This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52018BP1383
Resolution (EU) 2018/1383 of the European Parliament of 18 April 2018 with observations forming an integral part of the decision on discharge in respect of the implementation of the budget of the European Insurance and Occupational Pensions Authority for the financial year 2016
Az Európai Parlament (EU) 2018/1383 állásfoglalása (2018. április 18.) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
Az Európai Parlament (EU) 2018/1383 állásfoglalása (2018. április 18.) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
HL L 248., 2018.10.3, p. 247–250
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
3.10.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/247 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2018/1383 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2018. április 18.)
az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
— |
tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
— |
tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére, |
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0088/2018), |
A. |
mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén; |
B. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2016. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 21 762 500 EUR volt, ami a 2015. évhez képest 7,67 %-os növekedést jelent; mivel a hatóságot az Unió (8 461 389 EUR, azaz 40 %) hozzájárulásából, valamint a tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságainak (13 301 111 EUR, azaz 60 %) hozzájárulásaiból finanszírozzák; |
C. |
mivel a Számvevőszék az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
1. |
megállapítja, hogy a 2016. évi pénzügyi év során tett költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,68 %-os volt, amivel a hatóság megvalósította célkitűzését, és ami a 2015. évhez képest 0,29 %-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 88,97 %-os volt, amivel a hatóság megvalósította célkitűzését, és ami a 2015. évhez képest 5,22 %-os növekedést jelent; |
2. |
tudomásul veszi a hatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költségvetésének és alkalmazottainak belső átcsoportosítását hajtsa végre, mivel a hatóság munkaterhelése a szabályozási feladatokról fokozatosan áttevődik a felügyeleti konvergenciára és a végrehajtásra; alapvető fontosságúnak tartja, hogy a hatóság elegendő forrással rendelkezzen feladatainak teljes körű ellátásához, beleértve az e feladatokkal járó esetleges megnövekedett munkateher kezelését, miközben biztosítani kell a megfelelő szintű prioritások érvényesülését a források elosztása és a költségvetési hatékonyság tekintetében; emellett rámutat arra, hogy a hatóság munkaterhének növekedése a költségvetési és az emberi erőforrások belső átcsoportosítása révén is kezelhető lehet, feltéve, hogy ez nem hátráltatja a hatóság megbízatásának teljes körű gyakorlását, és biztosítja a hatóság függetlenségét felügyeleti feladatai ellátása során; |
Kötelezettségvállalások és átvitelek
3. |
megállapítja, hogy a következő évre átvitt kötelezettségvállalások aránya a 2015. évi 16,21 %-ról a 2016. évben 10,71 %-ra csökkent, ami a hatóság szigorúbb költségvetés-ellenőrzéséről tanúskodik; nyugtázza, hogy az említett összegek átvitelét 2016-ban létrejött szerződések és kötelezettségek indokolták; üdvözli, hogy 2016-ban a hatóság minden idők legalacsonyabb átviteli arányát érte el; |
4. |
megjegyzi, hogy 2016-ban a 2015-ről 2016-ra átvitt előirányzatok 94,55 %-át felhasználták; |
5. |
rámutat, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolja, és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat a hatóság előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket; |
6. |
felszólít arra, hogy amennyire csak lehetséges, minden eszközzel – például a többi ügynökség által alkalmazott bevált gyakorlatok átvételével – csökkentsék tovább a lekötött előirányzatok következő évre történő átvitelét; |
Átcsoportosítások
7. |
rámutat, hogy a kezdeti és végleges költségvetés közötti különbség az I. cím (Személyzeti költségek) esetében mérsékelt, 3,31 %-os csökkenést eredményezett, míg a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében 3,17 %-os növekedést; megjegyzi, hogy a végrehajtott költségvetés-módosítás és átcsoportosítások eredményeként a III. cím (Operatív kiadások) esetében 9,21 %-kal nőtt a költségvetés; elismeri, hogy az eredeti költségvetés szerkezete általában véve kisebb mértékben változott, mint 2015-ben; tudomásul veszi továbbá, hogy az átcsoportosítások szintje és jellege a pénzügyi szabályok keretei között maradt; |
Közbeszerzés és személyzeti politika
8. |
elismeri, hogy a hatóság az egyik első uniós ügynökség, amely elektronikus közbeszerzési megoldásra irányuló projektet indított; üdvözli, hogy a megoldás hatékonyabb és átláthatóbb beszerzési folyamatot eredményez, amely mind a hatóság, mind pedig a lehetséges beszállítói számára előnyökkel jár; |
9. |
rámutat, hogy 2016-ban sor került az egylégterű irodákra való átállás első szakaszára, így a hatóság személyzetének negyede már egylégterű irodai környezetben dolgozik; megjegyzi, hogy erre a változtatásra a létszámbővítés során felvett munkatársaknak a meglévő helyiségekben való elhelyezése céljából volt szükség, és ez lehetővé tette az irodaterület hatékonyabb kihasználását, valamint az épülettel összefüggő költségek csökkentését; |
10. |
megállapítja, hogy a hatóság tájékoztatása alapján a hatóság 2016-ban 26 munkaerő-felvételi kampányt hajtott végre, és az év végére a létszámtervében szereplő álláshelyek 95,7 %-át töltötte be, ami nem éri el a hatóság 100 %-os célkitűzését; a hatóság tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a célkitűzést főként azért nem sikerült megvalósítani, mert túlzottan magas a munkaerő-fluktuáció, a felvételi kampányok sikertelenek voltak és a kiválasztott jelöltek nem fogadták el a felajánlott szerződést, amely tényezők önmagukban is aggasztóak, és kivizsgálást, illetve javító intézkedéseket igényelnek; |
11. |
a létszámterv alapján megállapítja, hogy 2016. december 31-én 89 álláshely volt betöltve (az uniós költségvetés keretében jóváhagyott 93-ból), míg 2015-ben ez a szám 86 volt; megelégedéssel állapítja meg, hogy a 2016. december 31-éig betöltött álláshelyek száma alapján a nemek kiegyensúlyozott összetétele megvalósult, mivel a munkatársak 53 %-a nő és 47 %-a férfi volt; |
12. |
megállapítja, hogy 2016-ban a hatóságnál 52,5 (teljes munkaidős egyenérték) kirendelt nemzeti szakértő, szerződéses alkalmazott, kölcsönmunkaerő és tanácsadó dolgozott; |
13. |
megállapítja, hogy a hatóság tájékoztatása alapján a munkaerő-felvétellel kapcsolatos problémák összefügghetnek a magas lakhatási költségekkel, mivel a hatóság központja Frankfurtban van, valamint a hatóság pénzügyi vonzerejének hiányával más uniós szervekhez, például az Európai Központi Bankhoz vagy az egységes felügyeleti mechanizmushoz képest; a hatóság tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a hatóság felülvizsgálta a vonatkozó humánerőforrás-folyamatokat azok hatékonyabbá tétele érdekében; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a probléma kezelése érdekében tett intézkedésekről; |
14. |
megállapítja, hogy a hatóság személyzetének tagjai 2016-ban átlagosan 7 napot voltak betegszabadságon; megjegyzi, hogy a hatóság tájékoztató előadásokat, stresszel és ellenálló képességgel kapcsolatos workshopot és orvosi vizsgálatokat szervezett a munkatársaknak; |
15. |
megelégedéssel állapítja meg, hogy 2016-ban a hatóság további bizalmi tanácsadókat nevezett ki a megfelelő számú tanácsadó biztosítása, illetve a zaklatás megelőzésére irányuló informális eljárás végrehajtásának folytatása érdekében; |
16. |
üdvözli, hogy a tanácsadásról és közvetítésről szóló oktatásokat nem csupán az újonnan kinevezett bizalmi tanácsadók, hanem a személyzeti bizottság tagjai és a humánerőforrással foglalkozó munkatársak részére is megszervezték, ezenkívül a zaklatás megelőzéséről szóló figyelemfelhívó előadásokat tartottak a vezetőségnek, a teljes vezetőség részvételével, továbbá a teljes személyzetnek, 60 munkatárs részvételével; |
17. |
megjegyzi, hogy a hatóság tájékoztatása szerint 2016-ban egy feltételezett pszichológiai zaklatási esetet vizsgáltak ki házon belül, amelyet végül megalapozatlan bejelentésként zártak le; |
18. |
megelégedéssel állapítja meg, hogy a felügyeleti megközelítésnek, a folyamatok hatékonyságának, valamint az eredmények minőségének javítása céljából a hatóság 2016. november 1-jei hatállyal végrehajtotta első átszervezését; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az átszervezés végrehajtásának további részleteiről és az elért előnyökről; |
19. |
megjegyzi, hogy a hatóság nem használ szolgálati gépjárműveket; |
Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, átláthatóság és demokrácia
20. |
megelégedéssel állapítja meg, hogy 2016 januárja óta a külső érdekelt felekkel létrejött valamennyi találkozó jegyzőkönyvét közzétették a hatóság honlapján; |
21. |
megelégedéssel állapítja meg, hogy az igazgatótanács elfogadta a hatóság visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályzatát és eljárásait, amelyek összhangban vannak a Bizottság ezzel kapcsolatos iránymutatásával; |
22. |
véleménye szerint megfelelő költségvetési háttérrel létre kell hozni egy független közzétételi, tanácsadó és bejelentő szervet, amely segítséget nyújtana a visszaélést bejelentő személyek számára abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges szabálytalanságokra vonatkozó információk bejelentéséhez – fenntartva a bejelentés bizalmas jellegét – a megfelelő csatornákat használhassák, és hogy megkapják a szükséges támogatást és tanácsadást; |
23. |
megelégedéssel állapítja meg, hogy a hatóság közzétette honlapján igazgatótanácsa és felügyeleti tanácsa tagjainak önéletrajzát, szándéknyilatkozatát és érdekeltségi nyilatkozatát; |
24. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az igazgatótanácsi tagok és vezetők összeférhetetlenségi nyilatkozata hiányzik; rámutat, hogy ez a gyakorlat nem szolgálja az átláthatóságot, és ezért a fennmaradó nyilatkozatokat haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni; |
25. |
megállapítja, hogy a hatósághoz 2016-ban a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozóan 6 kérelem érkezett be; megállapítja, hogy a hatóság két kérelem keretében öt dokumentumhoz biztosított teljes körű hozzáférést, míg három, ugyanazon kérelem tárgyát képező dokumentumhoz csak részleges hozzáférést biztosított, és egy dokumentum esetében megtagadta a hozzáférést; |
26. |
kéri a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az etikai szabályok megsértésének állítólagos és megerősített eseteiről, arról, hogy hogyan járt el e szabálysértésekkel kapcsolatban, és hogyan fogja elkerülni azokat a jövőben; |
27. |
úgy véli, hogy a felügyeleti tanács és az érdekképviseleti csoportok üléseinek nyilvánosan elérhető jegyzőkönyveit gyorsabban közzé kellene tenni, csökkentve a jelenlegi időbeli lemaradást, és azoknak jobban kellene tükrözniük a lefolytatott vitákat, a tagok álláspontjait és szavazatait; hangsúlyozza, hogy feladatainak jellegéből adódóan a hatóságnak átláthatónak kell lennie, nem csupán a Parlament és a Tanács, hanem az összes uniós polgár számára is; úgy véli, hogy a nyilvánosságot az események internetes közvetítésével jobban tájékoztatni lehetne; rámutat, hogy a belső ülésekhez kapcsolódó dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférést is meg kellene könnyíteni; emlékeztet a visszaélést bejelentő személyek védelmének fontosságára az átláthatóság, a demokratikus elszámoltathatóság és a nyilvános ellenőrzés növelése szempontjából. |
Főbb eredmények
28. |
üdvözli a hatóság által 2016-ban megnevezett három fő eredményt és sikert, nevezetesen azt, hogy:
|
Belső kontrollrendszerek
29. |
nyugtázza, hogy a hatóság belsőkontroll-standardjai a Bizottság belsőkontroll-standardjain alapulnak; továbbá megállapítja, hogy valamennyi belsőkontroll-standardot megfelelően végrehajtottak 2016 végéig; |
Belső ellenőrzés
30. |
megállapítja, hogy 2016-ban a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) a felügyeleti képességre vonatkozó ellenőrzést hajtott végre; elégedetten nyugtázza, hogy az IAS egyik ajánlását sem minősítették kritikusnak vagy nagyon fontosnak; a hatóság tájékoztatása alapján szintén elégedetten nyugtázza, hogy az ellenőrzési jelentésre válaszul a hatóság – az IAS által tett összes ajánlás kezelése érdekében – cselekvési tervet dolgozott ki, amelyet később igazgatótanácsa jóváhagyott; |
31. |
tudomásul veszi, hogy 2016 decemberében az IAS elvégezte a hatóság folyamatainak kockázatértékelését, és ennek eredménye alapján a hatóság számára új ellenőrzési stratégia készül a 2017–2019 közötti időszakra; |
Egyéb megjegyzések
32. |
nagy megelégedéssel állapítja meg, hogy 2016-ban a hatóság törekedett a költséghatékony és környezetbarát munkahely kialakítására és szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére vagy ellentételezésére; |
33. |
üdvözli, hogy a hatóság proaktívan egyeztet tagjaival azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépésre vonatkozó döntése milyen mértékben fogja érinteni a biztosítási és nyugdíjtevékenységek felügyeletét, továbbá a hatóság intézményként való működését; továbbá megállapítja, hogy a hatóság kapcsolatban áll és informálisan egyeztet a Bizottsággal; |
34. |
megjegyzi, hogy a hatóság bevételei a jövőben valószínűleg csökkenni fognak az Egyesült Királyság Unióból való kilépésre vonatkozó döntése következtében; |
35. |
megállapítja, hogy a hatóság honlapjának felülvizsgálata befejeződött, és várhatóan 2018 végére készül el a megújult honlap, amelynek célja, hogy a hatóság tevékenységeiről szóló információkat szélesebb körben elérhetővé tegye; |
36. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelenleg ellenőrzi a hatóság felügyeleti tevékenységét és stressztesztjeit; üdvözli, hogy ez az ellenőrzés a Számvevőszék egyik prioritása 2018-ban; |
37. |
hangsúlyozza, hogy a hatóságnak – amellett, hogy biztosítja a Parlament és a Tanács által megállapított keretszabályokból eredő valamennyi feladat teljes körű és határidőn belüli ellátását – szigorúan a Parlament és a Tanács által rábízott feladatokhoz kell ragaszkodnia, nem szabad túllépnie a tőlük kapott megbízatáson, és különös figyelmet kell fordítania az arányosság elvére, hogy optimalizálja az erőforrások felhasználását, és elérje azokat a célokat, amelyekkel a Parlament és a Tanács megbízta; |
38. |
rámutat a hatóságnak az uniós pénzügyi rendszer hatékonyabb ellenőrzésének biztosításában betöltött központi szerepére a pénzügyi stabilitás, a szükséges átláthatóság és az uniós pénzügyi piac nagyobb biztonságának garantálása érdekében, különösen a felügyelet nemzeti felügyeleti hatóságok közötti összehangolása, szükség esetén a nemzetközi felügyeletért felelős más intézményekkel való együttműködés, valamint az uniós jogszabályok egységes alkalmazásának felügyelete révén; hangsúlyozza, hogy ennek az együttműködésnek bizalmi légkörben kell zajlania; hangsúlyozza a nemzeti felügyeleti hatóságok munkáját az uniós biztosítási piac jelentős méretére való tekintettel; hangsúlyozza a hatóság szerepét abban, hogy hozzájáruljon a magas színvonalú egységes felügyeleti gyakorlatokhoz és előmozdítsa azokat a fogyasztóvédelem területén; |
39. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2018. április 18-i állásfoglalására (3). |
(1) HL C 113., 2016.3.30., 149. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0133 (lásd e Hivatalos Lap 393. oldalát).