16.8.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 224/22

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. május 22.)

az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről

(2006/539/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 37. cikkére, a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és a 300. cikk (3) bekezdésének második albekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására (1),

mivel:

(1)	Az Európai Közösség kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a halászati erőforrások védelmére és kezelésére vonatkozó intézkedések meghozatalára, és más országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való megállapodások megkötésére.

(2)	A Közösség az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezményének Szerződő Fele, amely megköveteli a nemzetközi közösség valamennyi tagjától a tenger biológiai erőforrásainak védelme és kezelése terén történő együttműködést.

(3)

A Közösség 2003. december 19-én aláírta és megerősítette az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodást (2).

(4)

Az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottságot (IATTC) az Amerikai Egyesült Államok és Costa Rica Köztársaság között 1949-ben megkötött egyezmény hozta létre. Az IATTC 61., 1998. júniusi ülése során elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint a Szerződő Felek egy új egyezmény kidolgozásában állapodtak meg az IATTC megerősítése, valamint alapokmányának az ENSZ tengerjogi egyezményének rendelkezéseivel összhangban történő korszerűsítése érdekében.

(5)

A Közösséget felkérték, hogy a kezdetektől fogva teljes mértékben részt vegyen a folyamatban, és a Közösség abban aktív szerepet vállalt. A folyamat tetőpontját az Amerikai Egyesült Államok és Costa Rica Köztársaság között az 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezmény (Antigua-egyezmény) elfogadása jelentette az IATTC 70. ülése során, amelyet 2003. június 24. és 27. között tartottak Antiguában (Guatemala).

(6)	Az Antigua-egyezményt 2003. november 14-én nyitották meg aláírásra Washington DC-ben (Egyesült Államok), és az az egyezmény XXVII. cikkével összhangban 2004. december 31-ig nyitva állt.

(7)	A Közösség a 2004. október 25-i 2005/26/EK tanácsi határozattal (3) összhangban 2004. december 13-án aláírta az Antigua-egyezményt.

(8)	Az Antigua-egyezmény által meghatározott területen közösségi halászok is fejtenek ki tevékenységet. Ezért a Közösség érdeke, hogy az IATTC tagjává váljon. A Közösségnek ezért jóvá kell hagynia az Antigua-egyezményt.

(9)

Az Antigua-egyezmény célja az IATTC megerősített formában való fenntartása. A cél az 1949. évi egyezmény felváltása, amint az valamennyi aláíró fele számára hatályba lép. Ezért összhangban a Spanyolországnak az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottságot (IATTC) létrehozó egyezményhez történő átmeneti csatlakozásra való felhatalmazásáról szóló, 1999/405/EK tanácsi határozat (4) szellemével, amint az Antigua-egyezmény hatályba lép, Spanyolországnak fel kell mondania az 1949. évi egyezményt,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Antigua-egyezmény az Európai Közösség nevében jóváhagyásra kerül.

Az egyezmény szövege e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy az egyezmény XXXVII. cikkével összhangban kijelölje a jóváhagyási okiratnak az Amerikai Egyesült Államok kormányánál, mint az egyezmény letétkezelőjénél történő letétbe helyezésére jogosult személyeket.

3. cikk

Az Antigua-egyezmény hatálybalépésekor Spanyolország felmondja az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottságot létrehozó egyezményt.

---

(1)  2006. április 27-i vélemény. A Hivatalos Lapban még nem jelent meg.

(2)  HL L 189., 1998.7.3., 14. o.

(3)  HL L 15., 2005.1.19., 9. o.

(4)  HL L 155., 1999.6.22., 37. o.

---

Az Amerikai Egyesült Államok és Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló

EGYEZMÉNY

(Antigua-egyezmény)

AZ EGYEZMÉNY FELEI:

ANNAK TUDATÁBAN, hogy összhangban a nemzetközi jog vonatkozó rendelkezéseivel, amint az az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. évi tengerjogi egyezményében (UNCLOS) megmutatkozik, valamennyi állam kötelessége a szükséges intézkedések meghozatala az élő tengeri erőforrások védelme és szabályozása érdekében, beleértve a hosszú távon vándorló fajokat, valamint a más államokkal való együttműködés az intézkedések meghozatalakor;

EMLÉKEZTETVE a parti államok azon szuverén jogára, hogy az UNCLOS rendelkezéseinek megfelelően felkutassák és kiaknázzák, védjék és kezeljék a nemzeti hatáskörük alá tartozó térségek élő tengeri erőforrásait, valamint valamennyi állam azon jogára, hogy állampolgáraik halászati tevékenységet folytathassanak a nyílt tengeren, az UNCLOS-szal összhangban;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a környezetről és fejlődésről szóló riói nyilatkozat és az Agenda 21 iránt, különösen a 17. fejezet vonatkozásában, melyet az ENSZ 1992. évi, a környezetről és fejlődésről tartott konferenciáján fogadtak el, valamint a 2002. évi, fenntartható fejlődésről szóló világcsúcson elfogadott johannesburgi nyilatkozat és végrehajtási terv iránt;

HANGSÚLYOZVA az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 1995. évi konferenciáján elfogadott felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexe elvei és előírásai elfogadásának szükségességét, beleértve a nemzetközi védelmi és szabályozási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993. évi egyezményt, amely a kódex szerves részét képezi, valamint a magatartási kódex keretében a FAO által elfogadott nemzetközi cselekvési terveket;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az ENSZ 50. Közgyűlése az A/RES/50/24 határozat értelmében elfogadta az ENSZ 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló megállapodást, amely a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok, valamint a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozik („az ENSZ 1995. évi halállomány-megállapodása”);

FIGYELEMBE VÉVE a hosszú távon vándorló halállományok halászatának fontosságát, mely a felek lakosságára nézve az élelmezés, a foglalkoztatási és gazdasági előnyök forrása, a védelmi és szabályozási intézkedéseknek figyelembe kell venniük ezeket az igényeket, és az intézkedések gazdasági és szociális hatásait;

FIGYELEMBE VÉVE a régió fejlődő országaiban, különösen a parti országokban meglévő különleges körülményeket és előírásokat az egyezmény célkitűzései megvalósításának érdekében;

FELISMERVE az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság jelentős erőfeszítéseit és kiemelkedő teljesítményét, valamint a Csendes-óceán keleti része tonhalhalászata terén végzett tevékenységének jelentőségét;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy élvezhesse az 1949. évi egyezmény végrehajtásából szerzett tapasztalatokból származó előnyöket;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy a többoldalú együttműködés a legalkalmasabb módja az élő tengeri erőforrások védelme és fenntartható felhasználása célkitűzései megvalósításának;

ELKÖTELEZVE az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok hosszú távú védelme és fenntartható felhasználása mellett;

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a fent említett célkitűzések, valamint az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítésének megvalósítása leghatékonyabban az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság létrehozása céljából az Amerikai Egyesült Államok és Costa Rica Köztársaság által 1949-ben megkötött egyezmény rendelkezéseinek aktualizálásával érhető el,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. cikk

fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„Az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok”: az egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalra és tonhalszerű fajokra halászó hajók által kifogott tonhalak, tonhalszerű fajok, valamint más halfajok állományai.

2.

„Halászat”: a) az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok tényleges vagy megkísérelt keresése, kifogása vagy halászata; b) részvétel bárminemű tevékenységben, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy ezen állományok megtalálását, kifogását és halászatát eredményezi; c) a halak csoportosulását előidéző eszköz vagy ahhoz kapcsolódó berendezés, pl. helyzetjelző rádiójeladó elhelyezése, keresése vagy helyreállítása; d) bárminemű, tengeren végzett, az e bekezdés a), b) és c) albekezdéseiben ismertetett tevékenységet támogató vagy azt előkészítő művelet, kivéve bárminemű, a legénység tagjainak egészségét és biztonságát, illetve a halászhajó biztonságát érintő vészhelyzeti műveletet; e) bárminemű egyéb, légi vagy tengeri jármű használata, mely az e fogalommeghatározásban ismertetett bárminemű tevékenységhez kapcsolódik, kivéve a legénység tagjai egészségét és biztonságát, illetve a halászhajó biztonságát érintő vészhelyzeti műveletet.

3.	„Halászhajó”: bárminemű, halászat céljából felhasznált vagy felhasználásra szánt hajó, beleértve a segédhajókat, szállítóhajókat és bárminemű egyéb, az ilyen halászati tevékenységekben közvetlenül részt vevő hajót.

4.	„Lobogó szerinti állam”, ettől eltérő jelölés hiányában: a) az az állam, amelynek hajói jogosultak lobogójának viselésére, vagy b) regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyben a hajók jogosultak az ezen regionális gazdasági integrációs szervezet valamelyik tagállama lobogójának viselésére.

5.	„Konszenzus”: határozat elfogadása szavazás, illetve bárminemű megnevezett kifogás hangoztatása nélkül.

6.	„Felek”: államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek beleegyeztek abba, hogy kösse őket az egyezmény, és amelyek vonatkozásában ez az egyezmény hatályban van, összhangban az egyezmény XXVII., XXIX. és XXX. cikkének rendelkezéseivel.

7.

„A bizottság tagjai”: a felek és bármilyen halászatot folytató jogalany, amely az egyezmény XXVIII. cikke rendelkezéseivel összhangban kifejezte hivatalos kötelezettségvállalását az egyezmény feltételeinek betartásával, valamint az egyezmény szerint elfogadott bárminemű védelmi és szabályozási intézkedésnek való megfeleléssel szemben.

8.

„Regionális gazdasági integrációs szervezet”: olyan regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyre tagjai átruházták az ezen egyezmény által taglalt kérdések felett gyakorolt hatáskört, beleértve az ezen kérdések vonatkozásában a tagállamokra nézve kötelező erejű határozatok meghozatalának hatáskörét.

9.	„1949. évi egyezmény”: az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság által az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság létrehozása céljából megkötött egyezmény.

10.	„Bizottság”: Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság.

11.	„UNCLOS”: az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye.

12.

„1995. évi ENSZ halállomány-megállapodás”: az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye rendelkezései végrehajtásáról szóló 1995. évi megállapodás a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok, valamint a hosszú távon vándorló halállományok védelme és kezelése vonatkozásában.

13.	„Magatartási kódex”: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete konferenciájának 28. ülésén, 1995 októberében elfogadott felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexe.

14.	„AIDCP”: a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló 1998. május 21-i megállapodás.

II. cikk

Célkitűzés

Ezen egyezmény célkitűzése a hatálya alá tartozó halállományok hosszú távú védelmének és fenntartható felhasználásának a biztosítása, összhangban a nemzetközi jog vonatkozó szabályaival.

III. cikk

Az egyezmény alkalmazási területe

Az egyezmény alkalmazási területe („az egyezmény területe”) a Csendes-óceán területe, melyet Észak-, Közép- és Dél-Amerika partvonalai, valamint a következő határvonalak vesznek körül:

i.	Az 50. északi szélességi kör Észak-Amerika partjától a 150. nyugati hosszúsági körrel való metszéspontjáig;

ii.	a 150. nyugati hosszúsági kör az 50. déli szélességi körrel való metszéspontjáig; és

iii.	az 50. déli szélességi kör Dél-Amerika partjával való metszéspontjáig.

II. RÉSZ

AZ EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ HALÁLLOMÁNYOK VÉDELME ÉS FELHASZNÁLÁSA

IV. cikk

Az elővigyázatosság elvének alkalmazása

(1)   A bizottság tagjainak közvetlenül és a bizottságon keresztül alkalmazniuk kell az elővigyázatosság elvét, a magatartási kódex és/vagy az 1995. évi ENSZ halállomány-egyezmény vonatkozó rendelkezéseiben előírtaknak megfelelően, az egyezmény hatálya alá tartozó halállományok védelme, kezelése és fenntartható felhasználása érdekében.

(2)   A bizottság tagjainak különösen elővigyázatosnak kell lenniük olyankor, amikor az információ bizonytalan eredetű, nem megbízható vagy pontatlan. Pontos tudományos információ hiánya nem lehet oka a védelmi és szabályozási intézkedések meghozatala elhalasztásának vagy elmulasztásának.

(3)   A célállományok, nem célfajok, valamint a járulékos vagy függő fajok helyzetének vizsgálatakor a bizottság tagjainak ezeket az állományokat és fajokat fokozott ellenőrzésnek kell alávetniük annak érdekében, hogy megvizsgálják helyzetüket, illetve a védelmi és szabályozási intézkedések hatékonyságát. A rendelkezésre álló új tudományos információ fényében rendszeresen felül kell vizsgálniuk ezeket az intézkedéseket.

V. cikk

A védelmi és szabályozási intézkedések összeegyeztethetősége

(1)   Ebben az egyezményben semmi sem sértheti vagy áshatja alá a parti államoknak az UNCLOS-ban előírt, a szuverenitásuk vagy nemzeti joghatóságuk alá tartozó térségek élő tengeri forrásainak kutatásához és kiaknázásához, védeleméhez és kezeléséhez kapcsolódó szuverenitását vagy szuverén jogait, vagy valamennyi állam azon jogát, hogy állampolgárai az UNCLOS-szal összhangban a nyílt tengeren halászati tevékenységet folytassanak.

(2)   A nyílt tengerek vonatkozásában meghozott, valamint a nemzeti joghatóság alá tartozó térségek vonatkozásában elfogadott védelmi és szabályozási intézkedéseknek összeegyeztethetőek kell lenniük annak érdekében, hogy biztosítva legyen az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok védelme és kezelése.

III. RÉSZ

AMERIKA-KÖZI TRÓPUSI TONHALBIZOTTSÁG

VI. cikk

A Bizottság

(1)   A Bizottság tagjai beleegyeznek, hogy valamennyi eszközzel és forrással fenntartják, valamint erősítik az 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottságot.

(2)   A bizottság egytől (1) négyig (4) terjedő számú, az egyes tagok által kijelölt biztosból álló részlegből áll majd, akiket szakértők és tanácsadók támogathatnak, amennyiben a tagok ezt tanácsosnak tartják.

(3)   A Bizottság jogi személyiséggel rendelkezik, és a más nemzetközi szervezetekkel és tagjaival való kapcsolatai során olyan jogképességet élvez, amilyenre szükség lehet ahhoz, hogy funkciói ellátása és célkitűzéseinek megvalósítása a nemzetközi joggal összhangban történjen. A Bizottság és tisztviselői kiváltságai és mentességei a Bizottság és a vonatkozó tag közötti egyezmény tárgyát képezik.

(4)   A Bizottság székhelye továbbra is San Diego, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok.

VII. cikk

A Bizottság feladatai

(1)   A Bizottság az alábbi feladatokat látja el, előnyben részesítve a tonhalakat és a tonhalszerű fajokat:

a)

az egyezmény területének az egyezmény hatálya alá tartozó halállományai, és szükség esetén a járulékos vagy függő fajok mennyiségével, biológiájával és biometriájával, valamint a természeti tényezőknek és az emberi tevékenységeknek az ezen állományok és fajok populációira gyakorolt hatásával kapcsolatos tudományos kutatás támogatása, végrehajtása és koordinálása;

b)	az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok halászatával kapcsolatos adatok gyűjtése, ellenőrzése, valamint kellő időben való cseréje és ismertetése szabványainak elfogadása;

c)

a rendelkezésre álló legmegfelelőbb tudományos bizonyítékokon alapuló intézkedések elfogadása az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok hosszú távú megőrzésének és fenntartható felhasználásának biztosítása érdekében, valamint a lehalászott fajok populációjának fenntartása vagy helyreállítása olyan mennyiségi szinten, amely maximális fenntartható hozamra alkalmas, többek között a Bizottság döntése szerint az ezen halállományok teljes kifogható mennyiségének és/vagy a teljes megengedhető halászati kapacitásnak és/vagy az egyezmény területe egészére vonatkozó halászati tevékenység szintjének a meghatározásával;

d)

annak megállapítása, hogy a rendelkezésre álló legmegfelelőbb tudományos információ szerint történt-e az ezen egyezmény hatálya alá tartozó meghatározott halállomány vonatkozásában teljes mértékű halászás vagy túlhalászás, majd ezen az alapon annak megállapítása, hogy vajon a halászati kapacitás és/vagy a halászati tevékenység növelése veszélyeztetné-e ennek az állománynak a megőrzését;

e)

azon kritériumok alapján, amelyeket a Bizottság elfogadhat vagy alkalmazhat, az e bekezdés d) albekezdésében említett állományok vonatkozásában annak megállapítása, hogy milyen mértékben lehet eleget tenni a Bizottság új tagjai halászati érdekeinek, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szabványokat és gyakorlatokat;

f)

szükség szerint védelmi és szabályozási intézkedések meghozatala és ajánlások megtétele azokra az azonos ökoszisztémához tartozó fajokra vonatkozóan, amelyeket érint az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok halászata, illetve amelyek járulékos vagy függő kapcsolatban állnak e halállományokkal, azzal a céllal, hogy fenntartsa vagy helyreállítsa e fajok populációit azon szint felett, amelyen szaporodásukat komoly veszély fenyegetné;

g)

megfelelő intézkedések elfogadása a hulladék, a visszaengedett halállomány, az elveszett vagy eldobott halászeszközök általi fogások, valamint a nem célfajok (halak és nem halfajok) kifogása, illetve a járulékos vagy függő fajokra, különösen a veszélyeztetett fajokra gyakorolt hatás elkerülése, csökkentése vagy minimalizálása céljából;

h)

megfelelő intézkedések elfogadása a túlhalászás vagy a halászati kapacitás túllépése megelőzése vagy kiküszöbölése céljából, valamint annak biztosítására, hogy a halászati tevékenység szintjei nem haladják meg az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok fenntartható felhasználásával arányos szinteket;

i)	az adatgyűjtés és ellenőrzés átfogó programjának létrehozása, amely tartalmazza majd a Bizottság által szükségesnek tartott elemeket. A Bizottság bármelyik tagja fenntarthatja saját, a Bizottság által elfogadott iránymutatásokkal összhangban lévő programját;

j)	annak biztosítása, hogy az e bekezdés a)–i) albekezdései értelmében elfogadott intézkedések kidolgozásakor figyelmet fordítanak az AIDCP értelmében elfogadott intézkedésekkel való koordinációra és az azokkal való összeegyeztethetőségre;

k)	szelektív, környezetbarát és költségkímélő halászati eszközök és technikák, valamint más, társult tevékenységek, beleértve a többek között a technológia és a kiképzés átruházásához kapcsolódó tevékenységek kidolgozásának és alkalmazásának elősegítését, a megvalósíthatóság mértékében;

l)	szükség szerint a teljes kifogható mennyiség, illetve a teljes megengedhető halászati kapacitás (beleértve a szállítási kapacitást vagy a halászati tevékenység szintjét) vonatkozásában követelmények és határozatok kidolgozása, figyelembe véve valamennyi releváns tényezőt;

m)

az elővigyázatosság elvének alkalmazása az ezen egyezmény IV. cikke rendelkezéseivel összhangban. Ha a Bizottság megfelelő tudományos információ hiányában az elővigyázatosság elvével összhangban fogad el intézkedéseket az ezen egyezmény IV. cikke (2) bekezdésében előírtak szerint, a Bizottságnak a lehető leghamarabb gondoskodnia kell az ezen intézkedések fenntartásához vagy módosításához szükséges tudományos információ megszerzéséről;

n)	a magatartási kódex vagy más vonatkozó nemzetközi eszköz (beleértve többek között a magatartási kódex keretében a FAO által elfogadott nemzetközi cselekvési tervet) bárminemű vonatkozó rendelkezései alkalmazásának elősegítése;

o)	a Bizottság igazgatójának kijelölése;

p)	munkaprogramjának jóváhagyása;

q)	a költségvetés jóváhagyása az ezen egyezmény XIV. cikke rendelkezéseivel összhangban;

r)	az elmúlt költségvetési időszak elszámolásainak jóváhagyása;

s)	saját szabályai és eljárásai, pénzügyi szabályzatai vagy más belső adminisztratív szabályzatai elfogadása vagy módosítása, amennyiben erre szükség mutatkozik feladatai elvégzéséhez;

t)	az AIDCP titkári feladatainak ellátása, figyelembe véve az ezen egyezmény XIV. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit;

u)	amennyiben szükségesnek látja, kisegítő testületek létrehozása;

v)

bármilyen más intézkedés vagy ajánlás elfogadása vonatkozó információ alapján, beleértve a rendelkezésre álló legmegfelelőbb tudományos információt, mely szükséges lehet az ezen egyezmény célkitűzéseinek megvalósításához, beleértve a nemzetközi joggal összhangban lévő, megkülönböztetéstől mentes és átlátható intézkedéseket, a Bizottság által elfogadott védelmi és szabályozási intézkedések hatékonyságát aláásó tevékenységek megelőzése, meggátolása vagy kiküszöbölése érdekében.

(2)   A Bizottság az igazgató felügyelete mellett az ezen egyezménnyel kapcsolatos kérdésekben, többek között az adminisztrációs, tudományos és műszaki területeken jártas személyzetet tart fenn, és biztosítja, hogy az tartalmazza az ezen egyezmény hatékony és eredményes alkalmazásához szükséges személyi állományt. A Bizottságnak a rendelkezésre álló legalkalmasabb személyzetet kell kiválasztania, és kellő tekintettel kell lennie a személyzet méltányos alapon történő toborzásának fontosságára, elősegítve a Bizottság tagjainak széles körű képviseletét és részvételét.

(3)   A tudományos szakértői állománynak címzett tudományos kérdésekről szóló munkaprogramra vonatkozó iránymutatások figyelembevételekor a Bizottság tekintetbe veszi többek között az ezen egyezmény XI. cikke értelmében létrehozott tudományos tanácsadó bizottság tanácsát, ajánlásait és jelentéseit.

VIII. cikk

A Bizottság ülései

(1)   A Bizottság rendes üléseire évente legalább egyszer kerül sor, a Bizottság megállapodása szerinti helyen és időpontban.

(2)   A Bizottság rendkívüli üléseket is tarthat szükség esetén. Ezeknek az üléseknek az összehívására a bizottság legalább két tagja kérésére kerülhet sor, feltéve, hogy a tagok többsége támogatja a kérelmet.

(3)   A Bizottság üléseire csak a határozatképességhez szükséges létszám megléte esetén kerülhet sor. A határozatképességhez szükséges létszám a bizottság tagjai kétharmadának jelenlétével érhető el. Ez a szabály az ezen egyezmény értelmében létrehozott kisegítő testületek üléseire is alkalmazandó.

(4)   Az ülések nyelve az angol és a spanyol, és a Bizottság dokumentumait is mindkét nyelven el kell készíteni.

(5)   A tagok más határozat hiányában elnököt és alelnököt az ezen egyezmény különböző felei közül választanak. Mindkét tisztviselőt egyéves (1) időszakra választják meg, és ezek hivatalukat utódaik megválasztásáig töltik be.

IX. cikk

Határozathozatal

(1)   Eltérő rendelkezés hiányában az ezen egyezmény VIII. cikke értelmében összehívott üléseken meghozott bizottsági határozatokat a Bizottságnak a szóban forgó ülésen jelen lévő tagjai közötti konszenzus révén fogadják el.

(2)   Az ezen egyezmény vagy mellékletei módosításának elfogadására vonatkozó határozatokhoz, valamint az egyezménybe annak XXX. cikke c) bekezdése értelmében történő belépésre irányuló meghívásokhoz valamennyi fél közötti konszenzus szükséges. Ilyen esetekben az ülés elnöke biztosítja, hogy a Bizottság valamennyi tagja kifejthesse véleményét a javasolt határozatokról, amit a felek a végleges határozat meghozatalakor figyelembe vesznek.

(3)   A Bizottság valamennyi tagja közötti konszenzusra a következő határozatok esetén van szükség:

a)	a Bizottság költségvetésének elfogadásáról és módosításáról, valamint a tagok hozzájárulásának formájáról és mértékéről szóló határozatok;

b)	az ezen egyezmény VII. cikke (1) bekezdése l) albekezdésében említett kérdések.

(4)   Tekintettel az ezen cikk (2) és (3) bekezdésében említett határozatokra, amennyiben valamelyik fél vagy a Bizottság egy tagja adott esetben hiányzik a szóban forgó ülésről és nem küldött az ezen cikk (6) bekezdése értelmében erről szóló értesítést, az igazgató értesíti a felet vagy tagot az ülésen meghozott határozatról. Amennyiben az ilyen értesítésnek a fél vagy tag általi kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül az igazgató nem kapott választ a féltől vagy tagtól, a fél vagy a tag a szóban forgó határozatról kialakított konszenzus részesének tekintendő. Amennyiben egy ilyen 30 napos időszakon belül a fél vagy tag írásbeli választ ad, mely szerint nem tud a szóban forgó határozatról kialakított konszenzus részese lenni, a határozatnak nem lesz hatálya, és a Bizottság a lehető legrövidebb határidőn belül konszenzus kialakítására fog törekedni.

(5)   Amennyiben egy ülésről távolmaradó fél vagy a Bizottság egy tagja az ezen cikk (4) bekezdése értelmében értesíti az igazgatót arról, hogy nem tud az azon az ülésen meghozott határozatról kialakított konszenzus részese lenni, az a tag nem ellenezhet ugyanarról a kérdésről kialakított konszenzust, ha nincs jelen a Bizottságnak azon a következő ülésén, amelyen a kérdés napirendre kerül.

(6)   Ha a Bizottság egy tagja önhibáján kívül, rendkívüli és előre nem látott körülmények miatt nem tud a Bizottság egy ülésén részt venni:

a)	Lehetőség szerint az ülés megkezdése előtt vagy a lehető legrövidebb határidőn belül erről írásban értesíti az igazgatót. Ilyen értesítés akkor jut érvényre, ha annak kézhezvételét az igazgató az illető tag felé igazolja; és

b)	ezt követően és amilyen hamar lehetséges, az igazgató az ezen cikk (1) bekezdése értelmében az azon az ülésen meghozott valamennyi határozatról értesíti a tagot;

c)

az e bekezdés b) albekezdésében említett értesítést követő harminc (30) napon belül a tag írásban értesítheti az igazgatót arról, hogy nem tud konszenzus részese lenni az említett egy vagy több határozat vonatkozásában. Ilyen esetekben a vonatkozó határozat(ok)nak nem lesz hatálya, és a Bizottság a lehető legrövidebb határidőn belül konszenzus kialakítására fog törekedni.

(7)   A Bizottság által az ezen egyezmény értelmében elfogadott határozatok a róluk szóló értesítést követő negyvenöt (45) napot követően valamennyi tagra nézve kötelezőek, az ebben az egyezményben lévő eltérő rendelkezés vagy a határozat meghozatalakor született eltérő megegyezés hiányában.

X. cikk

A bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottság

(1)   A Bizottság létrehoz egy, a Bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottságot, amely a Bizottság tagjai által erre a célra kijelölt képviselőkből áll, akiknek munkáját az adott tagok belátása szerint szakértők és tanácsadók segítik.

(2)   A bizottság az ezen egyezmény 3. mellékletében meghatározott feladatokat látja el.

(3)   Feladatai ellátása során a bizottság szükség szerint, valamint a Bizottság jóváhagyásával konzultációt folytathat az adott kérdésben illetékes bármilyen más halászati igazgatási, műszaki vagy tudományos szervezettel, és szükség szerint szakértői tanácsot kérhet tőlük.

(4)   A bizottság törekedni fog arra, hogy jelentéseit és ajánlásait konszenzussal fogadja el. Ha semmiképpen sem sikerül konszenzusra jutni, azt a jelentésben meg kell említeni, a többségi és kisebbségi véleményekkel együtt. A bizottság bármelyik tagja kérésére a tagnak a jelentések egészére vagy valamelyik részére vonatkozó nézeteit szintén meg kell említeni.

(5)   A bizottság évente legalább egyszer ülésezik, lehetőleg a Bizottság rendes ülése alkalmával.

(6)   További ülések összehívására a Bizottság legalább két (2) tagja kérésére kerülhet sor, feltéve, hogy a tagok többsége támogatja a kérelmet.

(7)   A bizottság azon eljárási szabályzatokkal, iránymutatásokkal és irányelvekkel összhangban végezheti feladatait, amelyeket a Bizottság adott esetben elfogad.

(8)   A bizottság munkájának támogatása során a Bizottság személyzete:

a)	összegyűjti a bizottság munkájához szükséges információt, és adatbázist hoz létre, összhangban a Bizottság által megállapított eljárásokkal;

b)	statisztikai elemzéseket bocsát rendelkezésre, amelyeket a bizottság feladatainak ellátásához szükségesnek tart;

c)	elkészíti a bizottság jelentéseit;

d)	valamennyi vonatkozó információt a bizottság tagjainak rendelkezésére bocsát, különösen azokat, amelyekről az e cikk (8) bekezdése a) albekezdése rendelkezik.

XI. cikk

Tudományos tanácsadó bizottság

(1)   A Bizottság tudományos tanácsadó bizottságot hoz létre, amely a Bizottság tagjai által kijelölt képviselőkből áll, akik megfelelő képesítéssel vagy vonatkozó tapasztalatokkal rendelkeznek a bizottság illetékességi területén, és akiknek munkáját az adott tag belátása szerint szakértők és tanácsadók segítik.

(2)   A Bizottság a bizottság munkájában való részvételre felkérhet a Bizottság munkájához kapcsolódó kérdésekben elismert tudományos tapasztalattal bíró szervezeteket vagy személyeket.

(3)   A bizottság az ezen egyezmény 4. mellékletében meghatározott feladatokat látja majd el.

(4)   A bizottság évente legalább egyszer ülésezik, lehetőleg a Bizottság ülését megelőzően.

(5)   További ülések összehívására a Bizottság legalább két (2) tagja kérésére kerülhet sor, feltéve, hogy a tagok többsége támogatja a kérelmet.

(6)   A bizottság elnökségét az igazgató látja el, illetve e feladat betöltését a Bizottság jóváhagyásával átruházhatja.

(7)   A bizottság törekedni fog arra, hogy jelentéseit és ajánlásait konszenzussal fogadja el. Ha semmiképpen sem sikerül konszenzusra jutni, azt a jelentésben meg kell említeni, a többségi és kisebbségi véleményekkel együtt. A bizottság bármelyik tagja kérésére a tagnak a jelentések valamennyi vagy bármelyik részére vonatkozó nézeteit szintén meg kell említeni.

XII. cikk

Igazgatás

(1)   A Bizottság az elfogadott eljárási szabályzattal összhangban, illetve az abban foglalt követelmények figyelembevételével jelöli ki az igazgatót, akinek illetékessége az ezen egyezmény hatálya alá tartozó területen általánosságban elismert, különösen tudományos, műszaki és igazgatási vonatkozásaiban, és aki felelősséggel tartozik majd a Bizottságnak, és aki a Bizottság belátása szerint posztjáról eltávolítható. Az igazgató hivatali ideje 4 év, és megbízatása annyiszor újítható meg, ahányszor a Bizottság úgy határoz.

(2)   Az igazgató feladatai a következők:

a)	kutatási tervek és programok előkészítése a Bizottság számára;

b)	költségvetési előirányzatok készítése a Bizottság számára;

c)	a Bizottság által elfogadott munkaprogram és költségvetés kivitelezésére fordított pénzeszközök kifizetésének engedélyezése, és a felhasznált pénzeszközökkel való elszámolás;

d)	a Bizottság funkcióinak ellátásához szükséges igazgatási, tudományos, műszaki és más alkalmazottak kinevezése, elmozdítása és igazgatása, összhangban a Bizottság által elfogadott eljárási szabályzattal;

e)	amennyiben az a Bizottság hatékony működéséhez szükséges, a tudományos kutatás koordinátorának kinevezése, összhangban az e cikk (2) bekezdése d) albekezdésével;

f)	a koordinátor az igazgató felügyelete alatt végzi tevékenységét, aki szükségesnek ítélt feladatokkal és funkciókkal bízza őt meg;

g)	a Bizottság munkájának azon szervezetek vagy magánszemélyek munkájával való koordinálása, akiknek az együttműködéséről az igazgató gondoskodott;

h)	igazgatási, tudományos és más jelentések szövegezése a Bizottság számára;

i)	napirendtervezetek előkészítése a Bizottság és kisegítő testületei üléseihez, illetve azok összehívása, a Bizottság tagjaival folytatott konzultáció révén és javaslataik figyelembevételével, valamint igazgatási és műszaki támogatás nyújtása ezekhez az ülésekhez;

j)

a Bizottság által elfogadott és hatályban lévő védelmi és szabályozási intézkedések közzétételének és elterjesztésének biztosítása, és amennyire az megvalósítható, az egyezmény területén hatályban lévő, a Bizottság tagjai által elfogadott alkalmazható védelmi és szabályozási intézkedésekről szóló nyilvántartás kezelése és elterjesztése;

k)

a többek között a Bizottság számára az ezen egyezmény 1. melléklete értelmében rendelkezésre bocsátott információ alapján készült, az egyezmény területén halászó hajókat feltüntető jegyzék fenntartásának biztosítása, valamint az ebben a jegyzékben lévő információ időszakos eljuttatása a Bizottság valamennyi tagja számára, illetve az egyes tagok kérésére;

l)	a Bizottság jogi képviselője posztjának betöltése;

m)	egyéb, a Bizottság hatékony és hatásos működése biztosításához szükséges, valamint a Bizottság által adott esetben kijelölt feladatok elvégzése.

(3)   Feladataik ellátása során az igazgató és a Bizottság alkalmazottai nem cselekedhetnek jogállásukkal vagy az ezen egyezmény célkitűzésével és rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen módon, és nem lehetnek pénzügyi érdekeltségeik olyan tevékenységekben, mint az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok kutatása, feltárása, kiaknázása, feldolgozása és forgalmazása. Hasonlóképpen, bizalmasan kell kezelniük a Bizottságnál való alkalmazásuk idején és azt követően bárminemű bizalmas információt, amelyet megszereztek vagy amelyhez hozzáférhettek munkaviszonyuk ideje alatt.

XIII. cikk

Tudományos személyzet

A tudományos személyzet az igazgató, és amennyiben az ezen egyezmény XII. cikke (2) bekezdése d) és e) albekezdése értelmében kinevezik, a tudományos kutatás koordinátora felügyelete alatt végzi munkáját, feladatai pedig, előnyben részesítve a tonhalakat és a tonhalszerű fajokat, a következők:

a)	az e célból elfogadott munkatervekkel összhangban a Bizottság által jóváhagyott tudományos kutatási projektek és más kutatási tevékenységek irányítása;

b)

a tudományos tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően tudományos tanácsoknak és ajánlásoknak a Bizottság rendelkezésére bocsátása az igazgatón keresztül, a védelmi és szabályozási, valamint egyéb vonatkozó kérdések megfogalmazása támogatásának céljából, kivéve az olyan eseteket, amikor a nyilvánvaló időkorlátok korlátoznák az igazgatónak azt a képességét, hogy időben a Bizottság rendelkezésére bocsássa ezeket a tanácsokat és ajánlásokat;

c)	az ezen egyezmény 4. mellékletében meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges információnak a tudományos tanácsadó bizottság számára történő rendelkezésre bocsátása;

d)	a Bizottság számára az igazgatón keresztül a tudományos kutatásra vonatkozó ajánlásoknak a rendelkezésre bocsátása a Bizottság feladatai elvégzésének támogatása céljából, összhangban az ezen egyezmény VII. cikke (1) bekezdésének a) albekezdésével;

e)	az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok populációi jelenlegi és a múltbeli körülményeivel és trendjeivel kapcsolatos információ összegyűjtése és elemzése;

f)	az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok halászatával kapcsolatos adatok gyűjtése, ellenőrzése, kellő időben való cseréje és ismertetése szabványainak a Bizottság számára történő rendelkezésre bocsátása az igazgatón keresztül;

g)

az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok kifogásával és az egyezmény területén működő hajók tevékenységével kapcsolatos statisztikai adatok és bárminemű jelentés összegyűjtése, valamint a halállományok halászatával kapcsolatos egyéb vonatkozó információ összegyűjtése, beleértve szükség szerint a szociális és gazdasági tényezőket;

h)	az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok fenntartásának és növelésének módszereire és eljárásaira vonatkozó információ tanulmányozása és értékelése;

i)

a megállapításairól készített jelentések és az ezen egyezmény hatálya alá tartozó egyéb jelentések, valamint az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok halászatára vonatkozó tudományos, statisztikai és más adatok közzététele vagy más módon való elterjesztése, biztosítva a titoktartást az ezen egyezmény XXII. cikke rendelkezéseivel összhangban;

j)	a számára kijelölt egyéb funkciók és feladatok ellátása.

XIV. cikk

Költségvetés

(1)   A Bizottság, összhangban az ezen egyezmény IX. cikke (3) bekezdésével, minden évben elfogadja a következő évre vonatkozó költségvetését. A költségvetés mértékének meghatározásakor a Bizottságnak kellő tekintettel kell lennie a költséghatékonyság elvére.

(2)   Az igazgató megfontolás céljából a Bizottságnak benyújtja az évi költségvetés részletes tervezetét, amely feltünteti az ezen egyezmény XV. cikke (1) és (3) bekezdésében említett hozzájárulásokból történő kifizetéseket.

(3)   A Bizottság elkülönített elszámolásokat tart fenn az ezen egyezmény, illetve az AIDCP keretében végrehajtott tevékenységek vonatkozásában. Az AIDCP számára nyújtandó szolgáltatásokat, valamint az ezekhez kapcsolódó becsült költségeket a Bizottság költségvetésében kell meghatározni. Az igazgató jóváhagyásra benyújtja az AIDCP felei ülésén a szolgáltatásnyújtás évét megelőzően az egyezmény értelmében végrehajtandó feladatokhoz tartozó szolgáltatásokkal és azok költségeivel kapcsolatos előrejelzéseket.

(4)   A Bizottság elszámolásait évente független pénzügyi könyvvizsgálatnak kell alávetni.

XV. cikk

Hozzájárulások

(1)   A Bizottság tagjainak a költségvetéshez való hozzájárulása összegét a Bizottság által az ezen egyezmény IX. cikke (3) bekezdése értelmében szükség szerint elfogadandó vagy módosítandó rendszer szerint kell meghatározni. A Bizottság által elfogadandó rendszernek valamennyi tag számára átláthatónak és méltányosnak kell lennie, és azt a Bizottság költségvetési rendeleteiben kell rögzíteni.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése rendelkezései értelmében elfogadott hozzájárulások lehetővé teszik a Bizottság működését, és időben fedezik az ezen egyezmény XIV. cikke (1) bekezdésével összhangban elfogadott éves költségvetést.

(3)   A Bizottság létrehoz egy, az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok, és szükség szerint a járulékos vagy függő fajok kutatására és megőrzésére, valamint a tengeri környezet megőrzésére fordított önkéntes hozzájárulások fogadására szolgáló alapot.

(4)   Az ezen egyezmény IX. cikke rendelkezései ellenére, ha a Bizottság erről másképp nem rendelkezik, amennyiben a Bizottság valamely tagja hozzájárulása befizetésével a megelőző huszonnégy (24) hónap hozzájárulása teljes összegével egyenlő vagy annál nagyobb összeggel hátralékba kerül, az a tag mindaddig nem rendelkezhet a Bizottságban történő határozathozatalban való részvétel jogával, amíg eleget nem tesz az e cikk értelmében előírt kötelezettségeinek.

(5)   A Bizottság valamennyi tagja fedezi a Bizottság és kisegítő testületei ülésein való részvételéből származó költségeit.

XVI. cikk

Átláthatóság

(1)   A Bizottság többek között az alábbiak szerint igyekszik előmozdítani határozathozatali eljárásai és egyéb tevékenységei során az ezen egyezmény végrehajtásának átláthatóságát:

a)	vonatkozó nem bizalmas jellegű információ nyilvános elterjesztése; és

b)	szükség szerint nem kormányzati szervezetekkel, a halászati ágazat, különösen a halászflotta képviselőivel, valamint más érdekelt szervekkel és magánszemélyekkel folytatott konzultáció ösztönzése, illetve az ezek hatékony részvételének az elősegítése.

(2)   Nem résztvevő felek, vonatkozó kormányközi szervezetek és nem kormányzati szervezetek képviselőinek – beleértve az egyezmény területén működő bizottsági tagok környezetvédelmi szervezeteit, amelyek tapasztalattal rendelkeznek a Bizottságra és a tonhalágazatra vonatkozó kérdésekben –, és különösen a tonhalhalászflotta képviselőinek lehetősége lesz részt venni a Bizottság és kisegítő testületei ülésein, megfigyelőként vagy szükség szerint más minőségben, összhangban az ezen egyezmény 2. mellékletében meghatározott, vagy a Bizottság által adott esetben elfogadott más elvekkel és követelményekkel. Ezek a résztvevők időben hozzáférhetnek a vonatkozó információhoz, összhangban a Bizottság által adott esetben elfogadott, az ilyen információhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárási és titoktartási szabályokkal.

IV. RÉSZ

A BIZOTTSÁG TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

XVII. cikk

Államok jogai

Ezen egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, ami sértené vagy aláásná bármelyik államnak a nemzetközi joggal összhangban gyakorolt szuverenitását, szuverén jogait vagy hatáskörét, illetőleg a tengerjogot illető kérdésekkel kapcsolatos álláspontját vagy nézeteit.

XVIII. cikk

Kivitelezés, megfelelés és a felek általi végrehajtás

(1)   Valamennyi fél megteszi az ezen egyezmény végrehajtása és az ezzel való megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket, valamint az ezen egyezmény értelmében elfogadott bárminemű védelmi és szabályozási intézkedést, beleértve a szükséges jogszabályok és rendeletek elfogadását.

(2)   Valamennyi fél a Bizottság rendelkezésére bocsátja mindazt az információt, ami szükséges lehet ezen egyezmény célkitűzésének eléréséhez, beleértve a statisztikai és biológiai, valamint az egyezmény területén folytatott halászati tevékenységre vonatkozó információt. Továbbá ellátja a Bizottságot az ezen egyezménnyel összhangban elfogadott intézkedések foganatosítása érdekében tett lépésekre vonatkozó információval, szükség szerint, illetve a Bizottság kérésére, az ezen egyezmény XXII. cikke rendelkezéseinek megfelelően és összhangban a Bizottság által kidolgozandó és elfogadandó eljárási szabályzatokkal.

(3)   Valamennyi fél az igazgatón keresztül haladéktalanul értesíti az ezen egyezmény X. cikke rendelkezései értelmében létrehozott, a Bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottságot a következőkről:

a)	jogi és közigazgatási rendelkezések, beleértve a jogsértésekre és szankciókra vonatkozókat, melyek a Bizottság által elfogadott védelmi és szabályozási intézkedéseknek való megfelelés céljából alkalmazandóak;

b)	a Bizottság által elfogadott védelmi és szabályozási intézkedéseknek való megfelelés biztosítása érdekében tett lépések, beleértve szükség szerint az egyes esetek elemzését és a végleges határozatot.

(4)   Valamennyi fél:

a)	bárminemű alkalmazandó titoktartási szabálynak megfelelően engedélyezi a Bizottság vagy valamely nemzeti program fedélzeti megfigyelői által rögzített vonatkozó adatok felhasználását és kiadását;

b)

biztosítja, hogy a hajók tulajdonosai és/vagy kapitányai a Bizottság által ebben a vonatkozásban elfogadott eljárási szabályzatokkal összhangban lehetővé tegyék a Bizottság számára a Bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottság feladatai ellátásához szükséges információ gyűjtését és elemzését;

c)	hathavonta jelentést nyújt be a Bizottságnak tonhalra halászó hajói tevékenységéről, valamint rendelkezésre bocsát minden, a Bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottság munkájához szükséges információt.

(5)   Valamennyi fél intézkedéseket foganatosít annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti joghatósága alá tartozó vizeken működő hajói megfeleljenek ennek az egyezménynek és az ezen egyezmény értelmében elfogadott intézkedéseknek.

(6)   Valamennyi fél, amennyiben alapos oka van feltételezni, hogy egy másik állam lobogója alatt hajózó hajó az egyezmény területe vonatkozásában elfogadott védelmi és szabályozási intézkedések hatékonyságát aláásó tevékenységet folytat, fel kell, hogy hívja erre az érintett lobogó szerinti állam figyelmét, és szükség szerint felhívhatja erre a tényre a Bizottság figyelmét is. A szóban forgó félnek a lobogó szerinti állam számára alátámasztó bizonyítékot kell rendelkezésre bocsátania, és e bizonyíték(ok) összefoglalását eljuttathatja a Bizottsághoz. A Bizottság ezt az információt nem terjesztheti mindaddig, amíg a lobogó szerinti állam lehetőséget nem kapott arra, hogy belátható időn belül megjegyzést fűzzön a tényálláshoz és a megfontolásra benyújtott bizonyítékhoz, vagy adott esetben kifogást emeljen ellene.

(7)   A Bizottság vagy bármelyik másik fél kérésére mindegyik fél, amennyiben rendelkezésére áll arra vonatkozó információ, hogy a hatáskörébe tartozó hajó az ezen egyezmény szerint elfogadott intézkedésekkel ellenkező tevékenységet folytatott, alapos vizsgálatot végez, és szükség szerint nemzeti jogszabályaival összhangban jár el, valamint a lehető legkorábbi időpontban értesíti vizsgálatai eredményeiről és a megtett lépésekről a Bizottságot, és lehetőség szerint a másik felet.

(8)   Összhangban nemzeti jogszabályaival, és a nemzetközi jognak megfelelően valamennyi fél kellő súlyú szankciókat alkalmaz az ezen egyezmény rendelkezéseinek, valamint az ennek értelmében elfogadott intézkedéseknek való megfelelés biztosítása, illetve annak érdekében, hogy a törvénytelen tevékenységek elkövetői ne részesülhessenek a cselekedeteikből származó haszonból – e szankciók közé tartozhat szükség szerint a halászat engedélyezésének megtagadása, felfüggesztése vagy visszavonása.

(9)   Azok a felek, amelyeknek partjai az egyezmény területével határosak, vagy amelyek halászhajói az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományokra halásznak, illetve amelyek területén a kifogott halak kirakodása és a feldolgozása történik, együttműködnek az ezen egyezménynek való megfelelés, valamint a Bizottság által elfogadott védelmi és szabályozási intézkedések alkalmazásának biztosítása érdekében, többek között szükség szerint kooperációs intézkedések és rendszerek elfogadása révén.

(10)   Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az egyezmény területén működő halászhajók a Bizottság által elfogadott védelmi és szabályozási intézkedések hatékonyságát aláásó, vagy azokat más módon sértő tevékenységet folytatnak, a felek a Bizottság által elfogadott ajánlások alapján és ezen egyezménnyel, valamint a nemzetközi joggal összhangban lépéseket foganatosíthatnak annak érdekében, hogy meggátolják e tevékenységek folytatását mindaddig, amíg a lobogó szerinti állam meg nem teszi a szükséges lépéseket az ilyen tevékenységek leállítása érdekében.

XIX. cikk

Kivitelezés, megfelelés és a halászatot folytató jogalanyok általi végrehajtás

Ezen egyezmény XVIII. cikke értelemszerűen alkalmazandó azokra a halászatot folytató jogalanyokra, amelyek a Bizottság tagjai.

XX. cikk

A lobogó szerinti államok kötelességei

(1)   Valamennyi fél, összhangban a nemzetközi joggal, megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a lobogója alatt hajózó halászhajók megfeleljenek ezen egyezmény rendelkezéseinek, valamint az ennek értelmében elfogadott védelmi és szabályozási intézkedéseknek, és hogy ezek a halászhajók ne folytassanak az ezen intézkedések hatékonyságát aláásó tevékenységeket.

(2)   Egyetlen fél sem engedélyezheti a lobogója alatti hajózásra felhatalmazott halászhajóknak, hogy az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományokra halásszanak, hacsak erre nem kap felhatalmazást megfelelő hatóságától vagy hatóságaitól. Valamely fél csak akkor engedélyezheti a lobogója alatt közlekedő halászhajóknak az egyezmény területén történő halászatra való felhasználását, ha hatékonyan képes ellátni feladatait az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halászhajók tekintetében.

(3)   Az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kötelességei mellett mindegyik fél megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a lobogója alatt az egyezmény területén hajózó halászhajók ne folytathassanak halászati tevékenységet valamely másik állam szuverenitása vagy nemzeti joghatósága alá tartozó területeken az adott állam illetékes hatóságai által kiadott megfelelő jogosítvány, engedély vagy felhatalmazás nélkül.

XXI. cikk

Halászatot folytató jogalanyok kötelességei

Ezen egyezmény XX. cikke értelemszerűen alkalmazandó azokra a halászatot folytató jogalanyokra, amelyek a Bizottság tagjai.

V. RÉSZ

TITOKTARTÁS

XXII. cikk

Titoktartás

(1)   A Bizottság az ezen egyezmény hatálya alá tartozó információhoz hozzáféréssel rendelkező valamennyi szerv és magánszemély számára titoktartási szabályokat fektet le.

(2)   Bárminemű, az e cikk (1) bekezdése értelmében adott esetben elfogadott titoktartási szabály ellenére bármilyen, bizalmas információhoz hozzáféréssel rendelkező személy kiadhat ilyen információt a jogi vagy adminisztrációs eljárásokkal összefüggésben, ha erre az adott illetékes hatóság felkéri.

VI. RÉSZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS

XXIII. cikk

Együttműködés és segítségnyújtás

(1)   A Bizottság arra törekszik, hogy intézkedéseket fogadjon el a műszaki segítségnyújtásra, a technológiaátadásra, képzésre vagy az együttműködés más formáira vonatkozóan, segítve azokat a fejlődő országokat, melyek a Bizottság tagjai, az ezen egyezmény értelmében rájuk háruló kötelességek teljesítésében, valamint azon képességük erősítésében, hogy fejlesszék a nemzeti joghatóságuk alá tartozó halászati tevékenységet, és hogy fenntartható módon részt vegyenek a nyílt tengeri halászatban.

(2)   A Bizottság tagjai elősegítik és támogatják különösen a pénzügyi és műszaki együttműködést, valamint a technológiaátadást, mely szükséges lehet az e cikk (1) bekezdése hatékony foganatosítása érdekében.

XXIV. cikk

Együttműködés más szervezetekkel és rendszerekkel

(1)   A Bizottság együttműködik a szubregionális, regionális és globális halászati szervezetekkel és rendszerekkel, és szükség esetén az ezekkel a szervezetekkel és rendszerekkel való megegyezés szerint megfelelő intézményi rendszereket, pl. tanácsadó bizottságokat hoz létre azzal a céllal, hogy elősegítse az ezen egyezmény célkitűzésének megvalósítását, a rendelkezésre álló legmegfelelőbb tudományos információhoz való hozzájutással és kettős munkavégzésük elkerülésével.

(2)   A Bizottság, egyetértésben a releváns szervezetekkel vagy rendszerekkel, elfogadja az e cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott intézményi rendszerek működési szabályzatát.

(3)   Ha az egyezmény területe és egy másik halászati igazgatási szervezet szabályozása alá tartozó terület átfedi egymást, a Bizottság együttműködik a másik szervezettel, biztosítva az ezen egyezmény célkitűzésének megvalósítását. Ennek érdekében, konzultációk vagy más rendelkezések révén a Bizottság arra törekszik, hogy megegyezésre jusson a másik szervezettel a szükséges meghozandó intézkedésekről, mint amilyen a Bizottság és a másik szervezet által elfogadott védelmi és szabályozási intézkedések harmonizációjának és összeegyeztethetőségének biztosítása, vagy annak eldöntése, hogy szükség szerint a Bizottság vagy a másik szervezet elkerülje a másikuk által szabályozott terület halfajai vonatkozásában meghozandó intézkedéseket.

(4)   Az e cikk (3) bekezdése rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a Bizottság és más szervezet(ek) vagy rendszerek hatáskörébe tartozó területek között vándorló halállományok esetében.

VII. RÉSZ

VITÁK RENDEZÉSE

XXV. cikk

Viták rendezése

(1)   A viták elkerülése érdekében a Bizottság tagjai együttműködnek. Bármelyik tag konzultációt folytathat egy vagy több taggal bárminemű, az ezen egyezmény rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitás kérdésben, annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megtalálják a mindannyiuk számára kielégítő megoldást.

(2)   Ha egy vitás kérdést nem sikerül ésszerű határidőn belül konzultációval rendezni, az érintett tagok a lehető leghamarabb konzultációt folytatnak egymással annak érdekében, hogy bárminemű, egyetértésben született békés eszközzel rendezzék a vitát, összhangban a nemzetközi joggal.

(3)   Azokban az esetekben, amikor a Bizottság két vagy több tagja egyetért abban, hogy vitájuk műszaki természetű, és nem képesek azt egymás között rendezni, a vitát közös megegyezéssel a Bizottság által ebből a célból elfogadott eljárásokkal összhangban, a Bizottság intézményi keretein belül létrehozott, nem kötelező erejű ad hoc szakértői bizottság elé terjeszthetik. A bizottság tanácskozást folytat az érintett tagokkal és arra törekszik, hogy gyorsított eljárással, a viták rendezésére szolgáló kötelező erejű eljárásokhoz való folyamodás nélkül rendezze a vitát.

VIII. RÉSZ

NEM TAGOK

XXVI. cikk

Nem tagok

(1)   A Bizottság és tagjai valamennyi, az ezen egyezmény XXVII. cikkében említett államot és regionális gazdasági integrációs szervezetet, valamint szükség szerint az ezen egyezmény XXVIII. cikkében említett halászatot folytató jogalanyt, amely nem tagja a Bizottságnak, arra ösztönöz, hogy taggá váljon, vagy hogy az ezzel az egyezménnyel összhangban lévő jogszabályokat és rendeleteket fogadjon el.

(2)   A Bizottság tagjai egymás között közvetlenül vagy a Bizottságon keresztül információt cserélnek a nem tagok halászhajói által folytatott, az ezen egyezmény hatékonyságát aláásó tevékenységek vonatkozásában.

(3)   A Bizottság és tagjai, összhangban ezen egyezménnyel és a nemzetközi joggal, együttműködnek annak érdekében, hogy közös erővel megakadályozzák a nem tagok hajói által folytatott, az ezen egyezmény hatékonyságát aláásó tevékenységeket. Ennek érdekében a tagok többek között felhívják a nem tagok figyelmét hajóik ilyen jellegű tevékenységére.

IX. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXVII. cikk

Aláírás

(1)   Ez az egyezmény Washingtonban, 2003. november 14. és 2004. december 31. között állt nyitva aláírásra, az alábbiak számára:

a)	az 1949. évi egyezmény felei;

b)	azon államok, amelyek az 1949. évi egyezménynek nem felei, és amelyeknek partvonala az egyezmény területével határos; és

c)

azon államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek nem szerződő felei az 1949. évi egyezménynek, és amelyek halászhajói az ezen egyezmény elfogadását megelőző négy év során valamikor az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományokra halásztak, és amelyek részt vettek az erről az egyezményről szóló tárgyaláson; és

d)	egyéb államok, amelyek nem szerződő felei az 1949. évi egyezménynek, és amelyek halászhajói az ezen egyezmény elfogadását megelőző négy év során valamikor az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományokra halásztak, az 1949. évi egyezmény szerződő feleivel folytatott konzultációt követően.

(2)   Ami az e cikk (1) bekezdésében említett regionális gazdasági integrációs szervezeteket illeti, ezeknek a szervezeteknek egyetlen tagja sem írhatja alá ezt az egyezményt, kivéve ha az olyan területet képvisel, amely kívül esik a szervezetet létrehozó szerződés területi hatályán, és feltéve, hogy annak a tagállamnak a részvétele e terület érdekképviseletére korlátozódik.

XXVIII. cikk

Halászatot folytató jogalanyok

(1)   Bármilyen halászatot folytató jogalany, amelynek halászhajói az ezen egyezmény elfogadását megelőző négy év során valamikor az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományokra halásztak, kifejezheti szilárd elkötelezettségét az ezen egyezmény feltételeinek betartása, valamint az egyezmény értelmében elfogadott védelmi és szabályozási intézkedéseknek való megfelelés mellett, az alábbiak szerint:

a)	az ezen egyezmény XXVII. cikke (1) bekezdésében említett időszak során aláír egy ebből a célból megfogalmazott okmányt, összhangban az 1949. évi egyezmény értelmében a Bizottság által elfogadandó állásfoglalással; és/vagy

b)

a fent említett időszak során vagy azt követően írásos közleményt bocsát a Letétkezelő rendelkezésére, összhangban az 1949. évi egyezmény értelmében a Bizottság által elfogadandó állásfoglalással. A Letétkezelő haladéktalanul valamennyi aláíró és fél rendelkezésére bocsátja a közlemény egy másolatát.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése értelmében kifejezett kötelezettségvállalás az ezen egyezmény XXXI. cikke (1) bekezdésében említett időponttól, vagy az e cikk (1) bekezdésében említett írásos közlemény időpontjától lép hatályba, attól függően, hogy melyik időpont a későbbi.

(3)   Bárminemű fent említett halászatot folytató jogalany kifejezheti szilárd elkötelezettségét az ezen egyezmény feltételeinek betartásával szemben, mely egyezmény annak XXXIV. vagy XXXV. cikke értelmében módosítható egy e célból megfogalmazott írásos közleménynek a Letétkezelőhöz történő eljuttatásával, összhangban az e cikk (1) bekezdésében említett állásfoglalással.

(4)   Az e cikk (3) bekezdése értelmében kifejezett kötelezettségvállalás az ezen egyezmény XXXIV. cikke (3) bekezdésében és a XXXV. cikke (4) bekezdésében említett időponttól, vagy az e cikk (3) bekezdésében említett írásos közlemény időpontjától lép hatályba, attól függően, hogy melyik időpont a későbbi.

XXIX. cikk

Megerősítés, elfogadás és jóváhagyás

Ezen egyezményt az aláíróknak nemzeti jogszabályaikkal és eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

XXX. cikk

Csatlakozás

Ez az egyezmény csatlakozásra nyitva áll bármelyik állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet előtt, amely:

a)	megfelel az ezen egyezmény XXVII. cikkében előírt követelményeknek; vagy

b)	amelynek halászhajói az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományokra halásznak, a felekkel folytatott konzultációt követően; vagy

c)	amelyet a felek döntése alapján csatlakozásra felkértek.

XXXI. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez az egyezmény tizenöt (15) hónappal azt követően lép hatályba, hogy a felek, amelyek ezen egyezmény aláírásra való megnyitásakor az 1949. évi egyezmény felei voltak, megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozással kapcsolatos hetedik okiratukat letétbe helyezik a Letétkezelőnél.

(2)   Ezen egyezmény hatálybalépésének időpontját követően, tekintettel valamennyi, a XXVII. és XXX. cikk követelményeinek megfelelő államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre, az egyezmény az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében annak megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozással kapcsolatos okiratának a Letétkezelőnél történő letétbe helyezését követő harmincadik (30.) napon lép hatályba.

(3)   Ezen egyezmény hatálybalépését követően az ezen egyezmény és az 1949. évi egyezmény felei közötti egyezmény az irányadó.

(4)   Ezen egyezmény hatálybalépését követően a Bizottság által az 1949. évi egyezmény értelmében elfogadott védelmi és szabályozási intézkedések és más rendelkezések hatályban maradnak mindaddig, amíg hatályukat nem vesztik, bizottsági határozattal azokat meg nem szüntetik, vagy az ezen egyezmény értelmében elfogadott más intézkedések vagy rendelkezések azokat fel nem váltják.

(5)   Ezen egyezmény hatálybalépését követően az 1949. évi egyezmény azon szerződő fele, amelyik még nem egyezett bele, hogy kösse őt az egyezmény, továbbra is a Bizottság tagjának tekintendő, kivéve ha az a szerződő fél ezen egyezmény hatálybalépése előtt a Letétkezelőt írásban nem értesíti arról, hogy nem kíván többé a Bizottság tagja lenni.

(6)   Az ezen egyezménynek az 1949. évi egyezmény valamennyi szerződő fele vonatkozásában történő hatálybalépését követően az 1949. évi egyezmény megszűntnek tekintendő, összhangban a nemzetközi jognak a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 59. cikkében rögzített vonatkozó szabályaival.

XXXII. cikk

Ideiglenes alkalmazás

(1)   Jogszabályaival és rendeleteivel összhangban az az állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyik megfelel az ezen egyezmény XXVII. vagy XXX. cikke követelményeinek, ideiglenesen alkalmazhatja ezt az egyezményt, írásban értesítve erről a Letétkezelőt. Ilyen ideiglenes alkalmazás legkésőbb az ezen egyezmény hatálybalépésekor és az értesítésnek a Letétkezelő általi kézhezvétele időpontjában veszi kezdetét.

(2)   Az ezen egyezménynek az e cikk (1) bekezdésében említett valamely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet általi ideiglenes alkalmazása az ezen egyezménynek az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet vonatkozásában történő hatálybalépésével szűnik meg, illetve ha az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet értesíti a Letétkezelőt azon szándékáról, mely szerint meg kívánja szüntetni ezen egyezmény ideiglenes alkalmazását.

XXXIII. cikk

Fenntartások

Ezen egyezménnyel szemben nem lehet fenntartásokkal élni.

XXXIV. cikk

Módosítások

(1)   A Bizottság bármelyik tagja javasolhatja az egyezmény módosítását, megküldve a javasolt módosítás szövegét az igazgatónak legalább hatvan (60) nappal a Bizottság ülése előtt. Az igazgató haladéktalanul valamennyi többi tag rendelkezésre bocsátja a szöveg másolatát.

(2)   Az egyezmény módosításait az egyezmény IX. cikke (2) bekezdésével összhangban lehet elfogadni.

(3)   Az egyezmény módosításai kilencven (90) nappal azután lépnek hatályba, hogy azok a felek, akik a módosítások jóváhagyása idején az egyezmény szerződő felei voltak, a Letétkezelőnél letétbe helyezték megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozással kapcsolatos okiratukat.

(4)   Azok az államok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek az egyezmény vagy mellékletei módosításainak hatálybalépését követően lettek az ezen egyezmény szerződő felei, a módosított egyezmény szerződő feleinek tekintendők.

XXXV. cikk

Mellékletek

(1)   Ezen egyezmény mellékletei annak szerves részét képezik, és ha erről határozottan másképp nem rendelkeznek, az erre az egyezményre vonatkozó hivatkozás tartalmaz egy, a mellékleteire vonatkozó hivatkozást is.

(2)   A Bizottság bármelyik tagja javasolhatja az egyezmény valamely mellékletének módosítását, megküldve a javasolt módosítás szövegét az igazgatónak legalább hatvan (60) nappal a Bizottság ülése előtt. Az igazgató haladéktalanul valamennyi többi tag rendelkezésre bocsátja a szöveg másolatát.

(3)   Az egyezmény mellékleteinek módosításait az egyezmény IX. cikke (2) bekezdésével összhangban lehet elfogadni.

(4)   Eltérő megegyezés hiányában egy melléklet módosításai a Bizottság valamennyi tagja vonatkozásában kilencven (90) nappal az e cikk (3) bekezdése értelmében történő elfogadásukat követően lépnek hatályba.

XXXVI. cikk

Visszavonás

(1)   Visszavonásra bármelyik szerződő fél esetében bármikor sor kerülhet tizenkét (12) hónappal az ezen egyezménynek az adott szerződő fél vonatkozásában történő hatálybalépését követően, a visszavonásról szóló értesítésnek a Letétkezelőhöz történő benyújtásával. A Letétkezelő az értesítés kézhezvételét követő harminc (30) napon belül értesíti a többi szerződő felet a visszavonásról. A visszavonás hat (6) hónappal az erről szóló értesítésnek a Letétkezelő általi kézhezvételétét követően lép hatályba.

(2)   Ez a cikk értelemszerűen bármilyen halászatot folytató jogalanyra alkalmazandó, tekintettel az ezen egyezmény XXVIII. cikke szerinti kötelezettségvállalására.

XXXVII. cikk

Letétkezelő

Ezen egyezmény eredeti szövegeit az Egyesült Államok kormányánál kell letétbe helyezni, amely megküldi azok hitelesített másolatait az egyezmény aláíróinak és szerződő feleinek, valamint bejegyzésre és közzétételre az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Alapokmánya 102. cikke értelmében.

---

1. MELLÉKLET

Halászhajók jegyzéke létrehozásának iránymutatásai és követelményei

1.

Az ezen egyezmény XII. cikke (2) bekezdése k) albekezdése alkalmazásakor valamennyi szerződő fél jegyzéket készít a lobogója alatti hajózásra és az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományoknak az egyezmény területén való halászatára felhatalmazott hajókról, valamint biztosítja, hogy az alábbi információk valamennyi ilyen halászhajó esetében bekerüljenek a jegyzékbe: a) a hajó neve, lajstromszáma, korábbi nevei (amennyiben ismertek) és a lajstromozási kikötő; b) a hajóról készült, a lajstromszámot feltüntető fénykép; c) a tulajdonos(ok) neve és címe; d) az üzemeltető(k) és/vagy működtető(k) neve és címe, amennyiben léteznek; e) korábbi lobogó (amennyiben ismert és létezik); f) a hajó nemzetközi rádiós hívójele (amennyiben létezik); g) az építés helye és ideje; h) a hajó típusa; i) a halászati módszerek típusa; j) hossz, szélesség és oldalmagasság; k) bruttó űrtartalom; l) főgép(ek) teljesítménye; m) a lobogó szerinti állam által megadott halászati engedély jellege; n) fagyasztó típusa, fagyasztási teljesítmény, a halraktárak száma és kapacitása.

2.	A Bizottság dönthet úgy, hogy hosszuk vagy más jellegzetességük alapján mentesíti a hajókat az e melléklet (1) bekezdésében előírt követelmények teljesítése alól.

3.	Összhangban a Bizottság által kialakított eljárásokkal, valamennyi szerződő fél az igazgató rendelkezésére bocsátja az e melléklet 1. bekezdésében említett információkat, és haladéktalanul értesíti az igazgatót az információk bárminemű módosulásáról.

4.

Továbbá valamennyi szerződő fél haladéktalanul értesíti az igazgatót az alábbiakról: a) a jegyzékhez hozzáadott bárminemű információ; b) a jegyzékből való törlés az alábbi indoklásokkal: i. a halászati engedélyről való önkéntes lemondás vagy annak meg nem újítása a hajó tulajdonosa vagy üzemeltetője részéről; ii. az ezen egyezmény XX. cikke (2) bekezdésével összhangban a hajó számára kiadott halászati engedély visszavonása; iii. a tényállás, mely szerint a hajó nincs többé lobogója alatti hajózásra felhatalmazva; iv. a hajó leselejtezése, rendszerből való kivonása vagy elvesztése; és v. bárminemű más indok, megjelölve, hogy a felsorolt indokok közül melyik alkalmazandó.

5.	Ez a melléklet értelemszerűen alkalmazandó azokra a halászatot folytató jogalanyokra, amelyek a Bizottság tagjai.

---

2. MELLÉKLET

A bizottság ülésein való megfigyelői részvétel elvei és követelményei

1.

Az igazgató az ezen egyezmény VIII. cikke értelmében összehívott bizottsági ülésekre kormányközi szervezeteket hív meg, amelyeknek munkája releváns az ezen egyezmény foganatosítása szempontjából, valamint kérésükre nem feleket, amelyek érdekeltek az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok védelmében és fenntartható felhasználásában.

2.	Az ezen egyezmény XVI. cikke (2) bekezdésében említett nem kormányzati szervezetek (NGO-k) jogosultak a Bizottság és alárendelt szervei ezen egyezmény VIII. cikke értelmében összehívott ülésein való megfigyelői részvételre, kivéve az igazgatói és a delegációvezetői üléseket.

3.

Bármilyen NGO, amely megfigyelőként részt kíván venni a Bizottság valamely ülésén, legalább ötven (50) nappal az ülés előtt értesítést küld részvételi szándékáról az igazgatónak. Az igazgató legalább negyvenöt (45) nappal az ülés megkezdése előtt értesíti a Bizottság tagjait az NGO-k nevéről, valamint az e melléklet 6. bekezdésében megadott információról.

4.	Amennyiben a Bizottság ülésére ötven (50) napnál rövidebb értesítés után kerül sor, az igazgató nagyobb rugalmassággal bír az e melléklet 3. bekezdésében megalkotott időkereteket illetően.

5.	Valamely NGO, amely részt kíván venni a Bizottság és alárendelt szervei ülésein, ezt megteheti évi rendszerességgel is, az e melléklet 7. bekezdése értelmében.

6.

Az e melléklet 3., 4. és 5. bekezdésében említett részvételre irányuló kérelmeknek tartalmazniuk kell az NGO nevét és irodahelyiségei címét, valamint küldetése ismertetését és azt, hogy küldetése és tevékenységei hogyan kapcsolódnak a Bizottság munkájához. Ezt az információt szükség esetén frissíteni kell.

7.	Valamely NGO, amely megfigyelőként részt kíván venni, ezt megteheti, kivéve ha a Bizottság tagjainak legalább egyharmada a részvétellel szemben indokolt kifogást nyújt be írásban.

8.	A Bizottság ülésén részt vevő valamennyi megfigyelő részére megküldik vagy más módon rendelkezésre bocsátják a Bizottság tagjai számára hozzáférhető azonos dokumentációt, kivéve azt, amely az üzleti titoktartás körébe tartozó adatokat tartalmaz.

9.

Bármilyen, a Bizottság valamely ülésén részt vevő megfigyelő: a) az e melléklet 2. bekezdése értelmében részt vehet az üléseken, de nem szavazhat; b) az üléseken az elnök kérésére szóbeli nyilatkozatokat tehet; c) az elnök jóváhagyásával dokumentumokat oszthat szét az ülésen; és d) szükség esetén és az elnök jóváhagyásával más tevékenységekben is részt vehet.

10.	Az igazgató felkérheti a nem fél és NGO megfigyelőket ésszerű mértékű díjak befizetésére, valamint a részvételükhöz kapcsolódó költségek fedezésére.

11.	A Bizottság valamely ülésén részt vevő megfigyelők betartják az ülés más résztvevőire alkalmazandó valamennyi szabályt és eljárást.

12.	Ha a Bizottság ettől eltérően nem határoz, bármelyik NGO-t, amely nem felel meg az e melléklet 11. bekezdésében előírt követelményeknek, ki kell zárni az üléseken való további részvételből.

---

3. MELLÉKLET

A bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottság

Az ezen egyezmény X. cikke értelmében létrehozott, a Bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottság feladatai a következők:

a)	a Bizottság által elfogadott védelmi és szabályozási intézkedéseknek, valamint az ezen egyezmény XVIII. cikke (9) bekezdésében említett együttműködési intézkedéseknek való megfelelés ellenőrzése és nyomon követése;

b)	lobogó szerinti információ, vagy amennyiben az nem fedné a vonatkozó esetet, hajó szerinti és bárminemű más információ elemzése, amely feladatai elvégzéséhez szükséges lehet;

c)	a védelmi és szabályozási intézkedések foganatosításához és az azoknak való megfeleléshez kapcsolódó információnak, műszaki tanácsadásnak és ajánlásoknak a Bizottság számára történő rendelkezésre bocsátása;

d)	a Bizottság tagjai halászati szabályozási intézkedései közötti összeegyeztethetőség támogatására szolgáló eszközök ajánlása a Bizottságnak;

e)	az ezen egyezmény XVIII. cikke (10) bekezdése hatékony foganatosításának támogatására szolgáló eszközök ajánlása a Bizottságnak;

f)	a tudományos tanácsadó bizottsággal való konzultáció során az ezen egyezmény VII. cikke (1) bekezdése i) albekezdésében létrehozott adatgyűjtési és nyomon követési program prioritásainak és célkitűzéseinek ajánlása a Bizottságnak, valamint e program eredményeinek felmérése és értékelése;

g)	a Bizottság által adott esetben kiadott egyéb feladatok elvégzése.

---

4. MELLÉKLET

Tudományos tanácsadó bizottság

Az ezen egyezmény XI. cikke értelmében létrehozott tudományos tanácsadó bizottság feladatai a következők:

a)	a Bizottság terveinek, javaslatainak és kutatási programjainak az áttekintése, és szükség esetén a Bizottság tanácsokkal való ellátása;

b)

bárminemű vonatkozó értékelés, elemzés, kutatás vagy munka, valamint a Bizottság számára tudományos személyzete által előkészített ajánlás áttekintése azok Bizottság általi megfontolása előtt, valamint indokolt esetben ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban további információ, tanács és megjegyzés rendelkezésre bocsátása a Bizottság számára;

c)	specifikus kérdések és témák ajánlása a Bizottság figyelmébe, melyekkel a tudományos személyzet foglalkozna jövőbeni munkaköre részeként;

d)

a Bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottsággal folytatott konzultáció során az ezen egyezmény VII. cikke (1) bekezdése i) albekezdésében létrehozott adatgyűjtési és nyomon követési program prioritásainak és célkitűzéseinek ajánlása a Bizottságnak, valamint e program eredményeinek felmérése és értékelése;

e)	segítségnyújtás a Bizottságnak és az igazgatónak az ezen egyezmény értelmében végrehajtandó kutatásra fordított finanszírozási források meghatározásában;

f)	együttműködés kialakítása és elősegítése a Bizottság tagjai között kutatási intézményeiken keresztül, az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományokkal kapcsolatos ismeretek és tudás bővítése céljából;

g)	szükség esetén a Bizottság más nemzeti és nemzetközi, hasonló célkitűzésekkel rendelkező állami és magánszervezetekkel való együttműködésének támogatása és elősegítése;

h)	minden olyan ügy megvizsgálása, amelyet a Bizottság a hatáskörébe utal;

i)	egyéb funkciók és feladatok ellátása, amelyekre a Bizottság felkéri, vagy amelyeket a számára kijelöl.

---