52021BP1642

Språk
- Min EUR-Lex
- Logga in
- Ny användare
- Mina senaste sökningar (0)

Det här dokumentet är ett utdrag från EUR-Lex webbplats

Söktips

Behöver du fler sökalternativ? Använd Avancerad sökning

EUROPA
EUR-Lex startsida
EUR-Lex - 52021BP1642 - SV

Dokument 52021BP1642

Hjälp

Az Európai Parlament (EU) 2021/1642 állásfoglalása (2021. április 29.) az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

HL L 340., 2021.9.24, s. 405–409 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2021/1642/oj

HTML

PDF

EU:s officiella tidning

2021.9.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/405

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2021/1642 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2021. április 29.)

az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0093/2021),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 47 379 354 EUR volt, ami 2018-hoz képest 7,21%-os növekedést jelent; mivel a hatóságot az Unió (28,73%), valamint a tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságainak (45,76%) hozzájárulásaiból és a felügyelt szervezetek díjbefizetéseiből (24,33%) finanszírozzák;

mivel a Számvevőszék az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2019. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2019. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,95%-os szintet ért el, ami 2018-hoz képest 0,03%-os, csekély mértékű csökkenést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 88,77%-os volt, ami az előző évhez képest 0,11%-os csökkenést jelent;

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a hatóság a kapcsolódó díjakról szóló rendelettel összhangban díjakat számít fel a hitelminősítő intézeteknek és kereskedési adattáraknak, és e díjaknak kizárólag a hatóság felszámított díjakkal kapcsolatos kiadásait kell fedezniük; megjegyzi azonban, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint a felszámított díjak meghaladták a kapcsolódó kiadásokat, így többletet eredményeztek; megjegyzi, hogy bár a hatóság követte a Bizottság iránymutatásait, a többletek és hiányok a tevékenységek éves szintű keresztfinanszírozásához vezethetnek; megállapítja, hogy a hatóság válasza alapján a fentiek nem vezettek jelentős, ismétlődő keresztfinanszírozáshoz a hatóság költségvetésén belül, és hogy 2019-ben a felügyeleti költségek közötti eltérés a hitelminősítő intézetek esetében 2,8%, a kereskedési adattárak esetében pedig 1,8% volt; felszólítja a hatóságot, hogy továbbra is korlátozza az ilyen keresztfinanszírozást;

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés alapján a hatóság költségvetésében a 2019. évre 1 363 258 EUR összegű, az illetékes nemzeti hatóságok által fizetett járulék szerepel, amely becsléseken alapult, és azt soha nem igazították a tényleges adatokhoz; a hatóság válasza alapján megállapítja, hogy mind a becsült, mind a tényleges összegeket kiszámították, azonban a Bizottság nyugdíjjárulékokra vonatkozó utasításai (Ares(2016)2772696) alapján az ügynökségek nem igazíthatják az illetékes nemzeti hatóságok nyugdíjjárulékokból való részesedését a tényleges szinthez, továbbá az illetékes nemzeti hatóságok által fizetett nyugdíjjárulék becsült és tényleges összege közötti különbség 2019-ben jelentéktelen, mindössze 27 888 EUR volt;

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés alapján a hitelminősítő intézeteknek a kapcsolódó díjakról szóló rendelettel összhangban felszámított díjak az intézetek jogi személyként, nem pedig vállalatcsoportként vagy kapcsolt szervezetek csoportjaként szerzett bevételein alapulnak, ami lehetőséget teremt a díjak csökkentésére vagy elkerülésére azáltal, hogy az uniós joghatóság alá tartozó hitelminősítő intézetek bevételeit Unión kívüli kapcsolt szervezetekhez csoportosítják át, és e joghézag valószínű pénzügyi hatása nem ismert; megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés alapján a hatóság helyesen alkalmazta a kapcsolódó díjakról szóló rendeletet, ugyanakkor feltárta a kockázatot és jelezte azt a Bizottságnak; megállapítja, hogy a hatóság válasza alapján a hatóság aktívan részt fog venni minden olyan kezdeményezésben, amelynek célja a kapcsolódó díjakról szóló rendeletben a joghézagok kiküszöbölése;

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés alapján a kereskedési adattárak díjainak kiszámítására vonatkozóan a hatóság független ellenőröktől származó véleményeket bocsátott rendelkezésre, amelyek alapján 2018. évi pénzügyi beszámolója megbízható és valós összképet nyújtott, ugyanakkor a kereskedési adattáraknak 2018-ban bejelentett kereskedési ügyletek számára és a 2018. december 31-én nyilvántartott lezáratlan ügyletek számára vonatkozóan benyújtott információkat a független ellenőrök csak korlátozott mértékben vizsgálták; megállapítja, hogy a hatóság válasza alapján a hatóságnak nincs jogalapja arra, hogy a kereskedési adattáraktól független ellenőrzési felülvizsgálatokat kérjen az adataikra vonatkozóan, továbbá a hatóság javasolta a Bizottságnak, hogy módosítsa a kereskedési adattárakra vonatkozó díjakról szóló, felhatalmazáson alapuló rendeletet annak érdekében, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának (IAS) ajánlásaival összhangban harmonizálja a számítási rendszert; megállapítja, hogy a hatóság válasza alapján 2019-ben a legnagyobb kereskedési adattár önként rendelkezésre bocsátott egy, a számításnál használt valamennyi kritériumra kiterjedő, független ellenőrtől származó tanúsítványt;

Teljesítmény

elégedetten nyugtázza, hogy a hivatal bizonyos mérőszámokat használ, például a tevékenységei hozzáadott értékének mérésére szolgáló fő teljesítménymutatókat, valamint a költségvetési gazdálkodásának javítására szolgáló egyéb mérőszámokat, például az elvégzett szakértői értékelések számát, az elemzett kockázati témakörök számát és a költségvetés teljesítési arányát;

megjegyzi, hogy a hatóság az éves munkaprogramjában szereplő tevékenységek 95%-át végrehajtotta, ami 5%-os növekedést jelent 2018-hoz képest;

megjegyzi, hogy a hatóság az Európai Bankhatósággal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal együtt tagja annak a vegyes bizottságnak, amely azon dolgozik, hogy biztosítsa az ágazatok közötti összhangot, valamint a közös álláspontok kialakítását a pénzügyi konglomerátumok felügyelete és egyéb, több ágazatot érintő kérdések terén, és hogy közös számvitelért felelős tisztviselője van az Európai Unió Vasúti Ügynökségével, továbbá számos más beszerzést bonyolított le más ügynökségekkel közösen, mindenkor törekedve az együttműködéssel járó hatékonyságra; határozottan ösztönzi a hatóságot, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel;

üdvözli a hatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az európai pénzügyi rendszer egészében összehangoltabb felügyeleti rendszert alakítson ki; hangsúlyozza a stabil, jól integrált, hatékony és biztonságos pénzügyi piac biztosításában betöltött szerepét; kiemeli a fogyasztóvédelem fontosságát az Unióban a termékek és a pénzügyi szolgáltatások piacán a méltányosság és az átláthatóság előmozdítása révén, és elvárja, hogy naprakész tájékoztatást kapjon az ilyen irányú jövőbeli intézkedésekről, többek között a gazdaság digitalizációjával kapcsolatos kihívásokra adott válaszokról és a fenntarthatósági intézkedésekről;

10.

hangsúlyozza a pénzügyi rendszer azon kötelezettségét, hogy megfelelően reagáljon a pénzügyi fenntarthatóság kihívásaira, az európai zöld megállapodásra és a Párizsi Megállapodásra; üdvözli ezért a hatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy további teljes munkaidős egyenértékeket építsen be 2020. évi költségvetésébe a fenntarthatósággal kapcsolatos új megbízatásának fedezése érdekében; várakozással tekint az elé, hogy 2021 második felében naprakész tájékoztatást kapjon az e területen elért eredményekről;

11.

megjegyzi, hogy a hatóságot a közvetlen felügyelet és a konvergencia megerősítése területén nagyobb hatáskörrel ruházták fel; üdvözli e hatáskör-kijelölést, de figyelmeztet arra, hogy ahhoz, hogy e folyama hatékony legyen, fokozatosnak és folyamatosnak kell lennie;

12.

kiemeli, hogy bizonyos esetekben a jogalkotás első szintjén elfogadott megbízatások nem veszik figyelembe a hatóság számára ahhoz szükséges minimális időt, hogy elvégezze a második szintű intézkedések kidolgozásához és elfogadásához szükséges munkát, és ezzel a források újraelosztását teszik szükségessé, és késedelmet okoznak egyes intézkedések végrehajtásában;

13.

elismeri, hogy a hatóság felügyeleti tanácsának összetétele megfelelőnek tűnik a hatóság szabályozói hatásköreinek kezelésére, a felügyeleti feladatai tekintetében viszont kevésbé; úgy ítéli meg, hogy a hatóság pontos információk pénzügyi intézményektől való beszerzésére való képessége nem elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye különböző hatásköreinek gyakorlását;

14.

rámutat arra, hogy feladatai elvégzése során a hatóságnak gondoskodnia kell az uniós jognak való megfelelésről, adott esetben az arányosság elvének tiszteletben tartásáról, valamint a belső piacot irányító alapvető elvek betartásáról; üdvözli az arányosság elvét felügyelő, arányossági tanácsadó bizottság létrehozását, és várakozással tekint az arra vonatkozóan javasolt módszertan megismerése elé, hogy a bizottság miként járul hozzá az hatóság éves munkaprogramjához; rámutat arra, hogy az arányosság elvének adott esetben a hatóság munkájának vezérelvét kell képeznie;

15.

megállapítja, hogy mivel a hatóság munkaterhe a szabályozási feladatokról egyre inkább áttevődik az uniós jog érvényesítésére és alkalmazására, költségvetési és személyzeti erőforrásait belsőleg át kell csoportosítani; rámutat arra, hogy az uniós jogalkotó által ráruházott megbízatásra való szigorú összpontosítás biztosítja a források eredményesebb és hatékonyabb kihasználását; figyelmeztet arra, hogy a hatékony felügyelet megvalósítása érdekében elengedhetetlen, hogy a hatóságnak módja legyen a piacon esetlegesen felmerülő kockázatokhoz vagy problémákhoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket elfogadni; megjegyzi, hogy a költségvetéseket fokozatosan, a hatáskörök növekedésével összhangban kell növelni; úgy véli, hogy a többek között a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiából és a pénzmosás elleni küzdelemmel járó feladatokból eredő jövőbeli felelősségi körök szükségessé teszik a hatóság finanszírozásának kiigazítását; hangsúlyozza, hogy sürgősen elegendő forrást kell biztosítani a hatóság számára ahhoz, hogy a rábízott feladatokat megfelelően és hatékonyan végezhesse;

16.

üdvözli a hatóságnak a Wirecard összefüggésében a pénzügyi információk BaFin és a FREP általi érvényesítésére vonatkozó iránymutatások (ESMA/2014/1293) alkalmazásáról készített, 2020. november 3-i gyorsított szakértői értékelését, amely jelentős hiányosságokat tár fel a piaci és intézményi felügyelet terén, különösen a befektetővédelem és a piac integritása tekintetében; javasolja, hogy a hatóság az iránymutatásokban és az iránymutatások végrehajtásáról szóló szakértői értékeléseiben vegye figyelembe az e botrányból levont tanulságokat; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek célja a pénzügyi felügyeletre vonatkozó uniós szabályok további harmonizációja;

17.

tudomásul veszi az osztalékarbitrázs-kereskedelmi rendszereknek, például a cum-exnek vagy a cum-cumnak – az Európai Parlament által a cum-ex botrányról, a pénzügyi bűnözésről és a jelenlegi jogi keret hiányosságairól szóló, 2018. november 29-i állásfoglalásában megfogalmazott kérésnek megfelelő – vizsgálatát (2); elégedettségének ad hangot a pénzügyi piaci tevékenységek egy meghatározott területének integritására irányuló vizsgálat alaposságával kapcsolatban;

18.

úgy véli, hogy a hatóságnak figyelembe kellene vennie a digitalizációval és a fenntarthatósággal kapcsolatos új kihívásokat; úgy véli, hogy e kitűzött célok végrehajtásának, valamint a szabályozási és felügyeleti keretbe történő beépítésének mindig összhangban kell állnia a piac megerősítésével, anélkül, hogy aláásnák a piac versenyképességét és túlzott terheket rónának a piaci szereplőkre, különösen a kis- és középvállalkozásokra; úgy véli, hogy e célkitűzések végrehajtásának felügyeletét elegendő erőforrás odaítélésével kell biztosítani.

Személyzeti politika

19.

megállapítja, hogy 2019. december 31-én a létszámterv végrehajtása 73,81%-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 210 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2018-ban 156 engedélyezett álláshely volt) 155-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy a létszámterv viszonylag alacsony végrehajtási aránya az európai felügyeleti hatóságok felülvizsgálatának és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) (az európai piaci infrastruktúráról szóló rendelet) a vártnál későbbi elfogadásával magyarázható, amely lehetővé tette volna további alkalmazottak felvételét a hatóság számára; megállapítja, hogy ezen felül 68 szerződéses alkalmazott és 10 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hatóságnál 2019-ben;

20.

üdvözli azt a fejleményt, hogy a hatóság csaknem teljesen megvalósította a nemek közötti egyensúlyt irányítótestületében (hat férfi és öt nő), valamint alkalmazottai körében (52% férfi és 48% nő); elégedettséggel állapítja meg, hogy a felső vezetők esetében a nemek közötti egyensúlyról számoltak be (egy férfi és egy nő); üdvözli, hogy a hatóságnak szándékában áll egy olyan szűkített listát közzétenni, amelyen az elnökjelöltek között legalább egy nő és egy férfi szerepel, és felhívja a hatóságot, hogy ugyanezt tegye meg az ügyvezető igazgató jelölése esetében is; felszólítja a hatóságot, hogy merítsen ihletet az Európai Központi Bank arra irányuló kezdeményezéseiből, hogy belső programokat indítson a nők támogatására és a személyzeten belüli sokféleség fokozására;

21.

megjegyzi, hogy 2019-ben a hatóság személyzeti fluktuációs aránya 5%-os volt, amely teljesíti a hatóság azon célját, hogy ez az arány 10% alatt maradjon;

22.

megállapítja, hogy a hatóság elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát; megjegyzi, hogy a hatóság humánerőforrás-részlege minden évben jelentést készít a hatóság által a munkahelyi zaklatás megelőzése érdekében folytatott tevékenységekről; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság humánerőforrás-részlege és a bizalmi személyek rendszeresen figyelemfelhívó előadásokat szerveznek;

23.

úgy véli, hogy a hatóságnak előnyére válik, hogy személyzete a közszférában és magánszektorban szerzett tapasztalattal egyaránt rendelkezik; úgy véli, hogy meg kellene vizsgálni, milyen rendszerben lehet a magánszektorból a közszférába, illetve a közszférából a magánszektorba vonzani a tehetséges munkaerőt úgy, hogy meglegyenek a minimális biztosítékok a két szektor függetlenségének előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy az ezzel kapcsolatos szabályok végrehajtását közös uniós szerveknek kellene felügyelniük, és figyelembe kellene venni az egyes esetek sajátos körülményeit;

24.

aggodalommal ért egyet a Számvevőszék azon aggályával, hogy az álláshelyek hiányának ellensúlyozása érdekében a hatóság egyre inkább tanácsadókra és ideiglenes alkalmazottakra támaszkodik, ami kockázatot jelenthet, ha túl kevés képzett alkalmazott felügyeli a külső vállalkozók összetett munkáját, illetve szerződésekkel kapcsolatos jogvitákhoz vezethet a felelősségek tisztázatlansága miatt; a Számvevőszék korábbi években tett megállapításai nyomán megjegyzi, hogy a hatóság informatikai cégekkel kötött szerződései megfogalmazásuk révén lehetővé tehetik kölcsönzött munkavállalók igénybevételét egyértelműen meghatározott IT-szolgáltatások vagy -termékek nyújtása helyett; megjegyzi, hogy az informatikai szolgáltatási szerződések munkaügyi célú felhasználása nem felelne meg az uniós szociális és foglalkoztatási szabályoknak, ezáltal jogi és hírnévkockázatoknak tenné ki a hatóságot; megállapítja, hogy a hatóság válasza alapján ebben az összefüggésben a lehetséges kockázatok korlátozott mértékűek voltak, és a hatóság minden szükséges eljárást elfogadott annak érdekében, hogy a szerződésekben elkerülje az informatikai szolgáltatások beszerzése, illetve a kölcsönzött munkavállalók igénybevétele közötti félreérthetőséget; nyomatékosan kéri a hatóságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a szerződésekben ne legyen összetéveszthető a szolgáltatások beszerzése, illetve a kölcsönmunkaerő alkalmazása;

Közbeszerzés

25.

tudomásul veszi a hatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy más ügynökségekkel közös közbeszerzési eljárások révén hatékonyságnövelésre törekedjen; megjegyzi, hogy 2019-ben a hatóság az Európai Bankhatósággal együtt keretszerződést írt alá ingatlankezeléssel kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások tárgyában, és jelenleg három másik, franciaországi székhelyű ügynökséggel együtt folytat közbeszerzési eljárást kölcsönzött munkavállalók szolgáltatásaira vonatkozóan;

Az összeférhetetlenségek megelőzése, kezelése és az átláthatóság

26.

megjegyzi, hogy a hatóság költségvetésének 25,41%-a az általa felügyelt szervezetektől befolyó díjakból származott; nyugtázza, hogy az esetleges összeférhetetlenségek mérséklése érdekében intézkedéseket hajtottak végre, és hogy az érintett struktúrákat és folyamatokat uniós szervek és külső ellenőrök ellenőrizték; felhívja a hatóságot, hogy továbbra is tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az összeférhetetlenség elkerülése érdekében tett intézkedésekről; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság úgy véli, hogy ha a Bizottság szedné be a díjakat, az nem lenne hatékony, továbbá nőne a pontatlanság és a hibás számítás kockázata, következésképpen csorbulna a hatóság jó hírneve;

27.

üdvözli, hogy a hatóság további lépéseket tesz tevékenységeinek átláthatóbbá tételére azáltal, hogy tájékoztatást nyújt a hatóság munkatársai és a külső érdekelt felek között létrejött találkozókról, és azokat közzéteszi honlapján;

28.

üdvözli, hogy a hatóság közzéteszi felső vezetése tagjainak önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát;

29.

emlékeztet a mentesítésért felelős hatóság által a hatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítéséről szóló határozatot kísérő állásfoglalásban a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos helyzetekből eredő összeférhetetlenség problémája kapcsán tett megjegyzésekre és észrevételekre, és hangsúlyozza, hogy egységes megközelítésre van szükség az ügynökségek körében; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elért haladásról;

30.

hangsúlyozza a nyitott, hatékony és független igazgatás fontosságát valamennyi uniós ügynökség és az Unió egésze számára; emlékeztet a gazdasági és monetáris unió intézményeiről és szerveiről, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni összeférhetetlenség megelőzéséről szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására (4), valamint az európai ombudsman által a 2168/2019/KR. ügyben hozott 2020. november 18-i határozatára és 2020. május 7-i ajánlására; hangsúlyozza, hogy e kérdések kezeléséhez egységes jogi keretre van szükség; felhívja a hatóságot, hogy hajtsa végre az európai ombudsman 2168/2019/KR sz. ügyben tett ajánlásait, különösen azáltal, hogy szükség esetén biztosítja annak lehetőségét, hogy felső vezetői számára megtiltja, hogy hivatali idejüket követően bizonyos álláshelyeket betöltsenek, meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a személyzet a magánszektorban vállalhat munkát, tájékoztatja a hatóság vezető beosztásaira pályázókat a kritériumokról, és belső eljárásokat vezet be annak biztosítására, hogy amikor a személyzet egy tagja munkát vált, azonnal megvonja tőle a bizalmas információkhoz való hozzáférését; felhívja továbbá a hatóságot, hogy fontolja meg a 12 hónapos kötelező visszavonulási időszak meghosszabbítását azon magas beosztású alkalmazottak esetében, akik olyan lépést terveznek, amely a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni összeférhetetlenséghez vezethet; felszólítja a hatóságot, hogy merítsen ihletet abból, hogy az Európai Központi Bank Etikai Bizottsága közzétette az összeférhetetlenségi esetekről és a mandátum utáni jövedelemszerző foglalkoztatásról szóló véleményeit, és növelje az átláthatóságot az esetleges összeférhetetlenségekkel és a mandátum utáni jövedelemszerző foglalkoztatás eseteivel kapcsolatban;

Belső kontrollrendszerek

31.

a mentesítésért felelős hatóság által az IAS „Bevételek és tevékenységalapú irányítás az Európai Értékpapír-piaci Hatóságon belül” című ellenőrzési jelentésével kapcsolatban tett megjegyzések és észrevételek fényében megjegyzi, hogy az összes ehhez kapcsolódó, megállapodás szerinti intézkedés megtörtént;

32.

megjegyzi, hogy az IAS 2019-ben ellenőrzési jelentést adott ki „Informatikai biztonság és kapcsolódó irányítási folyamatok” címmel, és a hatóság cselekvési tervet készített a javításra szoruló területek kezelésére; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben hozott intézkedésekről;

33.

megállapítja, hogy a hatóság igazgatótanácsa 2018 novemberében elfogadta az új belső ellenőrzési keretrendszert; megállapítja, hogy a hatóság 2020 első negyedévében elvégezte a belső ellenőrzési elvek végrehajtásának hatékonyságára vonatkozó első éves értékelést, és arra a következtetésre jutott, hogy a belső ellenőrzési rendszer jól működik; megjegyzi, hogy 24 hiányosságot tártak fel, amelyek többsége kisebb jelentőségű volt, egyikük sem vetett fel kétségeket az elvek meglétét és megfelelő működését illetően, és azok főként az ellenőrzési környezet és az ellenőrzési tevékenységek, valamint az információ és a kommunikáció tényezőihez kapcsolódtak;

Egyéb megjegyzések

34.

megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével kapcsolatban továbbra is fennálló bizonytalanság miatt a hatóság folytatta a megállapodás nélküli brexit forgatókönyvére való gyakorlati felkészülést, és ennek keretében közzétette az informatikai alkalmazásokra és adatbázisokra vonatkozó frissített nyilatkozatokat és intézkedéseket;

35.

tudomásul veszi a hatóság kiberbiztonságának és adatvédelmének növelése érdekében tett erőfeszítéseket;

36.

megjegyzi, hogy 2019 novemberében a hatóság Párizsba költözött, az „iBox” elnevezésű épületbe, amely magas szintű környezetvédelmi tanúsítvánnyal rendelkezik, és négyzetméterenkénti költsége alacsonyabb, mint a régi épületnek;

37.

felhívja a hatóságot, hogy fektessen hangsúlyt kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére;

38.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására (5).

(1) HL C 107., 2020.3.31., 233. o.

(2) HL C 363., 2020.10.28., 102. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0017.

(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0215.

Upp