MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓNAK A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNY 34. CIKKE (3) BEKEZDÉSE SZERINTI NYILATKOZATA

„Az Európai Unió kijelenti, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel és különösen annak 191. cikkével összhangban hatásköre kiterjed olyan nemzetközi megállapodások megkötésére és az azokból eredő kötelezettségek végrehajtására, amelyek a következő célkitűzések eléréséhez járulnak hozzá:

—	a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása,

—	az emberi egészség védelme,

—	a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása,

—	a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

Az Európai Unió ezenfelül a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén uniós szintű intézkedéseket fogad el belső piacának megfelelő működése érdekében.

Az Európai Unió kijelenti, hogy már elfogadta az ezen Kiegészítő Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó kérdéseket szabályozó, tagállamaira nézve kötelező hatállyal bíró jogi aktusokat. Az uniós hatáskör gyakorlása – természetéből adódóan – folyamatosan fejlődik. A Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv 20. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettségeinek teljesítése érdekében az Unió naprakészen fogja tartani a jogi aktusoknak a Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központ részére már továbbított jegyzékét.

Az Európai Unió felelős az e Kiegészítő Jegyzőkönyvből eredő, a hatályos uniós jog hatálya alá tartozó kötelezettségek teljesítéséért.”

FORDÍTÁS

A BIOLÓGIAI BIZTONSÁGRÓL SZÓLÓ CARTAGENA JEGYZŐKÖNYVHÖZ CSATOLT, A FELELŐSSÉGRŐL ÉS JOGORVOSLATRÓL SZÓLÓ NAGOJAI–KUALA LUMPUR-I KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV

A KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV RÉSZES FELEI,

AKIK a Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének (a továbbiakban: a Jegyzőkönyv) Részes Felei,

FIGYELEMBE VÉVE a Környezetről és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat 13. elvét,

MEGERŐSÍTVE a Környezetről és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat 15. elvében foglalt elővigyázatos megközelítést,

FELISMERVE annak szükségességét, hogy kár bekövetkezésekor vagy kellőképpen valószínűsíthető előfordulásakor megfelelő válaszintézkedéseket hozzanak a Jegyzőkönyvvel összhangban,

TEKINTETTEL a Jegyzőkönyv 27. cikkére,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Célkitűzés

E Kiegészítő Jegyzőkönyv célkitűzése, hogy hozzájáruljon a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához, figyelembe véve az emberi egészségre gyakorolt kockázatokat is, az élő, módosított szervezetekre vonatkozó felelősség és jogorvoslat területén kialakított nemzetközi szabályok és eljárások biztosításával.

2. cikk

Fogalmak használata

(1)   A Biológiai Sokféleség Egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) 2. cikkében és a Jegyzőkönyv 3. cikkében használt fogalmak vonatkoznak e Kiegészítő Jegyzőkönyvre.

(2)   Ezenkívül e Kiegészítő Jegyzőkönyv alkalmazásában:

a)   „Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája”: az Egyezmény Részes Feleinek konferenciája, amely a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgál;

b)   „kár”: a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására kifejtett olyan káros hatás, figyelembe véve az emberi egészségre gyakorolt kockázatokat is, amely:

c)   „gazdasági szereplő”: az élő, módosított szervezetek felett közvetlen vagy közvetett ellenőrzéssel rendelkező olyan személy, aki értelem szerint és a nemzeti jog meghatározása szerint lehet többek között az engedély tulajdonosa, az a személy, aki forgalomba hozta az élő, módosított szervezetet, a fejlesztő, a gyártó, a bejelentő, az exportőr, az importőr, a szállítmányozó vagy a beszállító;

d)   „válaszintézkedések”: indokolt lépések

a)	a biológiai sokféleség helyreállítása abba az állapotba, amelyben a kár bekövetkezése előtt volt; vagy annak legközelebbi megfelelőjébe; ahol pedig az illetékes hatóság úgy határoz, hogy ez nem lehetséges;

b)	a helyreállítás történhet többek között úgy, hogy a biológiai sokféleséget ért veszteséget ugyanannak a biológiai sokféleségnek más komponenseivel helyettesítik a hasznosítás ugyanazon vagy másik típusára vonatkozóan ugyanazon, vagy adott esetben alternatív helyszínen.

(3)   A „jelentős” káros hatást olyan tényezők alapján kell meghatározni, mint:

a)	a hosszú távú vagy maradandó változás, amely alatt olyan változás értendő, amelyet belátható időn belül a természet nem állít helyre;

b)	a biológiai sokféleség komponenseit károsan befolyásoló minőségi és mennyiségi változások mértéke;

c)	a biológiai sokféleség komponensei azon képességének csökkenése, hogy termékeket és szolgáltatásokat nyújtsanak;

d)	az emberi egészségre gyakorolt káros hatások mértéke a Jegyzőkönyv értelmében.

3. cikk

Hatály

(1)   Ez a Kiegészítő Jegyzőkönyv az élő, módosított szervezetek határokon átnyúló mozgásából eredő károkra vonatkozik. Az érintett élő módosított szervezetek azok:

a)	amelyeket élelmiszerként vagy takarmányként történő közvetlen felhasználásra vagy feldolgozásra szántak;

b)	amelyeket zárt rendszerben történő felhasználásra szántak;

c)	amelyeket a környezetbe történő szándékos kibocsátásra szántak.

(2)   Tekintettel a határokon átnyúló szándékos mozgásokra, ez a Kiegészítő Jegyzőkönyv a fenti (1) bekezdésben említett, az élő, módosított szervezetek engedélyezett használatából eredő károkra vonatkozik.

(3)   Ez a Kiegészítő Jegyzőkönyv vonatkozik továbbá a Jegyzőkönyv 17. cikkében említett, határokon átnyúló véletlenszerű mozgásokból eredő károkra, valamint azokra a károkra, amelyek a Jegyzőkönyv 25. cikkében említett határokon átnyúló illegális mozgásokból származnak.

(4)   Ez a Kiegészítő Jegyzőkönyv az élő, módosított szervezetek olyan határokon átnyúló mozgásából eredő kárra vonatkozik, amely azután következett be, hogy e Kiegészítő Jegyzőkönyv hatályba lépett azon Részes Fél tekintetében, amelynek joghatósága alá tartozó területére a határon átnyúló mozgás irányult.

(5)   Ez a Kiegészítő Jegyzőkönyv a Részes Felek nemzeti joghatósága alá tartozó területének határain belül történt károkra vonatkozik.

(6)   A Részes Felek a nemzeti jogukban meghatározott kritériumokat alkalmazhatják a joghatóságuk alá tartozó terület határain belül bekövetkezett károkra.

(7)   Az e Kiegészítő Jegyzőkönyvet végrehajtó nemzeti jognak azokra a károkra is vonatkoznia kell, amelyek a nem Részes Felektől származó élő, módosított szervezetek határokon átnyúló mozgásából erednek.

4. cikk

Ok-okozati összefüggés

A kár és a kérdéses élő, módosított szervezet közötti ok-okozati összefüggést a nemzeti joggal összhangban kell megállapítani.

5. cikk

Válaszintézkedések

(1)   Kár esetére a Részes Felek előírják az érintett gazdasági szereplő vagy szereplők számára, hogy az illetékes hatóság előírásai szerint:

a)	azonnal tájékoztassák az illetékes hatóságot;

b)	mérjék fel a kárt; és

c)	hozzanak megfelelő válaszintézkedéseket.

(2)   Az illetékes hatóság:

a)	azonosítja a kárt okozó gazdasági szereplőt;

b)	felméri a kárt; és

c)	meghatározza, hogy a gazdasági szereplőnek milyen válaszintézkedéseket kell tennie.

(3)   Amennyiben megfelelő információk, köztük a rendelkezésre álló tudományos információ vagy a Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központban elérhető információk alapján kellőképpen valószínűsíthető, hogy időben történő válaszintézkedés nélkül a kár be fog következni, ennek elkerülésére a gazdasági szereplőnek megfelelő válaszintézkedéseket kell hoznia.

(4)   Az illetékes hatóság megfelelő válaszintézkedéseket tehet, különösen akkor, ha a gazdasági szereplő elmulasztotta azt.

(5)   Az illetékes hatóságnak joga van ahhoz, hogy a gazdasági szereplővel megtéríttesse a kár felmérésének és a megfelelő válaszintézkedések végrehajtásának költségeit és az azzal járó kiadásait. A Részes Felek nemzeti joga rendelkezhet más olyan helyzetekről is, amelyekben a gazdasági szereplőtől nem követelhető meg a költségek és kiadások fedezése.

(6)   Az illetékes hatóságnak meg kell indokolnia azt a döntését, amelyben válaszintézkedések meghozatalára kötelezi a gazdasági szereplőt. Az ilyen döntésekről értesíteni kell a gazdasági szereplőt. A nemzeti jognak rendelkeznie kell a jogorvoslatról, beleértve az ilyen döntések közigazgatási vagy jogi felülvizsgálatának lehetőségét is. Az illetékes hatóság a nemzeti jognak megfelelően a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről is tájékoztatja a gazdasági szereplőt. Az ilyen jogorvoslat igénybevétele nem akadályozza az illetékes hatóságot abban, hogy a megfelelő körülmények között válaszintézkedéseket hozzon, hacsak a nemzeti jog másként nem rendelkezik.

(7)   E cikk végrehajtása során és azzal a céllal, hogy meghatározzák az illetékes hatóság által megkövetelendő vagy meghozandó konkrét válaszintézkedéseket, a Részes Felek adott esetben megállapíthatják, hogy a polgári jogi felelősséget szabályozó nemzeti joguk rendelkezik-e már válaszintézkedésekről.

(8)   A válaszintézkedéseket a nemzeti joggal összhangban kell végrehajtani.

6. cikk

Mentességek

(1)   A Részes Felek nemzeti jogukban az alábbi mentességekről rendelkezhetnek:

a)	elemi csapás vagy vis maior; és

b)	háború vagy polgári zavargás.

(2)   A Részes Felek, belátásuk szerint rendelkezhetnek a nemzeti jogukban bármely egyéb mentességről vagy mérséklésről is.

7. cikk

Határidők

A Részes Felek nemzeti jogukban rendelkezhetnek:

a)	relatív és/vagy abszolút határidőkről, beleértve a válaszintézkedésekre vonatkozó határidőket is; és

b)	annak az időtartamnak a kezdetéről, amelyre a határidő vonatkozik.

8. cikk

Pénzügyi korlátok

A Részes Felek nemzeti jogukban rendelkezhetnek a válaszintézkedésekkel kapcsolatos költségek és kiadások megtérítésére vonatkozó pénzügyi korlátokról.

9. cikk

Visszkereseti jog

Ez a Kiegészítő Jegyzőkönyv nem határol be vagy korlátoz olyan visszkereseti vagy kártérítési jogokat, amelyekkel valamely gazdasági szereplő bármely más személyekkel szemben élhet.

10. cikk

Pénzügyi biztosíték

(1)   A Részes Felek fenntartják a jogot arra, hogy nemzeti jogukban pénzügyi biztosítékról rendelkezzenek.

(2)   A Részes Felek a fenti (1) bekezdésben említett jogukat a nemzetközi jog szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban gyakorolják, figyelembe véve a Jegyzőkönyv preambulumának utolsó három bekezdését.

(3)   A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája a Kiegészítő Jegyzőkönyv hatálybalépése utáni első találkozóján felkéri a Titkárságot, hogy készítsen átfogó tanulmányt többek között az alábbiakról:

a)	a pénzügyi biztosítékokra vonatkozó mechanizmusok módozatai;

b)	e mechanizmusok környezeti, gazdasági és társadalmi hatásainak felmérése, különösen a fejlődő országokat érintően; és

c)	a pénzügyi biztosíték nyújtására szolgáló megfelelő egységek meghatározása.

11. cikk

Az államok felelőssége a nemzetközi joggal ellentétes cselekményekért

Ez a Kiegészítő Jegyzőkönyv nem érinti az államoknak az általános nemzetközi jog szabályai szerinti jogait és kötelezettségeit az államoknak a nemzetközi joggal ellentétes cselekményekért való felelőssége tekintetében.

12. cikk

Végrehajtás és kapcsolat a polgári jogi felelősséggel

(1)   A Részes Felek nemzeti jogukban rendelkeznek a kár kezelésével kapcsolatos szabályokról és eljárásokról. E kötelezettség végrehajtása érdekében a Részes Felek rendelkeznek a válaszintézkedésekről e Kiegészítő Jegyzőkönyvvel összhangban, és adott esetben:

a)	meglévő nemzeti jogukat alkalmazhatják, ideértve, ahol alkalmazható, a polgári jogi felelősségre vonatkozó általános szabályokat és eljárásokat is;

b)	kifejezetten erre a célra polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályokat és eljárásokat alkalmazhatnak vagy alakíthatnak ki; vagy

c)	a kettő kombinációját alkalmazhatják vagy alakíthatják ki.

(2)   Abból a célból, hogy a nemzeti jogukban megfelelő szabályokat és eljárásokat határozzanak meg a 2. cikk (2) bekezdése b) pontjának meghatározása szerinti kárhoz kapcsolódó anyagi vagy személyben bekövetkező károkért való polgári jogi felelősségre vonatkozóan, a Részes Felek:

a)	továbbra is alkalmazzák a meglévő, a polgári jogi felelősségre vonatkozó általános jogukat;

b)	kifejezetten erre a célra alakítanak ki és alkalmaznak, vagy továbbra is alkalmaznak polgári jogi felelősségre vonatkozó jogszabályokat; vagy

c)	ezek kombinációját alakítják ki és alkalmazzák, vagy alkalmazzák továbbra is.

(3)   A fenti (1) és (2) bekezdés b) vagy c) pontjaiban említett polgári jogi felelősségre vonatkozó jogszabályok kialakításakor a Részes Felek, adott esetben többek között az alábbi elemekről rendelkeznek:

a)

kár;

b)	a felelősség mértéke, beleértve az objektív és a vétkességen alapuló felelősséget;

c)	a felelősség visszavezetése, ahol alkalmazható;

d)	kereset indításához való jog.

13. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája e Kiegészítő Jegyzőkönyv hatékonyságát annak hatálybalépését követően öt évvel, és azt követően öt évenként felülvizsgálja, feltéve, hogy az ilyen felülvizsgálatot igénylő információkat a Részes Felek rendelkezésre bocsátják. A felülvizsgálatot a Jegyzőkönyv 35. cikkében meghatározottak szerint a Jegyzőkönyv értékelésének és felülvizsgálatának összefüggésében kell végezni, hacsak a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyv Részes Felei másként nem határoznak. Az első felülvizsgálatnak magában kell foglalnia a 10. és 12. cikk hatékonyságának felülvizsgálatát is.

14. cikk

A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája

(1)   Az Egyezmény 32. cikkének (2) bekezdése fenntartásával a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája e Kiegészítő Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgál.

(2)   A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája rendszeres felülvizsgálatnak veti alá az e Kiegészítő Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtását, és mandátumának keretein belül ennek hatékony előmozdítását szolgáló döntéseket hoz. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája végrehajtja az e Kiegészítő Jegyzőkönyv által, valamint értelemszerűen a Jegyzőkönyv 29. cikke (4) bekezdésének a) és f) pontja által ráruházott feladatokat.

15. cikk

Titkárság

Az Egyezmény 24. cikke által létrehozott Titkárság e Kiegészítő Jegyzőkönyv Titkárságául is szolgál.

16. cikk

Kapcsolat az Egyezménnyel és a Jegyzőkönyvvel

(1)   E Kiegészítő Jegyzőkönyv kiegészíti a Jegyzőkönyvet, azt nem változtatja meg és nem módosítja.

(2)   E Kiegészítő Jegyzőkönyv nem érinti az e Kiegészítő Jegyzőkönyv Részes Feleinek az Egyezmény és a Jegyzőkönyv szerinti jogait és kötelezettségeit.

(3)   Hacsak e Kiegészítő Jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, az Egyezmény és a Jegyzőkönyv rendelkezései értelemszerűen e Kiegészítő Jegyzőkönyvre is vonatkoznak.

(4)   A fenti (3) bekezdés sérelme nélkül e Kiegészítő Jegyzőkönyv nem érinti a Részes Felek nemzetközi jog szerinti jogait és kötelezettségeit.

17. cikk

Aláírás

E Kiegészítő Jegyzőkönyv aláírásra nyitva áll a Jegyzőkönyv minden Részes Fele számára az Egyesült Nemzetek Székházában, New Yorkban, 2011. március 7-től2012. március 6-ig.

18. cikk

Hatálybalépés

(1)   E Kiegészítő Jegyzőkönyv a Jegyzőkönyvben Részes Fél államok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek általi, megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló negyvenedik okiratnak a letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

(2)   E Kiegészítő Jegyzőkönyv az olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében, amely a fenti (1) bekezdésben foglaltak szerinti negyvenedik okirat letétbe helyezése után erősíti meg, fogadja el vagy hagyja jóvá azt, illetve csatlakozik ahhoz, azt a napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, amelyen az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet letétbe helyezi a megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy a csatlakozásról szóló okiratát, vagy – amennyiben az későbbi időpont – azon a napon, amikor a Jegyzőkönyv az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében hatályba lép.

(3)   A fenti (1) és (2) bekezdés alkalmazásában egy regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okirat nem számítandó hozzá az ilyen szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratokhoz.

19. cikk

Fenntartások

E Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz nem fűzhető fenntartás.

20. cikk

Felmondás

(1)   E Kiegészítő Jegyzőkönyv adott Részes Fél tekintetében történő hatálybalépésének időpontját követő két év elteltével a Részes Fél bármikor felmondhatja e Kiegészítő Jegyzőkönyvet a Letéteményesnek címzett írásbeli nyilatkozat útján.

(2)   Az ilyen felmondás a Letéteményessel való közlés időpontjától számított egy év elteltével, vagy a felmondó nyilatkozatban megjelölt későbbi időpontban hatályosul.

(3)   A Jegyzőkönyvet a Jegyzőkönyv 39. cikkével összhangban felmondó Részes Felet úgy kell tekinteni, hogy e Kiegészítő Jegyzőkönyvet is felmondta.

21. cikk

Hiteles szövegek

E Kiegészítő Jegyzőkönyv eredeti példányát, melynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe.

FENTIEK HITELÉÜL az arra kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak aláírták ezt a Kiegészítő Jegyzőkönyvet.