EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2023.4.18.

COM(2023) 229 final

2023/0113(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2014/59/EU irányelvnek és a 806/2014/EU rendeletnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény egyes vonatkozásai tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A 2014/59/EU irányelv 1 (a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv, a továbbiakban: BRRD) és a 806/2014/EU rendelet 2 (az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet, a továbbiakban: SRMR) javasolt módosításai a válságkezelésről és a betétbiztosítási rendszerekről szóló jogalkotási csomag részét képezik, amely az említett jogi aktusok és a 2014/49/EU irányelv 3 (a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv, a továbbiakban: DGSD) további módosításait is tartalmazza.

Az uniós válságkezelési keret jól megalapozott, azonban a közelmúltban bekövetkezett bankcsődök rámutattak arra, hogy a helyzeten javítani kell. A válságkezelési és betétbiztosítási reform célja, hogy a válságkezelési keret célkitűzéseire építve biztosítsa a szanálás következetesebb megközelítését annak érdekében, hogy a válságban lévő bankok rendezett módon léphessenek ki a piacról úgy, hogy ennek során sem a pénzügyi stabilitást, sem az adófizetők pénzét, sem a betétesek bizalmát nem éri kár. Különösen a kisebb és közepes méretű bankokra vonatkozó meglévő szanálási keretet kell megerősíteni kialakítása, végrehajtása és – ami a legfontosabb – alkalmazásának ösztönzői tekintetében, hogy hitelesebben lehessen alkalmazni az említett bankokra.

A globális pénzügyi és államadósság-válságot követően az EU a nemzetközi reformfelhívásokkal összhangban határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy biztonságosabb pénzügyi ágazatot hozzon létre az EU egységes piaca számára. Ez magában foglalta azt is, hogy a hatóságok eszközöket és hatásköröket kaptak ahhoz, hogy rendezett módon kezeljék bármely bank csődjét, ugyanakkor biztosítsák a pénzügyi stabilitást, az államháztartás működését és a betétesek védelmét.

Az uniós keret reformja nagyrészt az EU nemzetközi partnereivel egyeztetett globális normákon alapult. Fő elemeit négy, 2013-ban és 2014-ben elfogadott uniós jogalkotási szöveg képezi, amelyek a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal együtt fejtenek ki hatást: az intézményekre vonatkozó prudenciális követelményekről és felügyeletéről szóló rendelet és irányelv (a tőkekövetelményekről szóló rendelet [CRR 4 ] és irányelv [CRD 5 ]), a BRRD és az SRMR.

A 2019. évi banki csomag felülvizsgálta a jogszabályokat, és olyan intézkedéseket foglalt magában, amelyek teljesítik az EU nemzetközi fórumokon tett azon kötelezettségvállalásait 6 , hogy további lépéseket tesz a bankunió kiteljesítése felé azáltal, hogy hiteles kockázatcsökkentési intézkedéseket biztosít a pénzügyi stabilitást fenyegető veszélyek enyhítésére. A főbb módosítások i. a Pénzügyi Stabilitási Tanács által 2015. november 9-én közzétett, a globálisan rendszerszinten jelentős bankok (az uniós jogszabályokban: globálisan rendszerszinten jelentős intézmények) nemzetközi „teljes veszteségviselő képességére (TLAC) vonatkozó feltételjegyzék” (a továbbiakban: TLAC-standard) 7 uniós végrehajtását, valamint ii. a BRRD-ben és az SRMR-ben meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény (a továbbiakban: MREL) módosítását érintették.

E reformok célja annak biztosítása volt, hogy a pénzügyileg életképtelenné vált, majd szanálás alá vont bankok veszteségviselése és feltőkésítése magánforrásból történjen. A felülvizsgálat a „belső MREL” fogalmának a TLAC-standardban szereplő hasonló fogalommal összhangban történő bevezetésével egyértelművé tette az MREL alkalmazását a bankcsoportokon belüli leányvállalatok szintjén is. E követelmények célja annak biztosítása, hogy a csoporthoz tartozó vállalkozások között belső megállapodások legyenek érvényben a veszteségeknek a csoporthoz tartozó vállalkozásokról a szanálás alá vonható szervezetre, azaz jellemzően az anyavállalatra történő átruházására vonatkozóan anélkül, hogy a csoporthoz tartozó vállalkozásokat formálisan szanálás alá vonnák, ami zavart okozhatna a piacon. E mechanizmus végrehajtása érdekében a csoporthoz tartozó vállalkozásoknak a szanálási hatóságok határozata alapján olyan leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket kell kibocsátaniuk, amelyeket közvetlenül vagy közvetve a szanálás alá vonható szervezetnek kell jegyeznie.

Az uniós MREL-keretet tovább módosította az (EU) 2022/2036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8 , amely meghatározta a belső MREL teljesítéséhez figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésének módszereit. Az EBH által a BRRD 45f. cikkének (6) bekezdésében meghatározott megbízás alapján végzett technikai értékelés alapján a rendelet levonási mechanizmust vezetett be a belső MREL-nek a tulajdonosi láncban (azaz a végső leányvállalat és a szanálás alá vonható szervezet közötti) közbenső szervezeteken keresztül történő közvetett jegyzéseire vonatkozóan, hogy biztosítsa a belső veszteségátvitel hatékony alkalmazását az MREL keretében. A teljes állományon alapuló levonási módszernek nevezett mechanizmus keretében a közbenső szervezeteknek saját belső MREL-képességükből le kell vonniuk az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó más szervezetek által kibocsátott, a belső MREL szempontjából figyelembe vehető instrumentumok állományát. A szöveg azt is meghatározza, hogy a belső MREL-t összevont alapon teljesítő közbenső szervezetek mentesülnek a konszolidációs körebe tartozó szervezetek által kibocsátott instrumentumokból tartott állományuk levonásának kötelezettsége alól. A módszer előnyt élvezett a követelményalapú levonási módszerrel szemben, ahol a közbenső szervezetek számára előírt levonások összegét az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó kibocsátó szervezet belső MREL-szintjének megfelelő felső határ korlátozza.

Az (EU) 2022/2036 rendelet előírta továbbá a Bizottság számára, hogy vizsgálja felül a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források közvetett jegyzésére vonatkozó levonási módszer alkalmazását a bankcsoport-struktúrák különböző típusaiban, értékelje az új levonási mechanizmus esetleges nem kívánt következményeit, valamint biztosítsa az arányos kezelést és az egyenlő versenyfeltételeket, különösen a holding anyavállalat és leányvállalatai közötti üzemeltető társaságot magában foglaló tulajdonosi láncok tekintetében (ezek ún. holdingstruktúrák, szemben az operatív társasági struktúrákkal, ahol az anyavállalat nem holdingtársaság). A Bizottság a következők értékelésére kapott felkérést: i. a belső MREL-nek való összevont alapú megfelelés engedélyezésének lehetősége további helyzetekben, ii. azon szervezetek kezelése, amelyek szanálási terve előírja, hogy azokat rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében kell felszámolni (a továbbiakban: felszámolandó szervezetek), és iii. helyénvaló-e a levonásokat a kibocsátó szervezet belső MREL-jének megfelelő összegre korlátozni.

A rendelettel bevezetett levonási mechanizmus elemzése és az Egységes Szanálási Testület (a továbbiakban: ESZT) által szolgáltatott adatokat felhasználó mennyiségi hatásvizsgálat alapján a Bizottság megállapította, hogy szükséges és helyénvaló a BRRD és az SRMR célzott módosítása a belső MREL-követelmények alkalmazási köre és a felszámolandó szervezetek kezelése tekintetében.

A javasolt módosítások hozzájárulnak a bankok szanálhatóságához azáltal, hogy javítják a levonási mechanizmus működését és arányosságát, és biztosítják, hogy az ne okozzon a különböző bankcsoport-struktúrák közötti egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos problémákat.

Mivel a vonatkozó rendelkezések már hatályban vannak, és 2024. január 1-jén válnak alkalmazandóvá az EU-ban, a javasolt módosításokat kellő időben el kell végezni. Ugyancsak a gyors elfogadás mellett szól az, hogy a bankcsoportoknak tisztán kell látniuk a levonási mechanizmus kérdésében annak eldöntéséhez, hogy a szintén 2024. január 1-jében meghatározott általános MREL-megfelelési határidőre tekintettel miként tudják a legjobban meghatározni belső MREL-képességüket.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az (EU) 2022/2036 rendeletben meghatározott levonási mechanizmus működésének a Bizottság számára előírt értékelése alapján a javaslat módosításokat irányoz elő a meglévő jogszabályokban, és teljes mértékben összhangba hozza azt a banki válságkezelés területén meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel.

Az SRMR célzott felülvizsgálatának célja a levonási mechanizmus működésének és arányosságának javítása, és egyúttal biztosítja, hogy az ne okozzon a különböző bankcsoport-struktúrák közötti egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos problémákat.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat azokra a reformokra épül, amelyeket a pénzügyi válságot követően hajtottak végre, és amelyek a bankunió létrehozásához és az összes uniós bankra vonatkozó egységes szabálykönyv megalkotásához vezettek.

Hozzájárul az elmúlt évtizedben elfogadott uniós pénzügyi jogszabályok megerősítéséhez a pénzügyi ágazat rezilienciájának növelése és a bankcsődök rendezett kezelésének biztosítása érdekében. A cél a bankrendszer szilárdabbá tétele és végső soron a gazdasági tevékenység fenntartható finanszírozásának előmozdítása az EU-ban. Teljes összhangban van az EU alapvető céljaival: a pénzügyi stabilitás előmozdításával, a bankszanálás során az adófizetők pénzének minél kisebb mértékű felhasználásával, valamint a betétesek bizalmának megőrzésével. Ezek a célkitűzések elősegítik a magas szintű versenyképességet és fogyasztóvédelmet.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapul, tehát jogalapja megegyezik a módosítandó jogi aktusok jogalapjával.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat már meglévő uniós jogszabályok (a BRRD és az SRMR) kiegészítésére és módosítására irányul, amelyet ezért a legjobban uniós szinten, nem pedig különböző nemzeti kezdeményezésekkel lehet elérni. A tagállamok csak korlátozott mértékben fogadhatnak el nemzeti intézkedéseket, mivel a BRRD és a SRMR már szabályozza ezeket a kérdéseket, és a nemzeti szintű módosítások ellentétesek lennének a jelenleg hatályos uniós joggal.

A javasolt módosítások összhangban vannak az (EU) 2022/2036 rendeletben meghatározott megbízatással, amely előírja a Bizottság számára a keret alkalmazásának felülvizsgálatát. A módosítások még inkább előmozdítanák a prudenciális követelmények egységes alkalmazását és a gyakorlatok szanálási hatóságok közötti közelítését, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanának a banki szolgáltatások egységes piacán. Ezeket a célkitűzéseket a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani. Ha az Unió a továbbiakban már nem szabályozná e szempontokat, a banki szolgáltatások belső piacára különböző szabályrendszerek vonatkoznának, ami széttöredezettséghez vezetne és aláásná az e területen nemrégiben létrehozott egységes szabálykönyvet.

•Arányosság

A bankcsoportok szanálhatóságának biztosítása és az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos kérdések kezelése tekintetében a meglévő uniós szabályok alkalmazásának javítására irányuló célkitűzés eléréséhez uniós fellépésre van szükség. A javasolt módosítások nem lépnek túl az intézményekre vonatkozó uniós prudenciális keret kiválasztott rendelkezéseinek kezelésén, amelyek kizárólag olyan intézkedésekre irányulnak, amelyek célja a szanálás időpontjában a veszteségek és a tőke szanálás alá vonható csoportokon belüli zökkenőmentes átadásának biztosítása megfelelő szabályok révén, amelyek a belső MREL szempontjából figyelembe vehető instrumentumokra vonatkoznak olyan összetett esetekben, mint a jegyzési láncok. A javasolt módosítások továbbá azokra a kérdésekre korlátozódnak, amelyek nem kezelhetők a jelenlegi szabályok által biztosított mérlegelési mozgástéren belül.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az intézkedések végrehajtásának javasolt módja a BRRD és az SRMR irányelv útján történő módosítása. A javasolt intézkedések az említett eszközöknek az intézmények és szervezetek veszteségviselő és feltőkésítési képességével kapcsolatos, már meglévő rendelkezéseire hivatkoznak, illetve továbbfejlesztik azokat.

Az MREL-keret célzott módosítására irányuló konkrét javaslat indokolt, tekintettel arra, hogy a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források közvetett jegyzésére vonatkozó, a CRR-ben meghatározott célzott kezelés 2024. január 1-jei kezdőnapja előtt sürgősen harmonizálni kell az uniós szabályokat.

Tekintettel a javasolt módosítások korlátozott számára, a társjogalkotási folyamat során folytatott következetes vita biztosítása, valamint a BRRD és az SRMR végleges módosításainak teljes körű összehangolása érdekében a két jogi aktus módosításait egyetlen javaslat tartalmazza.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Ez a kezdeményezés a levonási mechanizmus működésének felülvizsgálatára és értékelésére, valamint az adott esetben a feltárt hiányosságok kezelésére irányuló jogalkotási javaslat elfogadására vonatkozó, az (EU) 2022/2036 rendelettel bevezetett bizottsági megbízatáson alapul 9 .

A felülvizsgálat egy olyan elemzésen alapul, amely a bankcsoport-struktúrák különböző típusai közötti egyenlő versenyfeltételekre összpontosító mennyiségi hatásvizsgálatot tartalmaz. Az elemzés vizsgálta a jelenlegi szabályok hatásait, és elemezte az alábbiakkal kapcsolatos lehetséges módosításokat: i. annak lehetővé tétele azon szervezetek számára, amelyek maguk nem szanálás alá vonható szervezetek, hogy összevont alapon feleljenek meg a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek, ii. azon szervezeteknek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményre irányadó szabályok szerinti kezelése, amelyek szanálási terve előírja a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolást, és iii. helyénvaló-e korlátozni a meglévő szabályok által előírt levonások összegét.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság személyzete a banki, fizetési és biztosítási kérdésekkel foglalkozó bizottsági szakértői csoporton keresztül konzultált a tagállamokkal az elemzés eredményéről, a levonási mechanizmus mennyiségi hatásvizsgálatáról és a javasolt módosításokról.

E konzultációk eredményei beépültek e javaslat előkészítésébe. Egyértelmű bizonyítékot szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy naprakésszé kell tenni és ki kell egészíteni a jelenlegi szabályokat annak érdekében, hogy a lehető legjobban elérjék a keret célkitűzéseit, ugyanakkor biztosítsák az arányosságot és az egyenlő versenyfeltételeket.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság a meglévő szabályok hatálya alá tartozó bankcsoportoktól eseti és önkéntes alapon gyűjtött adatok szolgáltatása formájában részesült az ESZT támogatásában. Az adatokat összesített és anonimizált formában adták át a Bizottságnak. A minta tíz közbenső szervezetből állt, amelyek hat tagállamban találhatók, és amelyek a meglévő szabályok szerinti levonási mechanizmus hatálya alá tartoznak. A minta egyenletesen oszlott meg a holdingstruktúrához és az operatív társasági struktúrához tartozó szervezetek között, és a legtöbb esetben a 2021. december 31-i adatokon alapult.

A Bizottság a mennyiségi bizonyíték felhasználásával értékelte a meglévő szabályok szerinti levonási keret működését, azonosította a végrehajtással kapcsolatos esetleges hiányosságokat és egyenlő versenyfeltételeket érintő problémákat, és azok kezelése érdekében tesztelte a lehetséges módosításokat.

•Hatásvizsgálat

A Bizottság a javaslatot mennyiségi hatásvizsgálatot is magában foglaló elemzésnek vetette alá, amely egyaránt figyelembe vette mind az érdekelt felektől kapott visszajelzéseket, és azt, hogy az (EU) 2022/2036 rendelet alapján a Bizottságnak adott megbízatásban meghatározott megfontolásokat is szem előtt kell tartani.

A belső MREL levonási mechanizmusának értékelése

A Bizottság megvizsgálta, hogy a jelenlegi levonási mechanizmus keretében fennállhatnak-e a különböző bankcsoport-struktúrák közötti egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos problémák.

Az elemzés szerint a közbenső szervezetek azon kitettségei, amelyek a teljes állományon alapuló levonási módszer szerint levonás tárgyát képeznék, összességében a közbenső szervezetek teljes kockázati kitettségértéke (TREA) 24,1 %-ának és a közbenső szervezetek teljes kitettségi mértéke (TEM) 4,3 %-ának felelnek meg. A holdingstruktúrához tartozó közbenső szervezetek azonban összességében jellemzően nagyobb mértékben érintettek, mint az operatív társasági struktúrához tartozó közbenső szervezetek: az eredmények szerint a levonások az előbbiek esetében a TREA 28,1 %-át, az utóbbiak esetében 14,3 %-át, valamint a TEM akár 5 %-át, illetve 2,7 %-át teszik ki. Ezek a különbségek azzal magyarázhatók, hogy a holdingstruktúrák esetében a csoporton belüli kitettségek összege magasabb a közbenső szervezetek szintjén, ami a levonások nagyobb relatív összegeként jelenik meg (1. táblázat). Ezt a banki szintű átlagértékek vizsgálata is megerősíti. Míg a levonások az összes közbenső szervezet átlagát tekintve a TREA 12,3 %-át teszik ki a teljes állományon alapuló módszer alapján, az arány a holdingstruktúrához tartozó közbenső szervezetek esetében a TREA 14,7 %-a, míg az operatív társasági struktúrához tartozó közbenső szervezeteknél a TREA 7,5 %-a (2. táblázat).

Ez a strukturális különbség azonban a közbenső szervezetek fizetőképességi helyzetének vizsgálatakor nem jelenik meg, mivel a holdingstruktúrákhoz és az operatív társasági struktúrákhoz tartozó közbenső szervezetek egyaránt MREL-többletük jelentős csökkenésével szembesülnek a levonási mechanizmus bevezetését követően. A holdingstruktúrához tartozó közbenső szervezetek egyike a teljes állományon alapuló levonási módszer alapján a TREA 2,6 %-ának megfelelő hiányt mutat az MREL-hez és a kombinált pufferkövetelményhez (CBR) képest, négy másik közbenső szervezet pedig átlagosan 5,2 %-os MREL-többlettel rendelkezik, miközben levonások nélkül is mindannyian – átlagosan a TREA 6,4 %-ának megfelelő – többletet értek el. Az operatív társasági struktúrához tartozó közbenső szervezetek esetében az MREL-hez és a CBR-hez viszonyított átlagos MREL-többlet a TREA arányában 5,3 %-ról 1,7 %-ra csökken, míg két, már levonás nélkül is hiányt mutató szervezetnél az átlagos hiány a TREA 2,4 %-áról 6,1 %-ra nő (3. táblázat).

Az állományon alapuló vagy követelményalapú levonási módszer megválasztása módosítja a hatás nagyságát, a két struktúratípus esetében azonban a viszonylag magasabb összegű levonásban nincs változás.

E változások hatása azonban eltérő lesz a holdingstruktúrához tartozó közbenső szervezetek esetében, mivel az esetleges hiány közvetlenül befolyásolja a szanálás alá vonható anyavállalat további alárendelt piaci kibocsátások révén meglévő MREL-képességét. Valójában a holdingstruktúrák ezeket a kibocsátásokat csak strukturálisan alárendelt kölcsönből finanszírozhatják, mivel jellemzően nem rendelkeznek más finanszírozási forrással. Ezt a sajátos jellemzőt megerősíti az a tény, hogy a holdingstruktúra alatt működő bank általában központosítja a csoport többi részével szembeni kitettségeket. Ezzel szemben az operatív társasági struktúrákban a szanálás alá vonható szervezet más finanszírozási forrásokat is átcsoportosíthat a közbenső szervezetei belső MREL-jének finanszírozására.

Ebben az összefüggésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a holdingstruktúrához tartozó közbenső szervezetek más struktúráktól eltérő mértékben lehetnek érintettek a csoporton belüli kitettségek – bankonként esetlegesen változó – aránya és a közbenső szervezet szintjén jelentkező hiány következményei miatt. Ez az észrevétel indokolhatja annak vizsgálatát, hogy a jelenlegi keret miként tehető arányosabbá.

Három lehetséges szakpolitikai alternatíva vizsgálatára került sor.

i.Az MREL összevont alapon történő teljesítésének lehetővé tétele a közbenső szervezetek számára

A jelenlegi szabályok nem írnak elő levonást a közbenső szervezet szintjén, ha az összevont alapon már megfelel a belső MREL-nek a konszolidációs körbe tartozó szervezetek által kibocsátott instrumentumokból tartott állománya tekintetében. Ezt az indokolja, hogy a konszolidáció növeli a követelmény szintjét annak érdekében, hogy a konszolidációs körbe tartozó valamennyi szervezetnek (az alcsoporton kívüli) kitettségeit figyelembe lehessen venni. Előírja, hogy a közbenső szervezeteknek elegendő belső MREL-képességgel kell rendelkezniük annak biztosítása érdekében, hogy veszteségeik, valamint a konszolidált szervezetek veszteségei hatékonyan átadhatók legyenek a szanálás alá vonható szervezetnek.

A BRRD csak két olyan konkrét esetet határoz meg, amikor a szanálás alá nem vonható szervezet összevont alapon teljesítheti a belső MREL-t: belső MREL-mentességek (a BRRD 45f. cikkének (4) bekezdése) és harmadik országbeli csoportok EU-szintű anyavállalatai esetében (a 45f. cikk (1) bekezdésének második albekezdése).

Az összevont követelmény azonban hasznosnak bizonyulhat bizonyos banki struktúrák sajátosságainak megragadása szempontjából, például ha egy közbenső szervezet természetes módon központosítja a csoporton belüli kitettségeket, és – holdingstruktúra esetében – a szanálás alá vonható szervezet által előzetesen rendelkezésre bocsátott belső MREL-forrásokat továbbít. A belső MREL egyes közbenső szervezetek – például a holdingstruktúrákhoz vagy egyes operatív társasági struktúrákhoz szervezetek – egyedi alapon történő meghatározása, az utóbbi esetben, akkor, ha a prudenciális követelményeket összevont alapon állapítják meg, mesterséges eltérést generálhat a szanálás alá vonható szervezetre, illetve a közbenső szervezetre vonatkozó követelmények között, mivel ez utóbbi esetben levonásokat kell alkalmazni. Ebben az összefüggésben a belső MREL-követelménynek a közbenső szervezet szintjén összevont alapon történő meghatározása megszüntetné a közbenső szervezet azon kötelezettségét, hogy levonja az alcsoportjába tartozó szervezetekhez kapcsolódó kitettségeket, mivel a konszolidáció a levonásokhoz hasonló hatással járna.

Az elemzett adatok alapján a konszolidáció jelentősen növeli a közbenső szervezetek azon kitettségértékeit, amelyek alapján a belső MREL számítása történik (összesítve a TREA arányában +23 %, a TEM arányában +52 %, lásd az 1. táblázatot).

Az MREL-re és a fizetőképességre gyakorolt hatás nem mindenhol egyértelmű; úgy tűnik, hogy azt befolyásolják azok a bankspecifikus megfontolások, amelyek a konszolidációt többé vagy kevésbé előnyössé tehetik a jegyzési lánc szempontjából. Valójában a jelenlegi helyzethez képest (nincs levonás) a holdingstruktúrához tartozó közbenső szervezetek MREL-hez viszonyított többlete 25–40 %-kal, a TREA arányában 9,4 %-ról 7,3 %-ra csökken a konszolidáció miatt, míg az operatív társasági struktúrákhoz tartozó közbenső szervezetek többlete sokkal nagyobb mértékben, a TREA arányában 7,5 %-ról 2,7 %-ra csökken.

A holdingstruktúrák esetében a konszolidáció alkalmazása a teljes állományon alapuló módszer szerinti levonásokhoz képest átlagosan kisebb hatást gyakorol az MREL-többletre, ennek ellenére a követelményalapú módszer szerinti levonáshoz képest változatlanul hátrányosabb.

A teljes állományon alapuló levonási módszer és a konszolidáció közötti különbség vizsgálatakor az adatokból kiderül továbbá, hogy holdingstruktúrához tartozó egyik közbenső szervezet az MREL és a kombinált pufferkövetelmény (CBR) tekintetében is hiányt mutat, amely azonban a konszolidációval megszűnik. Emellett az operatív társasági struktúrához tartozó, már egyébként is hiányt mutató közbenső szervezeteknél az MREL-hiány az adott esettől függően nő vagy csökken (3. táblázat).

Összességében a konszolidáció előnyös lehet a holdingstruktúrához tartozó közbenső szervezetek számára. Az, hogy az operatív társasági struktúrákra gyakorolt hatások nem egyértelműek – a többletek általános csökkenése ellenére, amelynek hatása azonban nem érvényesül következetesen a már egyébként is hiányt mutató bankoknál – e csoportok szerveződésével magyarázható, hiszen a közbenső szervezet szintjén történő konszolidáció nem feltétlenül releváns minden esetben. Ennélfogva az operatív társasági struktúrához tartozó bankoknál a konszolidáció – megkülönböztetés nélkül alkalmazva – jelentősebb negatív hatással járhat a teljes állományon alapuló módszer szerinti levonásokhoz képest. A konszolidáció azonban lehetőséget jelenthet az olyan holdingstruktúrák és operatív társasági struktúrák helyzetének kezelésére, amelyeknél a prudenciális követelményeket már összevont alapon határozzák meg a közbenső szervezet szintjén.

ii.A felszámolandó szervezetek kizárása a levonási mechanizmus hatálya alól

A jelenlegi keret értelmében a felszámolandó szervezetekre belső MREL-követelmény vonatkozik, ennek következtében pedig a levonási mechanizmus hatálya alá is tartoznak, ha jegyzési lánc részét képezik. Ez túlzott prudenciát jelenthet, mivel (feltéve, hogy a stratégiát pontosan választják meg) nem elvárás a felszámolandó szervezet instrumentumainak leírása vagy átalakítása, és csőd esetén a veszteségek közbenső szervezeten keresztüli átadása a szanálás alá vonható szervezetnek. Ezenkívül a felszámolandó szervezeteknek a jegyzési lánchoz kapcsolódó levonások közötti szerepeltetése jelentős hatással lehet a több felszámolásra kijelölt leányvállalattal rendelkező csoporthoz tartozó közbenső szervezetekre, különös tekintettel az állományon alapuló levonási módszerre, amely előírja, hogy a végső leányvállalatnak a közbenső szervezet tulajdonában lévő szavatolótőkéjét és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeit teljes egészében le kell vonni.

Arányosabb lenne kizárni a felszámolandó szervezeteket a jegyzési láncon alapuló módszer szerinti levonások hatálya alól, tekintettel arra, hogy nincs szükség a szervezet csőd esetén történő feltőkésítéséhez szükséges források átadására. Ennek eredményeként a közbenső szervezetek felszámolandó szervezetekkel szembeni kitettségeit nem kellene levonni, hanem az alkalmazandó szabályoknak megfelelően kockázattal súlyozni annak előírásával, hogy a közbenső szervezet rendelkezzen az e kitettségekből eredő potenciális veszteségek fedezéséhez elegendő, de a teljes levonáshoz képest kisebb mértékű szavatolótőkével és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekkel. Azokban az esetekben, amikor a felszámolandó szervezetekkel szembeni kitettségek jelentősek, ez befolyásolhatja a közbenső szervezetek azon képességét, hogy az összes veszteséget átadják a szanálás alá vonható szervezetnek. A rendelkezésre álló adatok azonban azt mutatják, hogy a felszámolandó szervezetekkel szembeni kitettségek aránya igen alacsony, különösen az operatív társasági struktúrákban 10 (összesítve a TREA 0,3 %-a – 1. táblázat; átlagosan a TREA 0,6 %-a – 2. táblázat), így az azonosított kockázatok mértéke minimális.

Összességében az adatok azt mutatják, hogy a közbenső szervezetek felszámolandó szervezetekkel szembeni kitettségei együttesen a közbenső szervezetek a TREA-jának 2 %-át, TEM-jének pedig 0,3 %-át teszik ki. A csoportszerkezet típusát vizsgálva azonban eltérő arányok adódnak: a holdingstruktúrák esetében legfeljebb a TREA 2,6 %-a és TEM 0,3 %-a, míg az operatív társasági struktúrák esetében TREA 0,3 %-a és TEM 0,1 %-a (1. táblázat).

Az állományalapú levonási módszer szerinti, felszámolandó szervezetek nélküli kitettségek értéke (TREA/TEM) természetesen magasabb, mint a felszámolandó szervezetekkel szembeni kitettségek levonását magában foglaló állományalapú módszer esetében, de nem éri el azt a szintet, amely akkor adódott volna, ha a levonásokat a követelményalapú levonási módszer szerint korlátozták volna.

Valójában a felszámolandó szervezetekkel szembeni kitettségek levonásokból való kizárása összességében pozitív hatással van a közbenső szervezetek által végrehajtott levonások teljes összegére, de ez a hatás nem éri el azt a szintet, mint a követelményalapú megközelítés szerinti levonásoknál. Holdingstruktúrák esetében a teljes állományon alapuló módszer szerinti levonások a TREA 14,7 %-át tennék ki, ami a felszámolandó szervezetekkel szembeni kitettségeket kizárva 13,2 %-ra csökkenne, viszont még ez is meghaladja a követelményalapú módszer szerinti levonások esetében elért, a TREA 11,1 %-ának megfelelő arányt. Az operatív társasági struktúrák esetében hasonló sorrend és arány adódik (7,5 %, 6,9 %, illetve 6 %). Összességében a két módszer közötti eltérés valamivel kevesebb mint fele hidalható át a felszámolandó szervezetekkel szembeni kitettségek kizárásával.

A felszámolandó szervezetekkel szembeni kitettségek kizárása azonban eltérő hatást gyakorolna a levonások által érintett instrumentumtípusokra, valamint az MREL és a tőkepozíciók levonások utáni értékére.

A holdingstruktúrához tartozó és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeken kívüli tételeket (járulékos tőke, kiegészítő alapvető tőke [AT1], elsődleges alapvető tőke [CET1]) érintő levonás hatálya alá tartozó közbenső szervezetek száma a felszámolandó szervezetek kizárásával csökken, míg az operatív társasági struktúrák esetében a hatások kevésbé tűnnek lényegesnek, mivel a szavatolótőke adott kategóriájából jelenleg levonást teljesítő valamennyi közbenső szervezet ugyanezen kategóriákban továbbra is – hozzávetőleg hasonló összegű – levonásra lenne köteles. Ez azzal is magyarázható, hogy az ilyen típusú közbenső szervezetek esetében a felszámolandó szervezetekkel szembeni kitettségek aránya korlátozott (2. táblázat).

Figyelembe véve az MREL-re és a tőkemegfelelési mutatókra gyakorolt hatásokat, a felszámolandó szervezetekkel szembeni kitettségek megszüntetése javítja számos olyan közbenső szervezet helyzetét, amelyek a teljes állományon alapuló levonási módszer miatt nem feleltek meg a különböző követelményeknek, különösen egy holdingstruktúra és két operatív társasági struktúra esetében megszüntetve vagy csökkentve ezeket a hiányosságokat 11 . Emellett a felszámolandó szervezetekkel szembeni kitettségek kizárása esetenként alacsonyabb hiányt eredményez a követelményalapú levonási módszerhez képest 12 . A többleteket vizsgálva azonban korlátozott hatás figyelhető meg: ezek a követelményalapú levonási módszer esetében körülbelül 20–25 %-kal magasabbak, mint a teljes állományon alapuló módszer esetében – felszámolandó szervezetekkel és azok nélkül is –, de csak a teljes MREL-követelményhez képest, ami azt mutatja, hogy a levonási módszer választása nem igazán befolyásolja az elsődleges alapvető tőke, az alapvető tőke, illetve a teljes tőkekövetelmény mutatóját (3. táblázat).

Ebben az összefüggésben a felszámolandó szervezeteknek a levonási mechanizmus hatálya alóli kizárása javítaná a követelmény arányosságát, megfelelőbben tükrözve a levonások hatását anélkül, hogy befolyásolná a megközelítés prudenciális megbízhatóságát, és anélkül, hogy lényegesen módosítaná a rendelettel elért egyensúlyt. A hatások nem tűnnek torzultnak egy adott csoportstruktúrával szemben, figyelembe véve azt is, hogy ezek a kitettségek a holdingstruktúrákban, illetve az operatív társasági struktúrákban eltérő arányban jelennek meg.

Ez a módosítás ezért minden csoportra alkalmazható, ugyanakkor említést érdemel, hogy irrelevánssá válna akkor, ha egy közbenső szervezet összevont alapon megfelelne a belső MREL-nek (a jelen esetben a levonások hiánya miatt).

iii.A levonások szintjére vonatkozó felső korlát alkalmazása (követelményalapú levonási módszer)

A belső MREL biztosítja, hogy egy szanálás alá vonható csoport leányvállalata szintjén keletkező veszteségek megfelelően átadhatók legyenek a szanálás alá vonható szervezetnek anélkül, hogy a leányvállalatot szanálás alá vonnák. A levonási mechanizmus bevezetésének célja, hogy előmozdítsa ezt a belső veszteségviselő képességet annak biztosításával, hogy a veszteségek ne maradjanak meg a közbenső szervezet szintjén, és ezáltal ne veszélyeztessék a csoportstratégia végrehajtását.

A követelményalapú megközelítés gyengítheti a csoport szanálhatóságát, mivel a képesség helyett a belső MREL-követelménynek megfelelő felső levonási határ megakadályozhatja a közbenső szervezeteket abban, hogy az összes veszteséget megfelelően továbbhárítsák a szanálás alá vonható szervezetre, ami szűk keresztmetszeteket eredményezhet a közbenső szervezet szintjén, mivel a vonatkozó belső MREL-követelmény összege nem korlátozza a szanálási hatóság által a leányvállalat csődje esetén leírandó vagy átalakítandó tőke és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegét. Így prudenciális szempontból kevésbé megbízható eredményhez vezetne.

A követelményalapú levonás hatással lehet a leányvállalat által a szanálás alá vonható szervezet részére kibocsátott instrumentumok közvetlen és közvetett kibocsátásának összehasonlíthatóságára is, ami a bankok közötti egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos problémákat idézhet elő a bankok szervezeti felépítésétől függően, és ellentétes a társjogalkotók azon eredeti céljával, hogy egyik kibocsátási formát se részesítsék előnyben egy másikkal szemben. Végezetül a követelményalapú levonási módszer nem tudja teljes mértékben megakadályozni a belső MREL-képesség kétszeres beszámítását a közbenső szervezet szintjén.

Az előnyben részesített alternatíva

Figyelembe véve a különböző szakpolitikai alternatívák eredményét, az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az (EU) 2022/2036 rendelettel elfogadott, teljes állományon alapuló levonási módszert kell megtartani. A módszernek a kibocsátó leányvállalatokra vonatkozó belső MREL-követelménynek megfelelő levonások összegére vonatkozó korlátozások bevezetésével történő módosítása prudenciális szempontból kevésbé megbízható mechanizmust eredményezne, és csökkentené a levonási mechanizmus eredményességét és hatékonyságát, ami szűk keresztmetszetek kockázatát hordozná magában a veszteségek csoporton belüli átadásakor. Ez gyengítené a keret koherenciáját is, mivel a változás jelentős eltérést jelentene ahhoz a társjogalkotók által 2019-ben elért politikai megállapodáshoz képest, amely a BRRD 45f. cikkének (6) bekezdésében az EBH-nak adott megbízatásban tükröződik, amely szerint biztosítani kell, hogy a belső MREL közvetlen és közvetett jegyzései ne vezessenek eltérő eredményre.

Az értékelés azonban azt is megállapítja, hogy helyénvaló és szükséges a mechanizmus marginális módosítása annak érdekében, hogy a teljes állományon alapuló levonási módszer bizonyos csoportstruktúrákra gyakorolt hatásával kapcsolatos aggályok eloszoljanak, éspedig e módosítást oly módon kell végrehajtani, hogy az növelje az arányosságot, és ne veszélyeztesse a veszteségek és a tőke szanálás alá vonható csoporton belüli átadását. A hatásvizsgálatban értékelt alternatívákkal összhangban az e célok eléréséhez és a szanálási kerettel való koherencia javításához szükséges módosítások a következőkből állnának: i. egyes közbenső szervezetek: a holdingstruktúrához tartozó és az operatív társasági struktúrához tartozó közbenső szervezetek számára – amennyiben a prudenciális követelményeket összevont alapon már meghatározták – annak lehetővé tétele, hogy a szanálási hatóság döntésétől függően összevont alapon feleljenek meg a belső MREL-nek, valamint ii. a felszámolandó szervezetek kibocsátásainak kizárása a levonási mechanizmus hatálya alól.

1. táblázat: Kitettségértékek

Forrás: A Bizottság személyzete az ESZT által szolgáltatott adatok alapján, 2021. december 31-i állapot.

2. táblázat: Levonások

Forrás: A Bizottság személyzete az ESZT által szolgáltatott adatok alapján, 2021. december 31-i állapot.

3. táblázat: Az MREL-re és a fizetőképességi helyzetre gyakorolt hatás

Forrás: A Bizottság személyzete az ESZT által szolgáltatott adatok alapján, 2021. december 31-i állapot.

A felszámolandó szervezetekkel kapcsolatos egyéb megfontolások

A keretrendszer többi részével való összhang biztosítása érdekében a felszámolandó szervezeteknek a belső MREL közvetett jegyzésére vonatkozó levonási mechanizmus hatálya alóli kizárását a BRRD és az SRMR e szervezetekre alkalmazandó vonatkozó rendelkezéseinek tágabb összefüggésében kell mérlegelni.

A BRRD és az SRMR meglévő szabályai értelmében a szanálási hatóságoknak MREL-határozatokat kell elfogadniuk az említett jogi aktusok hatálya alá tartozó valamennyi intézményre és szervezetre vonatkozóan, beleértve a felszámolandó szervezeteket is. A követelmény kalibrálása arányos annak figyelembevételével, hogy ezeket a szervezeteket rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolnák fel, ezért a követelmény a legtöbb esetben és a szanálási hatóság döntésétől függően az adott szervezet szavatolótőke-követelményeire korlátozódik (ez a veszteségviselés összege, lásd a BRRD 45c. cikke (2) bekezdésének második albekezdését és az SRMR 12d. cikke (2) bekezdésének második albekezdését). Ez alól az egyetlen kivétel azokban az esetekben fordulhat elő, amikor a szanálási hatóság megállapítja, hogy az MREL-nek meg kell haladnia a veszteségviselés összegét, különösen a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatás és a pénzügyi rendszerre való átterjedés kockázata miatt (a BRRD 45c. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése és az SRMR 12d. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése).

Az MREL felszámolandó szervezetekre vonatkozó jelenlegi megállapítása jelentős terhet ró egyrészt a szanálási hatóságokra az MREL-határozatok rendszeres kibocsátása tekintetében a szanálási tervezéssel való kapcsolat miatt, másrészt a bankokra, amelyeknek biztosítaniuk kell a nyomon követést és az egyéb kapcsolódó követelményeknek, például a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek lehívására, visszaváltására, visszafizetésére vagy visszavásárlására vonatkozó, a CRR 77. cikkének (2) bekezdésében és 78a. cikkében előírt előzetes engedélyezési rendszernek való megfelelést. A gyakorlatban azonban ez a határozat nagyon kis mértékben változik az MREL teljesítéséhez használt kötelezettségek szerkezete tekintetében, mivel a felszámolandó szervezetnek már szavatolótőke-instrumentumok útján meg kell felelnie a saját szavatolótőke-követelményeinek (amennyiben a szervezetre egyedi alapon prudenciális követelmények vonatkoznak). Úgy tűnik, hogy a meglévő szavatolótőke-követelményeket csupán megismétlő MREL-határozatok hozzáadott értékének hiánya a jogszabályok olyan módosítását teszi szükségessé, amely meghatározott körülmények között megszüntetné a szanálási hatóságok azon kötelezettségét, hogy MREL-t állapítsanak meg a felszámolandó szervezetek számára.

Amennyiben a szanálási hatóság úgy ítéli meg, hogy a szanálás alá vonható csoport részét képező szervezet felszámolandó szervezetnek minősül, a felszámolandó szervezetek belső MREL-re vonatkozó levonási mechanizmus hatálya alóli kizárása közvetve azzal érhető el, hogy az adott szervezet szintjén nem áll fenn MREL-követelmény (mivel így nem tudna részt venni a belső MREL-követelménynek való megfeleléshez felhasznált források közvetett kibocsátására szolgáló rendszerben), ami biztosítja a javaslatok közötti koherenciát.

Hasonló érvelés vonatkozik a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek lehívására, visszaváltására, visszafizetésére vagy visszavásárlására vonatkozó előzetes engedélyezési rendszer alkalmazására is, amennyiben az MREL-követelmény hiánya természetszerűleg kizárja a felszámolandó szervezeteket az előzetes engedélyezési rendszer köréből (mivel a felszámolandó szervezet mérlegében nem szerepelnek leírható, illetve átalakítható kötelezettségek, még akkor sem, ha bizonyos kötelezettségek megfelelnek az elismerhetőségi követelményeknek).

Mindazonáltal azon felszámolandó szervezetek esetében, amelyek MREL-jét a veszteségviselési összeget (azaz a szavatolótőke-követelményeket) meghaladó szinten határozták meg, továbbra is alkalmazni kell az MREL-határozat elfogadására, a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek lehívására, visszaváltására, visszafizetésére vagy visszavásárlására vonatkozó előzetes engedélyre, valamint a jegyzési lánc hatálya alá vonásra vonatkozó meglévő szabályokat.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A felülvizsgálat a belső MREL-keret alkalmazhatóvá tételével kapcsolatos konkrét rendelkezésekre irányul, különös figyelmet fordítva a különböző bankcsoport-struktúrák közötti egyenlő versenyfeltételekre, valamint egyes olyan szervezetek adminisztratív terheinek csökkentésére, amelyek esetében a szanálási hatóságok úgy vélik, hogy csőd esetén fizetésképtelenségi eljárás keretében hitelt érdemlően felszámolhatók.

A javasolt reform várhatóan előnyökkel jár a keret hatékonysága, a jogi egyértelműség és a követelmények arányosságának javítása tekintetében.

A reform technológiasemleges, és nincs hatással a digitális felkészültségre.

Az EU elkötelezett az alapvető jogok magas szintű védelme iránt és számos emberi jogi egyezmény aláírója. Ebben az összefüggésben a javaslat tiszteletben tartja az említett jogokat, amelyeket az emberi jogokról szóló legfontosabb ENSZ-egyezmények, az uniós Szerződések elválaszthatatlan részét képező uniós Alapjogi Charta és az emberi jogok európai egyezménye (EJEB) tartalmaznak.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az EU költségvetését érintő vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javaslat előírja a tagállamok számára, hogy a BRRD módosításait a módosító irányelv hatálybalépésétől számított hat hónapon belül ültessék át nemzeti jogukba. Az SRMR módosításai ugyanezen időponttól alkalmazandók.

A 45i. cikk (4) bekezdésében bevezetett módosításoknak meg kell erősíteniük a szanálási hatóságok felé azon felszámolandó szervezetek által teljesítendő jelentéstételt, amelyek MREL-je meghaladja a veszteségviseléshez szükséges összeget, és ennélfogva továbbra is MREL-határozat hatálya alá tartoznak, az adatszolgáltatásnak pedig ki kell terjednie a szervezet MREL-képességének összegére és összetételére is.

6.A JAVASLAT EGYES RENDELKEZÉSEINEK RÉSZLETES MAGYARÁZATA

A felszámolandó szervezetekre vonatkozó MREL

A BRRD 2. cikke (1) bekezdésének 83aa. pontja és az SRMR 3. cikke (1) bekezdésének 24aa. pontja új fogalommeghatározással egészül ki, amely szerint a „felszámolandó szervezetekre” való hivatkozásokat olyan szervezetekre való hivatkozásként kell értelmezni, amelyek szanálási terve fizetésképtelenség esetén az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban rendezett módon végrehajtandó felszámolásról rendelkezik.

Annak érdekében, hogy a szabályozói terhek csökkenjenek, ugyanakkor a szanálási hatóságok bizonyos kivételes esetekben továbbra is megállapíthassák a felszámolandó szervezetek MREL-jét, a 45c. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdése helyébe új (2a) bekezdés lép, amely általános új szabályként nem írja elő a szanálási hatóságok számára a felszámolandó szervezetekre vonatkozó MREL megállapítását. Hasonlóképpen módosul az SRMR 12d. cikke a (2) bekezdés második és harmadik albekezdésének törlésével és új (2a) bekezdés beillesztésével.

A szanálási hatóság számára továbbra is biztosított az a lehetőség, hogy MREL-t állapítson meg, azaz a veszteségviselési összeget meghaladó követelményt írjon elő, amennyiben ez a pénzügyi stabilitás védelme vagy a pénzügyi rendszerre való esetleges átterjedés korlátozása érdekében szükséges, amelyek a jelenleg hatályos jogszabályokban szereplő kritériumok.

Amennyiben a szanálási hatóság úgy ítéli meg, hogy egy szanálás alá vonható csoporthoz tartozó szervezet felszámolandó szervezetnek minősül, a szanálás alá vonható csoporthoz tartozó szanálás alá vonható szervezetre alkalmazandó külső MREL céljából végzett konszolidáció körébe az eddigiekkel megegyezően a felszámolandó szervezetet is be kell vonni.

Az előzetes engedélyezési rendszer alkalmazása a felszámolandó szervezetekre

A felszámolásra kijelölt szervezetek jelenleg a CRR 78a. cikkében meghatározott előzetes engedélyezési rendszer hatálya alá tartoznak a BRRD 45b. cikkének (1) bekezdésében és 45f. cikkének (2) bekezdésében, valamint az SRMR 12c. cikkének (1) bekezdésében és 12g. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a CRR 72a–72c. cikkében meghatározott közös elismerhetőségi kritériumokra való kereszthivatkozások alapján. Az e rendelkezés által létrehozott eljárási kötelezettségek azonban aránytalanok a felszámolandó szervezetek többsége számára, mivel esetükben nem elvárás, hogy veszteségviselő képességük meghaladja a szavatolótőke-követelményeiket. E forgatókönyv esetén nem érvényesül az előzetes engedélyezési szabályok mögött meghúzódó logika, amely felhatalmazza a szanálási hatóságokat a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek állományának csökkenését eredményező intézkedések nyomon követésére. Emellett már létezik külön előzetes engedélyezési rendszer a szavatolótőke-instrumentumok lejárat előtti visszaváltására (CRR 78. cikk), amely továbbra is valamennyi intézményre alkalmazandó.

Annak érdekében, hogy csökkenjenek a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére vonatkozó előzetes engedélyt igénylő felszámolandó szervezetek, valamint az ilyen kérelmek értékelését végző hatóságok szabályozási terhei, a BRRD 45c. cikkének (2a) bekezdése és az SRMR 12d. cikkének (2a) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a CRR 77. cikkének (2) bekezdése és 78a. cikke szerinti előzetes engedélyezési rendszer nem alkalmazandó azokra a felszámolandó szervezetekre, amelyekre vonatkozóan a szanálási hatóság nem állapított meg MREL-t. Ez mindenképpen természetes következménye lenne a felszámolandó szervezetek esetében alkalmazott MREL-határozatok megszűnésének, mivel az MREL-határozat hiánya azt jelenti, hogy a mérlegükben már nem szerepelnek leírható, illetve átalakítható kötelezettségek, hiszen már nem tartoznak MREL-követelmény hatálya alá.

Azon felszámolandó szervezetek esetében, amelyek tekintetében a szanálási hatóság a veszteségviselési összeget meghaladó MREL-határozatot fogadott el, a CRR 77. cikkének (2) bekezdése és 78a. cikke továbbra is alkalmazandó.

Jegyzésilánc-struktúrához tartozó felszámolandó szervezetek

A BRRD 129. cikke szerinti felülvizsgálati megbízatás alapján végzett elemzés arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló kizárni a felszámolandó szervezeteket a jegyzési láncra vonatkozó szabályok hatálya alól, konkrétabban pedig helyénvaló azon kötelezettség megszüntetése az MREL-határozat nélküli felszámolandó szervezetek esetében, hogy az általuk kibocsátott és valamely közbenső szervezet által tartott szavatolótőke-instrumentumokat és egyéb kötelezettségeket ez utóbbinak le kelljen vonnia. Ez akkor alkalmazandó, ha a szanálási hatóság a szanálási tervezéssel összefüggésben úgy ítélte meg, hogy a szanálás alá vonható csoporthoz tartozó szervezet felszámolandó szervezetnek minősül.

E forgatókönyv esetén a felszámolandó szervezet már nem köteles MREL teljesítésére, ennélfogva a szanálás alá vonható szervezet, a közbenső szervezet és a felszámolandó szervezet alkotta láncon mentén nem kerül sor a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források közvetett jegyzésére. Csőd esetén a szanálási stratégia nem irányozza elő, hogy a szanálás alá vonható szervezet támogassa a felszámolandó szervezetet, vagyis nem elvárás sem az, hogy a felszámolandó szervezet közbenső szervezeten keresztül átadja a veszteségeket a szanálás alá vonható szervezetnek, sem pedig a tőke ellentétes irányú átadása.

Ezért a BRRD 45c. cikkének új (2a) bekezdése és az SRMR 12d. cikkének (2a) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a közbenső anyavállalatnak nem kell a jegyzési láncra vonatkozó szabályok szerint levonnia az MREL-határozat hatálya alól kikerült felszámolandó szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok vagy kötelezettségek állományait. Következésképpen a felszámolandó szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumokkal és kötelezettségekkel rendelkező közbenső szervezeteknek kockázati súlyokat kell alkalmazniuk ezekre a kitettségekre, és azokat szerepeltetniük kell a teljes kitettségi mértékükben. Mivel ezeket a kitettségeket figyelembe veszik a közbenső szervezet teljes kockázati kitettségértékének és teljes kitettségi mértékének kiszámításakor, ez biztosítja, hogy a közbenső szervezet kötelezően rendelkezzen egy bizonyos összegű belső MREL-rel, amely tükrözi a felszámolandó szervezetekkel szembeni kitettségeket.

Azok a felszámolandó szervezetek azonban, amelyek esetében a szanálási hatóságok mérlegelési jogkörüket gyakorolva a szavatolótőke-követelményt meghaladó összegben határozzák meg az MREL mértékét, továbbra is a jegyzési láncra vonatkozó levonási szabályok hatálya alá tartoznának.

A felszámolandó szervezetek adatszolgáltatása

A jelenlegi 45i. cikk (4) bekezdése értelmében a felszámolandó szervezetek az MREL kalibrálásától függetlenül nem kötelesek jelenteni a szanálási hatóságnak az MREL-jüket, és azt nyilvánosságra sem kell hozniuk.

Ez a szanálási hatóságok számára problémás azokban az esetekben, amikor értékelniük kell, hogy helyénvaló-e a stratégia megváltoztatása, vagy az MREL kalibrálását a veszteségviselés összegét meghaladó szintre kell-e emelni. E probléma kezelése érdekében a szanálási hatóságok jelenleg a BRRD 45i. cikke értelmében egyszerűsített adatszolgáltatást kérnek az ilyen bankoktól, amely az (EU) 2021/763 bizottsági végrehajtási rendeletben 13  előírtnál kevésbé összetett és részletes.

Ezért a 45i. cikk akként módosul, hogy jogszabályban előírt adatszolgáltatási rendszert vezet be a jogi szövegbe azon felszámolandó szervezetek tekintetében, amelyekre vonatkozóan MREL-határozatot fogadtak el (tehát amelyeknél az MREL meghaladja a veszteségviselési összeget).

Azon felszámolandó szervezetek esetében, amelyeknél nem állapítottak meg MREL-t, a meglévő állapot fennmarad: nincsenek külön MREL-jelentési vagy közzétételi kötelezettségek. Mivel a szanálási tervezés céljából teljesített adatszolgáltatás megmarad, és ennélfogva változatlanul alkalmazandó lesz valamennyi felszámolandó szervezetre, a szanálási hatóságok továbbra is hozzájuthatnak a releváns információkhoz, például annak eldöntéséhez, hogy meg kell-e változtatni az érintett szervezet számára előirányzott stratégiát vagy a vonatkozó MREL-kalibrációt.

Konszolidált belső MREL

A Bizottság által az (EU) 2022/2036 rendelettel bevezetett felülvizsgálati záradék alapján végzett elemzés arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló lehetővé tenni a holdingstruktúrához vagy operatív társasági struktúrához tartozó egyes közbenső szervezetek számára, hogy összevont alapon teljesítsék a belső MREL-t.

A jegyzési láncra vonatkozó levonási szabályok arányossága és a bankcsoport-struktúrák különböző típusai közötti egyenlő versenyfeltételek közötti különbségek minimalizálása szempontjából jelentkező előnyökön túl a belső MREL összevont alapú teljesítésének lehetőségének kiterjesztése a következő okok miatt is hasznosnak tekinthető:

·megkönnyíti a belső MREL kalibrálását a szanálás alá nem vonható szervezet azon leányvállalatai esetében, amelyek kiegészítő szavatolótőke-követelményét (CRD 104a. cikk) és kombinált pufferkövetelményét (CRD 128. cikk, 6. pont) kizárólag összevont alapon határozzák meg,

·egyértelművé teszi az MREL-hez kapcsolódó maximális felosztható összeg (M-MDA – BRRD 16a. cikk, SRMR 10a. cikk) feletti egyes kifizetések tilalmára vonatkozó hatáskör alkalmazását azon leányvállalatok esetében, amelyek kombinált pufferét összevont alapon határozták meg,

·biztosítja, hogy a leányvállalat elegendő előzetesen rendelkezésre bocsátott belső képességgel rendelkezzen ahhoz, hogy csőd esetén képes legyen viselni a veszteségeit és helyreállítani a konszolidált szavatolótőke-követelményeknek való megfelelést.

A BRRD 45f. cikkének (1) bekezdése és az SRMR 12g. cikkének (1) bekezdése tehát úgy módosul, hogy mérlegelési jogkörrel ruházza fel a szanálási hatóságot arra, hogy a belső MREL-t összevont alapon határozza meg a szanálás alá vonható szervezet leányvállalata számára. Ez a lehetőség attól függetlenül fennáll, hogy az adott közbenső szervezet milyen típusú bankcsoport-struktúrához tartozik.

A lehetőségre három fontos biztosíték vonatkozik. Először is holdingstruktúrák esetében az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalatnak vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatnak minősülő szanálás alá vonható szervezet egyetlen közvetlen leányvállalata vagy a BRRD, illetve az SRMR hatálya alá tartozó szervezete csak a közbenső szervezet lehet. Ez biztosítja, hogy a lehetőség csak azon holdingstruktúrák számára legyen elérhető, amelyek közbenső szervezete központosítja a csoporton belüli kitettségeket. Alternatív megoldásként a bankcsoport-struktúrák egyéb típusai esetében a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő leányvállalatra alkalmazandó kiegészítő szavatolótőke-követelményt és kombinált pufferkövetelményt az illetékes hatóságnak előzőleg ugyanazon konszolidáció alapján kell meghatároznia. Másodszor: a szanálás alá vonható szervezetnek és a közbenső szervezetnek ugyanabban a tagállamban kell letelepednie, és azonos szanálás alá vonható csoporthoz kell tartoznia. Harmadszor: a szanálási hatóságnak előzőleg azt a következtetést kell levonnia, hogy a belső MREL összevont alapon történő teljesítése nem befolyásolja jelentős mértékben annak a szanálás alá vonható csoportnak a szanálhatóságát, amelyhez a leányvállalat tartozik, sem pedig a leírási és átalakítási hatásköröknek az adott leányvállalatra vagy az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó más szervezetekre történő alkalmazását. Ez utóbbi feltétel például lehetővé tenné a szanálási hatóság számára, hogy ne határozzon meg összevont alapon belső MREL-t olyan helyzetekben, amikor a leányvállalatra alkalmazandó egyedi követelmények magasabbak lennének.

A belső MREL összevont alapon történő meghatározása megszünteti a szanálási hatóság azon lehetőségét, hogy a belső MREL-t ugyanazon szervezetre vonatkozóan egyedi alapon határozza meg. Ez összhangban van az MREL-keretbe a BRRD II és az SRMR II által bevezetett változtatásokkal, amelyek már nem teszik lehetővé, hogy az MREL-t ugyanazon szervezet vonatkozásában többféle alapon határozzák meg. Ez nem tekinthető az érintett szervezet számára biztosított mentességnek, mivel az MREL teljesítésére továbbra is szükség lesz, csak más alapon.

Fontos megjegyezni, hogy a BRRD 45f. cikkének (1) bekezdésében és az SRMR 12g. cikkének (1) bekezdésében bevezetett lehetőség nem jelenti azt, hogy az érintett szervezet leányvállalatai mentességet kapnak a belső MREL alól. A belső MREL alóli mentesség csak akkor lehetséges, ha teljesülnek a BRRD 45f. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében és az SRMR 12h. cikkében foglalt feltételek.

A szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő leányvállalat által az összevont belső MREL teljesítéséhez felhasználható instrumentumok tekintetében az összevont követelményeknek való megfelelésre vonatkozó általános szabályok, valamint a BRRD 45f. cikkében és az SRMR 12g. cikkében foglalt elismerhetőségi kritériumok alkalmazandók. Emellett a BRRD 45f. cikke és az SRMR 12g. cikke új (2a) bekezdéssel egészül ki annak egyértelművé tétele érdekében, hogy amennyiben a konszolidált belső MREL teljesítésére kötelezett bármely szervezet konszolidációs körébe tartozó leányvállalatok leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket bocsátottak ki ugyanahhoz a szanálás alá vonható csoporthoz tartozó, de a konszolidációs körön kívül eső más szervezetek vagy egy meglévő, nem ugyanahhoz a szanálás alá vonható csoporthoz tartozó részvényes számára, akkor ezeket a kötelezettségeket bizonyos korlátokig bele kell számítani a közbenső szervezet szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összegébe. Ez lehetővé teszi, hogy a belső MREL szempontjából figyelembe vehető forrásoknak a végső leányvállalat és a szanálás alá vonható szervezet közötti közvetlen kibocsátásait beszámítsák a közbenső szervezet konszolidált belső MREL-követelményének teljesítésébe. Az új szabály biztosítja a szavatolótőke összevont alapú számításához való igazodást, és hasonló a BRRD 45b. cikkének (3) bekezdésében és az SRMR 12c. cikkének (3) bekezdésében foglalt, a szanálás alá vonható szervezetek külső MREL-jére alkalmazandó szabályhoz. Hasonlóképpen az e módosításokkal előírt korlátozások biztosítják, hogy az ilyen közbenső szervezetek leányvállalatainak többletképessége ne legyen felhasználható a vonatkozó konszolidált belső MREL teljesítésére.

2023/0113 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2014/59/EU irányelvnek és a 806/2014/EU rendeletnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény egyes vonatkozásai tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 14 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 15 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az (EU) 2019/879 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16 és az (EU) 2019/877 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 módosította a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 18 és a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 19 meghatározott, az Unióban letelepedett hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra (a továbbiakban: intézmények), valamint a 2014/59/EU irányelv vagy a 806/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó bármely más szervezetre (a továbbiakban: szervezetek) alkalmazandó, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt (MREL). Az említett módosítások előírták, hogy a belső MREL-t, vagyis az olyan intézményekre és szervezetekre alkalmazandó MREL-t, amelyek szanálás alá vonható szervezetek leányvállalatai, de maguk nem szanálás alá vonható szervezetek, az említett szervezetek a szanálás alá vonható szervezet számára kibocsátott és általa közvetlenül vagy közvetve, ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó más szervezeteken keresztül megvásárolt instrumentumok felhasználásával is teljesíthetik.

(2)Az uniós MREL-keretet tovább módosította az (EU) 2022/2036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 , amely a belső MREL teljesítéséhez figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésére vonatkozóan konkrét levonási szabályokat vezetett be. Az említett rendelet bevezette a 2014/59/EU irányelvben azt a követelményt, hogy a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az MREL teljesítéséhez figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésének a bankcsoport-struktúrák különböző típusai közötti egyenlő versenyfeltételekre gyakorolt hatását, beleértve azokat az eseteket is, amikor a bankcsoportban a szanálás alá vonható szervezetként azonosított holdingtársaság és leányvállalatai között üzemeltető társaság helyezkedik el. A Bizottság felkérést kapott annak értékelésére, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek maguk nem szanálás alá vonható szervezetek, képesnek kell-e lenniük az MREL összevont alapú teljesítésére. A Bizottság ezenkívül felkérést kapott arra, hogy az MREL-re vonatkozó szabályok alapján értékelje azon szervezetek kezelését, amelyek szanálási terve előírja a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolásukat (a továbbiakban: felszámolandó szervezetek). Végezetül a Bizottság felkérést kapott annak értékelésére, hogy helyénvaló-e korlátozni az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21 72e. cikkének (5) bekezdésében előírt levonások összegét.

(3)A Bizottság által végzett felülvizsgálat megállapította, hogy a belső MREL-szabályok céljait illetően helyénvaló és arányos lenne, ha lehetővé tennék a szanálási hatóságok számára, hogy a belső MREL-t összevont alapon állapítsák meg a 2014/59/EU irányelv és a 806/2014/EU rendelet alkalmazásából eredőnél szélesebb szervezeti kör esetében, amennyiben ez a szélesebb kör magában foglalja azokat az intézményeket és szervezeteket, amelyek maguk nem szanálás alá vonható szervezetek, de szanálás alá vonható szervezetek leányvállalatai, és maguk is ellenőrzést gyakorolnak az MREL hatálya alá tartozó leányvállalatok felett (a továbbiakban: közbenső szervezetek). Ez a helyzet különösen az olyan bankcsoportok esetében, amelyek élén holdingtársaság áll. Ilyenkor a közbenső szervezetek természetes módon központosítják a csoporton belüli kitettségeket, és továbbítják az MREL szempontjából figyelembe vehető, a szanálás alá vonható szervezet által előzetesen rendelkezésre bocsátott forrásokat. E struktúrából adódóan az ilyen közbenső szervezeteket aránytalanul érintenék a levonási szabályok. A Bizottság arra a következtetésre jutott továbbá, hogy az MREL-keret arányosabb lenne, ha a felszámolandó szervezetek kibocsátásait kizárnák azon kitettségek köréből, amelyeket a közbenső szervezetnek a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források közvetett jegyzése esetén a levonási mechanizmus alapján le kell vonnia. A felszámolandó szervezetet csőd esetén nem kell a szanálás alá vonható szervezetnek támogatnia, ami szükségtelenné teszi a szanálás alá vonható csoportokon belüli veszteség- és tőkeátadási mechanizmusok védelmét, ami az (EU) 2022/2036 rendelettel bevezetett levonási szabályok célja volt. Ezzel szemben vészhelyzet vagy csőd esetén a szanálás alá vonható szervezetnek támogatnia kell a szanálás alá vonható csoport többi szervezetét. A szükséges MREL-forrásoknak ezért a szanálás alá vonható csoport minden szintjén jelen kell lenniük, és a veszteségviselés és a feltőkésítés céljából való hozzáférhetőségüket a levonási mechanizmus révén kell biztosítani. A Bizottság felülvizsgálata ezért arra a következtetésre jutott, hogy a közbenső szervezeteknek továbbra is le kell vonniuk az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó más, nem felszámolandó szervezetek által kibocsátott, belső MREL szempontjából figyelembe vehető források teljes összegét.

(4)A 2014/59/EU irányelv 45f. cikke és a 806/2014/EU rendelet 12g. cikke értelmében az intézményeknek és szervezeteknek egyedi alapon kell teljesíteniük a belső MREL-t. Az összevont alapú megfelelés csak két konkrét esetben megengedett: azon EU-szintű anyavállalatok esetében, amelyek nem szanálás alá vonható szervezetek, viszont harmadik országbeli szervezetek leányvállalatai, valamint a belső MREL alól mentesített intézmények vagy szervezetek anyavállalatai esetében. Az 575/2013/EU rendelet 72e. cikkének (5) bekezdése értelmében, amennyiben egy közbenső szervezet összevont alapon teljesíti az MREL-t, az adott szervezet nem köteles levonni az ugyanahhoz a szanálás alá vonható csoporthoz tartozó és a konszolidációs körébe bevont más szervezetek belső MREL szempontjából figyelembe vehető forrásaiban lévő részesedéseket, mivel a belső MREL összevont alapú teljesítése hasonló hatást ér el. A Bizottság által végzett felülvizsgálat kimutatta, hogy a holdingtársaság által vezetett bankcsoportok közbenső szervezetei számára is lehetővé kell tenni a belső MREL összevont alapú teljesítését. A felülvizsgálat kimutatta továbbá, hogy amennyiben a közbenső szervezetre összevont alapon szavatolótőke-követelmények vagy kombinált pufferkövetelmény vonatkozik, a belső MREL egyedi alapon történő teljesítése azzal a kockázattal járhat, hogy a közbenső szervezet szintjén előzetesen rendelkezésre bocsátott, a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források nem elegendőek az alkalmazandó konszolidált szavatolótőke-követelménynek való megfelelés helyreállításához a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források leírása és átalakítása után. Emellett az érintett intézmény vagy szervezet esetében hiányozna az MREL kiszámításához szükséges kulcsfontosságú adat, ha a kiegészítő szavatolótőke-követelményt vagy a kombinált pufferkövetelményt a konszolidáció más szintjén határozzák meg, ami megnehezíti a követelmény kiszámítását. Hasonlóképpen a szanálási hatóságok arra vonatkozó hatásköre, hogy a 2014/59/EU irányelv 16a. cikkével és a 806/2014/EU rendelet 10a. cikkével összhangban megtiltsanak bizonyos, az MREL-hez kapcsolódó maximális felosztható összeget meghaladó kifizetéseket az egyes leányvállalatok tekintetében, kihívást jelent abban az esetben, ha a fő mérőszámot, a kombinált pufferkövetelményt nem a belső MREL alapján határozzák meg. Ezen okokból a belső MREL összevont alapú teljesítésének lehetőségét a bankcsoport-struktúrák más típusai számára is biztosítani kell, amennyiben a közbenső szervezetre összevont alapon szavatolótőke-követelmény vagy kombinált pufferkövetelmény vonatkozik.

(5)Annak biztosítása érdekében, hogy az MREL összevont alapú teljesítésének lehetősége csak a Bizottság felülvizsgálata során azonosított releváns esetekben álljon fenn, és ne vezessen a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források hiányához a szanálás alá vonható csoport egészében, a belső MREL-követelménynek a közbenső szervezetek tekintetében összevont alapon történő meghatározására vonatkozó hatáskörnek a szanálási hatóság mérlegelési jogkörébe kell tartoznia, és azt bizonyos feltételekhez kell kötni. Az azonos tagállamban telepedett és azonos szanálás alá vonható csoporthoz tartozó EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalatnak vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatnak minősülő szanálás alá vonható szervezet egyetlen közvetlen leányvállalata – akár intézmény, akár szervezet – csak a közbenső szervezet lehet. Alternatív megoldásként az érintett közbenső szervezetnek összevont helyzete alapján meg kell felelnie a kiegészítő szavatolótőke-követelménynek vagy a kombinált pufferkövetelménynek. A belső MREL összevont alapon történő teljesítése azonban a szanálási hatóság értékelése szerint egyik esetben sem befolyásolhatja jelentősen hátrányosan az érintett szanálás alá vonható csoport szanálhatóságát, sem pedig az érintett közbenső szervezet vagy a szanálás alá vonható csoportjához tartozó más szervezetek releváns tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségei leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a szanálási hatóság általi alkalmazását.

(6)A 2014/59/EU irányelv 45f. cikkének (2) bekezdése és a 806/2014/EU rendelet 12g. cikkének (2) bekezdése értelmében a közbenső szervezetek szavatolótőke és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek felhasználásával is teljesíthetik a konszolidált belső MREL-követelményt. Annak érdekében, hogy az MREL összevont alapú teljesítésének lehetősége maradéktalanul rendelkezésre álljon, biztosítani kell, hogy a közbenső szervezetek leírható, illetve átalakítható kötelezettségeit a szavatolótőke kiszámításához hasonló módon számítsák ki. A belső MREL összevont alapú teljesítéséhez felhasználható leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó elismerhetőségi kritériumokat ezért össze kell hangolni az 575/2013/EU rendeletben a konszolidált szavatolótőke kiszámítására vonatkozóan meghatározott szabályokkal. A külső MREL-re vonatkozó meglévő szabályokkal való összhang érdekében az összehangolásnak tükröznie kell a 2014/59/EU irányelv 45b. cikkének (3) bekezdésében és a 806/2014/EU rendelet 12d. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, azon leírható, illetve átalakítható kötelezettségek kiszámítására vonatkozó szabályokat is, amelyeket a szanálás alá vonható szervezetek felhasználhatnak a konszolidált MREL teljesítéséhez. Különösen biztosítani kell, hogy a konszolidált belső MREL hatálya alá tartozó szervezet leányvállalatai által kibocsátott leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket, amelyeket ugyanahhoz a szanálás alá vonható csoporthoz tartozó, de a konszolidáció körén kívül eső más szervezetek – beleértve a szanálás alá vonható szervezetet is – vagy az ugyanahhoz a szanálás alá vonható csoporthoz nem tartozó meglévő részvényesek tulajdonában vannak, beszámítsák a konszolidált belső MREL hatálya alá tartozó szervezet szavatolótőkéjébe és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeibe.

(7)A felszámolandó szervezetek esetében az MREL általában a veszteségviseléshez szükséges összegre korlátozódik, amely megfelel a szavatolótőke-követelményeknek. Ilyen esetekben az MREL a felszámolandó szervezet számára nem von maga után a szanálási keretrendszerhez közvetlenül kapcsolódó további követelményt. Ez azt jelenti, hogy a felszámolandó szervezet a szavatolótőke-követelményeknek való megfelelés révén teljes mértékben képes teljesíteni az MREL-t, és hogy a szanálási hatóság MREL-t megállapító külön határozata nem járul hozzá érdemben a felszámolandó szervezetek szanálhatóságához. Az ilyen határozat számos eljárási kötelezettséget ró a szanálási hatóságokra és a felszámolandó szervezetekre, ezekből azonban a jobb szanálhatóság szempontjából nem származik előny. Ezért nem helyénvaló előírni a szanálási hatóságok számára a felszámolandó szervezetekre vonatkozó MREL megállapítását.

(8)Amennyiben a szanálási hatóság úgy ítéli meg, hogy egy szanálás alá vonható csoport részét képező szervezet felszámolandó szervezetnek minősül, a közbenső szervezetek nem kötelezhetők arra, hogy belső MREL-képességükből levonják a felszámolandó szervezetek által kibocsátott azon szavatolótőkéjüket vagy egyéb kötelezettségeiket, amelyek megfelelnének a belső MREL-követelmény teljesítésére vonatkozó feltételeknek. Ez esetben a felszámolandó szervezet már nem köteles MREL teljesítésére, ennélfogva a szanálás alá vonható szervezet, a közbenső szervezet és a felszámolandó szervezet alkotta láncon mentén nem kerül sor a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források közvetett jegyzésére. Csőd esetén a szanálási stratégia nem irányozza elő, hogy a szanálás alá vonható szervezet támogassa a felszámolandó szervezetet. Ez azt jelenti, hogy nem elvárás sem az, hogy a felszámolandó szervezet közbenső szervezeten keresztül átadja a veszteségeket a szanálás alá vonható szervezetnek, sem pedig a tőke ellentétes irányú átadása. A belső MREL szempontjából figyelembe vehető források közvetett jegyzése keretében levonandó részesedések körének ilyen kiigazítása tehát nem befolyásolná a keretrendszer prudenciális megbízhatóságát.

(9)Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében és 78a. cikkében meghatározott, a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére vonatkozó engedélyezési rendszer – amely az MREL hatálya alá tartozó intézményekre és szervezetekre, valamint az MREL teljesítése céljából kibocsátott kötelezettségekre is alkalmazandó – fő célja, hogy lehetővé tegye a szanálási hatóságok számára a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek állományának csökkenését eredményező intézkedések nyomon követését, minden olyan intézkedés megtiltását, amely a szanálási hatóságok által megfelelőnek ítélt szintet meghaladó csökkentést eredményezne. Amennyiben a szanálási hatóság nem fogadott el az MREL-t megállapító határozatot egy intézmény vagy szervezet tekintetében, ez a célkitűzés nem releváns. Emellett az MREL-t megállapító határozat hatálya alá nem tartozó intézmények vagy szervezetek mérlegében nem szerepelnek leírható, illetve átalakítható kötelezettségek. Ezért azok az intézmények vagy szervezetek, amelyek esetében nem fogadtak el MREL-t megállapító határozatot, nem kötelezhetők arra, hogy beszerezzék a szanálási hatóság előzetes engedélyét azon kötelezettségek lehívásához, visszaváltásához, visszafizetéséhez vagy visszavásárlásához, amelyek megfelelnek az MREL-hez kapcsolódó elismerhetőségi követelményeknek.

(10)Vannak olyan felszámolandó szervezetek, amelyeknél az MREL meghaladja a szavatolótőke-követelmény összegét, amely esetben lehetővé kell tenni a szanálási hatóságok az MREL meghatározását. Az MREL-t a veszteségviselés összegét meghaladó összegben kell megállapítani, amennyiben a szanálási hatóságok úgy ítélik meg, hogy erre az összegre szükség van a pénzügyi stabilitás védelme vagy a pénzügyi rendszerre való átterjedés kockázatának kezelése érdekében. Ilyenkor a felszámolandó szervezetnek teljesítenie kell az MREL-t, és nem mentesülhet az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében és 78a. cikkében meghatározott előzetes engedélyezési rendszer alól. Az érintett felszámolandó szervezettel azonos szanálás alá vonható csoporthoz tartozó közbenső szervezetek számára továbbra is elő kell írni, hogy belső MREL-képességükből levonják a szóban forgó felszámolandó szervezet által kibocsátott, belső MREL szempontjából figyelembe vehető forrásokat. Emellett mivel a felszámolási eljárásra a jogalany szintjén kerül sor, a továbbra is az MREL hatálya alá tartozó felszámolandó szervezeteknek csak egyedi alapon kell teljesíteniük a követelményt. Végezetül az érintett kötelezettség tulajdonjogával kapcsolatos egyes elismerhetőségi követelmények nem relevánsak, mivel nem szükséges biztosítani a veszteségek és a tőke átadását a felszámolandó szervezettől valamely szanálás alá vonható szervezethez, ezért e követelményeket nem kell alkalmazni.

(11)A 2014/59/EU irányelv 45i. cikke értelmében az intézményeknek és a szervezeteknek rendszeresen adatot kell szolgáltatniuk illetékes és szanálási hatóságaiknak a leírható, illetve átalakítható és a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek szintjéről és e kötelezettségek összetételéről, és ezeket az információkat MREL szintjével együtt rendszeresen nyilvánosságra kell hozniuk. A felszámolandó szervezetek esetében nincs szükség ilyen adatszolgáltatásra vagy közzétételre. Az MREL átlátható alkalmazásának biztosítása érdekében azonban ezeket az adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségeket azokra a felszámolandó szervezetekre is alkalmazni kell, amelyek esetében a szanálási hatóság úgy határoz, hogy az MREL-nek magasabbnak kell lennie a veszteségek viseléséhez elegendő összegnél. Az arányosság elvével összhangban a szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy ezek a kötelezettségek ne lépjék túl az MREL teljesítésének nyomon követéséhez szükséges mértéket.

(12)Ezért a 2014/59/EU irányelvet és a 806/2014/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(13)A következetesség biztosítása érdekében a 2014/59/EU irányelv módosításait és a 806/2014/EU rendelet módosításait átültető nemzeti intézkedéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(14)Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen a felszámolandó szervezetek MREL-keret szerinti kezelésének kiigazítását és a belső MREL összevont alapú teljesítésének lehetőségeit – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a már megállapított szabályok módosításával e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2014/59/EU irányelv módosításai

A 2014/59/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk (1) bekezdése a következő 83aa. ponttal egészül ki:

„83aa. »felszámolandó szervezet«: az Unióban letelepedett olyan jogi személy, amelynek a csoportszintű szanálási terve vagy – csoporthoz nem tartozó szervezetek esetében – a szanálási terve előírja, hogy a szervezetet az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban rendezett módon kell felszámolni;”

2.A 45c. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdésben a második és a harmadik albekezdést el kell hagyni;

b)a szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A szanálási hatóságok a felszámolandó szervezetekre vonatkozóan nem határozzák meg a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt.

Az első albekezdéstől eltérve és amennyiben a pénzügyi stabilitás védelme vagy a pénzügyi rendszerre való esetleges átterjedés korlátozása érdekében szükséges, a szanálási hatóságok kivételesen egyedi alapon meghatározhatják a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt a felszámolandó szervezetekre vonatkozóan, az e cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a veszteségek viseléséhez elegendő összegben, megnövelve azt az említett célok eléréséhez szükséges mértékig. Ezekben az esetekben a felszámolandó szervezetek a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt a következők közül egy vagy több felhasználásával teljesítik:

a)szavatolótőke;

b)az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében említett elismerhetőségi kritériumokat teljesítő kötelezettségek, az említett rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja kivételével;

c)a 45b. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek.

Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdése és 78a. cikke nem alkalmazandó azokra a felszámolandó szervezetekre, amelyek tekintetében a szanálási hatóság nem határozta meg az ezen irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében említett követelményt.

Az 575/2013/EU rendelet 72e. cikkének (5) bekezdése alapján nem vonhatók le azon felszámolandó szervezetnek minősülő leányvállalatok által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok vagy kötelezettségek, amelyek tekintetében a szanálási hatóság nem határozta meg a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt.”

3.A 45f. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következő negyedik albekezdéssel egészül ki:

„Az első és második albekezdéstől eltérve a szanálási hatóságok határozhatnak úgy, hogy az e bekezdésben említett leányvállalatra vonatkozóan összevont alapon állapítják meg a 45c. cikkben megállapított követelményt, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a leányvállalat megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:

i.a leányvállalat közvetlenül a szanálás alá vonható szervezet tulajdonában van, és:

–a szanálás alá vonható szervezet EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat,

–mind a leányvállalat, mind a szanálás alá vonható szervezet ugyanabban a tagállamban letelepedett, és ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak a tagjai,

–a szanálás alá vonható szervezet az érintett leányvállalaton kívül nem rendelkezik közvetlen részesedéssel az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett leányintézményben vagy szervezetben,

ii.a leányvállalatra összevont alapon vonatkozik a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett követelmény vagy a kombinált pufferkövetelmény;

b)a 45c. cikkben meghatározott követelmény összevont alapon történő teljesítése nem befolyásolja jelentős mértékben hátrányosan a szanálás alá vonható csoport szanálhatóságát, illetve az érintett leányvállalat vagy a szanálás alá vonható csoporthoz tartozó más szervezetek releváns tőkeinstrumentumainak és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek az 59. cikkel összhangban történő leírását vagy átalakítását.”;

b)a szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben az (1) bekezdésben említett szervezet összevont alapon teljesíti a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt, az adott szervezet szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összege magában foglalja az e cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban az Unióban letelepedett, az adott szervezet konszolidációjába bevont leányvállalat által kibocsátott alábbi kötelezettségeket:

a)a szanálás alá vonható szervezet számára kibocsátott kötelezettségek, amelyeket az megvásárol akár közvetlenül, akár közvetve az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó olyan szervezeteken keresztül, amelyek nem tartoznak a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt összevont alapon teljesítő szervezet konszolidációs körébe;

b)olyan meglévő részvényes számára kibocsátott kötelezettségek, amely nem tartozik ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett kötelezettségek nem haladhatják meg a konszolidálásba bevont leányvállalatra alkalmazandó, a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelmény összegéből a következők összegének levonásával meghatározott összeget:

a)a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt összevont alapon teljesítő szervezet számára kibocsátott kötelezettségek, amelyeket az megvásárol akár közvetlenül, akár közvetve az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó, az adott szervezet konszolidációjába bevont más szervezeteken keresztül;

b)az e cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban kibocsátott szavatolótőke összege.”

4.A 45i. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az (1) és a (3) bekezdés nem alkalmazandó a felszámolandó szervezetekre, kivéve, ha a szanálási hatóság az ilyen szervezetre vonatkozóan a 45c. cikk (2a) bekezdésének második albekezdésével összhangban megállapította a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt. Ebben az esetben a szanálási hatóság megállapítja az adott szervezetre vonatkozóan az e cikk (5) és (6) bekezdésében említett adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségek tartalmát és gyakoriságát. A szanálási hatóság tájékoztatja az érintett felszámolandó szervezetet ezekről az adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségekről. Ezek az adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségek nem haladhatják meg a 45c. cikk (2a) bekezdésének második albekezdése alapján megállapított követelménynek való megfelelés nyomon követéséhez szükséges mértéket.”

2. cikk

A 806/2014/EU rendelet módosítása

A 806/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

5.A 3. cikk (1) bekezdése a következő 24aa. ponttal egészül ki:

„24aa. »felszámolandó szervezet«: a részt vevő tagállamban letelepedett olyan jogi személy, amelynek a csoportszintű szanálási terve vagy – csoporthoz nem tartozó szervezetek esetében – a szanálási terve előírja, hogy a szervezetet az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban rendezett módon kell felszámolni;”.

6.A 12d. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdésben a második és a harmadik albekezdést el kell hagyni;

b)a szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Testület a felszámolandó szervezetekre vonatkozóan nem határozza meg a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt.

Az első albekezdéstől eltérve és amennyiben a pénzügyi stabilitás védelme vagy a pénzügyi rendszerre való esetleges átterjedés korlátozása érdekében szükséges, a Testület kivételesen egyedi alapon meghatározhatja a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt a felszámolandó szervezetekre vonatkozóan, az e cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a veszteségek viseléséhez elegendő, megnövelve azt az említett célok eléréséhez szükséges mértékig. Ezekben az esetekben a felszámolandó szervezetek a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt a következők közül egy vagy több felhasználásával teljesítik:

a)szavatolótőke;

b)az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében említett elismerhetőségi kritériumokat teljesítő kötelezettségek, az említett rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja kivételével;

c)a 12c. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek.

Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdése és 78a. cikke nem alkalmazandó azokra a felszámolandó szervezetekre, amelyek tekintetében a szanálási hatóság nem határozta meg az e rendelet 12a. cikkének (1) bekezdésében említett követelményt.

Az 575/2013/EU rendelet 72e. cikkének (5) bekezdése alapján nem vonhatók le azon felszámolandó szervezetnek minősülő leányvállalatok által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok vagy kötelezettségek, amelyek tekintetében a szanálási hatóság nem határozta meg a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt.”

7.A 12g. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következő negyedik albekezdéssel egészül ki:

„Az első és második albekezdéstől eltérve a Testület határozhat úgy, hogy az e bekezdésben említett leányvállalatra vonatkozóan összevont alapon állapítja meg a 12d. cikkben megállapított követelményt, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a leányvállalat megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:

i.a leányvállalat közvetlenül a szanálás alá vonható szervezet tulajdonában van, és:

–a szanálás alá vonható szervezet EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat,

–mind a leányvállalat, mind a szanálás alá vonható szervezet ugyanabban a részt vevő tagállamban rendelkezik székhellyel, és ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak a tagjai,

–a szanálás alá vonható szervezet az érintett leányvállalaton kívül nem rendelkezik közvetlen részesedéssel a 2. cikkben említett leányvállalatban;

ii.a leányvállalatra összevont alapon vonatkozik a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett követelmény vagy a kombinált pufferkövetelmény;

b)a 12d. cikkben meghatározott követelmény összevont alapon történő teljesítése nem befolyásolja jelentős mértékben hátrányosan a szanálás alá vonható csoport szanálhatóságát, illetve az érintett intézmény vagy leányvállalat vagy a szanálás alá vonható csoporthoz tartozó más szervezetek releváns tőkeinstrumentumainak és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek az 21. cikkel összhangban történő leírását vagy átalakítását.”;

b)a szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben az (1) bekezdésben említett szervezet összevont alapon teljesíti a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt, az adott szervezet szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összege magában foglalja az e cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban az Unióban letelepedett, az adott szervezet konszolidációjába bevont leányvállalat által kibocsátott alábbi kötelezettségeket:

a)a szanálás alá vonható szervezet számára kibocsátott kötelezettségek, amelyeket az megvásárol akár közvetlenül, akár közvetve az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó olyan szervezeteken keresztül, amelyek nem tartoznak a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt összevont alapon teljesítő szervezet konszolidációs körébe;

b)olyan meglévő részvényes számára kibocsátott kötelezettségek, amely nem tartozik ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett kötelezettségek nem haladhatják meg a konszolidálásba bevont leányvállalatra alkalmazandó, a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelmény összegéből a következők összegének levonásával meghatározott összeget:

a)a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt összevont alapon teljesítő szervezet számára kibocsátott kötelezettségek, amelyeket az megvásárol akár közvetlenül, akár közvetve az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó, az adott szervezet konszolidációjába bevont más szervezeteken keresztül;

b)az e cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban kibocsátott szavatolótőke összege.”

3. cikk

Átültetés

A tagállamok legkésőbb [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = e módosító irányelv hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek az 1. cikk előírásainak. E rendelkezések szövegéről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok az említett rendelkezéseket [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = e módosító irányelv átültetési határidejét követő 1 nap]-tól/-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az 1. cikk által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 2. cikk [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = e módosító irányelv átültetési határidejét követő 1 nap]-tól/-től alkalmazandó.

A 2. cikk teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(6)    Pénzügyi Stabilitási Tanács: Key Attributes of effective resolution regimes for financial institutions [A pénzügyi intézmények eredményes szanálási rendszereinek fő kritériumai] (2014. évi aktualizált változat).

(7)    Pénzügyi Stabilitási Tanács: Principles on Loss-absorbing and Recapitalisation Capacity of Globally Systemically Important Banks (G-SIBs) in Resolution, Total Loss-absorbing Capacity (TLAC) Term sheet [A rendszerszempontból jelentős bankok veszteségviselő és feltőkésítési képességére vonatkozó alapelvek, Teljes veszteségviselő képesség (TLAC-) standard], 2015.

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2036 rendelete (2022. október 19.) az 575/2013/EU rendeletnek és a 2014/59/EU irányelvnek a több pontból kiinduló szanálási stratégiával rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézmények prudenciális kezelése, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésére vonatkozó módszerek tekintetében történő módosításáról (HL L 275., 2022.10.25., 1. o.).

(9)    Az indokolás e fejezete eleget tesz a Bizottság azon kötelezettségének, hogy beszámoljon a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a BRRD 129. cikkében az (EU) 2022/2036 rendelettel bevezetett felülvizsgálati záradékkal összhangban elvégzett felülvizsgálat eredményéről.

(10)    Az adatok azt mutatják, hogy ez az arány valamivel magasabb a holdingstruktúrák esetében, a konszolidáció alkalmazása viszont megszüntetné a levonás szükségességét, és irrelevánssá tenné a felszámolandó szervezetekhez kapcsolódó kiigazítást.

(11)    Két közbenső szervezetnél a teljes MREL-hez képest a levonások miatt adódó hiány a TREA arányában 3,8 %-ról 2,1 %-ra csökkenne (–45 %), három közbenső szervezetnél a teljes MREL+CBR-hez képest a levonások miatt adódó hiány a TREA arányában 4,2 %-ról 3,2 %-ra csökkenne (–24 %), egy közbenső szervezetnél pedig az alapvető tőkéhez és a teljes tőkekövetelményhez képest adódó hiány nullára csökkenne.

(12)    Például akkor, ha a felszámolandó szervezetek belső MREL-instrumentumainak állományát a követelményalapú megközelítés alapján levonják, e forgatókönyv szerint viszont nem, ami alacsonyabb hiányt eredményez.

(13)    A Bizottság (EU) 2021/763 végrehajtási rendelete (2021. április 23.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményre vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatás és nyilvánosságra hozatal tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 168., 2021.5.12., 1. o.).

(14)    HL C […]., […]., […]. o.

(15)    HL C […]., […]., […]. o.

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/879 irányelve (2019. május 20.) a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 296. o.).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/877 rendelete (2019. május 20.) a 806/2014/EU rendeletnek a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 226. o.).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2036 rendelete (2022. október 19.) az 575/2013/EU rendeletnek és a 2014/59/EU irányelvnek a több pontból kiinduló szanálási stratégiával rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézmények prudenciális kezelése, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésére vonatkozó módszerek tekintetében történő módosításáról (HL L 275., 2022.10.25., 1. o.).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).