52018BP1359

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52018BP1359 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018BP1359

Az Európai Parlament (EU) 2018/1359 állásfoglalása (2018. április 18.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

HL L 248., 2018.10.3, p. 196–201 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2018/1359/oj

HTML

PDF

Official Journal

3.10.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 248/196

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2018/1359 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2018. április 18.)

az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0083/2018),

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

mivel bevételi és kiadási mérlegkimutatása (1) szerint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (a továbbiakban: a hivatal) 2016. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 65 370 233,75 EUR volt, ami 2015-höz képest 309,98 %-os növekedést jelent; mivel ez a növekedés a hivatal megbízatásának kiterjesztésével járó, új vagy további feladatoknak tulajdonítható;

C.	mivel 29 463 600 EUR az uniós költségvetésből, 21 710 759 EUR egyéb hozzájárulásokból – főleg támogatási megállapodások formájában a Bizottságtól –, 1 900 134 EUR pedig a társult országok (Norvég Királyság és Svájci Államszövetség) hozzájárulásaiból származik;

mivel a Számvevőszék az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2016. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hivatal éves beszámolójának megbízhatóságáról, azonban nem tudott elegendő és megfelelő ellenőrzési bizonyítékhoz jutni az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

A 2013-ra és 2014-re vonatkozó mentesítés nyomon követése

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék 2013. és 2014. évi, a késedelmes kifizetésekkel, a belsőkontroll-standardokkal és a személyzet jelentős fluktuációjával kapcsolatos megjegyzései tekintetében a fennmaradó kérdések és a folyamatban lévő korrekciós intézkedések számát; felhívja a hivatalt, hogy 2018-ban a lehető leghamarabb zárja le a korrekciós intézkedéseket és végrehajtásukról tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

A beszámoló alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló korlátozó vélemény alapja és a mentesítés megadásáról szóló határozat elhalasztása

mélységesen sajnálja, hogy az öt olyan jelentős 2016-os közbeszerzési eljárás közül, amelyek esetében ezen év során kifizetések merültek fel, a Számvevőszék kettővel kapcsolatban lényeges megállapításokat tett, ami arra utal, hogy a hivatal nem jár el kellő szigorral közbeszerzési eljárásai során:

emlékeztet, hogy az egyik vizsgált közbeszerzési eljárásban (utazási szolgáltatások beszerzése egy, a 2016–2020-as időszakra vonatkozó 4 000 000 EUR-s szolgáltatási keretszerződés keretében) részt vevő három pályázó közül kettőnek ugyanazon kiválasztási kritériummal kapcsolatban kiegészítő információkat kellett benyújtania; emlékeztet, hogy noha egyikük sem nyújtotta be a kért információt (a hivatal létesítményeiben a feladatot elvégző személyek önéletrajza), az eljárásból csak az egyiküket zárták ki emiatt; megjegyzi, hogy a másik pályázónak ezzel szemben odaítélték a szerződést azzal a megjegyzéssel, hogy a szóban forgó önéletrajzokat a szerződés odaítélését követően fogja benyújtani; ezért az a véleménye, hogy a közbeszerzési eljárás így nem felelt meg az egyenlő elbánás elvének, és a szerződést egy olyan pályázónak ítélték oda, aki nem tett hiánytalanul eleget valamennyi kiválasztási kritériumnak; úgy véli, hogy ezért a keretszerződés és a kapcsolódó, 2016-ban teljesített 920 561 EUR összegű kifizetés szabálytalannak minősül;

emlékeztet, hogy 2016 februárjában a hivatal közvetlenül odaítélt egy 3 600 000 EUR összegű, 12 hónapos keretszerződést a migrációs válsággal kapcsolatos tevékenységéhez nyújtandó munkaerő-közvetítési szolgáltatásokra; helyteleníti, hogy a keretszerződést egyetlen előre kiválasztott gazdasági szereplőnek ítélték oda, az uniós költségvetési rendeletben előírt közbeszerzési eljárás teljes mellőzésével; úgy véli, hogy a keretszerződés odaítélése ezért nem felelt meg a vonatkozó uniós szabályoknak, így a kapcsolódó, 592 273 EUR összegű 2016-os kifizetések szabálytalanok;

megjegyzi, hogy az e két keretszerződés odaítélésével kapcsolatos összegek a hivatal teljes 2016-os kiadásainak 2,9 %-át teszik ki;

a hivatal válasza alapján tudomásul veszi, hogy a 3. pontban említett keretszerződés esetében arra a tényre alapozta döntését, hogy a kiválasztott szerződő fél volt az egyetlen, amely megfelelő kapacitással rendelkezett a szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez; megjegyzi továbbá, hogy a 4. pontban említett keretszerződés esetében a hivatal az akkor tetőző menekültválság miatt rendkívüli sürgősséggel járt el, amit még fokozott az is, hogy végre kellett hajtania a Tanácsnak a hivatalra bízott sürgős feladatokkal kapcsolatos határozatait; megjegyzi, hogy az e rendkívüli körülmények között választott vállalkozó ugyanaz volt, akit egy görögországi székhelyű uniós ügynökség korábban már megbízott; megjegyzi, hogy a határozatot dokumentálták és egy kivételi kérelemben jóváhagyták;

kéri a hivatalt, hogy 2018. június 15-e előtt tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a Számvevőszék által feltárt problémák orvoslására tett intézkedésekről;

megjegyzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított a hivatal műveleteiről; teljes mértékben tiszteletben tartja az OLAF vizsgálatának függetlenségét és azt, hogy nem tárható fel egy ilyen vizsgálat egy része sem a teljes vizsgálat lezárása előtt;

véleménye szerint nem lenne felelősségteljes a mentesítés megadása azelőtt, hogy a hivatal műveleteivel kapcsolatos valamennyi releváns információ rendelkezésre állna; felhívja az OLAF-ot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a vizsgálat eredményéről amint azt lezárta annak érdekében, hogy a vonatkozó megállapításokat bele lehessen foglalni a hivatal 2016. évi mentesítési jelentésébe;

Megjegyzések az ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2016 augusztusában a hivatal nyílt eljárást indított (öt tétel) keretszerződés odaítélésére, a különböző országokban felmerülő, kulturális közvetítők/tolmácsok iránti igények kielégítése céljából; megjegyzi továbbá, hogy a négy aláírt és vizsgált tétel (2–5. tétel) esetében a keretszerződés összértéke négy évre vonatkozóan 60 000 000 EUR volt; megállapítja, hogy e négy tételt ugyanannak, az összesített rangsorban az első helyet elért pályázónak ítélték oda; megjegyzi, hogy ez a vállalkozó a három korábbi év egyike tekintetében nem felelt meg a kiválasztási kritériumok pénzügyi követelményeinek (1 000 000 EUR-s éves forgalom), ezért erre az évre rendelkezésre állási szerződést írt alá egy nonprofit szervezettel, amely vállalta, hogy „forgalmát” a vállalkozó rendelkezésére bocsátja; emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet lehetővé teszi, hogy a pályázók más jogalanyok pénzügyi és gazdasági kapacitására támaszkodjanak; sajnálja azonban, hogy ebben az esetben nem volt egyértelmű, hogyan bocsátaná rendelkezésre a szervezet a „forgalmát”, illetve hogy (tevékenységi köreinek ismeretében) ténylegesen hozzá tudna-e járulni a nyújtandó szolgáltatások biztosításához; úgy véli, hogy a hivatalnak el kellett volna utasítania ezt az ajánlatot, mert az nem bizonyította a pályázó gazdasági és pénzügyi kapacitására vonatkozó követelményeknek való megfelelését; a keretszerződést és valamennyi kapcsolódó kifizetést szabálytalannak tekinti (2016-ban nem történt kifizetés);

Költségvetés és pénzgazdálkodás

11.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a 2016. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya alacsony, 80,64 % volt; megállapítja továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 63,40 % volt;

12.

megjegyzi, hogy a hivatal munkaprogramját háromszor, költségvetését négyszer módosították annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a 2016-ban bekövetkezett jelentős változásokat, különösen a hivatal operatív támogatási tevékenységeinek jelentős növekedését egyes tagállamok fogadóállomásain, valamint az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtását; kéri a hivatalt, hogy vegye figyelembe a Számvevőszék 6/2017. számú, „Az EU válasza a menekültválságra: a hotspot-rendszer” című különjelentését, és felhívja a Számvevőszéket, hogy részesítse előnyben e különjelentés nyomon követését, amelyet a Parlament kért a fogadóállomásoknak az EU és tagállamai tágabb menekültügyi rendszerének részeként történő figyelembe vétele érdekében;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

13.

megállapítja, hogy magas volt a lekötött előirányzatok átvitelének szintje a II. cím esetében (Igazgatási kiadások): 2 500 000 EUR, azaz 43,9 % (szemben a 2015. évi 1 076 583 EUR-val, azaz 36,9 %-kal); tudomásul veszi, hogy ezen átvitelek főként az informatikai infrastrukturális fejlesztések, a fordítások és kiadványok, az üzleti tanácsadás és az igazgatótanácsi ülések olyan költségeire vonatkoztak, amelyekre nézve a szerződéseket 2016 vége felé kötötték meg, vagy a számlákat csak 2017-ben állították ki;

14.

megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjának többéves jellege indokolja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat a hivatal előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

Átcsoportosítások

15.

megjegyzi, hogy az ügyvezető igazgató 2016-ban 20 költségvetési átcsoportosítást hajtott végre a költségvetési hiányok kompenzálása és a fogadóállomásokon a költségvetési szükségletek exponenciálisan növekvő kielégítése érdekében, különösen az EU–Törökország nyilatkozatot követően; aggodalommal jegyzi meg, hogy a címek között végrehajtott négy átcsoportosítás egyikét az ügyvezető igazgató határozata alapján hajtották végre annak ellenére, hogy az meghaladta a hivatal költségvetési rendelete 27. cikke (1) bekezdésének a) pontjában (2) megállapított 10 %-os küszöbértéket; megjegyzi, hogy az átcsoportosítást röviddel ezután az igazgatótanács jóváhagyta a 2016. évi költségvetés második módosításában;

16.

megjegyzi, hogy a migrációs válság miatt a hivatal költségvetését 2016-ban négy alkalommal módosították, hogy megfeleljen a Bizottság és a tagállamok operatív bővítésre vonatkozó felhívásainak, tekintettel arra, hogy 2015–2016-ban nőtt a beérkező menedékkérők száma; véleménye szerint mindennek következtében a hivatal problémákkal küzdött a források felhasználása terén, ami előirányzatok megszüntetéséhez és átviteléhez, valamint nehézségekhez vezetett a költségvetési és pénzügyi szabályoknak való megfelelés tekintetében; hangsúlyozza, hogy ezt a helyzetet a jövőben meg kell oldani;

Beszerzések és személyzeti politika

17.

sajnálatosnak tartja, hogy a hivatal beszámolója alapjául szolgáló kifizetések tekintetében az ellenőrzésnek alávetett öt beszerzési eljárás közül kettő szabálytalan volt, és ennek megfelelően az összes kiadás 2,9 %-a minősült szabálytalannak; megjegyzi továbbá, hogy egy kiegészítő keretszerződés aláírása is szabálytalanul történt, de ehhez kapcsolódóan nem került sor kifizetésekre; megállapítja, hogy a hivatal 2017-ben már tett korrekciós intézkedéseket, és az említett eljárások eredményeként aláírt szerződéseket új szerződésekkel váltotta fel; felkéri a hivatalt annak biztosítására, hogy a jövőben ne ismétlődjenek meg ilyen szabálytalanságok;

18.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy a hivatal által 2016-ban feldolgozott 4 861 kifizetésből 2 007-et (41 %) a törvényes határidő után teljesítettek; megjegyzi azonban, hogy ez elsősorban a költségvetés exponenciális növekedésének volt betudható; tudomásul veszi, hogy a hivatal szerint operatív tevékenységei exponenciálisan növekedtek, ami jelentős mértékben megnövelte a pénzügyi tranzakciók számát, amelyet ugyanakkora létszámú személyzetnek kell feldolgozni; megelégedéssel veszi tudomásul a hivatal által e helyzet kezelésére hozott különböző intézkedéseket; tudomásul veszi, hogy ezek az intézkedések 2017 első félévének végére eredményezték a kifizetések normalizálását; felhívja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen intézkedések hatásairól;

19.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint amennyiben egy ár vagy költség kirívóan alacsonynak tűnik, az ajánlatkérő hatóságnak írásban be kell kérnie az annak elemeire vonatkozó részletes adatokat, és az ajánlattevő számára lehetőséget kell biztosítania észrevételei benyújtására; megjegyzi azonban, hogy két, különböző országokban kulturális mediátorok, illetve tolmácsok biztosítására irányuló tétel (a 3. és 5. tétel) esetében a következő legolcsóbb ajánlatnál 50, illetve 31 százalékkal alacsonyabb összegű ajánlatok érkeztek be a hivatalhoz; mélységesen sajnálja, hogy bár ez arra utal, hogy ezek az ajánlatok abnormálisan alacsony összegűek voltak, a hivatal nem ítélte szükségesnek, hogy további magyarázatot kérjen a pályázótól;

20.

emlékeztet, hogy 2014-ben a Bizottság több mint 50 uniós intézmény és szerv – többek között a hivatal – nevében eljárva keretszerződést kötött egy vállalkozóval szoftverlicencek beszerzésére, valamint a kapcsolódó karbantartási és támogatási szolgáltatások nyújtására; megjegyzi, hogy a vállalkozó közvetítőként jár el a hivatal és a hivatal szükségleteit teljesíteni tudó beszállítók között; tudomásul veszi, hogy ezekért a közvetítői szolgáltatásokért a vállalkozó a beszállítói árak 2–9 százalékával megegyező értékű jutalékra jogosult; megállapítja továbbá, hogy 2016-ban összesen 534 900 EUR-t fizettek ki a vállalkozónak; sajnálja, hogy a hivatal nem ellenőrizte rendszeresen az árakat és a beszállítói árajánlatok alapján felszámított szolgáltatási díjakat, valamint a vállalkozó felé kibocsátott beszállítói számlákat sem; a hivatal válasza alapján megjegyzi, hogy 2018. január 1-jétől a hivatal szisztematikus ellenőrzések bevezetését tervezte minden 135 000 EUR feletti összeg esetén;

21.

megállapítja, hogy a hivatalra 2016 elején ráruházott feladatok jelentős növekedése miatt a pénzügyi előirányzatok és a személyzet tekintetében több alkalommal növekedtek forrásai; elégedetten nyugtázza, hogy e források hatékony felhasználása és kezelése érdekében a hivatalra bízott új feladatok figyelembevételével a belső szervezeti struktúra észszerűsítéséről döntöttek; megjegyzi, hogy 2016. május 12-én az igazgatótanács új szervezeti struktúrát fogadott el a hivatal számára az ügyvezető igazgató javaslata alapján; felhívja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az új szervezet eredményeként várható javulásokról;

22.

megállapítja, hogy 2016. december 31-én a hivatalnak összesen 136 szolgálatban lévő és kinevezett főből állt a személyzete, ebből 86 ideiglenes alkalmazott (az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 91-ből), 43 szerződéses alkalmazott és 7 kirendelt nemzeti szakértő; megjegyzi, hogy a teljes személyzet 63,2 %-a nő, 36,8 %-a férfi; felhívja a hivatalt, hogy fordítson figyelmet a nemek közötti egyensúlyra és vegye azt figyelembe a jövőbeni felvételek során;

23.

elégedetten állapítja meg, hogy a műveletekkel kapcsolatos tevékenységek 2016-ban bekövetkezett gyors növekedése miatt nőtt az operatív munkakörök száma (2015-ben 58,18 %, 2016-ban 63,31 %);

24.

megjegyzi, hogy a hivatalhoz egy panasz érkezett egy sikertelen próbaidőt követően; kéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a panasz megoldása után;

25.

megállapítja, hogy a hivatal személyzetének tagjai 2016-ban átlagosan 2,4 napot voltak betegszabadságon; némi aggodalommal jegyzi meg, hogy a hivatal nem számolt be a 2016-ban jólléti tevékenységekre fordított költségvetésről vagy a személyzet ilyen tevékenységekkel töltött napjainak számáról; sajnálja, hogy a hivatal nem nevezett meg 2016-ban bevezetett, a korábbiaktól eltérő jólléti tevékenységeket, ahogyan azt a Parlament kérte;

26.

aggodalommal állapítja meg, hogy a hivatal még nem rendelkezik a zaklatás megelőzését célzó politikával; felhívja a hivatalt, hogy a személyek méltóságának megvédésére és a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzésére irányuló politika részeként hozza létre a bizalmas tanácsadók hálózatát, tartson figyelemfelkeltő képzéseket, intranetes oldalán nyújtson tájékoztatást a zaklatásról és vezessen be egy programot az újonnan érkezők számára, amely magában foglalja az egészségről és jóllétről szóló tájékoztatót is;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, átláthatóság és demokrácia

27.

a hivatal tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy 2018 első felében gyakorlati útmutatót fog kidolgozni az összeférhetetlenségek kezelésére és megelőzésére, valamint kötelező érvényű szabályokat a visszaélést bejelentő személyek védelmére; felhívja a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen intézkedés végrehajtásáról;

28.

megjegyzi, hogy a hivatal nagyobb nyomást fog gyakorolni az igazgatótanács tagjaira, hogy – közzététel céljából – benyújtsák érdekeltségi nyilatkozataikat; emlékeztet, hogy az átláthatóság kulcsfontosságú szerepet tölt be az uniós polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának fenntartásában; felhívja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot erről a kérdésről;

29.

megállapítja, hogy a hivatal nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a lobbistákkal tartott valamennyi találkozóról készült-e feljegyzés és azokat nyilvánosságra hozták-e; felhívja a hivatalt, hogy adjon választ a mentesítésért felelős hatóság számára;

30.

megjegyzi, hogy 2016-ban a hivatal nyolc dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet kapott, amelyből hét dokumentumhoz való hozzáférést engedélyezett, míg egy kérelem esetében a hozzáférést azért utasította el, mert az információ nem állt a hivatal rendelkezésére, ám a megfelelő hatóságokhoz történő átirányítás megtörtént;

31.

megjegyzi, hogy a hivatal nem rendelkezik szolgálati gépjárművel, de a jövőben tervezi két gépjármű megvásárlását;

Főbb eredmények

32.

üdvözli a hivatal által 2016-ban elért három fő eredményt, nevezetesen azt, hogy:

—	aktívan támogatta a tagállamokat, különösen Görögországot és Olaszországot a menekültügyi rendszereikre nehezedő példátlan és folyamatos nyomás kezelésében;

—	teljeskörűen támogatta az uniós áthelyezési program végrehajtását Olaszországban és Görögországban az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek esetében;

—	fokozta tevékenységeit, hogy kellő időben és hatékony módon reagáljon a közös európai menekültügyi rendszer koherens végrehajtásával kapcsolatos kihívásokra;

33.

elégedetten veszi tudomásul, hogy 2016-ban 218 oktató vett részt a hivatal által szervezett, az oktatók képzését célzó 15 képzésen; megállapítja továbbá, hogy a hivatal 361 nemzeti képzési programot végzett „EASO Training Curriculum” elnevezésű elektronikus oktatási platformján, 5 833 menekültekkel foglalkozó nemzeti tisztviselő számára;

Belsőkontroll-rendszerek

34.

megjegyzi, hogy 2016 elején a 16 belsőkontroll-standardból négy részben valósult meg, egy pedig nem valósult meg; tudomásul veszi, hogy a hivatal kidolgozta a személyzeti szabályzat hiányzó végrehajtási szabályait (3. standard), létrehozta éves teljesítményértékelő rendszerét (4. standard), első alkalommal alkalmazott kockázatkezelési folyamatot (6. standard), IT-irányítási chartát és projektirányítási irányítási chartát fogadott el (7. standard) és eredményt ért el a dokumentumkezelési szabályok meghatározása és végrehajtása terén a nyilvántartás-vezetési politika jóváhagyása révén (11. standard); felhívja a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e standardok végrehajtásával elért javulásokról;

35.

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 90 ujjlenyomat-szkennelő gép és 90 kompatibilis számítógép (felszerelés) összesen 1 100 000 EUR összegben történő megvásárlására és ezt követően a görög állam számára történő adományozására vonatkozó támogatási megállapodás előírta, hogy a felszerelést az athéni rendőrség informatikai osztályához, majd onnan a görög szigeteken található fogadóállomásokra szállítsák; emlékeztet, hogy a fellépés leírása értelmében a hivatal munkatársainak a helyszínen kellett biztosítaniuk a felszerelés megfelelő szállítását, beüzemelését és a tulajdonjog görög rendőrségnek történő átadását; mélységesen sajnálja azonban, hogy a hivatal munkatársai nem utaztak a helyszínre ebből a célból, és csak 2017 júliusában érkezett meg az illetékes görög hatóságok megerősítése arról, hogy a felszereléseket 2016. februárban és március elején leszállították a fogadóállomásokra, és azóta rendeltetésszerűen használják őket; a hivatal válasza alapján megállapítja, hogy a hivatal először 2016. május 23-án kért hivatalos megerősítést a görög hatóságoktól a felszerelések fogadóállomásoknak történő kiszállításáról és telepítéséről;

36.

megállapítja, hogy 2016-ban a hivatal működési környezetében több kihívással szembesült: nem csak a költségvetése nőtt meg jelentősen és feladatai bővültek ki, hanem a tranzakciók száma is lényegesen megnőtt, leváltották a számvitelért felelős tisztviselőt (ezt az időszakot több ideiglenes megoldással kellett áthidalni) és bevezették a papírmentes munkafolyamatot; sajnálja, hogy ezt a folyamatosan változó és bizonytalan helyzetet nem enyhítette sem a számviteli rendszer újravalidálása, sem az ügyletek rendszeres utólagos ellenőrzési rendszerének bevezetése; a hivatal válasza alapján tudomásul veszi, hogy a számviteli rendszer újravalidálását 2017-re tervezte, és középtávon mérlegeli egy utólagos ellenőrzési stratégia bevezetését;

Belső ellenőrzések

37.

megjegyzi, hogy 2016-ban a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrizte a hivatal költségvetésének és közbeszerzési tervének végrehajtását; megjegyzi, hogy az ellenőrök elismerték a hivatal folyamatos erőfeszítéseit az igazgatási folyamatok – például a költségvetés végrehajtása és a közbeszerzés – megfelelő működésének biztosítására, miközben a hivatal menekültügyi válságban betöltött szerepével kapcsolatos operatív kihívásokkal szembesült; elégedetten nyugtázza, hogy a hivatal jelentősen javította költségvetésének végrehajtását, és a költségvetés végrehajtása kielégítőnek bizonyult; megjegyzi továbbá, hogy bár az átvitelek viszonylag magasak voltak, azokat indokoltnak tartották; véleménye szerint a hivatalnak meg kell erősítenie az igazgatási kiadásokra vonatkozó beszerzési eljárások tervezését; megjegyzi, hogy az eljárások, illetve a keretszerződéseken belül kötött speciális szerződések nyomon követése nem megfelelő, és ezért jobban meg kell azt erősíteni; megjegyzi, hogy a hivatal továbbra is együttműködik a Belső Ellenőrzési Szolgálattal, hogy konkrét intézkedéseket dolgozzon ki a beazonosított kockázatok minimalizálása érdekében; felhívja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a közbeszerzési eljárások javítása érdekében tett intézkedésekről;

38.

megjegyzi, hogy 2016 elején a hivatalnak három cselekvési terve volt folyamatban, amelyek három, 2014-ben és 2015-ben lefolytatott ellenőrzésből származtak; elégedetten állapítja meg, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által végzett ellenőrzésekből adódó 20 lezáratlan nyomonkövetési intézkedésből a hivatal 19-et teljesített; megjegyzi, hogy a hivatal várhatóan a teljes jogú ügynökséget létrehozó új rendelet elfogadása után zárja le a még folyamatban lévő ajánlást;

Egyéb megjegyzések

39.

megjegyzi, hogy 2016. május 4-én a Bizottság új rendeletre irányuló javaslatot (3) terjesztett be, amely a hivatal teljes jogú ügynökséggé való átalakítását javasolta;

40.

emlékeztet arra, hogy a 439/2010/EU rendelet (4) 46. cikke értelmében a hivatalnak el kell végeztetnie elért eredményei független külső értékelését; megjegyzi, hogy az értékelés tematikus hatóköre az uniós hozzáadott értéket, valamint a hivatal hatékonyságát és hatását fedte le a közös európai menekültügyi rendszer, többek között a menekültügyi jogalkotási csomag végrehajtásában; megjegyzi, hogy a külső értékelők 2016 januárjában ismertették az igazgatótanáccsal megállapításaikat és ajánlásaikat; megállapítja, hogy a hivatal cselekvési terv kidolgozását fogadta el a külső értékelők kilenc ajánlásának kezelése céljából; felhívja a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a cselekvési terv végrehajtásáról;

41.

felkéri a hivatalt, hogy javítsa belső ellenőrzési eljárásait; üdvözli az új belsőkontroll-standardok elfogadása tekintetében már bevezetett korrekciós intézkedéseket; felhívja a figyelmet arra, hogy nem megfelelő a közbeszerzési eljárások tervezése, és emlékezteti a hivatalt, hogy ez még válságos körülmények között is fontos; megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a hivatal összesen 852 136 EUR értékben 65 konténert vásárolt és üzemelt be, amelyekben a görög és az olasz fogadóállomásokon mobil irodákat alakított ki; megjegyzi, hogy a konténerek némelyikét olyan helyen állították fel, ahol később a hasonló, nem a hivatalhoz tartozó konténereket zavargások során tönkretették; megjegyzi, hogy a hivatal nem kötött biztosítást a 65 konténer ilyen kockázatok elleni fedezésére, mivel úgy döntött, hogy nem költséghatékony ilyen biztosítást kötni; megállapítja, hogy a hivatal úgy vélte, egy ilyen biztosítás nem lett volna hatékony; megállapítja, hogy a hivatal a 2014-es és 2015-ös évre vonatkozóan nem igényelte kellő időben az összes héa-visszatérítést; üdvözli, hogy ezekre a visszatérítésekre már sor került azóta;

42.

tudomásul veszi, hogy a hivatal módosította bérleti szerződését, és 2016 második felében az általa jelenleg elfoglalt épület egy további blokkjára is kiterjesztette irodái területét; megállapítja, hogy a felelősségi körök és feladatok növekedésének következtében 2020 végére 500 fővel kell a személyzetet növelni, ami jelentős igényt teremt több irodahelyiség iránt; felhívja a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e növekedés várható költségvetési vonzatairól;

43.

tudomásul veszi a római és athéni irodák megnyitását, valamint a hivatal bővülő szerepét az egész Unióban, ahogy közelebb kerül a fogadóállomásokhoz;

44.

tudomásul veszi, hogy összekötő tisztviselőket neveztek ki a Brüsszelben lévő uniós intézményekhez és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséghez a szorosabb kapcsolatok előmozdítása és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken folytatott együttműködés megkönnyítése érdekében;

45.

a hivatal válasza alapján tudomásul veszi, hogy a brexittel kapcsolatos információcsere a hivatal és a Bizottság között alapos volt, és hogy a hivatal szorosan követi a Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságának tanácsát, és ennek megfelelően előkészíti a hivatal új európai uniós menekültügyi ügynökséggé történő átalakítását is;

46.

elégedetlenséggel állapítja meg, hogy a hivatal nem adott választ a mentesítésért felelős hatóságnak a költséghatékony és környezetbarát munkavégzési hely biztosítására, valamint a CO2-kibocsátás csökkentésére vagy ellensúlyozására irányuló erőfeszítéseit illetően; felhívja a hivatalt, hogy fordítson figyelmet tevékenységei környezetre gyakorolt hatásaira is, különösen létszámának jövőbeli, akár 500 fős növekedése fényében;

47.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2018. április 18-i állásfoglalására (5).

(1) HL C 245., 2017.7.29., 16. o.

(2) Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal igazgatótanácsának 2013. december 27-i, 20. sz. határozata a hivatal költségvetési rendeletéről.

(3) COM(2016) 271.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 439/2010/EU rendelete (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról (HL L 132., 2010.5.29., 11. o.).

(5) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2018)0133 (lásd e Hivatalos Lap 393. oldalát).

Top

Choose the experimental features you want to try