéseire.

(4)   Az EBB tájékoztatja a BH-bizottságot a beruházási hitelkeret célkitűzéseinek elérése tekintetében elért eredményekről. Az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. melléklete 6b. cikkének megfelelően a beruházási hitelkeret általános eredményei tekintetében a 10. EFA időtartamának közepén és végén közös felülvizsgálatot kell végezni. A félidős felülvizsgálatot az EBB-vel együttműködésben független külső szakértőknek kell végezniük, és azt a BH-bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(5)   A Bizottság 2010-ben javaslatot nyújt be a Tanácsnak az AKCS–EK partnerségi megállapodás Ib. mellékletének 7. pontja alapján az AKCS-államokkal közösen elvégzendő általános teljesítmény-felülvizsgálatra vonatkozóan. A felülvizsgálat értékeli a pénzügyi teljesítést és különösen a kötelezettségvállalások és kifizetések megvalósításának mértékét, valamint a mennyiségi és minőségi teljesítményt és különösen a millenniumi fejlesztési célok megvalósításában elért eredmények tekintetében mutatkozó eredményeket és hatásokat. A felülvizsgálat feltárja továbbá az AKCS-államok részére a jövőben nyújtandó közösségi támogatásnak a partnerországok és -régiók meglévő stratégiáival, programozási gyakorlatával és költségvetési ciklusaival való fokozott összehangolására, valamint az adományozók közötti további harmonizációra vonatkozó lehetőségeket, és azokra vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg.

15. cikk

Értékelés

(1)   A Bizottság és az EBB – adott esetben független külső értékelések révén – rendszeresen értékeli a földrajzi és tematikus politikák és programok és az ágazati politikák végrehajtásának eredményeit, valamint a programozás hatékonyságát a szegénység felszámolása tekintetében, annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, sikerült-e a célkitűzéseket elérni, valamint annak érdekében, hogy a jövőbeni műveletek javítása céljából ajánlásokat fogalmazhasson meg. Különös figyelmet kell fordítani a Közösség fejlesztési politikái egységességének biztosítására és a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása tekintetében elért eredményekre.

(2)   Az értékeléseket a partnerországgal vagy -régióval együttműködve, és a helyi képviselettel rendelkező tagállamokkal kell végezni. Más érdekelt tagállamok és adott esetben más adományozók is bevonhatók. A Bizottság törekszik arra, hogy az együttes értékelés tekintetében végrehajtsák a támogatás hatékonyságára vonatkozó ajánlásokat.

(3)   A Bizottság tájékoztatás céljából megküldi az ország- és régióértékelési jelentéseit a Tanácsnak, az EFA-bizottságnak és az EBB-nek. A 11. cikk (4) bekezdésével összhangban a tagállamok bármikor kérhetik az egyes értékelések EFA-bizottságban történő megvitatását. Az eredményeket fel kell használni a programtervezésben és a forráselosztásban, az adományozók közötti összehangolásban és a támogatás hatékonyságának javításában.

(4)   A Bizottság minden érdekelt felet – beleértve a nem állami szereplőket is – bevon a közösségi támogatás értékelési szakaszába.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a belső megállapodással megegyező időszakra kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 209., 2005.8.11., 27. o.

(2)  HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(3)  HL L 247., 2006.9.9., 32. o.

(4)  HL L 247., 2006.9.9., 22. o.

(5)  HL L 314., 2001.11.30., 1. o. A 2007/249/EK határozattal (HL L 109., 2007.4.26., 33. o.) módosított határozat.

(6)  HL L 348., 2002.12.21., 82. o.

(7)  HL L 163., 1996.7.2., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(8)  HL L 378., 2006.12.27., 41. o.

(9)  HL L 386., 2006.12.29., 1. o.

(10)  HL L 156., 2005.6.18., 19. o.

(11)  HL L 247., 2006.9.9., 30. o.

(12)  HL C 46., 2006.2.24., 1. o.

(13)  HL L 327., 2006.11.24., 1. o.

(14)  HL L 310., 2006.11.9., 1. o.

---