►B

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1188 RENDELETE

(2015. április 28.)

a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 193, 2015.7.21., 76. o)

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2282 RENDELETE (2016. november 30.)

  L 346

51

20.12.2016

1.

„egyedi helyiségfűtő berendezés” : olyan helyiségfűtő rendszer, amely vagy közvetlen hőátadással, vagy közvetlen hőátadással és azzal egyidejű, folyadéknak való hőátadással annak érdekében bocsát ki hőt, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn, esetenként más terek számára is bocsátva ki hőt, és egy vagy több olyan hőfejlesztő berendezéssel van felszerelve, amely villamos energiát vagy gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagot a Joule-hatás elve alapján, illetve a tüzelőanyag égetésével közvetlenül alakít át hővé;

2.

„háztartási egyedi helyiségfűtő berendezés” : minden egyedi helyiségfűtő berendezés, kivéve a kereskedelmi célú helyiségfűtő berendezést;

3.

„gáztüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés” : gáznemű tüzelőanyaggal működő, nyitott vagy zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés;

4.

„folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés” : folyékony tüzelőanyaggal működő, nyitott vagy zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés;

5.

„elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés” : a hő előállításához a villamos Joule-hatás elvét hasznosító egyedi helyiségfűtő berendezés;

6.

„kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezés” : az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés és a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés;

7.

„nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés” : olyan, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok nincsenek légmentes módon elzárva attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve;

8.

„zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés” : olyan, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezetőt igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok légmentes módon el vannak zárva attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve;

9.

„hordozható elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés” : valamennyi elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés, kivéve a helyhez kötött elektromos egyedi helyiségfűtő berendezést, a hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezést, az elektromos egyedi padlófűtő berendezést, az elektromos sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezést, a láthatóan izzó sugárzó elektromos egyedi helyiségfűtő berendezést vagy az alárendelt fűtőberendezést;

10.

„helyhez kötött elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés” : hő felhalmozására nem szánt, meghatározott helyen lerögzítve vagy leerősítve vagy falra szerelve való üzemeltetésre tervezett, az épület szerkezeteibe és burkolati rendszereibe nem beépített elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés;

11.

„hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés” : a hő egy belső hőszigetelt magrészben való tárolására és a betározás után több órával történő kibocsátására tervezett elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés;

12.

„elektromos egyedi padlófűtő berendezés” : az épület szerkezeteibe vagy burkolati rendszereibe beépített állapotban való üzemeltetésre tervezett elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés;

13.

„elektromos sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés” : olyan elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés, melynek hőkibocsátó elemét a fűtendő térrész felé kell irányítani úgy, hogy a kisugárzott hő a célszemélyeket közvetlenül melegítse, és amelynek rendes használata közben a hőkibocsátó elemet fedő rács hőmérséklete legalább 130 °C-kal emelkedik, és/vagy más felületek hőmérséklete 100 °C-kal nő;

14.

„láthatóan izzó sugárzó elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés” : olyan elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés, melynek fűtőeleme a fűtőberendezésen kívülről is látható, és amelynek hőmérséklete rendes használat esetén legalább 650 °C;

15.

„szaunakályha” : száraz- vagy gőzszaunába vagy hasonló környezetbe beépített vagy ilyen környezetben való használatra szánt elektromos egyedi helyiségfűtő termék;

16.

„alárendelt fűtőberendezés” („slave egység”) : elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés, amely nem képes önálló működésre, és amelynek szüksége van egy, a termék részét nem képező, de ahhoz pilotvezetékekkel, vezeték nélkül, Power Line Communication (elektromos hálózaton történő adatátvitel) technológiával vagy egyéb egyenértékű technológiával csatlakozó, külső szabályozó „master” egység jeleinek fogadására a hőkibocsátás szabályozásához abban a helyiségben, ahol a termék található;

17.

„irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés” : gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, a tüzelőanyag égetésére szolgáló égővel felszerelt, fej felett, a fűtendő térrész felé irányítva elhelyezett olyan egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben az égő által kibocsátott hő (döntően infravörös sugárzás) a célszemélyeket közvetlenül melegíti, és amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak;

18.

„sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés” : gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, a tüzelőanyag égetésére szolgáló égővel felszerelt, a célszemélyek közelében, fej felett elhelyezett olyan egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a fűtő hatást döntően az áramló égéstermékeket vezető, a berendezés belsejében futó csőből vagy csövekből származó infravörös sugárzás biztosítja, és amelyben az égéstermékek a csőből vagy csövekből füstgázelvezető csövön keresztül távoznak;

19.

„sugárzócsöves fűtőrendszer” : több égővel ellátott olyan sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben az egyik égő égéstermékei másik égőt táplálhatnak, és amelyből az égők égéstermékei egyetlen szellőztető ventilátor segítségével távoznak;

20.

„sugárzócsöves fűtőrendszer »szegmense«” : a sugárzócsöves fűtőrendszer azon része, amely az önálló működéshez szükséges valamennyi elemet tartalmazza, és így a sugárzócsöves fűtőrendszer fennmaradó részétől elkülönítve is vizsgálható;

21.

„égéstermék-elvezetés nélküli fűtőberendezés” : minden olyan, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak, kivéve az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezést;

22.

„kémény felé nyitott fűtőberendezés” : olyan, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagokkal működő, kémény alatt vagy kandallóban való elhelyezésre szánt egyedi helyiségfűtő berendezés, amely nem rendelkezik légmentes csatlakozással a kémény vagy kandallónyílás felé, és amely esetében az égéstermékek akadálytalanul jutnak a tűztérből a kéménybe, illetve a füstjáratba;

23.

„légfűtő berendezés” : kizárólag olyan, légfűtéses rendszer számára hőt biztosító termék, amely levegővezeték-rendszerhez csatlakoztatható, és amelyet meghatározott helyen lerögzítve vagy leerősítve vagy falra szerelve való üzemeltetésre terveztek, és ahol a légelosztás légmozgató eszköz segítségével történik a célból, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn;

24.

„közvetlen hőteljesítmény” : a termék által sugárzás és konvekció útján leadott (maga a termék által a levegőbe kibocsátott vagy magából a termékből a levegőbe jutó) hőteljesítmény, nem beleszámítva a termék által hőátadó folyadéknak leadott esetleges hőteljesítményt, kW mértékegységben kifejezve;

25.

„közvetett hőteljesítmény” : a termék által hőátadó folyadéknak ugyanazzal a hőtermelési folyamattal leadott hőteljesítmény, mint amely a termék közvetlen hőteljesítményét szolgáltatja, kW mértékegységben kifejezve;

26.

„közvetett fűtési képesség” : a termék azon jellemzője, hogy a teljes leadott hőteljesítmény egy részét képes hőátadó folyadéknak helyiségfűtési vagy háztartási melegvíz-előállítási célból történő felhasználásra leadni;

27.

„névleges hőteljesítmény” (Pnom ) : a helyiségfűtő berendezésnek a gyártó nyilatkozata szerinti, a közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés azon a legnagyobb hőteljesítmény-beállításon üzemel, amely még hosszú ideig fenntartható, kW mértékegységben kifejezve;

28.

„minimális hőteljesítmény” (Pmin ) : a helyiségfűtő berendezésnek a gyártó nyilatkozata szerinti, a közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés a legkisebb hőteljesítmény-beállításon üzemel, kW mértékegységben kifejezve;

29.

„maximális folyamatos hőteljesítmény (Pmax,c )” : az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezésnek a gyártó nyilatkozata szerinti hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés azon a legnagyobb hőteljesítmény-beállításon üzemel, amely hosszú ideig folyamatosan fenntartható, kW mértékegységben kifejezve;

30.

„kültéri használatra szánt” : zárt helyiségeken kívüli biztonságos üzemre – és ezen belül esetleg kültéri körülmények közötti használatra – alkalmas;

31.

„egyenértékű modell” : olyan forgalomba hozott modell, amelynek a II. melléklet 3. pontjában szereplő 1., 2. vagy 3. táblázatban meghatározott műszaki paraméterei megegyeznek egy, ugyanazon gyártó által forgalomba hozott másik modellével.

1.

„szezonális helyiségfűtési hatásfok”, (ηs) : az egyedi helyiségfűtő berendezés által kiszolgált helyiségfűtési igény és az ezen igény teljesítéséhez szükséges éves energiafogyasztás hányadosa százalékban kifejezve;

2.

„átváltási együttható”, „CC” : az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 1 ) említett, az átlagosan becsült 40 %-os uniós energiatermelési hatásfokot tükröző együttható, amelynek értéke CC = 2,5;

3.

„nitrogén-oxid-kibocsátás” : a névleges hőteljesítményen kibocsátott nitrogén-oxidok mg/kWhinput mértékegységben kifejezve, a GCV alapján meghatározva a gáz- és a folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, valamint a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében;

4.

„fűtőérték”, „NCV” : az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, a tüzelőanyag nedvességtartalmának megfelelő nedvességtartalmú tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor bocsát ki abban az esetben, ha az égéstermékek nem térnek vissza a környezeti hőmérsékletre;

5.

„száraz égéshő”, „GCV” : az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, szárítással nedvességmentesített tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletre való visszatérésekor bocsát ki, és tartalmazza a tüzelőanyagban található összes hidrogén elégetéséből származó vízgőz teljes kondenzciója során keletkező hőmennyiséget is;

6.

a névleges, illetve a minimális hőteljesítményhez tartozó „hatásfok” („η

”, illetve „η

”) :

az egyedi helyiségfűtő berendezés hasznos hőteljesítményének és teljes felvett energiamennyiségének százalékban kifejezett hányadosa, ahol:

7.

„a névleges hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmax” : az egyedi helyiségfűtő berendezésnek a névleges hőteljesítmény leadása közbeni villamosenergia-fogyasztása. A közvetett fűtési képességgel és beépített keringetőszivattyúval rendelkező termékek esetében a villamosenergia-fogyasztást a keringetőszivattyú energiafogyasztása nélkül kell meghatározni, kW-ban kifejezve;

8.

„a minimális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmin” : az egyedi helyiségfűtő berendezésnek a minimális hőteljesítmény leadása közbeni villamosenergia-fogyasztása. A közvetett fűtési képességgel és beépített keringetőszivattyúval rendelkező termékek esetében a villamosenergia-fogyasztást a keringetőszivattyú energiafogyasztása nélkül kell meghatározni, kW-ban kifejezve;

9.

„a készenléti üzemmódhoz tartozó villamosenergia-igény”, „elsb” : a termék villamosenergia-fogyasztása készenléti üzemmódban, kW-ban kifejezve;

10.

„az állandó gyújtóláng energiaigénye”, „Ppilot” : a termék által a gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagból annak érdekében elfogyasztott mennyiség, hogy a névleges hőteljesítményhez vagy a részleges terheléshez tartozó, hevesebb égési folyamatokhoz szükséges gyútjóforrást biztosító lángot fenntartsa, amikor a fő égő bekapcsolása előtt több mint 5 percen keresztül ez a láng ég, kW-ban kifejezve;

11.

„kézi töltésszabályozás beépített termosztáttal” : a termékbe beépített, a tárolt hő mennyiségének módosítása érdekében a mag hőmérsékletét mérő és szabályozó, manuálisan működtetett érzékelő jelenlétére utaló kifejezés;

12.

„kézi töltésszabályozás beltéri és/vagy kültéri hőmérséklet-visszacsatolással” : a termékbe beépített, a mag hőmérsékletét mérő és a tárolt hő mennyiségét a helyiség és/vagy a kültéri környezet hőmérsékletének függvényében módosító, manuálisan működtetett érzékelő jelenlétére utaló kifejezés;

13.

„elektronikus töltésszabályozás beltéri és/vagy külső hőmérséklet-visszacsatolással vagy az energiaszolgáltató által szabályozva” : a termékbe beépített, a mag hőmérsékletét mérő és a tárolt hő mennyiségét a helyiség és/vagy a kültéri környezet hőmérsékletének függvényében módosító, automatikusan működő érzékelő jelenlétére utaló kifejezés, vagy arra való utalás, hogy a berendezés töltési rendjét az energiaszolgáltató szabályozza;

14.

„ventilátorral segített hőleadás” : arra utaló kifejezés, hogy a termék a hőteljesítmény hőigényhez való hozzáigazítása érdekében egy vagy több beépített, szabályozható ventilátorral van ellátva;

15.

„egyetlen állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül” : arra utaló kifejezés, hogy a termék nem képes automatikusan változtatni hőteljesítményét, és a helyiség hőmérséklete felől nincs visszacsatolás a hőteljesítmény automatikus változtatásához;

16.

„két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül” : arra utaló kifejezés, hogy a termék képes két vagy több értékből kézi szabályozás révén kiválasztani hőteljesítményét, de nincs felszerelve olyan eszközzel, amely a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében képes volna automatikusan szabályozni a hőteljesítményt;

17.

„mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás” : arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, nem elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét;

18.

„elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás” : arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét;

19.

„elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás” : arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét, valamint hogy az időzítést és a hőmérsékletet 24 órára előre be lehessen állítani;

20.

„elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás” : arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét, valamint hogy az időzítést és a hőmérsékleteket egy teljes hétre előre be lehessen állítani. A hét napon belül a beállításoknak lehetővé kell tenniük az értékek napok szerinti változtatását;

21.

„beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel” : arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a beltéri hőmérséklet beállított értékét automatikusan csökkenteni, amikor azt érzékeli, hogy a helyiségben nem tartózkodik senki;

22.

„beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel” : arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a leadott hőteljesítményt csökkenteni, amikor azt észleli, hogy egy ablakot vagy ajtót kinyitottak. Ha az ablak vagy ajtó nyitott állapotát érzékelő érzékeli, akkor ez az érzékelő elhelyezhető a terméken belül, a terméken kívül és/vagy az épület szerkezeteibe beépítve;

23.

„távszabályozási lehetőség” : arra utaló kifejezés, hogy a termék lehetőséget ad a beszerelési helye szerinti épületen kívülről távoli adatkommunikáció útján történő szabályozására;

24.

„adaptív bekapcsolásszabályozás” : arra utaló kifejezés, hogy a termék képes előre meghatározni a melegedési folyamat megkezdésének optimális időpontját és beindítani a folyamatot annak érdekében, hogy a kívánt időpontra elérje a beállított hőmérsékletet;

25.

„működési idő korlátozása” : a termék olyan funkciójára utaló kifejezés, amely egy előre beállított időtartam elteltével automatikusan inaktiválja a terméket;

26.

„feketegömb-érzékelővel ellátva” : arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a levegő és a sugárzás hőmérsékletét méri;

27.

„egyállásos” : arra utaló kifejezés, hogy a termék nem képes automatikusan megválasztani hőteljesítményét;

28.

„kétállásos” : arra utaló kifejezés, hogy a termék a tényleges beltéri léghőmérséklet és a kívánt beltéri léghőmérséklet függvényében, hőmérséklet-érzékelő eszközök és egy, nem feltétlenül a termék szerves részét képező interfész segítségével képes két különböző szint közül automatikusan kiválasztani leadott teljesítményét;

29.

„sokállásos” : arra utaló kifejezés, hogy a termék a tényleges beltéri léghőmérséklet és a kívánt beltéri léghőmérséklet függvényében, hőmérséklet-érzékelő eszközök és egy, nem feltétlenül a termék szerves részét képező interfész segítségével képes három vagy több különböző szint közül automatikusan kiválasztani leadott teljesítményét;

30.

„készenléti üzemmód” : az az állapot, amelyben a termék a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;

31.

„sugárzócsöves rendszer hőteljesítménye” : a sugárzócsöves rendszer forgalomba hozott konfigurációját alkotó szegmensek együttes hőteljesítménye, kW mértékegységben kifejezve;

32.

„sugárzócsöves rendszer szegmensének hőteljesítménye” : más sugárzócsöves rendszerszegmensekkel együtt sugárzócsöves rendszerkonfigurációt alkotó sugárzócsöves rendszerszegmens hőteljesítménye kW-ban kifejezve;

33.

a névleges, illetve a minimális hőteljesítményhez tartozó „sugárzási hatásfok” (RFnom, illetve RFmin) : a termék által az infravörös tartományban a névleges, illetve a minimális hőteljesítmény leadása közben tanúsított hőteljesítmény és a teljes energiabevitel százalékban kifejezett hányadosa, számítás szintjén az infravörös tartományban a névleges, illetve a minimális hőteljesítmény mellett leadott energia elosztva a tüzelőanyag fűtőértéke alapján meghatározott teljes energiabevitellel;

34.

„burkolati szigetelés” : a kültéri körülmények közé is helyezhető termék köré a hőveszteségek csökkentése érdekében vont hőszigetelő burkolat vagy köpeny;

35.

„burkolat hőveszteség-tényezője” : a terméknek a fűtendő zárt téren kívül elhelyezett része által elszenvedett, a szóban forgó rész burkolatának hőátbocsátási képessége által meghatározott hőveszteség százalékban kifejezve;

36.

„modellazonosító” : az az általában alfanumerikus kód, amely segítségével egy adott egyedi helyiségfűtő berendezésmodell megkülönböztethető az azonos márkájú vagy ugyanazon gyártó nevét viselő többi modelltől;

37.

„nedvességtartalom” : az egyedi helyiségfűtő berendezésben használt tüzelőanyagban található víz tömege a tüzelőanyag össztömegének arányában.

1.

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az e célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell végezni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 2–5. pontban meghatározott követelményeknek.

2.

3.

4.

5.

ηS = ηS,on – 10 % + F(1) + F(2) + F(3) – F(4) – F(5)

a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokát pedig a következő összefüggés:

ηS = ηS,on – F(1) – F(4) – F(5)

A fenti összefüggésben:

Az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések és a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések kivételével valamennyi egyedi helyiségfűtő berendezés esetében:

ηS,on = ηth,nom

A fenti összefüggésben:

Az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezésekre:

A fenti összefüggésben:

A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezésekre:

ηS,on = ηS,th · ηS,RF

A fenti összefüggésben:

Az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezésekre ηS,th = 85,6 %.

A sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezésekre:

ηS,th = (0,15 · ηth,nom + 0,85 · ηth,min ) – Fenv

A fenti összefüggésben:

Ha a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés hőfejlesztő berendezését a gyártó vagy a szállító utasítása szerint a fűtendő beltéri helyiségben kell elhelyezni, akkor a burkolati veszteségek értéke 0 (nulla).

Ha a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés hőfejlesztő berendezését a gyártó vagy a szállító utasítása szerint a fűtött területen kívül kell elhelyezni, akkor a burkolati veszteségeket kifejező mennyiség értéke a hőfejlesztő berendezés burkolatának hőátbocsátási képességétől függ az 4. táblázat szerint.

A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések hőkibocsátási hatásfokát a következő összefüggés adja:

A fenti összefüggésben:

A sugárzócsöves rendszerektől eltérő kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezésekre:

RFS = 0,15 · RFnom + 0,85 · RFmin

A fenti összefüggésben:

A sugárzócsöves rendszerekre:

A fenti összefüggésben:

A fenti összefüggés csak akkor alkalmazható, ha a sugárzócsöves rendszer egyes szegmenseinek égői, sugárzócsövei és reflektorai azonos felépítésűek, mint egy egyetlen sugárzócsőből álló sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés hasonló alkatrészei, és a sugárzócsöves rendszer egyes szegmenseinek működési jellemzőit meghatározó beállítások azonosak egy egyetlen sugárzócsőből álló sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés beállításaival.

A hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az F(1) hőkivételi korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni:

Ha a termék el van látva a 5. táblázatban felsorolt (egymást kölcsönösen kizáró) lehetőségek valamelyikével, akkor az F(1) korrekciós tag értékét az adott lehetőséghez tartozó mértékben meg kell növelni.

Ha a hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés hőleadását ventilátor segíti, akkor F(1) értékéhez további 1,5 %-ot hozzá kell adni.

A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a hőkivételi korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni:

Az F(1) korrekciós tag értéke kétállásos kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében legalább 2,5 %, sokállásos kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében legalább 5 %.

A hőtárolós elektromos fűtőberendezésektől és a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezésektől eltérő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az F(1) korrekciós tag értéke 0 (nulla).

Az összes egyedi helyiségfűtő berendezés esetében az F(2) korrekciós tag a 7. táblázat megfelelő sorából vett értékkel egyenlő. A táblázatból csak egyetlen érték vehető.

A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az F(2) korrekciós tag nem vehető figyelembe.

Az összes egyedi helyiségfűtő berendezés esetében az F(3) korrekciós tag a 8. táblázat megfelelő soraiból vett értékek összegével egyenlő.

Ez a korrekciós tag a bekapcsolt állapotban és a készenléti üzemmódban elfogyasztott kiegészítő villamos energia (segédenergia) hatását veszi figyelembe.

Az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a korrekciót a következőképpen kell meghatározni:

A kiegészítő villamosenergia-fogyasztást figyelembe vevő F(4) korrekciós tag kiszámítása:

A fenti összefüggésben:

A gáznemű és a folyékony tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás hatását kifejező korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni:

A fenti összefüggésben:

A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás hatását kifejező korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni:

Ez a korrekciós tag az állandó gyújtóláng energiaigényének hatását veszi figyelembe.

A gáznemű és a folyékony tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni:

A fenti összefüggésben:

A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni:

Ha a termék nem rendelkezik állandó gyújtólánggal, akkor Ppilot értéke 0 (nulla).

A fenti összefüggésben: