AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2021/1636 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2021. április 29.)

az Európai Bankhatóság 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Bankhatóság 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0091/2021),

Költségvetési és pénzgazdálkodás

1.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy a 2019. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 97,29%-os volt, ami a 2018. évhez képest 2,56%-os csökkenést jelent; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 85,88%-os volt, ami az előző évhez képest 2,35%-os csökkenést jelent;

2.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése figyelemfelhívó bekezdést tartalmaz egy 10,1 millió EUR összegű céltartalékról, amely a hatóság londoni irodájának bérleti szerződéséhez kapcsolódik; megjegyzi, hogy a céltartalék egy része a londoni iroda eredeti állapotának visszaállítási költségeire vonatkozik, amelyek 3,4 millió EUR-t tesznek ki;

3.

aggodalommal állapítja meg a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a hatóság módosított 2019. évi költségvetése és 2020. évi költségvetése nem nyújt megfelelő tájékoztatást az új fogadó tagállamnak a hatóság működési költségeihez való hozzájárulásáról; felhívja a hatóságot, hogy orvosolja ezt a mulasztást, vagy részletesen tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e mulasztás okairól;

4.

aggályosnak tartja, hogy a megállapított költségvetéssel ellentétben az EFTA-tagok nemzeti illetékes hatóságainak hozzájárulásait nem az ugyanabban a költségvetésben meghatározott képlet szerint számították ki, és így az uniós és az EFTA nemzeti illetékes hatóságok befizetései 0,7 millió EUR-val csökkentek; megjegyzi, hogy a nyugdíjjárulékok kiszámítása további pontosítást igényel; tudatában van annak, hogy a számítás egy becslés, és hogy a személyzet év közbeni összetételétől, illetve az évenkénti kiigazítások lehetőségétől függ; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a hiányzó kifizetések beszedését;

Teljesítmény

5.

megállapítja, hogy a hatóság fő teljesítménymutatókként használ bizonyos intézkedéseket a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére, és egyéb intézkedéseket is alkalmaz költségvetési gazdálkodásának javítására, ilyenek például a felügyeleti kollégiumok befejezett éves értékeléseinek százalékos aránya, a szemináriumok résztvevőitől kapott visszajelzések és a költségvetés végrehajtása; üdvözli, hogy a hatóság fő teljesítménymutatói a teljes tevékenységi kört mérik, és hogy azokat az éves és többéves célkitűzések teljesítményéhez igazították;

6.

megjegyzi, hogy a hatóság, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság igazgatási személyzete rendszeres üléseket tart, hogy megvitassák azokat a közös érdekű ügyeket, amelyek a gyakorlatok és sablonok megosztását eredményezték, ami hatékonyságnövekedéshez vezet; határozottan ösztönzi a hatóságot, hogy folytassa a decentralizált ügynökségek közötti együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréjének fokozására irányuló erőfeszítéseit a hatékonyság javítása érdekében, különösen az emberi erőforrások, az ingatlankezelés, az informatikai szolgáltatások és a biztonság területén;

7.

megjegyzi, hogy 2019-ben a hatóság székhelyét Londonból Párizsba helyezték át, és hogy a kapcsolódó tevékenységeket – például az új adatközpontokba való migrációt, az új szolgáltatókkal való kapcsolatok kialakítását és más feladatokat – az év során a hatóság megbízatásából eredő kötelezettségeken felül végezték; tudomásul veszi a hatóság előtt álló kihívásokat, amelyekkel e folyamat során szembe kell néznie, például a személyzet és a know-how elvesztése, valamint az áthelyezési projekthez rendelt források korlátozottsága;

8.

nyugtázza, hogy a hatóság esetében 2019-et az európai felügyeleti hatóságok feladatainak, hatásköreinek és irányításának alapvető felülvizsgálata is jellemezte, ami a hatóság alapító rendeletének módosításához, valamint a hatóság szerepének megerősítéséhez vezetett a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem, a fogyasztóvédelem és a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok terén;

9.

elismeri, hogy a felügyeleti tanács összetétele megfelelőnek tűnik a hatóság szabályalkotási feladatainak ellátására, felügyeleti szerepeinek tekintetében viszont kevésbé; ezzel összefüggésben emlékeztet a hatóságnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos új megbízatására;

10.

felhívja a hatóságot, hogy javítsa és fokozza a tagállamokkal folytatott kommunikációját; sürgeti a hatóságot, hogy javítsa és fokozza együttműködését a tagállamokkal, valamint a tagállamok nemzeti és kereskedelmi bankjaival;

11.

sajnálja, hogy a hatóság 2019. évi munkaprogramjában szereplő 30 tevékenység közül csak 19-et hajtott végre; megjegyzi, hogy a hatóság 2019. évi munkaprogramjával kapcsolatos szakpolitikai eredményeinek az éves tevékenységi jelentésben szereplő áttekintése nem nyújt teljes áttekintést a hatóság által végzett tevékenységekről, mivel a folyamatban lévő tevékenységek eredményeit nem ismerteti; aggodalommal jegyzi meg, hogy az éves tevékenységi jelentésében leírt tevékenységek esetében a 21 bejelentett tevékenység közül 17-et (részben) teljesítettek, és hogy a hatóság kilenc tevékenység esetében további altevékenységeket végzett, hét altevékenységet elhalasztottak, öt altevékenységet késve teljesítettek, négy altevékenységet töröltek, és egy még folyamatban van; felhívja a hatóságot, hogy értékelje a gyenge teljesítmény hiányosságait és okait, és fogadjon el intézkedéseket a munkaprogramban szereplő célkitűzések hatékony megvalósításának javítása érdekében;

12.

hangsúlyozza, hogy fokozni kell a hatóság digitalizációját a belső működés és az irányítási eljárások tekintetében; hangsúlyozza, hogy a hatóságnak továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy mindenképpen elkerülhető legyen az ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a feldolgozott információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

13.

üdvözli a hatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az európai pénzügyi rendszer egészében összehangoltabb felügyeleti rendszert alakítson ki; hangsúlyozza a stabil, jól integrált, hatékony és biztonságos pénzügyi piac biztosításában betöltött szerepét; kiemeli a fogyasztóvédelem fontosságát az Unióban a termékek és a pénzügyi szolgáltatások piacán a méltányosság és az átláthatóság előmozdítása révén, és elvárja, hogy naprakész tájékoztatást kapjon az ilyen irányú jövőbeli intézkedésekről, többek között a gazdaság digitalizációjával kapcsolatos kihívásokra adott válaszokról és a fenntarthatósági intézkedésekről;

14.

hangsúlyozza, hogy az állami pénzügyi szektor felügyelete pozitívan járul hozzá az adócsalás és a pénzmosás elleni küzdelemhez;

15.

emlékeztet a hatóság fontosságára a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésében, valamint a hatóság új megbízatására e téren; várakozással tekint a hatóság 2020–2021-re szóló, 10 pontos cselekvési terve elé, amelynek célja az osztalékarbitrázs-rendszerekre vonatkozó prudenciális és pénzmosás elleni követelmények jövőbeli keretének megerősítése; hangsúlyozza továbbá, hogy a hatóságnak teljes mértékben ki kell használnia az 1093/2010/EU rendelet II. fejezete által ráruházott hatásköröket annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi feladat és célkitűzés végrehajtása megfelelően és időben történjen, valamint hogy biztosítsa az ugyanebben a fejezetben meghatározott feladatok és célkitűzések elérését, különös tekintettel a fogyasztók védelmére a digitális pénzügyek gyorsan növekvő területén, beleértve a neobankokat is;

16.

hangsúlyozza a pénzügyi rendszer azon kötelezettségét, hogy megfelelően reagáljon a pénzügyi fenntarthatóság kihívásaira, az európai zöld megállapodásra és a Párizsi Megállapodásra; üdvözli ezért a hatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket teljes mértékben beépítse munkájába; különösen érdeklődik a hatóság azon szándéka iránt, hogy idővel bizonyítékokat gyűjtsön az alapvetően környezeti és/vagy társadalmi célkitűzésekhez kapcsolódó tevékenységek eszközeihez kapcsolódó kitettségekről, és várakozással tekint az e munkáról szóló naprakész tájékoztatás elé;

17.

megjegyzi, hogy a hatóság a Parlament által a cum-ex botrányról, a pénzügyi bűnözésről és a jelenlegi jogi keret hiányosságairól szóló, 2018. november 29-i állásfoglalásában (2) megfogalmazott kérésnek megfelelően elvégezte az osztalékarbitrázs-kereskedelmi rendszerek, például a cum-ex vagy a cum-cum vizsgálatát; megjegyzi azonban, hogy a jelentés szerint hiányosságok voltak e jogellenes gyakorlatok feltárása terén, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem tűzték ki a hivatalos vizsgálat időpontját;

18.

rámutat arra, hogy feladatai elvégzése során a hatóságnak gondoskodnia kell az uniós jognak való megfelelésről, adott esetben az arányosság elvének mint irányadó alapelvnek a tiszteletben tartásáról, valamint a belső piacot irányító alapvető elvek betartásáról; üdvözli az arányosság elvét felügyelő arányossági tanácsadó bizottság létrehozását, és várakozással tekint az arra vonatkozóan javasolt módszertan megismerése elé, hogy a bizottság miként járul hozzá az hatóság éves munkaprogramjához;

19.

megállapítja, hogy mivel a hatóság munkaterhe a szabályozási feladatokról egyre inkább áttevődik az uniós jog érvényesítésére és alkalmazására, költségvetési és személyzeti erőforrásait belsőleg át kell csoportosítani; rámutat arra, hogy az uniós jogalkotó által ráruházott megbízatásra való szigorú összpontosítás biztosítja a források eredményesebb és hatékonyabb kihasználását; hangsúlyozza, hogy sürgősen elegendő forrást kell biztosítani a hatóság számára ahhoz, hogy a rábízott feladatokat megfelelően és hatékonyan végezhesse; úgy véli, hogy a többek között a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiából és a pénzmosás elleni küzdelemmel járó feladatokból eredő jövőbeli felelősségi körök szükségessé teszik a hatóság finanszírozásának kiigazítását; megjegyzi, hogy a költségvetést fokozatosan és folyamatosan, a hatáskörök növekedésével összhangban kell növelni;

20.

felhívja a hatóságot, hogy fektessen hangsúlyt kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére;

Személyzeti politika

21.

megállapítja, hogy 2019. december 31-én a létszámterv végrehajtása 99,31% volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 145 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2018-ban 145 engedélyezett álláshely volt) 144-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül a hatóságnál 2019-ben 42 szerződéses alkalmazott (49 engedélyezett) és 16 kirendelt nemzeti szakértő (17 engedélyezett) dolgozott; megjegyzi, hogy az ideiglenes alkalmazottak, a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők körében a személyzet fluktuációja 12,1%-ról 9,0%-ra csökkent;

22.

megjegyzi, hogy a hatóság az új elnök 2019. márciusi kinevezését és ügyvezető igazgatójának 2019. augusztusi lemondását követően változtatásokat hajtott végre felső vezetésében;

23.

megelégedettséggel állapítja meg, hogy a hatóságnál kevesebb áthelyezés miatti felmondás történt, mint azt feltételezték, és hogy az alaptevékenység az áthelyezés teljes időtartama alatt majdnem a szokásos módon folytatódhatott; elismeri a hatóság személyzetének e rendkívüli helytállását;

24.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a hatóság jelentése szerint 28 különböző állampolgárságú személyzetet foglalkoztat, akiknek 50%-a nő és 50%-a férfi; aggodalommal jegyzi meg, hogy a felső vezetés tagjainak 83%-a férfi és 17%-a nő; kéri a hatóságot, hogy a jövőben biztosítsa a nemek közötti egyensúlyt a felső vezetés körében;

25.

ösztönzi a hatóságot, hogy folytassa a hosszú távú emberierőforrás-politikai keret kidolgozását, amely a munka és magánélet közötti egyensúlyra, az egész életen át tartó pályaorientációra és karrierfejlesztésre, a nemek közötti egyensúlyra, a távmunkára, a személyzet földrajzi egyensúlyára, valamint a fogyatékossággal élők felvételére és integrációjára irányul;

Közbeszerzés

26.

megjegyzi, hogy a hatóság négy, a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) meghatározott küszöbértéket meghaladó közbeszerzési eljárást bonyolított le, és hogy 14 szerződést kötött 15 000 EUR összeg feletti tárgyalásos eljárások nyomán;

27.

tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a hatóság egy informatikai céggel kötött keretszerződést használt informatikai tanácsadók rendelkezésre bocsátására, és hogy a hatóság ezen informatikai tanácsadók némelyikének közvetlenül adott munkavégzési utasításokat, potenciálisan elmosva a hatóság személyzete és a tanácsadók közötti különbséget; hangsúlyozza a külső informatikai tanácsadók alkalmazása jelentette kockázatokat; sürgeti a hatóságot, hogy fordítson különös figyelmet a műveleti biztonság és az adatvédelem biztosítására; tudomásul veszi a hatóság válaszát, amely szerint ez egy új informatikai szolgáltatási modell és a kapcsolódó keretszerződés végrehajtásából ered, és hogy a hatóság dolgozik azon, hogy javítsa a harmadik fél által nyújtott szolgáltatások integrációjának kezelését; felhívja a hatóságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az informatikai szolgáltatások szolgáltatásalapú igénybevételének e javítási és megszilárdítási folyamatáról;

28.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a hatóság jogi és reputációs kockázatokkal szembesül azáltal, hogy a hatóság fogadó országában székhellyel nem rendelkező informatikai társaságot vesz igénybe a hatóság épületében dolgozó olyan informatikai tanácsadók rendelkezésre bocsátásához, akik a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv (4) és a végrehajtási irányelv (5) átültetésére vonatkozó francia jogszabályok értelmében kiküldetésben lévő munkavállalónak minősülnének, valamint azáltal, hogy nem ellenőrzik a szerződő fél uniós és nemzeti jognak való megfeleléséről szóló nyilatkozatot;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

29.

üdvözli, hogy a hatóság további lépéseket tesz tevékenységeinek átláthatóbbá tételére azáltal, hogy tájékoztatást nyújt a hatóság munkatársai és a külső érdekelt felek közötti találkozókról, és azokat közzéteszi honlapján;

30.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a felső vezetés és az igazgatótanács valamennyi tagjának érdekeltségi nyilatkozatát és önéletrajzát közzétették a hatóság honlapján; aggodalommal jegyzi meg, hogy a honlapon közzétett éves érdekeltségi nyilatkozatok az igazgatótanács tagjainak önértékelésén alapulnak; felhívja a hatóságot, hogy független módon értékelje az összeférhetetlenség esetleges fennállását; üdvözli az összeférhetetlenség alkalmazási körének a felügyeleti tanácson és az igazgatótanácson felül a személyzeten kívüli személyekre, valamint a pénzmosás elleni állandó bizottságra, a szanálási bizottságra és a független testületekre, többek között az uniós jog megsértését vizsgáló testületekre történő kiterjesztését;

31.

megjegyzi, hogy a hatóság zaklatásmegelőzési politikákat és kapcsolódó képzési kereteket hozott létre;

32.

tudomásul veszi, hogy a hatóság 2020 januárjában elfogadta a 2019. évi csalás elleni stratégiát, amely tükrözi a Bizottság aktualizált csalás elleni stratégiáját a teljes összhang biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy a legutóbbi csaláskockázat-értékelést, amely a Bizottság csalás elleni stratégiájával összhangban a csalás elleni intézkedések kiigazításának központi eszköze, 2019-ben nem végezték el a hatóság áthelyezése és az előző értékelés késői lezárása miatt; felhívja a hatóságot, hogy folytassa a csalásra vonatkozó kockázatértékelés éves elvégzését, és szükség esetén igazítsa ki a hatóság csalás elleni stratégiáját;

33.

emlékeztet a gazdasági és monetáris unió intézményeiről és szerveiről, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni összeférhetetlenség megelőzéséről szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására (6), valamint az európai ombudsman által a 2168/2019/KR. ügyben hozott 2020. november 18-i határozatra és 2020. május 7-i ajánlásra; aggodalommal veszi tudomásul az ombudsman azt követő vizsgálatát, hogy a hatóság úgy határozott, hogy nem tiltja meg korábbi ügyvezető igazgatója számára az Európai Pénzpiaci Szövetségben (AFME) való elhelyezkedését, valamint a vizsgálat azon következtetését, hogy a hatóság hivatali visszásságot követett el, amikor nem vonta vissza azonnal ügyvezető igazgatójának hozzáférését a bizalmas információkhoz; Hangsúlyozza, hogy ebben az esetben fontolóra lehetett volna venni az AFME-ban való közvetlen elhelyezkedés tilalmát; tudomásul veszi az ombudsman ajánlásait és a hatóság válaszát, miszerint az új személyzeti politika foglalkozik az ajánlásokkal; üdvözli, hogy a hatóság felügyeleti tanácsa elfogadta a „Függetlenség és döntéshozatali folyamatok az összeférhetetlenségek elkerülésére” elnevezésű politikáját, amely az összeférhetetlenségek megelőzése és megfelelő kezelése, valamint az átláthatósági intézkedések felé tett első lépés; felhívja a hatóságot annak biztosítására, hogy az összeférhetetlenség kezelésére szolgáló belső eljárásai legyenek összhangban az ombudsman ajánlásaival, amennyiben azok még nincsenek teljes mértékben összehangolva; várakozással tekint a hasonló helyzetek jövőbeli megismétlődésének elkerülése érdekében meghozott és/vagy tervezett megelőző és irányítási intézkedések jelenlegi állásáról szóló teljes körű tájékoztatás elé; hangsúlyozza, hogy a közszolgálati jogviszony megszűnését követő és „forgóajtó-jelenség” típusú összeférhetetlenségi helyzetek az Unió számos szerve és ügynöksége számára közös problémát jelentenek; felkéri a hatóságot, hogy akadályozza meg a „forgóajtó-jelenség” jövőbeli eseteit; felhívja a hatóságot, hogy merítsen ihletet abból, hogy az Európai Központi Bank Etikai Bizottsága közzétette az összeférhetetlenségi esetekről és a mandátum utáni jövedelemszerző foglalkoztatásról szóló véleményeit, és növelje az átláthatóságot az esetleges összeférhetetlenségekkel és a mandátum utáni jövedelemszerző foglalkoztatás eseteivel kapcsolatban; felhívja továbbá a hatóságot, hogy hajtsa végre az etikai útmutatót a hatóság integritásának védelme, valamint tisztességes és felelős gyakorlatok kialakítása érdekében;

34.

felhívja a Számvevőszéket, hogy a hatóság jövőbeli ellenőrzései során vizsgálja meg azt, hogy i. a vezető beosztású alkalmazottak hivatali idejüket követően betöltöttek-e bizonyos pozíciókat a pénzügyi ágazatban és ii. időben megvonják-e a személyzet tagjaitól a bizalmas információkhoz való hozzáférést az után, hogy tudomást szereztek arról, hogy más munkakörben helyezkednek el;

Belső kontrollrendszerek

35.

tudomásul veszi a felülvizsgált belső ellenőrzési keretrendszer hatóság általi, 2020. januári elfogadását és végrehajtását; sajnálja, hogy 2019-ben nem végezték el a belső ellenőrzési keretrendszer értékelését; felhívja a hatóságot, hogy késedelem nélkül végezze el az éves értékelést, és az éves mentesítési eljárás keretében számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak annak eredményeiről;

36.

megjegyzi, hogy miután az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően befejeződött a hatóság székhelyének Londonból Párizsba történő áthelyezése, 10,1 millió EUR-t irányoztak elő a hatóság londoni irodájának bérlésére; javasolja, hogy a bevált gyakorlatok és a fejlesztésre szoruló területek azonosítása érdekében végezzenek ellenőrzést, amikor a költözés valamennyi költsége és következménye egyértelművé válik;

Egyéb megjegyzések

37.

üdvözli a hatóság azon kötelezettségvállalását, hogy irodahelyiségeit regisztrálja az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerbe; felkéri a hatóságot, hogy erősítse meg a fenntartható munkakörnyezet megteremtése iránti elkötelezettségét; ösztönzi a hatóságot, hogy kövesse szorosan az EMAS-iránymutatásokat;

38.

üdvözli a hatóság kiberbiztonságának és adatvédelmének növelése érdekében tett erőfeszítéseket, különösen a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó teljes állomány képzését illetően;

39.

úgy véli, hogy a hatóságnak figyelembe kellene vennie a digitalizációval és a fenntarthatósággal kapcsolatos új kihívásokat; úgy véli, hogy e kitűzött célok végrehajtásának, valamint a szabályozási és felügyeleti keretbe történő beépítésének mindig összhangban kell állniuk a piac megerősítésével, anélkül, hogy aláásnák a piac versenyképességét és túlzott terheket rónának a piaci szereplőkre, különösen a kis- és középvállalkozásokra; úgy véli, hogy e célkitűzések végrehajtásának felügyeletét elegendő erőforrás odaítélésével kell biztosítani;

40.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására (7).

---

(1)  HL C 107., 2020.3.31., 221. o.

(2)  HL C 363., 2020.10.28., 102. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról (HL L 159., 2014.5.28., 11. o.).

(6)  Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0017.

(7)  Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0215.