(1)

A félvezetők alapvető fontosságúak modern gazdaságunk és társadalmunk működéséhez. Az elmúlt évben az Unió soha nem látott mértékű zavarokkal szembesült a félvezető-ellátás terén, ami súlyos késedelmeket okozott, és negatív hatást gyakorolt a gazdaság fontos ágazataira, továbbá késedelmekhez vezetett a kritikus ágazatok számára létfontosságú termékek – például az orvostechnikai és diagnosztikai eszközök – javítása és karbantartása terén.

(2)

A félvezetőhiány okozta jelenlegi válság és annak továbbgyűrűző hatásai ezért olyan kritikus ágazatokat fenyegetnek, mint az egészségügy, a közlekedés, az energia, a védelem, a biztonság és az űrkutatás. Fennáll annak a kockázata is, hogy késedelmet szenved az Unió zöld és digitális átállásának megvalósítása.

(3)

Mindezek fényében az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a csipekről szóló jogszabály) irányuló bizottsági javaslat (1) célja, hogy foglalkozzon az Uniónak a félvezető-ellátási lánc zavaraival szembeni ellenálló képességével, előmozdítsa az Unión belüli kapacitásfejlesztést a fejlett gyártás, tervezés és rendszerintegráció, valamint az élvonalbeli ipari termelés terén, kezelje a súlyos szakemberhiányt, bővítse a képzett munkaerő létszámát, továbbá hozzájáruljon egy reziliens és dinamikus uniós félvezető-ökoszisztéma megteremtéséhez. Az Unió elkötelezetten törekszik azon stratégiai célkitűzésének megvalósítására, hogy 2030-ra az élvonalbeli, innovatív és fenntartható félvezetők uniós gyártása értékét tekintve a világtermelés legalább 20 %-át tegye ki, amint azt a digitális évtized szakpolitikai programja (2) is rögzíti.

(4)

Ez az ajánlás a javasolt rendeletet kísérő olyan eszközként szolgál, amely azonnali hatállyal lehetővé teszi a jelenlegi félvezetőhiányra való gyors és összehangolt uniós reagálást. E célból az ajánlás az időben meghozott, arányos válságreagálási intézkedések megvitatására és elfogadására szolgáló koordinációs mechanizmus létrehozását javasolja.

(5)

Tekintettel a félvezető-ellátási lánc szerkezeti hiányosságaira, az ajánlás emellett olyan intézkedéseket is javasol, amelyek lehetővé teszik a félvezető-értéklánc összehangolt nyomon követését, azokra a kockázatokra összpontosítva, amelyek megzavarhatják, veszélyeztethetik vagy negatívan befolyásolhatják a félvezető-ellátást. Ezeknek az intézkedéseknek elő kell készíteniük és lehetővé kell tenniük a rendelet által javasolt, a félvezető-ellátási lánc nyomon követésére szolgáló állandó mechanizmus működését.

(6)

A Bizottság ezen ajánlás végrehajtása céljából létrehozta a félvezetőkkel foglalkozó európai szakértői csoportot. A félvezetőkkel foglalkozó európai szakértői csoport platformot biztosít a tagállamok közötti koordinációhoz, valamint tanácsot ad és segítséget nyújt a Bizottságnak a hamarosan elfogadandó rendelet végrehajtásával kapcsolatban. A félvezetőkkel foglalkozó európai szakértői csoport feladatait a rendelet által létrehozandó, félvezetőkkel foglalkozó európai testület veszi majd át.

(7)

A félvezetőkkel foglalkozó európai szakértői csoportnak elő kell segítenie a tagállamok és a Bizottság között az olyan piaci fejleményekről folytatott gyors és hatékony információcserét, amelyek kézzelfogható kockázatot jelentenek az uniós ellátásra nézve, valamint elő kell mozdítania az egységes és összehangolt válságreagálást.

(8)

Első intézkedésként ajánlott, hogy a tagállamok információkat kérjenek a vállalkozások érdekképviseleti szervezeteitől, vagy szükség szerint az egyes félvezető- és készülékgyártóktól. A félvezetőkkel foglalkozó európai szakértői csoport így jobban tudná azonosítani és az adott helyzetre szabni a lehetséges válságreagálási intézkedéseket. Az összegyűjtött adatoknak a gyártási lehetőségekre és kapacitásra, valamint a főbb jelenlegi zavarokra és szűk keresztmetszetekre kell vonatkozniuk. Az információgyűjtésnek és -cserének az adatmegosztásra, valamint az információk és az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó szabályokkal összhangban kell történnie.

(9)

Ez az ajánlás olyan válságreagálási intézkedéseket javasol, amelyeket a tagállamoknak célszerű megvitatniuk, és amelyek végrehajtása megfontolandó, amennyiben relevánsnak és arányosnak bizonyulnak.

(10)

Ha az adott válság értékelése alapján indokolt, a tagállamok fontolóra vehetik egy olyan párbeszéd kezdeményezését, amelynek keretében felkérik az Unióban letelepedett félvezetőgyártókat, hogy részesítsék előnyben a kritikus ágazatok számára termékeket szállító vállalatokkal kötött szerződéseket, hogy ezek az ágazatok továbbra is működőképesek maradhassanak.

(11)

Ezenkívül – amennyiben az adott válság értékelése alapján releváns és helyénvaló – a tagállamok mérlegelhetik, hogy megbízzák a Bizottságot bizonyos termékeknek a nevükben történő beszerzésével, kihasználva ezáltal a Bizottság vásárlóerejében rejlő előnyöket, és biztosítva a kritikus ágazatok közérdekű ellátását.

(12)

Végezetül a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mérjék fel annak szükségességét, hogy a belső piaci ellátás biztosítása érdekében az Unió felügyeletet gyakoroljon bizonyos kivitelek felett. Amennyiben megfelelőnek, szükségesnek és arányosnak találják az ilyen védintézkedéseket, megvitathatják, hogy teljesülnek-e az (EU) 2015/479 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerinti, kivitelre vonatkozó védintézkedések bevezetésének feltételei, és felkérhetik a Bizottságot ennek értékelésére.

(13)

Az ajánlott nyomonkövetési intézkedést az előrejelzés, a koordináció és a felkészültség elve alapján kell végrehajtani annak érdekében, hogy létre lehessen hozni a félvezetőkkel kapcsolatos válságok megelőzésére és az Unió félvezető-ökoszisztémájának megerősítésére szolgáló korai előrejelző rendszert. A Bizottság e célból felkéri a tagállamokat, hogy a félvezetőkkel foglalkozó európai szakértői csoport keretében vitassák meg a félvezető-ellátási láncban bekövetkező jövőbeli hiányok előrejelzésére szolgáló megfelelő korai előrejelző mutatókat.

(14)

További részletes értékelést igényelnek azok kockázatok, amelyek megzavarhatják, veszélyeztethetik vagy negatívan befolyásolhatják az értékláncot, ideértve az Unión kívülről történő szállítások eredetét és forrásait is. Ezért ajánlott, hogy a tagállamok releváns információkat gyűjtsenek és együttműködjenek annak érdekében, hogy a Bizottság elkészíthesse az uniós félvezető-értéklánc közös kockázatértékelését. Jelezni kell a kockázatértékelés elkészítésekor figyelembe veendő tényezőket.

(15)

A Bizottság a javasolt rendeletben az összehangolt nyomon követés és válságreagálás állandó, kötelező erejű mechanizmusát határozza meg, amely az ebben az ajánlásban javasolt intézkedésekre épül. A rendelet hatálybalépését követően ez az ajánlás hatályon kívül helyezhető.

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)