ECO/606

Héa a digitális korban

VÉLEMÉNY

„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció

Javaslat tanácsi irányelvre a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról

[COM(2022) 701 final – 2022/0407 (CNS)]

Javaslat tanácsi rendeletre a 904/2010/EU rendeletnek a digitális korban szükséges, héával kapcsolatos közigazgatási együttműködési rendszer tekintetében történő módosításáról

[COM(2022) 703 final – 2022/0409 (CNS)]

Előadó: Philip VON BROCKDORFF

Társelőadó: Krister ANDERSSON

1.Összefoglalás és ajánlások

1.1Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy aktualizálja a 30 éves héaszabályokat annak érdekében, hogy az egységes piac a széttagoltság csökkentése mellett jobban működjön, és megfeleljen a digitális kornak.

1.2Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat fő célkitűzése egy olyan héarendszer kell hogy legyen, amely jobban igazodik a digitális gazdaság jelenlegi fejlődéséhez, javítva az egységes piac működését. Emellett a javaslatnak hatékony és időben történő adóbeszedést kell biztosítania, csökkentve a héacsalást és következésképpen a héabevétel-kiesést.

1.3Az egységes piac előnyeinek teljes körű kihasználása érdekében a vállalkozásoknak Unió-szerte egységesen kell alkalmazniuk a héaszabályokat. Ezt csak uniós szintű fellépéssel lehet biztosítani, megelőzve a bürokráciát, az eltéréseket és az alkalmazandó héaszabályok hiányosságait. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy folytassa a végrehajtással kapcsolatos munkát, és az egységesség biztosítása érdekében hangsúlyozza a magyarázó megjegyzések vagy hasonló iránymutatások fontosságát.

1.4Az EGSZB üdvözli, hogy a digitális platformokra és a héa beszedésében játszott szerepükre vonatkozóan javasolt szabályok összhangban vannak az Európai Bizottság digitális gazdasággal kapcsolatos korábbi kezdeményezéseivel.

1.5Az EGSZB nagyra értékeli, hogy a belföldi fordított adózási mechanizmus mind a termékértékesítésre, mind a szolgáltatásnyújtásra alkalmazandó lesz. Az EGSZB rámutat arra, hogy a jelenlegi rendszer eltérően kezeli az árukat és a szolgáltatásokat a Közösségen belüli kereskedelemben. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság átfogó javaslatában nem ragadta meg az alkalmat arra, hogy összehangolja az áruk és a szolgáltatások héa szempontjából történő megítélését. Ez csökkentette volna a vállalkozásokra, különösen a kkv-kra nehezedő adminisztratív terheket.

1.6Az EGSZB úgy véli, hogy a Közösségen belüli termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások két napon belüli bejelentésére javasolt határidő észszerűtlenül rövidnek tűnik. Az EGSZB attól tart, hogy az elektronikus számlákra és a jelentéstételre vonatkozó kétnapos határidő akadályozná a Közösségen belüli kereskedelmet, annál is inkább, mivel számos kkv számára már a jelenlegi szabályozási kereten belüli sokkal hosszabb határidő is problémát jelent.

1.7Az Európai Bizottság a javaslatában felveti, hogy szüntessék meg az összesítő számlák kiállításának lehetőségét. Az EGSZB úgy véli, hogy az összefoglaló számlákat nem szabad megszüntetni, mivel ez számos ágazatban problémákat okozna. A belföldi ügyletek esetében mindig lehetővé kell tenni az összesítő számla használatát. Az EGSZB megjegyzi, hogy a Közösségen belüli ügyletek esetében szintén szóba jöhetne az összesítő számlák használatának – például hétnapos – korlátozása.

1.8Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy folytassa az arra irányuló munkát, hogy a héalevonásokat a lehető leghamarabb beépítsék az egyablakos ügyintézési rendszerbe (OSS), valamint hogy a héa-visszatérítésre időben sor kerüljön.

1.9Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az átfogó héacsomag intézkedéseinek jelentős végrehajtási költségei magasabb fogyasztói árakat eredményezhetnek.

1.10Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a héacsalás Unión belüli dimenziója uniós beavatkozást igényel, összhangban a szubszidiaritás elvének megfelelő alkalmazásával.

1.11Az EGSZB rámutat arra, hogy az adóhatóságok által gyűjtött és kicserélt adatok személyes adatokat és érzékeny üzleti adatokat is magukban foglalhatnak. Az ilyen adatokat a fogyasztók és a vállalkozások integritásának megőrzése érdekében a lehető legnagyobb gondossággal kell védeni és kezelni.

2.Bevezetés és háttér

2.12022. december 8-án az Európai Bizottság intézkedéscsomagot tett közzé 1 az uniós hozzáadottérték-adó (héa) korszerűsítésére azzal a kettős céllal, hogy a héarendszert a digitális kornak megfelelően korszerűsítse és ellenállóbbá tegye a csalásokkal szemben, ezáltal csökkentve a jelenlegi héabevétel-kiesést (a becslések szerint mintegy 93 milliárd EUR) 2 .

2.2A csomag konkrétabban három jogalkotási intézkedésből áll: i) javaslat irányelvre a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról 3 ; ii) javaslat rendeletre a 904/2010/EU rendeletnek a héával kapcsolatos közigazgatási együttműködési rendszer tekintetében történő módosításáról 4 ; iii) javaslat végrehajtási rendeletre a 282/2011/EU rendeletnek az egyes héaszabályozásokhoz kapcsolódó tájékoztatási követelmények tekintetében történő módosításáról 5 .

2.3A jogalkotási csomag három fő célkitűzést követ: i) a héabevallási kötelezettségek korszerűsítése digitális adatszolgáltatási követelmények bevezetésével; ii) az úgynevezett „platformgazdaság” héával kapcsolatos kihívásainak kezelése a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében alkalmazandó szabályok egyértelműsítésével és a platformok héabeszedésben betöltött szerepének erősítésével; iii) az Unión belül a héaalanyként történő többszöri nyilvántartásba vétel szükségtelenné tétele a héaalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel bevezetésével.

2.4A tagállamok gyors tájékoztatása érdekében kötelező ügyletenkénti jelentési rendszert hoznak létre a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozóan. A tagállamok dönthetnek arról, hogy bevezetnek-e ilyen jelentéstételi rendszert a belföldi ügyletekre vonatkozóan. Az elektronikus számlázás döntő szerepet fog játszani az új jelentéstételi rendszerben, ez lesz a számlák kiállításának alapértelmezett rendszere és a digitális jelentéstétel alapja.

2.5Minden adóalanynak lehetősége lesz arra, hogy az európai szabványnak megfelelő elektronikus számlákon szereplő adatokat bejelentsen. A tagállamok a más formátumban kiállított elektronikus számlákon szereplő adatok továbbításáról is rendelkezhetnek, amennyiben lehetővé teszik az európai szabvány használatát is. A tagállamok által engedélyezett adatformátumoknak minden esetben garantálniuk kell a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó európai szabvánnyal való átjárhatóságot.

2.6A platformgazdaság rövid távú szálláshely-bérlési és személyszállítási ágazataiban bevezetik a „vélelmezett értékesítői” rendszert (amelyben a platformok számítják fel a héát az alapul szolgáló szolgáltatás után, ahol a szolgáltató nem számít fel héát).

2.7Az egyablakos ügyintézés és az egyablakos importügyintézési rendszer végrehajtása sikeresnek bizonyult, csökkentve az összetettséget. Egyes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások azonban nem tartoznak az egyszerűsítő szabályozás hatálya alá. Törekedni fognak a jelenlegi egyablakos ügyintézési rendszer hatályának kiterjesztésére, hogy az Unióban tovább csökkenjen a héaalanyként történő többszöri nyilvántartásba vétel szükségessége. Ezenkívül az e-kereskedelmi termékek behozatali folyamatának további egyszerűsítése és csalásbiztosabbá tétele érdekében az egyablakos importügyintézési rendszer kötelezővé válik a platformok számára.

2.8A hatásvizsgálat 6 szerint az összes rendelkezésre álló szabályozási lehetőség közül a három előterjesztett javaslat biztosítja a legjobb egyensúlyt a hatékonyság, az arányosság és a szubszidiaritás között. A hatásvizsgálat becslése szerint 2023 és 2032 között a végrehajtott intézkedések várhatóan 172–214 milliárd EUR nettó hasznot generálnak, beleértve 51 milliárd EUR megtakarítást (41,4 milliárd EUR a héabevallásból; 0,5 milliárd EUR a platformgazdaságot érintő észszerűsítésekből és pontosításokból; valamint 8,7 milliárd EUR a héa-regisztrációs kötelezettségek eltörléséből).

3.Általános megjegyzések

3.1Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy aktualizálja a 30 éves héaszabályokat annak érdekében, hogy az egységes piac a széttagoltság csökkentése mellett jobban működjön, és megfeleljen a digitális kornak. Ez egy régóta várt lépés az Európai Bizottság által az elmúlt években végrehajtott, héára vonatkozó cselekvési tervben. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy ez a javaslat fontos lépés az egységes piacnak az adóhatóságok közötti megerősített együttműködés és egységesség révén történő támogatása felé.

3.2Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat fő célkitűzése egy olyan héarendszer kell hogy legyen, amely jobban igazodik a digitális gazdaság jelenlegi fejlődéséhez, javítva az egységes piac működését. Emellett a javaslatnak hatékony és időben történő adóbeszedést kell biztosítania, csökkentve a héacsalást és egyenlő versenyfeltételeket biztosítva.

3.3Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a héacsalás Unión belüli dimenziója uniós beavatkozást igényel, összhangban a szubszidiaritás elvének megfelelő alkalmazásával. A jelenlegi héabevétel-kiesés azt jelzi, hogy a nemzeti eszközök nem elegendőek a határokon átnyúló csalások kezeléséhez.

3.4A harmonizált héabevallási szabályok elő fogják segíteni az egységes piac jobb működését és fokozott konszolidációját. A széttagoltság és a különböző tagállamok eltérő jelentéstételi rendszerei adminisztratív terheket rónak a vállalkozásokra, és akadályozhatják a határokon átnyúló értékesítést az egységes piacon. Az EGSZB tudatában van annak, hogy a tagállamok aktívan dolgoztak saját jelentéstételi rendszereik létrehozásán, és hogy a különböző típusú rendszerek csökkentik az egységes piac hatékony működését. E széttagoltság csökkentése érdekében üdvözlendő a közös megközelítés. Az EGSZB fontosnak tartja, hogy az új jelentéstételi kötelezettség az összesítő nyilatkozatok eltörléséhez vezessen.

3.5Az egységes piac előnyeinek teljes körű kihasználása érdekében a vállalkozások számára fontos és szükséges, hogy Unió-szerte egységesen alkalmazzák a héaszabályokat, ahelyett, hogy nemzeti szinten eltérő módon alkalmazott közös szabályoknak kelljen megfelelniük. Ezt csak uniós szintű fellépéssel lehet biztosítani, megelőzve a bürokráciát, az eltéréseket és az alkalmazandó héaszabályok hiányosságait. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy folytassa az egységes végrehajtást, és hangsúlyozza a magyarázó megjegyzések vagy hasonló iránymutatások fontosságát az egységesség biztosítása érdekében.

4.Részletes megjegyzések

4.1Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a vállalkozások, és különösen a kkv-k jelentős költségeket fognak viselni a digitális adatszolgáltatási követelmények bevezetéséből eredő adminisztratív többletterhek miatt. Bár ezek a költségek szükségesek a jelenlegi rendszer hatékony korszerűsítéséhez, a vállalkozások megfelelési költségeit a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani, és a végrehajtási folyamat során folyamatosan nyomon kell követni a megfeleléssel járó terhek felmérése érdekében.

4.2Az EGSZB azt is megjegyzi, hogy a végrehajtás becsült költségei Unió-szerte igen jelentősek lesznek a vállalkozások számára 7 . Az EGSZB figyelmeztet arra, hogy a többletköltségek – különösen a vállalkozások számára – azt eredményezhetik, hogy a fogyasztók magasabb árakat fizetnek, amint azt egy tanulmány is alátámasztja, amely bizonyítja, hogy a (túl)szabályozás és az árak számos vállalkozás esetében korrelálnak 8 .

4.3Az EGSZB rámutat arra, hogy bár a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek csak a vállalkozások közötti tranzakciókra vonatkoznak, az összegyűjtött és az adóhatóságok között kicserélt adatok személyes adatokat is tartalmazhatnak, és hogy ezeket az adatokat legalább öt évig tárolják. Az összegyűjtött adatok valószínűleg érzékeny üzleti adatokat is tartalmaznak, amelyeket szintén védeni kell. E tekintetben az EGSZB hangsúlyozza az adatminimalizálás elvét és az ilyen adatok teljes körű védelmének szükségességét. Ezt biztosítani kell és nyomon is kell követni.

4.4Az EGSZB pozitívan értékeli, hogy a digitális platformokra és a héa beszedésének elősegítésében játszott szerepükre vonatkozóan javasolt szabályok összhangban vannak a digitális gazdasággal kapcsolatos korábbi európai bizottsági kezdeményezésekkel, beleértve a digitális munkaplatformokon keresztül dolgozók körülményeinek javításáról szóló irányelvjavaslatot. Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy az egyablakos importügyintézési rendszer kötelezővé tétele előnyös lesz a fogyasztók számára, mivel a platformokon keresztül történő áruvásárlás könnyebb lesz számukra, ugyanakkor javulni fog az e beszerzésekre vonatkozó héabeszedés.

4.5Az EGSZB rámutat arra, hogy a jelenlegi rendszer eltérően kezeli az árukat és a szolgáltatásokat a Közösségen belüli kereskedelemben, mivel csak a szolgáltatások tartoznak a fordított adózás hatálya alá. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság átfogó javaslatában nem ragadta meg az alkalmat arra, hogy összehangolja az áruk és a szolgáltatások héa szempontjából történő megítélését. A szabályok ily módon történő aktualizálása összhangba hozta volna a szabályokat a jelenlegi gazdasági realitással, ahol a fogyasztók jellemzően nem csupán árukat, vagy szolgáltatásokat, hanem inkább megoldáscsomagokat vásárolnak. Ez a változás csökkentette volna a vállalkozások, különösen a kkv-k adminisztratív terheit, amelyeknek jelenleg pusztán a héaszabályok miatt különbséget kell tenniük az összetett szolgáltatások különböző összetevői között.

4.6Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon általános célkitűzését, hogy a platformok nagyobb szerepet kapjanak a héaszabályozási keretben. A javaslatok hatékonyan közelítik meg a verseny torzulásának kezelését, ezért a digitális szolgáltatási adóra vonatkozó javaslatok alapjául szolgáló aggályokat megfelelően és kielégítően kezelték.

4.7Az EGSZB üdvözli az egyablakos ügyintézési rendszer használatának kiterjesztését. Ennek eredményeképpen a vállalatoknak kevesebb külföldi héanyilvántartásba kell regisztrálniuk, ami csökkenti a megfelelés terheit és költségeit, különösen a kkv-k számára.

4.8A javasolt valós idejű jelentéstétel elektronikus számlázáson alapul. Bár az EGSZB üdvözli a digitalizáció alkalmazását az adózás területén, hangsúlyozni kívánja, hogy az elektronikus számlázás szintje tagállamonként igen eltérő. Ezért fontos lehet, hogy az Európai Bizottság figyelembe vegye, hogy a különböző tagállamokban esetlegesen technikai támogatásra lehet szükség, és megvizsgálja, hogy ő maga, illetve a tagállamok nyújthatnak-e ilyen támogatást a vállalkozásoknak. Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak világosabban tájékoztatnia kellene az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványról és arról, hogy az idővel változni fog. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság a lehető leghamarabb tegye közzé az európai szabványt, hogy a vállalatok megkezdhessék a változásokra való felkészülést.

4.9Az EGSZB rámutat arra, hogy a javaslat kibővíti a számlákra vonatkozó tájékoztatási követelményeket, mivel mind az IBAN-számot vagy ezzel egyenértékű adatot, mind a fizetési határidőt be kell jelenteni. A számlázási követelmények kibővítése bizonytalanságokhoz és magasabb adminisztrációs költségekhez vezethet a vállalkozások számára. Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy a vállalkozásoknál gyakori, hogy egy számlán több IBAN-számot is feltüntetnek, ezért további pontosításra van szükség azzal kapcsolatban, hogy mit kell bejelenteni. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, hogy az adóhatóságok felhasználhatják-e ezeket az információkat a héa beszedésének biztosítására. Ha az információk nem használhatók fel a héa beszedésére és ellenőrzésére, akkor ez pusztán többletterhet jelent a vállalkozások számára.

4.10Az EGSZB úgy véli, hogy a Közösségen belüli termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások két napon belüli bejelentésére javasolt határidő észszerűtlenül rövidnek tűnik. Az EGSZB amiatt is némi aggodalmát fejezi ki, hogy a kétnapos határidő akadályozhatja az egységes piacra való belépést, annál is inkább, mivel számos kkv számára már a jelenlegi szabályozási kereten belüli sokkal hosszabb határidő is problémát jelent.

4.11Az EGSZB rámutat arra, hogy a kétnapos határidő túlzott terhet jelenthet a vevő számára. A határidőt ezért jelentősen meg kell hosszabbítani, figyelembe véve az érintett vállalkozások méretét is, és lehetőség szerint fontolóra kell venni a legkisebb vállalkozások számára biztosított egyedi mentességeket is. Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy a határidők szigorítása gyakran több hibához és visszamenőleges korrekcióhoz vezet, amelyeket a tagállamokban szintén eltérően szankcionálnak. Az EGSZB ezért arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy adjon tanácsot a tagállamoknak a szankciók és a kamatlábak korlátozásával kapcsolatban, különösen az elfogadást követő első években.

4.12Az Európai Bizottság javaslata értelmében megszüntetnék az összesítő számlák kiállításának lehetőségét. Az EGSZB úgy véli, hogy ez bizonyos ágazatok működése szempontjából igen problematikus lehet, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy alaposabban vizsgálják meg a lehetőség megszüntetéséből származó előnyöket, és vessék össze azokat a különböző ágazatok számára felmerülő költségekkel és problémákkal. A belföldi ügyletek esetében mindig lehetővé kell tenni az összesítő számla használatát. Az EGSZB megjegyzi, hogy a Közösségen belüli ügyletek esetében szintén szóba jöhetne az összesítő számlák használatának – például hétnapos – korlátozása.

4.13Az előzetesen felszámított héa levonása kulcsfontosságú eleme a jól működő héarendszernek, és különbséget tesz a héa és a termék- és szolgáltatásadó, illetve más közvetett adók között. Jóllehet az EGSZB megérti, hogy az Európai Bizottság a tagállamok helyzete miatt nem javasolta, hogy az egyablakos ügyintézési rendszer foglalja magában az előzetesen felszámított héa levonását, mégis arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy folytassa az ezzel kapcsolatos munkáját. Még ha a héalevonásokat nem is lehetne azonnal beépíteni az egyablakos ügyintézési rendszerbe, az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a szabálykövető vállalkozások számára biztosítani lehetne-e a gyorsabb héa-visszatérítést az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül. A héa-visszatérítés felgyorsítása javítaná az egységes piac működését. Hosszú távú célként pedig az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy folytassa az arra irányuló munkát, hogy a héalevonások a jövőben bekerüljenek az egyablakos ügyintézési rendszerbe.

4.14Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az átfogó héacsomag intézkedéseinek magas végrehajtási költségei magasabb fogyasztói árakat eredményezhetnek. Ezért nagyon fontos, hogy a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsítsék a rendszert és csökkentsék a vállalkozások adminisztratív költségeit azáltal, hogy valamennyi tagállamban biztosítják az egységes jelentéstételi rendszert és a szabályok egységes végrehajtását.

4.15Az EGSZB aggodalmát fejezi ki az Európai Bizottság által javasolt határidők miatt is. Míg a javaslat szerint a főbb változások 2028-ban lépnének hatályba, a javaslat egyes elemei már 2024-ben hatályba lépnének. Az EGSZB emlékezteti az Európai Bizottságot, hogy a megfelelő végrehajtáshoz elegendő időre van szükség. Az EGSZB ezért arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg a határidőt, és módosítsa azt úgy, hogy legalább egy év álljon rendelkezésre a végrehajtásra, miután a Tanács megállapodott a javaslatról.

Kelt Brüsszelben, 2023. április 18-án.

Stefano PALMIERI
a „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció elnöke

_____________

(1)     Jogalkotási csomag: Héa a digitális korban 2022. 12. 08.

(2)    Meg kell azonban jegyezni, hogy a héabevétel-kiesés tagállamonként jelentős eltérést mutat.

(3)     COM(2022) 701 final .

(4)     HL L 268., 2010.10.12., 1. o.

(5)     COM(2022) 704 final .

(6)     SWD(2022) 393 final .

(7)      A vállalkozások végrehajtási költsége a becslések szerint 11,3 milliárd EUR, míg az adóhatóságok becsült végrehajtási költsége 2,2 milliárd EUR.

(8)     Regulations could be increasing consumer prices .