(1)

A koronavírus okozta válságra adott válasszal összefüggésben elfogadták az Európai Helyreállítási Eszköz elnevezésű helyreállítási csomagot a helyreállítási kezdeményezések finanszírozására, az Európai Unió zöld és digitális átállásának egyidejű megkönnyítése érdekében. E vonatkozásban az Európai Helyreállítási eszköz programjait az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelet (3) 2. cikkének (2) bekezdése alapján finanszírozzák, amennyiben azok az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedéseket hajtanak végre.

(2)

Az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében 2018-as árakon legfeljebb 750 000 millió EUR összegű hitelt vegyen fel a tőkepiacokon, a felvett összegekből 2018-as árakon legfeljebb 360 000 millió EUR összeg hitel nyújtására, valamint a felvett összegekből 2018-as árakon legfeljebb 390 000 millió EUR összeg kiadásokra használható fel.

(3)

Az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a kiadásokra felhasznált hitelek tőkeösszegét és az utána fizetendő kamatokat az Unió költségvetéséből kell visszafizetni.

(4)

Az (EU) 2021/241 rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban az (EU) 2021/241 rendelet alapján nyújtott hitelekhez szükséges pénzeszközök felvételével kapcsolatos költségeket a kedvezményezett tagállam viseli.

(5)

Az NGEU hitelfelvételi műveleteinek és az NGEU adósságkezelési hitelfelvételi műveleteinek végrehajtására irányuló, bizottsági diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtása során a tőkebevonás már nem ügyletenként történik. E modell alapján a finanszírozási költségek egyértelműen meghatározhatóak voltak és egy konkrét hitelfelvételi ügylethez kapcsolódtak, valamint a kapcsolódó költségeket a hitel kedvezményezettjére lehetett hárítani, a hitelfelvételi ügyletből befolyó bevételekkel együtt. Ezzel szemben az NGEU diverzifikált finanszírozási stratégiája szerint az NGEU keretében történő kifizetéseket egyetlen, rövid és hosszú távú finanszírozási eszközökből álló, a finanszírozás alapjául szolgáló portfólióból kell megvalósítani, amelyből forrásokat vonnak le, amikor a kedvezményezetteknek kifizetéseket kell folyósítani. A diverzifikált finanszírozási stratégia biztosítja a legkedvezőbb feltételeket jelentős összegű, különböző lejáratú pénzeszközök kölcsönzésekor. Következésképpen testre szabott megközelítésre van szükség az egyes kifizetésekhez kapcsolódó megosztott költségek tisztességes, méltányos és átlátható módon történő kiszámításához és hozzárendeléséhez.

(6)

E méltányos, igazságos és átlátható megközelítés biztosítása érdekében a Bizottságnak egy közös és egységes költségszámítási módszert kell alkalmaznia, amely egyaránt alkalmazható a hitelekhez és az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevételekhez kapcsolódó kifizetésekre.

(7)

A költségviselés egy új módszertanát kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy ne fordulhasson elő a költségek egy másik kedvezményezetti kategória által történő kereszttámogatása. A hitelfelvételek költségeit teljes mértékben azokhoz a tagállamokhoz kell rendelni, amelyek az (EU) 2021/241 rendelet alapján hitelekben részesülnek. Az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a külső címzett bevételekhez hozzárendelt hitelfelvételek költségeit teljes mértékben be kell számítani az Európai Unió általános költségvetésébe, a bevételek különböző kedvezményezettek részére történő realizálása és kifizetése során felmerült tényleges költségek alapján. A módszernek ki kell terjednie valamennyi, az NGEU keretében történő hitelfelvétellel kapcsolatban a Bizottságnál felmerülő összes költségre, ideértve az összes adminisztrációs költségeket és biztosítania kell, hogy a különböző költségkategóriákat minden egyes kifizetés esetén kiszámítsák.

(8)

A költségszámítási és -felosztási módszernek három költségkategóriát kell megkülönböztetnie. Az első a finanszírozási költség, amely a Bizottság által a szóban forgó kifizetések finanszírozására kibocsátott különböző eszközök után fizetendő kamatokból és egyéb díjakból adódik. A második a likviditáskezelés költségei, amelyek a soron következő kifizetések teljesítésére tartalékként átmenetileg likviditási számlákon tartott összegek miatt felmerülő költségek. A harmadik a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához szükséges technikai és működési kapacitás kiépítésének és fenntartásának adminisztratív költségei.

(9)

A hosszú lejáratú hitelfelvételi ügyletekből eredő finanszírozási költség kiszámítása azon hat hónapos időszak alatt végrehajtott összes hitelfelvételi műveletből eredő költségekből kell levezetni, amelyre a fő szabály szerint a kifizetés időpontja esik. A hat hónapos időszakokra történő felosztást az indokolja, hogy biztosítani kell, hogy a kifizetésre terhelt finanszírozási költség szorosan kapcsolódjon a kifizetés időpontjában érvényes piaci kamatlábakhoz, és ne egy távoli időszakban felmerült finanszírozási költségeken alapuljon. Ily módon a finanszírozási eszközök és a kapcsolódó költségek a megfelelő időszaki kerethez kerülnek hozzárendelésre. A finanszírozási eszközök portfoliójának pontos körét csak a hat hónapos időszaki keret lezárásakor rögzítik. Ennek lehetővé kell tennie, hogy ugyanazt a finanszírozási költséget alkalmazzák minden egyidejű, ugyanahhoz az időszaki kerethez tartozó kifizetésre, és mindenekelőtt biztosítania kell a tagállamok közötti tisztességes, méltányos és átlátható megközelítést. A tagállamoknak és az uniós költségvetésnek az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevételekre vonatkozó saját részüket be kell fizetniük. Ezáltal elkerülhető az önkényesség vagy a véletlenszerűség, amely a hagyományos back-to-back rendszert jellemezte, ahol a költségek egy adott kedvezményezett esetében a hitelfelvétel napján elérhető feltételeknek feleltek meg. Az első időszaki keret kivételével, amelynek a 2021. június 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakot kell lefednie, minden egyes időszaki keretnek egy január 1-jén vagy július 1-jén kezdődő hat hónapos időszaki keretet kell lefednie. A legutolsó időszaki keret aktív időszakának 2026. december 31-én kell véget érnie, ami tizenegy időszaki keretet eredményez. Az időszaki kereteknek meg kell szűnniük, amint a finanszírozott kifizetések teljes visszafizetése megtörtént.

(10)

Bár a kölcsön kedvezményezettjeinek felszámított kamatlábak stabilak lesznek, a kamatlábak időszakos és csekély mértékű újraszámítására kerül sor, amikor a finanszírozás alapjául szolgáló portfolió lejáró eszközeit fel kell váltani. A Bizottság a fennmaradó kamatkockázat kezelése érdekében fejleszteni fogja a származtatott pénzügyi eszközök, például a swapügyletek alkalmazására vonatkozó kapacitását, és felajánlja a rögzített kamatozású hitelek lehetőségét a tagállamoknak. E rögzített kamatozású konstrukció költségeit teljes mértékben és kizárólag az ezt a lehetőséget igénybe vevő tagállamok viselik.

(11)

Az egyes időszaki kereten belüli kifizetések összegének meg kell egyeznie az adott időszaki kerethez rendelt hosszú lejáratú finanszírozási eszközök összegével. A legtöbb esetben a bevételek kifizetése ugyanabban az időszaki keretben történik, mint a bevételek megszerzéséhez használt hosszú lejáratú finanszírozási eszközök kibocsátása, és ugyanahhoz az időszaki kerethez rendelhető. A kifizetés előre nem látható késedelmei azonban olyan helyzeteket eredményezhetnek, amikor a hosszú távú finanszírozásból származó bevételeket megszerezték, de azokat nem lehet az eredeti ütemezés szerint kifizetni. Ebben az esetben a kifizetés késedelmet szenvedhet és arra a következő időszaki keretben kerülhet sor. Ha azonban az ezekre a konkrét finanszírozási igényekre szánt forrásokat már bevonták és az előző időszaki kerethez rendelték, akkor azok ebben az időszaki keretben nem használhatók fel más igényekre. Ilyen körülmények között lehetővé kell tenni a kapcsolódó kifizetések hozzárendelését ahhoz az időszaki kerethez, amelyhez a finanszírozási eszközöket hozzárendelték. Hasonlóképpen lehetővé kell tenni, hogy a következő időszaki keret hosszú távú finanszírozási eszközeit az előző időszaki kerethez lehessen rendelni abban az esetben, ha az adott időszaki keret hosszú távú finanszírozási eszközeinek összege nem elegendő a kifizetések összegének fedezésére.

(12)

A Bizottságnak az előző időszaki keretben be kell terveznie a következő időszaki keret legelején felmerülő kifizetési igényeket is. Az ilyen helyzetek kezelése és annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság kedvező feltételek mellett rendelkezzen forrásokkal, hogy a kifizetésekre az időszaki keretek közötti átmenet időpontjához közel kerülhessen sor, a Bizottságnak rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy hosszú távú finanszírozási eszközöket a következő időszaki kerethez soroljon.

(13)

A diverzifikált finanszírozási stratégia központi és meghatározó jellemzője a finanszírozási műveletek likviditáskezelésére vonatkozó képesség a rövid távú hitelfelvétel alkalmazása és a prudenciális célú készpénztartás segítségével. A likviditáskezelés lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy minden kifizetési igényt kielégítsen és a kibocsátást a piaci feltételekhez igazítsa. Ez a képesség a bevételek realizálásával kapcsolatos költségeket generál a rövid lejáratú értékpapírok kibocsátása vagy a bevételek egy részének likviditási számlán történő ideiglenes megtartása miatt, annak érdekében, hogy garantálni lehessen az összes fizetés igény szerinti teljesítését. E határozatnak meg kell határoznia a likviditási költségek kiszámításának alapját, és a szóban forgó év során a bevételek valamennyi érintett kedvezményezettjére tisztességes és méltányos alapon kell terhelni azokat.

(14)

Az adott időszaki kerethez rendelt hosszú lejáratú finanszírozási eszközök vagy a kamatfizetések összegénél magasabb kifizetési igény az időszaki kereten belül likviditási hiányt eredményezhet. Az adott időszaki kerethez rendelt hosszú lejáratú finanszírozási eszközök összegénél alacsonyabb kifizetési igény vagy az NGEU-ből az adott időegységhez rendelt fennálló kifizetésekhez képest kapott visszaváltási kifizetések likviditási többletet eredményezhetnek. E likviditási többletek vagy hiányok kompenzálása elkerülhetetlen követelmény az NGEU finanszírozási stratégiájának végrehajtása szempontjából. Ezeket a költségeket nem az egyes időszaki kereteknek kell viselniük, hanem el kell őket különíteni, valamint önálló likviditáskezelési költségek részeként kell kezelni. A likviditási hiányból vagy többletből eredő költségek elkülönítésére szolgáló mechanizmust kell létrehozni, annak érdekében, hogy a szélesebb körű finanszírozási program fedezni tudja azokat likviditáskezelési költségek formájában. A Bizottságnak a likviditáskezelési keretet kell használnia az időszaki keretek bármilyen pozitív vagy negatív készpénzegyenlegének kiegyensúlyozására a kifizetések teljes összegének függvényében.

(15)

A diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtása a tőkepiacokhoz való legkedvezőbb hozzáférés eléréséhez szükséges új kapacitások beszerzését, valamint az ilyen infrastruktúra folyamatos és hatékony fenntartását igényli. Ebbe beletartoznak a likviditási számlák vezetéséhez, az uniós kincstárjegyek és kötvények aukcióinak lebonyolításához, valamint az új belső adatfeldolgozási kapacitások végrehajtásához szükséges költségek. A közvetlenül az NGEU hitelfelvételi és kifizetési műveleteinek végrehajtásából eredő költségeket olyan általános költségekként kell kezelni, amelyek elkülönülnek az NGEU hitelfelvételi és kifizetési infrastruktúrájának létrehozásával és karbantartásával kapcsolatos költségektől. Az utóbbi költségeket az általános adminisztratív szolgáltatási költségekhez kell sorolni.

(16)

Az általános adminisztratív szolgáltatási költségek közé tartozik minden, az NGEU végrehajtásával kapcsolatosan közvetlenül felmerülő összes adminisztratív költség. Ezek a költségek lehetnek bizonyos operatív kapacitás építésének egyszeri költségeiként felmerülő létrehozási költségek vagy olyan ismétlődő költségek, amelyek időnként, közvetlenül az NGEU műveleteihez kapcsolódóan merülnek fel.

(17)

Az ismétlődő költségek az adott évben teljesített kifizetésekre terhelt rendszeres költségek fő részét képezik, ezzel szemben a létrehozási költségeket egyszeri költségekként kell elszámolni.

(18)

Az általános adminisztratív szolgáltatási költségek közé tartozó adminisztratív költségeket az NGEU-hoz közvetlenül kapcsolódó költségek zárt listájára kell korlátozni. Az általános adminisztratív szolgáltatási költségek az NGEU műveletek összesített költségeinek igen csekély részét teszik ki. A Bizottság megfelelő konzultációt folytat majd, többek között tagállami szakértőkkel is, mielőtt a jövőben indokolt esetben kibővíti az adminisztratív költségek listáját. Ilyen konzultációra e módszertan olyan egyéb elemeinek módosítása előtt is sor kerülhet, amelyek hatással lesznek az uniós költségvetés vagy a tagállamok által viselendő költségekre.

(19)

Az utólagos számlázási folyamatot úgy kell kialakítani, hogy a költségek 2022-tól kezdődően mindaddig megtérüljenek, amíg az NGEU hitelfelvételi és adósságkezelési műveletei már nem generálnak költségeket.

(20)

A Bizottságnak minden egyes kifizetés tekintetében visszaigazoló értesítést kell kiadni, akár az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevétel, akár a tagállamoknak az (EU) 2021/241 rendelet értelmében nyújtott hitelek (a továbbiakban: RRF-hitelek) esetében.

(21)

Az (EU) 2021/241 rendelet szerinti hiteleket szabványos pénzügyi feltételek mellett (lejárati és visszafizetési profil) kell biztosítani a tagállamok részére nyújtott minden egyes kifizetés esetében. Az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevétel tekintetében történő kifizetések esetében a visszaigazoló értesítésnek kell lennie a fő alátámasztó elemnek, amely meghatározza az említett pénzügyi feltételeket az uniós költségvetés vonatkozásában. A visszaigazoló értesítésben szereplő pénzügyi feltételek alapján az értesítésben meg kell határozni a költségviselésre irányuló igényt. E feltételeknek tartalmazniuk kell a kifizetés időpontját, a pénzügyi támogatás összegét, az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevétel finanszírozási költségének fizetési dátumát.

(22)

A tagállamok által aláírt hitelmegállapodásokban megfelelő hivatkozások fogják egyértelművé tenni, hogy a kifizetések költségeinek megállapítására az e határozatban bemutatott módszertan alkalmazásával kerül sor.

(23)

A költségfelosztási módszer meghatározza mind a költségvetésből – az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 5. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban –, mind pedig a tagállamok által az (EU) 2021/241 rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban viselt költségek kiszámításának módszerét. Ennek megfelelően a módszer az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 5. cikkének (3) bekezdése és az (EU) 2021/241 rendelet 15. cikkének (4) bekezdése értelmében a hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek kezeléshez szükséges szabálynak minősül.

(24)

Az NGEU helyreállítási csomag keretében történő egységes költségfelosztás biztosítása érdekében ezt a határozatot 2021. június 1-jétől kell alkalmazni. Mivel ez a határozat az NGEU-program keretében a hatálybalépését megelőzően végrehajtott hitelfelvételi ügyletekre és kifizetésekre alkalmazandó, a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie. E határozat alkalmazására a tagállamoknak az (EU) 2021/241 rendelet szerint nyújtott hitelek tekintetében a vonatkozó hitelmegállapodások hatálybalépésekor kerül sor.