15.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 144/169

(1)

A 2008 októberében folytatott informális levélváltás után, valamint azt követően, hogy az izlandi parlament, az Althingi október 6-án elfogadta az izlandi államnak a bankszektorban széles beavatkozási jogkört biztosító, a rendkívüli pénzpiaci körülmények miatti kincstári kifizetések jogalapjáról szóló 125/2008. törvényt (a továbbiakban: a válságtörvény), a Hatóság elnöke 2008. október 10-én levélben kérte az izlandi hatóságokat, hogy jelentsék be a Hatóságnak a válságtörvény alapján hozott állami támogatási intézkedéseket. A kérést ismételt kapcsolatfelvétel és levelezés követte, amelynek során különösen a Hatóság 2009. június 18-án levélben emlékeztette az izlandi hatóságokat az állami támogatási intézkedések bejelentésének szükségességére, valamint a 3. jegyzőkönyv 3. cikkében foglalt felfüggesztési záradékra. További levelezést és találkozókat követően az izlandi hatóságok végül 2010. szeptember 20-án visszamenőlegesen bejelentették a (régi) Kaupthing Bank bizonyos üzleti tevékenységeinek helyreállításához, valamint az Új Kaupthing Bank (2009. november 21-től Arion Bank) létrehozásához és tőkésítéséhez kapcsolódó állami támogatást.

(2)

A Hatóság 2010. december 15-i levelében (2) tájékoztatta az izlandi hatóságokat azon döntéséről, hogy a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást kezdeményez az izlandi állam által a (régi) Kaupthing Bank bizonyos üzleti tevékenységeinek helyreállítása, valamint az Új Kaupthing Bank (jelenlegi nevén Arion Bank) létrehozása és tőkésítése érdekében hozott intézkedések kapcsán (az eljárás megindításáról szóló határozat). (3) A Hatóság ezenkívül előírta az Arion Bank részletes szerkezetátalakítási tervének hat hónapon belüli benyújtását is.

(3)

Az érdekelt felek 2011. március 24-i levelükben (4) egy észrevételt juttattak el a Hatósághoz, amelyet az 2011. május 25-én továbbított az izlandi hatóságoknak. Az izlandi hatóságok az észrevételre nem válaszoltak.

(4)

2011. március 31-i levelükben az izlandi hatóságok benyújtották az Arion Bank szerkezetátalakítási tervét. A szerkezetátalakítási terv módosítását 2012. április 30-án e-mailben nyújtották be.

(5)

A Hatóság a szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatban 2011. július 11-én és 2012. február 13-án kért információt. Az információkérésekre az izlandi hatóságoktól 2011. október 26-án, 2012. április 16-án, 2012. április 30-án, 2012. május 21-én és 2012. július 6-án érkezett válasz. Az izlandi hatóságok és az Arion Bank 2012. július 3-án nyújtották be kötelezettségvállalásaik végleges változatát. (5)

(6)

Ezen túl a Hatóság képviselői 2011. június 7-én és 2012. február 27–28-án személyesen egyeztettek az izlandi hatóságokkal és az Arion Bank képviselőivel.

(7)

A Hatóság ebben a szakaszban ismerteti azokat a 2008 októberét követő, az izlandi pénzügyi rendszer összeomlásával, majd helyreállításával kapcsolatos eseményeket, tényeket, valamint gazdasági, politikai és szabályozási változtatásokat, amelyeket szükségesnek tart ahhoz, hogy megállapítsa a vizsgált támogatási intézkedések értékelésének összefüggéseit. Ezt megelőzően sorra veszi a Kaupthing Bank összeomlását kísérő eseményeket.

(8)

2008 szeptemberében számos vezető globális pénzügyi intézmény tapasztalt súlyos problémákat. A globális pénzügyi piacok zavarai közepette Izland három legnagyobb kereskedelmi bankja, amelyek az előző években rendkívüli ütemben növekedtek, nehézségekkel szembesültek rövid lejáratú hiteleik refinanszírozása, valamint a tömeges betétkivonás kapcsán. A Lehman Brothers szeptember 15-én csődvédelmet kért, és ugyanezen a napon jelentették be azt, hogy a Bank of America átveszi az ellenőrzést a Merrill Lynch felett. Másutt az Egyesült Királyság egyik legnagyobb bankja, a HBOS került a Lloyds TSB ellenőrzése alá.

(9)

Az izlandi pénzügyi szektor problémái 2008. szeptember 29-én váltak még nyilvánvalóbbá, amikor az izlandi kormány bejelentette, hogy megállapodásra jutott a Glitnir Bankkal, amely alapján 75 %-os részesedésért cserébe 600 millió EUR összegű tőkeinjekciót juttat a banknak. A Glitnir Bank tervezett állami felvásárlása a piacokat nem nyugtatta meg, így arra a későbbiekben nem került sor. A három kereskedelmi bank részvényárfolyama zuhant, hitelminősítésüket lerontották.

(10)

A Landsbanki és a Kaupthing nem lakossági fiókjaiból történő betétkivonás üteme drasztikusan nőtt, ugyanakkor a lakossági fiókokból is hatalmas mennyiségű készpénzt vettek ki. Október első hétvégéjén egyértelművé vált, hogy a három nagybank másik tagja, a Landsbanki is súlyos nehézségekkel küzd. 2008. október 7-én a Glitnir Bank és a Landsbanki az izlandi pénzügyi felügyelet, az FME ellenőrzése alá került. Egy ideig abban bíztak, hogy a Kaupthing Bank elkerülheti ezt a sorsot, így 2008. október 6-án az izlandi központi bank, a CBI 500 millió EUR összegű hitelt nyújtott a Kaupthing részére, annak dán leányvállalata, a FIH Erhvervsbank által szolgáltatott biztosíték mellett. A Kaupthing Bank hitelszerződései és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai azonban általában tartalmaztak egy olyan kikötést, amely szerint a bank nagyobb leányvállalatának nemteljesítése a Kaupthing Bank részéről is nemteljesítésnek minősül, amely esetben a bank hitelei esedékessé válhatnak. 2008. október 8-án a brit hatóságok megállapították a Kaupthing brit leányvállalata, a Kaupthing Singer & Friedlander (KSF) fizetésképtelenségét. A következő napon az FME a válságtörvényben kapott felhatalmazás alapján átvette a bank feletti ellenőrzést.

(11)

Az Arion Banknak nyújtott támogatás bejelentésekor az izlandi hatóságok kifejtették, hogy az izlandi bankszektor összeomlásának okait és a hatósági beavatkozás szükségességét részletes jelentésben tárgyalta az izlandi parlament által létrehozott különleges vizsgálóbizottság (6), amelynek feladata a három vezető bank összeomlásához vető folyamatok kivizsgálása és elemzése volt. A Hatóság az alábbiakban összefoglalja a vizsgálóbizottságnak a csőd okaival kapcsolatos megállapításai közül azokat, amelyek a Kaupthing Bank bukása szempontjából a leglényegesebbek. Az információk forrása a különleges vizsgálóbizottsági jelentés 2. fejezete (Vezetői összefoglaló) és 21. fejezete (Az izlandi bankok összeomlásának okai – felelősség, hibák és gondatlanság).

(12)

A pénzügyi piacokon 2007-ben kezdődő globális likviditásszűke végül a három vezető izlandi bank összeomlásához vezetett, mivel üzleti tevékenységük egyre nagyobb mértékben függött a nemzetközi piacokról bevont forrásoktól. Az izlandi bankok bukásának azonban számos összetett oka volt. A különleges vizsgálóbizottság a vezető bankok összeomlásának okait vizsgálta. Figyelemre méltó módon legtöbb megállapítása mindhárom bankra vonatkozik, és sok egymással összefüggő is van közöttük. A csőd banki tevékenységgel összefüggő okait az alábbi rövid összefoglaló ismerteti.

(13)

A különleges vizsgálóbizottság megállapította, hogy az összeomlást megelőző években a bankok működési és irányítási kapacitásukat meghaladó mértékben bővítették eszközállományukat és hitelportfóliójukat. A három bank együttes eszközállománya 2003 és 2008 második negyedéve között igen gyors ütemben, 1,4 billió ISK-ról (7) 14,4 billió ISK-ra nőtt. Lényeges vonás, hogy a három bank növekedésében jelentős arányt képviselt a külföldi hitelezés, amely 2007 során (8) számottevően bővült, különösen a nemzetközi likviditási válság kezdetét követően. Ebből a különleges vizsgálóbizottság arra következtetett, hogy a hitelezés bővülése nagyrészt az olyan vállalkozások részére nyújtott hiteleknek volt köszönhető, amelyek másutt nem voltak hitelképesek. A jelentés megállapította továbbá, hogy a jellegénél fogva kockázatosabb befektetési banki műveletek egyre nagyobb szerephez jutottak a bankok tevékenységében, így a növekedés súlyosbította a problémákat.

(14)

A bankok növekedését nagyban elősegítette a nemzetközi pénzügyi piacokhoz való hozzáférés, a jó hitelminősítés kihasználása, valamint az európai piacokhoz való hozzáférés az EGT-megállapodás alapján. 2005-ben az izlandi bankok 14 milliárd EUR értékben vettek fel hitelt a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok külföldi piacain viszonylag kedvező feltételekkel. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok európai piacaihoz való hozzáférés beszűkülésekor a bankok az amerikai piacokon finanszírozták tevékenységüket, az izlandi értékpapírok fedezett adósságkötelezvényekbe történő csomagolásával. Az összeomlás előtti időszakban a bankok egyre nagyobb mértékben támaszkodtak a rövid lejáratú hitelfelvételre, ami súlyos és – a különleges vizsgálóbizottság szerint – előre látható refinanszírozási kockázatokat hordozott.

(15)

Valamennyi nagy izlandi bank esetében a fő tulajdonosok a legnagyobb adósok közé tartoztak (9). A különleges vizsgálóbizottság véleménye szerint egyes részvényesek tulajdoni részesedésüknél fogva rendellenesen könnyen jutottak forráshoz a bankoktól. A Kaupthing Bank legnagyobb részvényese az Exista hf. volt, amely a bankban valamivel több mint 20 %-os részesedést birtokolt. Az Exista egyúttal a bank egyik legnagyobb adósa is volt. 2005 és 2008 között a Kaupthing által az Exista és kapcsolt vállalkozásai (10) részére nyújtott hitelek teljes állománya gyors ütemben, 400–500 millió EUR-ról 1 400–1 700 millió EUR-ra bővült, 2007–2008-ban pedig a hitelezés csaknem a bank szavatoló tőkéjével azonos mértékű volt. A főrészvényesek hitelezése annak ellenére bővült, hogy a Kaupthing ekkor már likviditási és refinanszírozási problémákkal szembesült. A kapcsolt vállalkozások ezenfelül sok esetben konkrét fedezet nélkül jutottak hitelhez (11). A Kaupthing kezelésében működő Pénzpiaci alap a Kaupthing Bank Asset Management Company legnagyobb alapja volt, amely 2007-ben jelentős mértékben fektetett be az Exista által kibocsátott kötvényekbe. Az év végére az alap mintegy 14 milliárd ISK értékben birtokolt papírokat. Ez az alap akkori eszközeinek mintegy 20 %-át tette ki. Robert Tchenguiz egyidejűleg volt a Kaupthing Bank és az Exista részvényese, valamint az Exista igazgatósági tagja. Ezenkívül az izlandi Kaupthing Bank, a Kaupthing Bank Luxembourg és a Kaupthing Singer & Friedlander (KSF) is jelentős összegű hitelkeretet bocsátott a rendelkezésére. A Robert Tchenguiz és kapcsolt vállalkozásai részére a Kaupthing Bank anyavállalata által biztosított hitelkeret a bank összeomlásakor összesen mintegy 2 milliárd EUR-t tett ki (12).

(16)

A főrészvényesekkel szembeni rendellenes mértékű kitettség problémájához kapcsolódik a különleges vizsgálóbizottság azon megállapítása, hogy a bankok eszközportfóliója nem volt kellőképpen diverzifikált. A különleges vizsgálóbizottság véleménye szerint a nagykockázatra vonatkozó európai szabályokat szűken értelmezték, különösen a tulajdonosok esetében, és a bankok a szabályok megkerülésére törekedtek.

(17)

Annak ellenére, hogy a Kaupthing és a másik két izlandi nagybank minden esetben a jogszabályban előírtnál valamivel jobb tőkemegfelelési mutatót tett közzé, a különleges vizsgálóbizottság megállapította, hogy a tőkemegfelelési mutatók nem tükrözték pontosan a bankok pénzügyi erejét. Ennek oka a banki saját részvények kockázati kitettsége volt, amely azok elsődleges fedezetként történő bevonásából, illetve a részvényekre alapuló, tőzsdén kívüli határidős ügyletekből származott. A társaságok által önállóan finanszírozott részvénytőke, amelyet a különleges vizsgálóbizottság rossz tőkeellátottságként értékelt (13), a bankok szavatoló tőkéjének több mint 25 %-át tette ki (vagy az alapvető tőkeelem, azaz a jegyzett tőke immateriális javakkal csökkentett összegének több mint 50 %-át). Ehhez járultak a bankokat érintő azok a problémák, amelyeket az egymás részvényeinek birtoklásával vállalt kockázatok okoztak. 2008 közepére a banki saját részvények közvetlen finanszírozása, valamint a másik két bank részvényeinek keresztfinanszírozása megközelítőleg 400 milliárd ISK-t tett ki, amely az alapvető tőkeelem mintegy 70 %-ának felelt meg. A különleges vizsgálóbizottság szerint a jegyzett tőkének a rendszerből felvett hitelekkel történő finanszírozása olyan mértékű volt, hogy az veszélyeztette a rendszer stabilitását. A bankok saját részvényeik jelentős hányadát fedezetként vonták be az általuk nyújtott hitelek mögé, így a részvényárfolyamok gyengülésével hitelportfólióik minősége is romlott. Ez befolyásolta a bankok teljesítményét, és még lejjebb nyomta részvényeik árfolyamát, amelyre válaszul – a különleges vizsgálóbizottságnak a rendelkezésére álló információkon alapuló feltételezése szerint – a bankok megkíséreltek rendellenes keresletet támasztani saját részvényeik iránt.

(18)

A három vezető bank együttes eszközállománya 2001-ben nem sokkal haladta meg az éves izlandi bruttó hazai termék (GDP) összegét. 2007 végére a bankok nemzetközivé váltak, és az izlandi GDP kilencszeresét érő eszközállománnyal rendelkeztek. A különleges vizsgálóbizottság jelentése szerint a megfigyelők már 2006-ban is jelezték, hogy a bankrendszer túlnőtt a CBI kapacitásán, és kétségüket fejezték ki a CBI azon képességével kapcsolatban, hogy a végső hitelező szerepét ellássa. 2007 végére Izland rövid lejáratú adóssága (amely főként a bankok finanszírozása miatt keletkezett) elérte a devizatartalékok 15-szörösét, a három banknál elhelyezett külföldi betétek állománya pedig a devizatartalékok 8-szorosa volt. A Betétesek és Befektetők Garanciaalapja minimális forrással rendelkezett azokhoz a bankbetétekhez képest, amelyekre garanciát kellett nyújtania. A különleges vizsgálóbizottság megállapítása szerint e tényezők érzékennyé tették Izlandot a tömeges betétkivonással szemben.

(19)

A különleges vizsgálóbizottság megállapította, hogy az illetékes izlandi felügyeleti szervek nem rendelkeztek olyan fokú hitelességgel, amely a megfelelő forrásokkal ellátott végső hitelező hiányában szükséges lett volna. A jelentés megállapítja, hogy az FME és a CBI nem rendelkezett ugyan elegendő szaktudással és tapasztalattal ahhoz, hogy a bankokat a gazdasági nehézségek közepette szabályozza, mégis hozhatott volna intézkedéseket a bankokat érintő kockázatok mérséklésére. Az FME például nem növekedett a bankokkal azonos ütemben, így a szabályozó hatóság gyakorlata nem tartott lépést a bankok tevékenységének gyors bővülésével. A kormányzattal szemben is kritikus jelentés megállapítja, hogy a hatóságoknak lépéseket kellett volna tenniük a bankok potenciális gazdasági hatásának mérséklésére azáltal, hogy csökkentik azok méretét, vagy előírják, hogy egy vagy több bank külföldre tegye át a székhelyét (14).

(20)

A különleges vizsgálóbizottság jelentése megemlít olyan, a gazdaságot általánosabban érintő eseményeket, amelyek szintén kihatottak a bankok gyors növekedésére, és hozzájárultak a pénzügyi szolgáltatási ágazat és a gazdaság többi része között a méret és befolyás tekintetében kialakult egyensúlyhiányhoz. A jelentés megállapította, hogy igen valószínű a kormányzati politika, ezen belül különösen a fiskális politika szerepe a túlzott növekedésben és az egyensúlyhiány kialakulásában, valamint azt, hogy a CBI monetáris politikája nem volt kellően korlátozó. A jelentés szerint az izlandi Lakásfinanszírozási Alap hitelezési szabályainak lazítása „az egyik legnagyobb hiba volt a monetáris és fiskális irányítás terén, amelyet a bankok összeomlását megelőző időszakban elkövettek” (15). A jelentés bírálja azt a könnyedséget is, amellyel a CBI a bankokat hitelezte, melynek nyomán a CBI rövid lejáratú, fedezett hitelállománya 2005 ősze és 2008 októbere között 30 milliárd ISK-ról 500 milliárd ISK-ra nőtt.

(21)

A jelentés rámutat, hogy 2006-ban az izlandi korona értéke fenntarthatatlanul magas volt, Izland folyó fizetési mérlegének hiánya elérte a GDP 16 %-át, a devizában nyilvántartott kötelezettségek eszközökkel csökkentett állománya pedig megközelítette az éves GDP értékét. Minden feltétel adott volt a pénzügyi válság kialakulásához. 2007 végére a korona árfolyama zuhanni kezdett, miközben az izlandi állampapírok és a banki kötvények CDS-felára meredeken ívelt felfelé.

(22)

A három legnagyobb kereskedelmi bank (köztük a Kaupthing) 2008. októberi összeomlása után az izlandi hatóságok azzal az előzmény nélkül álló kihívással szembesültek, hogy biztosítaniuk kell az izlandi bankok folyamatos működését (16). Az izlandi kormány politikáját elsősorban az izlandi parlament által 2008. október 6-án elfogadott válságtörvény (17) rögzíti. A törvény rendkívüli felhatalmazást ad az FME-nek arra, hogy átvegye a pénzügyi vállalkozások feletti ellenőrzést, és szükség szerint értékesítse azok eszközeit és kötelezettségeit. A pénzügyminiszter felhatalmazást kapott arra, hogy az államkincstár nevében pénzt folyósítson új pénzügyi vállalkozások létrehozásához. Ezenkívül a pénzügyi vállalkozások csődeljárása során a betétek elsőbbséget élveztek a többi követeléssel szemben. A kormány nyilatkozatot adott ki a hazai kereskedelmi bankokban takarékpénztárakban, valamint azok fiókjaiban elhelyezett betétek teljes körű védelméről.

(23)

A politikai intézkedések elsődleges célja kezdetben a hazai banki, fizetési és elszámolási rendszerek alapvető működésének biztosítása volt. Az összeomlást követő első hetekben az izlandi kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködve gazdasági programot dolgozott ki, amely alapján az IMF 2008. november 20-án jóváhagyta Izland kétéves készenléti megállapodásra irányuló kérelmét, ezen belül egy 2,1 milliárd USD összegű IMF-hitelt az izlandi devizatartalékok megerősítéséhez. További 3 milliárd USD összegű hitel nyújtását vállalták más északi államok és egyéb kereskedelmi partnerek. Az IMF-hitelből 827 millió USD azonnal rendelkezésre állt, míg a fennmaradó összeget nyolc egyforma részletben folyósították a program negyedéves felülvizsgálatától függően.

(24)

Az IMF-program széles alapokon nyugvó stabilizációs program volt, amely három alapvető célkitűzésre összpontosított. Az első célkitűzés a koronával szembeni bizalom helyreállítása volt a válság negatív gazdasági hatásainak fékezése érdekében. Az alkalmazott intézkedések között szerepelt a tőkekiáramlás megakadályozását célzó tőkekorlátozások bevezetése is. Másodsorban a program átfogó stratégiát fogalmazott meg a bankok szerkezetátalakítására, amelynek végső célja Izland életképes pénzügyi rendszerének újjáépítése, valamint az ország nemzetközi pénzügyi kapcsolatainak védelme volt. Másodlagos cél volt a banki eszközök valós értéken történő értékelése, a helyreállítási érték maximalizálása, valamint a felügyeleti gyakorlat erősítése. Harmadsorban a program a fenntartható államháztartást tűzte ki célul a csődbe ment bankoknál keletkezett veszteségek társadalomra történő hárításának korlátozása, valamint középtávú költségvetési konszolidációs program megvalósítása útján.

(25)

Az izlandi hatóságok hangsúlyozták, hogy a kincstár pénzügyi kapacitásához mérten nagy bankrendszerrel összefüggő rendkívüli körülmények miatt a hatóságok szakpolitikai lehetőségei korlátozottak. Az alkalmazott megoldások így sok tekintetben eltértek azoktól az intézkedésektől, amelyeket a pénzügyi stabilitást fenyegető veszélyekkel szembesülő egyéb országok kormányai hoztak.

(26)

A válságtörvény alapján a három nagy kereskedelmi bank: a Glitnir Bank, a Landsbanki Íslands és a Kaupthing Bank „régi” és „új” bankokra vált szét. A pénzügyminiszter három korlátolt felelősségű társaságot hozott létre a régi bankok belföldi tevékenységének átvételére, és mindegyik élére igazgatótanácsot nevezett ki. A régi bankok feletti ellenőrzést az FME vette át, és belföldi eszközeiket, valamint kötelezettségeiket (betétjeiket) lényegében átcsoportosította az új bankokhoz, amelyek folytatták banki tevékenységüket Izlandon, míg a régi bankok az illetékes kezelőbizottságok felügyelete alá kerültek. (18) A külföldi eszközöket és kötelezettségeket nagyrészt a régi bankoknál helyezték el, amelyek ellen a későbbiekben felszámolási eljárás indult, végül beszüntették valamennyi külföldi tevékenységüket. (19)

(27)

A három új bank 2008. november 14-i előzetes nyitómérlege alapján a bankok becsült eszközállománya együttesen 2 886 milliárd ISK, az állam által rendelkezésre bocsátandó saját tőke pedig 385 milliárd ISK volt. Az új bankok által a régi bankok részére a kötelezettségeken felül átadott eszközök ellenében kibocsátandó kötvények becsült értéke összesen 1 153 milliárd ISK volt. Az FME a Deloitte LLP-t bízta meg az átruházott eszközök és kötelezettségek értékelésével. A folyamat során világossá vált, hogy a független értékelés az átruházott nettó eszközérték pontos összegét nem, csak annak értékhatárait állapítaná meg. Ezenkívül kiderült az is, hogy a bankok hitelezői kifogásolták az általuk részrehajlónak tartott értékelési folyamatot, és sérelmezték azt, hogy nincs lehetőségük érdekeik védelmére. E bonyodalmak miatt módosultak a régi és új bankok közötti elszámolás irányelvei, amelynek nyomán a független szakértői értékelés felhasználása helyett a felek egyeztetés útján próbáltak volna megállapodásra jutni az átruházott nettó eszközértékről.

(28)

Egyértelmű volt, hogy a felek nehezen tudnak majd megállapodni az értékelésről, mivel az nyilvánvalóan számos olyan feltételezésen alapult, amelyekről a feleknek valószínűleg eltérő a véleménye. Az állam célja az alapvető értékeléssel kapcsolatos megállapodás volt, amely biztos alapot nyújt az új bankok induló tőkéjének meghatározásához. Az árak alapvető értékelést meghaladó teljesítménye a hitelezőknél feltételesen átváltható kötvény vagy a banki részvénytőke emelése formájában került volna jóváírásra, mivel az egyeztetések során kiderült, hogy a Glitnir és a Kaupthing kezelőbizottsága, valamint hitelezőik többsége érdekelt lehet abban, hogy az új bankokban részesedést szerezzen, ez pedig előnyössé tenné számukra az átruházott eszközök esetleges értéknövekedését.

(29)

A három új bank teljes tőkeértékét és a régi bankok hitelezőivel kötött megállapodások alapját 2009. július 20-án jelentették be. A kormány a három új bank kizárólagos tulajdonosaként alapmegállapodást kötött a régi bankok kezelőbizottságaival arról, hogy a nettó eszközök új bankokra ruházása hogyan kompenzálható, valamint a kompenzáció megfizetéséről. A két új bank közül kettő, az Íslandsbanki és az Arion Bank esetében ennek keretében feltételes megállapodás is létrejött arról, hogy a régi bankok az új bankok tőkerészesedésének többségét jegyzik.

(30)

A fenti előzetes megállapodások alapján a régi bankok kezelőbizottságai 2009 októberében (Glitnir), illetve decemberében (Kaupthing Bank és Landsbanki Islands) úgy döntöttek, hogy lehívják a megállapodás szerinti opciókat, és az új bankokban részesedést jegyeznek. 2009. december 18-án a kormány bejelentette a bankok helyreállításának befejeződését, a megállapodás létrejöttét egyrészről az izlandi hatóságok és az új bankok, másrészről a hitelezők nevében a Glitnir Bank, a Landsbanki Íslands és a Kaupthing Bank kezelőbizottságai között a régi bankok és az újak közötti eszközátruházás feltételeiről, valamint azt, hogy az új bankok finanszírozása ezáltal teljessé vált.

(31)

A kincstár az új bankok tőkéjéhez az eredetileg tervezett 385 milliárd ISK-nál lényegesen kisebb mértékben, részvénytőke formájában 135 milliárd ISK-val, a három bank közül kettő, az Íslandsbanki és az Arion Bank esetében járulékos tőkeelemként alárendelt kölcsöntőke formájában mintegy 55 milliárd ISK-val, azaz összesen 190 milliárd ISK-val járult hozzá. Ezenfelül a kincstár bizonyos likviditási eszközöket is az Íslandsbanki és az Arion Bank rendelkezésére bocsátott. A régi bankok összesen hozzávetőleg 156 milliárd ISK összegű részvénytőkét bocsátottak az új bankok rendelkezésére. Az új bankok tőkéje ezáltal összesen mintegy 346 milliárd ISK-t tett ki. Így a három bank kizárólagos tulajdonlása helyett a megállapodások arra utaltak, hogy az állami részesedés az Íslandsbanki esetében mintegy 5 %-ra, az Arion Bank esetében 13 %-ra, a Landsbankinn esetében 81 %-ra csökken.

(32)

Az, hogy a három bank közül kettő felett a régi bankok hitelezői szerezték meg az irányítást, jelentős problémákat oldott meg a pénzügyi szektor újjáépítésében és stabilabb alapokra helyezte az új bankokat, ugyanakkor számos, megoldásra váró gyenge pont is maradt. 2009 ősze óta a bankok leginkább belső kérdésekre, a tevékenységükre vonatkozó átfogó stratégia meghatározására és különösen hitelportfóliójuk átalakítására összpontosítják figyelmüket, mivel működésük és hosszú távú életképességük szempontjából ezek a területek jelentik a legnagyobb kockázatot. A szerkezetátalakítási folyamatot olyan nehezítő tényezők bonyolítják, mint például az ISK-ban nyújtott, de más devizához rögzített hitelek törvényellenességét kimondó legfelsőbb bírósági határozatok. Az Arion Bank összefüggésében, a szerkezetátalakítás tekintetében, az alábbi szakaszok részletesebben tárgyalják ezeket a kérdéseket.

(33)

A bankrendszer 2008. októberi összeomlását jelentős gazdasági zavarok követték. Az izlandi pénzügyi rendszer nehézségei a devizája iránti bizalom megrendülésével jártak együtt. 2008 első negyedévében és őszén, a három kereskedelmi bank csődje előtt és után a korona árfolyama drasztikusan gyengült. A 2008 őszén bevezetett tőkekorlátozások ellenére a fizetőeszközt 2009-ben is a volatilitás jellemezte. (20) A kaotikus helyzet hatására az izlandi gazdaság súlyos recesszióba süllyedt, amelynek során GDP-je 2009-ben 6,8 %-kal, 2010-ben 4 %-kal csökkent.

(34)

A gazdasági válság következményei között említhető a munkanélküliség hirtelen növekedése (aránya 2008-ban 1,6 %, 2009-ben 8 % volt), az infláció megugrása, valamint a reálbérek csökkenése. Ezenkívül gyors ütemben nőtt a vállalatok és háztartások eladósodottsága, valamint a bankok hitelportfólióján belül a nem teljesítő hitelek aránya, az új bankok pedig nagy arányban vették át az ellenőrzést a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások felett. Ugyanakkor a bankrendszer szerkezetátalakításának magas fiskális költsége miatt a költségvetési hiány drasztikusan emelkedett, amelyhez az államadósság jelentős növekedése társult.

(35)

A mély recessziót követően az Izlandi Statisztikai Hivatal előzetes adatai 2011 második felére fordulatot, a teljes évre vonatkozóan pedig az előző évhez képest 3,1 %-os GDP-növekedést jeleznek.

(36)

2011-ben a gazdasági növekedés nagyrészt a belföldi kereslet élénkülésének, ezen belül különösen a háztartási fogyasztás 4 %-os bővülésének volt köszönhető. Mindezt elősegítette a bérek és szociális ellátások emelkedése, valamint a háztartások adósságterheinek könnyítését célzó egyes szakpolitikai kezdeményezések, például az ideiglenes kamattámogatás, a hiteltörlesztések befagyasztása, valamint a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások előrehozott kifizetése. A 2011. évi előzetes adatok a beruházások lassú növekedését is jelzik, ennek bázisa viszont rendkívül alacsony szintű (21). Az állami fogyasztás az elmúlt három évben folyamatosan alacsony mértékű volt.

(37)

Az általános makrogazdasági adatok mögött jelentősebb ágazati különbségek húzódnak meg. A pénzügyi szektor összeomlása mellett nagy arányú visszaesés zajlott az építőiparban és számos más hazai termelő és szolgáltatási tevékenységben. Ezzel egyidejűleg egyes exportágazatok növekedtek. A korona alacsony árfolyamának, valamint a tengeri és alumíniumtermékek devizában viszonylag stabil árának köszönhetően az exportbevételek a gazdasági válság kitörését követően nőttek, ami a turisztikai és egyéb szolgáltatások exportjában is érvényesült. Ugyanakkor az import volumene drasztikusan visszaesett, emiatt a külkereskedelmi mérleg egyenlege (22) 2010-ben átmenetileg mintegy 10 %-os GDP-arányos aktívumot mutatott. A 2011-ben megélénkülő belföldi kereslet hatására azonban az import ismét növekedésnek indult, ami szerényebb, a GDP 8,2 %-ának megfelelő külkereskedelmi többletet eredményezett.

(38)

Az Izlandi Statisztikai Hivatal 2012–2017-re szóló előrejelzése a gazdaság fokozatos élénkülését feltételezi, a 2012. évben 2,6 %-os növekedéssel, és a fenti időszakban végig hasonló növekedési ütemmel számol. Az előrejelzésnek azonban számos bizonytalan pontja van. A tervezett nagyszabású ipari beruházások tovább csúszhatnak. Izland külkereskedelmi cserearányát kedvezőtlenül érintené a főbb partnerországainak elhúzódó recessziója, ez pedig alacsonyabb izlandi növekedési rátát eredményezne. A háztartások és vállalkozások adósságterhének kezelésében a vártnál lassabb előrelépés ezenkívül fékezné a belföldi keresletet, és rontaná a gazdaság növekedési kilátásait. A tőkekorlátozások megszüntetésével összefüggésben a növekedést veszélyeztethetik a devizaárfolyam volatilitásához kapcsolódó folyamatos áringadozások.

(39)

Az új bankok alapításával és a régi bankok által átruházott nettó eszközérték értékelésével kapcsolatos munkáját követően az FME 2009 tavaszán úgynevezett engedélyezési projekt keretében vizsgálta az új bankokat, valamint azok üzleti tervét, pénzügyi erejét és tőkekövetelményét. A vizsgálat az Oliver Wyman nemzetközi vezetői tanácsadó cég közreműködésével zajlott.

(40)

A fenti folyamat lezárását követően az FME különböző feltételekkel megadta a bankok működési engedélyét. Az eszközportfoliók minőségére és a várható gazdasági bizonytalanságra tekintettel szükségesnek látszott az, hogy a három bankkal szemben a jogszabályi minimumnál magasabb tőkekövetelményt írjanak elő. Az FME ezért a három bankra vonatkozóan 16 %-os minimális tőkemegfelelési mutatót (CAD), ezen belül 12 %-os minimális alapvetőtőke-megfelelési mutatót állapított meg. A követelményeket legalább 3 évig, vagy az FME általi felülvizsgálatig kellett alkalmazni. Az FME likviditási feltételeket is szabott: előírta, hogy bármely időpontban a rendelkezésre álló likvid tőke legalább a betétek 20 %-a, a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya pedig legalább a betétek 5 %-a legyen. További követelmények vonatkoztak az olyan kérdésekre, mint a hitelportfóliók átalakítása, a kockázatértékelés, a vállalatirányítás és a tulajdonviszonyok. Az FME hasonló tőkekövetelményeket szabott más pénzügyi vállalkozásokkal szemben is.

(41)

Az IMF-tárgyalások alapján létrehozott gazdasági stabilizációs program a pénzügyi szolgáltatásokra és azok felügyeletére vonatkozó szabályozási keretek teljes körű felülvizsgálatát írta elő az újabb pénzügyi válság elleni védelem erősítése érdekében. A kormány Kaarlo Jännärit, a Finn Pénzügyi Felügyeleti Hatóság korábbi főigazgatóját kérte fel a meglévő szabályozási keretek és a felügyeleti gyakorlat értékelésére. Jännäri fejlesztési javaslatai között szerepelt egy állami hitelnyilvántartás létrehozása az FME-n belül a rendszerbeli hitelkockázatok csökkentése érdekében. Jelentésében javasolta továbbá a szigorúbb szabályok és gyakorlat bevezetését a nagykockázatra és az ahhoz kapcsolódó hitelezésre vonatkozóan, valamint nagyobb számú helyszíni vizsgálatot a nem helyszíni felügyelet és a beszámolók ellenőrzésére, különösen a hitelkockázat, a likviditási kockázat és a devizakockázat terén. A fentieken kívül a jelentés a betétbiztosítási rendszer felülvizsgálatát és fejlesztését javasolta az uniós előrelépésekkel szoros összhangban.

(42)

A kormány ezt követően törvényjavaslatot nyújtott be az izlandi parlamentnek, amely többek között Jännäri javaslatain, valamint a pénzügyi tevékenységeket szabályozó EGT-jogszabályok 2009-től alkalmazott módosításain alapult. A javaslatot az izlandi parlament elfogadta, és a 75/2010. törvénnyel 2010. július 1-jével léptette hatályba. Az új törvény jelentős mértékben módosította a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt. Később további módosítások születtek a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt, valamint a pénzügyi szolgáltatások szabályozását és felügyeletét érintően. A szabályozást érintő módosításokat részletesebben a jelen határozat melléklete ismerteti.

(43)

A pénzügyi szektor újjáépítése terén elért jelentős eredmények dacára Izland még mindig a 2008. őszi pénzügyi és devizaválság következményeivel küzd. A pénzügyi válság súlyos hibákra és hiányosságokra mutatott rá a pénzügyi rendszerben, amelyeket a közbizalom helyreállításához kezelni kell. Egyértelműnek látszik, hogy Izland – a pénzügyi válságtól sújtott sok más országhoz hasonlóan – számos kihívással néz szembe a pénzügyi szolgáltatások jogi és működési környezetének olyan átalakítása során, hogy az a jövőben életképes és hatékony pénzügyi rendszert támogasson, és a lehető legnagyobb mértékben csökkentse annak kockázatát, hogy a rendszert érő sokkok megismétlődnek.

(44)

Az izlandi pénzügyi vállalkozásokkal szembeni legsürgetőbb kihívások jelenleg ahhoz kapcsolódnak, hogy a bankok védett környezetben, tőkekorlátozások és általános betétbiztosítás mellett működnek. A bankoknak fel kell készülniük arra, hogy egy kockázatosabb környezetben működjenek, amelyben nincsenek tőkekorlátozások, a betétbiztosításra pedig a vonatkozó uniós és EGT-irányelvekben rögzített feltételek vonatkoznakf (24). Az izlandi hatóságok hangsúlyozták, hogy az erre vonatkozó új szabályok bevezetése rendkívüli körültekintést igényel.

(45)

További jelentős kihívás, hogy a jogi és szabályozási kereteket úgy kell átalakítani, hogy azok támogassák a stabil és hatékony pénzügyi rendszert, egyúttal összhangban álljanak az EGT- és a nemzetközi jog alakulásával. (25)

(46)

Az izlandi hatóságok legutóbbi tájékoztatása szerint (26) a bankok összeomlása óta a pénzügyi piacokon radikális változások történtek a versenyben. Csökkent a pénzügyi vállalkozások száma, miután sok takarékpénztár, kereskedelmi bank és szakosított hitelintézet vagy felszámolásra került, vagy összeolvadt más vállalkozásokkal (27). A pénzügyi vállalkozások számának fogyatkozása jelenleg is tart a Landsbankinn és a SpKef 2011. márciusi, az Íslandsbanki és a Byr 2011. decemberi, legutóbb pedig a Landsbankinn és a Svarfdaelir Savings Bank összeolvadásával, amelyet a Hatóság 2012. június 20-án hagyott jóvá. A pénzügyi vállalkozások számának csökkenése és az, hogy a megszűnő bankok betéteit a nagyobb bankok veszik át, fokozza a koncentrációt a hazai piacon. Az új bankok jelenléte az EGT pénzügyi piacain ugyanakkor lényegesen szerényebb, mint elődeiké volt, miután a nemzetközi pénzügyi tevékenységük megszűnt.

(47)

Ezenkívül a hazai piac egyes részpiacok eltűnésével, illetve számottevő visszaesésével erőteljesen beszűkült. A részvénypiac szinte teljes eltűnése és a tőkekorlátozások bevezetése a részvény- és devizapiaci műveletek csökkenésével és a befektetési lehetőségek korlátozásával járt. A beruházások történelmi mélypontot elérő volumene, valamint a háztartások és a vállalkozások általánosan magas tőkeáttétele miatt gyenge a hitelek iránti kereslet. Az összeomlás óta a bankok belső kérdésekre, hitelportfóliójuk átalakítására, valamint egyes nagyobb vállalati ügyfeleik szerkezetátalakítására összpontosítják figyelmüket.

(48)

A pénzügyi válság előtt a takarékpénztárak együttesen a betétek mintegy 20–25 %-át kezelték. Piaci részesedésük jelenleg 2–4 % körüli. A takarékpénztárak és a piacról kilépő kereskedelmi bankok piaci részesedését a három nagy kereskedelmi bank, az Arion Bank, az Íslandsbanki és a Landsbanki szerezte meg. A három nagybank a korábbi 60–75 % helyett jelenleg a piac mintegy 90–95 %-át tudhatja magáénak, csekély előnyénél fogva a Landsbankinn piaci részesedése a legnagyobb. A piac jelenleg mintegy 2–4 %-át birtokló 10 regionális takarékpénztár mellett az egyedüli egyéb szereplő az átalakított szerkezetű MP Bank (28), amely körülbelül 1–5 %-os piaci részesedéssel rendelkezik.

(49)

Az izlandi pénzügyi piac így egyértelműen oligopolisztikus, ahol a három legnagyobb szereplő együttesen domináns piaci pozíciót szerezhet. Az izlandi versenyhatóság (ICA) szerint, amelynek véleményét a Hatóság kérte az izlandi piaci verseny helyzetéről és a javítás lehetséges módjairól, az izlandi bankpiacra való belépést jelentős akadályok nehezítik. Ennek kedvezőtlen hatásai vannak a versenyre. Emellett bizonyos tényezők az ügyfeleket korlátozzák a bankváltásban. Az izlandi hatóságok elismerték azt is, hogy Izland kis jelentőségű és a piacokon nem kereskedett fizetőeszközével, az izlandi koronával összefüggő árfolyamkockázat még inkább korlátozza a versenyt, és akadályozza a külföldi bankok és vállalatok belépését az izlandi piacra.

(50)

Az ICA az utóbbi időben egy, a banki tevékenységek informatikai infrastruktúráját érintő sajátos kérdéssel, valamint a bankok erre irányuló együttműködésével foglalkozott. A kérdés a pénzügyi intézmények közös tulajdonában lévő informatikai szolgáltató, a Reiknistofa bankanna (az izlandi bankok adatközpontja, RB) szerepével kapcsolatos. Ez a kérdés lényeges a vizsgált eset értékelése szempontjából, és egyike azoknak a problémáknak, amelyekről a Hatóság az izlandi hatóságokkal és a bankokkal egyeztetett.

(51)

Az RB a három vezető izlandi bank, két izlandi takarékpénztár, az Izlandi Takarékbankok Szövetsége, valamint Izland három vezető kártyafeldolgozójának közös tulajdonában áll. Az RB részvényeinek 36,84 %-át a Landsbankinn, 29,48 %-át az Íslandsbanki, 18,7 %-át pedig az Arion Bank birtokolja. A három kereskedelmi bank együttesen 85,02 %-os részesedéssel rendelkezik a szolgáltatóban. Az RB ügyfelei a tulajdonosok, az CBI és egyéb pénzügyi intézmények, valamint egyéb állami szervezetek. A bankok e téren kiterjedt együttműködést folytatnak, mivel az RB fejlesztette ki Izland klíring- és elszámolási rendszerét. Ezenkívül számos alapvető banki megoldást is nyújt, amelyek több-bérlős, az izlandi bankok többsége által használt megoldások. Az RB emellett elektronikus számlázó és fizetési rendszert is működtet vállalatok és fogyasztók részére.

(52)

Az ICA szerint a 2008. évi összeomlás a kisebb bankokat és a takarékpénztárakat különösen sérülékennyé tette. Az előírt informatikai szolgáltatások a kisebb pénzügyi vállalkozások esetében alapvető fontosságúak voltak, mivel azok az új piaci szereplők belépését akadályozó tényezőnek tekinthetők. Az informatikai szolgáltatások platformját jelentős részben a nagyobb pénzügyi vállalkozásoknak az RB, a takarékpénztáraknak és a kisebb piaci szereplőknek a Teris biztosította. Mivel az elmúlt években sok kisebb pénzügyi vállalkozás szűnt meg, a Teris forgalma jelentős részét elvesztette, így 2012 januárjában az RB-nek értékesítette informatikai megoldásai egy részét. Az RB és a Teris szerint az ügylet célja többek között az volt, hogy biztosítsa a kisebb pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott informatikai szolgáltatások folyamatosságát.

(53)

Az ICA az RB kapcsán két ügyet vizsgált. Az első, hogy a bankok és egyéb pénzügyi vállalkozások közös részesedése az RB-fórumban, valamint azzal kapcsolatos együttműködésük sérti-e a versenykorlátozó gyakorlatnak az izlandi versenytörvény 10. cikke szerinti tilalmát. A második, hogy megállapítható-e összeférhetetlenség a Teris főbb eszközeinek RB általi megvásárlása kapcsán, amelyet az ICA ugyanazon törvény összeolvadásra vonatkozó rendelkezései alapján vizsgált. 2012 májusában a két ügy egyrészről az RB és tulajdonosai, másrészről az ICA közötti megállapodással lezárult. (29)

(54)

A fenti, az izlandi pénzügyi piacot közvetlenül érintő kérdéseken túl az ICA rámutatott különösen arra, hogy az operatív társaságok (30) értékesítését és szerkezetátalakítását indokolatlan késedelem nélkül végre kell hajtani. Sok operatív társaság felett a hitelező bankok vették át az ellenőrzést, miután a társaságok a 2008. évi gazdasági összeomlást követően túlzottan eladósodtak. Az ICA szerint összeférhetetlenséghez vezethet, ha a bankok a tulajdonukban álló társaságoknak nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat. Az ICA véleménye szerint a bankok közvetlen és közvetett részesedése (31) a pénzügyi válságot követő időszak legelterjedtebb és legveszélyesebb versenyproblémája, mivel csaknem minden izlandi vállalkozást és ágazatot érint. A versenyhatóság szerint a vállalkozások gyorsabb szerkezetátalakítása élénkítené a versenyt a pénzügyi piacon. Azokban az esetekben, amikor a bankok vállalati ügyfeleik szerkezetátalakításában való közreműködése az összeolvadás állami szabályozása alapján bejelentési kötelezettség alá esett, az ICA gyakran szabott a bankok részesedésére vonatkozó feltételeket. A problémára azonban nehéz átfogó megoldást találni, mivel az alapvetően az izlandi üzleti szféra magas tőkeáttételéhez kapcsolódik.

(55)

A Hatóságnak küldött beadványában a mindhárom kereskedelmi bank, az Arion Bank, az Íslandsbanki és a Landsbankinn úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint az izlandi pénzügyi piac versenyhelyzetében 2008 ősze óta nem történt olyan lényeges változás, amely aggodalomra adna okot. A piacon tényleges verseny érvényesül, és nem bizonyítható a három legnagyobb szereplő közötti összejátszás. A piaci versenyhelyzet vizsgálatakor az ICA több alapvető tényezőt nem vett figyelembe. Bár Izlandon nincsenek jelen, a külföldi bankok régóta és jelenleg is aktívan versenyeznek az izlandi bankokkal a legnagyobb ügyfeleknek – exporttevékenységet végző vállalkozásoknak (halászatoknak, nagy energiaigényű ipari társaságoknak), valamint állami és önkormányzati tevékenységekhez – nyújtott vállalati hitelek és egyéb pénzügyi szolgáltatások terén.

(56)

A fenti vélemény azonban ellentétes az izlandi hatóságok beadványában kifejtett, a gazdasági miniszternek az izlandi parlamenthez benyújtott, az előzőeken említett jelentésén alapuló véleménnyel, és az ICA véleményével is. Ezenfelül az alábbiakban vázolt módon az Arion Bank a versenyhelyzet elemzésével kapcsolatos fenntartások ellenére úgy döntött, hogy kötelezettségeket vállal az érintett támogatási intézkedésekre vonatkozóan a verseny torzulásának korlátozása érdekében. E kötelezettségvállalásokat a melléklet ismerteti.

(57)

A fent ismertetett módon a Kaupthing Bank és a két másik nagy izlandi kereskedelmi bank 2008-ban összeomlott. A hazai bankszektor folyamatos működése érdekében az izlandi hatóságok intézkedéseket hoztak a (régi) Kaupthing Bank egyes tevékenységeinek helyreállítására, ezen belül az Új Kaupthing Bank (jelenleg Arion Bank) létrehozására és tőkésítésére.

(58)

A 2008. évi pénzügyi válság előtt a Kaupthing Bank Izland legnagyobb bankja volt. 2007 végén mérlegfőösszege 5 347 milliárd ISK (58,3 milliárd EUR) volt. A Kaupthing elsősorban észak-európai bankként 13 országban folytatott tevékenységet. Integrált pénzügyi szolgáltatásokat nyújtott vállalatoknak, intézményi befektetőknek és magánszemélyeknek öt üzleti szegmensben, amelyek a következők voltak: vállalati és lakossági banki szolgáltatások, tőkepiac, treasury, befektetési banki, vagyonkezelési és privát banki szolgáltatások. Ezenfelül a bank lakossági fiókhálózatot működtetett Izlandon, ahol a székhelye is volt, valamint kisebb mértékben Norvégiában és Svédországban is. A Kaupthing banki tevékenységre szóló engedéllyel rendelkezett dániai, svédországi, luxemburgi és egyesült királysági leányvállalatain, valamint finnországi, norvégiai és man-szigeteki fiókjain keresztül. A Kaupthing fő leányvállalatai a Kaupthing Singer & Friedlander (Egyesült Királyság) és a FIH Erhvervsbank (Dánia) voltak, azonban a bank 16 egyéb leányvállalatot és fiókot is működtetett Európa, Észak-Amerika, Ázsia és a Közel-Kelet különböző országaiban. A bank 2007 végén 3 334 főt foglalkoztatott. Részvényeit az OMX Nordic Exchange jegyezte Reykjavíkban és Stockholmban.

(59)

Az Arion Bank izlandi bank a Kaupthing jogutódja, amely egyetemes pénzügyi szolgáltatásokat nyújt vállalatoknak, intézményi befektetőknek és magánszemélyeknek. A bank nagyhitelezői szerepet kíván betölteni, ennek érdekében a pénzügyi megoldások széles körét igénylő nagyobb vállalatokra és magánszemélyekre összpontosít.

(60)

Az Arion Bankcsoport az anyavállalatból és nyolc alapvető leányvállalatból áll, amelyek szervesen illeszkednek a bank tevékenységébe (32).

(61)

A hitelállománya nemrég kezdődött és jelenleg is tartó átalakításával összefüggésben a Bank értékesítésre tartott eszközöket vett át, ahol pedig a helyreállítás folyamata még nem zárult le, az eszközöket az ideiglenes tevékenységek között tartja nyilván. A bank közölte, hogy ettől függetlenül az ilyen eszközök minél előbbi értékesítésére törekszik. (33)

(62)

A bank további fontos részesedéssel rendelkezik az Auðkenni (online banki tevékenység során használt biztonsági kulcsokat kezelő holdingtársaság; 20 %), valamint a Reiknistofa bankanna (az izlandi bankok adatközpontja, RB; 18,05 %) társaságokban. Az Arion Bank összesen 15 olyan társaságot szüntetett vagy szüntet meg, amelyben tőkerészesedéssel rendelkezett. Ezek a társaságok felszámolás alatt állnak, vagy eszközökkel nem rendelkeznek, vagy tevékenységet nem folytatnak.

(63)

A fő banki termékek négy kategóriába sorolhatók: vagyonkezelés, befektetési banki szolgáltatások, vállalati banki szolgáltatások és lakossági banki szolgáltatások; ezeket az alábbi szakaszok ismertetik.

(64)

A divízióhoz az értékesítési és szolgáltatási, a privát banki, valamint az intézményi vagyonkezelési terület tartozik. Az alapkezelési üzletágat a bank leányvállalata, a Stefnir vagyonkezelő társaság üzemelteti, az alap fő forgalmazója pedig az Arion Bank vagyonkezelési divíziója. A vagyonkezelési divízió az izlandi piac vezető szereplője, amely az Arion Banknál és leányvállalatainál 2011 végén több mint 659 milliárd ISK értékű eszközt kezelt.

(65)

Feladata az eszközök kezelése az ügyfelek – intézményi befektetők, vállalatok, jelentős nettó vagyonnal rendelkező ügyfelek és lakossági befektetők – részére. Különböző befektetési célokkal rendelkező ügyfeleket szolgál ki, és széles körű szolgáltatásokat nyújt. A sokféle befektetési alap, alternatív befektetési eszköz és nyugdíjkonstrukció mellett a divízió személyre szabott eszközallokációs stratégiákat és menedzselt számlákat is kínál. Kínálatában más globális piacvezető alapkezelők alapjai is megtalálhatók.

(66)

A befektetési banki divízió vállalati ügyfeleknek nyújt különböző szolgáltatásokat négy fő termékterületen:

(67)

A divízió az ügyfelek számára integrált megoldást kínál, amelyben a tanácsadási tevékenységet a bank finanszírozási képességével ötvözi, és szorosan együttműködik a bank más divízióival, különösen a tőkepiaci szolgáltatások és a vállalati banki szolgáltatások területével.

(68)

A vállalati divízió 7 terület köré szerveződik: vállalati hitelezés, speciális hitelezés, jog és dokumentáció, portfóliókezelés, vállalati szolgáltatások, adósságrendezés, faktoring. A vállalati divízió a finanszírozási szolgáltatások széles körét nyújtja közép- és nagyvállalati ügyfelei számára. A divízió elsődlegesen arra törekszik, hogy ügyfeleivel hosszú távú kapcsolatot tartson fenn, továbbá egyedi megoldásokat és személyre szabott szolgáltatásokat nyújtson.

(69)

Az Arion Bank úgy véli, hogy vezető szerepet tölt be a vállalati adósság rendezésében, és jelentős eredményeket ért el a vállalatok szerkezetátalakítása terén. A vállalati divízió stabilizációs területe a bank adósságrendezési feladatait látja el, ezen belül a fizetési nehézségekkel küzdő társaságok szerkezetátalakítását végzi. A tevékenység megfelelő ütemben halad, és hamarosan lezárul.

(70)

A lakossági divízió Izlandon 30 %-os piaci részesedéssel rendelkezik. 24 izlandi fiókján keresztül több mint 100 000 ügyfelet szolgál ki. A fiókok széles körű szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek kiterjednek a betéti- és hiteltanácsadásra, a fizetési kártyákra, a nyugdíjmegtakarításra, a biztosítási termékekre, valamint az alapok és értékpapírok forgalmazására.

(71)

A fiókhálózat hét klaszterre tagolódik, amelyek mindegyike külön üzletágvezetővel rendelkezik. Az egyes klasztereken belül a kisebb fiókok kihasználják a nagyobbak erejét. Több vezetői hatáskör és felelősség helyeződik a fiókokhoz, ezáltal közelebb az ügyfelekhez. A bank szerint ez a megoldás hozzájárul az eljárások koordinálásához és az egyes fiókokon belüli szaktudás teljes kihasználásához. Az üzletágvezetők közül négy Reykjavík területén, három pedig más nagyobb városi területeken végzi tevékenységét. E szerkezeti kialakítás célja az, hogy erősítse az ország azonos területén található fiókok közötti kapcsolatokat.

(72)

Az izlandi bankok és takarékpénztárak éves jelentésén alapuló számításai szerint az Arion Bank részesedése a betétpiacon [> 30 %], és valamivel elmarad a Landsbankinn ([> 30 %]) és az Íslandsbanki ([> 30 %]) részesedésétől. Kisebb jelentőségű részesedéssel bíró további szereplő az MP Bank ([< 5 %]) és a takarékpénztárak (együttesen [< 5 %]).

(73)

Az Arion Bank részesedése az ügyfélhitelek piacán [15–25 %], ez hasonló az Íslandsbanki részesedéséhez, és valamivel kisebb, mint a Landsbankinné. A Lakásfinanszírozási Alap saját piacán a legnagyobb ([> 25 %]) részesedéssel rendelkezik. Együttesen számítva a nyugdíjpénztárak szintén jelentős, [5–10 %]-os részesedéssel bírnak ezen a piacon, míg az egyéb piaci szereplők súlya jelentéktelen.

(74)

Az Arion Bank részesedése az izlandi tőzsde 2012 első 14 hetében mért forgalmának [10–20] %-át tette ki, míg a többi kereskedelmi bank, az Íslandsbanki, a Landsbankinn és az MP Bank forgalma egyenként [20–25] % között mozgott.

(75)

A régi és új bankok fő mérlegadatainak tájékoztató jellegű összehasonlítása (1. táblázat) jelentős különbséget mutat a két szervezet méretében és arányaiban. (34) 2009 végén az Arion Bank eszközei összesen csupán 11,5 %-át tették ki a Kaupthing Bank 2008 közepére vonatkozó azonos adatának. A legnagyobb eszközkategóriát a hitelportfólió jelenti. A Kaupthing Bank hitelportfóliója 2008. június végén 4 169 milliárd ISK, az Arion Bank hitelportfóliója 2009 végén 358 milliárd ISK, a Kaupthing-portfólió 8,6 %-a volt. A Kaupthing Bankhoz képest jelentős változás figyelhető meg az Arion Bank értékpapír-állományában is. A részvények és származékos termékek állománya 96–100 %-kal csökkent. Kisebb mértékű a csökkenés a kötvények esetében: az Arion Bank kötvényállománya a Kaupthing Bank kötvényeinek 25,7 %-át tette ki.

1. táblázat

Az Arion és a Kaupthing Bank mérlegének összehasonlítása (milliárd ISK)

(76)

A két szervezet eredménykimutatása méret és arányok tekintetében hasonló eltérést mutat. Az Arion Bank 2009. évi és a Kaupthing Bank 2007. évi adatai alapján az Arion Bank nettó kamatbevétele a Kaupthing azonos adatának 15,2 %-át, míg nettó jutalékbevétele a Kaupthing azonos adatának 10,7 %-át tette ki. 2009 végén az Arion Bank (leányvállalataival együtt) 1 057 főt, míg a Kaupthing Bank 2007 végén 3 334 főt foglalkoztatott. Az Arion teljes létszáma így a Kaupthing azonos adatának 32 %-át tette ki. (35). A két bank izlandi tevékenységét összehasonlítva a Kaupthing izlandi tevékenysége során (leányvállalatok nélkül) 1 133 főt foglalkoztatott 2008. június végén, míg az Arion Bank állománya 2009 végén (leányvállalatok nélkül) 952 fő volt.

2. táblázat

Az Arion és a Kaupthing Bank eredménykimutatásának összehasonlítása (milliárd ISK)

(77)

A támogatási intézkedések nemzeti jogi alapja a következő:

(78)

Az izlandi hatóságoknak a Kaupthing Bank bukását követő beavatkozását a fenti szakaszok ismertetik, részletes leírása az eljárás megindításáról szóló határozatban található. A beavatkozás lényegi elemei az alábbiakban foglalhatók össze: Az FME 2008. október 9-én átvette az ellenőrzést a Kaupthing felett, amelynek belföldi kötelezettségeit és belföldi eszközeinek nagy részét az Új Kaupthing Bank vette át A régi bank az átruházás kompenzációjaként az eszközök és kötelezettségek különbözetét kapta volna meg. Mivel a különbözet meghatározása körülményesnek és időigényesnek bizonyult, az állam bizonyos induló tőkét biztosított, amelynek szükség szerinti kiegészítésére kötelezettséget vállalt. Ezt követően tőkésítette a bankot, majd 2009. december 1-jén létrejött a végleges megállapodás az állam és a bank között, amely alapján az állam részesedése a bankban 100 %-ról 13 %-ra csökkent (36). A Hatóság ettől a naptól, 2009. december 1-jétől számítja az ötéves szerkezetátalakítási időszakot, amely ennek megfelelően 2014. december 1-jéig tart.

(79)

Az alábbi szakasz az állami beavatkozásnak csak azokat az elemeit ismerteti, amelyek az EGT-megállapodás 61. cikke szerinti értékelés szempontjából lényeges intézkedésnek tekinthetők.

(80)

Az állam kétszer bocsátott rendelkezésre alapvető tőkét: először az Új Kaupthing létrehozásakor, másodszor pedig a bank teljes (visszamenőleges hatályú) tőkésítésekor, amelyet a hitelezőit képviselő régi bankkal kötött megállapodás követett arról, hogy az állam 13 %-os részesedést tart meg a bankban.

(81)

Az Új Kaupthing Bank 2008. októberi létrehozását követően az állam 775 millió ISK (37) (5 millió EUR) összegű induló tőkét bocsátott az új bank rendelkezésére készpénzben, ezenkívül kötelezettséget vállalt arra, hogy összesen legfeljebb 75 milliárd ISK összegű alapvető kockázati tőkét bocsát az új bank rendelkezésére annak teljes tőkéjéért cserébe. Az első összeg annak a minimális tőkének felel meg, amely az izlandi jog szerint a bankalapításhoz szükséges. A második összeg a kockázattal súlyozott eszközök a banknál várható összértékének 10 %-a előzetes becslés alapján. A 2009. évi állami költségvetés ennek megfelelő összegű állami forrást különített el a pénzügyi piacok rendkívüli körülményeinek kezelése céljából. A tőkeallokáció célja az volt, hogy megfelelő garanciát nyújtson a bank működőképességére addig, amíg a feltőkésítésével kapcsolatos kérdések – ideértve a bank nyitómérlegeinek értékét, valamint a régi banknak az átadott eszközökért fizetendő kompenzáció értékelését – véglegesen meg nem oldódnak.

(82)

2009. július 20-án az izlandi kormány bejelentette, hogy alapmegállapodást kötött a Kaupthing kezelőbizottságával az Új Kaupthing Bank (2009. november 21. után Arion Bank) induló tőkéjéről, valamint a két fél közötti kompenzáció alapjáról. A kormány feltételesen megállapodott a Kaupthing kezelőbizottságával arról, hogy a hitelezők a bizottságon keresztül opcióhoz jussanak az Arion Bank többségi részesedésének megszerzésére annak érdekében, hogy elősegítsék a bank független fejlődését. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kompenzációs megállapodás keretében az Arion Bank tőkéjének többségét a régi bank adná. Abban az esetben, ha a Kaupthing Bank az Arion Bank részvényeit nem jegyzi le, az új bank az állam kizárólagos tulajdonában marad.

(83)

2009. augusztus 14-én a kormány bejelentette, hogy vállalja az Arion Bank tőkésítését 72 milliárd ISK összegű, államkötvény formájában rendelkezésre bocsátott alapvető tőkével, amellyel a bank elsődleges alapvető tőkéjének aránya megközelítőleg 12 %-os lesz. Az Arion Bank bank állami tőkésítésére 2009. október 9-én került sor, amelynek keretében a bank 2008. október 22-re visszamenőleges hatállyal 71 225 millió ISK összegű tőkeinjekcióhoz jutott a készpénzben rendelkezésre bocsátott 775 millió ISK induló tőkén felül. Az állam részvénytőkéje így 72 milliárd ISK-ra nőtt. Ezenfelül az államkötvények után járó kamat 9,2 milliárd ISK-t tett ki.

(84)

2009. szeptember 4-én a kormány bejelentette, hogy végleges megállapodás jött létre az Arion Bank tőkésítéséről és a kompenzáció alapjáról. A 2009. július 20-i alapmegállapodásnak megfelelően a megállapodás két alternatíváról rendelkezett: a régi bank (hitelezői) tulajdonszerzésével történő tőkésítésről (együttes tőkésítési megállapodás), valamint állami tulajdon melletti tőkésítésről (alternatív tőkésítési megállapodás) (38). Az első megállapodás szerint a Kaupthing hitelezői a kezelőbizottságon keresztül az új részvénytőke lejegyzésével irányítást szerezhettek az Arion Bank felett. Mivel az Arion Bank által átvett kötelezettségek értéke meghaladta az átvett eszközök értékét, a Kaupthingnak az új részvénytőkét a régi bank saját eszközei terhére kellett befizetnie. A kompenzáció értékét 38 milliárd ISK-ban állapították meg, amelyet rendszeresen újra kellett értékelni egy bizonyos hitelportfólió későbbi teljesítménye alapján. Az állam kisebbségi tulajdonosként az Arion Bank törzsrészvényeinek 13 %-át birtokolta. Annak érdekében, hogy az FME felügyeleti jóváhagyásához szükséges, további 4 %-os járulékos tőkére vonatkozó követelményt teljesítse, az államnak 24 milliárd ISK összegű alárendelt kölcsönnel kellett hozzájárulnia az Arion Bank tőkéjéhez.

(85)

2009. december 1-jén megállapodás jött létre egyrészről a kormány és az Arion Bank, másrészről a Kaupthing kezelőbizottsága között a Kaupthingtól az új bankhoz kerülő eszközök és kötelezettségek elszámolásáról. Ugyanezen a napon a Kaupthing kezelőbizottsága úgy döntött, hogy lehívja az együttes tőkésítési megállapodásban az Arion Bank 87 %-os részesedésének megszerzésére biztosított opciót. Az alapvető tőke fennmaradó 13 %-os részét az állam tartotta meg.

(86)

A Kaupthing az akvizíció ellenértékeként 66 milliárd ISK-ra értékelt vagyona terhére eszközöket ruházott át az Arion Bankra. Az ügyletet a Kaupthing készpénz, izlandi kötődésű vállalati kötvények, valamint az izlandi kormányhoz kapcsolódó szervezeteknek nyújtott jelzálog- és egyéb hitelekből álló portfólió felhasználásával bonyolította le. A 2009. október 9-ét követő állami tőkésítés később visszaírásra került, amelynek keretében az Arion Bank 32,6 milliárd ISK értékű államkötvényt visszaadott az államnak, és alárendelt kötvényt bocsátott ki az állam részére 29,5 milliárd ISK értékben.

(87)

Bonyodalmak merültek fel a 12 %-os alapvető és a további 4 %-os járulékos tőkére vonatkozó megfelelési követelménnyel kapcsolatban, mivel a nem kockázatmentes eszközök Arion Bankra ruházásával a bank kockázattal súlyozott eszközállománya megnőtt. Mivel az Arion Bankot a kockázattal súlyozott eszközállomány jelentős növekedésével járó ügylettel tőkésítették fel, az együttes tőkésítési megállapodás alapján több tőkére volt szükség, mint az állami tőkésítés esetében, amelyet kizárólag államkötvényből finanszíroztak. Az államnak visszatérített forrás nagyobb arányban tartalmazott járulékos tőkére vonatkozó kötelezettséget, mint amelyre egyéb esetben lett volna szükség. Ugyanezért a Kaupthing az eredetileg megállapított 62,6 milliárd ISK (72 milliárd ISK 87 %-a) helyett 66 milliárd ISK-t fizetett a 87 %-os részvénycsomagért. Az állam az Arion-részvények 13 %-áért 12,2 milliárd ISK-t fizetett.

(88)

Az állam a fentieken túl két alárendelt kölcsönt is nyújtott az új banknak, hogy erősítse annak tőke- és likviditási pozícióját. A devizában denominált „A” instrumentum az ügylet időpontjában 29,5 milliárd ISK-nak felelt meg. A kölcsönt olyan tőkeinstrumentum formájában nyújtották, amely alapján az Arion Banknak fedezetlen alárendelt kötvényt kellett kibocsátania. A 6,5 milliárd ISK összegű „B” instrumentumot az Arion Bank arra használta fel, hogy az államnak felhalmozott eredményt (osztalékot) fizessen az együttes tőkésítési megállapodás hatálybalépéséig. Az állam által rendelkezésre bocsátott járulékos tőkeinstrumentumokra az erős tőkeszerkezet érdekében volt szükség, és azok megfeleltek az FME követelményeinek.

(89)

Az „A” instrumentum futamideje 2009. december 30-tól számított tíz év. Beépített ösztönzőket tartalmaz a kilépésre az öt év után emelt kamat formájában. Az éves kamatláb az első öt évben EURIBOR + 400 bázispont, a második ötéves periódusban EURIBOR + 500 bázispont. A „B” instrumentum feltételei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy az első három évben a kamatláb EURIBOR + 300 bázispont.

(90)

A befektetőkártalanítási rendszerekről szóló, 1997. március 3-i 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (39) és a betétbiztosítási rendszerekről szóló, 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (40) való megfelelés érdekében Izland elfogadta a betétbiztosításról és befektetőkártalanítási rendszerről szóló 98/1999. törvényt, amellyel létrehozta az ún. Betétesek és Befektetők Garanciaalapját (TIF), amelyet a bankok éves, az egyes bankoknál elhelyezett összes betét alapján számított hozzájárulásaiból finanszíroztak.

(91)

Az izlandi hatóságok szerint annak érdekében, hogy a lakosságot még határozottabban biztosítsa és megnyugtassa a betétek biztonságáról a válság idején, az izlandi kormány 2008. őszi bankmentő intézkedései között szerepelt a hazai kereskedelmi bankokban és takarékpénztárakban elhelyezett, a 94/19/EK betétbiztosítási irányelvet és a 97/9/EK befektetőkártalanítási irányelvet végrehajtó 98/1999. törvény hatályán kívüli betétekre vállalt kiegészítő állami fedezet.

(92)

2008. október 6-án a Miniszterelnöki Hivatal közleményt adott ki, amely szerint Izland kormánya hangsúlyozza, hogy gondoskodik a hazai kereskedelmi bankokban és takarékpénztárakban, valamint azok fiókjaiban elhelyezett betétek teljes körű védelméről. A közleményt a jelenlegi miniszterelnök hivatala 2009 februárjában és decemberében megismételte. A közleményre ezenkívül hivatkozott az izlandi kormány által 2010. április 7-én a Nemzetközi Valutaalapnak küldött (továbbá a Gazdasági Minisztérium és az IMF honlapján közzétett) szándéknyilatkozat, amelyet egy másik, 2010. szeptember 13-án kelt szándéknyilatkozat megismételt. Az izlandi miniszterelnök, a gazdasági miniszter és a CBI elnöke által aláírt levél kijelenti: „Egyelőre fenntartjuk a betétesek teljes körű védelmére vonatkozó kötelezettségvállalásunkat, azonban a pénzügyi stabilitás helyreállítását követően az általános garancia fokozatos megszüntetését tervezzük.” Ezen túlmenően a 2011. évi költségvetési törvénytervezet állami garanciákkal foglalkozó szakasza lábjegyzetben hivatkozik az izlandi kormány nyilatkozatára, amely szerint az izlandi bankoknál elhelyezett betéteket állami garancia védi. (41)

(93)

A fentieket példázza az a kijelentés is, amelyet Steingrímur Sigfússon jelenlegi gazdasági miniszter és korábbi pénzügyminiszter (2009–2011) tett az izlandi parlamentben a SpKef takarékpénztár Landsbankinn általi átvételének a költségvetést terhelő költségeiről folytatott vita során. A miniszter szerint e kérdéssel kapcsolatban szem előtt kell tartani a kormány 2008. őszi nyilatkozatát, amely szerint a takarékpénztáraknál és kereskedelmi bankoknál elhelyezett valamennyi betét biztonságban van és védelmet élvez. „Munkánk minden esetben ezen [a nyilatkozaton] alapult, és sajnos igaz, hogy ez [a SpKef miatti kifizetések] az egyik legnagyobb összegű olyan számla lesz, amelyet közvetlenül az állam állt annak érdekében, hogy biztosítsa a betéteket Suðurnes valamennyi lakosa ... és a SpKef valamennyi ügyfele számára a Nyugati-fjordokban, valamint a nyugati és északnyugati területeken ... Nem tételezem fel, hogy bárki azt gondolta volna, hogy az e területeken élő betétesek a többi lakostól eltérő bánásmódban részesülnek, így e kérdésben az államnak nemigen volt választása”. (42)

(94)

Az izlandi kormány szerint a kiegészítő betétbiztosítás a tőkekorlátozások teljes visszavonása előtt megszűnik, amely az izlandi hatóságok szerint jelenleg 2013 végére várható.

(95)

Az Arion Bank állami finanszírozása 72 milliárd ISK értékű repózható államkötvény átadásával került lebonyolításra a bank teljes tőkéjéért cserébe. A Kaupthing Bank azon döntése következtében, hogy lehívja a bank 87 %-os részesedésének megszerzésére szóló opcióját, e kötvények többsége ismét az államhoz került. A Kaupthing Bank a tőkéért cserébe vagyona terhére eszközöket adott át az Arion Banknak, ezzel jelentős mértékben csökkentette repózható eszközállományát, és veszélyeztette a likviditási tartalékokkal kapcsolatos felügyeleti előírásoknak való megfelelésre vonatkozó képességét. Erre tekintettel és az említett opció Kaupthing általi lehívásával összefüggésben a kormány vállalta, hogy az Arion Banknak további likviditási eszközt biztosít. A likviditási eszközt az alábbiakban ismertetett SPRON-swapmegállapodás bővítéseként alakították ki.

(96)

A válságtörvényben kapott felhatalmazása alapján 2009. március 21-én az FME átvette az irányítást a Reykjavík Savings Bank (SPRON) felett, és betéteinek nagy részét az Arion Banknak adta át. A SPRON tulajdonában álló korlátolt felelősségű társaság jött létre a SPRON eszközeinek és biztosítéki jogainak átvételére, ideértve a SPRON követeléseihez kapcsolódó valamennyi zálogjogot, garanciát és hasonló jogot. A Drómi hf. néven létrehozott leányvállalat átvette a SPRON-nak az Arion Bankkal szemben az átadott betétekkel kapcsolatos kötelezettségeit, és 2009. június 22-én 96,7 milliárd ISK értékű kötvényt bocsátott ki. A SPRON valamennyi eszközét, ideértve a Drómiban meglévő részesedését, fedezetként vonták be a kötvény mögé. A felek azonban eddig nem jutottak megállapodásra a kötvény után fizetendő kamat mértékéről. (43)

(97)

A 2009. július 17-én aláírt megállapodásban a kormány vállalta az Arion Bank kártalanítását a SPRON-kötvény értékéig. A felek megállapodtak továbbá arról, hogy lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a SPRON-kötvény bevonható legyen a CBI-finanszírozás fedezeteként.

(98)

Az Arion Banknak küldött, 2009. szeptember 3-i levelében a kormány a SPRON-swapmegállapodás hatályát a SPRON-betétek kiáramlásán és a bank ezek átvételéért való kártalanításán túl kiterjesztette az FME feltételeinek teljesítéséhez szükséges likviditásra is. A levélben a kormány vállalta, hogy legfeljebb 75 milliárd ISK értékű államkötvényt bocsát rendelkezésre abban az esetben, ha a Kaupthing lehívja az Arion Bank többségi részesedésének megszerzésére szóló opcióját. A módosított eszköz rendelkezései szerint a SPRON-kötvénytől eltérő eszközök kedvezőtlenebb feltételekkel vonhatók be fedezetként. A kormány kötelezettségvállalását a 2010. szeptember 21-én az Arion Banknak kölcsönzött államkötvények fedezetként való bevonásáról létrejött megállapodás rögzítette. (44) Az eszköz lejárata 2014. december 31., amely azonos a SPRON-kötvény lejáratával. Az eszköz terhére alkalmanként minimum egymilliárd ISK hívható le. Az államkötvények kizárólag fedezetként vonhatók be a CBI által az Arion Bank likviditásának biztosításához nyújtott hitelek mögé. (45)

(99)

2011. március 31-én az izlandi hatóságok benyújtották az Arion Bank szerkezetátalakítási tervét, majd 2011. október 26-án a terv módosítását. 2012. április 30-án aktualizált szerkezetátalakítási tervet és ötéves üzleti tervet, valamint 2012. áprilisi dátummal a belső tőkemegfelelés-értékelési folyamatról (ICAAP) szóló jelentést nyújtottak be. Az ICAAP-jelentést az FME részére 2012 áprilisában nyújtották be.

(100)

A szerkezetátalakítási terv az életképesség, a tehermegosztás, valamint a versenytorzulás korlátozásának lényeges kérdéseivel foglalkozik. A szerkezetátalakítási terv szerint az Arion Bank kizárólag Izlandon végez tevékenységet, és a hagyományos egyetemes banki szolgáltatásokra összpontosít.

(101)

Az izlandi hatóságok és a bank szerint az Arion Bank szerkezetátalakítása biztosítja azt, hogy ismét stabil, tőkeerős, az előírt tőkemegfelelési mutatókkal rendelkező bankká váljon annak érdekében, hogy megtartsa szerepét a reálgazdaság hitelezésében. A szerkezetátalakítási tervben található információk és a Hatóság kérdéseire adott válaszok alapján ez a következő lépésekben érhető el:

(102)

A szerkezetátalakítási terv részletesebb leírása előtt célszerű röviden ismertetni a bank véleményét arról, hogy az Arion Bank szerkezetátalakítási terve milyen módon kezeli a Kaupthing bukásához vezető hibákat. E tekintetben hangsúlyt kapott az a tény, hogy az Arion Bank tevékenysége a Kaupthing Bank belföldi tevékenységén és eszközein alapul ugyan, ettől függetlenül új bank, amely a Kaupthingtól eltérő üzleti célokkal, tulajdonosi szerkezettel, igazgatósággal és ügyvezetéssel rendelkezik. Az Arion Bank jelenlegi ügyvezetése úgy nyilatkozott, hogy nem áll módjában a Kaupthing gyenge pontjait vagy összeomlását illető feltételezésekbe bocsátkozni. Egyébként az Arion Bank elsősorban a különleges vizsgálóbizottság feljebb tárgyalt jelentésére hivatkozik a Kaupthing Bank összeomlásának okaival kapcsolatban. Másodsorban rámutatott, hogy a Kaupthing összeomlását, majd a kockázatkezelés és az irányítás FME általi értékelését követően az infrastruktúra megerősítését célzó intézkedésekre került sor.

(103)

Az Arion Bank szerint különösen két projekt kapcsolódik a bank által a fenti értékelés nyomán hozott intézkedésekhez. Az első a nagykockázatokat és a kapcsolódó kitettségeket érinti. Megfogalmazódtak olyan állítások, hogy a Kaupthing a kapcsolódó kitettségek tekintetében rugalmasan kezelte a jogszabályokat, amely lehetővé tette számára, hogy a kapcsolatban álló vagy kapcsolt feleket a 25 %-os törvényi limitet meghaladó mértékben hitelezze. A projekt keretében az Arion Bank kiterjesztette a kapcsolatban álló felek fogalmát, és e tekintetben szigorúbb folyamatokat alkalmaz, vita esetén pedig a végső döntést az Arion Bank kockázatkezelési területe hozza. A nagykockázat szigorú figyelemmel kísérési és beszámolási kötelezettség alá esik, a hitelbírálati folyamat során pedig speciális jelentés készül akkor, ha a hitelezés nagykockázatot eredményezne. A pénzügyi intézményekre vonatkozó izlandi jogszabályok válságot követő változásai jelentősen korlátozták a bankok képességét a kapcsolt felek hitelezésére. A tulajdonosok és kulcspozíciókban lévő munkavállalók hitelezése nem haladhatja meg a kockázati tőke 1 %-át, és kizárólag minőségi biztosítékok mellett történhet.

(104)

A második projekt eredményeképpen alaposabban vizsgálják a kereszttulajdonlást és a közvetett kitettségeket. A Kaupthing Bank állítólag saját részvényeinek fedezete mellett is hitelezett, ami egyértelműen kockázatos volt, emellett lehetséges, hogy az izlandi társasági törvényben rögzített korlátokat is túllépte. Az izlandi jogszabályok módosítása nyomán jelenleg egyáltalán nem lehetséges a saját részvények melletti hitelezés, valamint az olyan szerződéskötés, amely a saját részvények kockázatán alapul.

(105)

A szerkezetátalakítási terv az ICAAP-folyamat keretében az anyavállalatnak készül, és figyelembe veszi a leányvállalatok hatásait is. A szerkezetátalakítási terv általános és gazdasági feltételezéseken alapul, amelyek az alábbiakban ismertetett alaphelyzeti forgatókönyv és stresszhelyzeti forgatókönyv gazdasági alátámasztását képezik.

(106)

A feltételezések az alábbiak:

(107)

Miután tizenhárom országban működő észak-európai bankból gyors ütemben kizárólag izlandi tevékenységet folytató bankká alakult, az Arion Bank számtalan belső és külső kihívással került szembe, amelyeket kezelnie kellett, és le kellett küzdenie. Ezek egyike volt a Kaupthingtól az Arion Bankhoz került eszközök átértékelése. Ezenkívül a bank infrastruktúráját egyszerűsíteni kellett, és a bank kénytelen volt alkalmazkodni az új gazdasági valósághoz, amelyben számos vállalat, magánszemély és háztartás hiteltörlesztési képessége jelentős mértékben leromlott.

(108)

Az új bankkal szembeni számos kihívás közül sok tehát közvetlenül az alapítását kísérő körülményekhez kapcsolódott. A Kaupthing vagyonából a belföldi eszközök és kötelezettségek Arion Banknak történő átadása a bank számára kedvezőtlen kockázati kitettséget eredményezett. Működésének az új gazdasági valósághoz igazítására irányuló széles körű erőfeszítései során azonban a bank igen sikeres volt abban, hogy kockázati kitettségét kezelhető szintre mérsékelje. Ennek főbb területei az alábbiak voltak:

(109)

A bank 2010-ben kijelölte hosszú távú stratégiai irányát. Az Arion Bank szerint ügyfélportfóliója már a célként kitűzött nagyhitelezői szerepnek megfelelően alakul, és a bank úgy véli, hogy teljes körűen megvalósíthatja a banki modellnek ezt a típusát.

(110)

A bank szervezeti felépítése a megalakítása óta egyszerűsödött (58), a bevezetett vállalatirányítási normák pedig biztosítják a közzétételt, az átláthatóságot és jobb elszámoltathatóságot. Kibővült a támogató részlegek, különösen a kockázatkezelési részleg szerepe és feladatköre. Ez a független és központosított részleg közvetlenül a vezérigazgatónak alárendelve működik. A vezérigazgató és az Igazgatóság feladata a bank tevékenységére vonatkozó kockázatvállalási hajlandóság meghatározása és közlése. A kockázatvállalási hajlandóság limitekben és célszámokban fejeződik ki, amelyeket a kockázatkezelés kísér figyelemmel, megállapításairól pedig rendszeresen beszámol a vezérigazgatónak és az Igazgatóságnak.

(111)

Az FME az Arion Bankot jelölte ki arra, hogy átvegye a Reykjavík Savings Bank (SPRON) valamennyi betéti kötelezettségét. 2009 áprilisában a bank megszerezte a Mýrasýsla Savings Bankot (SPM), egyúttal annak valamennyi eszközét és egyes kötelezettségeit, így a betétállományt is. (59) E műveletek révén a bank 22 000 új ügyfelet szerzett meglévő fiókhálózata bővítése nélkül.

(112)

2011. december 22-én az Arion Bank megszerezte a korábbi Kaupthing Jelzálogpiaci Intézményi Befektetői Alapot (KMIIF), amely ma Arion Bank Jelzálogpiaci Intézményi Befektetői Alap (AMIIF) néven működik. (60)

(113)

2012-ben a bank egyesül kizárólagos tulajdonában álló leányvállalatával a, Verdis értékpapír-letétkezelővel. […]

(114)

A 4. táblázatban látható, hogy az Arion Bank az alapítása óta nyereséges, 10,5–16,7 %-os sajáttőke-arányos nyereséggel.

4. táblázat

2009–2011. évi pénzügyi áttekintés és előrejelzés a 2012–2014. évre

(Az adatok az anyavállalatra vonatkoznak. A leányvállalatok hatása az egyéb bevételek között jelenik meg. Millió ISK.)

(115)

2009–2011-ben a nem rendszeres tételek nagymértékben befolyásolták az eredménykimutatást, különösen a hitelek értékelésének változása tekintetében. Az izlandi hatóságok tájékoztatást adtak a régi banktól átvett hitelek és diszkontok teljes állományáról. (61) Az átadott hitelek névértéke összesen 1 230 milliárd ISK, könyv szerinti értéke 459 milliárd ISK volt. A teljes diszkont így megközelítőleg 771 milliárd ISK-t tett ki. Amikor a körülmények lehetővé tették, a hiteleket átértékelték, ami a 4. táblázatban jelzett értékelési változásokat eredményezte a hiteleknél. (62) A szerkezetátalakítási időszak fennmaradó részében azonban az előrejelzés szerint nem várható jelentős változás a hitelek értékelésében. A bank jövedelmezősége így a továbbiakban nem függ ettől a nem rendszeres tételtől.

(116)

Az Arion Bank működési engedélyének kiadását az FME az alapvető tőke esetében 12 %-os, a teljes tőkére vonatkozóan 16 %-os tőkekövetelmény (tőkemegfelelési mutató) teljesítéséhez kötötte. A bank tőkepolitikája, hogy erős szavatoló tőke fenntartásával stresszhelyzetben is támogassa az üzletfejlesztést és a szavatoló tőkére vonatkozó követelmények teljesítését. A bank hosszú távú tőketervezése jelenleg az alapvető tőke esetében […] %-os, a teljes tőkére vonatkozóan […] %-os minimális irányadó tőkemegfelelési mutatóra épül. A bank tőkepozíciója 2009–2011-ben fokozatosan erősödött, egyaránt meghaladva az FME tőkekövetelményeit és a bank belső céljait. 2011 végén a bank tőkemegfelelési mutatója 20,5 %, ezen belül alapvető tőkéjének aránya 15,7 %-os volt.

5. táblázat

Tőkemegfelelési mutatók 2009–2011 végén és előrejelzés a 2012–2014. évre

(Az adatok az anyavállalatra vonatkoznak. A leányvállalatok hatása az egyéb bevételek között jelenik meg. Millió ISK.)

(117)

A bank értékelése alapján a 2012. áprilisi ICAAP-jelentés szerint a kockázati kitettség fedezete […] milliárd ISK összegű tőkét igényel. A bank szavatoló tőkéje […] milliárd ISK, így […] milliárd ISK tőkepufferrel rendelkezik. A jelenlegi, kockázattal súlyozott összeg alapján ez […] %-os tőkemegfelelési mutatóval egyenértékű.

(118)

Az Arion Bank eddigi politikája értelmében 2013-ig nem fizet osztalékot. A politika kizárólag az FME közreműködésével módosítható és csak akkor, ha az Arion Bank és az FME közösen megállapítja, hogy az izlandi gazdaságban fenntartható fordulat következett be.

(119)

A likviditást illetően az FME előírja, hogy a bank a betétek legalább 20 %-ának megfelelő fedezett likviditási tartalékkal, valamint a látra szóló betétek 5 %-ának megfelelő készpénztartalékkal rendelkezzen. Ezenkívül a CBI is szabályokat állapít meg a hitelintézetek likviditására vonatkozóan (63), amelyek alapján a hitelintézetek likvid eszközeit és kötelezettségeit típus és lejárat szerint sorolják be, és a kockázatnak megfelelően súlyozzák. A hitelintézeteknek hónapon belül, egy hónapon túl és legfeljebb három hónapig kell a kötelezettségeket meghaladó értékű likvid eszközzel rendelkezniük. A szabályok stressztesztet is előírnak, amelynek során a különböző tőkeelemeket diszkontálják, feltételezve egyrészről azt, hogy valamennyi kötelezettséget lejáratkor meg kell fizetni, másrészről azt, hogy az egyéb kötelezettségeket, például a betétek egy részét rövid határidőre vagy azonnal kell megfizetni.

(120)

A bank 2011–2012. évi likviditási rátáit az alábbi grafikon mutatja. A bank egyértelműen megőrizte stabil likviditási pozícióját, túlteljesítve az FME követelményeit mind a készpénztartalék, mind az általánosabb fedezett likviditási tartalék aránya tekintetében. A bank 2012–2014. évre szóló tervei […]–[…] %-os készpénztartalék és […]–[…] %-os likviditási ráta fenntartásával számolnak. A bank ezenkívül megfelelt a CBI likviditási szabályainak is, mivel év végi – egy hónapon túli és legfeljebb három hónapos – likviditási rátája 2009–2011-ben 1,5–2,1 % között mozgott.

1. ábra

Az Arion Bank likviditási rátái 2011–2012-ben

[ Az Arion Bank FME-szabályok szerinti likviditási rátáinak ábrája

Az értékek a szakmai titoktartás érdekében nem jelennek meg]

(121)

Annak ellenére, hogy a Bázel III likviditási követelményei egyelőre nem kötelezőek, az Arion Bank önkéntesen megkezdte a likviditásfedezeti mutató (LCR) (64) e szabályok szerinti figyelemmel kísérését, és 2011 végén […] %-os LCR értéket mutatott ki.

(122)

Az Arion Bank finanszírozásában nagy arányt képviselnek a betétek, de történtek intézkedések a finanszírozás fedezett kötvények kibocsátásán keresztüli diverzifikálására. 2011 novemberében az FME engedélyezte az Arion Bank számára a jogszabály szerinti fedezett kötvények kibocsátását. A 2012 februárjában lebonyolított program keretében 1 milliárd EUR értékű fedezett kötvény kibocsátására került sor. A forrásból az Arion Bank jelzáloghitelezését finanszírozzák. Emlékeztetni kell arra, hogy 2011 végén az Arion Bank megvásárolta a KMIIF jelzálogalapot, ezzel átvette a fedezett kötvények után 127 milliárd ISK összegben fennálló kötelezettséget, és a továbbiakban a fedezett kötvények kibocsátójaként járt el. A bank számítása szerint a fedezett kötvények belföldi piacon történő kibocsátása kielégíti a bank refinanszírozási igényeit, és biztosítja a forrást a 2012–2016 közötti időszak új hiteleihez.

(123)

Az izlandi pénzügyi szektor egyik legfontosabb feladata a lakossági és vállalati adósság szerkezetátalakítása volt. Ez összetett és érzékeny kérdés, amellyel kapcsolatban számos pénzügyi, gazdasági és etikai szempontot kell mérlegelni.

(124)

Az Arion Bank beadványa szerint kiemelt fontosságú a hitelállomány átalakítása, a bank pedig úgy véli, hogy vezető szerepet tölt be a vállalati és lakossági adósság rendezésében, és e tekintetben jó eredményeket ért el. A bankon belül 2009-ben vállalati stabilizációs részleget szerveztek, ezenkívül vagyonkezelő társaságok jöttek létre a végrehajtás alá vett eszközök kezelésére. A bank számos személyre szabott megoldást vezetett be annak érdekében, hogy segítse a háztartásokat és magánszemélyeket adósságuk kezelésében.

(125)

Azoknál a vállalati ügyfeleknél, akik nem tudták teljesíteni kötelezettségeiket, a bank adósságrendezési folyamatot indított. Ennek célja, hogy a fizetésképtelen társaságok fizetőképességének és mérlegének helyreállításával lehetővé tegye számukra tevékenységük folytatását és azt, hogy hozzájáruljanak a gazdaság fejlődéséhez. 2011 végéig 986 társaság vett részt a bank vállalati stabilizációs programjában, amelyből 871 esetben született megállapodás. A bank véleménye szerint az adósságállomány szerkezetátalakítása 2012 végére nagyrészt befejeződik.

(126)

A lakossági hitelek szerkezetátalakítását illetően több mint 14 000 magánszemély ügyfél használta ki a bank adósságrendezési csomagjait, ezen belül a speciális adósságcsökkentő programot. A bank emellett 2010 végén adósságkezelési tanácsadó szolgáltatást indított magánszemély ügyfelei számára. A bank fontosnak tartotta ezt a megoldást a nehéz adósságrendezési ügyek magas számára tekintettel. A bank a lakossági adósságállomány szerkezetátalakítását 2012-ben tervezi befejezni.

(127)

Az adósságrendezési programok célja az eszközminőség javítása. A nem teljesítő hitelek aránya 2010 vége és 2011 vége között 37 %-ról 13 %-ra csökkent. 2011 végén a hitelállomány 56 %-a minősült teljesítőnek, 18 %-a megfigyelés alatt állt, 13 %-a rosszul teljesítő és 13 %-a nem teljesítő hitel volt.

(128)

A hitelportfólióban található devizahitelek devizában denominált és törlesztett, valamint devizában denominált és ISK-ban törlesztett hitelek lehetnek. A devizában denominált és törlesztett hiteleknél az ügyfelek devizabevételt, míg a devizában denominált és ISK-ban törlesztett hitelek esetében ISK-bevételt generálnak. A bank devizamérlegének egyensúlyhiánya főként az ISK-ban törlesztett résznek köszönhető. 2010 és 2011 során a bank eredményesen mérsékelte devizamérlegének egyensúlyhiányát. Az egyensúlyhiány 2012-ben tovább mérséklődik, miután a bank a magánszemélyeknek nyújtott devizahiteleket ISK-ra váltja, valamint lépéseket tesz annak érdekében is, hogy a korlátozott devizabevétellel rendelkező társaságokat hiteleik ISK-ra váltására ösztönözze. A devizahitelek körüli jogi bizonytalanság továbbra is fennáll, a bank azonban az ISK-ban törlesztett devizahitelek miatti egyensúlyhiány mérséklésére törekszik, és 2012 végére meg kíván felelni a CBI erre vonatkozó követelményeinek.

(129)

Az Arion Bank véleménye szerint az izlandi piacon a hasonló gazdaságokhoz mérten túl sok bank működik. A bankoknak csökkenteni kell költségeiket, ha versenyképesek akarnak maradni. Az Arion Bank a költségek szabályozására törekszik, és véleménye szerint vezető szerepet tölt be a pénzügyi szektor rendkívül szükséges racionalizálásában.

(130)

Az Arion Bank létszámcsökkentéssel és a fiókhálózat racionalizálásával ésszerűsítette üzleti tevékenységét. 2011 márciusában a fiókhálózat racionalizálása három reykjavíki fiók összevonásával befejeződött. A bank összesen 15 fiókot zárt be, a fennmaradó 24 fiókot pedig költséghatékonynak tartja, amelyek továbbra is magas színvonalon képesek kiszolgálni az ügyfelek igényeit. A fenti változásokkal kapcsolatban a bank 2011-ben mintegy 10 %-kal csökkentette létszámát. A költségek szigorú szabályozása mellett a költség-jövedelem arány anyavállalati szinten 45 %-ra csökkent 2011-ben, 2012–2014-ben pedig kismértékben tovább javul […] %-ra.

(131)

A szerkezetátalakítási terv az ICAAP-jelentésre hivatkozással stresszhelyzeti forgatókönyvet tartalmaz, amely az Arion Bank hosszú távú életképességét vizsgálja különböző forgatókönyvek és kockázati kitettségek esetén.

(132)

Az alaphelyzetet a fent bemutatott szerkezetátalakítási terv és az alapját képező feltételezések alkotják.

(133)

A szerkezetátalakítási terv tartalmaz egy stresszhelyzeti forgatókönyvet is, amelyben az alaphelyzetre a tartós mély recesszióra (PDR) vonatkozó feltételezéseket alkalmaznak az FME iránymutatása alapján. A stresszteszt célja, hogy megvizsgálja a bank nyereségének, hitelveszteségeinek, tőkekövetelményeinek, rendelkezésre álló tőkéjének, tőkepufferének és likviditási pozíciójának alakulását kedvezőtlen gazdasági körülmények között. Az eltérés abban áll, hogy a 2009. évi PDR-forgatókönyvben szereplő feltételezések jelenleg a 2012. évre vonatkoznak, és így tovább. A feltételezéseket az alábbi 6. táblázat foglalja össze.

6. táblázat

Főbb feltételezések a tartós mély recesszió forgatókönyvében (65)

(134)

A stresszforgatókönyv hátterét annak a gazdasági környezetnek a nem valószínű, de feltételezhető változásai adják, amelyben a bank működik. A bank jövedelmezőségét határozottan kedvezőtlenül érintik a tartós mély recesszió forgatókönyvében feltételezett súlyos körülmények, mivel jelentősen csökkentik a bank sajáttőke-arányos nyereségét. (66) Ezzel együtt a bank kismértékű nyereséget termel, és miután hitelállománya és kockázattal súlyozott eszközállománya egyidejűleg csökken, tőkepozícióját nem érik kedvezőtlen hatások (67). A bank likviditási pozíciója szintén lényegesen a minimumkövetelmények felett marad.

(135)

Az ICAAP-jelentés 2011. december 31-i adatok alapján készült. Fő megállapítása, hogy a bank értékelése szerint a kockázati kitettség fedezete […] milliárd ISK összegű tőkét igényel az I. és II. pillér alapján. A kockázattal súlyozott eszközállomány (RWA) 16 %-a […] milliárd ISK-nak felel meg. A bank szavatoló tőkéje […] milliárd ISK, így […] milliárd ISK tőkepufferrel rendelkezik. A tőkeértékelés a stresszel összefüggő tényezőket, ezen belül a bank hitelállományára gyakorolt hatást veszi figyelembe. Az ICAAP-jelentés szerint a banki kockázatértékelés alapvető feladata a bankot érintő valamennyi lényeges kockázat azonosítása, értékelése és mérése, amelynek során a kockázatokat a következő négy osztályba sorolják: hitelkockázat (ideértve a koncentrációs kockázatot is), piaci kockázat, működési kockázat és egyéb kockázatok (ezen belül likviditási kockázat, üzleti kockázat, politikai és jogi kockázat). A 7. táblázat a tőkeértékelés során figyelembe vett kockázati tényezőket mutatja be.

7. táblázat

Az ICAAP szerinti tőkeértékelési eredmények (milliárd ISK)

(136)

Az ICAAP-jelentés megállapítja, hogy bár jelentős eredményeket sikerült elérni az ügyfeleknek nyújtott, devizában denominált hitelek és az ISK-ban denominált betétek közötti nagy egyensúlyhiány mérséklésében, további lépések szükségesek a fennmaradó egyensúlyhiány 2012. évi megszüntetése érdekében. 2011 végén az egyensúlyhiány még mindig meghaladta a jogszabályi limitet, így a CBI felmentésére volt szükség. A devizapiaci egyensúlyhiány mérséklését célzó stratégiája keretében a bank egyrészt rendszerszerűen ISK-ra váltja az ISK-jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek nyújtott devizahiteleket, másrészt az egyensúlyhiányt a CBI-vel kötött megállapodásokkal és az izlandi ügyfelekkel végrehajtott devizacserékkel fedezi.

(137)

A likviditási kockázat a bankot érintő kockázati tényezők közül az egyik legfontosabb. Ez abból származik, hogy a hitelek lejárata a betétek lejáratánál későbbre esik. Stratégiája keretében a bank szoros figyelemmel kíséri likviditási pozícióját és a kötelezettségek oldalán a lejárat meghosszabbítására törekszik azáltal, hogy körültekintően vizsgálja a betétek ragadósságát (68), valamint a finanszírozás diverzifikációját. A bank belső követelményei szerint a fedezett likviditási ráta a betétállomány értékének legalább […] %-a, a minimális készpénztartalék pedig […] %-a, vagy az FME követelményeinél valamivel magasabb, amely a fedezett likviditási ráta esetében 20 %, a készpénztartalék esetében 5 %. A fenti 1. ábrán látható, hogy a bank adatai lényegesen jobbak az FME követelményeinél és a belső referenciaértékeknél is. A bank likviditási stresszteszt keretében vizsgálta betétállományát, amelyben a betéteket ragadósságuk alapján hét csoportba sorolja. A tőkekorlátozások azonnali visszavonását feltételezve a bank fedezett likviditási rátája […]. A készpénztartalék […]. A bank azonban vészhelyzeti terveket dolgozott ki egy lehetséges finanszírozási válság kezelésére, így többek között […].

(138)

Az előzőekben leírtaknak megfelelően a járulékos tőkeelemek futamideje 2009. december 30-tól számítva 10 év. Az ellentételezés mértéke a beépített emelési záradék szerint 5 év (azaz 2014) után az EURIBOR felett 400 bázispontról 500 bázispontra nő. Az izlandi hatóságok szerint az emelés célja, hogy ösztönözze a bankot a tőkerész ezt követő visszafizetésére.

(139)

Az államnak az Arion Bankban megmaradó 13 %-os részesedését illetően a pénzügyi vállalkozásokban birtokolt állami részesedéseket az izlandi állam pénzügyi befektető társasága, az ISFI kezeli (69). A 2012. évi állami költségvetésben a kormány felhatalmazást kapott a takarékpénztárakban jelenleg meglévő állami részesedés értékesítésére, azonban egyelőre nem született döntés a három nagy kereskedelmi bank állami tulajdonrészének értékesítéséről. Az illetékes miniszterek ugyanakkor munkacsoportot hoztak létre, amelynek keretében a kereskedelmi bankokban meglévő részesedések értékesítési lehetőségeit vizsgálják. A kormány jelezte, hogy nem tervezi a Landsbankinnban meglévő részesedését a bank részvénytőkéjének kétharmada alá csökkenteni, ugyanakkor az Arion Bankban és az Íslandsbankiban birtokolt tulajdonrészét hamarosan eladásra kínálhatja, vagy – ha a többségi tulajdonosok az eladás mellett döntenek – a bankok egészével együtt értékesítheti bizonyos feltételek teljesülése esetén.

(140)

A speciális likviditási eszköz 2014. december 31-ig áll rendelkezésre, amely egybeesik a SPRON-kötvény lejáratával.

(141)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Hatóság előzetesen megállapította, hogy az izlandi államnak az Arion Bank tőkésítésére irányuló intézkedései, valamint a likviditási eszköz az EGT-megállapodás 61. cikke szerinti állami támogatásnak minősülnek. Ezen túlmenően nem zárhatta ki, hogy a betétbiztosítás állami támogatással járt együtt. A Hatóság a jelen határozatában alkot végleges véleményt az intézkedésekről, amelyek továbbra is összefüggenek a folyamatban lévő értékeléssel.

(142)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban értékelt intézkedések összeegyeztethetőségét illetően a Hatóság úgy ítélte meg, hogy végleges véleményt csak szerkezetátalakítási terv alapján alkothat, amelyet nem nyújtottak be azt megelőzően, hogy a Hatóság a hivatalos vizsgálati eljárást 2010. december 15-én megindította. A Hatóság különösen amiatt adott hangot a támogatás összeegyeztethetőségével kapcsolatos kétségeinek, hogy több mint egy évvel az Arion Bank létrehozását követően sem állt rendelkezésre szerkezetátalakítási terv.

(143)

A régi bank hitelezői nyilatkozatot juttattak el a Hatósághoz, amelyben hangsúlyozták, hogy érdekelt félnek kell tekinteni őket, továbbá jelezték annak lehetőségét, hogy a későbbiekben további észrevételeket nyújtanak be.

(144)

Az izlandi hatóságok elfogadják, hogy az Új Kaupthing Bank (jelenleg Arion Bank) létrehozása kapcsán hozott intézkedések állami támogatásnak minősülnek. Az izlandi hatóságok véleménye szerint azonban az intézkedések összeegyeztethetők az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján, mivel szükségesek, arányosak és megfelelőek az izlandi gazdaságban bekövetkezett komoly zavar megszüntetéséhez. Az izlandi hatóságok véleménye szerint a meghozott intézkedések minden tekintetben megfelelnek a Hatóság állami támogatásra vonatkozó iránymutatásaiban rögzített elveknek. Emellett úgy vélik, hogy a támogatás szükséges, és azt csak a minimálisan szükséges összegben nyújtották.

(145)

Az izlandi hatóságok hangsúlyozzák továbbá, hogy a Kaupthing Bank korábbi tulajdonosai teljes részesedésüket elveszítették és nem kaptak állami kártérítést, továbbá azt, hogy a támogatás kialakítása megfelelő ahhoz, hogy minimalizálja a negatív hatások átterjedését a versenytársakra, valamint azt, hogy a hitelek feltételei (a járulékos tőkeelemek) összemérhetők a piaci feltételekkel.

(146)

Az izlandi hatóságok szerint a betétbiztosítás nem minősül állami támogatásnak.

(147)

Az izlandi hatóságok számos kötelezettséget vállaltak, amelyek többsége a versenynek az értékelt támogatás által okozott torzulásaival kapcsolatos. E kötelezettségvállalásokat a melléklet tartalmazza.

(148)

Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy:

„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a szerződő felek közötti kereskedelmet.”

(149)

Az alábbiakban a Hatóság a következő intézkedéseket (70) értékeli:

A fenti intézkedéseket a határozat a továbbiakban a „tőkésítési intézkedések” kifejezéssel említi. Ezenkívül a Hatóság a következőket értékeli:

(150)

Mint azt a Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban előzetesen megállapította, a tőkésítési intézkedéseket egyértelműen az izlandi államkincstár által biztosított állami forrásokból finanszírozzák. Az Arion Bank rendelkezésére álló likviditási eszköz is egyértelműen tartalmaz állami forrást. A SPRON-swapmegállapodással kapcsolatban az állam vállalta azt a kockázatot, hogy a SPRON/Drómi eszközei nem biztosítanak elégséges fedezetet a SPRON átadott kötelezettségeire (betétjeire). Lényegében a megállapodás garantálta a hiány pótlását, amely állami források (lehetséges) átadásával jár.

(151)

A betétbiztosítással kapcsolatban a Hatóság előzetesen kiemeli, hogy értékelése a fenti kiegészítő betétbiztosításra terjed ki, amely lényegében az izlandi kormány azon nyilatkozataiban áll, hogy a hazai kereskedelmi bankokban és takarékpénztárakban, valamint azok fiókjaiban elhelyezett betétek teljes körű védelmet élveznek.

(152)

Az értékelés nem érinti a Hatóság véleményét arról, hogy a 98/1999. törvény, az izlandi kormány intézkedései, valamint a TIF a pénzügyi válság alatt összeegyeztethetőek voltak-e az EGT jogával és különösen a 94/19/EK irányelvvel. A 97/9/EK és a 94/19/EK irányelv végrehajtása tekintetében a Hatóság véleménye az, hogy amennyiben az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, az állami források felhasználása az EGT jogának való megfelelés érdekében nem ad okot aggodalomra az EGT-megállapodás 61. cikke alapján. A jelen határozat ezért az említett intézkedéseket nem érinti.

(153)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Hatóság kijelentette, hogy tovább vizsgálja azt, hogy az izlandi állam fenti nyilatkozatai kellően pontosak, határozottak, feltétel nélküliek és kötelező erejűek-e ahhoz, hogy állami források elkötelezésének minősüljenek. (71) E feltételek teljesülésének értékelésében a Hatóság megállapítja, hogy a nyilatkozatok állami forrásra vonatkozó visszavonhatatlan kötelezettségvállalást jelentenek, amelyet alátámaszt az a tény, hogy az izlandi állam minden rendelkezésére álló eszközzel a betétesek védelmére törekedett: nemcsak a betétesek besorolását módosította a fizetésképtelen intézetekkel szembeni követeléseket illetően (ez nem járt állami források felhasználásával), hanem egyértelműen jelezte az is, hogy a betéteseket nem érheti veszteség. Ezenkívül a hazai kereskedelmi bankokban és takarékpénztárakban elhelyezett valamennyi betétre vállalt általános állami garancia abban is különbözik az EGT jogán alapuló betétbiztosítási rendszerektől, hogy a védelem összege korlátlan, ugyanakkor az intézkedést kihasználó bankok ahhoz pénzügyileg nem járulnak hozzá.

(154)

Az izlandi kormánynak a saját nyilatkozatával kapcsolatos értelmezését szemléltetik a pénzügyi szektorban 2008 októbere óta végrehajtott állami beavatkozások, amelyeket a nyilatkozatban tett ígéretek teljesítésének szándéka motivált. A beavatkozások keretében a pénzügyi vállalkozások betétjeinek védelmét szolgáló olyan intézkedésekre került sor, mint a három kereskedelmi bank megalapítása, a SPRON betétjeinek áthelyezése az Arion Bankhoz, a Straumur betétjeinek áthelyezése az Íslandsbankihoz, 5 takarékpénztárnak a Sparisjóðabanki Íslandsban elhelyezett betétjeinek CBI általi átvétele, a Byr Savings Bank által kezelt betétek áthelyezése a Byr hf.-hez, a Keflavík Savings Bank által kezelt betétek áthelyezése a SpKefhez, valamint az állami garancia a SpKef betétjeiért a Landsbankinnal történő kényszeregyesülést követően.

(155)

Az izlandi hatóságok több, a Hatóság által jelenleg vizsgált, az előzőekben részben említett állami támogatási ügyben kifejtették, hogy az adott esetben választott intézkedés jelentette a legkisebb pénzügyi terhet az izlandi állam számára abban, hogy a betétesek teljes körű védelmére tett ígéretét teljesítse.

(156)

A fentiek fényében a Hatóság úgy véli, hogy kötelező erejű, pontos, feltétel nélküli és határozott intézkedés van érvényben. Ennek alapján a Hatóság megállapítja, hogy az izlandi államnak a betétek teljes körű védelmére vonatkozó nyilatkozatai az EGT-megállapodás 61. cikke értelmében állami források elkötelezésének minősülnek.

(157)

A támogatási intézkedéseknek először is olyan előnyöket kell biztosítaniuk az új bank számára, amelyek révén az mentesül az egyébként a költségvetését terhelő költségek alól. Az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt előzetes következtetéssel összhangban a Hatóság fenntartja azt a véleményét, hogy a tőkésítési intézkedések mindegyike előnyt biztosít az új bank számára, mivel a rendelkezésre bocsátott tőkéhez a bank állami beavatkozás nélkül nem jutott volna hozzá.

(158)

Annak megállapításában, hogy egy vállalkozásba például tőkeinjekció útján történő befektetés előnnyel jár-e, a Hatóság a piacgazdasági befektető elvét alkalmazza, és értékeli, hogy az állami szervhez hasonló méretű magánbefektető a szokásos piaci feltételek mellett végrehajtotta volna-e a befektetést. (72) A nehéz helyzetbe került bankok javára hozott tőkésítési intézkedéseket illetően a pénzügyi válság kitörése óta mind az Európai Bizottság – a pénzügyi válság kezdete óta számos ügyben (73) –, mind a Hatóság (74) általában azt a megközelítést alkalmazta, hogy a 2008 ősze óta a pénzügyi piacokat jellemző kaotikus és bizonytalan helyzetre tekintettel a bankok állami feltőkésítése állami támogatásnak minősül. Ez az általános megfontolás különösen érvényes az izlandi pénzügyi piacokra a 2008–2009 közötti időszakban, amikor a teljes rendszer összeomlott. A Hatóság ennélfogva úgy véli, hogy a tőkésítési intézkedések az Arion Bank számára előnyt biztosítottak attól függetlenül, hogy az új bank tőkéjének 87 %-át végül a – nagyrészt magánszektorbeli – hitelezők szerezték meg. A magánszektort az Arion Bank tőkésítésében való közreműködés során kizárólag a régi bank hitelezői képviselték, akik kizárólag veszteségük csökkentésére törekedtek. (75)

(159)

Hasonló megfontolások érvényesek a speciális likviditási eszközre, amelynek kialakítására olyan állami segítségnyújtási intézkedéscsomag keretében került sor, amelynek célja az volt, hogy a csődbe ment bankok tevékenységét új alapítású bankokban állítsa helyre, továbbá a csődbe ment bankok hitelezőit arra ösztönözze, hogy az új bankokban részesedést szerezzenek. Az állam nyilvánvalóan azért avatkozott be, mert nem volt egyértelmű, hogy az Arion Bank a piacon elegendő likviditáshoz juthat-e. Ennélfogva az állam nem magánbefektetőként, hanem a magánbefektetők helyett járt el, akik nem vállalták, hogy pénzügyi vállalkozások számára hitelezzenek. A Hatóság ezért megerősíti az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt előzetes következtetését, és úgy véli, hogy a speciális likviditási eszköz az Arion Bank számára előnyt biztosított.

(160)

A SPRON betétjeinek átadását és a Drómi által kibocsátott kötvények kifizetését (a SPRON-swapmegállapodást) illetően a Hatóság kedvezően veszi figyelembe azt, hogy a teljes ügylet célja, hogy az Arion Bank kizárólag az átvett kötelezettségek összegével azonos kompenzációhoz jusson. Az állam vállalja azonban annak kockázatát, hogy a Drómi-kötvény értéke elmarad az átadott betétek értékétől, valamint a hiány pótlásának kötelezettségét. Ezért elmondható, hogy az Arion Bank azon túl, hogy a kötvény után járó kamat formájában bevételre tesz szert, goodwill és piaci részesedés megszerzésére válik képessé anélkül, hogy kockázatot vállalna. A Hatóság megállapítja, hogy ez előnynek minősül. (76)

(161)

Végül a Hatóságnak értékelnie kell azt is, hogy a kiegészítő betétbiztosítás előnyt biztosít-e az Arion Banknak és általában az izlandi bankoknak. E tekintetben a Hatóság megállapítja, hogy amikor az izlandi hatóságok első ízben nyilatkoztak a betétekre vállalt garanciáról, akkor nem volt teljesen egyértelmű, hogy ez a gyakorlatban hogyan kivitelezhető, így különösen az, hogy a beavatkozás milyen hatással járna arra a bankra, amely nem képes teljesíteni a betéteseivel szembeni kötelezettségeit. Az eddigiek alapján az ilyen bankot vélhetően hagyják csődbe menni, azonban az izlandi állam – például a betétek más bankhoz helyezésével és az eszközhiány pótlásával – gondoskodik a betétek teljes kifizetéséről, így arról, hogy a betétesek mindig teljes összegben férhessenek hozzá betétjeikhez.

(162)

A Hatóság megítélése szerint másodlagos jelentőségű, hogy az állam pontosan hogyan teljesíti a hazai betétekre vállalt korlátlan garanciát. A lényeges mozzanat az, hogy az állam kötelezettséget vállalt a korlátlan mértékű beavatkozásra akkor, ha egy bank nem fizeti ki a betéteket.

(163)

A Hatóság véleménye szerint a korlátlan garancia előnyben részesítette az Arion Bankot: először is – a korlátlan állami garancia és az ebből adódó erős biztonsági háló formájában – számottevő versenyelőnyt biztosít az alternatív befektetési lehetőségekkel és szolgáltatásokkal szemben. Ezt mutatja például a gazdasági miniszter nemrég kiadott jelentése, amely a következőkről számol be: „Az izlandi pénzügyi vállalkozások jelenleg védett környezetben, tőkekorlátozások és általános betétbiztosítás mellett működnek. Ilyen körülmények között a bankbetét gyakorlatilag az egyetlen biztonságos megoldás az izlandi megtakarítók számára.” (77)

(164)

Másodszor egyértelműnek látszik, hogy betétbiztosítás nélkül az Arion Bank az elődjénél könnyebben kerülhetett volna nehéz helyzetbe a tömeges betétkivonás miatt (78). A banknak – hogy a kockázatot kompenzálja – valószínűleg magasabb kamatot kellett volna fizetnie a betétgyűjtéshez vagy akár betétállománya megtartásához akkor, ha az izlandi állam nem vállalja a korlátlan kiegészítő betétbiztosítást. Ennek megfelelően a Hatóság megállapítja, hogy a betétbiztosítás előnyt jelent a bank számára.

(165)

Másodszor, a támogatási intézkedésnek szelektívnek kell lennie annyiban, hogy „bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését” előnyben részesíti. A tőkésítési intézkedések, a likviditási eszköz és a SPRON-swapmegállapodás szelektív intézkedések, mivel kizárólag az Arion Bank számára előnyösek.

(166)

Ezenfelül mivel az állami támogatás olyan helyzetekben is szelektív lehet, amelyekben egyes gazdasági ágazatok előnyöket élveznek, míg mások nem, a Hatóság szelektívnek tekinti az olyan állami betétbiztosítást is, amely a teljes izlandi bankszektor számára előnyös. Ezt a megállapítást támasztják alá a fenti megfontolások is, amelyek szerint a bankokat előnyben részesítik más olyan vállalkozásokkal szemben, amelyek a pénz megtakarítására és befektetésére kínálnak lehetőséget.

(167)

Az intézkedések erősítik az Arion Bank pozícióját annak Izlandon és más EGT-államokban működő versenytársaival vagy lehetséges versenytársaival szemben. Az előzőekben leírtaknak megfelelően az Arion Bank a pénzügyi piacokon végez tevékenységet, amelyek az EGT-n belüli nemzetközi verseny szempontjából nyitottak. Bár az izlandi pénzügyi piacok jelenleg – főként a tőkekorlátozások miatt – meglehetősen elszigeteltek, az ország továbbra is rendelkezik határokon átnyúló kereskedelemmel és potenciállal, a kereskedelem pedig a tőkekorlátozások megszűnésével várhatóan bővülni fog. Ez alapján valamennyi értékelt intézkedés torzítja a versenyt és hatással van az EGT-megállapodásban részes szerződő felek közötti kereskedelemre. (79)

(168)

A Hatóság a fentiek alapján arra a következtetésre jut, hogy az izlandi államnak az új bank tőkésítésére irányuló intézkedései, továbbá a likviditási eszköz, a betétbiztosítás és a SPRON-swapmegállapodás az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatással járnak.

(169)

A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése értelmében „az EFTA Felügyeleti Hatóságot az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatni kell a támogatás nyújtásának vagy módosításának tervéről (…). Amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik, az érintett állam a tervezett intézkedéseket nem hajtja végre.”

(170)

Az izlandi hatóságok a végrehajtást megelőzően nem értesítették a Hatóságot az eljárás megindításáról szóló határozattal érintett támogatási intézkedésekről. A Hatóság ez alapján arra a következtetésre jut, hogy az izlandi hatóságok nem tettek eleget a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdésében foglalt kötelezettségeiknek. A támogatási intézkedések ezért jogszerűtlenek voltak. Az SPM Arion Bank általi akvizíciójával kapcsolatban a Hatóság nem állapította meg, hogy az állami támogatással járt volna, meg kell azonban jegyezni, hogy a Hatóság szerkezetátalakítási iránymutatásának 41. bekezdése értelmében, valamint az állami támogatás versenyellenes felhasználásának elkerülése érdekében versenyben álló tevékenységet folytató bank akvizíciót kizárólag rendkívüli körülmények között, a Hatóság tájékoztatásával hajthat végre.

(171)

A Hatóság előzetesen megjegyzi, hogy bár az Arion Bank új, 2008-ban létrehozott jogi személy, belföldi tevékenységét tekintve egyértelműen a Kaupthing Bank gazdasági jogutódja abban az értelemben, hogy a két társaság között gazdasági folytonosság áll fenn. Mivel az Arion Bank 2008 őszétől folytatott gazdasági tevékenysége a támogatás nélkül nem lett volna lehetséges, a Hatóság a bankot nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak tekinti.

(172)

Ezenkívül az értékelt intézkedések egyben mentő- és szerkezetátalakítási intézkedések is. Az eljárás megindításáról szóló határozat megállapítja, hogy a Hatóság valószínűleg összeegyeztethető megmentési támogatásként ideiglenesen jóváhagyta volna az intézkedéseket, ha azokról végrehajtásukat megelőzően tájékoztatást kap, mielőtt az intézkedésekről szerkezetátalakítási terv alapján alkot végleges véleményt. Mivel azonban a kellő időben nem kapott tájékoztatást, a Hatóság hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményezett, és szerkezetátalakítási terv benyújtását írta elő. A fentiek szerint az intézkedések végső összeegyeztethetősége attól függ, hogy a szerkezetátalakítási terv teljesíti-e a Hatóságnak a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatos iránymutatásaiban foglalt feltételeket.

(173)

A nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások értékelése általában az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján történik, a Hatóság azonban a megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján engedélyezheti egy „tagállam vagy EFTA-állam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott” állami támogatást. A banki iránymutatás 8. fejezetével (80) összhangban a Hatóság megerősíti, hogy a joggyakorlatnak és az Európai Bizottság döntéshozatali gyakorlatának megfelelően az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján szűken kell értelmezni azt, hogy mi minősül egy EFTA-állam gazdaságában bekövetkezett komoly zavarnak.

(174)

Az izlandi hatóságok az előzőekben részletezett módon kifejtették, hogy Izland pénzügyi rendszere 2008 októberében rendszerszintű válságba került, amelynek következtében vezető bankjai és takarékpénztárai néhány napon belül összeomlottak. Az összeomlott pénzügyi intézmények együttes piaci részesedése az izlandi pénzügyi piac legtöbb szegmensében meghaladta a 90 %-ot. A nehézségek az ország devizája iránti bizalom megrendülésével jártak együtt. A pénzügyi válság igen súlyosan érintette az izlandi reálgazdaságot. Bár a válság kitörése óta több mint három év telt el, az izlandi pénzügyi rendszer továbbra is sérülékeny. Annak ellenére, hogy a helyzet 2008 óta jelentősen enyhült, az intézkedéseket egyértelműen az izlandi gazdaságban bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére hozták.

(175)

Ebből adódóan a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontját a vizsgált esetre alkalmazni kell.

(176)

A Hatóságnak az állami támogatásokkal kapcsolatban a pénzügyi szektor életképességének helyreállítására és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedéseknek az állami támogatási szabályok alapján történő értékelésére vonatkozó iránymutatása (81) (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási iránymutatás) rögzíti a jelenlegi válságban a pénzügyi intézmények szerkezetátalakítására vonatkozó állami támogatási szabályokat. A szerkezetátalakítási iránymutatás szerint egy pénzügyi intézmény szerkezetátalakítása akkor egyeztethető össze az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontjával, ha a jelenlegi pénzügyi válsággal összefüggésben megfelel az alábbi feltételeknek:

(177)

A Hatóság ennélfogva az alábbiakban az Arion Bankra vonatkozóan benyújtott szerkezetátalakítási terv alapján értékeli a felsorolt feltételek teljesülését, így azt, hogy az előzőekben leírt támogatási intézkedések összeegyeztethető szerkezetátalakítási támogatásnak minősülnek-e.

(178)

A szerkezetátalakítási támogatás elsődleges célja, hogy helyreállítsa a támogatás kedvezményezettjének hosszú távú életképességét; annak értékelése, hogy ez szerkezetátalakítási támogatással megvalósítható-e, fontos szempont a támogatás összeegyeztethetőségének megállapításában.

(179)

A fentiek szerint az izlandi gazdaságban a 2008. őszi események nyomán kialakult kaotikus helyzet, a tőkekorlátozások és hasonló rendkívüli intézkedések jelenléte, az átalakuló szabályozási környezet, valamint a makrogazdasági kilátások, amelyek az utóbbi időben tapasztalt stabilizáció ellenére – különös tekintettel az euróövezet elhúzódó gazdasági nehézségeire – továbbra is bizonytalanok, megnehezítik egy bank nyereséges működtetését és hosszú távú életképességének biztosítását. A Hatóság előzetesen hangsúlyozza, hogy ezt a megfontolást szem előtt kell tartani az alábbi értékelés során.

(180)

A szerkezetátalakítási iránymutatás 2. szakasza rögzíti, hogy az EGT-államnak átfogó és részletes szerkezetátalakítási tervet kell benyújtania, amely teljes körűen ismerteti az üzleti modellt, és helyreállítja a bank hosszú távú életképességét. A szerkezetátalakítási iránymutatás 10. bekezdése előírja, hogy a szerkezetátalakítási tervnek meg kell határoznia a bank nehézségeit előidéző okokat és a bank saját gyengeségeit, továbbá vázolnia kell azt, hogy a javasolt szerkezetátalakítási intézkedések hogyan szüntetik meg a bank alapvető problémáit.

(181)

Az előzőekben leírtak szerint az Arion Bank nehézségeit előidéző okok szerepelnek mind a szerkezetátalakítási tervben, mind a különleges vizsgálóbizottság jelentésében, amely a bank alapításának körülményeit és elődjének problémáit vizsgálja. A jelentés a jogelőd bank szintjén meghatározott fő okok között említi a túlzott és fenntarthatatlan bővülést, a bank tulajdonosainak tőkeáttételét, a kockázatkoncentrációt, a rossz tőkeellátottságot, valamint a bankoknak az izlandi gazdasághoz viszonyított méretét. A Kaupthing Bank jelentős egyedi kitettségekkel rendelkezett, és tulajdonosainak hitelezésével jelentős kockázatot vállalt. Ezenkívül döntően a rövid lejáratú nagybani finanszírozásra támaszkodott.

(182)

Az Arion Bank szerkezetátalakítási terve a bank fent meghatározott gyengeségei közül sokra kiterjed, ennek ellenére a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a Kaupthing bukása és az izlandi pénzügyi szektor összeomlása több, kifejezetten Izlandra jellemző okra is visszavezethető, amelyek az ország kis méretével, valamint a különleges vizsgálóbizottság által feltárt szabályozói és felügyeleti hiányosságokkal kapcsolatosak. Az Arion Bank hosszú távú életképessége bármely más izlandi bankéhoz hasonlóan ezáltal nemcsak a bankszintű intézkedésektől függ, hanem attól is, hogy a szabályozói és felügyeleti hiányosságokat megszüntették-e.

(183)

Ezzel kapcsolatban a Hatóság kedvezően veszi figyelembe a szabályozási és felügyeleti keretrendszerben az izlandi hatóságok által végrehajtott, a mellékletben bemutatott módosításokat.

(184)

Először is az FME hatásköre és kompetenciái kibővültek, többek között a jelentős egyedi kitettséggel és az ezekkel összefüggő kockázatokkal kapcsolatos új feladatkörökkel, ami a Hatóság véleménye szerint a pénzügyi összeomlás egyik okát kezeli.

(185)

Másodszor a magas tőkemegfelelési mutatóra vonatkozó átmeneti követelményeknek és a fedezetképzésre vonatkozó számos rendelkezésnek, így különösen a saját részvény fedezete melletti hitelezés tilalmának célja, hogy az izlandi bankok ne építhessenek ismét gyenge tőkepozíciót. A Hatóság úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak az izlandi bankok ellenálló képességéhez.

(186)

Harmadszor a hatóságok több intézkedést hajtottak végre az igazgatók és igazgatósági tagok jogosultságaival és javadalmazásukkal kapcsolatban. Ezenfelül szigorúbb szabályokat vezettek be a kapcsolt felek (például a tulajdonosok) hitelezésére vonatkozóan, az FME továbbá indokolt esetben megtilthatja egy bank számára bizonyos tevékenységek folytatását. Módosultak a külső és belső könyvvizsgálat szabályai is, például lerövidült az az időtartam, ameddig egy külső könyvvizsgáló egy adott bank megbízásából dolgozhat. A Hatóság kedvezően veszi figyelembe, hogy ezen intézkedések célja a korábbi események megismétlődésének megakadályozása a tulajdonosok és vezető beosztású tisztségviselők tekintetében, továbbá azt, hogy az intézkedésekkel fokozottabban figyelemmel kísérhetők a külső kockázatok; a bankok életképességét fenyegető kockázatokat mindkettő mérsékli.

(187)

Negyedszer az izlandi hatóságok szerint az FME már említett lehetőségét a banki tevékenységek korlátozására indokolja az izlandi kereskedelmi bankoknak a válságot megelőző intenzív betétgyűjtése, amely a jelek szerint legalábbis gyorsította bukásukat. Ezenkívül a Hatóság meglátása szerint a likviditásra és a devizamérlegre vonatkozó új szabályok (82) bizonyos mértékig korlátozzák a bankok lehetőségét arra, hogy aránytalanul nagy mennyiségű külföldi betétet gyűjtsenek, ha ez a bankok tevékenységét instabillá és a deviza- és likviditási kockázatokkal szemben sérülékennyé tenné. A Hatóság üdvözli az izlandi hatóságoknak a szabályozási hiányosságok kezelésére e téren tett lépéseit.

(188)

A szerkezetátalakítási tervet és a bank szintjén hozott intézkedéseket illetően az Arion Bank lényegében egy hagyományosabb banki modellhez tért vissza, és az izlandi piacon folytatott nagyhitelezői tevékenységre összpontosít. A banki finanszírozás forrásait döntően az ügyfélbetétek és a részvénytőke adja, a hitelfelvétel pedig fokozatosan nő, elsősorban fedezett kötvények formájában.

(189)

Ezenkívül a fentiek szerint az Arion Bank – a Kaupthinghoz képest – alapításától kezdve lényegesen kisebb tőkeáttételű, és mivel a nagybani adósság többsége a Kaupthing vagyonában maradt, a szerkezetátalakítási terv szerint csak igen korlátozott mértékben kell a nemzetközi piacon felvett fedezetlen hitelből refinanszíroznia. Ugyanezért a bank mérlegalkalmazkodásának kérdése lényegében már 2008 októberében megoldódott. A Hatóság mindazonáltal egyetért az Arion Bank és az izlandi hatóságok értékelésével azoknak a szerkezetátalakítási tervben vázolt intézkedéseknek a szükségességéről, amelyek a bank tevékenységének az új gazdasági valósághoz igazodó szűkítését, valamint a kockázati kitettség csökkentését érintik. Az intézkedésekkel kezelt hiányosságok (a nagykockázatok és a kapcsolódó kitettségek koncentrációja, a devizamérleg jelentős egyensúlyhiánya stb.) nagyrészt a régi banktól származnak. Az Arion Bank jövőbeni életképessége szempontjából kiemelten fontos, hogy ezeket a hiányosságokat a szerkezetátalakítási terv megfelelően kezelje.

(190)

A nagybani piacokon történő refinanszírozás lett a Kaupthing bukásának egyik oka. Az Arion Bank finanszírozási forrásai az eddigiekben nagyrészt a betétekből és a részvénytőkéből származtak, a szerkezetátalakítási terv szerint azonban a betétek teljes kötelezettségállományon belüli aránya kismértékben, 68 %-ról 61 %-ra csökken többek között a bank saját betéti bázisának elemzése alapján. Az Arion Bank a különbséget a hazai piacon kibocsátott fedezett kötvényekből tervezi pótolni. Emlékeztetni kell arra, hogy az Arion Bank engedélyt kapott fedezett kötvények kibocsátására, amelyet követően 1 milliárd EUR értékű fedezettkötvény-programot hajtott végre. 2012 februárjában az Arion Bank lebonyolította a fedezett kötvények első kibocsátását, amelynek keretében 2,5 milliárd ISK értékben bocsátott ki kötvényt, majd 2012 májusában lebonyolította a nem indexált, fix hozamú fedezett kötvények első kibocsátását 1,2 milliárd ISK értékben. (83) A szerkezetátalakítási időszak hátralévő részében a bank többféle típusú kötvény, többek között fedezett kötvények és elsőbbségi fedezetlen kötvények kibocsátását tervezi.

(191)

A Hatóság úgy ítéli meg, hogy az izlandi hatóságok által közölt tények alapján a bank finanszírozási helyzete a szerkezetátalakítási időszak végéig stabil marad. A betétgaranciával és a tőkekorlátozásokkal kapcsolatos bizonytalanság, valamint az (állam)adósság-piacok kérdéses jövőbeni alakulása miatt a Hatóság nem tudja megállapítani, hogy az Arion Bank finanszírozási stratégiája hosszú távon a tervezettnek megfelelően valósul-e meg. Figyelembe véve azonban azt, hogy a bank a szerkezetátalakítási időszakban nagymértékben támaszkodott a betétekre és fedezett kötvényekre, továbbá ezen adósságtípusok jelentős arányát a mérlegben, a Hatóság elfogadja, hogy a finanszírozási stratégiában esetleg szükségessé váló kisebb eltérések a bank életképességét nem veszélyeztetik.

(192)

A mérleg eszközoldalát tekintve a nemzetközi eszközök a Kaupthing vagyonában maradnak. Ennek eredményeként a mérlegfőösszeg 88 %-kal csökkent. A Kaupthing üzleti modelljének egyik fő gyengeségét – a kockázatos nemzetközi eszközök megfelelő kockázatértékelés nélküli igénybevételét – ezáltal sikerült kiküszöbölni. A Hatóság üdvözli azt a tényt, hogy a szerkezetátalakítási terv értelmében a bank a jövőben ilyen tevékenységet nem folytat, hanem hagyományos alaptevékenységére összpontosít.

(193)

A bank számára eszközportfolióját illetően jelentős kihívás marad a Kaupthingtól átvett hitelek átalakítása. E tekintetben a Hatóság kedvezően veszi figyelembe, hogy a bank kiemelt fontosságot tulajdonított és tulajdonít a szerkezetátalakítási folyamatnak, amelyet bizonyít az a számos általános és egyedi javaslat, amelyet a bank a túlzott tőkeáttételű ügyfeleinek tett. A szerkezetátalakítás eredményeit még véglegesíteni kell, ugyanakkor a banktól kapott információk megerősíteni látszanak a jó eredményeket, különösen 2011-től. Ezt bizonyítja, hogy a bank stabilizációs programjában részt vevő 986 vállalkozás közül 2011 első negyedévében csak 416, 2011 végére pedig 871 esetben született megállapodás. Az utóbbi időben jó eredményeket sikerült elérni a lakossági adósságállomány szerkezetátalakításában is, a bank pedig a vállalati és egyéni adósságrendezési projekteket 2012 végéig tervezi lezárni.

(194)

A Hatóság úgy ítéli meg, hogy a fentiek az Arion Bank szerkezetátalakítási módszereinek megalapozottságát jelzik. Az Arion Banktól kapott adatok alapján a bank reális eséllyel teljesítheti azt a célját, hogy 2012 végére végrehajtsa vállalati és lakossági hitelportfóliójának szerkezetátalakítását. Összességében a makrogazdasági környezet váratlan izlandi vagy külföldi fejleményeinek megakadályozása révén ez a Hatóság szerint azt jelentheti, hogy az Arion Bank legkésőbb a szerkezetátalakítási időszak végére viszonylag stabil mérleggel és jól teljesítő hitelportfóliókkal rendelkezik majd.

(195)

A fentiek szerint a Kaupthing bukásának egyik oka a rossz tőkeellátottság volt. Az Arion Bank szerkezetátalakítási terve szerint a bank a teljes szerkezetátalakítási időszakban túlteljesíti az FME által előírt 16 %-os tőkemegfelelési mutatót. A mutató egyébként is lényegesen magasabb a Bázel III 10,5 %-os követelményénél. Az Arion Bank által benyújtott stresszhelyzeti forgatókönyvet követően a tőkemegfelelési mutató továbbra is a magas referenciaérték felett, [> 20] %-os marad. Az idei ICAAP-jelentés tőkeértékelése tekintetében, amelyet az Arion Bank a szerkezetátalakítási tervvel együtt nyújtott be, a Hatóság körültekintőnek és megnyugtatónak ítéli meg azt, hogy a különböző kockázati tényezők figyelembevételével a bank […] milliárd ISK összegű tőkepufferrel rendelkezik, amely a fent bemutatott működési környezetben az Arion Banknak számottevő mozgásteret biztosít a váratlan kedvezőtlen hatású események kezelésében.

(196)

A bank likviditási pozícióját illetően a Hatóság megállapítja, hogy a jelenlegi pozíció a szerkezetátalakítási terv alapján kellően stabilnak tekinthető, és nincsenek arra utaló jelek, hogy az a szerkezetátalakítási időszak során számottevően romolhat. Ezenkívül a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a bank likviditási rátájának az ICAAP-jelentés összefüggésében elvégzett stressztesztje szerint a bank likviditási kockázatoknak van kitéve, amelyek a tőkekorlátozások hirtelen megszüntetésében valósulhatnak meg, likviditási helyzetét azonban szoros figyelemmel kíséri, a kockázatot korlátozó intézkedései folyamatban vannak, és vészhelyzeti tervek kidolgozásával felkészült a váratlan és kedvezőtlen hatású eseményekre. Ez szintén kiemelkedő jelentőségű arra tekintettel, hogy az államnak 2010-ben speciális likviditási eszközt kellett a bank rendelkezésére bocsátania az FME likviditási követelményeinek teljesítése érdekében, továbbá, hogy a likviditási eszköz 2014 végén lejár.

(197)

A Hatóság üdvözli továbbá az Arion Bank szerkezeti felépítésében és kockázatkezelésében végrehajtott, a fentiekben bemutatott változtatásokat, amelyek kezelik a Kaupthing tevékenységének egyik gyengeségét, és elősegítik a tárgyilagosabb és szakszerűbb kockázatértékelést a bank működésében.

(198)

A jövedelmezőség tekintetében a szerkezetátalakítási iránymutatás előírja továbbá, hogy a szerkezetátalakítási terv mutassa be, hogy a bank milyen módon képes hosszú távú életképességét minél előbb, állami támogatás nélkül helyreállítani. Így különösen a banknak megfelelő sajáttőke-arányos nyereséget kell termelnie úgy, hogy közben fedezze rendes működésének költségeit, és megfeleljen a vonatkozó szabályozói követelményeknek. Különösen a szerkezetátalakítási iránymutatás 13. bekezdése állapítja meg azt, hogy a hosszú távú életképességet akkor éri el a bank, ha képes valamennyi költsége (ideértve az értékcsökkenést és a pénzügyi költségeket is) fedezésére, és – a bank kockázati profilját figyelembe véve – megfelelő sajáttőke-arányos nyereséget termel.

(199)

A Hatóság itt emlékeztet arra a korábban hivatkozott körülményre, hogy az a gazdasági környezet, amelyben az Arion Bank működik, bármely bank számára kihívást jelentene. Erre tekintettel a Hatóság elfogadja a szerkezetátalakítási tervben előre jelzett jövedelmezőséget, amely a magas tőkemegfelelési mutató ellenére a szerkezetátalakítási időszak nagy részében és azon túl is megfelelő marad. A 2009–2010-ben különösen magas sajáttőke-arányos nyereség [> 10] % és [< 15] % között változik majd. Várhatóan csökkennek az eredménykimutatásban szereplő nem rendszeres tételek, különösen a Kaupthingtól átvett hitelportfóliók számottevő átértékelési nyeresége és a legfelsőbb bíróság devizahitelekre vonatkozóan nemrégen hozott ítélete miatti leírások, amelyek az elmúlt három évben jelentősen befolyásolták a bank pénzügyi eredményeit. A szerkezetátalakítási terv szerint a nem rendszeres tételeknek 2012–2013-ban csak kis hatása lesz, 2013 után pedig előfordulásuk nem várható.

(200)

A jövőbeni jövedelmezőség egyik fő hajtóereje a szerkezetátalakítási terv szerint a nagyobb jutalékbevétel, amellyel a tervezési időszakra […] összegben számolnak. Az összeomlást követően és a tőkekorlátozások eredményeképpen gyakorlatilag megszűntek az olyan jutalékbevételt termelő tevékenységek, mint a részvénypiaccal kapcsolatos ügyletek és a devizakereskedelem. A vállalati szektor szerkezetátalakításának befejezéséhez közeledve és a tőkekorlátozások megszűnésével azonban reálisan várható az értéktőzsdei tevékenység és a devizakereskedelem számottevő bővülése. A Hatóság ezért nem vonja kétségbe a számok elfogadhatóságát.

(201)

A bank számos, az előzőekben bemutatott kezdeményezéssel törekedett a költséghatékonyságra, többek között ésszerűsítette fiókhálózatát, és összesen 15 fiókot zárt be. A bank kötelezettséget vállalt arra, hogy […]. 2011-ben mintegy 10 %-os létszámcsökkentésre került sor. A Hatóság üdvözli ezeket az erőfeszítéseket, mivel azt jelzik, hogy a bank 2011-ben sikeresen szabályozta költségeit, és 45 %-os költség-jövedelem arányt ért el. A szerkezetátalakítási terv szerint a bank ezt az arányt kismértékben […] %-ra kívánja csökkenteni a szerkezetátalakítási időszak hátralévő részében.

(202)

A fentieken túl a szerkezetátalakítási terv egyértelműen számos egyéb feltételezést is alapul vesz. A Hatóság ezek közül azok vizsgálatára törekedett, amelyek az Arion Bank jövőbeni életképessége szempontjából a leglényegesebbnek tekinthetők, és azt a leginkább befolyásolják. A makrogazdasági feltételezések tekintetében megállapítható, hogy azok nagyjából megfelelnek az Izlandi Statisztikai Hivatal és a CBI előrejelzéseinek, bár a bank valamivel erősebb növekedéssel és magasabb inflációval számol. Általában a szerkezetátalakítási tervet megalapozó feltételezések kellően körültekintőek ahhoz, hogy a Hatóságnak a fentiekben bemutatott megfontolásaival együttesen arra lehessen következtetni belőlük, hogy a bank által végrehajtott szerkezetátalakítási intézkedésekkel biztosítható a bank hosszú távú életképessége, mivel azokkal megelőzhetők az előre nem látható mértékű és következményű, váratlan, kedvezőtlen hatású események.

(203)

A fentiek figyelembevételével a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási tervben foglalt, a bank hosszú távú életképességének helyreállítását elősegítő elemek alapján megállapíthatja a szerkezetátalakítási iránymutatás 2. szakaszában rögzített követelmények teljesülését.

(204)

A szerkezetátalakítási iránymutatás 22. bekezdése a következőket tartalmazza: „A versenytorzulás mértékének korlátozása és az erkölcsi kockázat kiküszöbölése érdekében a támogatást a szükséges minimumra kell korlátozni, a kedvezményezettnek pedig megfelelő mértékben hozzá kell járulnia a szerkezetátalakítási költségekhez. A vállalkozásnak és a tulajdonosoknak a lehetséges mértékig saját forrásból kell finanszírozniuk az átalakítást. Ezáltal biztosítható, hogy a megmentett bankok felelősséget vállaljanak múltbeli viselkedésük következményeiért, és hogy jövőbeli magatartásukat megfelelő ösztönzők irányítsák.”

(205)

A Hatóság ezzel kapcsolatban emlékeztet a vizsgált eset egyik meghatározó vonására. Amikor az Arion Bankot a Kaupthing Bank belföldi tevékenységére alapozva létrehozták, a Kaupthing Bank részvényeseinek befektetéseit teljes egészében kiürítették, ami hozzájárult az Arion Bank lehető legnagyobb mértékű szerkezetátalakításához. Ezenkívül a Kaupthing hitelezőinek számottevő veszteségeket kellett elszenvedniük (84), legalább is vállalniuk kellett annak kockázatát, hogy befektetésük megtérülése az Arion Bank jövedelmezőségétől függ majd. Ennélfogva a Kaupthing tulajdonosai és hitelezői tekintetében a tehermegosztás feltétele optimálisan teljesül, az erkölcsi kockázatot pedig kezelik.

(206)

A fentieken kívül a Hatóságnak értékelnie kell, hogy az Arion Banknak nyújtott állami támogatás a szükséges minimumra korlátozódott-e.

(207)

A tőkésítési intézkedések tekintetében az Arion Bank induló tőkéje mindaddig, amíg a Kaupthing hitelezőivel kötött megállapodás az állam részesedését 13 %-ra nem csökkentette, éppen csak elégséges volt az FME tőkekövetelményeinek teljesítéséhez. 2009-ben, miután megállapodás jött létre arról, hogy a Kaupthing hitelezői többségi részesedést szerezhetnek az Arion Bankban, és a járulékos tőkeelemeket az Arion Bank rendelkezésére bocsátották, a tőkemegfelelési mutató megközelítőleg 18 %-ot ért el, amely 2 százalékponttal haladta meg az FME által előírt minimális rátát. Ezzel összefüggésben a Hatóság megállapítja, hogy a tőkemegfelelési mutató főként attól függött, hogy a Kaupthingtól az Arion Bankhoz került eszközök értékelését pontosan végezték-e el. Szem előtt kell tartani továbbá azt, hogy Izland akkori gazdasági kilátásai bizonytalanok voltak. A fentiekre tekintettel a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az izlandi állam által az Arion Banknak juttatott tőke összege a szükséges minimumra korlátozódott, mivel nem haladta meg a törvényben előírt minimum indokolt pufferrel növelt mértékét.

(208)

E megállapítást nem érinti az a tény, hogy az Arion Bank tőkemegfelelési mutatója a későbbiekben 2010-ben 19 %-ra, majd 2011-ben 21 %-ra nőtt. A tőkemegfelelési mutató növekedése jelentős mértékben annak volt köszönhető, hogy az Arion Bank felértékelte a Kaupthingtól hozzá került eszközök könyv szerinti értékét. Ennek bekövetkezte egyrészt nem volt bizonyosan előre látható, másrészt az, hogy a tőkemegfelelési mutató később ilyen kedvezően alakult, a Hatóság véleménye szerint nem indokolja azt az álláspontot, hogy az állam kezdetben túltőkésítette az Arion Bankot. (85)

(209)

A szerkezetátalakítási iránymutatás 26. bekezdése szerint a szerkezetátalakítási támogatásban részesült banknak „a tevékenységei által generált nyereségből képesnek kell lennie a tőke osztalékfizetéssel vagy fennálló alárendelt kölcsönre kibocsátott kamatszelvényekkel történő ellentételezésére.”

(210)

Ezzel összefüggésben érdemes emlékeztetni arra, hogy az Arion Bank 87 %-os tulajdonrészének Kaupskil általi megszerzéséről létrejött megállapodás arról rendelkezett, hogy az állam méltányos részt kap a bank nyereségéből az új tulajdonviszonyokat rögzítő megállapodás hatálybalépését megelőző időszakra. A felek 6,5 milliárd ISK-ban (86) állapodtak meg, amely a 2009 őszén már visszafizetett tőke utáni csaknem 9 %-os évesített hozamnak felel meg. Ez az összeg nyilvánvalóan 2,3 milliárd ISK-val elmarad az azonos időszakra az államkötvények után járó kamattól, és lényegesen kevesebb a CBI akkor érvényes, 15,3 %-os irányadó kamatlába alapján számított összegnél is, a Hatóság feltőkésítési iránymutatásának (87) megfelelően. Az Arion Bankban megtartott 13 %-os állami részesedés tekintetében azonban reális eséllyel várható elégséges hozam, miután az Arion Bank az alapítása óta jó általános teljesítményt nyújt.

(211)

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a járulékos tőkeelemek ellentételezése eltér a Hatóság feltőkésítési iránymutatásától. Az izlandi hatóságok beadványa pontosan jelzi, hogy a feltőkésítési iránymutatás alapján előírt ellentételezés az állam 8 %-os finanszírozási költségéből, a Kaupthing válság előtti CDS-felárából, valamint 2 %-os kiegészítő díjból áll. A Kaupthing válság előtti magas CDS-feláraira tekintettel az Arion Bank által fizetett ellentételezés (EURIBOR + 4 %-os kiegészítő díj) lényegesen kevesebb ennél az irányadó értéknél.

(212)

A szerkezetátalakítási iránymutatás 25. bekezdése szerint a megfelelő mértékű tehermegosztástól (ellentételezéstől) való bármely előzetes eltérést indokolhatja például nagyobb mértékű szerkezetátalakítás, ideértve a versenytorzulást korlátozó kiegészítő intézkedéseket. Az alábbiakban foglaltak alapján a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az Arion Bank szerkezetátalakítása kellően nagymértékű ahhoz, hogy ezt a feltételt teljesítse.

(213)

Annak ellenére, hogy a fent bemutatott SPRON-swapmegállapodás tartalmaz állami támogatási elemeket, a Hatóság úgy ítéli meg, hogy azok kialakítása az Arion Bank közvetlen pénzügyi előnyének korlátozását, sőt kizárását célozza. A megállapodás lényegében a felek által elfogadott kompenzációt tartalmaz, amely az Arion Banknak jár a SPRON betéti kötelezettségeinek átvételéért, és az Arion Bank valószínűleg az átvett kötelezettségeknek megfelelő eszközökhöz jut. A Hatóság úgy ítéli meg, hogy a támogatásnak nincs jelentősége a tehermegosztás értékelése szempontjából.

(214)

Végül a betétbiztosítást illetően a Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban már rámutatott, hogy az – az akkori rendkívüli körülményekre tekintettel – arányos intézkedésnek tekinthető Izland pénzügyi stabilitásának védelme érdekében. Egyértelmű azonban, hogy az ilyen támogatás korlátlanul nem hagyható jóvá.

(215)

Ezért annak érdekében, hogy ezt az állami támogatást a szükséges minimumra korlátozódónak lehessen tekinteni, a Hatóság véleménye szerint azt a lehető leghamarabb meg kell szüntetni. A Hatóság ezért üdvözli az izlandi hatóságok azon szándékát, hogy más betétgarancia-rendszert vezessenek be, amelyet a jelenlegi tervek szerint a tőkekorlátozások megszüntetése előtt, azaz 2013 végéig hoznak létre.

(216)

Ezenkívül a Hatóság úgy véli, hogy egy életképes banknak a betétjeire vállalt általános betétbiztosítás nélkül is versenyképesnek kell lennie a piacon, így a betétbiztosítást csak 2014 végéig engedélyezi. (88) Ezt követően a betétek védelmére kizárólag az EGT betétbiztosításra vonatkozó jogszabályai lehetnek irányadók.

(217)

A fenti elemek alapján a Hatóság megállapítja, hogy az Arion Bank szerkezetátalakítási terve biztosítja a szükséges minimumra korlátozódó támogatást, továbbá a kedvezményezettnek, valamint a jogelőd bank részvényeseinek és adósainak jelentős szerepvállalását a tehermegosztásban. A szerkezetátalakítási támogatás ennélfogva megfelel a szerkezetátalakítási iránymutatás 3. szakaszában foglaltaknak.

(218)

A szerkezetátalakítási iránymutatás 4. szakaszának 29–32. bekezdése a következőket tartalmazza:

„A pénzügyi szektornak a rendszerjellegű válság idején nyújtott támogatás fő célja továbbra is a pénzügyi stabilitás megteremtése, azonban a rövid távú rendszerstabilitás megőrzésének nem szabad hosszú távon károsítania az egyenlő feltételeket és a versenyen alapuló piacot. Ebben az összefüggésben fontos szerepet játszanak az állami támogatás okozta versenytorzulást korlátozó intézkedések. […] A versenytorzulás mértékét korlátozó intézkedéseket az életképességét a szerkezetátalakítást követően visszanyert kedvezményezett bank működési piacain azonosított torzulások kezelése érdekében a konkrét körülmények alapján kell meghatározni, ugyanakkor viszont közös politikát és alapelveket kell követni. A Hatóság az ilyen intézkedések szükségességének értékelésénél abból indul ki, hogy milyen mértékűek és jellegűek lennének, illetve mire terjednének ki a szóban forgó bank tevékenységei az e fejezet 2. szakaszában bemutatott hiteles szerkezetátalakítási terv végrehajtása után. […] Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium határozza meg: 1. a támogatási összeg, valamint a nyújtási feltételek és körülmények; 2. a kedvezményezett bank működési piaca(i).

Az első kritériumot illetően, a torzulást korlátozó intézkedések nagymértékben eltérnek a támogatás összege, illetve a tehermegosztás foka és az árszint szerint. Általánosságban szólva, kevesebb az erkölcsi kockázatból származó negatív következmény azokban az esetekben, ahol nagyobb fokú a tehermegosztás, illetve magasabb a saját hozzájárulás aránya.

A második kritériumot illetően a Hatóság megvizsgálja, hogy milyen valószínűsíthető hatást gyakorol a támogatás azokra a piacokra, amelyeken a kedvezményezett bank a szerkezetátalakítást követően működik majd. Először is megvizsgálják a banknak az életképesség helyreállítását követően a piac(ok)on elért méretét és relatív fontosságát. Az intézkedéseket a piaci jellemzőknek megfelelően alakítják ki annak érdekében, hogy megőrizzék a hatékony versenyt. […] A versenytorzulást korlátozó intézkedések nem ronthatják a bank életképességhez való visszatérésének kilátásait.”

(219)

A fentiekből következik, hogy a támogatás mértéke és különösen annak aránya, valamint a piaci jellemzők meghatározóak a Hatóság számára a versenytorzulást korlátozó intézkedések megfelelőségének értékelésében. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az intézkedések nem veszélyeztethetik a szerkezetátalakítási támogatás kedvezményezettjének életképességét, és a versennyel kapcsolatos aggályokat a jelen válság során a pénzügyi stabilitás elsődleges célja érdekében kell kezelni.

(220)

A fenti jogi keretek figyelembevételével a Hatóság az alábbiakban rögzíti azokat a szempontokat, amelyeket a versenytorzulást korlátozó intézkedések értékelése szempontjából lényegesnek tart.

(221)

A Hatóság először is úgy véli, hogy az izlandi pénzügyi piacok sajátos helyzetére és a gazdasági körülményekre tekintettel, amelyeket az előző fejezetek ismertettek, körültekintően kell értékelni a piaci feltételeket és a verseny környezetét. A versenytorzulást korlátozó intézkedéseknek tükrözniük kell a jelenlegi nehéz körülményeket, ugyanakkor biztosítaniuk kell azt, hogy a verseny mind rövid, mind hosszú távon a lehető legkisebb mértékben torzuljon.

(222)

Másodszor a tehermegosztással foglalkozó fenti szakasz megállapításai szerint a hatóságok intézkedtek a Kaupthing előző tulajdonosainak és bizonyos mértékig a Kaupthing hitelezőinek legnagyobb lehetséges hozzájárulásáról. Emiatt csak korlátozottan volt szükség további intézkedésekre a versenyre vonatkozóan.

(223)

Harmadszor az érintett piac jellemzőit illetően és a fentiek szerint az izlandi pénzügyi rendszer összeomlása, majd az izlandi hatóságok beavatkozása, ezen belül a Kaupthing belföldi tevékenységére épülő Arion Bank létrehozása fokozta a koncentrációt a pénzügyi szolgáltatások izlandi piacán, és számottevően növelte a három vezető bank: a Landsbankinn, az Íslandsbanki és az Arion Bank piaci részesedését. A piacon ezeken kívül csak néhány kisebb szereplő maradt, emellett az új belépők esélyei rendkívül rosszak, nem csak a már említett belépési korlátok és a piac kis mérete, hanem különösen az érvényben lévő tőkekorlátozások miatt. Az Arion Bank pozíciója ezen a koncentrált piacon jelentős: a gazdaságilag legfontosabb szegmensekben 30 %-os vagy azt meghaladó piaci részesedéssel rendelkezik.

(224)

Negyedszer a válság több sajátos problémát idézett elő, például a nagybankok a reálgazdaságban igen nagy mértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel bírnak. A versennyel kapcsolatos további aggály a tényleges monopólium a banki informatikai szolgáltatások (RB) esetében, ahol a három nagybank többségi tulajdonos.

(225)

Ötödször az Arion Bank viszonylag jelentős méretű támogatást kapott. E tekintetben a Hatóság megjegyzi, hogy kezdetben az állam bocsátotta rendelkezésre a bank teljes tőkéjét. A bank ezenkívül különféle támogatási intézkedések – a speciális likviditási eszköz, a SPRON-swapmegállapodás és az általános betétbiztosítás – kedvezményezettje volt. Az Arion Bank ugyanakkor továbbra is kis bank, legalábbis nemzetközi összehasonlításban.

(226)

A fentiek figyelembevételével a Hatóság megállapítja, hogy számos olyan intézkedésre került sor eddig vagy kerül sor a későbbiekben, amelyek az Arion Banknak nyújtott állami támogatás miatti versenytorzulást korlátozzák.

(227)

A Hatóság szerint az izlandi kormány két kötelezettségvállalása (lásd a mellékletet) járulhat hozzá kifejezetten egy olyan szabályozói környezet kialakításához, amely kedvez a versenynek a pénzügyi piacokon.

(228)

Először is munkacsoportot nevez ki az illetékről szóló 36/1978. törvény felülvizsgálatára és különösen megvizsgálja azt, hogy eltörölje-e a magánszemély által kibocsátott kötelezvényt terhelő illetéket hitelezőváltás esetén (pl. akkor, amikor egy magánszemély az egyik hitelintézettől egy másikhoz viszi a hitelét). A Hatóság úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi törvény, amely többek között hitelezőváltáskor a kötelezvény összegét terhelő illeték (89) fizetésére kötelezi az ügyfeleket, gátolhatja a versenyt, mivel az ügyfeleket meglévő hosszú távú szerződéseikhez kötheti. A Hatóság ezért üdvözli a törvény felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettségvállalást.

(229)

Másodszor a Hatóság tudomásul veszi, hogy az izlandi parlament 2012. március 21-i határozatával összhangban a kormány bizottságot nevez ki, amelynek feladata a fogyasztóvédelem vizsgálata lesz a pénzügyi piacon. Ennek keretében kifejezetten vizsgálja a szolgáltatóváltás elősegítését és a váltás költségeinek csökkentését, és e kérdéssel kapcsolatban szorosan együttműködik az izlandi versenyhatósággal (ICA). A bizottságnak 2013. január 15-ig kell bemutatnia a jelentését. A Hatóság szerint az alaposabb vizsgálat hosszú távon előnyös lenne a verseny szempontjából. Időközben az Arion Bank az alábbiakban tárgyalt, kifejezetten banki vonatkozású kötelezettségvállalása várhatóan megkönnyíti a váltást, növelve ezáltal a versenyt.

(230)

Az RB vonatkozásában a Hatóság által megfogalmazott, versennyel kapcsolatos aggály tekintetében a Hatóság üdvözli az ICA és az RB tulajdonosai, köztük a három nagybank között ebben a kérdésben létrejött megállapodást. Ennek célja, hogy a kisebb versenytársak és potenciális új piaci szereplők számára is egyenlő feltételekkel, elfogadható költség mellett biztosítson hozzáférést az alapvető informatikai infrastruktúrához. A Hatóság véleménye szerint az általa megfogalmazott aggályokat a megállapodás kielégítő módon kezeli, így a Hatóságnak a jelen határozatban a kérdéssel nem kell részletesebben foglalkoznia.

(231)

Végül a Hatóság tudomásul veszi a 2008 óta végrehajtott, a mellékletben bemutatott szabályozási módosításokat. A versennyel kapcsolatos aggályokat illetően különösen lényeges a pénzügyi vállalkozásokról szóló 161/2002. törvény kibővítése a 22. cikkel. Ez korlátozza a pénzügyi vállalkozások részvételét az olyan tevékenységekben, amelyekre működési engedélyük nem terjed ki. Az új szabály szerint ilyen tevékenységet kizárólag ideiglenesen végezhetnek, ügyleti célból vagy annak érdekében, hogy az ügyfelek tevékenységét átszervezzék. Erről indokolást tartalmazó tájékoztatást kell küldeni az FME részére. Az új szabály ezenkívül határidőt szab a pénzügyi vállalkozásoknak arra, hogy ügyfeleik átszervezését elvégezzék, és az átvett eszközöket értékesítsék.

(232)

A Hatóság a változtatást megfelelő szabályozói válaszként értékeli a pénzügyi intézmények aránytalanul nagy mértékű reálgazdasági tulajdonrészével kapcsolatos problémára. A Hatóság úgy véli, hogy a rendelkezéssel legalábbis megelőzhető annak a helyzetnek az állandósulása, amely a válságot követően a túlzottan eladósodott társaságokkal végrehajtott hitel-tőke konverziók és hasonló ügyletek közvetlen eredménye. Mivel ez a három banknak nyújtott állami támogatással kapcsolatos egyik legégetőbb versenykérdést érinti, a Hatóság az értékelésben kellő súllyal veszi figyelembe.

(233)

A Hatóság hangsúlyozza, hogy az Arion Bank a Kaupthing piaci jelenlétének és méretének töredékével rendelkezik – a fentiek szerint összes eszköze 88 %-kal csökkent. A Kaupthinggal szemben az Arion Bank kizárólag az izlandi piacon folytat tevékenységet. A csökkenés egyértelműen a Kaupthing nemzetközi tevékenységének megszűnésével magyarázható, ugyanakkor a Hatóság szerint a folyamat a versenytorzulás szempontjából különösen lényeges, mivel elsősorban a Kaupthing kockázatos külföldi stratégiája vezetett a pénzintézet összeomlásához és az EGT pénzügyi piacain korábban bekövetkezett torzulásokhoz. (90)

(234)

A Hatóság tudomásul veszi az Arion Banknak a mellékletben felsorolt kötelezettségvállalásait, amelyek szerint az Arion Bank 2014. december 1-ig más pénzügyi intézményben kizárólag a Hatóság előzetes jóváhagyásával szerezhet részesedést. Ez azt jelenti, hogy ha a pénzügyi stabilitás érdekében újabb összeolvadás nem válik szükségessé, akkor megelőzhető az izlandi pénzügyi piacnak az Arion Bank akvizíciói miatti további koncentrációja. A kötelezettségvállalás biztosítja továbbá, hogy az Arion Banknak nyújtott támogatást a bank életképességének helyreállításához, és ne izlandi jelenléte megszilárdításához és bővítéséhez használják fel. A Hatóság üdvözli továbbá az Arion Bank arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy […], mivel az […], és támogatja a szükséges költségcsökkentés megvalósításához szükséges politikát. Ugyanez igaz az Arion Bank arra vonatkozó kötelezettségvállalására, hogy 2014. december 1-ig nem érvényesíti a magánszemélyekkel kötött lakáscélú jelzáloghitel-szerződések azon rendelkezéseit, amelyek a bankkal bonyolított ügyletek minimális terjedelmétől függően különös kamatfeltételeket kötnek ki (91), és erre irányuló új rendelkezést nem vezet be.

(235)

A fentiek szerint az izlandi pénzügyi piac jelenleg bármely bank számára kihívást jelentő működési környezet; erről árulkodik a piacra történő jelenlegi belépésre irányuló külföldi érdeklődés szinte teljes hiánya. A Hatóság ezért üdvözli az Arion Bank kötelezettségvállalásait a bankváltás megkönnyítésével, valamint az alapvető pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban. A Hatóság szerint ezek az intézkedések a három nagybank és az ICA között az RB-re vonatkozóan létrejött megállapodással együtt biztosítják azt, hogy a kisebb piaci szereplők elfogadható áron hozzáférhessenek a legalapvetőbb infrastrukturális szolgáltatásokhoz anélkül, hogy a nagyobb szereplők a hozzáférést megakadályozhatnák. A Hatóság szerint ez mérsékli a belépési akadályokat a jövőbeli (potenciális) piaci szereplőkkel szemben, és lehetővé teheti a meglévő kisebb szereplők számára piaci részesedésük növelését akkor, ha nagyobb versenytársaiknál jobb szolgáltatásokat képesek nyújtani. Ezenkívül a váltás elősegítését célzó intézkedések élesebb versenyhez vezetnek a meglévő nagyobb szereplők között, és hozzájárulhatnak a kollektív erőfölény megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez.

(236)

Végül az Arion Bank kötelezettséget vállal arra, hogy a lehető leghamarabb értékesíti az olyan operatív társaságokban meglévő részesedéseit, amelyek felett a pénzügyi vállalkozásokról szóló 161/2002. törvény 22. cikke szerinti szerkezetátalakítás keretében szerezte meg az irányítást, betartja a hivatkozott jogszabályban rögzített, az FME értelmezésének megfelelő eljárásokat és határidőket, továbbá naprakész információkat közöl saját vagy leányvállalata honlapján az értékesítendő leányvállalatokról és részesedésekről. A Hatóság üdvözli az Arion Bank arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a lehető leghamarabb leválaszt minden olyan társaságot és részesedést, amely nem kapcsolódik alaptevékenységéhez, nem utolsósorban az életképességgel kapcsolatos aggályok miatt. A Hatóság véleménye szerint nyilvánvaló, hogy a banknak meg kell felelnie az olyan hazai jogszabályi kötelezettségeknek, mint a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 22. cikke, ezzel együtt tudomásul veszi ezt a kötelezettségvállalást, és felhívja az izlandi hatóságok és kedvezményezettek figyelmét arra, hogy a nemzeti jogszabályok megsértése a támogatással való visszaéléssel járhat. A Hatóság ezenfelül úgy véli, hogy a tervezett leválasztással és értékesítéssel kapcsolatos információkra vonatkozó internetes közzétételi kötelezettség javítja az izlandi gazdaság jelenlegi tulajdonviszonyainak átláthatóságát. Ez – legalább bizonyos mértékig – megszünteti azt a versennyel kapcsolatos aggályt, amely jelenleg Izland piacait jellemzi.

(237)

A fentiek alapján, különös tekintettel Izland sajátos helyzetére és arra, hogy a Hatóság megítélése szerint a fenti intézkedések kezelik a Hatóság és az ICA által a versennyel kapcsolatban közösen feltárt problémákat, továbbá figyelembe véve a pénzügyi stabilitás elsődleges célját, a Hatóság megállapítja, hogy a kötelezettségvállalások megfelelő mértékben korlátozzák a verseny torzulását. A szerkezetátalakítási támogatás ez alapján megfelel a szerkezetátalakítási iránymutatás 4. szakaszának.

(238)

A fenti értékelés alapján és az izlandi hatóságok által az Arion Bankra vonatkozóan benyújtott szerkezetátalakítási tervre tekintettel eloszlottak azok a kételyek, amelyeket a Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban fogalmazott meg az Arion Bankot érintő támogatási intézkedések jellegével és összeegyeztethetőségével kapcsolatban. A Hatóság ezért a támogatási intézkedéseket az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethető szerkezetátalakítási támogatásként elfogadja azzal a feltétellel, hogy Izland és az Arion Bank teljesíti a mellékletben felsorolt kötelezettségvállalásokat,