52021PC0037

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.2.2.

COM(2021) 37 final

2021/0020(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról, valamint az 1165/2008/EK, az 543/2009/EK és 1185/2009/EK rendelet és a 96/16/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Eurostat évtizedek óta végzi az uniós agrárstatisztikák összeállítását. Jelenleg ezek a gazdaságok szerkezetére, a mezőgazdasági számlarendszerre, az állattenyésztésre és a növénytermesztésre, a biogazdálkodásra, a mezőgazdasági árakra, a növényvédő szerekre, a tápanyagokra és egyéb agrár-környezetvédelmi tényezőkre terjednek ki. A statisztikák összeállításának elsődleges célja a közös agrárpolitika (KAP) és más fontos uniós szakpolitikák nyomon követése és értékelése, valamint a szakpolitikai döntéshozatal támogatása.

Az adatgyűjtések 2016. évi értékelésekor 1 megállapítást nyert, hogy azokat aktualizálni szükséges a mezőgazdaságban, a közös agrárpolitikában, valamint a kapcsolódó egyéb uniós szakpolitikákban történt változások figyelembevételével. A 2020-ra és az azt követő időszakra vonatkozó agrárstatisztikai stratégia 2 az európai uniós agrárstatisztikák korszerűsítésére irányuló nagyszabású program, amelyet az Európai Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben hajt végre. A Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) részeként, Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága támogatásával megvalósuló stratégia célja az európai agrárstatisztikai rendszer (EASS) észszerűsítése és javítása. Emellett a stratégia nemzetközi ajánlásokat követ, többek között az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának bejelentésére vonatkozó iránymutatásait, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) normáit, valamint az ENSZ agrár- és vidékstatisztikák javítására vonatkozó globális stratégiáját.

Gazdasági szempontból a mezőgazdaság viszonylag kis ágazat, amely ugyanakkor az EU földterületeinek közel a felére terjedően biztosítja az EU élelmiszer-ellátásának nagy részét, és garantálja ezáltal az élelmiszer-biztonságot és az élelmezésbiztonságot. Az éghajlatváltozásra és a környezetre gyakorolt hatása jelentős, ezenkívül számos vidéki közösség megélhetési forrása is. Az Uniónak a mezőgazdaságról a lehető legpontosabb információkra van szüksége, amelyek lehetővé teszik a számára a minden uniós polgár javát szolgáló szakpolitikák kidolgozását, valamint a KAP és az ahhoz kapcsolódó intézkedések jelentős költségvetési forrásainak minél hatékonyabb és eredményesebb elosztását több dimenzió mentén. Emellett a mezőgazdaság az európai zöld megállapodás, azon belül is különösen „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia központi eleme.

Kiemelten fontos, hogy az EU lakossága mindenkor elegendő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerhez férhessen hozzá. Ez azt jelenti, hogy rendszeresen összeállított statisztikáknak kell rendelkezésre állniuk a különféle növények termőterületeiről, valamint a tenyésztett állatokról és a belőlük származó termékekről. A mezőgazdaság a környezetre is hatással van, amely viszont a tápanyagok és a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó információk nélkül nem mérhető fel. A mezőgazdasági ágazat teljesítménye összességében a mezőgazdasági felhasználás és kibocsátás áraira vonatkozó statisztikák segítségével értékelhető. A mezőgazdaság az Unió egészében hozzájárul a vidéki területek és tájak fenntartásához és a vidéki gazdaság életben tartásához azáltal, hogy munkahelyeket teremt az ágazatot termékekkel és szolgáltatásokkal ellátó vállalkozásokban, valamint az agrár-élelmiszeripari és a kapcsolódó ágazatokban. Az agrárstatisztikáknak ennélfogva ki kell terjedniük a mezőgazdaság gazdasági, környezeti és társadalmi dimenzióira is.

Az Eurostat az 1950-es évek óta állít össze növénytermesztési és állattenyésztési statisztikákat, amelyeket a későbbiek során a mezőgazdasági árakra, a gazdaságok szerkezetére, valamint a tápanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó statisztikákkal egészített ki. E statisztikák szabályozása gyakran aktualizált európai jogszabályok, valamint kölcsönös bizalmon alapuló megállapodások és az európai statisztikai rendszer (ESR) keretében kötött megállapodások útján történik. A jelenlegi agrárstatisztikai rendszer értékelése a rendszer egészére kiterjedő megközelítés keretében erőteljesen javasolt.

A hatásvizsgálatban elemzettek közül a legéletképesebb, és ennélfogva megvalósításra javasolt alternatíva szerint az agrárstatisztikák teljes körére ki kell terjednie három európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, amelyek a következőket szabályozzák:

·gazdaságszintű mikroadatok továbbítása alapváltozókat, modulokat és szatellitszámlákat tartalmazó moduláris megközelítés alapján,

·mezőgazdasági számlarendszer,

·a mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozóan előállított összesített, táblázatos adatokat tartalmazó statisztikák.

Az első, az integrált mezőgazdasági statisztikákról szóló rendelet 3 elfogadása 2018-ban megtörtént, a második, a mezőgazdasági számlarendszerről (MSZR) szóló rendelet 4 korszerűsítése jelenleg zajlik.

A harmadik rendeletre irányul a jelen jogalkotási javaslat a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ahhoz, hogy a szakpolitikai döntéshozók, a vállalkozások és a polgárok megfelelő, tényeken alapuló döntéseket hozhassanak, a statisztikáknak megbízhatóknak és jó minőségűeknek kell lenniük.

Az említett, 2020-ig tartó időszakra vonatkozó agrárstatisztikai stratégia a következő kiemelt célkitűzéseket fogalmazta meg:

·magas színvonalú statisztikák készítése, amelyek megfelelnek a felhasználók hatékonysági és eredményességi igényeinek, valamint

·az európai agrárstatisztikák harmonizációjának és koherenciájának javítása.

Ez a javaslat közvetlenül foglalkozik e célkitűzésekkel.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A 2013–2017-es (a 2018–2020 közötti időszakra kiterjesztett 5 ) európai statisztikai program 6 fő mozgatórugója az európai szakpolitikákat elősegítő, minőségi statisztikák iránti igény. A környezeti- és agrárstatisztikák az e program alapján történő statisztikai adat-előállítás három pillérének egyikét jelentik. A program releváns célkitűzései közé tartozik „a mezőgazdasági adatok gyűjtésének felülvizsgálata és egyszerűsítése a közös agrárpolitika 2013 utáni felülvizsgálatával összhangban”, valamint „a mezőgazdasági adatok gyűjtési folyamatainak átalakítása, különösen az adatok minőségének és időszerűségének javítása érdekében.” A mostani kezdeményezés ezt a célkitűzést valósítja meg.

Azáltal, hogy jobb adatokat szolgáltat az ágazatnak a környezet, az emberek, a régiók és a gazdaság szempontjából vett fenntarthatósága értékeléséhez, az európai agrárstatisztikai rendszer a von der Leyen vezette Bizottság hat prioritása közül hozzájárul legalább kettőhöz, nevezetesen:

·az európai zöld megállapodáshoz és az azt megalapozó „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiához és biodiverzitási stratégiához, valamint

·az emberközpontú gazdasághoz.

. Az agrárstatisztikák hasznosak a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést érintő, vagy az által érintett más uniós vagy tagállami prioritások esetében is.

Emellett az Egységes piac programra 7 irányuló – jelenleg intézményközi tárgyalás alatt álló – javaslat rendelkezik az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és terjesztésének finanszírozási keretéről. Az uniós szakpolitikák végrehajtása az Unió gazdasági, társadalmi, területi és környezeti helyzetére vonatkozó, magas színvonalú, összehasonlítható és megbízható statisztikai információkat igényel. Ezenkívül az európai statisztikák lehetővé teszik, hogy az uniós polgárok megérthessék a demokratikus folyamatot, abban részt vehessenek, valamint, hogy vitát folytathassanak az Unió jelenéről és jövőjéről. Az agrárstatisztikákat illetően elsődleges szempont a közös agrárpolitika, a közös halászati politika, valamint a környezetvédelemmel, az élelmezésbiztonsággal és az állatjóléttel kapcsolatos szakpolitikák igényeinek megfelelő, időszerű és releváns adatok előállítása.

Az agrárstatisztikák jó minőségű statisztikai bizonyítékot nyújtanak a 2014–2020 közötti közös agrárpolitika végrehajtásához és ellenőrzéséhez. A közös agrárpolitika fontos szerepet játszik a munkahelyteremtés, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdításában az Unión belül. A közös agrárpolitika szerves részét képező vidékfejlesztési politika a szociális célkitűzései mellett arra irányul, hogy javítsa a mezőgazdasági termelés versenyképességét és fenntarthatóságát. A közös agrárpolitika az Unió teljes költségvetésének több mint 37 %-át teszi ki a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben (MFF).

Az agrárstatisztikákra egyre inkább szükség van olyan egyéb kulcsfontosságú uniós politikákhoz is, mint például az európai zöld megállapodás, a környezetvédelmi és éghajlat-változási politika, a kereskedelempolitika, a szociálpolitika, a regionális politika stb.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az európai statisztikai tevékenység jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 338. cikke. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el olyan statisztikák készítésére vonatkozóan, amelyek az Unió tevékenységeinek ellátásához szükségesek. A 338. cikk meghatározza az európai statisztikák készítésének követelményeit, és úgy rendelkezik, hogy ennek a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság jegyében és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének normáival összhangban kell történnie.

A minőségjelentések jogalapja a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8 12. cikke.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A szubszidiaritás elve érvényesül, ha a javaslat nem tartozik az Unió kizárólagos hatáskörébe. Az európai statisztikai rendszer biztosítja a statisztikai információk infrastruktúráját. A rendszer úgy van kialakítva, hogy kielégítse a demokratikus társadalmakban a döntéshozatali folyamat körében felmerülő különféle felhasználói igényeket. A jelen rendeletre irányuló javaslat kidolgozásának célja az ESR-partnerek alaptevékenységeinek védelme, egyúttal az agrárstatisztikák minőségének és összehasonlíthatóságának eredményesebb biztosítása.

A statisztikai adatokkal szembeni egyik legfontosabb követelmény, hogy következetesek és összehasonlíthatók legyenek. Egyértelmű európai keret – vagyis a közös statisztikai fogalmakat, jelentéstételi formátumokat és minőségi követelményeket meghatározó európai jogszabály – hiányában a tagállamok nem tudják megvalósítani a szükséges következetességet és összehasonlíthatóságot.

Az összehasonlíthatósági követelmény az agrárstatisztikák vonatkozásában a KAP miatt igen fontos, ugyanakkor a tagállamok független fellépésével nem érhető el megfelelően a javasolt fellépés célja. Hatékonyabban lehet fellépni uniós szinten, a javasolt jogi aktus hatálya alá tartozó tárgykörökre vonatkozó statisztikai információk összehasonlíthatóságát biztosító uniós jogszabály alapján. Eközben magát az adatgyűjtést a tagállamok végezhetik.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

Az összes tagállamban azonos elvek alkalmazásával fogja biztosítani a gyűjtött és összeállított európai agrárstatisztikák minőségét és összehasonlíthatóságát. Hasonlóképpen biztosítani fogja, hogy az európai agrárstatisztikák relevánsak maradjanak, és azokat a felhasználók igényeihez igazítsák. A rendelet a statisztikák készítését költséghatékonyabbá fogja tenni, miközben tiszteletben tartja a tagállami rendszerek sajátos jellemzőit.

Az arányosság elvével összhangban a javasolt rendelet a céljának eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt eszköz: rendelet.

A javaslat célkitűzései és tartalma miatt a rendelet a legmegfelelőbb jogi aktus. Fontos közös uniós szakpolitikák, mint például a közös agrárpolitika szervesen összefüggnek az összehasonlítható, harmonizált és kiváló minőségű, európai szintű agrárstatisztikákkal. Ezek legmegfelelőbben rendeletek útján biztosíthatók, amelyek közvetlenül alkalmazandók a tagállamokban, és nincs szükség a nemzeti jogba való előzetes átültetésükre.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Az európai agrárstatisztikai rendszer a 2020-ig tartó és az azt követő időszakra szóló agrárstatisztikai stratégiával összefüggésben elvégzett értékelése kimutatta, hogy a terület egészén módszeresebb megközelítésre van szükség.

Az agrárstatisztikai rendszer érétkelése az alábbiakat állapította meg:

·az agrárstatisztikákra vonatkozó jelenlegi jogszabályok nem szolgálják megfelelően az új és a felmerülő adatigényeket, mivel az ilyen adatszolgáltatásról a hatályos jogszabályok nem rendelkeznek. Ezenkívül a jogi aktusok nem kellően rugalmasak és integráltak ahhoz, hogy időszerűen reagáljanak az új igényekre,

·az EASS nem kellően rugalmas és nem reagál kellő gyorsasággal az újonnan felmerülő igényekre, egyrészt a statisztika sajátos működése és a jogi szabályozás kialakítása, másrészt a költségvetési és humán erőforrások hiánya miatt,

·az adatgyűjtés nem kielégítő mértékben harmonizált és koherens, mivel új adatigények merülnek fel, a jogszabályokat sok év alatt külön-külön dolgozták ki, emellett a különböző agrárterületek esetenként eltérő meghatározásokat és fogalmakat alkalmaznak,

·a statisztikákat hatékonyabban lehetne előállítani olyan jogszabályi rendelkezések elfogadása esetén, amelyek lehetővé teszik a különféle adatforrások felhasználását, továbbá, ha a tagállamok korszerű technológiát alkalmaznának.

Az értékelésre vonatkozóan nyilvános konzultációra került sor, amelynek eredményeit külön jelentés ismerteti részletesen 9 .

Az ezt követően kidolgozott agrárstatisztikai stratégia arra a következtetésre jutott, hogy az agrárstatisztikát olyan rendszerként kell kialakítani és működtetni, amelynek egymáshoz illeszkedő elemei azok egyszerű összességénél jelentősebb eredményt adnak. Emellett az agrárstatisztikáknak tökéletesen illeszkedniük kell a teljes ESR-be is. Biztosítani kell az adatforrások sokféleségét. Lehetőség szerint fel kell használni további adatforrásokat is; integrálni kell az infokommunikációs és egyéb korszerű technológiákat (big data, kutatásalapú innovációk); adatgyűjtési módszerek eredményességét és hatékonyságát az adatigények és a minőségi kritériumok alapján értékelni kell, és a jelenlegi „kályhacsőmodellt” meg kell szüntetni.

•Konzultáció az érdekelt felekkel

Az Eurostat az európai statisztikai rendszerben folytatott szoros, összehangolt és rendszeres együttműködés keretében, a nemzeti statisztikai hivatalokkal és más érintett hatóságokkal régóta fennálló partnerségére építve végzi az európai agrárstatisztikák fejlesztését, előállítását és terjesztését.

Összességében a 2020-ig tartó és az azt követő időszakra szóló agrárstatisztikai stratégiának megfelelően az európai agrárstatisztikákban érdekeltek fő kategóriái az adatokat előállítók (a nemzeti statisztikai hivatalok és más nemzeti hatóságok, valamint az Eurostat), a válaszadók (mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági termelői szervezetek, vállalkozások), és a felhasználók (kutatók, újságírók, magán és állami döntéshozók, különösen a Bizottság más főigazgatóságai). Széleskörű konzultációt folytattak az említett érdekelt felekkel a problémákról és a fennálló helyzethez képest kívánt változtatásokról, ezek adatigényeiről és prioritásairól, a problémák megoldására rendelkezésre álló lehetséges szakpolitikai alternatívákról, a javasolt intézkedések hatásairól, a stratégia konkrét megfogalmazásáról. E konzultációk fő fórumai a következők voltak: i. az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság (a továbbiakban: CPSA) és utódja, a nemzeti statisztikai hivatalok agrárstatisztikai igazgatóiból álló Agrárstatisztikai Igazgatók Csoportja (a továbbiakban: DGAS) ülései és szemináriumai, amelyeken gyakran kerül sor a Bizottság szervezeti egységei, nemzetközi szervezetek, mezőgazdasági termelői szervezetek meghallgatására; ii. a nemzeti statisztikai hivatalok főigazgatóiból álló ESR-bizottság ülései; valamint iii. a Bizottság szervezeti egységein belül rendszeresen ütemezett konzultációk és meghallgatások. Ezenkívül a Bizottság „Ossza meg velünk véleményét!” platformján négy hétre közzétette a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról szóló rendeletre irányuló javaslat ütemtervét nyilvános visszajelzés céljából.

A felsorolt konzultációkat figyelembe vette az említett értékelésekben, valamint a javaslat kidolgozása során.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Az Eurostat az e célból létrehozott munkacsoportok, valamint a meglévő – többek közötti igazgatói szintű – szakértői csoportok útján kiterjedt megbeszéléseket folytatott a javaslat tartalmáról a nemzeti statisztikai hivatalokkal.

A javaslatot 2020 októberében Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságához is benyújtották.

•Hatásvizsgálat

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 10 kedvező véleményt alkotott a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikák szabályozását is magában foglaló, 2020-ig tartó és az azt követő időszakra szóló agrárstatisztikai stratégia 11 hatásvizsgálatáról.

A hatásvizsgálat a stratégia szintjén készült a teljes agrárstatisztikai rendszerre kiterjedő módszeres megközelítésnek megfelelően, amely biztosítja a rendszer elemeinek illeszkedését.

Négy fő alternatíva vizsgálatára került sor:

1.Alapforgatókönyv – nincs uniós fellépés a strukturális agráradatok tekintetében: ez a választási lehetőség a tagállamoknál hagyná az adatgyűjtést, aminek következtében különböző megközelítések és minőségek kavalkádja alakulna ki.

2.Az 1166/2008/EK rendelet meghosszabbítása: ez az opció a fennálló helyzetet konzerválná.

3.Az agrárstatisztikák egységes jogi kerete: ez a választási lehetőség valamennyi agrárstatisztikai adatgyűjtést egyetlen új keretrendeletbe integrálna.

4.Az agrárstatisztikák kétfázisú integrálása: ez az opció megőrizné a 3. választási lehetőség előnyeit, miközben fokozná a rugalmasságot és csökkentené az időbeli nyomást azáltal, hogy két külön lépésben új keretrendeletet hoz létre.

Az előnyben részesített alternatíva a 4. opció volt, mivel ez kínálta a legjobb megoldást a célkitűzések elérésére.

A hatásvizsgálat megállapította, hogy az előnyben részesített alternatívának megfelelően az európai agrárstatisztikai információs rendszert végső soron három rendelettel szükséges szabályozni. Ezek közül két új rendelet a mezőgazdasági statisztikákra vonatkozó több korábbi uniós rendelet helyébe lép. Az első új rendelet, az integrált mezőgazdasági statisztikákról szóló (EU) 2018/1091 rendelet elfogadására 2018-ban került sor; ez a mezőgazdasági üzemek szerkezetét, valamint a gyümölcsfa- és a szőlőültetvényeket szabályozza. A második ez a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról szóló rendeletre irányuló javaslat, amely a mezőgazdasági ágazat inputjait és outputjait: a biogazdálkodásra is kiterjedően a mezőgazdasági termelést (növénytermesztést és állattenyésztést), a mezőgazdasági árakat, a tápanyagokat és a növényvédő szereket szabályozza. A harmadik rendelet a hatásvizsgálatban említett módon a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről (MSZR) szóló 138/2004/EK rendeletet módosítja. Mivel az MSZR a nemzeti számlák szatellitszámla-rendszere és makrogazdasági jellegű, nem készült javaslat az új keretrendeletekbe történő integrációjáról. Az elkészült javaslat szerint a rendszer – ahogy az MSZR-rendelet első, 2004. évi hatálybalépésétől kezdve mindig – továbbra is külön jogszabály hatálya alá tartozna, és korszerűsítésére a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról szóló rendelet kidolgozásával egyidejűleg kerülne sor.

A statisztikai jogszabályok elsődlegesen igazgatási jogszabályok, amelyek az adatok felhasználóit (főként a Bizottság szakpolitikákat kidolgozó szervezeti egységeit), az adatok előállítóit (a nemzeti statisztikai hivatalokat), valamint az adatszolgáltatókat (a mezőgazdasági termelőket) érintik. Ennélfogva közvetlen gazdasági, szociális és környezetvédelmi hatásaik korlátozottak. Az érdekeltek legfontosabb közvetlen költségei az új statisztikai és technikai rendszerekhez való alkalmazkodással kapcsolatosak. A korszerűsítési intézkedések közép- és hosszú távon elvárt eredménye a terhek kismértékű csökkenése, valamint a költségmegtakarítás volt. A megtakarítások zöme az (EU) 2018/1091 rendelet csökkentett lefedettségi követelményeiből adódna. A statisztikák költségét a társadalmi hasznuk fényében kell megítélni, ugyanakkor figyelembe kell venni annak költségét is, ha a statisztikák nem, vagy csak gyenge minőségben állnak rendelkezésre.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat része a 2020-ra és az azt követő időszakra vonatkozó agrárstatisztikai stratégiának, amelynek az európai uniós agrárstatisztikák korszerűsítésére irányuló nagyszabású programját az Európai Bizottság az uniós tagállamokkal szoros együttműködésben hajtja végre. A stratégia kiemelt célja az EASS észszerűsítése és javítása, megvalósítására a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) részeként, az ESR-bizottság támogatásával kerül sor.

Az agrárstatisztikák jelenleg több jogszabályon és megállapodáson alapulnak. Ezek összevonásával módszeres megközelítést kell kialakítani. Ez egyszerűsíti a statisztikai adatok gyűjtésére alkalmazott rendszereket. Vannak olyan tervek, amelyek lehetővé tennék a különféle adatforrások – többek között a távérzékelés – felhasználását, ami mérsékelné az adatszolgáltatók terheit.

Ez a javaslat a biogazdálkodásra is kiterjedően az összesített mezőgazdasági termelésre (a növénytermesztésre és az állattenyésztésre), a mezőgazdasági árakra, a tápanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozik. Az érintett adatkör a mezőgazdasági inputokat (vetőmagok, növényvédő szerek, takarmány stb. árait) és outputokat (a növénytermesztés és az állattenyésztés termékeit és árait) foglalja magában. A sok esetben bizonyos mértékű szakértői becslést tartalmazó adatok gyűjtése történhet a gazdaságoktól, igazgatási forrásokból, köztes szervezetektől (tejüzemektől stb.), nagykereskedőktől és piaci szervezetektől. A koherens keret bevezetése különösen egy integrált jogi struktúra kialakítását, valamint a felmérések és egyéb adatgyűjtések a jobb tervezését és nagyobb következetességét teszi lehetővé.

•Alapvető jogok

A javaslat nem érinti az alapjogok védelmét.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat pénzügyi hatása határozatlan időtartamon keresztül érvényesül. A javaslat nem terjed ki a rendszeres adatgyűjtések finanszírozására, ugyanakkor rendelkezik az eseti, nem ismert ütemezésű adatgyűjtések uniós társfinanszírozásáról. Az első eseti adatgyűjtések legkorábban két évvel a tervezett rendelet hatálybalépését követően várhatók. Mivel ezek az adatgyűjtések előzetesen nem ismertek, költségvetési vonzatukról sem adható tájékoztatás. Az ilyen eseti adatgyűjtés iránti igény felmerülésekor a költségek értékelésére és részletes meghatározására a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok előkészítésével párhuzamosan kerül sor, fedezetüket minden esetben az uniós költségvetésben szereplő releváns programok pénzügyi keretösszegéhez rendelt előirányzatok biztosítják.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javasolt rendeletet az Európai Parlament és a Tanács várhatóan 2022-ben fogadja el, majd röviddel ezután a Bizottság elfogadja a végrehajtási intézkedéseket. A rendelet minden uniós tagállamban közvetlenül alkalmazandó lesz, külön végrehajtási tervet nem igényel.

A tagállamok várhatóan 2023-ban kezdik meg az új rendelet szerinti adatszolgáltatást a Bizottság részére.

A javasolt jogalkotási eszköz az EASS részét képezi, amelyet rendszeresen értékelni fognak, többek között annak érdekében, hogy felmérjék annak hatékonyságát és hatásosságát a kitűzött célok elérésében, valamint hogy eldöntsék, szükség van-e új intézkedésekre vagy módosításokra.

•Az előállított statisztikák éves megfelelőség-ellenőrzése

Az Eurostat éves megfelelésértékeléseket végez. Ezek az értékelések kiterjednek az adatok rendelkezésre állására, minőségére, pontosságára, és a nem megfelelés esetén tett nyomonkövetési intézkedésekre.

Az uniós jogszabályok előírásai szerint a tagállamok kötelesek az agrárstatisztikákra vonatkozó releváns számadatokat szolgáltatni a Bizottságnak. Az említett számadatok továbbítására szigorú határidők vonatkoznak, amelyeket tiszteletben kell tartani az európai statisztikák helyes kezelése, terjesztése és hasznossága érdekében, mivel a hiányzó vagy hiányos adatok hiányosságokhoz vezetnek a rendelkezésre álló információk tekintetében (vagyis nem lehet kiszámítani az uniós aggregátumokat és a tervezett ütemtervek szerint közzétenni az adatokat).

Az európai statisztikai rendszer és az európai statisztikák előállítására vonatkozó összes ágazati jogszabály alapvető jogi keretét a 223/2009/EK rendelet alkotja.

Bár az időszerűség, a pontosság és a teljesség már az agrárstatisztikák kellő időben történő terjesztését biztosítani hivatott megfelelőség-értékelések összefüggésében is fontos tényezőnek számítanak, ezekre és más minőségi dimenziókra az Eurostat által és az európai statisztikai rendszer keretében előállított statisztikák iránti bizalom megszilárdítása érdekében még több figyelmet kell majd fordítani.

• Az EASS folyamatos javítása: az új adatigények és új adatforrások azonosítása, a koherencia javítása, a terhek csökkentése

Az Eurostat jelenleg éves egyeztetéseket folytat a Bizottság más szervezeti egységeivel. Ezen egyeztetések egyik fontos célja az érintett munkaprogramokkal kapcsolatos információcsere. Az egyeztetések hivatalos fórumot biztosítanak az új statisztikákkal kapcsolatos jövőbeni igények megfogalmazásához, valamint a rendelkezésre álló statisztikák hasznosságának felülvizsgálatához.

A Bizottság más szervezeti egységeivel, a nemzeti statisztikai hivatalokkal és más nemzeti hatóságokkal folytatandó további együttműködésre a hierarchia különböző szintjein, a szakértői csoportok rendes ülései és szemináriumai, az igazgatók csoportjának ülései, az ESR-bizottság ülései, valamint gyakori kétoldalú eszmecserék keretében kerül sor. Annak érdekében, hogy a felek megállapodjanak a statisztikák stabilitásáról, hozzáférhetőségéről és a statisztikai igények megfelelőbb kiszolgálása érdekében történő esetleges kiigazításáról, kiemelt figyelmet kap az uniós jogszabályok alapján kezelt adminisztratív adatok és egyéb információforrások azonosítása, valamint annak értékelése, hogy ezek az adatok és információforrások milyen mértékben alkalmasak a statisztika-előállítás keretében történő felhasználásra. Emellett az európai agrárstatisztikák javítására és a terhek csökkentésére kínálkozó lehetőségek megállapítása érdekében rendszeres felmérésekre és értékelésekre is sor kerül.

A szóban forgó kiigazítások és a jogi keret általános működésének ellenőrzése és értékelése egyebek mellett a korábban felsorolt stratégiai célkitűzések alapján fog történni.

• Háromévenkénti ellenőrző jelentések

A megújult EASS működésének ellenőrzése, valamint a REFIT egyszerűsítési és tehercsökkentési céljainak e rendszerben való elérése érdekében háromévente rendszeres jelentés készül a teljes rendszer működéséről.

• Értékelés

A második háromévenkénti ellenőrző jelentést a megújult EASS visszamenőleges értékelése fogja helyettesíteni, amelyre a Bizottság értékelési iránymutatásainak megfelelően kerül sor. Ez az értékelés szükség esetén alapot nyújthat a jogszabályok további felülvizsgálatához.

• A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javasolt rendelet meghatározza a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikák tartalmát. Előírja, hogy a tagállamok 4 területen, 12 kapcsolódó témában szolgáltassanak statisztikai adatokat. A területek a következők: állati eredetű termékek előállítására vonatkozó statisztikák, növénytermesztési statisztikák, mezőgazdasági árstatisztikák, valamint tápanyagokra és növényvédő szerekre vonatkozó statisztikák. Ezt támasztják alá a rendelet tárgyára, a fogalommeghatározásokra, a statisztikai sokaságra és a megfigyelési egységekre, az adattovábbítás gyakoriságára, az adatforrásokra, a módszerekre, a referencia-időszakokra, a minőségi előírásokra, valamint az esetleges pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó rendelkezések. Ezenkívül a rendelet lehetőséget ad a mezőgazdasági felhasználáshoz és kibocsátáshoz kapcsolódó, a rendszeresen gyűjtött adatokat kiegészítő meghatározott, eseti tárgykörök bevezetésére is.

Az adatkészletek részletes meghatározása végrehajtási jogi aktusok (rendeletek) útján történik.

2021/0020 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az uniós mezőgazdasághoz kapcsolódó szakpolitikák, különösen a közös agrárpolitika (KAP) és ezen belül a vidékfejlesztési intézkedések, valamint a többek között a környezethez, az éghajlatváltozáshoz, a földhasználathoz, a régiókhoz, a közegészségügyhöz és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz kapcsolódó uniós szakpolitikák megtervezése, végrehajtása, nyomon követése, értékelése és felülvizsgálata statisztikai tudásbázist igényel.

(2)A különösen a mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésének egyebek mellett arra kell irányulnia, hogy a döntéshozatali folyamat során naprakész adatokkal támogassa az európai zöld megállapodást és az ahhoz kapcsolódó „a termelőtől a fogyasztóig” és biodiverzitási stratégiát, valamint a KAP jövőbeli reformjait.

(3)A jó minőségű, harmonizált statisztikai adatok fontosak az uniós mezőgazdasági felhasználás és kibocsátás állapotának és tendenciáinak, a piacok működésének, az élelmezésbiztonság, valamint az uniós és a nemzeti szakpolitikák fenntarthatóságának és környezeti, gazdasági, társadalmi hatásainak felméréséhez. Ezek az adatok a teljesség igénye nélkül az állatállományra és a húsokra vonatkozó statisztikákra, a tojástermelésre és -felhasználásra, valamint a tej és a tejtermékek termelésére és felhasználására terjednek ki. Emellett fontosak a szántóföldi növények termőterületére, hozamára és termesztésére, a zöldségekre, a különféle ültetvényekre, a gyepterületekre és az árumérlegekre vonatkozó statisztikák is. Egyre nagyobb szükség van a növényvédő szerek és műtrágyák értékesítésével és felhasználásával kapcsolatos statisztikákra.

(4)Az agrárstatisztikák nemzetközi értékelése vezetett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (a továbbiakban: FAO) agrár- és vidékstatisztikák javítására vonatkozó globális stratégiájához, amelyet az ENSZ Statisztikai Bizottság (a továbbiakban: UNSC) 2010-ben jóváhagyott. Az európai agrárstatisztikáknak indokolt esetben követniük kell az említett globális stratégia ajánlásait.

(5)A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) keretet biztosít a közös statisztikai elveken alapuló európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez. A rendelet minőségi kritériumokat határoz meg, és arra az igényre hivatkozik, hogy a lehető legkisebbre kell csökkenteni a felmérések válaszadóira nehezedő válaszadói terheket, és hozzá kell járulni az adminisztratív terhek mérséklésére vonatkozó általános célkitűzéshez.

(6)Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága (a továbbiakban: ESR-bizottság) által 2015 novemberében jóváhagyott, a 2020-ra és az azt követő időszakra vonatkozó agrárstatisztikai stratégia ( 13 ) két keretrendelet elfogadását irányozza elő, amelyek a mezőgazdasági számlarendszer kivételével az agrárstatisztikákra vonatkozó uniós jog összes vonatkozását lefedik. Ez a rendelet az említett két keretrendelet egyikeként egészíti ki a már elfogadott (EU) 2018/1091 keretrendeletet ( 14 ).

(7)Az európai mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikák gyűjtése, előállítása és terjesztése jelenleg több jogi aktus alapján történik. Ez a struktúra nem biztosít megfelelő következetességet a különböző statisztikai területek között, emellett az agrárstatisztikák fejlesztésével, előállításával és terjesztésével kapcsolatos integrált megközelítést sem mozdít elő. Az említett jogi aktusokat az információk harmonizálása és összehasonlíthatósága, az európai agrárstatisztikák következetessége és összehangolása, a vonatkozó statisztikai folyamatok integrációjának és észszerűsítésének megkönnyítése, valamint egy holisztikusabb szemlélet lehetővé tétele érdekében kell felváltani ezzel a rendelettel. Ezért szükségszerű az 1165/2008/EK ( 15 ), az 543/2009/EK ( 16 ) és az 1185/2009/EK ( 17 ) európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 96/16/EK tanácsi irányelv ( 18 ) hatályon kívül helyezése. Az ehhez kapcsolódóan az európai statisztikai rendszer (ESR) keretében kötött, valamint a felek között önkéntesen létrejött adattovábbítási megállapodásokat integrálni kell ebbe a rendeletbe, amennyiben bizonyítást nyert, hogy az adatok felhasználói igényeket szolgálnak, az elfogadott módszertan működőképes, és az adatok megfelelő minőségűek.

(8)A 617/2008/EK bizottsági rendeletben ( 19 ) előírt statisztikák gyűjtése az ESR keretében történt, ennek során azonban a minőségi standardok nem teljesültek maradéktalanul. Mivel e statisztikák hosszabb távon támogatják az európai és a nemzeti szakpolitikákat, európai statisztikák formájában történő integrációjukkal biztosítható az adatok rendelkezésre állása és minősége. A tagállamok kettős adatszolgáltatásának elkerülése érdekében a 617/2008/EK rendelet szerinti statisztikai követelményeket hatályon kívül kell helyezni.

(9)Az európai mezőgazdasági területek jelentős része gyepterület. Az e területeken folytatott termelést korábban nem ítélték fontosnak, így az erre vonatkozó adatok nem szerepeltek a növénytermesztési statisztikákban. Miután a gyepterületek és a kérődzők környezeti hatása az éghajlatváltozás miatt jelentősebbé vált, a gyepterületi termeléssel és a legeltetéssel kapcsolatos statisztikákra is szükség van.

(10)A mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó információk és a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó információk harmonizálása és összehasonlíthatósága, valamint a 2020-ig tartó és az azt követő időszakra szóló agrárstatisztikai stratégia további végrehajtása érdekében ennek a rendeletnek ki kell egészítenie az (EU) 2018/1091 rendeletet.

(11)A 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 20 ) nem szabályozza a mezőgazdasági árstatisztikákat, ugyanakkor ezek rendelkezésre állását és a mezőgazdasági számlarendszerrel (MSZR) való koherenciáját biztosítani kell. Mivel az MSZR a nemzeti számlák szatellitszámla-rendszere, a mezőgazdasági árstatisztikák 138/2004/EK rendeletben történő szerepeltetése nem helyénvaló. A mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikáknak ezért a mezőgazdasági inputárakra vonatkozó, az MSZR-rel koherens statisztikákra is ki kell terjedniük. Ahhoz, hogy a tagállamok MSZR-számításokat végezhessenek és összehasonlítható árindexeket állíthassanak elő, a mezőgazdasági outputárakra vonatkozó abszolút adatoknak rendelkezésre kell állniuk.

(12)A 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 21 ) és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 22 ) alapján a peszticidek forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatban továbbítandó adatokat az említett irányelv és rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban helyénvaló az e rendeletben meghatározott követelmények céljára felhasználni.

(13)A mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó, az összes tagállamtól származó összehasonlítható statisztikák fontosak ahhoz, hogy meg lehessen határozni a KAP fejlesztését. A változók esetében ezért a lehető legnagyobb mértékben egységes osztályozásokat és közös fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(14)A statisztikák összeállításához szükséges adatokat lehetőség szerint a legkisebb költséggel és adminisztratív teherrel járó módon kell gyűjteni. Ezért azonosítani kell a szükséges adatok forrásainak esetleges tulajdonosait, és biztosítani kell, hogy e források statisztikai célra felhasználhatók legyenek.

(15)A továbbítandó adatkészletek több statisztikai területet fednek le. Az adatigények megváltozása esetén a statisztikák kiigazítását megengedő, rugalmas megközelítés fenntartása érdekében az alaprendeletben csak a területeket, a témákat és a részletes témákat érdemes meghatározni, az adatkészletek részletes meghatározását célszerű végrehajtási jogi aktusokban rögzíteni.

(16)Az ökológiai termelés a fenntartható mezőgazdasági termelési rendszerek egyre fontosabb mutatója. Emiatt biztosítani szükséges az ökológiai gazdálkodásra vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikák és a mezőgazdasági termelésre vonatkozó egyéb statisztikák összhangját az előbbieknek az adatkészleteken belüli integrációjával. Az ökológiai termelésre vonatkozó statisztikáknak emellett fel kell használniuk az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 23 ) alapján előállított igazgatási információkat, és koherensnek kell lenniük azokkal.

(17)Az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 24 ) szerint a területi egységeket a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti besorolásnak megfelelően kell meghatározni.

(18)Biztosítani kell a lehetőséget az olyan, eseti tárgykörökre vonatkozó adatok gyűjtésére, amelyek egy adott időpontban érvényes mezőgazdasági felhasználáshoz és kibocsátáshoz kapcsolódnak, és amelyek több információt igénylő tárgykörök, újonnan kialakuló jelenségek, valamint az innováció tekintetében kiegészítik a rendszeresen gyűjtött adatokat.

(19)A tagállamok adminisztratív terheinek enyhítése érdekében lehetővé kell tenni a mentességet egyes rendszeres adattovábbítások alól, ha az érintett adatok tekintetében a teljes uniós adathoz való tagállami hozzájárulás csekély.

(20)A statisztikák előállításához kapcsolódó ESR-folyamatok jobb hatékonysága, valamint az adatszolgáltatási terhek csökkentése érdekében a nemzeti statisztikai hivataloknak és egyéb nemzeti hatóságoknak jogosultsággal kell rendelkezniük a közcélból gyűjtött adminisztratív adatokhoz való azonnali és ingyenes hozzáférésre és azok felhasználására, függetlenül attól, hogy a szóban forgó adatokat közjogi vagy magánszervezetek tartják nyilván. A 223/2009/EK rendelet 17a. cikkével összhangban a nemzeti statisztikai hivatalok és egyéb nemzeti hatóságok számára biztosítani kell továbbá a lehetőséget az adminisztratív adatok és a statisztikák integrációjára, amennyiben a szóban forgó adatokra szükség van az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez.

(21)A tagállamoknak és az illetékes nemzeti hatóságoknak a lehető legnagyobb mértékben törekedniük kell a statisztikai adatgyűjtés korszerűsítésére. Elő kell mozdítani a digitális megoldásokat.

(22)Az adatszolgáltatókra, a nemzeti statisztikai hivatalokra és egyéb nemzeti hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése és a rugalmasság érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni a statisztikai felmérések, a közigazgatási nyilvántartások és egyéb források, módszerek vagy innovatív megközelítések alkalmazását, köztük olyan tudományosan megalapozott és jól dokumentált módszerekét is, mint például az adatpótlás, a becslés és a modellezés. Mindenkor biztosítani kell az e forrásokon alapuló statisztikák minőségét, így különösen azok pontosságát, időszerűségét és összehasonlíthatóságát.

(23)A 223/2009/EK rendelet rendelkezik az adatoknak a tagállamok által a Bizottság (Eurostat) részére történő továbbításáról és azok felhasználásáról, ezen belül a bizalmas adatok továbbításáról és védelméről. Az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a bizalmas adatok továbbítása és felhasználása a 223/2009/EK rendelet 21. és 22. cikkével összhangban kizárólag statisztikai célból történjen.

(24)A 223/2009/EK rendelet referenciakeretet biztosít az európai statisztikákhoz, és előírja, hogy a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a rendeletben meghatározott statisztikai elveket és minőségi kritériumokat. A minőségjelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák minőségének értékelése, javítása és kommunikációja szempontjából. Az ESR-bizottság a minőségjelentések ESR-standardjaként jóváhagyta az egységes integrált metaadat-struktúrát, és ezáltal egységes standardokkal és harmonizált módszerekkel segíti a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében meghatározott statisztikaminőségi követelmények teljesítését. Az említett ESR-szabványnak hozzá kell járulnia a minőségjelentések harmonizálásához.

(25)A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően hatásvizsgálat készült annak érdekében, hogy az e rendelet által létrehozott statisztikai program középpontjában a célkitűzések hatékony elérése iránti igény álljon, valamint hogy a költségvetési korlátokat figyelembe lehessen venni.

(26)Mivel e rendelet célkitűzését – nevezetesen az Unión belüli mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó európai statisztikák rendszeres előállítását – a tagállamok a szükséges összehangolt megközelítés miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a következetesség és az összehasonlíthatóság révén ez a cél jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(27)A főként a mezőgazdaság területén jelentkező új fejlemények, a felülvizsgált jogszabályok és a változó szakpolitikai prioritások nyomán felmerülő adatigények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben felsorolt részletes témák módosítása, valamint az e rendeletben említett eseti adatgyűjtés során vizsgálandó témák és részletes témák, illetve alkalmazandó egyéb gyakorlati eljárások meghatározása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak ( 25 ) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(28)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a mellékletben felsorolt témákhoz és részletes témákhoz kapcsolódó adatkészletek és a szolgáltatandó adatok technikai elemeinek, az e rendeletben említett eseti adatgyűjtés során alkalmazott változók és egyéb gyakorlati eljárások felsorolásának és leírásainak, valamint a minőségjelentésekre vonatkozó gyakorlati eljárások és a jelentések tartalmi elemeinek meghatározása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 26 ) megfelelően kell gyakorolni.

(29)Amennyiben e rendelet végrehajtása valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy kellően indokolt esetben és korlátozott időtartamra eltérést engedélyezzen az érintett tagállam számára. Ilyen jelentős kiigazítások mindenekelőtt abból adódhatnak, hogy az adatgyűjtési rendszereket az új adatigények – többek között a adminisztratív forrásokhoz való hozzáférés – figyelembevételével ki kell igazítani.

(30)Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(31)Ez a rendelet a 2003/4/EK irányelv ( 27 ), valamint a 1367/2006/EK rendelet ( 28 ) sérelme nélkül alkalmazandó.

(32)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 338. cikkének (2) bekezdésében rögzített elveknek megfelelően előállított agrárstatisztikák koherenciája és összehasonlíthatósága érdekében az ESR keretében meg kell erősíteni a hatóságok közötti együttműködést és koordinációt. Adatokat az e rendeletben említetteken kívül egyéb uniós szervek és más szervezetek is gyűjtenek. A szinergiákban rejlő előnyök kiaknázása érdekében ezért meg kell erősíteni az e szervezetek és az ESR-ben részt vevők közötti együttműködést.

(33)Konzultációra került sor az ESR-bizottsággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza a mezőgazdasági tevékenységekkel járó felhasználásokhoz és kibocsátásokhoz, a kibocsátások mezőgazdaságon belüli köztes felhasználásához, valamint a gyűjtésükhöz és ipari feldolgozásukhoz kapcsolódó összesített európai statisztikák keretét.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a „mezőgazdasági tevékenység”, a „mezőgazdasági hasznosítású terület”, a „számosállategység”, a „mezőgazdasági üzem” és a „közbirtokként használt mezőgazdasági egység” fogalmak az (EU) 2018/1091 rendelet 2. cikkének a), b), d) és e) pontjában meghatározott értelemmel bírnak.

Emellett az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1. „tejfeldolgozó”: olyan vállalkozás vagy mezőgazdasági üzem, amely teljes tejet vagy bizonyos esetekben tejtermékeket vásárol fel azok tejtermékké történő feldolgozása céljából, valamint olyan vállalkozás, amely tejet vagy tejszínt gyűjt be annak érdekében, hogy azt részben vagy egészben, feldolgozás nélkül átadja más tejfeldolgozóknak;

2. „vágóhíd”: olyan állatok vágására és kizsigerelésére szóló engedéllyel rendelkező, hivatalosan nyilvántartásba vett és jóváhagyott létesítmény, amelyek húsát emberi fogyasztásra szánják;

3. „keltető”: olyan vállalkozás, ahol a tojások keltetőgépbe rakása, a naposcsibék keltetése és a csibék ellátása történik;

4. „adatszolgáltató egység”: a statisztikai adatot szolgáltató egység;

5. „megfigyelési egység”: olyan azonosítható entitás, amelyről adatok közölhetők;

6. „terület”: meghatározott témákra kiterjedő egy vagy több adatkészlet;

7. „téma”: a megfigyelési egységekről összeállítandó információk tartalma, ahol az egyes témák egy vagy több részletes témát tartalmaznak;

8. „részletes téma”: a megfigyelési egységekről egy témában összeállítandó információk részletes tartalma, ahol az egyes részletes témák egy vagy több változót fednek le;

9. „adatkészlet”: egy vagy több összesített, táblázatba rendezett változó;

10. „változó”: a megfigyelt egység olyan jellemzője, amely egynél több értéket vehet fel egy adott készletből;

11. „előzetesen ellenőrzött adat”: a tagállamok által a közösen elfogadott hitelesítési szabályok alapján ellenőrzött adat, ha e szabályok rendelkezésre állnak;

12. „eseti adat”: olyan adat, amely egy adott időpontban bizonyos felhasználók különös érdeklődésére tart számot, a rendszeresen előállított adatkészletekben azonban nem szerepel;

13. „adminisztratív adat”: nem statisztikai forrás által előállított, általában közjogi szerv vagy magánszervezet által nyilvántartott adat, amelynek elsődleges célja nem a statisztikai adatközlés;

14. „metaadatok”: a statisztikák felhasználásához és értelmezéséhez szükséges, az adatokat strukturáltan leíró információk;

15. „hivatásos felhasználó”: valamennyi olyan személy, aki hivatásos tevékenysége során növényvédő szereket használ, beleértve a kezelőket, technikusokat, munkaadókat és önálló vállalkozókat a mezőgazdasági ágazatban.

3. cikk

Statisztikai sokaság és megfigyelési egységek

(1) A leírandó statisztikai sokaság olyan statisztikai egységekből áll, mint a mezőgazdasági üzemek, a közbirtokként használt mezőgazdasági területek, a mezőgazdaság számára árut és szolgáltatást nyújtó, illetve a mezőgazdasági tevékenységből származó termékeket felvásárló vagy begyűjtő vállalkozások, valamint a mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalkozások, különösen a keltetők, a tejfeldolgozók és a vágóhidak.

(2) A statisztikai keretben megjelenítendő megfigyelési egységek az (1) bekezdésben említett statisztikai egységek, valamint a közlendő statisztikáktól függően az alábbiak:

a) mezőgazdasági tevékenység céljára használt földterület;

b) mezőgazdasági tevékenység céljára használt állatok;

c) mezőgazdasági tevékenységből származó termékek nem mezőgazdasági vállalkozások általi behozatala és kivitele;

d) termelési tényezők, valamint termékek és szolgáltatások mezőgazdasági tevékenységekre irányuló és azokból kiinduló ügyletei és áramlásai.

(3) Az adatszolgáltató egységek az (1) bekezdésében említett statisztikai egységek, valamint az 5. és 6. cikkben említett adatigényekkel kapcsolatos információkat kezelő egyéb vállalkozások és intézmények.

4. cikk

Lefedettségi követelmények

(1) A statisztikák az általuk leírt statisztikai sokaságra nézve reprezentatívak.

(2) Az állati eredetű termékek előállítására vonatkozó statisztikáknak az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett területén az adatok az egyes tagállamok számosállategységeinek, valamint a kapcsolódó tevékenységek és kibocsátások 95 %-át fedik le.

(3) A növénytermesztési statisztikáknak az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett területén, valamint a tápanyagoknak az 5. cikk (1) bekezdése d) pontjának i. alpontjában említett témájában az adatok az egyes tagállamok konyhakert nélkül számított teljes mezőgazdasági hasznosítású területének, valamint a kapcsolódó termelési volumenek 95 %-át fedik le.

(4) A növényvédő szereknek az 5. cikk (1) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában említett témájában az adatoknak az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 9. pontja szerint forgalomba hozott növényvédő szereket kell lefedniük.

(5) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyekben részletesebben meghatározza a (2), (3) és (4) bekezdésben említett lefedettségi követelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. cikk

Rendszeres adatigények

(1) A mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó statisztikák az alábbi területekre és témákra terjednek ki:

a) állati eredetű termékek előállítására vonatkozó statisztikák:

i. állatállomány és húsok;

ii. tojás és naposcsibe;

iii. tej és tejtermékek;

b) növénytermesztési statisztikák:

i. növénytermesztés;

ii. növénymérlegek;

iii. gyep és legelő;

c) mezőgazdasági árstatisztikák:

i. mezőgazdasági árindexek;

ii. abszolút inputárak;

iii. mezőgazdasági területek árai és földbérleti díjak;

d) tápanyagokra és növényvédő szerekre vonatkozó statisztikák:

i. tápanyagok és mezőgazdasági műtrágyák;

ii. tápanyagmérlegek;

iii. a növényvédő szerek.

(2) A részletes témák meghatározása a mellékletben található.

(3) Az adatokat összesített adatkészletek formájában kell továbbítani a Bizottság részére.

(4) Az ökológiai termelésre, valamint az (EU) 2018/848 rendeletnek megfelelő termékekre vonatkozó adatokat integrálni kell az adatkészletekbe.

(5) A regionális adatokat NUTS II szinten kell szolgáltatni az 1059/2003/EK rendelet meghatározásának megfelelően.

(6) Ha egy tagállamban alacsony valamely változó előfordulási gyakorisága vagy az egyáltalán nem fordul elő, a változó értékeit ki lehet zárni a továbbított adatkészletből, amennyiben az érintett tagállam megfelelően indokolta a kizárást a Bizottság (Eurostat) számára.

(7) A tagállamok a mezőgazdasági felhasználással és kibocsátással kapcsolatban a termékek és szolgáltatások jellemzőire, illetve súlyára is kiterjedő releváns árinformációkat gyűjthetnek összehasonlítható árindexek, valamint a 138/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági számlarendszerhez szükséges változók előállítása céljából.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják a mellékletben meghatározott részletes témákat.

(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a Bizottság (Eurostat) részére továbbítandó adatkészleteket. A végrehajtási jogi aktusok adott esetben meghatározzák a továbbítandó adatok alábbi technikai elemeit:

a)a változók listája;

b)a változók leírása;

c)az ökológiai termelésre és termékekre vonatkozó változók;

d)regionális változók;

e)megfigyelési és adatszolgáltató egységek;

f)pontossági követelmények;

g)módszertani szabályok;

h)adattovábbítási határidők.

E végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, legkésőbb a referenciaév kezdete előtt 9 hónappal kell elfogadni.

(10) A tagállamok a Bizottság (Eurostat) által az egyes adatkészletekre vonatkozóan meghatározott technikai formátum felhasználásával továbbítják az előzetesen ellenőrzött adatokat és a kapcsolódó metaadatokat. Az adatok a Bizottság (Eurostat) részére történő továbbítása az egyedüli kapcsolattartó pontok szolgáltatásain keresztül történik.

6. cikk

Eseti adatigények

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az eseti jelleggel szolgáltatandó információk meghatározásáról olyan esetekben, ahol szükségesnek ítéli kiegészítő információk gyűjtését. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározzák:

a)az eseti adatgyűjtéskeretében rendelkezésére bocsátandó adatok témáit és részletes témáit, valamint az ilyen kiegészítő statisztikai igények indokait;

b)a referencia-időszakokat.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a [a rendelet hatálybalépését követően 2 évvel]-as/-es referenciaévtől kezdődően, az egyes eseti adatgyűjtések között legalább 2 éves időközökkel.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak meghatározása tekintetében:

a)a Bizottság (Eurostat) részére továbbítandó változók felsorolása;

b)a változók leírása;

c)pontossági követelmények;

d)adattovábbítási határidők.

E végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, legkésőbb a referenciaév kezdete előtt 12 hónappal kell elfogadni.

7. cikk

Az adatkészletek továbbítási gyakorisága

(1) Az adatkészletek továbbítási gyakoriságát a melléklet határozza meg. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek részletesebben meghatározzák az egyes adattovábbítási gyakoriságokat.

(2) Egyes rendszeres adattovábbítások alól mentességet kaphat az a tagállam, amelynek egy adott változó esetében korlátozott hatása van az uniós összértékhez. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben a vonatkozó módszertanoknak megfelelően meghatározza a változók küszöbértékeit úgy, hogy a küszöbértékek alkalmazásával az egyes változók referenciaévi várható uniós összértékére vonatkozó információ legfeljebb 5 %-kal csökkenjen. A küszöbértékeket a Bizottság (Eurostat) kezdeményezésére felül kell vizsgálni úgy, hogy megfeleljenek az uniós összértékeknek.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek részletesebben meghatározzák:

a)azt a küszöbértéket, amely alatt egy változó előállítása korlátozott hatásúnak tekinthető a várható uniós összértékre;

b)az adatok forrását és a küszöbérték meghatározásához alkalmazandó módszertant;

c)a mentesség hatálya alá tartozó változókat.

Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

8. cikk

Adatforrások és módszerek

(1) A tagállamok a mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó statisztikák beszerzése céljából az alábbi források vagy módszerek közül egyet vagy többet használnak fel, feltéve, hogy az információk lehetővé teszik a 10. cikkben előírt minőségi követelményeket teljesítő statisztikák előállítását:

a)statisztikai felmérések vagy egyéb statisztikai adatgyűjtési módszerek;

b)a (2) bekezdésben meghatározott adminisztratívadat-források;

c)egyéb források, módszerek vagy innovatív megközelítések.

(2) A tagállamok felhasználhatják a következő forrásokból származó információkat: az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 29 ) létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER), az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 30 ) létrehozott, a szarvasmarhák azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer, a 21/2004/EK tanácsi rendelettel ( 31 ) létrehozott, a juh- és kecskefélék azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer, az 1308/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 32 ) 145. cikkével összhangban kialakított szőlőkataszter, valamint az (EU) 2018/848 rendelet alapján létrehozott ökológiai gazdálkodási nyilvántartás.

(3) A növényvédő szerekre vonatkozó, az (5) cikk (1) bekezdése d) pontjának iii. alpontja szerinti statisztikákat az 1107/2009/EK rendelet 67. cikkével összhangban vezetett és rendelkezésre bocsátott nyilvántartások alapján kell szolgáltatni.

(4) Ebből a célból a tagállamok olyan elektromos formátumú adatrekordokat kérnek a növényvédő szerek hivatásos felhasználóitól, amelyek tartalmazzák – e rendelettel összhangban – legalább a növényvédő szer nevét, az alkalmazás dózisát, a növényvédő szer felhasználásának fő területét, valamint a növényvédő szer felhasználásával érintett növényi kultúrát.

(5) Azok a tagállamok, amelyek az (1) bekezdés c) pontjában említett források, módszerek vagy innovatív megközelítések használata mellett döntenek, az adott források, módszerek vagy innovatív megközelítések bevezetésének referenciaévét megelőző év folyamán a nyert adatok minőségének részletes megjelölésével tájékoztatják erről a Bizottságot (Eurostat).

(6) Az e rendelet követelményeinek teljesítéséért felelős nemzeti hatóságok jogosultak haladéktalanul és térítésmentesen hozzáférni az adatokhoz és felhasználni azokat, ideértve a 223/2009/EK rendelet 17a. cikkének alapján nemzeti területükön összeállított közigazgatási aktába foglalt, vállalkozásokra és mezőgazdasági üzemekre vonatkozó egyedi adatokat. A nemzeti hatóságok és a közigazgatási nyilvántartások tulajdonosai létrehozzák a hozzáféréshez szükséges együttműködési mechanizmusokat. A hozzáférést akkor is biztosítani kell, ha az illetékes hatóság magánszektorbeli vagy részben állami szervezetet bízott meg feladatai ellátásával.

9. cikk

Referencia-időszak

A gyűjtött információk valamennyi tagállamban ugyanarra az egyetlen referencia-időszakra vonatkoznak azáltal, hogy egy konkrét időszak folyamán fennálló helyzetre hivatkoznak.

Az egyes részletes témák referencia-időszakának meghatározása a mellékletben található. Az első referencia-időszakok a [18 hónappal az elfogadást követően január 1-jén kezdődő év]. naptári évben kezdődnek.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek részletesebben meghatározzák a referencia-időszakokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

10. cikk

Minőség és minőségjelentés

(1) A tagállamok megteszik a továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 8. cikkben megállapított források és módszerek felhasználásával nyert adatok nemzeti, illetve szükség szerint regionális szinten pontos becslést adnak a 3. cikkben meghatározott statisztikai sokaságról.

(3) E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi követelményeket kell alkalmazni.

(4) A Bizottság (Eurostat) átlátható és ellenőrizhető módon értékeli a továbbított adatok és metaadatok minőségét.

(5) E célból a tagállamok első alkalommal [30 hónappal az elfogadást követően január 1-jén kezdődő év] december 31-ig, majd azt követően háromévenként a statisztikai folyamatokat ismertető minőségjelentést továbbítanak a Bizottság (Eurostat) részére az időszak során továbbított adatkészletekre, ezen belül különösen a következőkre vonatkozóan:

a)az alkalmazott módszertant, valamint azt ismertető metaadatok, hogy a jelen rendeletben meghatározottakhoz képest miként valósultak meg a technikai előírások;

b)a kialakításra és az aktualizálásra is kiterjedően a 4. cikkben leírt lefedettségi követelmények teljesítésére vonatkozó információk.

(6) A „Súlyok és módosított bázisú mutatók” részletes témára vonatkozó külön módszertani jelentéseket az adatokkal egy időben kell továbbítani.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a minőségjelentésekre és azok tartalmára vonatkozó gyakorlati eljárások megállapításáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(8) A tagállamok szükség esetén értesítik a Bizottságot (Eurostat) minden olyan releváns információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos változásról, amely jelentős mértékben befolyásolhatja a továbbított adatok minőségét.

(9) A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő felvilágosítást megadnak.

11. cikk

Uniós hozzájárulás

(1) E rendelet végrehajtása céljából az Unió támogatást nyújthat a nemzeti statisztikai hivataloknak és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett más nemzeti hatóságoknak az eseti adatgyűjtés végrehajtási költségeinek fedezéséhez.

(2) Az uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 90 %-át.

12. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a program keretében uniós forrásból nyújtott támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e program keretében uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 33 ) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben ( 34 ) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy a program keretében finanszírozott valamely támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörük keretei között lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

13. cikk

Eltérések

(1) Ha e rendelet, annak végrehajtási intézkedései, vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása jelentős módosítást tesz szükségessé valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben legfeljebb kétéves időszakra lehetővé teheti az eltérést a tagállamok számára.

Az érintett tagállam az eltérés iránti, indokolással ellátott kérelmet a vonatkozó aktus hatálybalépését követő három hónapon belül benyújtja a Bizottságnak.

Az eltérésnek a tagállami adatok összehasonlíthatóságára, valamint a szükséges reprezentatív, összesített európai adatok időben történő kiszámítására gyakorolt hatását minimalizálni kell. Az eltérés engedélyezésekor figyelembe kell venni az adatszolgáltatói terheket.

(2) Ezeket az (1) bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottság [Kiadóhivatal: beillesztendő a rendelet hatálybalépésének pontos dátuma]-tól/-től határozatlan időre szóló felhatalmazást kap az 5. cikk (8) bekezdésében, valamint a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 5. cikk (8) bekezdésében és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 5. cikk (8) bekezdése és a 6. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok csak akkor lépnek hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

15. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott bizottság, Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

16. cikk

A 617/2008/EK rendelet módosítása

A 617/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. a 8. cikk (3), (4) és (5) bekezdését el kell hagyni;

2. a 11. cikket el kell hagyni;

3. a III. és a IV. mellékletet el kell hagyni.

A módosítás [az elfogadástól számított 18 hónap elteltét követő év] január 1-jétől alkalmazandó.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1165/2008/EK rendelet, az 543/2009/EK rendelet és az 1185/2009/EK rendelet, valamint a 96/16/EK irányelv [az elfogadástól számított legalább 18 hónap elteltét követő naptári év] január 1-jével hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit [az elfogadástól számított 18 hónap elteltét követő év]. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.A javaslat/kezdeményezés indokolása

1.5.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási jellegű előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról, valamint az 1165/2008/EK, az 543/2009/EK és 1185/2009/EK rendelet és a 96/16/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

Az európai statisztikák előállítása

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 35

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

X egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.A javaslat/kezdeményezés indokolása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról szóló jelen javaslat célja az európai agrárstatisztikák minőségének, összehasonlíthatóságának és koherenciájának javítása annak érdekében, hogy a szakpolitikai döntéshozók, a vállalkozások és a polgárok megfelelő, tényekkel alátámasztott döntéseket hozhassanak.

A mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról szóló rendelet fő keretrendelet és végrehajtási jogi aktusok útján fedi le a növénytermesztésre és az állattenyésztésre, a mezőgazdasági árakra, valamint a tápanyagokra és növényvédő szerekre vonatkozó agrárstatisztikai adatgyűjtést. A mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról szóló rendelet közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban. A négy végrehajtási jogi aktus főként a változók felsorolását és leírását, valamint a módszertani követelményeket rögzíti. A jogszabálycsomag végrehajtása a vonatkozó aktusok elfogadásának időpontjától, a tagállamokban egyedileg történik a változók és egyéb követelmények nemzeti adatbázisokba, kérdőívekbe stb. történő átültetésével. Az Európai Parlament és a Tanács a rendeletet várhatóan 2022-ben, a végrehajtási jogi aktusokat 2023-ban fogadja el.

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Fontos közös uniós szakpolitikák, mint például a közös agrárpolitika szervesen összefüggnek az összehasonlítható, harmonizált és kiváló minőségű, európai szintű agrárstatisztikákkal. Ezek legmegfelelőbben rendeletek útján biztosíthatók, amelyek közvetlenül alkalmazandók a tagállamokban, és nincs szükség a nemzeti jogba való előzetes átültetésükre.

A mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról szóló rendelet hatálybalépését követően az EU és tagállamai jó minőségű, összehasonlítható és koherens európai agrárstatisztikákkal rendelkeznek, amelyek előállítása a hasznukhoz mérten elfogadható terhet ró az adatszolgáltatókra és az az adatok előállítóira. A tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal döntő fontosságú az olyan politikai intézkedések sikere szempontjából, mint a közös agrárpolitika, amely fontos szerepet játszik a munkahelyteremtés, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdításában az Unión belül.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az európai agrárstatisztikák évtizedek óta sarokkövei a közös agrárpolitikának és sok más fontos uniós szakpolitikának. A jogalapjukat azonban korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy megfeleljen a mezőgazdaság változásainak, és orvosolja a jelenlegi európai agrárstatisztikai rendszer értékelése során azonosított főbb problémákat. E kérdések a következők:

(1) A jelenlegi uniós agrárstatisztikai jogszabályok nem szolgálják megfelelően az új és a felmerülő adatigényeket

(2) Az EASS nem elég rugalmas, és nem elég gyorsan reagál a felmerülő igényekre

(3) Az adatgyűjtés nem kielégítő mértékben harmonizált és koherens

(4) A statisztikákat hatékonyabban lehetne előállítani

(5) Az adatszolgáltatási terhet túl nagynak érzékelik

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A javasolt szabályozás az Eurostat 2020-ig tartó és az azt követő időszakra szóló agrárstatisztikai stratégiájának részeként az integrált mezőgazdasági statisztikákról és a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról szóló két keretrendeletből, valamint a mezőgazdasági számlarendszerről szóló módosított rendeletből áll. Mindhárom rendelet közös hatályt integrál, és megosztja a technológiai és módszertani dokumentációt, valamint együttesen lefedik az agrárstatisztikák összes vonatkozását.

1.5.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

◻ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

◻ pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

X határozatlan időtartam

2022-től 2024-ig, azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 36

X Bizottság általi közvetlen irányítás

X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A támogatás kedvezményezettjeinek át kell adniuk az összegyűjtött adatokat és a megfelelő minőségjelentéseket.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Mivel a javaslat nem tartozik az Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül. Az európai statisztikai rendszer biztosítja a statisztikai információk infrastruktúráját. A rendszer úgy van kialakítva, hogy kielégítse a demokratikus társadalmakban a döntéshozatali folyamat körében felmerülő különféle felhasználói igényeket. A jelen rendeletre irányuló javaslat kidolgozásának célja az ESR-partnerek alaptevékenységeinek védelme, egyúttal az agrárstatisztikák minőségének és összehasonlíthatóságának eredményesebb biztosítása.

A tagállamok független fellépésével nem érhető el megfelelően a javasolt fellépés célja. Hatékonyabban lehet fellépni uniós szinten, a javasolt jogi aktus hatálya alá tartozó tárgykörökre vonatkozó statisztikai információk összehasonlíthatóságát biztosító uniós jogszabály alapján. Eközben magát az adatgyűjtést a tagállamok végezhetik.

2.2.1.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Kockázatok: lehetséges adatminőségi és időszerűségi problémák.

A kockázatok csökkentére kialakított kontrollrendszerek: A tagállamokkal előzetesen közlendő technikai és módszertani dokumentáció és iránymutatások. A határidők betartását ellenőrizni fogják. A minőségjelentéseket meg fogják vizsgálni.

2.2.2.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

Az ellenőrzéseket a Bizottság tisztviselői végzik majd azokat rendszeres feladataik körében. Az ellenőrzések haszna a fokozott adatminőség és összehasonlíthatóság. A várt hibaarány alacsony, mivel az agrárstatisztikai adatgyűjtést az 1950-es évek óta a tagállamokkal való megfelelő együttműködés keretében végzik. A technikai és egyéb rendszerek következtében rövid távon enyhén növekedhet a hibakockázat, azonban rövid és középtávon ez várhatóan visszatér az átlaghoz.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

Az összes szabályozási kontrollmechanizmus mellett, az Eurostat csalás elleni stratégiát is alkalmaz, összhangban a Bizottság általános csalás elleni fellépésével. Ez biztosítani fogja, hogy a csaláskockázat-kezelési megközelítés a csalás kockázatát magában hordozó területek azonosítására és a megfelelő válaszlépésekre irányuljon. Amennyiben szükséges, hálózati csoportokat és a csalási ügyek elemzését szolgáló IT-eszközöket alakítanak ki.

Az Eurostat meghatározta a kiadások végrehajtását kísérő kontrollstratégiát. Az e stratégiában szereplő intézkedések és eszközök teljes mértékben alkalmazhatók a javasolt rendeletre. Az egyszerűsítésnek, a költséghatékony nyomon követési eljárások alkalmazásának, valamint a kockázatokon alapuló előzetes és utólagos ellenőrzések végrehajtásának célja a csalás valószínűségének csökkentése és annak megelőzéséhez való hozzájárulás. Az ellenőrzési stratégia részét képezik a csalás megelőzésére irányuló, egyedi figyelemfelkeltő intézkedések és kapcsolódó képzések is.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási sora(i)

A javaslat pénzügyi hatása a rendelet elfogadásának időpontjában nem ismert. Az uniós hozzájárulás a rendszeres statisztikai adatgyűjtés esetében nem, csak a 6. cikkben meghatározott egyedi adatgyűjtések esetében értelmezhető. Az első eseti adatgyűjtésre legkorábban két évvel az első referenciaévet követően kerülhet sor, kellően indokolt, váratlanul felmerülő adatigény azonosítása esetén. Emiatt a pénzügyi hatás jelenleg nem határozható meg.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám
[…][Fejezet: ………………………...…………]

Diff./nem diff. 37

EFTA-országoktól 38

tagjelölt országoktól 39

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet [21. cikke (2) bekezdésének b) pontja] értelmében

Diff./nem diff.

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

<…>

[…][Megnevezés…]

			2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Operatív előirányzatok (a 3.1. pontban felsorolt költségvetési sorok szerinti bontásban)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)
	Kifizetési előirányzatok	(2)
A programkeretből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 40	Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok	(3)
A programkeretre szóló előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+3
	Kifizetési előirányzatok	=2+3

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Humánerőforrás		0,300	0,300	0,300	2,100	2,100	2,100	2,100	2,100 / év	9,300
Egyéb igazgatási kiadások		0,030	0,030	0,030	0,030	0,030	0,030	0,030	0,030 / év	0,210
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)									9,510

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret FEJEZETEIHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,330	0,330	0,330	2,130	2,130	2,130	2,130	2,130 / év	9,510
	Kifizetési előirányzatok

3.2.2.Az igazgatási jellegű előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

x A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Évek

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás	0,300	0,300	0,300	2,100	2,100	2,100	2,100	9,300
Egyéb igazgatási kiadások	0,030	0,030	0,030	0,030	0,030	0,030	0,030	0,210
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	0,330	0,330	0,330	2,130	2,130	2,130	2,130	9,510

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 41 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

0,330

2,130

9,510

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

x A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

Évek		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
Központ és bizottsági képviseletek		2	2	2	14	14	14	14
Küldöttségek
Kutatás
Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve AC, AL, END, INT és JED 42 7. fejezet
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatokból finanszírozva	– a központban
	– a küldöttségeknél
A programkeretből finanszírozva 43	– a központban
	– a küldöttségeknél
Kutatás
Egyéb (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		2	2	2	14	14	14	14

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

– adatok validálása

– a módszertani munka támogatása

– jelentések elemzése

– adatok terjesztése

– a kezdeményezéshez kapcsolódó támogatások kezelése

Külső munkatársak

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

x nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

◻ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Évek	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

x A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	A javaslat/kezdeményezés hatása 44
	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

n.a.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

n.a.

(1) SWD(2017)96 – Bizottsági szolgálati munkadokumentum „A 2020-ig tartó és az azt követő időszakra szóló agrárstatisztikai stratégia, valamint a későbbi lehetséges jogalkotási forgatókönyvek” című dokumentum értékeléséről (csak angol nyelven érhető el).

(2) https://ec.europa.eu/eurostat/web/agriculture/methodology/strategy-beyond-2020 (csak angol nyelven érhető el).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1091 rendelete (2018. július 18.) az integrált mezőgazdasági statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 200., 2018.8.7., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK rendelete (2003. december 5.) a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1951 rendelete (2017. október 25.) az európai statisztikai programról (2013–2017) szóló 99/2013/EU rendeletnek a program 2020-ig való meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 284., 2017.10.31., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 99/2013/EU rendelete az európai statisztikai programról (2013–2017) (HL L 39., 2013.2.9., 12. o.).

(7) COM(2018) 441.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(9) Az Eurostat nyilvános konzultációjának weboldala: http://ec.europa.eu/eurostat/about/opportunities/consultations/eass A nyilvános konzultációról szóló jelentés: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/10186/6937766/Agricultural-Statistics-Strategy-2020-Report.docx (csak angol nyelven érhető el).

(10) Hatásvizsgálat , A hatásvizsgálat összefoglalója , A Szabályozói Ellenőrzési Testület véleménye (csak angol nyelven érhető el).

(11) SWD(2016) 430 .

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(13) https://ec.europa.eu/eurostat/web/agriculture/methodology/strategy-beyond-2020

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1091 rendelete (2018. július 18.) az integrált mezőgazdasági statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 200., 2018.8.7., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1165/2008/EK rendelete (2008. november 19.) az állatállományra és a húsokra vonatkozó statisztikákról, valamint a 93/23/EGK, 93/24/EGK és 93/25/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2008.12.1., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 543/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a növénytermelési statisztikákról, valamint a 837/90/EGK és a 959/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 167., 2009.6.29., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1185/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a peszticidekre vonatkozó statisztikákról (HL L 324., 2009.12.10., 1. o.).

(18) A Tanács 96/16/EK irányelve (1996. március 19.) a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről (HL L 78., 1996.3.28., 27. o.).

(19) A Bizottság 617/2008/EK rendelete (2008. június 27.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a keltetőtojások és a naposcsibék termelése és forgalmazása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 168., 2008.6.28., 5. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK rendelete (2003. december 5.) a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).

(24) A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(25) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).

(31) A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(34) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(35) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(36) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(37) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(38) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(39) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(40) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(41) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(42) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(43) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(44) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.2.2.

COM(2021) 37 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

MELLÉKLET

Területek, témák és részletes témák, valamint az egyes részletes témákhoz tartozó adattovábbítási gyakoriságok és a referencia-időszakok

a)Az állati eredetű termékek előállítására vonatkozó statisztikák

Téma	Részletes témák	Adattovábbítási gyakoriságok	Referencia-időszakok
Állatállomány és húsok	Állatállományok	Évente kétszer, évente, vagy évtizedenként háromszor	Időpontok
	Hústermelés	Havonta	Naptári hónap
		Évente	Naptári év
	Állatok beszállítása	Évente kétszer vagy évente	Naptári negyedév Naptári félév Naptári év
Tojás és naposcsibe	Étkezési tojás	Évente, vagy évtizedenként háromszor	Naptári év
	Keltetőtojás és naposcsibe	Havonta	Naptári hónap
	Keltetők szerkezete	Évente	Naptári év Időpontok
Tej és tejtermékek	Mezőgazdasági üzemben termelt és felhasznált tej	Évente, vagy évtizedenként háromszor	Naptári év
	Tej rendelkezésre állása a tejágazat számára	Évente	Naptári év
	Tej és tejből származó alapanyagok felhasználása a tejágazatban, előállított termékek	Évente	Naptári év
	Havi tehéntej-felhasználás a tejágazatban	Havonta, vagy évente kétszer	Naptári hónap
	Tejfeldolgozók szerkezete	Évtizedenként háromszor	Naptári év

b)Növénytermesztési statisztikák

Téma	Részletes témák	Adattovábbítási gyakoriságok	Referencia-időszakok
Növénytermesztés	Szántóföldi növénytermesztés és állandó gyepterület	Évente többször, valamint évente	Naptári év
	Kertészeti termelés az ültetvények kivételével	Évente többször, valamint évente	Naptári év
	Ültetvényi növénytermesztés	Évente többször, valamint évente	Naptári év
Növénymérlegek	Gabonamérlegek	Évente	Év
	Olajos magvak mérlegei	Évente	Év
Gyep és legelő	Legelőterület-gazdálkodás	Háromévente	Naptári év

c)Mezőgazdasági árstatisztikák

Téma	Részletes témák	Adattovábbítási gyakoriságok	Referencia-időszakok
Mezőgazdasági árindexek	Előzetes és teljesült mutatók	Negyedévente és évente	Naptári negyedév Naptári év
	Súlyok és módosított bázisú mutatók	Ötévente	Naptári negyedév és naptári év
Abszolút inputárak	Műtrágyák	Évente	Naptári év
	Takarmány	Évente	Naptári év
	Energia	Évente	Naptári év
Mezőgazdasági területek árai és földbérleti díjak	Mezőgazdasági területek árai	Évente	Naptári év
	Mezőgazdasági területek bérleti díjai	Évente	Naptári év

d)A tápanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó statisztikák

Téma	Részletes témák	Adattovábbítási gyakoriságok	Referencia-időszakok
Tápanyagok és mezőgazdasági műtrágyák	Szervetlen mezőgazdasági műtrágyák	Évente	Naptári év
	Szerves mezőgazdasági műtrágyák
Tápanyagmérlegek	Szántóföldi takarmánynövények tápanyagtartalom-együtthatói	Ötévente	Naptári év
	Növény-maradékanyagok mennyisége és tápanyagtartalom-együtthatói
	Biológiai nitrogénlekötés együtthatói
	Légköri nitrogénlerakódás együtthatói
	Vetőmagfelhasználás tápanyagtartalom-együtthatói
	Állati eredetű kiválasztott anyag tápanyagtartalom-együtthatói
	Elszállított trágya mennyisége és tápanyagtartalom-együtthatói
Növényvédő szerek	Forgalomba hozott növényvédő szerek	Évente	Naptári év
	Növényvédő szerek mezőgazdasági felhasználása	Évente	Naptári év

Top

Choose the experimental features you want to try