Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018BP1374

    Az Európai Parlament (EU) 2018/1374 állásfoglalása (2018. április 18.) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

    HL L 248., 2018.10.3, p. 229–232 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2018/1374/oj

    3.10.2018   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 248/229


    AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2018/1374 ÁLLÁSFOGLALÁSA

    (2018. április 18.)

    az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

    AZ EURÓPAI PARLAMENT,

    tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

    tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

    tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Halászati Bizottság véleményére (A8-0107/2018),

    A.

    mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

    B.

    mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (a továbbiakban: a hivatal) 2016-os pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 9 967 000 EUR volt, ami 2015-höz képest 8,14 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés főként az európai parti őrség létrehozására irányuló kísérleti projekttel kapcsolatos további eseti támogatásoknak volt betudható; mivel a hivatal költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

    C.

    mivel a Számvevőszék megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

    Költségvetés és pénzgazdálkodás

    1.

    megjegyzi, hogy a 2016-os pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya elérte a 99,6 %-ot; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 88,5 % volt;

    2.

    tudomásul veszi, hogy az európai parti őrséggel kapcsolatos kísérleti projektekre a Bizottságtól kapott kiegészítő források jelentősen befolyásolták a költségvetést, nevezetesen két eseti támogatást – összesen 750 000 EUR értékben – kapott költségvetésébe 2016-ban és 2017-ben elköltendő (vagyis többéves) címzett bevételként, amely igazolja, hogy végrehajtási arányukat a fennmaradó költségvetés végrehajtásától külön kezelik;

    3.

    üdvözli a 2016-ban az e-igazgatás terén elért eredményeket: az elektronikus pályázati, rendelési és számlázási (e-Prior) modulok végrehajtása a Bizottság Informatikai Főigazgatóságával (DG DIGIT) együttműködésben, az ABAC szerződéskezelési eszköz végrehajtása a keretszerződések nyilvántartásba vétele és nyomon követése érdekében, a Bizottság irányítási rendszerének (MIPS) végrehajtása, amely a papíralapú formanyomtatványok használatának jelentős csökkenéséhez vezet, a Sysper 2 (humánerőforrás-informatikai eszköz) jövőbeli használata; a hivatal tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az egyéb észszerűsítési intézkedések végrehajtásával együtt jelenleg a pénzügyi tranzakciók mintegy 95 %-át elektronikus úton bonyolítják le, ami nagyobb hatékonyságot, az adatok megbízhatóságát és ellenőrzési nyomvonalakat eredményez;

    4.

    emlékeztet, hogy a hivatal költségvetése az elmúlt öt évben változatlan maradt annak ellenére, hogy feladatai gyarapodtak és vizsgálatainak száma nőtt; megjegyzi, hogy az emberi erőforrásokra fordított kiadásai ugyanakkor nem változtak, és hogy műveleteinek költségek csökkent ugyanebben az időszakban; hangsúlyozza, hogy ezek a tények, amelyek ugyan az erőforrások optimalizálásáról és a hivatal jó vezetéséről tanúskodnak, megfelelő költségvetési előirányzatok hiányában fékezhetik a fejlődést és nyomást gyakorolhatnak az alkalmazottak tevékenységére, amelyet ellenőrizni kellene, hogy meg lehessen győződni munkakörülményeik minőségéről;

    Kötelezettségvállalások és átvitelek

    5.

    megjegyzi, hogy a 2016-ról 2017-re átvitt pénzeszközök szintje a 2016-os teljes támogatás 11 %-át tette ki; megjegyzi, hogy a II. cím (Igazgatási kiadások) átviteli aránya 34 %-os volt, ami 2015-höz képest 14 %-os növekedést jelent; megjegyzi azonban, hogy a II. cím esetében az alacsonyabb végrehajtás a lezárás és a végső kifizetések tekintetében az év végén még függőben lévő számos külső szolgáltatással magyarázható (például ikt, fordítás és külső értékelési szolgáltatások); a hivatal tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy azok teljes végrehajtására 2017-ben kerül sor, és az előirányzatokat nem kell majd törölni;

    6.

    megjegyzi, hogy az előző évről áthozott kötelezettségvállalások tekintetében a végrehajtás aránya 95,3 %, és a kapcsolódó törlések a 2016. évi kifizetési előirányzatok 0,4 %-át teszik ki;

    7.

    rámutat, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjának több éves jellege indokolja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat az ügynökségek előre betervezik, és erről tájékoztatják a Számvevőszéket;

    Átcsoportosítások

    8.

    megelégedéssel állapítja meg, hogy a hivatal végleges beszámolója szerint a 2016. évi átcsoportosítások szintje és jellege a pénzügyi szabályok keretei között maradt;

    Közbeszerzés és személyzeti politika

    9.

    megjegyzi, hogy 2016. december 31-én az aktív személyzet 56 fő volt, ami azt jelenti, hogy a létszámtervben szereplő álláshelyek betöltöttsége 100 %-os volt;

    10.

    megállapítja, hogy a hivatal teljesítette az 5 %-os általános létszámcsökkentést; megjegyzi azonban, hogy az alapító rendelet módosításának következtében a hivatal az új feladatokkal összefüggésben 13 álláshelyet kapott a 2017-es létszámtervben;

    11.

    tudomásul veszi, hogy a hivatal belső felépítését átszervezték, hogy hozzáigazítsák az új változásokhoz és a hivatal alapító rendeletének módosításával járó kiegészítő forrásokhoz;

    12.

    aggodalommal jegyzi meg, hogy a személyzet tagjainak 62 %-a férfi és 38 %-a nő, ami majdnem 2:1 arányú egyensúlytalanságot jelent; felhívja a hivatalt, hogy haladéktalanul kezelje a helyzetet és számolja fel az egyensúlyhiányt;

    13.

    elégedetten veszi tudomásul, hogy a hivatal kifizetéseinek túlnyomó többségét a költségvetési rendeletben meghatározott időkorlátokon belül teljesítette, így a beszállítók nem számítottak fel késedelmi kamatokat; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetések átlagos ideje 2015-ben 22 nap volt;

    14.

    hangsúlyozza, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúlynak a hivatal személyzeti politikája részét kell képeznie; megjegyzi, hogy a jólléti tevékenységekre fordított összeg munkatársanként 138,14 EUR volt; megállapítja, hogy a személyzet által kivett betegszabadság egy főre eső átlaga 3,7 nap, ami jóval alacsonyabb az uniós ügynökségek átlagánál;

    15.

    megjegyzi, hogy az igazgatótanács 2017-ben végrehajtási szabályokat fogadott el a zaklatásról; sajnálja, hogy késedelmet szenved e szabályok bevezetése; felhívja a hivatalt, hogy támogassa képzések és tájékoztató szemináriumok szervezését a munkatársak tudatosságának növelése érdekében;

    16.

    megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2016. évi személyzeti felvételek és elbocsátások kapcsán a hivatalhoz nem érkezett panasz, nem perelték be és egyéb eset sem merült fel;

    Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, átláthatóság és demokrácia

    17.

    nyugtázza, hogy a hivatal elfogadta az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó átfogó politikáját, amelyet 2016-ban módosítottak, és egy csalás elleni stratégiát; tudomásul veszi, hogy a 2017 végéig végrehajtandó összesen 13 fellépés közül tizenegyet már végrehajtottak; tudomásul veszi, hogy a hivatal csalások megelőzését és észlelését célzó ellenőrzései hasonlóak az ügyletek jogszerűségét és szabályosságát biztosító ellenőrzésekhez, mint például a „négy szem elve”, a pénzügyi és számviteli rendszerek automatizált ellenőrzései, a bérszámfejtés kiszervezése és a testületi tagok által minden esetben aláírt összeférhetetlenségi nyilatkozatok; elégedetten veszi tudomásul, hogy a hivatalnál létrehozása óta nem történtek visszaélésszerű cselekmények;

    18.

    üdvözli a hivatal összeférhetetlenségi politikájának 2016-ban elfogadott módosításait, nevezetesen az igazgatótanács tagjainak, a hivatal ügyvezető igazgatójának és az osztályvezetőknek az önéletrajzok benyújtására vonatkozó kötelezettségét, amelyeket a hivatal honlapján közzé kell tenni, és szükség esetén frissíteni kell; tudomásul veszi a tanácsadó testület tagjai hatáskörének kiterjesztését;

    19.

    a hivatal tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a hivatal valamennyi, évente leadandó írásbeli érdekeltségi nyilatkozatot ellenőrzött; sajnálja azonban, hogy 2016 végén az igazgatótanács két tagja még nem nyújtotta be érdekeltségi nyilatkozatát; megjegyzi, hogy az igazgatótanács minden egyes ülése előtt az elnök felkéri a tagokat, hogy erősítsék meg az érdekeltségi nyilatkozatok ténybeli helytállóságát, bejelentve bármilyen potenciális összeférhetetlenséget, amely az üléssel kapcsolatban felmerülhet; felhívja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a hiányzó érdekeltségi nyilatkozatok benyújtása tekintetében elért haladásról;

    20.

    a hivatal tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a hivatal a Bizottság határozatmintájára vár, hogy annak alapján saját határozatot fogadjon el a visszaélések bejelentéséről; megjegyzi azonban, hogy a bizottsági határozatminta elkészültéig a visszaélések bejelentéséről szóló jelenlegi bizottsági határozat nyújt útmutatást a személyzet számára; megjegyzi, hogy 2016-ban a hivatalnál nem történt visszaélések bejelentésével kapcsolatos eset; felhívja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a határozatminta végrehajtásáról;

    21.

    véleménye szerint megfelelő költségvetési háttérrel létre kell hozni egy közzétételi, tanácsadó és bejelentő szervet, amely segítséget nyújtana a visszaélést bejelentő személyek számára abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges szabálytalanságokra vonatkozó információk bejelentéséhez – fenntartva a bejelentés bizalmas jellegét – megtalálják a megfelelő csatornákat, és hogy megkapják a szükséges támogatást és tanácsot;

    Főbb eredmények

    22.

    üdvözli a hivatal által azonosított, 2016-ban elért három fő eredményt, nevezetesen azt, hogy:

    20 000 halászati ellenőrzést koordinált az Unióban és nemzetközi vizeken közös alkalmazási tervein keresztül;

    együttműködést alakított ki más uniós ügynökségekkel az európai parti őrség létrehozása érdekében;

    támogatta a kirakodási kötelezettség regionális szintű végrehajtását a közös halászati politika keretében;

    Belsőkontroll-rendszerek

    23.

    megjegyzi, hogy a hivatal igazgatótanácsa elfogadott belsőkontroll-standardokat, melyek célja a szakpolitikai és operatív célok teljesülésének biztosítása; tudomásul veszi, hogy a belső ellenőrzési rendszerben 12 belsőkontroll-standard magas, négy pedig közepes végrehajtási szintet ért el;

    24.

    megelégedéssel veszi tudomásul a Számvevőszék jelentése alapján, hogy a 10. (üzletmenet-folytonosság), a 11. (dokumentumkezelés) és a 12. (információ és kommunikáció) belsőkontroll-standard immár „végrehajtva” minősítéssel szerepel;

    Belső ellenőrzés

    25.

    megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: IAS) 2016-ban elvégezte a hivatal fő – mind operatív, mind adminisztratív – folyamatainak kockázatfelmérését; megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat munkájának eredményeként kialakították a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2017–2019-re vonatkozó stratégiai belső ellenőrzési tervét; elégedetten veszi tudomásul, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat valamennyi ajánlását végrehajtották;

    26.

    tudomásul veszi, hogy a hivatal második, a 2012–2016 közötti időszakot lefedő ötéves független külső értékelése 2015 októberében kezdődött és a tervek szerint 2017-ben fejeződött be; rámutat, hogy az egyes értékelések a hivatal hasznosságát, fontosságát és hatékonyságát, munkamódszereit, valamint azt értékelik, hogy a hivatal milyen mértékben járul hozzá a közös halászati politika keretében meghatározott szabályoknak való magas szintű megfelelés eléréséhez; felhívja a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen értékelés eredményéről;

    27.

    tudomásul veszi, hogy a hivatal kialakította és végrehajtotta a Számvevőszék, a Belső Ellenőrzési Szolgálat és belső ellenőrzése valamennyi ellenőrzési ajánlásának központi monitoringját, hogy azokat egységesíteni és monitorozni lehessen, és javuljon a megfelelő cselekvési tervek nyomon követése;

    Teljesítmény

    28.

    tudomásul veszi a hivatal alapító rendelete módosításának 2016-os elfogadását, amely kibővítette a hivatal megbízatását, hogy együttműködhessen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA) a partvédelmi feladatokat ellátó nemzeti hatóságok támogatása érdekében; megállapítja, hogy a hivatal és a két ügynökség közösen dolgoznak a Bizottság három „partner főigazgatóságával” (Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság (DG MARE), Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság (DG HOME), Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE)) a Parlament által a „határcsomag” végrehajtásának előkészítésére létrehozott „Európai parti őrség létrehozása” elnevezésű kísérleti projekt előkészítésén és végrehajtásán;

    Egyéb megjegyzések

    29.

    kiemeli a hivatal fontos szerepét a közös halászati politika (KHP) elveinek harmonizálása és alkalmazása terén; gratulál a hivatal hatékonyságához, fejlődéséhez és a megalapítása óta elért remek eredményekhez;

    30.

    kiemeli a hivatal hozzájárulását a KHP nyomon követési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedéseinek harmonizálásához és szabványosításához, melynek célja az egyenlő bánásmód biztosítása és a KHP-szabályok tiszteletben tartásának javítása, beleértve a kirakodási kötelezettség betartását is;

    31.

    rámutat arra, hogy a hivatal szerepet játszik az Unió harmadik országokkal és a halászattal foglalkozó nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködésében, beleértve regionális halászati gazdálkodási szervezeteket is, a szabályok és különösen a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemmel kapcsolatos, nemzetközi szervezetek által elfogadott rendelkezések tiszteletben tartásának javítása érdekében;

    32.

    elégedettségének ad hangot, amiért az ellenőrzések száma 2016-ban 15 %-kal növekedett, ami azt tükrözi, hogy a közös alkalmazási tervek és az operatív tervek összehangolása révén javult az emberi erőforrások koordinációja a tagállamokkal;

    33.

    elégedettségének ad hangot, amiért a Számvevőszék a 8/2017. sz. különjelentésében nagyra értékelte, hogy a hivatal kulcsfontosságú szerepet játszik a halászati termékekre vonatkozó kommunikációs és adatcsererendszerek harmonizált és koherens megközelítésének kidolgozásában és javításában;

    34.

    elismeri, hogy a hivatal az európai parti őrség létrehozására irányuló közös kísérleti projekt keretében minőségi és releváns együttműködést folytat az ESMA-val és a Frontex-szel; azonban emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a hivatalnak elegendő forrást kell biztosítani az ilyen projektekre és minden más jövőbeli projektre, különösen az új technológiák ellenőrzés (drónok) és képzés (e-tanulás) terén való alkalmazása vonatkozásában;

    35.

    emlékeztet, hogy a tengeri ágazatban működő egyéb uniós ügynökségekkel közös operatív tevékenységek megvalósítása céljából erősíteni kell a hivatal megbízatását a tengeri katasztrófák megelőzése és az európai parti őrségek feladatainak összehangolása érdekében;

    36.

    hangsúlyozza, hogy növelni kell az előirányzott erőforrásokat, hogy meg lehessen erősíteni a hivatal operatív kapacitását a brexittel kapcsolatos bizonytalanságokkal való szembenézéshez és az ebből eredő további ellenőrzések elvégzéséhez;

    37.

    javasolja, hogy az intézményi átláthatóság javítása érdekében egy európai parlamenti képviselő legyen tagja a hivatal igazgatótanácsának, különösen a költségvetés igazgatótanács általi jóváhagyása során; javasolja, hogy ezt a képviselőt a Parlament Halászati Bizottságának tagjai közül válasszák ki;

    38.

    a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2018. április 18-i állásfoglalására (2).

    (1)  HL C 333., 2016.9.9., 31. o.

    (2)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0133 (lásd e Hivatalos Lap 393. oldalát).


    Top