Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02013R0068-20220724

    Consolidated text: A Bizottság 68/2013/EU rendelete (2013. január 16.) a takarmány-alapanyagok jegyzékéről (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/68/2022-07-24

    02013R0068 — HU — 24.07.2022 — 004.002


    Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

    ►B

    A BIZOTTSÁG 68/2013/EU RENDELETE

    (2013. január 16.)

    a takarmány-alapanyagok jegyzékéről

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    (HL L 029, 2013.1.30., 1. o)

    Módosította:

     

     

    Hivatalos Lap

      Szám

    Oldal

    Dátum

     M1

    A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1017 RENDELETE (2017. június 15.)

      L 159

    48

    21.6.2017

     M2

    A BIZOTTSÁG (EU) 2019/145 RENDELETE (2019. január 30.)

      L 27

    11

    31.1.2019

     M3

    A BIZOTTSÁG (EU) 2020/764 RENDELETE (2020. június 10.)

      L 183

    1

    11.6.2020

     M4

    A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1104 RENDELETE (2022. július 1.)

      L 177

    4

    4.7.2022


    Helyesbítette:

    ►C1

    Helyesbítés, HL L 016, 18.1.2023, o 121  (1104/2022)




    ▼B

    A BIZOTTSÁG 68/2013/EU RENDELETE

    (2013. január 16.)

    a takarmány-alapanyagok jegyzékéről

    (EGT-vonatkozású szöveg)



    1. cikk

    A 767/2009/EK rendelet 24. cikkében említett takarmányalapanyag-jegyzéket e rendelet melléklete tartalmazza.

    2. cikk

    Az 575/2011/EU rendelet hatályát veszti.

    A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

    3. cikk

    Az 575/2011/EU rendeletnek megfelelően a 2013. augusztus 19. előtt címkézett takarmány-alapanyagok továbbra is forgalomba hozhatók, és a készletek kimerüléséig felhasználhatók.

    4. cikk

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    ▼C1




    MELLÉKLET

    TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK JEGYZÉKE

    A. RÉSZ

    Általános követelmények

    1. E jegyzéket a takarmányipari vállalkozók önkéntes alapon használják. A C. részben felsorolt takarmány-alapanyagok neve azonban kizárólag az érintett bejegyzésre vonatkozó követelményeknek megfelelő takarmány-alapanyagok esetében használható.

    2. A takarmány-alapanyagoknak a C. részben foglalt listájában szereplő valamennyi bejegyzésnek meg kell felelnie a takarmány-alapanyagok felhasználására vonatkozóan a releváns uniós jogszabályokban előírt korlátozásoknak; különös figyelmet kell fordítani az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) szabályainak a géntechnológiával módosított szervezetekből álló vagy ilyen szervezetekből előállított, illetve a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok jelenléte mellett végbemenő fermentációs folyamatból származó takarmány-alapanyagok tekintetében történő betartására. Az állati melléktermékből álló vagy azt tartalmazó takarmány-alapanyagoknak meg kell felelniük az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) és a 142/2011/EU bizottsági rendelet ( 3 ) követelményeinek, és használatuk a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) értelmében korlátozható. A jegyzékben szereplő takarmány-alapanyagot felhasználó takarmányipari vállalkozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a takarmány-alapanyag megfeleljen a 767/2009/EK rendelet 4. cikkének.

    3. A „korábbi élelmiszer” kifejezés azokat a nem élelmiszer-hulladéknak számító élelmiszereket jelöli, amelyeket – az élelmiszerekre vonatkozó uniós jogszabályok maradéktalan betartása mellett – emberi fogyasztásra állítottak elő, de amelyeket – gyakorlati vagy logisztikai okok, illetve gyártási, csomagolási vagy más hibák miatt – nem szánnak többé emberi fogyasztásra, és amelyek takarmányként való felhasználásuk esetén nem jelentenek egészségügyi kockázatot. A maximális tartalomnak a 767/2009/EK rendelet I. mellékletének 1. pontjában említett meghatározása nem alkalmazandó a korábbi élelmiszerekre és az élelmiszer-hulladékra. Takarmányként való további feldolgozás esetén azonban alkalmazandó.

    4. A 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 4. cikkében említett helyes gyakorlatnak megfelelően a takarmány-alapanyagoknak menteseknek kell lenniük az előállításuk folyamatából és a technológiai segédanyagokból származó vegyi szennyeződésektől, hacsak a jegyzék nem szab meg egyedi maximális tartalmat. Azon anyagok, amelyeknek takarmányban való felhasználása tilos, a takarmányban nem lehetnek jelen, és az ilyen anyagokra nem határozható meg az említetett maximális tartalom. Az átláthatóság érdekében szükséges, hogy a tolerált maradékanyagokat tartalmazó takarmány-alapanyagokat a szokásos kereskedelmi műveletek keretében a takarmányipari vállalkozók által megadott releváns információk kísérjék.

    5. A 183/2005/EK rendelet 4. cikkében említett helyes gyakorlatnak és az ALARA-elv ( 6 ) alkalmazásának megfelelően, valamint a 183/2005/EK rendelet, a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ), a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) és az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) alkalmazásának sérelme nélkül helyénvaló meghatározni a takarmány-alapanyagok jegyzékében a 0,1 %-os vagy annál magasabb arányban jelen lévő, az előállítási folyamatból vagy a technológiai segédanyagokból származó vegyi szennyeződések maximális tartalmát. A jegyzék meghatározhat maximális tartalmakat a 0,1 %-nál alacsonyabb arányban jelen levő vegyi szennyeződésekre és technológiai segédanyagokra is, amennyiben a helyes kereskedelmi gyakorlat szempontjából az megfelelőnek bizonyul. Ha e melléklet B. vagy C. része másképpen nem rendelkezik, a maximális tartalom tömegszázalékban van kifejezve ( 10 ).

    A vegyi szennyeződésekre és a technológiai segédanyagokra vonatkozó egyedi maximális tartalmak a B. részben az eljárás leírásánál, a C. részben a takarmány-alapanyag leírásánál vagy a C. részben az adott kategória végén szerepelnek. Hacsak a C. részben nincs egyedi maximális tartalom megadva, a B. részben egy adott eljárásra meghatározott bármely maximális tartalom alkalmazható a C. részben felsorolt bármely takarmány-alapanyagra, amennyiben a szóban forgó eljárás említésre kerül a takarmány-alapanyag leírásában, és amennyiben a szóban forgó eljárás megfelel a B. részben megadott leírásnak.

    6. Azok a C. rész 12. fejezetében nem szereplő takarmány-alapanyagok, amelyek előállítása fermentálással történt és/vagy amelyek esetében mikroorganizmusok természetes jelenléte állapítható meg, forgalomba hozhatók élő mikroorganizmusokkal, amennyiben a takarmány-alapanyagok és az azokat tartalmazó takarmánykeverékek tervezett felhasználása

    a) 

    nem a mikroorganizmusok szaporítására irányul; és

    b) 

    nem kapcsolódik valamely, a mikroorganizmus(ok) által az 1831/2003/EK rendelet I. mellékletében foglaltak szerint ellátott funkcióhoz.

    A takarmány-alapanyagok és az azokat tartalmazó takarmánykeverékek nem láthatók el a mikroorganizmusok jelenlétére és az abból eredő bármely funkcióra vonatkozó állítással.

    7. A takarmány-alapanyagok botanikai tisztasága legalább 95 %. Ugyanakkor az egyéb olajos magvak vagy olajtartalmú gyümölcsök valamely korábbi előállítási folyamatból származó maradványai által előidézett botanikai szennyeződések egyetlen olajosmag- vagy olajosgyümölcs-típus esetében sem haladhatják meg a 0,5 %-ot. Ezen általános szabályoktól eltérve egyedi szintet kell meghatározni a takarmány-alapanyagok C. részben szereplő listájában.

    8. A takarmány-alapanyag C. részben megadott nevének adott esetben tartalmaznia kell az eljárások közül egynek vagy többnek a B. részben, az eljárások glosszáriumának utolsó oszlopában feltüntetett közhasználatú nevét/minősítését ( 11 ) annak jelölése céljából, hogy a takarmány-alapanyagot alávetették az adott eljárásnak vagy eljárásoknak, hacsak az adott eljárás nem szerepel a C. részben az adott takarmány-alapanyag leírásánál. Az a takarmány-alapanyag, amelynek neve a C. részben felsorolt valamely névnek és a B. részben felsorolt eljárások közül egy vagy több közhasználatú nevének/minősítésének kombinációja, úgy tekintendő, hogy részét képezi a jegyzéknek, és címkéjén adott esetben szerepelniük kell az e takarmány-alapanyagra vonatkozó, a B. és a C. rész utolsó oszlopában meghatározott kötelezően feltüntetendő információknak. A takarmány-alapanyag nevében meg kell adni az eljáráshoz használt egyedi módszert, amennyiben az a B. rész utolsó oszlopában fel van tüntetve. Ha a C. részben szerepel a takarmány-alapanyag nevének és az előállítási eljárásra vonatkozó minősítésnek a kombinációja, kizárólag a C. rész utolsó oszlopaiban szereplő információk alkalmazandók. A takarmány-alapanyag 767/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett elnevezésének a C. részben felsorolt nevének kell lennie a B. részben felsorolt egy vagy több eljárás közhasználatú nevével/minősítésével együtt.

    9. Amennyiben egy takarmány-alapanyag előállítási folyamata eltér a B. részben az eljárások glosszáriumában az adott eljárásra vonatkozóan leírtaktól, az előállítási folyamatot ismertetni kell az érintett takarmány-alapanyag leírásában.

    10. Számos takarmány-alapanyag esetében szinonimák használhatók. E szinonimák a C. részben, a takarmány-alapanyagok listájában, az érintett takarmány-alapanyagra vonatkozó bejegyzés „név” oszlopában, szögletes zárójelben jelennek meg.

    11. A takarmány-alapanyagok C. részben szereplő listájában – az állati melléktermékek kivételével – a „melléktermék” szó helyett a „termék” vagy a „társtermék” szó szerepel a piaci helyzet és a takarmányipari vállalkozók által a gyakorlatban a takarmány-alapanyagok kereskedelmi értékének kiemelése céljából használt nyelvezet tükrözése érdekében.

    12. A növények botanikai neve csak a C. rész takarmányalapanyag-listájának az adott növényre vonatkozó első bejegyzéséhez tartozó leírásban szerepel.

    13. A jegyzékben szereplő takarmány-alapanyagok analitikai összetevőinek a címkén való kötelező feltüntetésével annak jelzése a cél, hogy egy bizonyos termék nagy koncentrációban tartalmaz-e egy adott összetevőt, vagy az előállítási folyamat megváltoztatta-e a termék tápértékének jellemzőit.

    14. A 767/2009/EK rendelet 15. cikkének g) pontja az említett rendelet I. mellékletének 6. pontjához kapcsolódva előírja, hogy a címkén fel kell tüntetni a nedvességtartalmat. Az említett rendelet 16. cikke (1) bekezdésének b) pontja a rendelet V. mellékletével összefüggésben címkézési követelményeket állapít meg az egyéb analitikai összetevők tekintetében. Ezenkívül a 767/2009/EK rendelet I. mellékletének 5. pontja előírja, hogy fel kell tüntetni sósavban oldhatatlan hamu arányát, amennyiben az általában meghaladja a 2,2 %-ot, illetve ha bizonyos takarmány-alapanyagok esetében meghaladja az említett rendelet V. mellékletének vonatkozó szakaszában meghatározott szintet. A takarmány-alapanyagoknak a C. részben foglalt listájában azonban néhány bejegyzés eltér ezektől a szabályoktól a következők szerint:

    a) 

    a 767/2009/EK rendelet V. mellékletének vonatkozó szakaszában meghatározott kötelezően feltüntetendő információk helyébe a C. részben, a takarmány-alapanyagok listájában az analitikai összetevőkre vonatkozó, kötelezően feltüntetendő információk lépnek;

    b) 

    ha a C. részben a takarmány-alapanyagok listájában a kötelezően feltüntetendő információk oszlopa üresen marad a 767/2009/EK rendelet V. melléklete vonatkozó szakaszának megfelelően feltüntetendő analitikai összetevőket illetően, akkor ezen összetevők egyikét sem kell feltüntetni a címkén. A sósavban oldhatatlan hamu esetében azonban, ha a takarmány-alapanyagoknak a C. részben található listájában nincs meghatározva a szint, a szintet fel kell tüntetni akkor, ha az meghaladja a 2,2 %-ot;

    c) 

    ha a C. részben a takarmány-alapanyagok listájában a kötelezően feltüntetendő információk oszlopában egy vagy több egyedi nedvességtartalom van megadva, akkor ezeket a szinteket kell alkalmazni a 767/2009/EK rendelet I. mellékletének 6. pontjában szereplő szintek helyett. A 14 % alatti nedvességtartalmat azonban nem kötelező feltüntetni. Ha az említett oszlopban nincs konkrét nedvességtartalom megadva, akkor a 767/2009/EK rendelet I. mellékletének 6. pontját kell alkalmazni.

    15. Annak a takarmányipari vállalkozónak, aki állításként feltünteti, hogy egy takarmány-alapanyag a C. részben, a takarmány-alapanyagok listájának „Leírás” oszlopában feltüntetettekhez képest egyéb tulajdonságokkal is rendelkezik, vagy valamely, a B. részben felsorolt eljárásra oly módon utal, hogy az állításként tekinthető (például bendővédetté tétel), meg kell felelnie a 767/2009/EK rendelet 13. cikkének. A takarmány-alapanyagok szolgálhatnak továbbá különleges táplálkozási célokra is a 767/2009/EK rendelet 9. és 10. cikkének megfelelően.

    16. Ha a C. részben felsorolt valamely takarmány-alapanyag, amely esetében a lábjegyzet előírja, hogy a nevet ki kell egészíteni a fajjal, több fajból áll, az anyag csak akkor tekinthető takarmány-alapanyagnak, ha a takarmány-alapanyagokhoz vagy azok részeihez felhasznált növények vagy állatok jellemzői és származása azonos.

    B. RÉSZ

    Eljárások glosszáriuma



     

    Eljárás

    Fogalommeghatározás

    Közhasználatú név/minősítés

    1.

    Frakcionálás levegővel

    Részecskék szétválasztása légáram segítségével

    Levegővel frakcionált

    2.

    Szelelés

    Eljárás por, finom részecskék és szuszpendált anyagú egyéb részecskék gabonaszemekről való eltávolítására levegőáramoltatással

    (Szeleléssel) tisztított

    3.

    Forrázás

    Olyan eljárás, amelynek lényege egy szerves anyag hőkezelése forralással vagy gőzöléssel a természetes enzimek denaturálása, a szövetek puhítása és nyers ízadók eltávolítása céljából, ezt követően pedig hideg vízbe merítés a főzési folyamat megállítása érdekében

    Forrázott

    4.

    Fehérítés

    A természetes szín eltávolítása kémiai vagy fizikai eljárással vagy derítőföld használatával

    Fehérített

    5.

    Hűtés

    A hőmérséklet környezeti hőmérséklet alá – de fagypont fölé – történő csökkentése tartósítás céljából

    Hűtött

    6.

    Aprítás

    A szemcseméret csökkentése egy vagy több kés használatával

    Aprított

    7.

    Tisztítás

    Idegen anyagok (szennyező anyagok, például kövek) vagy a növény vegetatív részeinek (szalma, héj vagy gyomok levált törmelékei) eltávolítása

    Tisztított

    8.

    Sűrítés (1)

    Víz és/vagy más összetevők eltávolítása (2)

    Sűrítmény

    9.

    Kondenzálás

    Gáz halmazállapotú anyag átalakítása folyékony anyaggá

    Kondenzált

    10.

    Főzés

    Hő alkalmazása a takarmány-alapanyagok fizikai és kémiai jellemzőinek megváltoztatására

    Főzött

    11.

    Zúzás

    A szemcseméret csökkentése zúzógép alkalmazásával

    Zúzott

    12.

    Kristályosítás/kristályosodás

    Tisztítás szilárd kristályok folyékony oldatból való kinyerésével. A folyadékban lévő szennyeződéseket általában nem tartalmazza a kristályrács szerkezete.

    Kristályosodott/kristályosított

    13.

    Héjtalanítás (3)

    Gabonaszemek, magok, gyümölcsök, diófélék és egyéb termések külső héjának teljes vagy részleges eltávolítása

    Hántolt, hámozott/héjtalanított, részlegesen hántolt, hámozott/héjtalanított

    14.

    Hántolás

    Babok, gabonaszemek és magok külső héjának általában fizikai úton történő eltávolítása

    Hántolt (4)

    15.

    Pektinkivonás

    Pektinek kivonása egy takarmány-alapanyagból

    Csökkentett pektintartalmú

    16.

    Kiszárítás

    A nedvesség kivonására szolgáló eljárás

    Kiszárított vagy dehidratált

    17.

    Nyálkátlanítás

    A felületen lévő nyálkaréteg eltávolítására szolgáló eljárás

    Nyálkátlanított

    18.

    Cukormentesítés

    Mono- és diszacharidok kémiai vagy fizikai úton történő teljes vagy részleges eltávolítása melaszból vagy más, cukortartalmú anyagból

    Cukormentes, alacsony cukortartalmú

    19.

    Méregtelenítés

    A mérgező szennyező anyagok megsemmisítésére vagy koncentrációjuk csökkentésére szolgáló eljárás

    Méregtelenített

    20.

    Desztillálás

    Folyadékok szétválasztása forralással és a lecsapatott gőz külön tárolóba történő összegyűjtésével

    Desztillált

    21.

    Szárítás

    Mesterséges vagy természetes eljárásokkal végzett vízelvonás

    Természetes eljárással szárított vagy mesterséges eljárással szárított (az adott esetnek megfelelően)

    22.

    Silózás

    Az az eljárás, amelynek során a takarmány-alapanyagok természetes lebomlását a természetes fermentálásból és/vagy a szilázs-adalékanyag hozzáadásából származó, anaerob körülmények között végbemenő savasodás szabályozza.

    Silózott

    23.

    Bepárlás

    A víztartalom csökkentése

    Bepárolt

    24.

    Expandálás

    Olyan hőkezeléses eljárás, amely során a termék belső víztartalma hirtelen gőzzé alakul, ami a termék feltáródásához vezet

    Expandált vagy puffasztott

    25.

    Sajtolás

    Olaj/zsír kivonása sajtolással

    Pogácsa/lepény és olaj/zsír

    26.

    Extrahálás

    Oldható összetevők részleges vagy teljes szétválasztással történő eltávolítása a nyersanyagból vízzel vagy más oldószerrel, azokat folyékony és szilárd anyaggá átalakítva, egy kivonatot (5) és egy vagy több extrahálási társterméket (6) kapva

    Kivonat/olaj/cukor vagy extrahálási társtermék/dara/melasz/pép (az adott esetnek megfelelően)

    27.

    Extrudálás

    Olyan hőkezeléses eljárás, amely során a termék belső víztartalma hirtelen elpárolog, ami a termék szerkezetének lebontásához vezet, majd ezt az anyagot meghatározott formájú nyíláson történő átpréselés útján formázzák

    Extrudált

    28.

    Fermentálás

    Olyan eljárás, amelynek során mikroorganizmusokat (például baktériumokat, gombákat vagy élesztőket) állítanak elő vagy használnak fel az érintett anyagokban, hogy módosítsák azok kémiai összetételét vagy tulajdonságait

    Fermentált

    29.

    Szűrés

    Folyadék porózus közegen vagy membránszűrőn való átjuttatása a szilárd részecskék eltávolítása céljából, ami szűrt takarmány-alapanyagot és szűrési maradékot eredményez (2)

    Szűrt

    30.

    Pelyhesítés

    Nedves, hőkezelt anyag hengerlése vékony darabok kialakítása céljából

    Pehely

    31.

    Lisztőrlés

    Száraz gabonaszemek szemcseméretének csökkentése és az alkotórészekre (főleg liszt, korpa és takarmányliszt) történő szétválasztás elősegítése

    Liszt, korpa, takarmányliszt (7) vagy takarmány (az adott esetnek megfelelően)

    32.

    Dermesztéssel frakcionálás

    Az olajak hűtése során azok telítettebb részei elkülönülnek a telítetlenebb részektől. Az olaj telítettebb részei a hűtés következtében megdermednek, míg a telítetlenebb részek folyékonyak maradnak, így például le lehet szűrni őket. A dermesztéssel frakcionált termék a megdermedt olaj

    Dermesztéssel frakcionált

    33.

    Tördelés

    Olyan eljárás, amely során a takarmány-alapanyagot darabokra törik

    Tördelt

    34.

    Olajban/zsírban sütés

    Olyan eljárás, amely során valamely takarmány-alapanyagot olajban vagy zsírban sütnek

    Sütött

    35.

    Zselésítés

    Olyan eljárás, amely során általában zselésítő anyagok felhasználásával zselé, kocsonyaszerű, szilárd anyag képződik, amelynek állaga a puhától a keményig terjedhet

    Zselésített

    36.

    Granulálás

    Takarmány-alapanyagok kezelése adott granulátumméret és állag elérése céljából

    Granulált

    37.

    Darálás/őrlés

    Szilárd takarmány-alapanyagok szemcseméretének csökkentése száraz vagy nedves eljárással

    Darált vagy őrölt

    38.

    Hőkezelés

    Speciális körülmények között – például a nyomásra vagy a nedvességtartalomra vonatkozóan előírt feltételek mellett – végrehajtott hőkezelés

    Melegített/hőkezelt

    39.

    Hidrogénezés

    Katalitikus eljárás, amelynek célja olajok/zsírok/zsírsavak kettős kötéseinek magas hőfokon, hidrogénnyomás alatt történő telítése, és ezáltal részlegesen vagy teljesen telített trigliceridek/zsírsavak nyerése, illetve poliolok nyerése szénhidrátok karbonilcsoportjainak hidroxilcsoportokká történő redukciója révén

    Hidrogénezett, részlegesen hidrogénezett

    40.

    Hidrolízis

    A molekulaméret csökkentése megfelelő vizes és hő/nyomás alkalmazásával vagy enzimes vagy savas/lúgos kezeléssel. Az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó hidrolizált takarmány-alapanyagokra az ott szereplő fogalommeghatározás alkalmazandó

    Hidrolizált

    41.

    Elfolyósítás/Cseppfolyósítás

    Szilárd vagy gáz halmazállapotú anyag átalakítása folyékony anyaggá

    Elfolyósított/cseppfolyósított

    42.

    Mállasztás

    Olyan eljárás, amely során a takarmány-alapanyaghoz javasolt nyersanyagot vagy magát a takarmány-alapanyagot folyadékba helyezik annak érdekében, hogy összetevőit mechanikai úton feloldják. Ez a takarmány-alapanyag méretének csökkenését eredményezi (2)

    Mállasztott

    43.

    Malátázás

    Gabonaszemek csírázásának elősegítése azon természetes enzimek aktiválása céljából, amelyek képesek arra, hogy a keményítőt fermentálható szénhidrátokká, a fehérjéket pedig aminosavakká és peptidekké bontsák

    Malátázott

    44.

    Olvasztás

    Szilárd halmazállapotú anyag átalakítása folyékony halmazállapotúvá hő alkalmazásával

    Olvasztott

    45.

    Mikronizálás

    Olyan eljárás, amely során valamely szilárd anyag szemcséinek átlagos átmérőjét mikrométeres nagyságrendűre csökkentik

    Mikronizált

    46.

    Előfőzés

    Vízben való áztatás során történő hőkezelés a keményítő teljes mértékű zselatinizálódása érdekében, majd ezt követően szárítás

    Előfőzött

    47.

    Pasztörizálás

    Káros mikroorganizmusok elpusztítása céljából meghatározott időre kritikus hőmérsékletre hevítés, ezt követően gyors lehűtés

    Pasztörizált

    48.

    Hámozás

    Gyümölcsök és zöldségek héjának/hártyájának eltávolítása

    Hámozott

    49.

    Pelletálás

    Formázás matricán történő átpréseléssel

    Pellet, pelletált

    50.

    Rizsőrlés

    A hántolt rizs korpájának és csírájának szinte teljes vagy részleges eltávolítása

    Őrölt

    51.

    Előzselatinizálás

    A keményítő módosítása hideg vízben való duzzadásának jelentős mértékű javítása céljából

    Előzselatinizált (8)

    52.

    Préselés, sajtolás (9)

    A folyékony és a szilárd fázisok mechanikai erővel történő részleges vagy teljes szétválasztása

    Préselt, sajtolt

    53.

    Finomítás

    Szennyeződések vagy nem kívánt összetevők teljes vagy részleges eltávolítása kémiai/fizikai kezeléssel

    Finomított, részlegesen finomított

    54.

    Pörkölés

    A takarmány-alapanyagok száraz állapotúvá tételét szolgáló hőkezelés a takarmány-alapanyagok emészthetőségének javítása, a színképződés fokozása és/vagy a természetes eredetű antinutritív faktorok csökkentése céljából

    Pörkölt

    55.

    Lapkázás

    A szemcseméret csökkentése a takarmány-alapanyag, például gabonaszemek hengerpárok közötti átengedésével

    Lapkázott

    56.

    Bendővédetté tétel

    Olyan eljárás, amelynek célja, hogy hő, nyomás, gőz, illetve ezek kombinációjának alkalmazásával végzett fizikai kezeléssel és/vagy például lignoszulfonátok, nátrium-hidroxid vagy szerves savak (pl. propionsav vagy csersav) alkalmazásával védje a táplálóanyagokat a bendőben való lebomlástól.

    A takarmány-alapanyagok bendővédetté tétele nem végezhető formaldehiddel

    [Az alkalmazott módszer meghatározása] által bendővédett

    57.

    Szitálás/rostálás

    Különböző nagyságú szemcsék szétválasztása oly módon, hogy a takarmány-alapanyagot rostá(ko)n átszitálják vagy átöntik

    Szitált, rostált

    58.

    Fölözés

    Folyadék felső úszó rétegének leválasztása mechanikai úton, például tejzsír esetében

    Fölözött

    59.

    Szeletelés

    Takarmány-alapanyagok lapos szeletekre vágása

    Szeletelt

    60.

    Merítés/áztatás

    Takarmány-alapanyagok (általában magok) nedvesítése és puhítása a főzési idő csökkentése, a maghéj könnyebb eltávolítása és a csírázási folyamat aktiválásához szükséges vízfelvétel megkönnyítése, illetve a természetes eredetű antinutritív faktorok koncentrációjának csökkentése céljából

    Áztatott

    61.

    Porlasztva szárítás

    Folyadék nedvességtartalmának csökkentése, amely során a takarmány-alapanyagból a tömeghez viszonyított felületek arányának növelésére permetet vagy ködöt hoznak létre, amelyre meleg levegőt fúvatnak

    [Porlasztva ]szárított, por

    62.

    Gőzölés

    Olyan eljárás, amely során túlnyomásos gőzt használnak hőkezelésre és főzésre az emészthetőség javítása céljából

    Gőzölt

    63.

    Pirítás

    Hevítés száraz hő felhasználásával, amely eljárást többnyire olajos magvak esetében, például a természetes eredetű antinutritív faktorok csökkentése vagy eltávolítása céljából alkalmazzák

    Pirított

    64.

    Ultraszűrés

    Folyadékok szűrése csak kis méretű molekulákat átengedő vékony membránon keresztül

    Ultraszűrt

    65.

    Csírátlanítás

    A csíra teljes vagy részleges eltávolítása a zúzott gabonaszemből

    Csírátlanított

    66.

    Infravörös sugarakkal végzett mikronizálás

    Infravörös sugarakkal végzett hőkezelés gabonák, gyökerek, magok vagy gumók, illetve azok társtermékeinek főzésére és pörkölésére, amelyet általában pelyhesítés követ

    Infravörös sugarakkal mikronizált

    67.

    Olajok/zsírok és hidrogénezett olajok/zsírok hasítása

    Zsírok/olajok hidrolízisének kémiai eljárása. A zsírok/olajok és a víz között magas hőmérséklet és nyomás mellett létrejövő reakció a hidrofób fázisban nyers zsírsavak, a hidrofil fázisban pedig vizes glicerinoldat (nyers glicerin) nyerését teszi lehetővé

    Hasított

    68.

    Ultrahangos kezelés

    Oldható vegyületek kioldása vízben, nagy teljesítményű ultrahangot és hőt alkalmazó mechanikai eljárással

    Ultrahanggal kezelt

    69.

    Az élelmiszer csomagolásának mechanikai úton történő eltávolítása

    A csomagolóanyag mechanikai úton történő eltávolítása

    Mechanikai úton kicsomagolt

    70.

    Alkálival történő kezelés

    [lúgkezelés]

    Nátrium-hidroxid alkalmazása (10) rostban gazdag takarmány-alapanyagon az emészthetőség javítása érdekében

    Lúgkezelt

    (1)   

    A német szövegben a „Konzentrieren” szó helyébe adott esetben az „Eindicken” szó léphet; ebben az esetben a közhasználatú minősítés az „eingedickt”.

    (2)   

    Az így kapott takarmány-alapanyagok fő célja fehérjék, szénhidrátok, zsírok, energia, ásványi anyagok vagy élelmi rostok biztosítása.

    (3)   

    A „héjtalanítás” szó helyébe adott esetben a „hántás” vagy „fosztás” szó léphet; ebben az esetben a közhasználatú minősítés a „hántolt” vagy „fosztott”.

    (4)   

    A rizs esetében ez az eljárás a „hántolás”, a közhasználatú minősítés pedig a „hántolt”.

    (5)   

    A kivonat az oldható anyagokat (pl. zsír/olaj, cukor vagy egyéb oldható összetevők) tartalmazó folyékony fázist jelenti. Ezeknek a kivonatoknak mint takarmány-alapanyagoknak az elsődleges célja fehérjék, szénhidrátok, zsírok, energia, ásványi anyagok vagy élelmi rostok biztosítása. Az a tény, hogy az extrahálás takarmány-alapanyagokra vonatkozó eljárásként van felsorolva, nem zárja ki, hogy a kivonatokat takarmány-adalékanyagoknak lehessen besorolni.

    (6)   

    Az extrahálási társtermék az extrahálási eljárásnak a kivonaton kívül visszamaradó frakcióját – pl. dara vagy pép – jelenti. Ezeknek az extrahálási társtermékeknek mint takarmány-alapanyagoknak az elsődleges célja fehérjék, szénhidrátok, zsírok, energia, ásványi anyagok vagy élelmi rostok biztosítása.

    (7)   

    A francia szövegben az „issues” megnevezés használható.

    (8)   

    A német szövegben az „aufgeschlossen” minősítés és a „Quellwasser” elnevezés alkalmazható (keményítőre vonatkozóan). A dán szövegben a „Kvældning” minősítés és a „Kvældet'” elnevezés alkalmazható (keményítőre vonatkozóan).

    (9)   

    A francia szövegben a „Pressage” szó helyébe adott esetben az „Extraction mécanique” kifejezés léphet.

    (10)   

    A rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó utasításokat be kell tartani.

    C. RÉSZ

    A takarmány-alapanyagok listája

    1.    Gabonamagvak és azokból nyert termékek



    Szám

    Név (1)

    Leírás

    Kötelezően feltüntetendő információk

    1.1.1.

    Árpa

    A Hordeum vulgare L. szemtermése

     

    1.1.2.

    Árpa, puffasztott

    Őrölt vagy tört árpából nedves, meleg körülmények közötti kezeléssel és nyomás alatt kinyert termék

    Keményítő

    1.1.3.

    Árpa, pörkölt

    Árpapörkölés útján nyert termék, amely részlegesen pörkölt és fakó

    Keményítő, ha > 10 %

    Nyersfehérje, ha > 15 %

    1.1.4.

    Árpapehely

    Hántolt árpa gőzölése vagy infravörös sugarakkal végzett mikronizálása és lapkázása útján nyert termék. Kis mennyiségben árpahéjat tartalmazhat

    Keményítő

    1.1.5.

    Árparost

    Árpakeményítő előállítása során nyert termék. Endospermium-részecskékből és elsősorban rostból áll

    Nyersrost

    Nyersfehérje, ha > 10 %

    1.1.6.

    Árpahéj

    Árpaszemek szárazőrlése, rostálása és hántolása útján nyert termék

    Nyersrost

    Nyersfehérje, ha > 10 %

    1.1.7.

    Árpatakarmányliszt

    Rostált, hántolt árpa árpagyönggyé, darává vagy lisztté történő feldolgozása során nyert termék. Elsősorban endospermium-részecskékből áll, a külső héj finom frakcióival és némi szemtörmelékkel

    Nyersrost

    Keményítő

    1.1.8.

    Árpafehérje

    A keményítő és a korpa különválasztása után az árpából nyert termék. Elsősorban fehérjéből áll

    Nyersfehérje

    1.1.9.

    Árpafehérje-takarmány

    A keményítő különválasztása után az árpából nyert termék. Elsősorban fehérjéből és endospermium-részecskékből áll

    Nedvesség, ha < 45 % vagy > 60 %

    Ha a nedvesség < 45 %:

    — Nyersfehérje

    — Keményítő

    1.1.10.

    Árpa oldható maradékai

    A fehérje és a keményítő nedves úton történő extrahálása után az árpából nyert termék

    Nyersfehérje

    1.1.11.

    Árpakorpa

    Az árpaliszt-előállítás terméke, amelyet hántolt árpa rostált magjaiból nyernek. Főként a külső maghéjak törmelékéből és olyan magdarabokból áll, amelyekből az endospermium legnagyobb részét eltávolították

    Nyersrost

    1.1.12.

    Folyékony árpakeményítő

    Keményítő árpából való előállítása során nyert másodlagos keményítőfrakció

    Ha a nedvesség < 50 %:

    — Keményítő

    1.1.13.

    Sörárpa törtszem

    Mechanikai úton történő rostálásból (méret szerinti frakcionálás) származó termék, amely a malátázási eljárás előtt különválasztott, méreten aluli árpamagokat és árpamagfrakciókat tartalmaz

    Nyersrost

    Nyershamu, ha > 2,2 %

    1.1.14.

    Sörárpa és maláta finomszemcse

    Maláta-előállítás során különválasztott árpamagfrakciókból és malátából álló termék

    Nyersrost

    1.1.15.

    Sörárpahéj

    Malátaárpa tisztításából származó termék, amely héjfrakciókat és finomszemcséket tartalmaz

    Nyersrost

    1.1.16.

    Árpadesztillációs folyadék, nedves

    Árpából etanol előállítása során nyert termék. Desztillációból származó szilárd takarmányfrakciót tartalmaz

    Nedvesség, ha < 65 % vagy > 88 %

    Ha a nedvesség < 65 %:

    — Nyersfehérje

    1.1.17.

    Árpadesztillációs oldható maradékok, nedves

    Árpából etanol előállítása során nyert termék. Desztillációból származó, oldható takarmányfrakciót tartalmaz

    Nedvesség, ha < 45 % vagy > 70 %

    Ha a nedvesség < 45 %:

    — Nyersfehérje

    1.1.18.

    Maláta (2)

    Csíráztatott gabonákból nyert termék, szárított, őrölt és/vagy extrahált

     

    1.1.19.

    Malátagyököcskék (2)

    Malátagabona csíráztatásából és malátatisztításból nyert termék, amely gyököcskékből, gabona-finomszemcsékből, héjból és kis méretű, tört, malátázott gabonaszemekből áll

     

    1.2.1.

    Kukorica (3)

    A Zea mays L. ssp. mays szemtermése

     

    1.2.2.

    Kukoricapehely (3)

    Hántolt kukorica gőzölése vagy infravörös sugarakkal végzett mikronizálása és lapkázása útján nyert termék. Kis mennyiségben kukoricahéjat tartalmazhat

    Keményítő

    1.2.3.

    Kukorica-takarmányliszt (3)

    Kukorica darává vagy lisztté történő feldolgozása során nyert termék. Elsősorban a külső maghéjak frakcióiból, valamint olyan magrészecskékből áll, amelyekből a kukoricakorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el. Tartalmazhat kukoricacsíra-frakciót

    Nyersrost

    Keményítő

    Nyerszsír, ha > 5 %

    1.2.4.

    Kukoricakorpa (3)

    Kukorica darává vagy lisztté történő feldolgozása során nyert termék. Főként külső héjból és némi kukoricacsíra-törmelékből áll, némi endospermium-részecskével

    Nyersrost

    1.2.5.

    Kukoricacsutka (3)

    A kukorica csutkája. Kis mennyiségben tartalmazhat a mechanikai úton végzett betakarítás során el nem távolított kukoricaszemeket és buroklevelet

    Nyersrost

    Keményítő

    1.2.6.

    Kukoricadarabok (3)

    A termék érkezésénél a rostálási eljárás során különválasztott kukoricamag-frakció

     

    1.2.7.

    Kukoricarost (3)

    A kukoricakeményítő előállításából származó termék. Elsősorban rostból áll

    Nedvesség, ha < 50 % vagy > 70 %

    Ha a nedvesség < 50 %:

    — Nyersrost

    1.2.8.

    Kukoricafehérje [kukoricaglutén] (3)

    A kukoricakeményítő előállításából származó termék. Elsősorban a keményítő különválasztása során nyert gluténból áll

    Nedvesség, ha < 70 % vagy > 90 %

    Ha a nedvesség < 70 %:

    — Nyersfehérje

    1.2.9.

    Kukoricafehérje-takarmány [kukoricaglutén-takarmány] (3)

    A kukoricakeményítő előállítása során nyert termék. Korpából és kukorica oldható maradékaiból áll. A termék magában foglalhat tört kukoricát és a kukoricacsírákból történő olajkivonás társtermékeit is. Keményítőből és keményítőtermékek finomításából vagy fermentálásából származó egyéb termékek hozzáadhatók.

    Legfeljebb 2 % nátriumot és 2 % kloridot tartalmazhat

    Nedvesség, ha < 40 % vagy > 65 %

    Ha a nedvesség < 40 %:

    — Nyersfehérje

    — Nyersrost

    — Keményítő

    1.2.10.

    Kukoricacsíra (3)

    Kukorica darává, lisztté vagy keményítővé történő feldolgozása során nyert termék. Elsődlegesen kukoricacsírából, külső héjból és endospermium-részekből áll

    Nedvesség, ha < 40 % vagy > 60 %

    Ha a nedvesség < 40 %:

    — Nyersfehérje

    — Nyerszsír

    1.2.11.

    Kukoricacsíra-pogácsa (3)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet feldolgozott kukoricacsíra sajtolásával nyernek. A csírához endospermium- és maghéjrészek tapadhatnak

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    1.2.12.

    Kukoricacsíra-liszt (3)

    Olajgyártásból származó termék, melyet feldolgozott kukoricacsíra extrahálásával nyernek

    Nyersfehérje

    1.2.13.

    Nyers kukoricacsíra-olaj (3)

    Kukoricacsírák sajtolásával és/vagy extrahálásával nyert olaj és zsír

    Nedvesség, ha > 1 %

    1.2.14.

    Kukorica, puffasztott (3)

    Őrölt vagy tört kukoricából nedves, meleg körülmények közötti kezeléssel és nyomás alatt kinyert termék

    Keményítő

    1.2.15.

    Kukoricalé (3)

    A kukorica áztatásából származó, koncentrált, folyékony frakció

    Nedvesség, ha < 45 % vagy > 65 %

    Ha a nedvesség < 45 %:

    — Nyersfehérje

    1.2.16.

    Csemegekukorica-szilázs (3)

    A csemegekukorica-gyártásból származó társtermék, amely csutkából, héjból, magbélből áll, aprított és szárított vagy préselt. Előállítása a csemegekukorica csutkájának, csuhéjának és leveleinek aprításával történik, amelyekhez csemegekukorica-magbél is keveredhet

    Nyersrost

    1.2.17.

    Zúzott, csírátlanított kukorica (3)

    Zúzott kukorica csírátlanításával nyert termék. Elsősorban endospermium-frakciókból áll, és tartalmazhat kukoricacsírát és külsőmaghéj-részecskéket

    Nyersrost

    Keményítő

    1.2.18.

    Kukoricakövecsek (3)

    Korpát és csírát kis mennyiségben vagy egyáltalán nem tartalmazó, kemény, durva szemcsékből álló kukoricaőrlemény

    Nyersrost

    Keményítő

    1.2.19.

    Kukoricacsíraliszt-takarmány (3)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet feldolgozott kukoricacsíra extrahálásával nyernek. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket:

    — összesítve legfeljebb 1 %os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat),

    — 1,3 %-ban nyers lecitineket,

    — 2 %-ban semlegesítési iszapot

    Nyersfehérje

    1.2.20.

    Szemcsutkazúzalék

    Kukoricaszemek és -csutkák

     

    1.2.21.

    Szemcsutkazúzalék csuhéval

    Kukoricaszemek, -csutkák és -csuhék

     

    1.3.1.

    Köles

    A Panicum miliaceum L. szemtermése

     

    1.4.1.

    Zab

    Az Avena sativa L. és egyéb zabfajták szemtermése

     

    1.4.2.

    Hántolt zab

    Hántolt zabszemek

     

    1.4.3.

    Zabpehely

    Hántolt zab gőzölése vagy infravörös sugarakkal végzett mikronizálása és lapkázása útján nyert termék. Kis mennyiségben zabhéjat tartalmazhat

    Keményítő

    1.4.4.

    Zabtakarmányliszt

    Rostált, hántolt zab zabdarává és zablisztté történő feldolgozása során nyert termék. Főleg zabkorpából és némi endospermiumból áll

    Nyersrost

    Keményítő

    1.4.5.

    Zabkorpa

    Zabliszt-előállításból származó termék, amelyet hántolt zab rostált magjaiból nyernek. Elsősorban a külső héj frakcióiból és olyan magrészecskékből áll, amelyekből az endospermium nagyobb részét eltávolították

    Nyersrost

    1.4.6.

    Zabhéj

    Zabszemek hántolásából nyert termék

    Nyersrost

    1.4.7.

    Zab, puffasztott

    Őrölt vagy tört zabból nedves, meleg körülmények közötti kezeléssel és nyomás alatt kinyert termék

    Keményítő

    1.4.8.

    Zabdara

    Hántolt, tisztított zab

    Nyersrost

    Keményítő

    1.4.9.

    Zabliszt

    Zabszemek őrléséből nyert termék

    Nyersrost

    Keményítő

    1.4.10.

    Előfőzött zabból készült liszt

    Magas keményítőtartalommal rendelkező zabtermék, héjtalanítás után

    Nyersrost

    1.4.11.

    Zabtakarmány

    Rostált, hántolt zab zabdarává és zablisztté történő feldolgozása során nyert termék. Főleg zabkorpából és némi endospermiumból áll

    Nyersrost

    1.5.1.

    Quinoamag, extrahált

    A quinoa növény (Chenopodium quinoa Willd.) megtisztított egész magja; a mag külső héjában lévő szaponin el lett távolítva

     

    1.6.1.

    Tört rizs

    Az Oryza sativa L. rizsmag része, amelynek hossza nem éri el egy egész rizsmag hosszának háromnegyedét. A rizs lehet előfőzött

    Keményítő

    1.6.2.

    Őrölt rizs

    Hántolt rizs, amelyből rizsőrléssel eltávolították a korpa és a csíra szinte egészét. A rizs lehet előfőzött

    Keményítő

    1.6.3.

    Előzselatinizált rizs

    Őrölt vagy tört rizsből előzselatinizálással nyert termék

    Keményítő

    1.6.4.

    Extrudált rizs

    Rizsliszt extrudálásával nyert termék

    Keményítő

    1.6.5.

    Rizspehely

    Előzselatinizált vagy tört rizsszemek pelyhesítésével nyert termék

    Keményítő

    1.6.6.

    Hántolt rizs

    Barna rizs (Oryza sativa L.), amelyről csak a héjat távolították el. A hántolási és kezelési eljárások korpa elvesztésével járhatnak

    Keményítő

    Nyersrost

    1.6.7.

    Darált takarmányrizs

    Takarmányrizs darálásával nyert termék, amely a hántolt rizs őrlése során kiszitált zöld, gipszes vagy éretlen szemekből vagy a szokványos hántolt rizs sárga vagy foltos szemeiből áll

    Keményítő

    1.6.8.

    Rizsliszt

    Őrölt rizs darálásával nyert termék. A rizs lehet előfőzött

    Keményítő

    1.6.9.

    Hántolt rizs, liszt

    Hántolt rizs darálásával nyert termék. A rizs lehet előfőzött

    Keményítő

    Nyersrost

    1.6.10.

    Rizskorpa

    Rizsőrlés során nyert termék, amely elsősorban a mag külső héjaiból (terméshéj, maghéj, sejtmag, aleuron) és a csíra egy részéből áll. A rizs lehet előfőzött vagy extrudált

    Nyersrost

    1.6.11.

    Rizskorpa kalcium- karbonáttal

    Rizsőrlés során nyert termék, amely elsősorban a mag külső héjaiból (terméshéj, maghéj, sejtmag, aleuron) és a csíra egy részéből áll. Legfeljebb 23 % technológiai segédanyagként felhasznált kalcium-karbonátot tartalmazhat. A rizs lehet előfőzött

    Nyersrost

    Kalcium-karbonát

    1.6.12.

    Zsírtalanított rizskorpa

    Olajkinyerésből származó rizskorpa

    Nyersrost

    1.6.13.

    Rizskorpaolaj

    Stabilizált rizskorpából extrahált olaj

     

    1.6.14.

    Rizstakarmányliszt

    Rizsliszt és -keményítő előállításából származó, száraz vagy nedves őrléssel és szitálással nyert termék. Elsősorban keményítőből, fehérjéből, zsírból és rostból áll. A rizs lehet előfőzött. Legfeljebb 0,25 % nátriumot és 0,25 % szulfátot tartalmazhat

    Keményítő, ha > 20 %

    Nyersfehérje, ha > 10 %

    Nyerszsír, ha > 5 %

    Nyersrost

    1.6.15.

    Rizstakarmányliszt kalcium-karbonáttal

    Rizsőrlés során nyert termék, amely elsősorban aleuronréteg- és endospermium-részecskékből áll. Legfeljebb 23 % technológiai segédanyagként felhasznált kalcium-karbonátot tartalmazhat. A rizs lehet előfőzött

    Keményítő

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    Kalcium-karbonát

    1.6.16.

    Rizs

    Az Oryza sativa L. szemtermése

     

    1.6.17.

    Rizscsíra

    Rizsőrlés során nyert termék, amely elsősorban csírát tartalmaz

    Nyerszsír

    Nyersfehérje

    1.6.18.

    Rizscsírapogácsa (5)

    A rizscsíra olajeltávolítás céljából való összesajtolása után fennmaradó termék

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    1.6.20.

    Rizsfehérje

    Rizskeményítő előállítása során nedves őrléssel, szitálással, szétválasztással, koncentrációval és szárítással nyert termék

    Nyersfehérje

    1.6.21.

    Rizsből készült folyékony takarmány

    Rizs nedves őrlésével és szitálásával keletkező koncentrált, folyékony termék

    Keményítő

    1.6.22.

    Rizs, puffasztott

    Rizsszemek vagy tört rizsszemek expandálásával nyert termék

    Keményítő

    1.6.23.

    Rizs, fermentált

    Rizs fermentálásával nyert termék

    Keményítő

    1.6.24.

    Amorf rizs, őrölt/gipszes rizs, őrölt

    Rizsőrlés során nyert termék, amely elsősorban amorf és/vagy gipszes és/vagy sérült és/vagy természetes módon elszíneződött (zöld, piros, sárga) és/vagy szokványos hántolt egész vagy tört rizsszemekből áll

    Keményítő

    1.6.25.

    Éretlen rizs, őrölt

    Rizsőrlés során nyert termék, amely elsősorban éretlen és/vagy gipszes szemekből áll

    Keményítő

    1.7.1.

    Rozs

    A Secale cereale L. szemtermése

     

    1.7.2.

    Rozstakarmányliszt

    Rostált rozsból nyert őrlemény. Elsősorban endospermium-részecskékből áll, a külső héj finom frakcióival és némi maghulladékkal

    Keményítő

    Nyersrost

    1.7.3.

    Rozstakarmány

    Rostált rozsból nyert őrlemény. Főként a külső maghéjak törmelékéből, valamint olyan magdarabokból áll, melyekből a rozskorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el

    Keményítő

    Nyersrost

    1.7.4.

    Rozskorpa

    Rostált rozsból nyert őrlemény. Elsősorban a külső héj frakcióiból, valamint olyan magrészecskékből áll, amelyekből az endospermium túlnyomó részét eltávolították

    Keményítő

    Nyersrost

    1.8.1.

    Cirok [Tarka cirok]

    A Sorghum bicolor (L.) Moench szemtermése/magja

     

    1.8.2.

    Cirok, fehér

    Meghatározott cirokfajták fehér maghéjú szemtermése

     

    1.8.3.

    Ciroktakarmány

    Cirokkeményítő különválasztása során nyert szárított termék. Elsősorban korpából áll. A termék tartalmazhatja az áztatóvíz megszárított maradékanyagait, és csírák is adhatók hozzá

    Nyersfehérje

    1.9.1.

    Tönkölybúza

    A Triticum spelta L., Triticum dicoccum Schrank vagy a Triticum monococcum L. tönkölybúza szemtermése

     

    1.9.2.

    Tönkölybúzakorpa

    A tönkölybúzaliszt előállításából származó termék. Elsősorban külső héjból és némi tönkölybúzacsíra-frakcióból áll, kevés endospermium-részecskével

    Nyersrost

    1.9.3.

    Tönkölybúzahéj

    Tönkölybúzaszemek hántolása során nyert termék

    Nyersrost

    1.9.4.

    Tönkölybúza-takarmányliszt

    Rostált, hántolt tönkölybúza tönkölybúzalisztté történő feldolgozása során nyert termék. Elsősorban endospermium-részecskékből áll, a külső héj finom frakcióival és némi szemtörmelékkel

    Nyersrost

    Keményítő

    1.10.1.

    Tritikálé

    A Triticum × Secale cereale L. hibrid szemtermése

     

    1.11.1.

    Búza

    A Triticum aestivum L., a Triticum durum Desf. és más búzafajták szemtermése

     

    1.11.2.

    Búzagyököcskék

    Malátabúza csíráztatásából és malátatisztításból nyert termék, amely gyököcskékből, gabona finomszemcsékből, héjból és kis, tört, malátázott búzaszemekből áll

     

    1.11.3.

    Búza, előzselatinizált

    Őrölt vagy tört búzából nedves, meleg körülmények közötti kezeléssel és nyomás alatt kinyert termék

    Keményítő

    1.11.4.

    Búzatakarmányliszt

    Rostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert lisztgyártási termék. Elsősorban endospermium-részecskékből áll, a külső héj finom frakcióival és némi szemtörmelékkel

    Nyersrost

    Keményítő

    1.11.5.

    Búzapehely

    Hántolt búza gőzölése vagy infravörös sugarakkal végzett mikronizálása és lapkázása útján nyert termék. Kis mennyiségben búzakorpát tartalmazhat

    Nyersrost

    Keményítő

    1.11.6.

    Búzatakarmány

    Rostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert liszt- vagy malátagyártási termék. Főként a külső maghéjak törmelékéből és olyan magdarabokból áll, amelyekből a búzakorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el

    Nyersrost

    1.11.7.

    Búzakorpa (4)

    Rostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert liszt- vagy malátagyártási termék. Főleg a külső maghéjak törmelékéből és olyan magdarabokból áll, amelyekből az endospermium legnagyobb részét eltávolították

    Nyersrost

    1.11.8.

    Malátázott, fermentált búzarészecskék

    Búza és búzakorpa malátázásának és fermentálásának kombinálása során nyert termék. A terméket később megszárítják és darálják

    Keményítő

    Nyersrost

    1.11.10.

    Búzarost

    Búzafeldolgozás során extrahált rost. Elsősorban rostból áll

    Nedvesség, ha < 60 % vagy > 80 %

    Ha a nedvesség < 60 %:

    — Nyersrost

    1.11.11.

    Búzacsíra

    Búzalisztőrlésből származó, elsősorban lapkázott vagy egyéb búzacsírából álló termék, amely a búzacsírához tapadt endospermium- és külsőhéj-frakciókat is tartalmazhat

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    1.11.12.

    Búzacsíra, fermentált

    Búzacsíra fermentálásából származó termék

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    1.11.13.

    Búzacsíra-pogácsa (5)

    Olajgyártásból származó termék, melyet búzacsíra (Triticum aestivum L., Triticum durum Desf.), valamint egyéb búzafajok és hántolt tönkölybúza (Triticum spelta L., Triticum dicoccum Schrank, Triticum monococcum L.) sajtolásával nyernek, és melyhez még endospermium- és maghéjrészek tapadhatnak

    Nyersfehérje

    1.11.15.

    Búzafehérje

    Keményítő- vagy etanol-előállítás során nyert búzafehérje, amely részlegesen hidrolizált lehet

    Nyersfehérje

    1.11.16.

    Búzaglutén-takarmány

    Búzakeményítő- és gluténgyártásból származó termék. Korpából áll, amelyből részlegesen eltávolíthatták a csírát. Hozzáadhatók búza oldható maradékai, tört búza, valamint keményítőből és keményítőtermékek finomításából vagy fermentálásából származó egyéb termékek

    Nedvesség, ha < 45 % vagy > 60 %

    Ha a nedvesség < 45 %:

    — Nyersfehérje

    — Keményítő

    1.11.18.

    Vitális búzaglutén

    Hidratált állapotban nagy viszkozitású-rugalmasságú búzafehérje, minimum 80 % fehérjével (N × 6,25) és maximum 2 % hamuval a szárazanyagban

    Nyersfehérje

    1.11.19.

    Folyékony búzakeményítő

    Keményítő/glükóz, valamint glutén búzából történő előállítása során nyert termék

    Nedvesség, ha < 65 % vagy > 85 %

    Ha a nedvesség < 65 %:

    — Keményítő

    1.11.20.

    Fehérjét tartalmazó búzakeményítő, részlegesen cukormentes

    Elsősorban részlegesen lebomlott keményítőt, oldható fehérjéket és az endospermium egyéb oldható részeit tartalmazó, búzakeményítő előállítása során nyert termék

    Nyersfehérje

    Keményítő

    Összes cukor, szacharózban számítva

    1.11.21.

    Búza oldható maradékai

    A fehérje és a keményítő nedves extrahálása után a búzából nyert termék. Hidrolizált lehet

    Nedvesség, ha < 55 % vagy > 85 %

    Ha a nedvesség < 55 %:

    — Nyersfehérje

    1.11.22.

    Élesztős búzakoncentrátum

    Alkohol-előállítás során a búzakeményítő fermentációját követően képződött nedves társtermék

    Nedvesség, ha < 60 % vagy > 80 %

    Ha a nedvesség < 60 %:

    — Nyersfehérje

    1.11.23.

    Malátabúza-törmelék

    Mechanikai úton történő rostálásból (méret szerinti frakcionálás) származó termék, amely a malátázási eljárás előtt különválasztott, méreten aluli búzamagokat és búzamagfrakciókat tartalmaz

    Nyersrost

    1.11.24.

    Malátabúza és malátabúza-törmelék

    Maláta-előállítás során különválasztott búzamagfrakciókból és malátából álló termék

    Nyersrost

    1.11.25.

    Malátabúzahéj

    Malátabúza tisztításából származó termék, amely héjfrakciókat és finomszemcséket tartalmaz

    Nyersrost

    1.11.26.

    Búzaaleuron

    Búzakorpából az aleuronréteg leválasztásával nyert termék

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    1.12.2.

    Gabonaliszt (2)

    Gabonaőrlésből nyert liszt

    Keményítő

    Nyersrost

    1.12.3.

    Gabonafehérje-koncentrátum (2)

    Élesztő fermentációja útján történő keményítőeltávolítás során gabonából nyert koncentrátum és szárított termék

    Nyersfehérje

    1.12.4.

    Gabonamag-törmelék (2)

    Mechanikai úton történő rostálásból (méret szerinti frakcionálás) származó termék, amely a mag további feldolgozása előtt különválasztott kis – esetleg csíráztatott – magokból és magfrakciókból áll. A termékek több nyersrostot (pl. héjat) tartalmaznak, mint a nem frakcionált gabonák.

    Nyersrost

    1.12.5.

    Gabonacsíra (2)

    Lisztőrlésből és keményítőgyártásból származó, elsősorban lapkázott vagy egyéb gabonacsírákból álló termék, amely a gabonacsírákhoz tapadt endospermium- és külsőhéj-frakciókat is tartalmazhat

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    1.12.6.

    Gabonamoslék-szirup (2)

    Gabonaszesz előállításához használt gabona fermentálásakor és desztillálásakor keletkező szeszmoslék-koncentrátum párologtatása útján nyert gabonatermék

    Nedvesség, ha < 45 % vagy > 70 %

    Ha a nedvesség < 45 %:

    — Nyersfehérje

    1.12.7.

    Centrifugált szeszgyári gabonamoslék (2)

    Gabonaszesz előállításához használt fermentált és desztillált gabonából származó szeszmoslék centrifugálása és/vagy szűrése során keletkezett szilárd frakcióból álló nedves termék

    Nedvesség, ha < 65 % vagy > 88 %

    Ha a nedvesség < 65 %:

    — Nyersfehérje

    1.12.8.

    Koncentrált szeszgyári oldható maradékok (2)

    A korpa és glutén előzetes elkülönítése után búzapép és cukorszirup fermentálásával és desztillálásával történő alkohol-előállítás során nyert nedves termék. A fermentáláshoz használt mikroorganizmusok elhalt sejtjeit és/vagy azok részeit is tartalmazhatja.

    Legfeljebb 4 % káliumot tartalmazhat 12 %-os nedvességtartalom mellett

    Nedvesség, ha < 65 % vagy > 88 %

    Ha a nedvesség < 65 %:

    Nyersfehérje, ha > 10 %

    1.12.9.

    Szeszgyári gabonamoslék és oldható maradékok (2)

    Gabonapép és/vagy keményítőt és cukrot tartalmazó egyéb termékek fermentálásával és desztillálásával történő alkohol-előállítás során nyert termék. A fermentáláshoz használt mikroorganizmusok elhalt sejtjeit és/vagy azok részeit is tartalmazhatja. 2 % szulfátot és/vagy legfeljebb 2 % káliumot tartalmazhat 12 %-os nedvességtartalom mellett

    Nedvesség, ha < 60 % vagy > 80 %

    Ha a nedvesség < 60 %:

    — Nyersfehérje

    1.12.10.

    Szeszgyári szárított gabonamoslék (2)

    Alkoholdesztillálásból származó termék, amelyet a fermentált gabona szilárd társtermékeinek szárítása útján nyernek. Legfeljebb 2 % káliumot tartalmazhat 12 %-os nedvességtartalom mellett

    Nyersfehérje

    1.12.11.

    Szeszgyári sötét gabonamoslék (2) [Szeszgyári szárított gabonamoslék és oldható maradékok (2)]

    Alkoholdesztillálásból származó termék, amelyet a fermentált gabona szilárd társtermékeinek szárítása útján nyernek, és amelyhez üstmaradékot vagy bepárolt szeszmoslékot adnak hozzá. Legfeljebb 2 % káliumot tartalmazhat 12 %-os nedvességtartalom mellett

    Nyersfehérje

    1.12.12.

    Sörtörköly (2)

    Sörgyártásból származó termék, amely malátázott és nem malátázott gabona társtermékeiből és keményítőt tartalmazó egyéb olyan termékekből áll, amelyek komlót tartalmazhatnak. Rendszerint nedves állapotban forgalmazzák, de szárított formában is értékesíthető. Legfeljebb 0,3 % dimetil-polisziloxánt, 1,5 % enzimet és 1,8 % bentonitot tartalmazhat

    Nedvesség, ha < 65 % vagy > 88 %

    Ha a nedvesség < 65 %:

    — Nyersfehérje

    1.12.13.

    Seprő (2)

    Gabonawhisky-gyártásból származó szilárd termék. Malátázott gabona forró vizes extrahálásából származó társtermékekből áll. Rendszerint nedves állapotban forgalmazzák, miután a kivonatot nehézségi erővel eltávolították

    Nedvesség, ha < 65 % vagy > 88 %

    Ha a nedvesség < 65 %:

    — Nyersfehérje

    1.12.14.

    Gabonaszűrlet

    Sör-, malátakivonat- és whiskygyártás során nyert szilárd termék. Darált maláta forró vizes extrahálásából származó társtermékekből, valamint esetlegesen cukorban vagy keményítőben gazdag egyéb adalékokból áll. Rendszerint nedves állapotban forgalmazzák, miután a kivonatot préseléssel eltávolították.

    Nedvesség, ha < 65 % vagy > 88 %

    Ha a nedvesség < 65 %:

    — Nyersfehérje

    1.12.15.

    Üstmaradék

    A malátalepárló üzemben az első desztillálást követően az üstben maradó termék

    Nyersfehérje, ha > 10 %

    1.12.16.

    Üstmaradék, szirup

    A malátalepárló üzemben az első desztillálást követően keletkező üstmaradék párologtatásából származó termék

    Nedvesség, ha < 45 % vagy > 70 %

    Ha a nedvesség < 45 %:

    — Nyersfehérje

    (1)   

    A név adott esetben helyettesíthető a(z) […]-ban/-ben szereplő névvel.

    (2)   

    A név kiegészíthető a gabonafaj nevével.

    (3)   

    Az angol nyelvi változatban a kukoricára való utaláshoz a „maize” kifejezés mellett a „corn” szó is használható.

    (4)   

    Amennyiben ezt a terméket finomabb őrlésnek vetik alá, a név kiegészíthető a „finom” szóval, vagy a név helyébe egy megfelelő elnevezés léphet.

    2.    Olajos magvak, olajtartalmú gyümölcsök és azokból nyert termékek



    Szám

    Név (1)

    Leírás

    Kötelezően feltüntetendő információk

    2.1.1.

    Babassupogácsa (1)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet (az Orbignya fajtához tartozó) Babassu pálmadió sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    2.2.1.

    Sárgarepcemag

    A Camelina sativa L. Crantz magja

     

    2.2.2.

    Sárgarepce, pogácsa (1)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a sárgarepcemag sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    2.2.3.

    Sárgarepceliszt

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a sárgarepce-pogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek

    Nyersfehérje

    2.3.1.

    Kakaótok

    A Theobroma cacao L. szárított és pörkölt kakaóbabjainak külső burka

    Nyersrost

    2.3.2.

    Kakaóhéj

    A Theobroma cacao L. kakaóbabjainak feldolgozása során nyert termék

    Nyersrost

    Nyersfehérje

    2.3.3.

    Kakaóbabliszt, részlegesen hántolt

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a Theobroma cacao L. szárított és pörkölt kakaóbabjainak extrahálásával nyernek, miután a babokról a héjat részlegesen eltávolították

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.4.1.

    Koprapogácsa (1)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a Cocos nucifera L. kókuszpálma magja szárított magbelének (endospermium) és külső héjának (tegument) sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    2.4.2.

    Kopra, hidrolizált pogácsa (1)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a Cocos nucifera L. kókuszpálma magja szárított magbelének (endospermium) és külső héjának (tegument) sajtolásával és enzimatikus hidrolizálásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    2.4.3.

    Kopraliszt

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a Cocos nucifera L. kókuszpálma magja szárított magbelének (endospermium) és külső héjának (tegument) extrahálásával nyernek

    Nyersfehérje

    2.5.1.

    Gyapotmag

    A Gossypium ssp. magja, amelyről a szálakat eltávolították.

     

    2.5.2.

    Gyapotmagdara, részlegesen hántolt

    Olajgyártásból származó termék, amelyet olyan gyapotmag extrahálásával nyernek, amelyről a szálakat és a héj egy részét eltávolították. (Maximális nyersrosttartalom: 22,5 % a szárazanyagban)

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.5.3.

    Gyapotmagpogácsa (1)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet olyan gyapotmag sajtolásával nyernek, amelyről a szálakat eltávolították

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    Nyerszsír

    2.6.1.

    Földimogyoró-pogácsa (2) (1) , részlegesen hántolt

    Olajgyártásból származó termék, amelyet az Arachis hypogaea L. fajhoz és egyéb Arachis-fajokhoz tartozó, részlegesen hántolt földimogyoró sajtolásával nyernek. (Maximális nyersrosttartalom: 16 % a szárazanyagban)

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    2.6.2.

    Földimogyoró (2) -dara, részlegesen hántolt

    Olajgyártásból származó termék, amelyet részlegesen hántolt földimogyoró-pogácsa extrahálásával nyernek. (Maximális nyersrosttartalom: 16 % a szárazanyagban)

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.6.3.

    Földimogyoró (2) -pogácsa (1) , hántolt

    Olajgyártásból származó termék, amelyet hántolt földimogyoró sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    2.6.4.

    Földimogyoró (2) -dara, hántolt

    Olajgyártásból származó termék, amelyet hántolt földimogyoró-pogácsa extrahálásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.6.5.

    Földimogyoró (2)

    Az Arachis hypogaea és egyéb Arachis-fajok magja

     

    2.7.1.

    Kapokpogácsa (1)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a kapok (Ceiba pentadra L. Gaertn.) magjainak sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.8.1.

    Lenmag

    A Linum usitatissimum L. len magja (minimális botanikai tisztaság: 93 %), egész, hengerelt vagy darált lenmag formájában

     

    2.8.2.

    Lenmagpogácsa (1)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a lenmag sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    2.8.3.

    Lenmagdara

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a lenmagpogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek

    Nyersfehérje

    2.8.4.

    Lenmagpogácsa (1) -takarmány

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a lenmag sajtolásával nyernek. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket:

    — összesítve legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat),

    — 1,3 %-ban nyers lecitineket,

    — 2 %-ban semlegesítési iszapot

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    2.8.5.

    Lenmagliszt-takarmány

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a lenmagpogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket:

    — összesítve legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat),

    — 1,3 %-ban nyers lecitineket,

    — 2 %-ban semlegesítési iszapot

    Nyersfehérje

    2.9.1.

    Mustármagkorpa

    Mustár (Brassica juncea L.) előállításából származó termék. A külső héj frakcióiból és magrészecskékből áll

    Nyersrost

    2.9.2.

    Mustármagdara

    Illékony mustárolaj mustármagból való extrahálásával nyert termék

    Nyersfehérje

    2.10.1.

    Nigermag

    A Guizotia abyssinica (L.F.) Cass. nigernövény magja

     

    2.10.2.

    Nigermagpogácsa (5)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a nigernövény magjának sajtolásával nyernek (Sósavban oldhatatlan hamu: maximum 3,4 %)

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    2.11.1.

    Olajbogyópép

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a magrészektől a lehető legnagyobb mértékben különválasztott, sajtolt olajbogyó (Olea europea L.) extrahálásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    Nyerszsír

    2.11.2.

    Zsírtalanított olajbogyódara-takarmány

    Az olivaolaj-gyártás mellékterméke, amelyet a magrészektől a lehető legnagyobb mértékben különválasztott olajbogyópép-pogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket:

    — összesítve legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat),

    — 1,3 %-ban nyers lecitineket,

    — 2 %-ban semlegesítési iszapot

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.11.3.

    Zsírtalanított olajbogyódara

    Az olivaolaj-gyártás mellékterméke, amelyet a magrészektől a lehető legnagyobb mértékben szétválasztott olajbogyópép-pogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyertek

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.12.1.

    Pálmamagpogácsa (1)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet az Elaeis guineensis Jacq., illetve a Corozo oleifera (HBK) L. H. Bailey (Elaeis melanococca auct.) fajhoz tartozó pálma magbelének sajtolásával nyernek azután, hogy a magbelet a lehető legnagyobb mértékben megtisztították a kemény buroktól

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    Nyerszsír

    2.12.2.

    Pálmamagdara

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a pálma magbelének extrahálásával nyernek azután, hogy a magbelet a lehető legnagyobb mértékben megtisztították a kemény buroktól

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.13.1.

    Tökmag

    A Cucurbita pepo L. fajhoz és a Cucurbita nemzetséghez tartozó növények magja

     

    2.13.2.

    Tökmag, pogácsa (1)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a Cucurbita pepo fajhoz és a Cucurbita nemzetséghez tartozó növények magjainak sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    2.14.1.

    Repcemag (3)

    A Brassica napus L. ssp. oleifera (Metzg.) Sinsk. repce, a Brassica napus L. var. glauca (Roxb.) O.E. Schulz indiai sarson és a Brassica rapa ssp. oleifera (Metzg.) Sinsk repce magja. Minimális botanikai tisztaság: 94 %

     

    2.14.2.

    Repcemag, (3) pogácsa (1)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet repcemag sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    2.14.3.

    Repcemagdara (3)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a repcemagpogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek

    Nyersfehérje

    2.14.4.

    Repcemag (3) , extrudált

    Egész repcéből nedves, meleg körülmények közötti kezeléssel és keményítőzselatinizálást fokozó nyomás alatt kinyert termék

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    2.14.5.

    Repcemagból készült (3) fehérjekoncentrátum

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a repcemagpogácsa vagy a repcemag fehérjefrakciójának leválasztásával nyernek

    Nyersfehérje

    2.14.6.

    Repcemagpogácsa (3) (1) -takarmány

    Olajgyártásból származó termék, amelyet repcemag sajtolásával nyernek. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket:

    — összesítve legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat),

    — 1,3 %-ban nyers lecitineket,

    — 2 %-ban semlegesítési iszapot

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    2.14.7.

    Repcemagdara (3) -takarmány

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a repcemagpogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket:

    — összesítve legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat),

    — 1,3 %-ban nyers lecitineket,

    — 2 %-ban semlegesítési iszapot

    Nyersfehérje

    2.15.1.

    Sáfránymag

    A Carthamus tinctorius L. sáfrány magja

     

    2.15.2.

    Sáfránymagliszt, részlegesen hántolt

    Olajgyártásból származó termék, melyet részlegesen hántolt sáfránymag extrahálásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.15.3.

    Sáfrányhéj

    Sáfránymag hántolása során nyert termék

    Nyersrost

    2.16.1.

    Szezámmag

    A Sesamum indicum L. magja

     

    2.17.1.

    Szezámmag, részlegesen hántolt

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a héj egy részének eltávolításával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.17.2.

    Szezámhéj

    Szezámmag hántolása során nyert termék

    Nyersrost

    2.17.3.

    Szezámmagpogácsa (1)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet szezámnövény magjának sajtolásával nyernek (Sósavban oldhatatlan hamu: maximum 5 %)

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    Nyerszsír

    2.18.1.

    Pirított szója(bab)

    Megfelelő hőkezelésnek alávetett szójabab (Glycine max L. Merr.). (Ureázaktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.)

     

    2.18.2.

    Szója(bab)pogácsa (1)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a szójamag sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    2.18.3.

    Szója(bab)dara

    Olajgyártásból származó termék, amelyet szójababból nyernek extrahálás és megfelelő hőkezelés után. (Ureáz-aktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.)

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    ha > 8 % szárazanyagban

    2.18.4.

    Szója(bab)dara, hántolt

    Olajgyártásból származó termék, amelyet hántolt szójababból nyernek extrahálás és megfelelő hőkezelés után. (Ureáz-aktivitás: maximum 0,5 mg N/g × min.)

    Nyersfehérje

    2.18.5.

    Szója(bab)héj

    Szójabab hántolása során nyert termék

    Nyersrost

    2.18.6.

    Szójabab, extrudált

    Szójababból nedves, meleg körülmények közötti kezeléssel és keményítőzselatinizálást fokozó nyomás alatt kinyert termék

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    2.18.7.

    Szója(bab)fehérje-koncentrátum

    Hántolt, zsírkivont szójababból nyert termék, amelyet második extrahálásnak vagy enzimatikus kezelésnek is alávetnek a nitrogénmentes kivonat mennyiségének csökkentése céljából. Inaktivált enzimeket tartalmazhat

    Nyersfehérje

    2.18.8.

    Szójababpép; [szójababpaszta]

    Szójabab extrahálása során nyert, élelmiszer-készítménynek szánt termék

    Nyersfehérje

    2.18.9.

    Szójababmelasz

    A szójabab feldolgozása során nyert termék

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    2.18.10.

    Szójabab-feldolgozás társterméke

    Szójabab élelmiszer-készítménnyé történő feldolgozása során nyert termék

    Nyersfehérje

    2.18.11.

    Szója(bab)

    Szójabab (Glycine max L. Merr.)

    Ureázaktivitás, ha > 0,4 mg N/g × min

    2.18.12.

    Szójabab, pehely

    Hántolt szójabab gőzölése vagy infravörös sugarakkal végzett mikronizálása és lapkázása útján nyert termék (Ureázaktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.)

    Nyersfehérje

    2.18.13.

    Szója(bab)dara-takarmány

    Olajgyártásból származó termék, amelyet szójababból nyernek extrahálás és megfelelő hőkezelés után. (Ureázaktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.) Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket:

    — összesítve legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat),

    — 1,3 %-ban nyers lecitineket,

    — 1,5 %-ban semlegesítési iszapot

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    ha > 8 % szárazanyagban

    2.18.14.

    Szója(bab)dara-takarmány, hántolt

    Olajgyártásból származó termék, amelyet hántolt szójababból nyernek extrahálás és megfelelő hőkezelés után. (Ureázaktivitás: maximum 0,5 mg N/g × min.). Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket:

    — összesítve legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat),

    — 1,3 %-ban nyers lecitineket,

    — 1,5 %-ban semlegesítési iszapot

    Nyersfehérje

    2.18.15.

    Fermentált szója(bab)fehérje (koncentrátum)

    Hántolt, zsírkivont szójababból nyert termék, amelyet mikrobiális fermentálásnak is alávetnek a nitrogénmentes kivonat mennyiségének csökkentése céljából. A fermentáláshoz használt mikroorganizmusok elhalt sejtjeit és/vagy azok részeit is tartalmazhatja

    Nyersfehérje

    2.18.16.

    Szójaliszt, pirított vagy gőzölt

    Szójabab, amelyet pirítottak vagy gőzöltek és lisztté őröltek (Ureázaktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.)

     

    2.19.1.

    Napraforgómag

    A napraforgó Helianthus annuus L. magja

     

    2.19.2.

    Napraforgómag-pogácsa (1)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet napraforgómag sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyersrost

    2.19.3.

    Napraforgódara

    Olajgyártásból származó termék, amelyet napraforgómag-pogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.19.4.

    Napraforgódara, hántolt

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a napraforgómag-pogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek, miután a magokról részben vagy teljes egészében eltávolították a héjat. (Legnagyobb nyersrosttartalom: a szárazanyag 27,5 %-a)

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.19.5.

    Napraforgómaghéj

    Napraforgómag hántolása során nyert termék

    Nyersrost

    2.19.6.

    Napraforgódara-takarmány

    Olajgyártásból származó termék, amelyet napraforgómag-pogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket:

    — összesítve legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat),

    — 1,3 %-ban nyers lecitineket,

    — 2 %-ban semlegesítési iszapot

    Nyersfehérje

    2.19.7.

    Napraforgódara-takarmány, hántolt

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a napraforgómag-pogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek, miután a magokról részben vagy teljes egészében eltávolították a héjat. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket:

    — összesítve legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat),

    — 1,3 %-ban nyers lecitineket,

    — 2 %-ban semlegesítési iszapot.

    Maximális nyersrosttartalom: 27,5 % a szárazanyagban

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.19.8.

    Napraforgódara magas fehérjetartalmú és alacsony cellulóztartalmú frakciója

    Napraforgódara feldolgozásából származó termék, amelyet hántolt napraforgódara őrlése és frakcionálása (szitálás és levegővel való frakcionálás) útján állítanak elő.

    Minimális nyersfehérje-tartalom: 45 % 8 %-os nedvességtartalom mellett.

    Maximális nyersrosttartalom: 8 % 8 %-os nedvességtartalom mellett

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.19.9.

    Napraforgódara magas cellulóztartalmú frakciója

    Napraforgódara feldolgozásából származó termék, amelyet hántolt napraforgódara őrlése és frakcionálása (szitálás és levegővel való frakcionálás) útján állítanak elő.

    Minimális nyersrosttartalom: 38 % 8 %-os nedvességtartalom mellett.

    Minimális nyersfehérje-tartalom: 17 % 8 %-os nedvességtartalom mellett

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.19.10.

    Napraforgódara-takarmány magas fehérjetartalmú és alacsony cellulóztartalmú frakciója

    Napraforgódara feldolgozásából származó termék, amelyet hántolt napraforgódara őrlése és frakcionálása (szitálás és levegővel való frakcionálás) útján állítanak elő. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék összesítve legfeljebb 1 %os arányban tartalmazhat használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat)

    Minimális nyersfehérje-tartalom: 45 % 9,5 %-os nedvességtartalom mellett.

    Maximális nyersrosttartalom: 8 % 10 %-os nedvességtartalom mellett

    Nyersfehérje, nyersrost

    2.19.11.

    Napraforgódara-takarmány magas cellulóztartalmú frakciója

    Napraforgódara feldolgozásából származó termék, amelyet hántolt napraforgódara őrlése és frakcionálása (szitálás és levegővel való frakcionálás) útján állítanak elő. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék összesítve legfeljebb 1 %os arányban tartalmazhat használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat)

    Minimális nyersrosttartalom: 38 % 10 %-os nedvességtartalom mellett.

    Minimális nyersfehérje-tartalom: 17 % 8 %-os nedvességtartalom mellett

    Nyersfehérje, nyersrost

    2.20.1.

    Növényi olaj és zsír (4)

    Olajos magvakból vagy olajtartalmú gyümölcsökből sajtolással és/vagy extrahálással nyert olaj és zsír (kivéve a ricinusnövényből nyert ricinusolajat)

    Nedvesség, ha > 1 %

    2.21.1.

    Nyers lecitinek

    Olajos magvakból és olajtartalmú gyümölcsökből származó nyersolaj vízzel történő nyálkátlanítása során nyert termék. Citromsav, foszforsav, nátrium-hidroxid vagy enzimek hozzáadhatók a nyersolaj nyálkátlanítása során

     

    2.22.1.

    Kendermag

    A 639/2014/EU rendeletben (5)a mennyiségi meghatározásra megállapított módszer alapján < 0,2 %-os tetrahidrokannabinol-tartalmú Cannabis sativa L. fajták magja

     

    2.22.2.

    Kenderpogácsa (1)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet olyan Cannabis sativa L. kenderfajták magjainak sajtolásával nyernek, amelyeknek a 639/2014/EU rendeletben a mennyiségi meghatározásra megállapított módszer szerint meghatározott tetrahidrokannabinol-tartalma < 0,2 %

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    2.22.3.

    Kendermagolaj

    Olyan Cannabis sativa L. kenderfajták magjainak sajtolásával nyert olaj, amelyeknek a 639/2014/EU rendeletben a mennyiségi meghatározásra megállapított módszer szerint meghatározott tetrahidrokannabinol-tartalma < 0,2 %

    Nedvesség, ha > 1 %

    2.23.1.

    Mák

    A Papaver somniferum L. magja

     

    2.23.2.

    Mákdara

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a mákpogácsa extrahálásával nyernek

    Nyersfehérje

    2.24.1.

    Aztékzsályamag

    A Salvia hispanica L. magja

     

    (1)   

    A „pogácsa” szó helyébe a „lepény” szó léphet.

    (2)   

    Az Arachis hypogaea esetében a „földimogyoró” kifejezés helyettesíthető az „amerikai mogyoró” kifejezéssel.

    (3)   

    Adott esetben az uniós jogszabályokban meghatározott „alacsony glükozinolát-tartalmú” jelzéssel egészülhet ki.

    (4)   

    A „növényi olaj és zsír” név helyébe az adott esetnek megfelelően a „növényi olaj” vagy a „növényi zsír” kifejezés léphet. A kifejezést ki kell egészíteni a növényfajnak és adott esetben a növény részének a megnevezésével. Fel kell tüntetni, hogy az olaj(ok) és/vagy a zsír(ok) nyers(ek) vagy finomított(ak).

    (5)   

    A Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról (HL L 181., 2014.6.20., 1. o.).

    3.    Hüvelyesek magjai és azokból nyert termékek



    Szám

    Név (1)

    Leírás

    Kötelezően feltüntetendő információk

    3.1.1.

    Bab, pirított

    A Phaseolus spp. vagy a Vigna spp. megfelelő hőkezelésnek alávetett magja

     

    3.1.2.

    Babfehérje-koncentrátum

    A bab terméséből elkülönített nedvből keményítőgyártás során nyert termék

    Nyersfehérje

    3.2.1.

    Szentjánoskenyér-hüvely

    A Ceratonia siliqua L. szentjánoskenyérfa szentjánoskenyérmagot tartalmazó szárított termése

    Nyersrost

    3.2.3.

    Durván őrölt szentjánoskenyér

    A szentjánoskenyérfa szárított terméseinek (hüvelyeinek) a szentjánoskenyérmagok eltávolítása után történő összezúzásával nyert termék

    Nyersrost

    3.2.4.

    Szentjánoskenyérpor; [szentjánoskenyérliszt]

    A szentjánoskenyérfa szárított terméseinek (hüvelyeinek) a szentjánoskenyérmagok eltávolítása után történő mikronizálásával nyert termék

    Nyersrost

    Összes cukor, szacharózban számítva

    3.2.5.

    Szentjánoskenyér-csíra

    A szentjánoskenyérfa magjainak csírája

    Nyersfehérje

    3.2.6.

    Szentjánoskenyér-csíra, pogácsa (5)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet szentjánoskenyér-csíra sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    3.2.7.

    Szentjánoskenyérmag

    A szentjánoskenyér hüvelyéből kinyert mag (magbél), amely endospermiumból, héjból és csírából áll

    Nyersrost

    3.2.8.

    A szentjánoskenyérmag héja

    A szentjánoskenyérfa magtermésének héjtalanítása során nyert szentjánoskenyérmag-héj

    Nyersrost

    3.3.1.

    Csicseriborsó

    A Cicer arietinum L. magja

     

    3.4.1.

    Ervil (cicorlencse)

    Az Ervum ervilia L. magja

     

    3.5.1.

    Görögszénamag

    A görögszéna (Trigonella foenum-graecum) magja

     

    3.6.1.

    Guarliszt

    A Cyamopsis tetragonoloba (L.) Taub. guarbab magjából nyert nyák extrahálása után nyert termék

    Nyersfehérje

    3.6.2.

    Guarcsíraliszt

    A guarbab magjának csírájából a nyák extrahálása után nyert termék

    Nyersfehérje

    3.7.1.

    Lóbab

    A Vicia faba L. ssp. faba var. equina Pers. és var. minuta (Alef.) Mansf. magja

     

    3.7.2.

    Lóbabpehely

    Hántolt lóbab gőzölése vagy infravörös sugarakkal végzett mikronizálása és lapkázása útján nyert termék

    Keményítő

    Nyersfehérje

    3.7.3.

    Lóbabhéj; [faba babhéj]

    Lóbabmag hántolása során nyert termék, amely elsősorban külső héjakból áll

    Nyersrost

    Nyersfehérje

    3.7.4.

    Lóbab, hántolt

    Lóbabmag hántolása során nyert termék, amely elsősorban babbélből áll

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    3.7.5.

    Lóbabfehérje

    Hántolt lóbabból darálás és levegővel való frakcionálás útján nyert termék

    Nyersfehérje

    3.8.1.

    Lencse

    A Lens culinaris a.o. Medik. magja

     

    3.8.2.

    Lencsehéj

    Lencsemag hántolása során nyert termék

    Nyersrost

    3.9.1.

    Édes csillagfürt

    A legfeljebb 5 %-os keserűmag-tartalmú Lupinus spp. magja

    Nyersfehérje

    3.9.2.

    Édes csillagfürt, hántolt

    Hántolt édes csillagfürtmagok

    Nyersfehérje

    3.9.3.

    Csillagfürthéj; [csillagfürthéj]

    Csillagfürtmag hántolása során nyert termék, amely elsősorban külső héjakból áll

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    3.9.4.

    Csillagfürtpép

    Csillagfürt-összetevők extrahálása után nyert termék

    Nyersrost

    3.9.5.

    Csillagfürt-takarmányliszt

    Csillagfürtből csillagfürtliszt előállítása során nyert termék. Főleg sziklevél- és kisebb mértékben héjdarabokból áll

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    3.9.6.

    Csillagfürtfehérje

    A csillagfürt terméséből elkülönített nedvből keményítőgyártás során vagy darálás és levegővel való frakcionálás után nyert termék

    Nyersfehérje

    3.9.7.

    Csillagfürtfehérje-liszt

    Magas fehérjetartalmú liszt előállítására irányuló csillagfürt-feldolgozásból származó termék

    Nyersfehérje

    3.10.1.

    Mungóbab

    A Vigna radiata L. termése

     

    3.11.1.

    Borsó

    A Pisum spp. magja

     

    3.11.2.

    Borsókorpa

    Borsódara előállítása során nyert termék. Főleg a borsó hántolása és tisztítása során eltávolított héjakból áll

    Nyersrost

    3.11.3.

    Borsópehely

    Hántolt borsó gőzölése vagy infravörös sugarakkal végzett mikronizálása és lapkázása útján nyert termék

    Keményítő

    3.11.4.

    Borsóliszt

    Borsódarálás során nyert termék

    Nyersfehérje

    3.11.5.

    Borsóhéj

    Borsóból borsódara előállítása során nyert termék. Elsősorban a borsó hántolása és tisztítása során eltávolított héjakból és kisebb mennyiségben endospermiumból áll

    Nyersrost

    3.11.6.

    Borsó, hántolt

    Hántolt borsómagok

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    3.11.7.

    Borsótakarmányliszt

    Borsóliszt előállítása során nyert termék. Főleg sziklevél- és kisebb mértékben héjdarabokból áll

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    3.11.8.

    Borsótörmelék

    Mechanikai úton történő rostálásból származó termék, amely a további feldolgozás előtt különválasztott borsómagfrakciókat tartalmaz

    Nyersrost

    3.11.9.

    Borsófehérje

    A borsó terméséből elkülönített nedvből keményítőgyártás során vagy darálás és levegővel való frakcionálás után nyert termék, amely lehet részben hidrolizált

    Nyersfehérje

    3.11.10.

    Borsópép [belső borsórost]

    A keményítő és a fehérje nedves úton történő extrahálása során a borsóból nyert termék. Elsősorban belső rostból és keményítőből áll

    Nedvesség, ha < 70 % vagy > 85 %

    Keményítő

    Nyersrost

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    3.11.11.

    Borsó oldható maradékai

    A keményítő és a fehérje nedves úton történő extrahálása során a borsóból nyert termék. Elsősorban oldható fehérjékből és oligoszacharidokból áll

    Nedvesség, ha < 60 % vagy > 85 %

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nyersfehérje

    3.11.12.

    Borsórost

    Hántolt borsó darálása és szitálása után extrahálással nyert termék

    Nyersrost

    3.11.13.

    Borsókrém

    A keményítő és a fehérje nedves úton történő extrahálása során a borsóból nyert termék. Főleg oldható fehérjékből, belső rostból, keményítőből és oligoszacharidokból áll. Legfeljebb 1 % szerves savakat tartalmazhat

    Nedvesség, ha < 50 % vagy > 85 %

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    Keményítő

    3.12.1.

    Bükköny

    A Vicia sativa L. var. sativa és más fajták magja

     

    3.13.1.

    Szegletes lednek

    A Lathyrus sativus L. megfelelő hőkezelésnek alávetett magja

    Hőkezelési módszer

    3.14.1.

    Monantha (egyvirágú) bükköny

    A Vicia monanthos Desf. magja

     

    4.    Gumók, gyökerek és azokból nyert termékek



    Szám

    Név (1)

    Leírás

    Kötelezően feltüntetendő információk

    4.1.1.

    Cukorrépa

    A Beta vulgaris L. ssp. vulgaris var. altissima Doell gyökere

     

    4.1.2.

    Cukorrépafej és -farok

    Cukorgyártásból származó friss termék, amely elsősorban leveles vagy levélrészek nélküli, megtisztított cukorrépadarabokból áll

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % a szárazanyagban

    Nedvesség, ha < 50 %

    4.1.3.

    (Répa)cukor [szacharóz]

    Cukorrépából víz felhasználásával extrahált cukor

     

    4.1.4.

    (Cukor)répamelasz

    Cukorrépából történő cukorgyártás vagy -finomítás során nyert szirupos termék. Legfeljebb 0,5 % habzásgátló szert, 0,5 % vízkövesedés-gátló szert, 2 % szulfátot és 0,25 % szulfitot tartalmazhat

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nedvesség, ha > 28 %

    4.1.5.

    (Cukor)répamelasz, alacsony cukortartalmú és/vagy debetainizált

    Víz felhasználásával szacharóz és/vagy betain cukorrépamelaszból való további extrahálása után kinyert termék. Legfeljebb 2 % szulfátot és 0,25 % szulfitot tartalmazhat

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nedvesség, ha > 28 %

    4.1.6.

    Izomaltulóz pép

    A cukorrépában található szacharóz enzimatikus átalakítása útján történő izomaltulóz-előállításból származó, nem kristályosodott frakció

    Nedvesség, ha > 40 %

    4.1.7.

    Nedves (cukor)répaszelet

    Cukorgyártásból származó, cukorrépaszeletekből álló termék, amelyből a cukrot víz segítségével extrahálták. Minimális nedvességtartalom: 82 %. A cukortartalom alacsony és a (tejsavas) fermentáció miatt nullához közelít

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % a szárazanyagban

    Nedvesség, ha < 82 % vagy > 92 %

    4.1.8.

    Préselt (cukor)répaszelet(-)pép

    Cukorgyártásból származó, cukorrépaszeletekből álló termék, amelyből a cukrot víz segítségével extrahálták, és amelyet mechanikai úton préseltek. Maximális nedvességtartalom: 82 %. A cukortartalom alacsony és a (tejsavas) fermentáció miatt nullához közelít. Legfeljebb 1 % szulfátot tartalmazhat

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % a szárazanyagban

    Nedvesség, ha < 65 % vagy > 82 %

    4.1.9.

    Préselt (cukor)répaszelet, melaszos

    Cukorgyártásból származó, cukorrépaszeletekből álló termék, amelyből a cukrot víz segítségével extrahálták, és amelyet mechanikai úton préseltek, valamint melaszt adtak hozzá. Maximális nedvességtartalom: 82 %. A (tejsavas) fermentáció miatt csökken a cukortartalom. Legfeljebb 1 % szulfátot tartalmazhat

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % a szárazanyagban

    Nedvesség, ha < 65 % vagy > 82 %

    4.1.10.

    Szárított (cukor)répaszelet

    Cukorgyártásból származó, cukorrépaszeletekből álló termék, amelyből a cukrot víz segítségével extrahálták, és amelyet mechanikai úton préseltek, majd szárítottak. Legfeljebb 2 % szulfátot tartalmazhat

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    Összes cukor szacharózban kifejezve, ha > 10,5 %

    4.1.11.

    Szárított (cukor)répaszelet, melaszos

    Cukorgyártásból származó, cukorrépaszeletekből álló termék, amelyből a cukrot víz segítségével extrahálták, és amelyet mechanikai úton préseltek, majd szárítottak, valamint melaszt adtak hozzá. Legfeljebb 0,5 % habzásgátló szert és 2 % szulfátot tartalmazhat

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    Összes cukor, szacharózban számítva

    4.1.12.

    Cukorszirup

    Cukor és/vagy melasz feldolgozása során nyert termék. Legfeljebb 0,5 % szulfátot és 0,25 % szulfitot tartalmazhat

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nedvesség, ha > 35 %

    4.1.13.

    (Cukor)répaszelet, főzött

    Cukorrépából származó, fogyasztásra alkalmas étkezési szirup előállítása során nyert termék

    Ha szárított:

    sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    Ha préselt:

    sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % a szárazanyagban

    Nedvesség, ha < 50 %

    4.1.15.

    (Cukor)répamelasz, betainban gazdag, folyékony/szárított (1)

    Cukor víz felhasználásával történő extrahálásával és a cukornádmelasz további szűrésével nyert termék. Az így előállított termék tartalmazza a melasz összetevőit, és legfeljebb 20 %-nyi természetes eredetű betain található benne.

    Legfeljebb 0,5 % habzásgátló szert, 0,5 % vízkövesedés-gátló szert, 2 % szulfátot és 0,25 % szulfitot tartalmazhat

    Betaintartalom

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nedvesség, ha > 14 %

    4.1.16.

    Izomaltulóz

    Kristályos monohidrát vegyület formájában előállított izomaltulóz. A cukorrépából származó szacharóz enzimatikus átalakításával nyerik

     

    4.2.1.

    Céklalé

    Cékla (Beta vulgaris convar. crassa var. conditiva) préseléséből, majd koncentrációjából és pasztörizálásából nyert lé, amely megőrzi a tipikus zöldségízt és -illatot

    Nedvesség, ha < 50 % vagy > 60 %

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    4.3.1.

    Sárgarépa

    A Daucus carota L. sárga- vagy vörösrépa gyökere

     

    4.3.2.

    Sárgarépahéj, gőzölt

    A répafeldolgozásból származó nedves termék, amely a répagyökérről gőzkezeléssel eltávolított héjakból áll és amelyhez további zselés répakeményítő hozzáadható. Maximális nedvességtartalom: 97 %

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    Nedvesség, ha > 97 %

    4.3.3.

    Sárgarépa-reszelék

    A répa- és répamaradék-feldolgozás során mechanikai leválasztás útján nyert nedves termék. A terméket előzőleg hőkezelésnek is alávethették. Maximális nedvességtartalom: 97 %

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    Nedvesség, ha > 97 %

    4.3.4.

    Sárgarépapehely

    Sárga- vagy vörösrépagyökér pelyhesítésével nyert termék, amelyet aztán megszárítanak

     

    4.3.5.

    Sárgarépa, szárított

    Megjelenési formára való tekintet nélkül sárga- vagy vörösrépa gyökere, amelyet aztán megszárítanak

    Nyersrost

    4.3.6.

    Sárgarépa-takarmány, szárított

    Szárított belső pépből és külső héjból álló termék

    Nyersrost

    4.3.7.

    Sárgarépalé

    Sárgarépagyökér préseléséből, majd koncentrálásából és pasztörizálásából nyert lé

    Nedvesség, ha < 40 % vagy > 60 %

    4.4.1.

    Cikóriagyökér

    A Cichorium intybus L. gyökere

     

    4.4.2.

    Cikóriafej és -farok

    Cikória-feldolgozásból nyert friss termék. Elsősorban tisztított cikóriadarabokból és levélrészekből áll

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    Nedvesség, ha < 50 %

    4.4.3.

    Cikóriamag

    A Cichorium intybus L. magja

     

    4.4.4.

    Préselt cikóriapép

    A Cichorium intybus L. gyökereiből történő inulin-előállítás során nyert termék, amely extrahált és mechanikai úton préselt cikóriaszeletekből áll. Az (oldható) cikória-szénhidrátokat és a vizet részben eltávolították. Legfeljebb 1 % szulfátot és 0,2 % szulfitot tartalmazhat

    Nyersrost

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    Nedvesség, ha < 65 % vagy > 82 %

    4.4.5.

    Szárított cikóriapép

    A Cichorium intybus L. gyökereiből történő inulin-előállítás során nyert termék, amely extrahált és mechanikai úton préselt, majd kiszárított cikóriaszeletekből áll. Az (oldható) cikória-szénhidrátokat részben eltávolították. Legfeljebb 2 % szulfátot és 0,5 % szulfitot tartalmazhat

    Nyersrost

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    4.4.6.

    Cikóriagyökér-por

    Cikóriagyökér aprításával, szárításával és darálásával nyert termék. Legfeljebb 1 % csomósodást gátló anyagot tartalmazhat

    Nyersrost

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    4.4.7.

    Cikóriamelasz

    Inulin és oligofruktóz előállításakor a cikória-feldolgozás során nyert termék. A cikóriamelasz szerves növényi anyagból és ásványokból áll. Legfeljebb 0,5 % habzásgátló szert tartalmazhat

    Nyersfehérje

    Nyershamu

    Nedvesség, ha < 20 % vagy > 30 %

    4.4.8.

    Cikóriavinasz

    Cikóriafeldolgozás során, az inulin és az oligofruktóz különválasztása és ioncserés elúció után nyert társtermék. A cikóriavinasz szerves növényi anyagból és ásványokból áll. Legfeljebb 1 % habzásgátló szert tartalmazhat

    Nyersfehérje

    Nyershamu

    Nedvesség, ha < 30 % vagy > 40 %

    4.4.9.

    Inulin (2)

    Az inulin például a Cichorium intybus L., az Inula helenium vagy a Helianthus tuberosus gyökereiből extrahált fruktán; a nyers inulin legfeljebb 1 % szulfátot és 0,5 % szulfitot tartalmazhat

     

    4.4.10.

    Oligofruktóz-szirup

    Az inulinnak a Cichorium intybus L.-ből való részleges hidrolízise során nyert termék; a nyers oligofruktóz-szirup legfeljebb 1 % szulfátot és 0,5 % szulfitot tartalmazhat

    Nedvesség, ha < 20 % vagy > 30 %

    4.4.11.

    Oligofruktóz, szárított

    Az inulinnak a Cichorium intybus L.-ből való részleges hidrolízise és az azt követő szárítás útján nyert termék

     

    4.5.1.

    Fokhagyma, szárított

    Tiszta, darált fokhagymából (Allium sativum L.) készült, sárgától fehérig terjedő színárnyalatú por

     

    4.6.1.

    Manióka [tápióka]; [kasszava]

    A Manihot esculenta Crantz gyökerei, megjelenési formára való tekintet nélkül

    Nedvesség, ha < 60 % vagy > 70 %

    4.6.2.

    Manióka, szárított [tápióka, szárított]

    Szárított maniókagyökerek, megjelenési formára való tekintet nélkül

    Keményítő

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    4.7.1.

    Vöröshagymapép

    A vöröshagyma (Allium nemzetség) feldolgozása során keletkező nedves termék, amely héjból és egész hagymából áll. Ha hagymaolaj előállítási folyamata során keletkezik, akkor főként főzött hagymamaradékokból áll

    Nyersrost

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    4.7.2.

    Vöröshagyma, olajban/zsírban sütött

    Hámozott és morzsolt, majd olajban/zsírban megsütött vöröshagymadarabok

    Nyersrost

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    Nyerszsír

    4.7.3.

    Vöröshagyma oldható maradékai, szárított

    Friss vöröshagyma feldolgozása során nyert száraz termék. Alkohol és/vagy víz extrahálásával nyerik, a víz- vagy alkoholfrakciót különválasztják és porlasztva szárításnak vetik alá. Elsősorban szénhidrátokból áll

    Nyersrost

    4.8.1.

    Burgonya

    A Solanum tuberosum L. gumói

    Nedvesség, ha < 72 % vagy > 88 %

    4.8.2.

    Burgonya, hámozott

    Burgonya, amelyről hőkezelés útján eltávolították a héjat

    Keményítő

    Nyersrost

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    4.8.3.

    Burgonyahéj, gőzölt

    A burgonyafeldolgozásból származó nedves termék, amely a burgonyagumóról gőzkezeléssel eltávolított héjakból áll és amelyhez további zselés burgonyakeményítő hozzáadható

    Nedvesség, ha > 93 %

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    4.8.4.

    Vágott burgonyadarabok, nyers

    Emberi fogyasztásra szánt burgonyatermékek előállítása során nyert termék, amely lehet hámozott

    Nedvesség, ha > 88 %

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    4.8.5.

    Burgonyareszelék

    A burgonya- és burgonyamaradék-feldolgozás során mechanikai leválasztás útján nyert termék. A terméket előzőleg hőkezelésnek is alávethették

    Nedvesség, ha > 93 %

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    4.8.6.

    Burgonya, pépesített

    Forrázott vagy főzött, majd pépesített termék

    Keményítő

    Nyersrost

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    4.8.7.

    Burgonyapehely

    Héjazott, vagy héjas, gőzölt, mosott burgonya forgó szárításával nyert termék

    Keményítő

    Nyersrost

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    4.8.8.

    Burgonyapép

    Burgonyakeményítő előállítása során nyert termék, amely extrahált, darált burgonyából áll

    Nedvesség, ha < 77 % vagy > 88 %

    4.8.9.

    Burgonyapép, szárított

    Burgonyakeményítő előállítása során nyert szárított termék, amely extrahált, darált burgonyából áll

     

    4.8.10.

    Burgonyafehérje

    Keményítő előállítása során létrejött termék, amely elsősorban a keményítőleválasztás után nyert fehérjeanyagokból áll

    Nyersfehérje

    4.8.11.

    Burgonyafehérje, hidrolizált

    Burgonyafehérje ellenőrzött enzimatikus hidrolízise útján nyert fehérje

    Nyersfehérje

    4.8.12.

    Burgonyafehérje, fermentált

    Burgonyafehérje fermentálása és azt követő porlasztva szárítás során nyert termék

    Nyersfehérje

    4.8.13.

    Burgonyafehérje, fermentált, folyékony

    Burgonyafehérje fermentálása során nyert folyékony termék

    Nyersfehérje

    4.8.14.

    Burgonyalé, sűrített

    Burgonyakeményítő előállítása során kapott koncentrált termék, amely a rost, a fehérjék és a keményítő teljes burgonyapépből való részleges eltávolítása és a víz egy részének elpárologtatása után visszamaradt anyagból áll

    Nedvesség, ha < 50 % vagy > 60 %

    Ha a nedvesség < 50 %:

    — Nyersfehérje

    — Nyershamu

    4.8.15.

    Burgonyagranulátum

    A burgonya mosása, hámozása, méretének csökkentése (vágás, pelyhesítés stb.) és szárítása útján nyert termék

     

    4.9.1.

    Édesburgonya

    Az Ipomoea batatas L. gumója, megjelenési formára való tekintet nélkül

    Nedvesség, ha < 57 % vagy > 78 %

    4.10.1.

    Csicsóka [topinambur]

    A Helianthus tuberosus L. gumója, megjelenési formára való tekintet nélkül

    Nedvesség, ha < 75 % vagy > 80 %

    4.11.1.

    Vörösretek-lé

    Vörösretek-gyökér (Raphanus sativus L.) préseléséből, majd szárításából és pasztörizálásából nyert lé

    Nedvesség, ha < 30 % vagy > 50 %

    (1)   

    A kifejezések elsősorban a nedvességtartalom tekintetében különböző termékeket jelölnek és értelemszerűen alkalmazandóak.

    (2)   

    A nevet ki kell egészíteni a növényfaj nevével.

    5.    Egyéb magok és gyümölcsök, és azokból nyert termékek



    Szám

    Név (1)

    Leírás

    Kötelezően feltüntetendő információk

    5.1.1.

    Makk

    A Quercus robur L. kocsányos tölgy, a Quercus petraea (Matt.) Liebl. kocsánytalan tölgy, a Quercus suber L. paratölgy vagy a Quercus nemzetség más fajainak egész termése

     

    5.1.2.

    Makk, hántolt

    Makk hántolása során nyert termék

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    5.2.1.

    Mandula

    A Prunus dulcis egész vagy tört termése, héjjal vagy héj nélkül

     

    5.2.2.

    Mandulahéj

    Hántolt mandulamagoknak a magbélről való, fizikai úton történő leválasztásával nyert és ledarált mandulahéj

    Nyersrost

    5.2.3.

    Mandulamag-pogácsa (5)

    Olajgyártásból származó termék, melyet mandulamag sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    5.3.1.

    Ánizsmag

    A Pimpinella anisum magja

     

    5.4.1.

    Almapép, szárított; [almatörköly, szárított]

    A Malus domesticából származó lé vagy almabor előállítása során nyert termék. Elsősorban belső pépből és szárított külső héjból áll

    Nyersrost

    5.4.2.

    Almapép, préselt; [almatörköly, préselt]

    Az almalé vagy az almabor előállítása során nyert nedves termék. Elsősorban belső pépből és préselt külső héjból áll

    Nyersrost

    5.4.3.

    Almamelasz

    Pektin almapépből való előállítása után létrejött termék

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    Nyersolajok és -zsírok, ha > 10 %

    5.5.1.

    Cukorrépamag

    A cukorrépa magja.

     

    5.6.1.

    Hajdina

    A Fagopyrum esculentum magja

     

    5.6.2.

    Hajdinahéj és -korpa

    A hajdinamagok őrléséből származó termék

    Nyersrost

    5.6.3.

    Hajdina-takarmányliszt

    A hajdinaliszt-előállításból származó termék, amelyet rostált hajdinából nyernek. Elsősorban endospermium-részecskékből áll, a külső maghéjak finom frakcióival és némi maghulladékkal. Legfeljebb 10 % nyersrostot tartalmazhat

    Nyersrost

    Keményítő

    5.7.1.

    Vöröskáposztamag

    A Brassica oleracea var. capitata f. Rubra magja

     

    5.8.1.

    Kanárikölesmag

    A Phalaris canariensis magja

     

    5.9.1.

    Köménymag

    A Carum carvi L. magja

     

    5.12.1.

    Egész vagy tört gesztenye

    Gesztenyeliszt előállítása során nyert termék, amely elsősorban endospermium-részecskékből, finom héjfrakciókból és gesztenye- (Castanea spp.) maradékokból áll

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    5.13.1.

    Citruspép (1)

    A Citrus (L.) spp. fajokhoz tartozó citrusfélék gyümölcsének préselése vagy a citruslé előállítása során nyert termék. Összesítve legfeljebb 1 %-os arányban tartalmazhat metanolt, etanolt és propán-2-olt, vízmentes anyagra vonatkoztatva

    Nyersrost

    5.13.2.

    Citruspép (1) , szárított

    Citrusfélék gyümölcsének préselése vagy citruslé előállítása során nyert, majd megszárított termék. Összesítve legfeljebb 1 %-os arányban tartalmazhat metanolt, etanolt és propán-2-olt, vízmentes anyagra vonatkoztatva

    Nyersrost

    5.14.1.

    Vörösheremag

    A Trifolium pratense L. magja

     

    5.14.2.

    Fehérheremag

    A Trifolium repens L. magja

     

    5.15.1.

    Kávéhéj

    A Coffea növény hántolt magjából nyert termék

    Nyersrost

    5.16.1.

    Búzavirágmag

    A Centaurea cyanus L. magja

     

    5.17.1.

    Uborkamag

    A Cucumis sativus L. magja

     

    5.18.1.

    Ciprusmag

    A Cupressus L. magja

     

    5.19.1.

    Datolya

    A Phoenix dactylifera L. termése

     

    5.19.2.

    Datolyamag

    A Phoenix dactylifera L. egész magja

    Nyersrost

    5.20.1.

    Édesköménymag

    A Foeniculum vulgare Mill. magja

     

    5.21.1.

    Füge

    A Ficus carica L. termése

     

    5.22.1.

    Gyümölcsmag (2)

    Dió vagy gyümölcs belső, ehető magjaiból álló termék

     

    5.22.2.

    Gyümölcspép (2)

    Gyümölcslé és -püré előállítása során nyert termék

    Nyersrost

    5.22.3.

    Gyümölcspép, szárított (2)

    Gyümölcslé és -püré előállítása során nyert, majd megszárított termék

    Nyersrost

    5.23.1.

    Kerti zsázsa

    A Lepidium sativum L. magja

    Nyersrost

    5.24.1.

    Pázsitfűmag

    A Poaceae, a Cyperaceae és a Juncaceae családból származó pázsitfűfélék magja

     

    5.25.1.

    Szőlőmag

    A Vitis L. szőlőpépből leválasztott magja, amelyből az olajat nem távolították el

    Nyerszsír

    Nyersrost

    5.25.2.

    Szőlőmagliszt

    Olaj szőlőmagból történő extrahálása során nyert termék

    Nyersrost

    5.25.3.

    Szőlőpép [szőlőtörköly]

    Alkohol extrahálása után gyorsan beszárított szőlőpép, amelyből a lehető legnagyobb mértékben eltávolították a szár- és magrészeket

    Nyersrost

    5.25.4.

    Szőlőmag, oldható

    Szőlőmagból szőlőlé előállítása után nyert termék. Elsősorban szénhidrátokat tartalmaz

    Nyersrost

    5.26.1.

    Mogyoró

    A Corylus (L.) spp. egész vagy tört termése, héjjal vagy héj nélkül

     

    5.26.2.

    Mogyorópogácsa (5)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet mogyoróbél sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    5.27.1.

    Pektin

    A pektint a megfelelő – általában citrusgyümölcsökből vagy almából származó – növényi anyag (természetes törzseinek) vizes extrahálásával állítják elő. Metanolon, etanolon és propán-2-olon kívül más szerves kicsapószer nem használható. Összesítve legfeljebb 1 %-os arányban tartalmazhat metanolt, etanolt és propán-2-olt, vízmentes anyagra vonatkoztatva. A pektint főleg poligalakturonsav részleges metil-észterei, valamint ezek ammónium-, nátrium-, kálium- és kalciumsói alkotják

     

    5.28.1.

    Perillamag

    A Perilla frutescens L. magja és az őrléséből származó termékek

     

    5.29.1.

    Fenyőmag

    A Pinus (L.) spp. magja

     

    5.30.1.

    Pisztácia

    A Pistacia vera L. termése

     

    5.31.1.

    Útifűmag

    A Plantago (L.) spp. magja

     

    5.32.1.

    Retekmag

    A Raphanus sativus L. magja

     

    5.33.1.

    Spenótmag

    A Spinacia oleracea L. magja

     

    5.34.1.

    Bogáncsmag

    A Carduus marianus L. magja

     

    5.35.1.

    Paradicsompép [paradicsomtörköly]

    Paradicsomlé készítése során a Solanum lycopersicum L. paradicsom préselésével nyert termék. Elsősorban paradicsomhéjból és magból áll

    Nyersrost

    5.36.1.

    Cickafarkmag

    Az Achillea millefolium L. magja

     

    5.37.1.

    Sárgabarackmag-pogácsa (5)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a sárgabarack (Prunus armeniaca L.). magjának sajtolásával nyernek. Tartalmazhat hidrociánsavat

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    5.38.1.

    Feketekömény-pogácsa (5)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a feketekömény (Bunium persicum L.) magjának sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    5.39.1.

    Borágómag-pogácsa (5)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a borágó (Borago officinalis L.) magjának sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    5.40.1.

    Ligetszépe-pogácsa (5)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a ligetszépe (Oenothera L.) magjának sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    5.41.1.

    Gránátalmamag-pogácsa (5)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a gránátalma (Punica granatum L.) magjának sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    5.42.1.

    Dióbélpogácsa (5)

    Olajgyártásból származó termék, amelyet a dió (Juglans regia L.) belének sajtolásával nyernek

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    (1)   

    A „citrus” szó helyébe a citrusfaj lép.

    (2)   

    A „gyümölcs” szó helyébe adott esetben a növényfaj termésének a neve lép.

    6.    Zöldtakarmány és szálastakarmány, valamint azokból nyert termékek



    Szám

    Név (1)

    Leírás

    Kötelezően feltüntetendő információk

    6.1.1.

    Mángoldlevél

    A Beta spp. levele

     

    6.2.1.

    Gabonanövények (11)

    Gabonafajták egész növényei vagy részei

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    6.3.1.

    Gabonaszalma (11)

    Gabonafélék szalmája

     

    6.3.2.

    Gabonaszalma, kezelt (11)

    Gabonaszalma megfelelő kezelésével nyert termék

    Nátrium, ha NaOH-val kezelik

    6.4.1.

    Lóhereliszt

    Trifolium spp. lóhere szárításával és őrlésével nyert termék. Legfeljebb 20 %-ban tartalmazhat vele egy időben szárított és őrölt lucernát (Medicago sativa L. és Medicago var. Martyn) vagy más zöldtakarmányt

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    6.5.1.

    Zöldtakarmányliszt (1) [fűliszt (1) ]; [zöldliszt (1)]

    Takarmánynövények szárításával, őrlésével és néhány esetben tömörítésével nyert termék (2)

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    6.6.1.

    Széna

    Valamennyi fűfaj, hüvelyes faj vagy fűszernövény faj, mezőn vagy mesterségesen szárított

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    6.6.2.

    Fűfélék; fűszernövények; hüvelyesek, szárított

    Fűfélékből, fűszernövényekből vagy hüvelyesekből nyert termék, amelyet mesterségesen dehidratáltak (bármilyen formában)

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    6.6.3.

    Fűfélék; fűszernövények; hüvelyesek; [zöldtakarmány]

    Fűfélékből, hüvelyesekből vagy fűszernövényekből álló friss biomassza

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    6.6.4.

    Zöld szilázs

    Szántóföldről és gyepterületről származó, bármilyen fűfélékből, hüvelyesekből vagy fűszernövényekből álló silózott biomassza

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    6.6.5.

    Szenázs

    Füvekből, hüvelyesekből vagy fűszernövényekből álló, legalább 50 %-os szárazanyag-tartalmú silózott vagy szárított szántóföldi növények, bálákba csomagolva vagy silókban tárolva

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    6.7.1.

    Kenderliszt

    Olyan Cannabis sativa L. kenderfajták szárából nyert őrölt liszt, amelynek a 639/2014/EU rendeletben a mennyiségi meghatározásra megállapított módszer szerint meghatározott tetrahidrokannabinol-tartalma < 0,2 %

    Nyersfehérje

    6.7.2.

    Kenderrost

    Olyan Cannabis sativa L. kenderfajták szárából nyert, mechanikai eljárással előállított termék, amelyeknek a 639/2014/EU rendeletben a mennyiségi meghatározásra megállapított módszer szerint meghatározott tetrahidrokannabinol-tartalma < 0,2 %

    Nyersrost

    6.8.1.

    Lóbabszalma

    A lóbab (Vicia faba L. ssp. faba var. equina Pers. és var. minuta (Alef.) Mansf.) szalmája

     

    6.9.1.

    Lenszalma

    A len (Linum usitatissimum L.) szalmája

     

    6.10.1.

    Lucerna [alfalfa]

    A Medicago sativa L. és Medicago var. Martyn növény vagy annak részei

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    6.10.2.

    Mezőn szárított lucerna; [mezőn szárított alfalfa]

    Lucerna, mezőn szárított

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    6.10.3.

    Magas hőmérsékleten szárított lucerna [magas hőmérsékleten szárított alfalfa]; [dehidratált lucerna]

    Mesterségesen dehidratált lucerna, bármilyen formában

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    6.10.4.

    Lucerna, extrudált [alfalfa, extrudált]

    Extrudált alfalfa pelletek

     

    6.10.5.

    Lucernaliszt (3) [alfalfaliszt (16)]

    Lucerna szárításával és őrlésével nyert termék. Legfeljebb 20 %-ban tartalmazhat a lucernával egy időben szárított és őrölt lóherét vagy más takarmánynövényeket

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban

    6.10.6.

    Lucernapogácsa [alfalfapogácsa]

    Lucernából a lé kipréselése után nyert szárított termék

    Nyersfehérje

    Nyersrost

    6.10.7.

    Lucernafehérje-koncentrátum [alfalfafehérje-koncentrátum]

    Centrifugálással szeparált és a fehérjekicsapatás céljából hőkezelt lucernapréslé frakcióinak mesterséges szárításával nyert termék

    Nyersfehérje

    Karotin

    6.10.8.

    Lucerna oldható maradékai

    Lucernaléből fehérjeextrahálás után nyert termék

    Nyersfehérje

    6.11.1.

    Kukoricaszilázs

    A Zea mays L. ssp. mays növény vagy annak részei silózva

     

    6.12.1.

    Borsószalma

    A Pisum spp. szalmája

     

    6.13.1.

    Repceszalma (7)

    A Brassica napus L. ssp. oleifera (Metzg.) Sinsk., a Brassica napus L. var. glauca (Roxb.) O.E. Schulz indiai sarson és a Brassica rapa ssp. oleifera (Metzg.) repce szalmája

     

    (1)   

    A név mellett meg lehet adni a növényfajokat.

    (2)   

    A Cannabis sativa L. kivételével.

    (3)   

    A „liszt” szó helyébe a „pellet” szó léphet. A név kiegészülhet a szárítási módszer megnevezésével.

    7.    Egyéb növények, algák, gombák, valamint azokból nyert termékek



    Szám

    Név (1)

    Leírás

    Kötelezően feltüntetendő információk

    7.1.1.

    Algák (1)

    Élő vagy feldolgozott alga, beleértve a friss, hűtött vagy fagyasztott algát is. Legfeljebb 0,1 % habzásgátló szert tartalmazhat

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu

    Jód, ha > 100 ppm

    7.1.2.

    Algák (1) , szárított

    Alga szárítása során nyert termék. Ez a termék lehet mosott a jódtartalom csökkentése céljából; az algákat inaktiválták. Legfeljebb 0,1 % habzásgátló szert tartalmazhat

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu

    Jód, ha > 100 ppm

    7.1.3.

    Algaliszt (1)

    Algaolaj-előállításból származó termék, amelyet alga extrahálásával nyernek. Az algákat inaktiválták. Legfeljebb 0,1 % habzásgátló szert tartalmazhat

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu

    Jód, ha > 100 ppm

    7.1.4.

    Algaolaj (1)

    Algából, extrahálás útján nyert olaj. Legfeljebb 0,1 % habzásgátló szert tartalmazhat

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 1 %

    7.1.6.

    Tengerimoszatliszt (1)

    Makroalgák, különösen vörös, barna vagy zöld algák szárításával és aprításával nyert termék. Ez a termék lehet mosott a jódtartalom csökkentése céljából. Legfeljebb 0,1 % habzásgátló szert tartalmazhat

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu

    Jód, ha > 100 ppm

    7.1.7.

    Asparagopsis-ból készült algaliszt

    Az Asparagopsis nemzetséghez tartozó makroalgák szárításával és aprításával nyert termék. Lehet mosott a jód- és a brómtartalom csökkentése céljából

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu

    Jód, ha > 100 ppm

    7.2.1.

    Gombák (1) , szárított

    Rostokban, aminosavakban és poliszacharidokban gazdag, ehető gombákból nyert szárított gomba és/vagy micélium

    Nyersrost

    Nyersfehérje

    7.3.1.

    Kéreg (1)

    Fák és bokrok tisztított és szárított kérge

    Nyersrost

    7.4.1.

    Virág (15(1) , szárított

    Fogyasztható növények szárított virágainak valamennyi része és azok frakciói

    Nyersrost

    7.5.1.

    Brokkoli, szárított

    Mosás, méretcsökkentés (vágás, pelyhesítés stb.) és a víztartalom eltávolítása után a Brassica oleracea L. növény szárításával nyert termék

     

    7.6.1.

    (Cukor)nádmelasz

    Saccharum L. növényből cukorgyártás vagy -finomítás során nyert szirupos termék. Legfeljebb 0,5 % habzásgátló szert, 0,5 % vízkövesedés-gátló szert, 3,5 % szulfátot és 0,25 % szulfitot tartalmazhat

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nedvesség, ha > 30 %

    7.6.2.

    (Cukor)nádmelasz, alacsony cukortartalmú

    Cukornádmelaszból víz felhasználásával történő további szacharózextrahálás után nyert termék

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nedvesség, ha > 28 %

    7.6.3.

    (Nád)cukor [szacharóz]

    Víz felhasználásával cukornádból extrahált cukor

     

    7.6.4.

    Nádbagassz

    Cukornádból víz felhasználásával történő cukorextrahálás során nyert termék. Elsősorban rostokból áll

    Nyersrost

    7.7.1.

    Levél (15) (1) , szárított

    Fogyasztható növények szárított levelei és azok frakciói

    Nyersrost

    7.8.1.

    Lignocellulóz

    Természetes, szárított nyersfa mechanikai feldolgozása útján nyert termék, mely elsősorban lignocellulózból áll

     

    7.8.2.

    Porcellulóz

    Kezeletlen fa növényi rostjából (15) lebontással, ligninleválasztással és a cellulóz további tisztításával nyert, kizárólag mechanikai úton történő feldolgozással módosított termék. A neutrális detergens rostok (NDF) aránya minimum 87 %

     

    7.9.1.

    Édesgyökér

    A Glycyrrhiza L. gyökere

     

    7.10.1.

    Menta

    Megjelenési formára való tekintet nélkül a Mentha apicata, a Mentha piperita vagy a Mentha viridis (L.) növények föld feletti részeinek szárítása során nyert termék

     

    7.11.1.

    Spenót, szárított

    Megjelenési formára való tekintet nélkül a Spinacia oleracea L. növény szárítása során nyert termék

     

    7.12.1.

    Mojave jukka

    A Yucca schidigera Roezl szárából nyert porított termék

    Nyersrost

    7.12.2.

    Yucca [Schidigera] lé

    A Yucca schidigera szárának darabolása és préselése útján nyert termék, amely főként szénhidrátokból áll

     

    7.13.1.

    Növényi szén; [faszén]

    Szerves növényi anyag elszenesítésével nyert termék

     

    7.14.1.

    Fa (1)

    Kémiailag kezeletlen fa vagy farostok

    Nyersrost

    7.14.2.

    Famelasz (1)

    Nyers, kezeletlen fa hőkezelése és préselése útján nyert termék, mely főként xilózból áll

    Összes cukor, szacharózban számítva

    7.15.1.

    Dél-amerikai csucsorból készült dara

    A Solanum glaucophyllum leveleinek szárítása és darálása útján nyert termék

    Nyersrost

    D3-vitamin

    (1)   

    A nevet ki kell egészíteni a növényfaj, a gombafaj, illetve az algafaj nevével. Ha a kapott takarmány-alapanyag 5 %-nál nagyobb arányban tartalmaz más fajokat, ezeket a fajokat is fel kell tüntetni.

    8.    Tejtermékek és azokból nyert termékek

    Az e fejezetben szereplő takarmány-alapanyagoknak meg kell felelniük az 1069/2009/EK rendelet követelményeinek, valamint a 142/2011/EU rendelet X. melléklete szerinti, a tejre, kolosztrumra és egyes, tejből származó egyéb termékekre vonatkozó egyedi követelményeknek.



    Szám

    Név (1)

    Leírás

    Kötelezően feltüntetendő információk

    8.1.1.

    Vaj és vajtermékek

    Vaj előállítása vagy feldolgozása során nyert vaj és vajtermékek (például vajszérum), hacsak nincs külön felsorolva

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Laktóz

    Nedvesség, ha > 6 %

    8.2.1.

    Író/Írópor (1)

    Tejszínből történő vajköpülés vagy hasonló eljárások útján nyert termék.

    Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat:

    — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (pl. nátrium-hexametafoszfát), difoszfátokat (pl. tetranátrium-pirofoszfát) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására,

    — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárások több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Laktóz

    Nedvesség, ha > 6 %

    8.3.1.

    Kazein

    Fölözött tejből vagy íróból savakkal vagy oltóval kicsapatott kazein szárításával nyert termék

    Nyersfehérje

    Nedvesség, ha > 10 %

    8.4.1.

    Kazeinát

    Túróból vagy kazeinből semlegesítő anyagok felhasználásával és szárítással kivont termék

    Nyersfehérje

    Nedvesség, ha > 10 %

    8.5.1.

    Sajtok és sajttermékek

    Sajt, valamint sajtból és tejalapú termékekből készített termékek

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    8.6.1.

    Kolosztrum/Kolosztrumpor (1)

    Tejtermelő állatok ellése után legfeljebb 5 napig az emlőmirigyek által kiválasztott folyadék

    Nyersfehérje

    8.7.1.

    Tejből készült melléktermékek

    Tejtermékek előállítása során nyert termékek (beleértve, de nem kizárólag: tejből készült korábbi élelmiszerek, centrifuga- vagy szeparátoriszap, fehérvíz, tejásványok).

    Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat:

    — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (pl. nátrium-hexametafoszfát), difoszfátokat (pl. tetranátrium-pirofoszfát) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására,

    — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárások több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására

    Nedvesség

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Összes cukor, szacharózban számítva

    8.8.1.

    Fermentált tejtermékek

    Tej fermentálása útján nyert termékek (például joghurt stb.)

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    8.9.1.

    Laktóz

    A tejből vagy savóból tisztítással és szárítással kivont cukor

    Nedvesség, ha > 5 %

    8.10.1.

    Tej/Tejpor (18)

    Egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladék

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 5 %

    8.11.1.

    Sovány tej/sovány tejpor (1)

    Tej, amelynek zsírtartalmát leválasztás útján csökkentették

    Nyersfehérje

    Nedvesség, ha > 5 %

    8.12.1.

    Tejzsír

    Tej fölözése során nyert termék

    Nyerszsír

    8.13.1.

    Tejfehérjepor (1)

    Tejből kémiai vagy fizikai kezeléssel kivont fehérjealkotók szárításával nyert termék

    Nyersfehérje

    Nedvesség, ha > 8 %

    8.14.1.

    Kondenzált és bepárolt tej és abból készült termékek

    Kondenzált és bepárolt tej és az annak előállítása és feldolgozása során nyert termékek

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 5 %

    8.15.1.

    Tejpermeátum/tejpermeátumpor (1)

    Tej (ultra-, nano- vagy mikro-)szűrése során a folyékony fázisból nyert termék, amelyből a laktóz egy részét eltávolíthatják.

    Fordított ozmózis alkalmazható

    Nyershamu

    Nyersfehérje

    Laktóz

    Nedvesség, ha > 8 %

    8.16.1.

    Tejretentátum/tejretentátumpor (1)

    Tej (ultra-, nano- vagy mikro-)szűrése során a membránon visszamaradó termék

    Nyersfehérje

    Nyershamu

    Laktóz

    Nedvesség, ha > 8 %

    8.17.1.

    Tejsavó/tejsavópor (1)

    Sajt-, túró- vagy kazein-előállítás vagy hasonló eljárások során nyert termék.

    Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat:

    — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (pl. nátrium-hexametafoszfát), difoszfátokat (pl. tetranátrium-pirofoszfát) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására,

    — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárások több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására

    Nyersfehérje

    Laktóz

    Nedvesség, ha > 8 %

    Nyershamu

    8.18.1.

    Laktózmentesített tejsavó/laktózmentesített tejsavópor (1)

    Tejsavó, amelyből a laktózt részben eltávolították.

    Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat:

    — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (pl. nátrium-hexametafoszfát), difoszfátokat (pl. tetranátrium-pirofoszfát) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására,

    — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárások több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására

    Nyersfehérje

    Laktóz

    Nedvesség, ha > 8 %

    Nyershamu

    8.19.1.

    Tejsavófehérje/tejsavófehérje-por (1)

    Tejsavóból kémiai vagy fizikai kezeléssel kivont tejsavófehérje-alkotók szárításával nyert termék.

    Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat:

    — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (pl. nátrium-hexametafoszfát), difoszfátokat (pl. tetranátrium-pirofoszfát) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására,

    — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárások több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására

    Nyersfehérje

    Nedvesség, ha > 8 %

    8.20.1.

    Demineralizált, laktózmentesített tejsavó/demineralizált, laktózmentesített tejsavópor (1)

    Tejsavó, amelyből a laktózt és az ásványi anyagokat részben eltávolították.

    Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat:

    — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (pl. nátrium-hexametafoszfát), difoszfátokat (pl. tetranátrium-pirofoszfát) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására,

    — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárások több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására

    Nyersfehérje

    Laktóz

    Nyershamu

    Nedvesség, ha > 8 %

    8.21.1.

    Tejsavó-permeátum/tejsavópermeátum-por (1)

    Tejsavó (ultra-, nano- vagy mikro-)szűrése során a folyékony fázisból nyert termék, amelyből a laktóz egy részét eltávolíthatják. Fordított ozmózis alkalmazható.

    Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat:

    — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (pl. nátrium-hexametafoszfát), difoszfátokat (pl. tetranátrium-pirofoszfát) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására,

    — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárások több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására

    Nyershamu

    Nyersfehérje

    Laktóz

    Nedvesség, ha > 8 %

    8.22.1.

    Tejsavó-retentátum/tejsavóretentátum-por (1)

    Tejsavó (ultra-, nano- vagy mikro-)szűrése során a membránon visszamaradó termék.

    Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat:

    — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (pl. nátrium-hexametafoszfát), difoszfátokat (pl. tetranátrium-pirofoszfát) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására,

    — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárások több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására,

    — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására

    Nyersfehérje

    Nyershamu

    Laktóz

    Nedvesség, ha > 8 %

    (1)   

    A kifejezések nem egymás szinonimái, az általuk jelölt termékek elsősorban a nedvességtartalom tekintetében különböznek egymástól; értelemszerűen használandó a megfelelő kifejezés. A „por” kifejezés 12 % alatti nedvességtartalmat jelent, és helyettesítheti a „szárított” vagy a „sűrített és szárított” kifejezést.

    9.    Szárazföldi állatokból nyert termékek és azokból származó termékek

    Az e fejezetben felsorolt takarmány-alapanyagoknak meg kell felelniük az 1069/2009/EK rendelet követelményeinek. A takarmány-alapanyagok nevét ki kell egészíteni az 142/2011/EU rendelet X. vagy XIII. mellékletének vagy a 999/2001/EK rendelet IV. mellékletének megfelelően az egyedi követelmények pontosítása és a 999/2001/EK rendelet szerinti felhasználási korlátozások egyértelmű azonosítása érdekében.



    Szám

    Név (1)

    Leírás

    Kötelezően feltüntetendő információk

    9.1.1.

    Állati melléktermékek (1)

    Melegvérű szárazföldi állatok egész teste vagy annak részei, friss, fagyasztott, főzött, savkezelt vagy szárított

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 8 %

    9.2.1.

    Állati zsír (2)

    Bármely fejlődési szakaszban lévő szárazföldi állatokból – az emberekre és állatokra patogén fajoktól eltérő fajokhoz tartozó gerinctelen állatokat is beleértve – nyert zsírból álló termék. Oldószerrel való extraháláskor 0,1 % hexánt tartalmazhat

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 1 %

    9.3.1.

    Méhészeti melléktermékek (3)

    Méz, mézviasz, méhpempő, propolisz, pollen, feldolgozott vagy feldolgozatlan

    Összes cukor, szacharózban számítva

    9.4.1.

    Feldolgozott állati fehérje (2)

    Bármely fejlődési szakaszban lévő szárazföldi állatok – a gerinctelen állatokat is beleértve – egész testéből vagy annak részeiből hőkezeléssel, szárítással és darálással nyert termék, amelyből a zsírt esetlegesen extrahálással vagy fizikai úton részlegesen eltávolították. Oldószerrel való extraháláskor 0,1 % hexánt tartalmazhat

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu

    Nedvesség, ha > 8 %

    9.5.1.

    Zselatin-előállításból származó fehérje (2)

    A 853/2004/EK rendelet szerinti nyersanyagokból nyert zselatin előállításából származó szárított állati fehérjék

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu

    Nedvesség, ha > 8 %

    9.6.1.

    Hidrolizált állati fehérje (2)

    Állati melléktermékek hidrolízisével nyert polipeptidek, peptidek és aminosavak, valamint ezek keverékei, amelyeket sűríthetnek szárítással

    Nyersfehérje

    Nedvesség, ha > 8 %

    9.7.1.

    Vérliszt (2)

    Levágott melegvérű állatok vérének hőkezelése útján nyert termék

    Nyersfehérje

    Nedvesség, ha > 8 %

    9.8.1.

    Vérből készült termékek (1)

    Levágott melegvérű állatok véréből vagy vérfrakcióiból származó termékek; idetartozik a szárított/fagyasztott/folyékony plazma, a szárított teljes vér, a szárított/fagyasztott/folyékony vörösvérsejtek vagy ezek frakciói és keverékei

    Nyersfehérje

    Nedvesség, ha > 8 %

    9.9.1.

    Élelmiszer-hulladék [élelmiszer-újrahasznosítás]

    Éttermekből, vendéglátóipari egységekből és konyhákról – a központi konyhákat és a háztartások konyháit is beleértve – származó, állati eredetű alapanyagot tartalmazó összes élelmiszer-hulladék, beleértve a használt sütőolajat is

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu

    Nedvesség, ha > 8 %

    9.10.1.

    Kollagén (2)

    Állati csontból, nyersbőrből, irhából és ínból származó, fehérjealapú termék

    Nyersfehérje

    Nedvesség, ha > 8 %

    9.11.1.

    Toll-liszt

    Levágott állatok tollának szárítása és őrlése során nyert termék

    Nyersfehérje

    Nedvesség, ha > 8 %

    9.12.1.

    Zselatin (2)

    Természetes, oldható fehérje, zselésedő vagy nem zselésedő, amely állati csontokból, nyersbőrből és irhából, inakból és szalagokból kinyert kollagén részleges hidrolízise során keletkezik

    Nyersfehérje

    Nedvesség, ha > 8 %

    9.13.1.

    Töpörtyű (2)

    Faggyú, zsír és egyéb extrahált vagy fizikai úton kinyert, állati eredetű zsír előállítása során nyert termék, friss, fagyasztott vagy szárított.

    Oldószerrel való extraháláskor 0,1 % hexánt tartalmazhat

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu

    Nedvesség, ha > 8 %

    9.14.1.

    Állati eredetű termékek (1)

    Állati termékeket tartalmazó, kezeletlen vagy kezelt, például friss, fagyasztott vagy szárított korábbi élelmiszerek

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 8 %

    9.15.1.

    Tojás

    A Gallus gallus L. egész tojása, héjjal vagy héj nélkül

     

    9.15.2.

    Tojásfehérje

    Tojásból a héj és a tojássárgája leválasztása után nyert termék, pasztörizált és esetlegesen denaturált

    Nyersfehérje

    Adott esetben a denaturálás módszere

    9.15.3.

    Tojásból származó termékek, szárított

    Pasztörizált szárított tojásból álló termékek, héj nélkül vagy szárított tojásfehérje és szárított tojássárgája különböző arányú keveréke

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 5 %

    9.15.4.

    Tojáspor, cukrozott

    Szárított egész tojás vagy annak részei, cukrozott

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 5 %

    Összes cukor, szacharózban számítva

    9.15.5.

    Tojáshéj, szárított

    Baromfitojásból a tartalom (tojássárgája és -fehérje) eltávolítása után nyert termék. A héjak szárítottak

    Nyershamu

    9.16.1.

    Szárazföldi gerinctelen állatok (1) , élő

    Élő szárazföldi gerinctelen állatok bármely fejlődési szakaszban, a növények, az állatok, illetve az emberek egészségére kedvezőtlen hatást gyakorló fajok kivételével

     

    9.16.2.

    Szárazföldi gerinctelen állatok (1) , élettelen

    Kezeletlen vagy kezelt, de az 1069/2009/EK rendeletben foglaltak szerint fel nem dolgozott élettelen szárazföldi gerinctelen állatok a növények, az állatok, illetve az emberek egészségére kedvezőtlen hatást gyakorló fajok kivételével, bármely fejlődési szakaszban

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu

    9.17.1.

    Gyapjúzsírból származó koleszterin

    Gyapjúzsírból (lanolin) elszappanosítással, elválasztással és kristályosítással nyert termék. Minimális (3β)-koleszt-5-én-3-ol, C27H46O-tartalom: 90 %

     

    (1)   

    A 142/2011/EU bizottsági rendeletben (VIII. melléklet, III. fejezet) az állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozó címkézésre, kereskedelmi okmányokra és egészségügyi bizonyítványokra előírt kötelezettségek sérelme nélkül, ha a jegyzéket címkézési célokra használják, a nevet adott esetben a megfelelő tájékoztatás érdekében helyettesíteni kell a következőkkel:


    — az állatfaj és

    — az állati termék része (például máj, hús [kizárólag vázizom esetében]) és/vagy

    — a fejlődési szakasz (például lárva) és/vagy

    — azon állatfaj megnevezése, amelyet nem használnak fel a fajon belüli újrahasznosítási tilalom értelmében (például baromfimentes)


    vagy adott esetben a megfelelő tájékoztatás érdekében ki kell egészíteni a következőkkel:

    — az állatfaj és/vagy

    — az állati termék része (például máj, hús [kizárólag vázizom esetében]) és/vagy

    — a fejlődési szakasz (például lárva) és/vagy

    — azon állatfaj megnevezése, amelyet nem használnak fel a fajon belüli újrahasznosítási tilalom értelmében.

    (2)   

    A 142/2011/EU rendeletben (VIII. melléklet, III. fejezet) és a 999/2001/EK rendelet IV. mellékletében az állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozó címkézésre, kereskedelmi okmányokra és egészségügyi bizonyítványokra előírt kötelezettségek sérelme nélkül, ha a jegyzéket címkézési célokra használják, a nevet adott esetben a megfelelő tájékoztatás érdekében ki kell egészíteni a következőkkel:


    — a feldolgozott állatfaj (például sertésféle, kérődző, szárnyas, rovar) és/vagy

    — a fejlődési szakasz (például lárva) és/vagy

    — a feldolgozott anyag (például csont) és/vagy

    — az alkalmazott eljárás (például zsírtalanított, finomított) és/vagy

    — azon állatfaj megnevezése, amelyet nem használnak fel a fajon belüli újrahasznosítási tilalom értelmében (például baromfimentes).

    (3)   

    A név adott esetben helyettesíthető a konkrét termék nevével.

    10.    Halak, egyéb vízi állatok, és azokból nyert termékek

    Az e fejezetben felsorolt takarmány-alapanyagoknak meg kell felelniük az 1069/2009/EK rendelet és a 142/2011/EU rendelet követelményeinek, és használatuk a 999/2001/EK rendelet alapján korlátozható.



    Szám

    Név (1)

    Leírás

    Kötelezően feltüntetendő információk

    10.1.1.

    Vízi gerinctelenek (1)

    Tengeri vagy édesvízi gerinctelenek egész teste vagy annak részei, bármely fejlődési szakaszban, az emberekre és állatokra patogén fajok kivételével

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu

    10.2.1.

    Vízi állatokból származó melléktermékek (21)

    Emberi fogyasztásra szánt termékeket előkészítő vagy előállító létesítményekből vagy telepekről származó termékek

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu

    10.3.1.

    Rákliszt (2)

    Egész rákokból – beleértve a vadon élő és a tenyésztett garnélarákokat is – vagy azok részeiből hőkezelés, préselés és szárítás útján nyert termék

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    10.4.1.

    Hal (1)

    Egész hal vagy annak részei: friss, fagyasztott, főzött, savkezelt vagy szárított

    Nyersfehérje

    Nedvesség, ha > 8 %

    10.4.2.

    Halliszt (1)

    Egész halakból vagy azok részeiből hőkezelés, préselés és szárítás útján nyert termék, amelyhez a szárítást megelőzően haleredetű oldható anyagokat (hallét) újból hozzáadhattak

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu, ha > 20 %

    Nedvesség, ha > 8 %

    10.4.3.

    Haleredetű oldható anyagok (hallé)

    Hallisztgyártás során nyert koncentrált termék, amelyet leválasztottak és savas kezeléssel vagy szárítással stabilizáltak

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 5 %

    10.4.4.

    Halfehérje, hidrolizált

    Egész halakból vagy azok részeiből savas hidrolízis útján nyert termék, amelyet sűríthetnek szárítással

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu, ha > 20 %

    Nedvesség, ha > 8 %

    10.4.5.

    Halcsontliszt

    Halrészek hőkezelése, préselése és szárítása során nyert termék. Elsősorban halcsontból áll

    Nyershamu

    10.4.6.

    Halolaj

    Egész halakból vagy azok részeiből nyert olaj, amelyet centrifugálnak a víz eltávolítása céljából (fajspecifikus részletek is megadhatók, például csukamájolaj)

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 1 %

    10.4.7.

    Halolaj, hidrogénezett

    Hidrogénezett halolajból nyert olaj

    Nedvesség, ha > 1 %

    10.4.8.

    Halolajsztearin [dermesztéssel frakcionált halolaj]

    Magas telítettzsír-tartalmú halolajfrakció, amelyet nyers halolaj finomított halolajjá alakítása folyamán állítanak elő dermesztéses frakcionálással, amely során a telített zsírsavakat megdermesztik, majd összegyűjtik

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 1 %

    10.5.1.

    Krillolaj

    Főzött és préselt tengeri plankton-krillből nyert olaj, amelyet centrifugálnak a víz eltávolítása céljából

    Nedvesség, ha > 1 %

    10.5.2.

    Krillfehérje-koncentrátum, hidrolizált

    Egész krill vagy annak részei enzimatikus hidrolízise során nyert termék, amelyet gyakran sűrítenek szárítással

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu, ha > 20 %

    Nedvesség, ha > 8 %

    10.6.1.

    Tengeri gyűrűsféregből készült liszt

    Egész tengeri gyűrűsférgek (beleértve a Nereis virens M. Sars-t is) vagy azok részeinek hőkezelése és szárítása útján nyert termék

    Nyerszsír

    Hamu, ha > 20 %

    Nedvesség, ha > 8 %

    10.7.1.

    Tengeri zooplanktonból készült liszt

    Tengeri zooplankton (például krill) hőkezelése, préselése és szárítása útján nyert termék

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu, ha > 20 %

    Nedvesség, ha > 8 %

    10.7.2.

    Tengeri zooplanktonból nyert olaj

    Főzött és préselt tengeri zooplanktonból nyert olaj, amelyet centrifugálnak a víz eltávolítása céljából

    Nedvesség, ha > 1 %

    10.8.1.

    Puhatestűekből készült liszt

    Egész puhatestűek (beleértve a tintahalakat és a kéthéjúakat) vagy azok részeinek hőkezelése és szárítása útján nyert termék

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu, ha > 20 %

    Nedvesség, ha > 8 %

    10.9.1.

    Tintahalliszt

    Egész tintahalak vagy azok részeinek hőkezelése, préselése és szárítása útján nyert termék

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu, ha > 20 %

    Nedvesség, ha > 8 %

    10.10.1.

    Tengericsillagból készült liszt

    Az Asteroidae osztályba tartozó egész tengericsillagok vagy azok részeinek hőkezelése, préselése és szárítása útján nyert termék

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu, ha > 20 %

    Nedvesség, ha > 8 %

    10.11.1.

    Tengeri gerinctelenekből készült (1) liszt

    Tengeri gerinctelenek vagy azok részeinek hőkezelése, préselése és szárítása útján nyert termék

    Nyersfehérje

    Nyerszsír

    Nyershamu, ha > 20 %

    Nedvesség, ha > 8 %

    (1)   

    A nevet ki kell egészíteni az állatfaj megnevezésével.

    (2)   

    Ha a terméket tenyésztett halakból/rákfélékből nyerik, a nevet ki kell egészíteni az állatfaj megnevezésével.

    11.    Ásványi anyagok és azokból nyert termékek

    Az e fejezetben felsorolt, állati melléktermékeket tartalmazó takarmány-alapanyagoknak meg kell felelniük az 1069/2009/EK rendelet és a 142/2011/EU rendelet követelményeinek, és használatuk a 999/2001/EK rendelet alapján korlátozható.



    Szám

    Név (1)

    Leírás

    Kötelezően feltüntetendő információk

    11.1.1.

    Kalcium-karbonát (1) [mészkő]

    Kalcium-karbonát (CaCO3) -tartalmú anyagok, például mészkő darálásával vagy savas oldatokból való kicsapatással nyert termék.

    Legfeljebb 0,25 % propilénglikolt tartalmazhat. Legfeljebb 0,1 % darálási segédanyagot tartalmazhat

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.2.

    Tengeri állatok mésztartalmú héja

    Természetes eredetű, tengeri állatok héjából (például osztriga- vagy kagylóhéjból) nyert termék, darált vagy granulált

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.3.

    Kalcium- és magnézium-karbonát

    Kalcium-karbonát (CaCO3) és magnézium-karbonát (MgCO3) természetes elegye. Legfeljebb 0,1 % darálási segédanyagot tartalmazhat

    Kalcium

    Magnézium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.4.

    Mésztartalmú tengeri alga (maërl)

    Természetes eredetű, mésztartalmú tengeri algákból nyert termék, darált vagy granulált

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.5.

    Litotamnium

    Természetes eredetű, mésztartalmú tengeri algákból (Phymatolithon calcareum (Pall.)) nyert termék, darált vagy granulált

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.6.

    Kalcium-klorid

    Kalcium-klorid (CaCl2) és hidratált formái. Legfeljebb 0,2 % bárium-szulfátot tartalmazhat

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.7.

    Kalcium-hidroxid (2)

    Kalcium-hidroxid (Ca(OH)2).

    Legfeljebb 0,1 % darálási segédanyagot tartalmazhat

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.8.

    Kalcium-szulfát, vízmentes

    Vízmentes kalcium-szulfát (CaSO4), amelyet vízmentes kalcium-szulfát őrlésével vagy kalcium-szulfát-dihidrát dehidratálásával nyernek

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.9.

    Kalcium-szulfát-hemihidrát

    Kalcium-szulfát-hemihidrát (CaSO4 × ½ H2O), amelyet kalcium-szulfát-dihidrát részleges dehidratálásával nyernek

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.10.

    Kalcium-szulfát-dihidrát

    Kalcium-szulfát-dihidrát (CaSO4 × 2H2O), amelyet kalcium-szulfát-dihidrát őrlésével vagy kalcium-szulfát-hemihidrát hidratálásával nyernek

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.11.

    Szerves savak kalciumsói (3)

    Fogyasztásra alkalmas, legalább 4 szénatommal rendelkező szerves savak kalciumsói (4)

    Kalcium

    Szerves sav

    11.1.12.

    Kalcium-oxid

    Kalcium-oxid (CaO), amelyet természetes állapotban előforduló mészkő kalcinálásával nyernek. Legfeljebb 0,1 % darálási segédanyagot tartalmazhat

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.13.

    Kalcium-glükonát

    A glükonsav kalciumsója (általában Ca(C6H11O7)2-ban kifejezve) és hidratált formái

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.14.

    Kalcium-kelátok (5)

    Ca(x)1-3 x nH2O

    (x) = aminosavak anionja szójafehérje-hidrolizátumból vagy takarmány-adalékanyagként engedélyezett szintetikus aminosavakból. A kation kelációját az 1 500 daltont meghaladó molekulák legfeljebb 10 %-ával és a takarmány-alapanyag kelátszerkezetének kimutatására szolgáló megfelelő analitikai módszerrel kell igazolni.

    Legfeljebb 40 % kloridot tartalmazhat

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.15.

    Kalcium-szulfát/-karbonát

    A nátrium-karbonát előállítása során nyert termék

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.16.

    Kalcium-pidolát

    Kalcium-L-pidolát (C10H12CaN2O6). Legfeljebb 5 % glutaminsavat tartalmazhat

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.1.17.

    Kalcium-karbonát–magnézium-oxid

    Dolomit és hasonló, természetes kalciumot és magnéziumot tartalmazó anyagok hevítésével nyert termék. Legfeljebb 0,1 % darálási segédanyagot tartalmazhat

    Kalcium

    Magnézium

    11.1.18.

    Kalcium-nitrát kettős só

    5 Ca(NO3)2 x NH4NO3x10 H2O. Kalcium-karbonát kőzet és salétromsav kémiai szintéziséből származik

    Kalcium

    Nitrogén

    11.2.1.

    Magnézium-oxid

    Kalcinált magnézium-oxid (MgO), legalább 70 % MgO

    Magnézium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 15 %

    Vastartalom (Fe2O3), ha > 5 %

    11.2.2.

    Magnézium-szulfát-heptahidrát

    Magnézium-szulfát (MgSO4 × 7 H2O)

    Magnézium

    Kén

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 15 %

    11.2.3.

    Magnézium-szulfát-monohidrát

    Magnézium-szulfát (MgSO4 × H2O)

    Magnézium

    Kén

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 15 %

    11.2.4.

    Magnézium-szulfát, vízmentes

    Vízmentes magnézium-szulfát (MgSO4)

    Magnézium

    Kén

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.2.5.

    Magnézium-propionát

    Magnézium-propionát (C6H10MgO4)

    Magnézium

    11.2.6.

    Magnézium-klorid

    Magnézium-klorid (MgCl2) vagy oldat, amelyet tengervíz természetes sűrítésével nyernek ki a nátrium-klorid leülepedése után

    Magnézium

    Klór

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.2.7.

    Magnézium-karbonát

    Természetes magnézium-karbonát (MgCO3)

    Magnézium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.2.8.

    Magnézium-hidroxid

    Magnézium-hidroxid (Mg(OH)2)

    Magnézium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.2.9.

    Magnézium-kálium-szulfát

    Magnézium-kálium-szulfát (K2Mg(SO4)2 x nH2O, n= 4,6)

    Magnézium

    Kálium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.2.10.

    Szerves savak magnéziumsói (3)

    Fogyasztásra alkalmas, legalább 4 szénatommal rendelkező szerves savak magnéziumsói (4)

    Magnézium

    Szerves sav

    11.2.11.

    Magnézium-glükonát

    Glükonsav magnéziumsója (általábanMg(C6H11O7)2-ként kifejezve) és annak hidratált formái

    Magnézium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.2.12.

    Magnézium-kelátok (5)

    Képlet: Mg(x)1-3 x nH2O

    (x) = aminosavak anionja szójafehérje-hidrolizátumból vagy takarmány-adalékanyagként engedélyezett szintetikus aminosavakból.

    A kation kelációját az 1 500 daltont meghaladó molekulák legfeljebb 10 %-ával és a takarmány-alapanyag kelátszerkezetének kimutatására szolgáló megfelelő analitikai módszerrel kell igazolni.

    Legfeljebb 55 % kloridot és/vagy szulfátot tartalmazhat

    Magnézium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.2.13.

    Magnézium-pidolát

    Magnézium-L-pidolát (C10H12CaN2O6). Legfeljebb 5 % glutaminsavat tartalmazhat

    Magnézium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.3.1.

    Dikalcium-foszfát (6) (7) [kalcium-hidrogén-ortofoszfát]

    Csontból vagy szervetlen forrásokból nyert kalcium-monohidrogén-foszfát (CaHPO4 × nH2O, n = 0 vagy 2).

    Ca/P > 1,2.

    Legfeljebb 3 %, NaCl-ben kifejezett kloridot tartalmazhat.

    Kalcium

    Összes foszfor

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.3.2.

    Mono-dikalcium-foszfát

    Dikalcium-foszfátból és monokalcium-foszfátból álló termék (CaHPO4 × Ca(H2PO4)2 × nH2O, n = 0 vagy 1)

    0,8 < Ca/P < 1,3

    Összes foszfor

    Kalcium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.3.

    Monokalcium-foszfát; [kalcium-tetrahidrogén-diortofoszfát]

    Kalcium-biszdihidrogén-foszfát (Ca(H2PO4)2 × nH2O, n=0 vagy 1)

    Ca/P < 0,9

    Összes foszfor

    Kalcium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.4.

    Trikalcium-foszfát (7) [trikalcium-ortofoszfát]

    Trikalcium-foszfát csontból vagy szervetlen forrásokból (Ca3(PO4)2 × H2O) vagy hidroxilapatit (Ca5(PO4)3OH)

    Ca/P > 1,3

    Kalcium

    Összes foszfor

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.3.5.

    Kalcium-magnézium-foszfát

    Kalcium-magnézium-foszfát (Ca3Mg3(PO4)4).

    Kalcium

    Magnézium

    Összes foszfor

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.6.

    Fluortalanított foszfát

    Szervetlen forrásokból nyert, kalcinált és további hőkezelésnek alávetett termék

    Összes foszfor

    Kalcium

    Nátrium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.3.7.

    Dikalcium-pirofoszfát; [dikalcium-difoszfát]

    Dikalcium-pirofoszfát (Ca2P2O7) csontból vagy szervetlen forrásokból

    Összes foszfor

    Kalcium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.8.

    Magnézium-foszfát

    Egybázisos és/vagy kétbázisos és/vagy hárombázisos magnézium-foszfátból álló termék

    Összes foszfor

    Magnézium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.3.9.

    Nátrium-kalcium-magnézium-foszfát

    Nátrium-kalcium-magnézium-foszfátból álló termék

    Összes foszfor

    Magnézium

    Kalcium

    Nátrium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.10.

    Mononátrium-foszfát; [nátrium-dihidrogén-ortofoszfát]

    Mononátrium-foszfát.

    (NaH2PO4 × nH2O; n = 0, 1 vagy 2)

    Összes foszfor

    Nátrium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.11.

    Dinátrium-foszfát; [dinátrium-hidrogén-ortofoszfát]

    Dinátrium-foszfát (Na2HPO4 × nH2O; n = 0, 2, 7 vagy 12)

    Összes foszfor

    Nátrium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.12.

    Trinátrium-foszfát; [trinátrium-ortofoszfát]

    Trinátrium-foszfát (Na3PO4 × nH2O; n = 0, 1/2, 1, 6, 8 vagy 12)

    Összes foszfor

    Nátrium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.13.

    Nátrium-pirofoszfát; [tetranátrium-difoszfát]

    Nátrium-pirofoszfát (Na4P2O7× nH2O; n = 0 vagy 10)

    Összes foszfor

    Nátrium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.14.

    Monokálium-foszfát; [kálium-dihidrogén-ortofoszfát]

    Monokálium-foszfát (KH2PO4)

    Összes foszfor

    Kálium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.15.

    Dikálium-foszfát; [dikálium-hidrogén-ortofoszfát]

    Dikálium-foszfát (K2HPO4 × nH2O; n = 0, 3 vagy 6)

    Összes foszfor

    Kálium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.16.

    Kalcium-nátrium-foszfát

    Kalcium-nátrium-foszfát (CaNaPO4)

    Összes foszfor

    Kalcium

    Nátrium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.17.

    Monoammónium-foszfát; [ammónium-dihidrogén-ortofoszfát]

    Monoammónium-foszfát (NH4H2PO4)

    Összes nitrogén

    Összes foszfor

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.18.

    Diammónium-foszfát; [diammónium-hidrogén-ortofoszfát]

    Diammónium-foszfát ((NH4)2HPO4)

    Összes nitrogén

    Összes foszfor

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.19.

    Nátrium-tripolifoszfát; [pentanátrium-trifoszfát]

    Nátrium-tripolifoszfát (Na5P3O10 × nH2O; n = 0 vagy 6)

    Összes foszfor

    Nátrium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.20.

    Nátrium-magnézium-foszfát

    Nátrium-magnézium-foszfát (MgNaPO4)

    Összes foszfor

    Magnézium

    Nátrium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.21.

    Magnézium-hipofoszfit

    Magnézium-hipofoszfit (Mg(H2PO2)2 × 6H2O)

    Magnézium

    Összes foszfor

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.22.

    Enyvtelenített csontliszt

    Enyvtelenített, sterilizált és darált csontok, amelyekből a zsírt eltávolították

    Összes foszfor

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.3.23.

    Csonthamu

    Állati melléktermékek égetéséből, égéséből vagy elgázosításából származó ásványi maradékanyagok

    Összes foszfor

    Kalcium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.3.24.

    Kalcium-polifoszfát

    Kondenzált polifoszforsavak kalciumsóinak heterogén keverékei, amelyek általános képlete H(n+2)PnO(3n+1), ahol „n” legalább 2

    Összes foszfor

    Kalcium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.25.

    Kalcium-dihidrogén-difoszfát

    Monokalcium-dihidrogén-pirofoszfát (CaH2P2O7)

    Összes foszfor

    Kalcium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.26.

    Magnéziumsav-pirofoszfát

    Magnéziumsav-pirofoszfát (MgH2P2O7). Tisztított foszforsavból és tisztított magnézium-hidroxidból vagy magnézium-oxidból készül a víz elpárologtatásával és az ortofoszfát difoszfáttá történő kondenzációjával

    Összes foszfor

    Magnézium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.27.

    Dinátrium-dihidrogén-difoszfát

    Dinátrium-dihidrogén-difoszfát (Na2H2P2O7)

    Összes foszfor

    Nátrium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.28.

    Trinátrium-difoszfát

    Trinátrium-monohidrogén-difoszfát (vízmentes: Na3HP2O7; monohidrát: Na3HP2O7 × nH2O; n = 0, 1 vagy 9)

    Összes foszfor

    Nátrium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.29.

    Nátrium-polifoszfát; [nátrium-hexametafoszfát]

    Olyan lineáris kondenzált polifoszforsavak nátriumsóinak heterogén keveréke, amelyek általános képlete H(n + 2)PnO(3n + 1), ahol „n” legalább 2

    Összes foszfor

    Nátrium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.30.

    Trikálium-foszfát

    Trikálium-monofoszfát (K3PO4 × nH2O; n = 0, 1, 3, 7 vagy 9)

    Összes foszfor

    Kálium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.31.

    Tetrakálium-difoszfát

    Tetrakálium-pirofoszfát (K4P2O7 × nH2O; n = 0, 1 vagy 3)

    Összes foszfor

    Kálium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.32.

    Pentakálium-trifoszfát

    Pentakálium-tripolifoszfát (K5P3O10)

    Összes foszfor

    Kálium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.33.

    Kálium-polifoszfát

    Olyan lineáris kondenzált polifoszforsavak káliumsóinak heterogén keveréke, amelyek általános képlete H(n + 2)PnO(3n + 1), ahol „n” legalább 2

    Összes foszfor

    Kálium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.3.34.

    Kalcium-nátrium-polifoszfát

    Kalcium-nátrium-polifoszfát

    Összes foszfor

    Nátrium

    Kalcium

    2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 %

    11.4.1.

    Nátrium-klorid (1)

    Nátrium-klorid (NaCl) vagy (egy másik eljárás során telített vagy depletált) sóoldatból történő párologtató kristályosítással (vákuumsó) vagy tengervízből való párologtatással (tengeri só és napenergiával nyert só) vagy kősó őrlésével nyert termék

    Nátrium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.4.2.

    Nátrium-bikarbonát [nátrium-hidrogénkarbonát]

    Nátrium-bikarbonát (NaHCO3)

    Nátrium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.4.3.

    Nátrium-/ammónium-(bi)karbonát [nátrium-/ammónium-(hidrogén)karbonát]

    Nátrium-karbonát és nátrium-bikarbonát előállítása során nyert termék, amely ammónium-bikarbonát-nyomelemeket (maximum 5 % ammónium-bikarbonátot) tartalmaz

    Nátrium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.4.4.

    Nátrium-karbonát

    Nátrium-karbonát (Na2CO3)

    Nátrium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.4.5.

    Nátrium-szeszkvikarbonát [trinátrium-hidrogén-dikarbonát]

    Nátrium-szeszkvikarbonát (Na3H(CO3)2)

    Nátrium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.4.6.

    Nátrium-szulfát

    Nátrium-szulfát (Na2SO4)

    Legfeljebb 0,3 % metionint tartalmazhat

    Nátrium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.4.7.

    Szerves savak nátriumsói (3) (8)

    Fogyasztásra alkalmas, legalább 4 szénatommal rendelkező szerves savak nátriumsói (27)

    Nátrium

    Szerves sav

    11.4.8.

    Nátrium-glükonát

    A glükonsav nátriumsója, általában Na(C6H11O7)-ban kifejezve, és hidratált formái

    Nátrium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.5.1.

    Kálium-klorid

    Kálium-klorid (KCl) vagy kálium-klorid természetes forrásainak őrlésével nyert termék

    Kálium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.5.2.

    Kálium-szulfát

    Kálium-szulfát (K2SO4)

    Kálium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.5.3.

    Kálium-karbonát

    Kálium-karbonát (K2CO3)

    Kálium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.5.4.

    Kálium-bikarbonát [kálium-hidrogén-karbonát]

    Kálium-bikarbonát (KHCO3)

    Kálium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 %

    11.5.5.

    Szerves savak káliumsói (3) (9)

    Fogyasztásra alkalmas, legalább 4 szénatommal rendelkező szerves savak káliumsói (4)

    Kálium

    Szerves sav

    11.5.6.

    Kálium-pidolát

    Kálium-L-pidolát (C5H6KNO3). Legfeljebb 5 % glutaminsavat tartalmazhat

    Kálium

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 %

    11.6.1.

    Kénvirág

    Az ásvány természetes lelőhelyén kinyert por. A kéngyártásban alkalmazott olajfinomítás során nyert termék is lehet

    Kén

    11.7.1.

    Attapulgit

    Magnéziumot, alumíniumot, szilíciumot tartalmazó természetes ásvány

    Magnézium

    11.7.2.

    Kvarc

    Kvarcforrások őrlésével nyert, természetes formában előforduló ásvány.

    Legfeljebb 0,1 % darálási segédanyagot tartalmazhat

     

    11.7.3.

    Krisztobalit

    Kvarc újrakristályosításából nyert szilícium-dioxid (SiO2).

    Legfeljebb 0,1 % darálási segédanyagot tartalmazhat

     

    11.8.1.

    Ammónium-szulfát

    Kémiai szintézis útján nyert ammónium-szulfát ((NH4)2SO4). Vizes oldat formájában is kiszerelhető

    Nitrogén

    Kén

    11.8.3.

    Szerves savak ammóniumsói (3)

    Fogyasztásra alkalmas, legalább 4 szénatommal rendelkező szerves savak ammóniumsói (4)

    Nitrogén

    Szerves sav

    11.8.4.

    Ammónium-laktát (2)

    Ammónium-laktát (CH3CHOHCOONH4). A Lactobacillus delbrueckii ssp. bulgaricus, Lactococcus lactis ssp., Leuconostoc mesenteroides, Streptococcus thermophilus, Lactobacillus spp vagy Bifidobacterium spp. mikroorganizmussal történő fermentáció révén előállított ammonium-laktátot, valamint legalább 7 % nitrogént tartalmaz.

    Legfeljebb 2 % foszfort, 2 % káliumot, 0,7 % magnéziumot, 2 % nátriumot, 2 % szulfátot, 0,5 % kloridot, 5 % cukrot és 0,1 % szilikon habzásgátlót tartalmazhat

    Nitrogén

    Nyershamu

    Kálium, ha > 1,5 %

    Magnézium, ha > 1,5 %

    Nátrium, ha > 1,5 %

    11.8.5.

    Ammónium-acetát (2)

    Ammónium-acetát (CH3COONH4) vizes oldatban, amely legalább 55 % ammónium-acetátot tartalmaz

    Nitrogén

    11.9.1.

    Zúzakavics (madarak zúzógyomrába), [grit]

    Kavics formájában előforduló természetes ásványok összezúzása útján nyert termék

    Részecskeméret

    11.9.2.

    Cserépkő (madarak zúzógyomrába), [Redstone]

    Agyagégetésből származó termékek összezúzása és őrlése útján nyert termék

    Részecskeméret

    Nedvesség, ha > 2 %

    (1)   

    A forrás jellege is megadható a névben vagy a név helyébe léphet.

    (2)   

    2028. május 30-ig forgalomba hozható és felhasználható az (EU) 2022/1104 rendelet 3. cikkének megfelelően.

    (3)   

    A nevet módosítani kell vagy ki kell egészíteni adott esetben a zsírsav és/vagy a szerves sav megadásával.

    (4)   

    Ez nem zárja ki azt, hogy a szerves savak meghatározott sóit takarmány-adalékanyagként sorolják be.

    (5)   

    A nevet ki kell egészíteni a felhasznált aminosavval vagy aminosav-forrással.

    (6)   

    A név kiegészülhet az előállítási folyamat megnevezésével.

    (7)   

    A nevet adott esetben ki kell egészíteni a „csontból” szóval.

    (8)   

    A nátrium-citrátok 2028. május 30-ig forgalomba hozhatók és felhasználhatók az (EU) 2022/1104 rendelet 3. cikkének megfelelően.

    (9)   

    A kálium-citrátok 2028. május 30-ig forgalomba hozhatók és felhasználhatók az (EU) 2022/1104 rendelet 3. cikkének megfelelően.

    12.    Mikroorganizmusokkal végzett fermentálás útján előállított termékek és társtermékek

    Azok a takarmány-alapanyagok, amelyek száma „12.1.”-gyel kezdődik, egész mikroorganizmusokból vagy azok részeiből nyert fermentációs termékek. Azok a takarmány-alapanyagok, amelyek száma „12.2.”-vel kezdődik, elsősorban mikrobiális biomasszából álló fermentációs társtermékek, és azok, amelyek száma „12.3.”-mal kezdődik, egyéb fermentációs társtermékek.

    Azok a takarmány-alapanyagok, amelyek száma „12.1.”-gyel vagy „12.2.”-vel kezdődik, legfeljebb 0,3 % habzásgátló szert, 1,5 % szűrő-/derítőszert és 2,9 % propionsavat tartalmazhatnak. Azok a takarmány-alapanyagok, amelyek száma „12.3.”-mal kezdődik, legfeljebb 0,6 % habzásgátló szert, 0,5 % vízkövesedés-gátló szert és 0,2 % szulfitot tartalmazhatnak.

    A fermentáláshoz használt valamennyi mikroorganizmusnak (a csíraképes spórákat is beleértve) inaktiváltnak kell lennie, így a takarmány-alapanyagokban nem lehetnek jelen életképes mikroorganizmusok.

    Az e fejezetben felsorolt, géntechnológiával módosított szervezetekből előállított takarmány-alapanyagoknak meg kell felelniük a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet követelményeinek.



    Szám

    Név (1)

    Leírás

    Kötelezően feltüntetendő információk

    12.1.5.

    Élesztő, inaktivált [sörélesztő, adott esetben inaktivált]

    Saccharomyces bayanus, Saccharomyces cerevisiae, Saccharomyces pastorianus, Saccharomyces carlsbergensis, Kluyveromyces lactis, Kluyveromyces marxianus, Metschnikowia pulcherrima, Metschnikowia fructicola, Torulaspora delbrueckii, Cyberlindnera jadinii (1), Saccharomycodes ludwigii, Wickerhamomyces anomalus, Debaryomyces hansenii, Pichia guilliermondii, Yarrowia lypolitica vagy Brettanomyces ssp. felhasználásával főként növényi eredetű szénforrásból, növényi vagy vegyi eredetű nitrogénforrásból, vitaminokból és ásványi anyagokból álló táptalajonon/tápfolyadékban kinyert egész élesztő (2) és annak részei (3)

    Nedvesség, ha < 75 % vagy > 97 %

    Ha a nedvesség < 75 %:

    Nyersfehérje

    Propionsav, ha > 0,5 %

    12.1.9.

    Egysejtű fehérjék gombákból (4)

    Aspergillus oryzae, Paecilomyces varioti vagy Trichoderma viride főként növényi eredetű táptalajon (például melasz, cukorszirup, alkohol, lepárlási maradékok, gabonafélék és keményítőtartalmú termékeik, gyümölcslé, savó, tejsav, cukor, hidrolizált növényi rostok és fermentációs tápanyagok, például ammónia vagy ásványi sók) történő tenyésztésével nyert fermentációs termék

    Nyersfehérje

    Nyershamu

    Propionsav, ha > 0,5 %

    12.1.10.

    Bacillus subtilis felhasználásával előállított, fehérjében gazdag termék

    Bacillus subtilis főként növényi eredetű táptalajon (például melasz, cukorszirup, alkohol, lepárlási maradékok, gabonafélék és keményítőtartalmú termékeik, gyümölcslé, savó, tejsav, cukor, hidrolizált növényi rostok és fermentációs tápanyagok, például ammónia vagy ásványi sók) történő tenyésztésével nyert fermentációs termék

    Nyersfehérje

    Nyershamu

    Propionsav, ha > 0,5 %

    12.1.12.

    Élesztőtermékek

    Saccharomyces bayanus, Saccharomyces cerevisiae, Saccharomyces pastorianus, Saccharomyces carlsbergensis, Kluyveromyces lactis, Kluyveromyces marxianus, Metschnikowia pulcherrima, Metschnikowia fructicola, Torulaspora delbrueckii, Cyberlindnera jadinii (1), Saccharomycodes ludwigii, Wickerhamomyces anomalus, Debaryomyces hansenii, Pichia guilliermondii, Yarrowia lypolitica vagy Brettanomyces ssp. élesztősejtek krakkolásával és/vagy frakcionálásával, főként növényi eredetű szénforrásból, növényi vagy vegyi eredetű nitrogénforrásból, vitaminokból és ásványi anyagokból álló táptalajonon/tápfolyadékban kinyert bármely élesztő (32) és annak részei (2)

    Nedvesség, ha < 75 % vagy > 97 %

    12.1.13.

    Egysejtű fehérjék baktériumokból (4)

    Szénforrásként (Methylophilus methylotrophus-szal fermentált) metanolból vagy (Methylococcus capsulatus-szal, Alcaligenes acidovorans-szal, Aneurinibacillus danicus-szal [korábbi neve Bacillus brevis] és/vagy Bacillus firmus-szal fermentált) földgázból, növényi vagy vegyi eredetű nitrogénforrásból, vitaminokból és ásványi anyagokból álló táptalajonon/tápfolyadékban, baktériumokkal való fermentálással nyert fehérjetermékek

    Nyersfehérje

    Nyershamu

    12.1.14.

    Inaktivált baktériumok és azok részei (4)

    Bifidobacterium spp., Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus delbrueckii ssp. bulgaricus, Lacticaseibacillus casei, Limosilactobacillus fermentum (korábbi neve Lactobacillus fermentum), Lacticaseibacillus paracasei (korábbi neve Lactobacillus paracasei), Lactiplantibacillus plantarum (korábbi neve Lactobacillus plantarum), Limosilactobacillus reuteri (korábbi neve Lactobacillus reuteri), Lacticaseibacillus rhamnosus (korábbi neve Lactobacillus rhamnosus), Lactobacillus helveticus vagy Streptococcus thermophilesvagy más, takarmány-adalékanyagként engedélyezett baktériumfajokból származó egész baktériumok vagy azok részei (1) főként növényi eredetű szénforrásból, növényi vagy vegyi eredetű nitrogénforrásból, vitaminokból és ásványi anyagokból álló táptalajon/tápfolyadékban fermentálva

    Nyershamu

    12.2.8.

    Fehérjében gazdag bakteriális biomassza (4)

    Bacillus coagulans, Bacillus subtilis, Bacillus velezensis, Bacillus licheniformis, Bacillus smithii, Corynebacterium casei, Corynebacterium glutamicum, Corynebacterium melassecola, Ensifer adhaerens, Enterococcus faecium, Escherichia coli K12 vagy Lactobacillaceae fermentálásával, főként növényi eredetű szénforrásból, növényi vagy vegyi eredetű nitrogénforrásból, vitaminokból és ásványi anyagokból álló táptalajonon/tápfolyadékban nyert aminosavak, vitaminok, szerves savak, enzimek és/vagy sóik előállításából nyert, fehérjében gazdag társtermékek. A termék lehet hidrolizált

    Nyersfehérje

    Nyershamu

    12.2.9.

    Fungális biomassza (4)

    Ashbya gossypii, Aspergillus niger, Aspergillus tubingensis, Aspergillus sojae, Neurospora intermedia, Neurospora tetrasperma, Trichoderma viride, Trichoderma longibrachiatum vagy Trichoderma reesei fermentálásával, főként növényi eredetű szénforrásból, növényi vagy vegyi eredetű nitrogénforrásból, vitaminokból és ásványi anyagokból álló táptalajonon/tápfolyadékban nyert termékek – például enzimek, vitaminok és/vagy szerves savak – előállításából nyert, fehérjében gazdag társtermékek

    Nyersfehérje

    Nyershamu

    12.3.1.

    Vinasz [kondenzált melasz, oldható]

    Must/cefre ipari feldolgozásából származó társtermékek, amelyeket mikrobiális fermentációs eljárások – például alkohol-, szervessav- és élesztő-előállítás – során nyernek. A fermentálásból származó must/cefre leválasztása után nyert folyékony/pépes frakciókból állnak. A fermentáláshoz használt mikroorganizmusok elhalt sejtjeit és/vagy azok részeit (1) is tartalmazhatják

    Nyersfehérje

    Táptalaj és az előállítási folyamat megnevezése adott esetben

    12.3.2.

    Aminosavak (sóinak) előállításból származó társtermékek (4)

    Escherichia coli K12, Corynebacterium casei, Corynebacterium glutamicum vagy Corynebacterium melassecola fermentálásával, főként növényi eredetű szénforrásból, növényi vagy vegyi eredetű nitrogénforrásból, vitaminokból és ásványi anyagokból álló táptalajonon/tápfolyadékban nyert aminosavak és sóik előállításából származó társtermékek

    Nyersfehérje

    Nyershamu

    12.3.3.

    Enzim-előállításból származó társtermékek (4)

    Aspergillus niger, Aspergillus tubingensis, Aspergillus oryzae, Aspergillus sojae, Neurospora intermedia, Trichoderma longibrachiatum, Trichoderma viride vagy Trichoderma reesei fermentálásával, elsősorban növényi eredetű szénforrásból, növényi vagy vegyi eredetű nitrogénforrásból, vitaminokból és ásványi anyagokból álló táptalajonon/tápfolyadékban nyert enzimek előállításából származó társtermékek

    Nyersfehérje

    Nyershamu

    12.3.4.

    Polihidroxibutirátban gazdag baktériumtartalmú termék

    Cupriavidus necator-ral való fermentálással előállított 3-hidroxibutirátot és 3-hidroxivalerátot, valamint az előállító baktériumokból és a fermentációs léből visszamaradó, nem életképes baktérium-fehérjelisztet tartalmazó termék

    Butirát

    12.3.5.

    Ammónium-laktátban gazdag baktériumtartalmú termék (4)

    Lactobacillus delbrueckii ssp. bulgaricus és más Lactobacillaceae, Lactococcus lactis, Leuconostoc mesenteroides, Streptococcus thermophiles vagy Bifidobacterium spp., felhasználásával történő fermentálásból nyert, ammónium-laktátban (CH3CHOHCOONH4) gazdag termék, amely legalább 5,6 % nitrogént tartalmaz

    Nitrogén

    Nyershamu

    Kálium, ha > 1,5 %

    Magnézium, ha > 1,5 %

    Nátrium, ha > 1,5 %

    12.3.6.

    Glükono-delta-lakton előállításából nyert, glükonsavban gazdag társtermék (4)

    Gluconobacter oxydans vagy Aspergillus niger fermentálásával nyert, élelmiszer-minőségű glükono-delta-lakton kristályosításából származó folyékony társtermék. Legalább 50 % glükonsavat tartalmaz

    Glükonsav

    (1)   

    Az n-alkánokon történő tenyésztés tilos (a módosított 767/2009/EK rendelet III. melléklete).

    (2)   

    Az élesztőtörzsek használt neve eltérhet a tudományos osztályozástól. Ezért a felsorolt élesztőtörzsek esetében szinonimák is használhatók.

    (3)   

    A részek a mikroorganizmusok bármely oldható és nem oldható frakcióját jelentik, beleértve a sejthártyából vagy a sejt belsejéből származó részeket is.

    (4)   

    A mikroorganizmus(ok) fajait a takarmány-alapanyag nevével kell megadni, és az „inaktivált” kifejezést is fel lehet tüntetni (azaz „a jegyzékben szereplő név” + „a faj neve”; például i. „A Methylococcus capsulatus-ból származó egysejtű fehérjék”, ii. „Inaktivált Lactobacillus acidophilus”).

    13.    Egyebek

    Az e fejezetben felsorolt, állati mellékterméket tartalmazó takarmány-alapanyagoknak meg kell felelniük az 1069/2009/EK rendelet és a 142/2011/EU rendelet követelményeinek, és használatuk a 999/2001/EK rendelet alapján korlátozható.



    Szám

    Név (1)

    Leírás

    Kötelezően feltüntetendő információk

    13.1.1.

    Sütő- és tésztaipari termékek

    Kenyér-, keksz-, ostya- vagy tésztagyártás során, illetve a gyártásból nyert termékek

    Keményítő

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nyerszsír, ha > 5 %

    13.1.2.

    Süteménygyártásból származó termékek

    Cukrászsütemény- és süteménygyártás során, illetve a gyártásból nyert termékek

    Keményítő

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nyerszsír, ha > 5 %

    13.1.3.

    Müzligabona-gyártásból származó termékek

    Olyan anyagok vagy termékek, amelyeket feldolgozott, részlegesen feldolgozott vagy feldolgozatlan formában emberi fogyasztásra szánnak vagy amelyeknél észszerűen feltételezhető az emberi fogyasztás

    Nyersfehérje, ha > 10 %

    Nyersrost

    Nyersolajok/-zsírok, ha > 10 %

    Keményítő, ha > 30 %

    Összes cukor, szacharózban számítva, ha > 10 %

    13.1.4.

    Édesipari termékek

    Édességek (beleértve a csokoládékészítményeket) gyártása során, illetve a gyártásból nyert termékek

    Keményítő

    Nyerszsír, ha > 5 %

    Összes cukor, szacharózban számítva

    13.1.5.

    Fagylaltipari termékek

    Fagylaltgyártás során nyert termékek

    Keményítő

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nyerszsír

    13.1.6.

    Friss gyümölcs és zöldség feldolgozásából származó termékek és társtermékek (17)

    Friss gyümölcs és zöldség (beleértve a héjat, az egész gyümölcs-/zöldségdarabokat és ezek keverékeit) feldolgozása során nyert termékek. Lehetnek fagyasztottak

    Keményítő

    Nyersrost

    Nyerszsír, ha > 5 %

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 %

    13.1.7.

    Növények feldolgozásából származó termékek (17)

    Egész növények (15) vagy azok részeinek fagyasztásából vagy szárításából nyert termékek

    Nyersrost

    13.1.8.

    Fűszerek és ételízesítők feldolgozásából származó termékek (17)

    Fűszerek és ételízesítők vagy azok részeinek fagyasztásából vagy szárításából nyert termékek

    Nyersfehérje, ha > 10 %

    Nyersrost

    Nyersolajok/-zsírok, ha > 10 %

    Keményítő, ha > 30 %

    Összes cukor, szacharózban számítva, ha > 10 %

    13.1.9.

    Fűszernövények feldolgozásából származó termékek (17)

    Fűszernövények vagy azok részeinek aprításából, darálásából, fagyasztásából vagy szárításából nyert termékek

    Nyersrost

    13.1.10.

    Burgonyafeldolgozásból származó termékek

    Burgonya feldolgozása során nyert termékek. Lehetnek fagyasztottak

    Keményítő

    Nyersrost

    Nyerszsír, ha > 5 %

    Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 %

    13.1.11.

    Mártások gyártásából származó termékek és társtermékek

    Mártás-előállításból nyert anyagok, amelyeket feldolgozott, részlegesen feldolgozott vagy feldolgozatlan formában emberi fogyasztásra szánnak vagy amelyeknél észszerűen feltételezhető az emberi fogyasztás

    Nyerszsír

    13.1.12.

    Sós sütemények gyártásából származó termékek és társtermékek

    Sós sütemények gyártásából származó termékek és társtermékek, amelyeket sós sütemények – burgonyaszirom, burgonya- és/vagy gabonaalapú (közvetlenül extrudált, tésztaalapú és pelletált) falatkák („snacks”) és diót tartalmazó sós termékek – gyártása során vagy a gyártásból nyernek

    Nyerszsír

    13.1.13.

    Fogyasztásra kész élelmiszerek gyártásából származó termékek

    Fogyasztásra kész élelmiszerek gyártása során nyert termékek (1)

    Nyerszsír, ha > 5 %

    13.1.14.

    Alkoholgyártásból származó növényi társtermékek

    Növényekből (beleértve a bogyós gyümölcsöket és a magokat, például az ánizsmagokat) származó szilárd termékek, amelyeket e növények alkoholos oldatban való mállasztása után vagy alkoholos párologtatás/desztillálás vagy mindkettő után nyernek ki az alkoholgyártáshoz szükséges ízesítők előállítása során. E termékeket desztillálni kell az alkoholos maradékanyagok eltávolítása céljából

    Nyersfehérje, ha > 10 %

    Nyersrost

    Nyersolajok/-zsírok, ha > 10 %

    13.1.15.

    Takarmánysör

    Sörgyártásból származó termék, amely nem értékesíthető emberi fogyasztásra

    Alkoholtartalom

    Nedvesség, ha < 75 %

    13.1.16.

    Édesített ital

    Az üdítőital-ipar termékei, amelyeket édesített üdítőitalok gyártása során vagy csomagolatlan, nem értékesíthető édesített üdítőitalokból állítanak elő

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nedvesség, ha > 30 %

    13.1.17.

    Gyümölcsszirup

    A gyümölcsszirupipar emberi fogyasztásra szánt gyümölcsszirup gyártása során nyert termékei

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nedvesség, ha > 30 %

    13.1.18.

    Édesített szirup

    Az édesített szirup gyártásával foglalkozó ipar termékei, amelyeket szirup gyártása során vagy csomagolatlan, nem értékesíthető szirupból állítanak elő

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nedvesség, ha > 30 %

    13.1.19.

    Élelmiszergyártó üzemből származó használt növényi olajok

    Élelmiszer-vállalkozók által a 852/2004/EK rendeletnek megfelelően, főzési célra használt növényi olajok, amelyek nem kerültek kapcsolatba hússal, állati zsírral, halakkal vagy vízi állatokkal

    Nedvesség, ha > 1 %

    13.2.1.

    Karamellizált cukor

    Bármilyen cukor ellenőrzött hőkezelése során nyert termék

    Összes cukor, szacharózban számítva

    13.2.2.

    Dextróz

    Keményítőhidrolízis után nyert termék, amely tisztított, kristályosított glükózból áll, kristályvízzel vagy anélkül

     

    13.2.3.

    Fruktóz

    Tisztított kristálypor formájában előforduló fruktóz. Glükózszirupban lévő glükózból nyerik glükóz-izomeráz felhasználásával és szacharóz-inverzióval

     

    13.2.4.

    Glükózszirup

    A glükózszirup étkezési szacharidok tisztított és koncentrált vizes oldata, amelyet keményítő hidrolízise útján nyernek

    Nedvesség, ha > 30 %

    13.2.5.

    Glükózmelasz

    Glükózszirup finomítása során nyert termék

    Összes cukor, szacharózban számítva

    13.2.6.

    Xilóz

    Fából kivont cukor

     

    13.2.7.

    Laktulóz

    Félszintetikus diszacharid (4-O-D-galaktopiranozil-D-fruktóz), amelyet a glükóz fruktózzá történő izomerizálása során laktózból nyernek. Jelen van hőkezelt tejben és tejtermékekben

     

    13.2.8.

    Glükozamin (kitozamin) (2)

    Aminocukor (monoszacharid), amely a kitozán és a kitin poliszacharidok struktúrájának részét képezi. Rákfélék és más ízeltlábúak külső vázának hidrolízisével vagy gabona, például kukorica vagy búza fermentálásával készül

    Nátrium vagy kálium, az adott esetnek megfelelően

    13.2.9.

    Xilo-oligoszacharid

    β1–4 kötésekkel kapcsolódó xilózmolekulákból álló láncok, amelyek polimerizációs foka 2-től 10-ig terjed, és amelyeket különféle, hemicellulózban gazdag nyersanyagok enzimatikus hidrolízisével állítanak elő

    Nedvesség, ha > 5 %

    13.2.10.

    Glüko-oligoszacharid

    Glükózpolimerek, glükóz, szacharóz és maltóz fermentálásával vagy hidrolízisével és/vagy fizikai hőkezelésével nyert termék

    Nedvesség, ha > 28 %

    13.2.11.

    Frukto-oligoszacharidok

    Cukorrépából vagy cukornádból származó cukorból enzimatikus eljárással vagy friss legelőfű fizikai kezelésével nyert termék

    Nedvesség, ha > 28 %

    13.2.12.

    Trehalóz

    Nem redukáló diszacharid, amely két, α-1,1-glikozidkötéssel összekapcsolódó glükóz-molekularészből áll. Cseppfolyósított keményítőből vagy szacharózból állítják elő, többlépcsős enzimatikus folyamat útján

    Trehalóz, ha < 98,0 % (szárazanyagra vonatkoztatva)

    Nedvesség, ha > 11,0 %

    13.3.1.

    Keményítő (3)

    Keményítő

    Keményítő

    13.3.2.

    Keményítő (3) , előzselatinizált

    Hőkezeléssel expandált keményítőből álló termék

    Keményítő

    13.3.3.

    Keményítő (3) , keverék

    Természetes és/vagy módosított élelmiszer-keményítőből álló termék, amelyet különböző botanikai forrásokból nyernek

    Keményítő

    13.3.4.

    Keményítő (3) – hidrolizátum-pogácsa

    Keményítőhidrolízisből folyadékszűréssel nyert termék, amely a következőkből áll: fehérje, keményítő, poliszacharidok, zsír, olaj és szűrési segédanyag (például kovaföld, farost)

    Nedvesség, ha < 25 % vagy > 45 %

    Ha a nedvesség < 25 %:

    — Nyerszsír

    — Nyersfehérje

    13.3.5.

    Dextrin

    A dextrin részleges savas hidrolízisnek alávetett keményítő

     

    13.3.6.

    Maltodextrin

    A maltodextrin részlegesen hidrolizált keményítő

     

    13.4.1.

    Polidextróz

    D-glükóz termikus polimerizációjával előállított, véletlenszerűen összekapcsolt glükóz polimere

     

    13.5.1.

    Poliolok (4)

    Hidrogénezés vagy fermentálás útján nyert termék, amely redukált mono-, di- vagy oligoszacharidokból vagy poliszacharidokból áll

     

    13.5.2.

    Izomalt

    Cukoralkohol, amelyet szacharózból nyernek enzimatikus átalakítás és hidrogénezés útján

     

    13.5.3.

    Mannit (25)

    Hidrogénezés vagy fermentálás útján nyert termék, amely redukált glükózból és/vagy fruktózból áll

     

    13.5.4.

    Xilit (25)

    Xilóz hidrogénezésével és fermentálásával nyert termék

     

    13.5.5.

    Szorbit (25)

    Glükóz hidrogénezésével nyert termék

     

    13.6.1.

    Kémiai finomításból nyert olajsavak (5)

    Növényi vagy állati eredetű olajok és zsírok lúg segítségével történő savtalanítása, majd savanyítás és a vizes fázis elválasztása során nyert termék, amely szabad zsírsavakat, olajokat vagy zsírokat, valamint magok, gyümölcsök vagy állati szövetek természetes összetevőit, mint például mono- és diglicerideket, nyers lecitint és rostokat tartalmaz

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 1 %

    13.6.2.

    Glicerinnel észterezett zsírsavak (26)

    Zsírsavak glicerinnel történő észterezésével nyert gliceridek. A termék legfeljebb 50 ppm hidrogénezésből származó nikkelt tartalmazhat

    Nedvesség, ha > 1 %

    Nyerszsír

    Nikkel, ha > 20 ppm

    13.6.3.

    Zsírsavak mono-, di- és trigliceridjei (26)

    Glicerin mono-, di- és triésztereinek és zsírsavaknak a reakcióelegyét tartalmazó termék.

    Kis mennyiségben szabad zsírsavakat és legfeljebb 7 % glicerint is tartalmazhat.

    Legfeljebb 50 ppm hidrogénezésből származó nikkelt tartalmazhat

    Nyerszsír

    Nikkel, ha > 20 ppm

    13.6.4.

    Zsírsavak sói (26)

    Legalább négy szénatommal rendelkező zsírsavak kalcium-, magnézium-, nátrium- vagy kálium-hidroxidokkal, -oxidokkal vagy -sókkal való reakciója során nyert termék.

    Legfeljebb 50 ppm hidrogénezésből származó nikkelt tartalmazhat

    Nyerszsír (hidrolízis után)

    Nedvesség

    Ca vagy Na vagy K vagy Mg (értelemszerűen)

    Nikkel, ha > 20 ppm

    13.6.5.

    Fizikai finomításból nyert zsírsav-desztillátumok (3)

    Növényi vagy állati eredetű olajok és zsírok desztillálás útján történő savtalanítása során nyert termék; a termék szabad zsírsavakat, olajokat vagy zsírokat, valamint magok, gyümölcsök vagy állati szövetek természetes összetevőit, például mono- és diglicerideket, szterineket és tokoferolokat tartalmazhat

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 1 %

    13.6.6.

    Nyers zsírsavak (3) (6)

    Szerves anyag fermentálásából, olaj enzimatikus interészterezéséből vagy olaj/zsír hasításából nyert termék. Meghatározása szerint nyers alifás, lineáris, telített és telítetlen C4–C24 monokarboxil-zsírsavakból áll. Legfeljebb 50 ppm hidrogénezésből származó nikkelt tartalmazhat

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 1 %

    Nikkel, ha > 20 ppm

    13.6.7.

    Tiszta desztillált zsírsavak (3) (4)

    Szerves anyag fermentálásából, olaj enzimatikus interészterezéséből vagy olaj/zsír hasításából nyers zsírsavak desztillációjával és esetleg azt követően hidrogénezéssel nyert termék. Meghatározása szerint tiszta desztillált alifás, lineáris, telített és telítetlen C4–C24 monokarboxil-zsírsavakból áll.

    Legfeljebb 50 ppm hidrogénezésből származó nikkelt tartalmazhat

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 1 %

    Nikkel, ha > 20 ppm

    13.6.8.

    Semlegesítési iszap (3)

    Növényi eredetű olajok és zsírok kalcium-, magnézium-, nátrium- vagy kálium-hidroxid vizes oldata segítségével történő savtalanítása során nyert termék, amely zsírsavak sóit, olajokat vagy zsírokat, valamint magok, gyümölcsök vagy állati szövetek természetes összetevőit, például mono- és diglicerideket, nyers lecitint és rostokat tartalmaz

    Nedvességtartalom, ha < 40 és > 50 %

    Ca vagy Na vagy K vagy Mg (értelemszerűen)

    13.6.9.

    Szerves savakkal észterezett zsírsavak mono- és digliceridjei (26)

    Szerves savakkal észterezett, legalább négy szénatomot tartalmazó zsírsavak mono- és digliceridjei

    Nyerszsír

    13.6.10.

    Zsírsavak szacharóz-észterei (26)

    Szacharóz és zsírsavak észterei

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nyerszsír

    13.6.11.

    Zsírsavak cukor-gliceridjei (26)

    Szacharóz észtereinek és zsírsavak mono- és digliceridjeinek keveréke

    Összes cukor, szacharózban számítva

    Nyerszsír

    13.6.12.

    Palmitoil-glükózamin

    Számos növény, különösen a legtöbb hüvelyes növény gyökerében jelen lévő szerves lipidvegyület. A Palmitoil-glükózamint (C22H43NO6) D-glükózamin palmitinsavval való acilálásával állítják elő. Legfeljebb 0,5 % acetont tartalmazhat

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 2 %

    13.6.13.

    Zsírsavak laktilátjainak sói

    Zsírsavak nem glicerides észtere. A termék tejsavval észterezett zsírsavak kalcium-, magnézium-, nátrium- vagy káliumsója lehet. A szabad zsírsavak és a tejsav sóit is tartalmazhatja

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 1 %

    Nikkel, ha > 20 ppm

    Ca vagy Na vagy K vagy Mg (értelemszerűen)

    13.6.14.

    Palmitoil-etanolamid

    A szójalecitinben, a tojásban és egyéb takarmányforrásokban jelen lévő szerves lipidvegyület. A Palmitoil-etanolamidot (C18H37NO2) a palmitinsav etanolaminnal való reakciójából szintézis útján állítják elő

    Nyerszsír

    Nedvesség, ha > 2 %

    13.8.1.

    Glicerin, nyers

    [glicerin, nyers]

    Az alábbiak során nyert társtermék:

    — az olaj/zsír hasításának olajkémiai eljárása zsírsavak és vizes glicerinoldat nyerése céljából, amit vagy a vizes glicerinoldatnak nyers glicerin nyerése érdekében végzett sűrítése követ, vagy a természetes olajoknak/zsíroknak zsírsav-metilészterek és vizes glicerinoldat nyerése érdekében végzett transzészterezése (legfeljebb 0,5 % metanoltartalommal), amit a vizes glicerinoldatnak nyers glicerin nyerése érdekében végzett sűrítése követ,

    — biodízel-előállítás (zsírsavak metil- vagy etilészterei) nem meghatározott növényi és állati eredetű olajok és zsírok transz-észterezésével. A glicerinben maradhatnak ásványi és szerves sók (legfeljebb 7,5 %). Legfeljebb 0,5 % metanolt és legfeljebb 4 %, zsírsav-metil-észterekből, zsírsav-etil-észterekből, szabad zsírsavakból és gliceridekből álló nem glicerines szerves anyagot (Matter Organic Non Glycerol, MONG) tartalmazhat;

    — növényi vagy állati eredetű olajok/zsírok rendes esetben lúggal vagy alkáliföldfémekkel történő elszappanosítása szappan nyerése céljából.

    Legfeljebb 50 ppm hidrogénezésből származó nikkelt tartalmazhat

    Glicerin

    Kálium, ha > 1,5 %

    Nátrium, ha > 1,5 %

    Nikkel, ha > 20 ppm

    13.8.2.

    Glicerin

    [glicerin]

    Az alábbiak során nyert termék:

    — olajkémiai eljárás, amely vagy a) olaj/zsír hasítása révén megy végbe, amit a vizes glicerinoldat sűrítése és desztillációval (lásd B. rész, eljárások glosszáriuma, 20. bejegyzés) vagy ioncserés eljárással történő finomítás követ; vagy b) természetes olajok/zsírok transzészterezése zsírsav-metil-észterek és nyers vizes glicerinoldat nyerése céljából, amit a vizes glicerinoldatnak nyers glicerin nyerése érdekében történő sűrítése és desztillációval vagy ioncserés eljárással történő finomítás követ,

    — biodízel-előállítás (zsírsavak metil- vagy etil-észterei) nem meghatározott növényi és állati eredetű olajok és zsírok transzészterezésével, amit a glicerin finomítása követ. Minimális glicerintartalom: a szárazanyag 99 %-a,

    — növényi vagy állati eredetű olajok/zsírok rendes esetben lúggal vagy alkáliföldfémekkel történő elszappanosítása szappan nyerése céljából, amit a nyers glicerin finomítása és desztillálás követ.

    — Legfeljebb 50 ppm hidrogénezésből származó nikkelt tartalmazhat

    Glicerin, ha < 99 % a szárazanyagban.

    Nátrium, ha > 0,1 %

    Kálium, ha > 0,1 %

    Nikkel, ha > 20 ppm

    13.9.1.

    Metil-szulfonil-metán

    Szerves kénvegyület ((CH3)2SO2), amelyet kémiai szintézis útján nyernek, és amely azonos a növényekben természetes formában előforduló forrással

    Kén

    13.10.1.

    Tőzeg

    Anaerob és oligotróf környezetben növények (főleg tőzegmoha) természetes bomlásából keletkező termék

    Nyersrost

    13.10.2.

    Leonardit

    Természetesen előforduló, fenol-hidrokarbont tartalmazó ásványi komplex, más néven humát, amely szerves anyagok több millió éven keresztül tartó bomlásából ered

    Nyersrost

    13.11.1.

    Propilénglikol; [1,2-propándiol]; [propán-1,2-diol]

    Szerves vegyület (egy diol vagy kétértékű alkohol), képlete: C3H8O2. Viszkózus folyadék, enyhén édes ízű, higroszkópos, és vízzel, acetonnal és kloroformmal keverhető. Legfeljebb 0,3 % dipropilénglikolt tartalmazhat

     

    13.11.2.

    A propilénglikol és zsírsavak monoészterei (26)

    A propilénglikol és zsírsavak monoészterei önállóan vagy diészterekkel keverve

    Propilénglikol

    Nyerszsír

    13.12.1.

    Hialuronsav (36)

    Egy aminocukorból (N-acetil-D-glükozamin) és D-glükuronsavból álló ismétlődő egységekből felépülő glükozamin-glükán (poliszacharid); bőrben, ízületi nedvben és köldökzsinórban lelhető fel, és többek között állati szövetekből vagy bakteriális fermentációval állítják elő

    Nátrium vagy kálium, az adott esetnek megfelelően

    13.12.2.

    Kondroitin-szulfát (36)

    Inakból, csontokból és egyéb, porcot és puha kötőszöveteket tartalmazó állati szövetekből való extrahálás útján vagy mikrobiális fermentációból izolált kondroitin szulfatálásával nyert termék

    Nátrium

    (1)   

    Az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK bizottsági rendelet (HL L 338., 2005.12.22., 1. o.) 2. cikkének g) pontjában meghatározottak szerint.

    (2)   

    A nevet az adott esetnek megfelelően ki kell egészíteni az „állati szövetekből” vagy a „fermentálásból” szavakkal.

    (3)   

    A nevet ki kell egészíteni a botanikai eredet feltüntetésével.

    (4)   

    A mannit, a szorbit és a xilit kivételével.

    (5)   

    A nevet ki kell egészíteni a botanikai vagy állati eredet feltüntetésével.

    (6)   

    A takarmány-alapanyagok nevét az adott esetnek megfelelően ki kell egészíteni a „hasításból”, a „fermentálásból” vagy az „enzimatikus transzészterezésből” szavakkal.



    ( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (HL L 268., 2003.10.18., 1. o.).

    ( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

    ( 3 ) A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állategészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

    ( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).

    ( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról (HL L 35., 2005.2.8., 1. o.).

    ( 6 ) Az észszerűen elérhető legalacsonyabb szint (As Low As Reasonably Achievable) elve.

    ( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról – A Tanács állásfoglalása (HL L 140., 2002.5.30., 10. o.).

    ( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

    ( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról (HL L 268., 2003.10.18., 29. o.).

    ( 10 ) E bekezdés vegyi szennyeződésekre és technológiai segédanyagokra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a takarmány-alapanyagoknak a 767/2009/EK rendelet 24. cikkének (6) bekezdésében említett nyilvántartásában szereplő takarmány-alapanyagokra.

    ( 11 ) E kötelezettségtől eltérve a „szárítás” eljárás esetében a közhasználatú név/minősítés megadása opcionális.

    Top