2.12.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/27

---

A BIZOTTSÁG 1121/2009/EK rendelete

(2009. október 29.)

a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek az ugyanezen rendelet IV. és V. címében a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 29. cikke (4) bekezdésének a) pontjára, 87. cikke (4) bekezdésére, 89. cikke (2) bekezdésére, 91. cikke (2) bekezdésére, 101. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére, 103. cikkének (1) bekezdésére, 142. cikke c), e), q) és s) pontjára, valamint 147. cikkére,

mivel:

(1)

A 73/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezte a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletet (2), és annak helyébe lépett. Az 1782/2003/EK rendelet IV. és IVa. címében meghatározott támogatási rendszerek alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályokat az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló, 2004. október 29-i 1973/2004/EK bizottsági rendelet (3) állapította meg. A 73/2009/EK rendelet és különösen annak IV. címe, valamint V. címe 2. és 4. fejezete által bevezetett változásoknak megfelelően ki kell igazítani az 1973/2004/EK rendeletet. Az érthetőség és az egyszerűsítés érdekében helyénvaló hatályon kívül helyezni az 1973/2004/EK rendeletet, és helyébe új rendeletet léptetni.

(2)

A 73/2009/EK rendelet IV. címében meghatározott rendszerek hatékony igazgatásának biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy a szóban forgó rendszerek közül egyesek esetében a kifizetések odaítélésének feltétele legyen egy meghatározott minimális területnagyság elérése („területalapú támogatás”). A minimális területnagyság megállapításánál helyénvaló figyelembe venni a mezőgazdasági üzemek egyes tagállamokban megfigyelhető méretbeli sajátosságait, valamint bizonyos egyedi termelési feltételeket.

(3)

Indokolt intézkedéseket hozni annak megelőzésére, hogy egyes földterületeket kizárólag a területalapú támogatásokra való jogosultság megszerzése céljából vessenek be. A növénykultúrák – különösen a fehérjenövények, a rizs, valamint a gyümölcsök és zöldségek – vetését és művelését illetően helyénvaló meghatározni bizonyos feltételeket. A helyi előírásokat indokolt betartani annak érdekében, hogy a mezőgazdasági gyakorlat Közösségen belüli sokszínűsége érvényesüljön.

(4)

Adott gazdasági évben az egyes megművelt parcellák vonatkozásában csak egy területalapú támogatás iránti kérelem nyújtható be, kivéve a vetőmagtermesztéshez nyújtott támogatások eseteit. Területalapú támogatást a Közösség strukturális, illetve környezeti politikájának részét képező támogatási rendszerek keretében támogatott növényekre lehet nyújtani.

(5)

A támogatási rendszerekre vonatkozó előírások értelmében amennyiben a támogatási kérelmek által érintett terület vagy mennyiség, illetve azon állatok száma, amelyekre támogatást igényeltek, meghaladja a megállapított felső határokat, a kérelmek által érintett területet, mennyiséget vagy állatszámot az adott évben arányosan csökkenteni kell. Ezért helyénvaló meghatározni a Bizottság és a tagállamok közötti információcserére vonatkozó részletes szabályokat és határidőket annak érdekében, hogy a Bizottság tájékoztatást kapjon azokról a területekről, mennyiségekről, illetve azon állatok számáról, amelyek vonatkozásában a támogatás kifizetése már megtörtént.

(6)

A kifizetésekre vonatkozó feltételek és a rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás kiszámítása nemcsak a 73/2009/EK rendelet 75. cikkében az egyes termelő tagállamok tekintetében meghatározott bázisterülettől vagy -területektől függenek, hanem az említett bázisterületek alterületekre történő esetleges felosztásától és az egyes tagállamok által ennek a felosztásnak a végrehajtására kiválasztott objektív kritériumoktól, a művelésre szánt parcellák termesztésbe való bevonásának feltételeitől és a területek minimális méretétől is. Következésképpen indokolt részletes szabályokat meghatározni a bázisterületek és az alterületek kialakítására, kezelésére és művelésére vonatkozóan.

(7)

A bázisterületnek a 73/2009/EK rendelet 76. cikke szerinti túllépése a rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás csökkentését vonja maga után. A csökkentés mértékének kiszámítására vonatkozó részletes szabályok megállapítása érdekében helyénvaló meghatározni a figyelembe veendő kritériumokat és az alkalmazandó együtthatókat.

(8)

A rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás keretében teljesített kifizetések nyomon követése érdekében bizonyos, a bázisterületek és az alterületek művelésével kapcsolatos információkat továbbítani kell a Bizottsághoz. Ebből a célból indokolt meghatározni a tagállam által a Bizottságnak eljuttatandó részletes információkat, valamint az információk továbbítására vonatkozó határidőket.

(9)

A 73/2009/EK rendelet 77. és 78. cikke rendelkezik a burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonyát termesztő mezőgazdasági termelők részére a termeltetési szerződés hatálya alá tartozó burgonyamennyiségek után és a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben (4) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) meghatározott kvótán belül nyújtható támogatásról. Következésképpen célszerű meghatározni a támogatás odaítélésének feltételeit, adott esetben az 1234/2007/EK rendeletben előírt kvótarendszerre vonatkozó meglévő rendelkezésekre való kereszthivatkozásokat is létrehozva.

(10)	Helyénvaló megállapítani az édes csillagfürtre vonatkozó előírásokat, illetve azokat a vizsgálati módszereket, amelyekkel el lehet dönteni, hogy adott minta édes csillagfürtöt tartalmaz-e vagy sem.

(11)

Egyes régiókban a fehérjenövényeket termesztéstechnikai okokból hagyományosan együtt vetik a gabonafélékkel. Az így kapott növénykultúrák elsősorban fehérjenövényekből állnak. Ezért a fehérjenövényre vonatkozó támogatás nyújtása céljából indokolt az így bevetett területeket fehérjenövény-termő területként kezelni.

(12)

A héjas gyümölcsűekre vonatkozó támogatási rendszer hatékonysága és megfelelő módon történő igazgatása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a megítélt területalapú támogatást ne lehessen peremültetvények vagy elszigetelten álló fák finanszírozásra használni. Ezért célszerű meghatározni a szakosodott gyümölcsöskertek vonatkozásában a minimális parcellaméretet és faállomány-sűrűséget.

(13)

A 73/2009/EK rendelet 87. cikke lehetőséget biztosít közvetlen támogatás nyújtására egy vagy több vetőmagfajta termeléséhez. Ez a támogatás csak elit vetőmag vagy minősített vetőmag termeléséhez nyújtható, ezért helyénvaló egyértelműen meghatározni a szóban forgó termékeket a vetőmagok minősítéséről és forgalmazásáról szóló következő irányelvekre való hivatkozással: a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/401/EGK tanácsi irányelv (5), a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/402/EGK tanácsi irányelv (6), valamint az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/57/EK tanácsi irányelv (7).

(14)

Az ellenőrzés lehetővé tétele érdekében indokolt előírni, hogy az elit vetőmag és a minősített vetőmag termelése az egységes kérelemhez csatolandó termeltetési szerződés vagy termeltetési nyilatkozat keretében történjen, továbbá hogy a vetőmagüzemek és -nemesítők hivatalosan engedélyezettek vagy bejegyzettek legyenek.

(15)

A 73/2009/EK rendelet XIII. melléklete szerint a Cannabis sativa L. fajták esetében csak a 0,2 %-ot meg nem haladó tetrahidrokannabinol-tartalmú elit és minősített vetőmagok termeléséhez nyújtható támogatás. Annak érdekében, hogy a Közösség egészében biztosítani lehessen a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályok egységes alkalmazását, célszerű előírni, hogy a Cannabis sativa L. azon fajtáira lehessen nyújtani támogatást, amelyeket a 73/2009/EK rendelet 39. cikke közvetlen támogatással támogatható fajtaként határoz meg.

(16)

A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 6. szakasza a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Helyénvaló részletes szabályokat megállapítani e támogatási rendszer alkalmazására vonatkozóan. A szabályoknak ki kell terjedniük a gyapottermelésre alkalmas földterületek engedélyezésére és a fajták jóváhagyására is. Indokolt továbbá megállapítani a bevetés tényét meghatározó kritériumot. Annak megállapításához, hogy a bevetés megfelelően történt-e, objektív kritériumként figyelembe kell venni a tagállamok által a talaj- és éghajlati viszonyoktól és a regionális sajátosságoktól függően meghatározott minimális ültetési sűrűséget.

(17)

Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tagállamok a gyapottermelő ágazati szervezetek elismeréséről a szóban forgó szervezetek méretével és belső szervezeti felépítésével kapcsolatos objektív kritériumok alapján döntsenek. Célszerű az adott ágazati szervezet méretét azon követelmény figyelembevételével megállapítani, hogy a gyapot tisztítását végző tag elegendő mennyiségű tisztítatlan gyapotot tudjon átvenni.

(18)

Annak érdekében, hogy ne merülhessenek fel bonyodalmak a támogatási rendszer igazgatása során, egy adott termelő nem lehet egynél több ágazati szervezet tagja. Ugyanezen okból célszerű úgy rendelkezni, hogy amenyiben egy adott ágazati szervezetben tagsággal rendelkező termelő vállalja, hogy az általa termelt gyapotot leszállítja, azt csak olyan gyapottisztító vállalkozás számára szállíthassa be, amely ugyanannak az ágazati szervezetnek a tagja.

(19)

A gyapotra vonatkozó támogatási rendszer keretében a tagállamok kötelesek ellátni termelőiket bizonyos információkkal, többek között az elismert fajtákra, a földterületek engedélyezésének objektív kritériumaira, valamint a minimális ültetési sűrűségre vonatkozóan. A mezőgazdasági termelők kellő időben való tájékoztatása érdekében indokolt előírni, hogy a tagállamoknak meghatározott határidőn belül közölniük kell az említett adatokat a termelőkkel.

(20)

A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 8. és 9. szakasza értelmében a gyümölcsökre és a zöldségekre vonatkozó támogatások odaítélésének feltétele, hogy a termelés feldolgozási szerződés keretében történjen. E célból helyénvaló megkövetelni, hogy egyrészről egy engedélyezett elsődleges feldolgozó, másrészről a termelő vagy egy őt képviselő elismert termelői szervezet, vagy a gyümölcs- és zöldségfélékre és bogyós gyümölcsökre vonatkozó átmeneti támogatás esetén a termelőt képviselő engedélyezett felvásárló szerződést kössön az adott mezőgazdasági alapanyagokra vonatkozóan.

(21)

Annak biztosításához, hogy ténylegesen feldolgozzák azokat a nyersanyagokat, amelyekre gyümölcs- és zöldségfélékre, illetve bogyós gyümölcsökre vonatkozó átmeneti támogatás kerül kifizetésre, indokoltnak tűnik az elsődleges feldolgozók és felvásárlók engedélyezési rendszerének kialakítása. Ezen engedélyezett gazdasági szereplőknek eleget kellene tenniük bizonyos minimumkövetelményeknek, és a rájuk vonatkozó kötelezettségek teljesítésének elmulasztása – az illetékes hatóságok által megállapított nemzeti szintű részletes szabályoknak megfelelően – szankciókat vonna maga után.

(22)

Ahhoz, hogy az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatások pénzügyi keretét megfelelően lehessen kezelni, indokolt előírni, hogy a tagállamok az év elején rögzítsék a hektáronkénti támogatás tájékoztató jellegű összegét, majd a kifizetési időszak kezdete előtt a hektáronkénti támogatás végleges összegét.

(23)	Helyénvaló meghatározni a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 10. szakaszában előírt, juh- és kecskehúsra vonatkozó támogatások esetében alkalmazandó támogathatósági kritériumokat, különös tekintettel a megkövetelt feltételekre.

(24)	A 73/2009/EK rendelet 101. cikkének (2) bekezdése támogatást biztosít a kecskehústermeléshez a Közösség bizonyos területein tevékenykedő termelők számára. Következésképpen a kérdéses területeket célszerű a szóban forgó rendelkezésben meghatározott feltételekkel összhangban meghatározni.

(25)

A 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdése értelmében azok a mezőgazdasági termelők, akiknek a gazdaságán belül a mezőgazdasági tevékenységre használt terület legalább 50 %-a kedvezőtlen helyzetű térségben helyezkedik el, kiegészítő támogatásban részesülhetnek. A 101. cikk (2) bekezdése utal azokra a meghatározott földrajzi övezetekre, amelyekben a kecskehústermelők megfelelnek a kecskére vonatkozó támogatásra való jogosultsághoz szükséges feltételeknek. Helyénvaló gondoskodni arról, hogy a feltételeknek megfelelő termelők nyilatkozatban vállalják annak igazolását, hogy az általuk mezőgazdasági célra használt terület legalább fele kedvezőtlen helyzetű, illetve a kecskére vonatkozó támogatás igénybevételéhez megfelelő területen található.

(26)	Az anyajuhra vonatkozó támogatás megfelelő szintjére való jogosultság ellenőrzésének céljából helyénvaló előírni, hogy a tagállamok állítsák össze a juhtejet vagy juhtejből készülő terméket értékesítő termelők jegyzékét.

(27)

Az egyéni határértékek tekintetében a 73/2009/EK rendelet 104., 105. és 106. cikke által bevezetett rendszer végrehajtása céljából továbbra is alkalmazni lehet a meglévő igazgatási szabályokat, különösen a térítésmentesen adott jogok felhasználását, a szokásos jogoknak a minimális használatot is magában foglaló használatát, a támogatási jogok átruházását és átmeneti bérbeadását, az egyéni felső határokban bekövetkező változások bejelentését, valamint a támogatási jogok nemzeti tartalékon keresztül történő átruházását illetően. Ezeknek a szabályoknak egy része egyedi rendelkezéseket tartalmaz bizonyos rendkívüli és kellően indokolt körülmények felmerülése esetére; e rendelkezések a jogcímhasználattal összefüggésben kiterjednek például az extenzifikációs programokban és a korai nyugdíjazási programokban részt vevő mezőgazdasági kistermelők és termelők helyzetére, az átruházás vonatkozásában pedig a támogatási jogcímek öröklésére és azoknak a mezőgazdasági termelőknek az esetére, akik köztulajdonban vagy közös tulajdonban levő legelőt használnak.

(28)	A Bizottságnak nyomon kell követnie az új intézkedéseket, ezért fontos, hogy a tagállamok megfelelő módon biztosítsák számára a támogatási szabályok végrehajtására vonatkozó nélkülözhetetlen információkat.

(29)	Adott esetben helyénvaló részletes tájékoztatást nyújtani a Bizottság számára a kiegészítő támogatásokra vonatkozó nemzeti szabályozásról és e támogatások végrehajtásáról.

(30)	A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 11. szakasza a marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatást szabályozza. Helyénvaló megállapítani a támogathatóság kritériumait, különös tekintettel a kifizetésekre vonatkozó feltételekre.

(31)

Célszerű úgy rendelkezni, hogy a 73/2009/EK rendelet 110. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott adminisztratív okmány összeállítása és kiadása nemzeti szinten történjék. Az egyes tagállamokban fennálló sajátos igazgatási és ellenőrzési feltételek figyelembevétele érdekében indokolt engedélyezni az adminisztratív okmány különböző formáinak használatát.

(32)	A 73/2009/EK rendelet 110. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint 116. cikkének (1) bekezdése rendelkezik a különleges támogatás és a vágási támogatás odaítélésének feltételét képező birtokontartási időszakról. Ezért helyénvaló meghatározni és számszerűsíteni ezt az időszakot.

(33)

A vágáskor folyósított különleges támogatás nyújtására vonatkozó intézkedéseknek összhangban kell lenniük a vágási támogatás nyújtásával kapcsolatos intézkedésekkel. Helyénvaló meghatározni azokat a dokumentumtípusokat, amelyeknek az állatokat a vágásig, a feladásig vagy az exportig kísérniük kell. A vágáskor folyósított támogatás odaítélésének módjához kapcsolódó sajátosságok figyelembevétele érdekében helyénvaló megállapítani a tinók életkorára vonatkozó feltételeket, valamint a kifejlett szarvasmarhák vonatkozásában a hasított test előkészítésére alkalmazandó módszert.

(34)

Helyénvaló pontosan meghatározni az anyatehénnek a 73/2009/EK rendelet 111. cikke szerinti fogalmát. E tekintetben helyénvaló a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló 1254/1999/EK tanácsi rendeletnek a jövedelemtámogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. október 28-i 2342/1999/EK bizottsági rendelet (8) szerinti fajták tartását előírni. Ezenkívül a meglévő alapvető követelmények továbbra is alkalmazhatóak, különösen az átlagos tejhozam és a kiegészítő nemzeti támogatás vonatkozásában.

(35)

A meglévő igazgatási szabályokat továbbra is alkalmazni lehet, különösen az egyéni felső határok, az egyéni felső határokra és a nemzeti tartalékra vonatkozó értesítések, a térítésmentesen szerzett jogok, a joghasználat, a jogok átruházása és ideiglenes bérbeadása, valamint a nemzeti tartalékon keresztül történő átruházás tekintetében.

(36)

Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján határozza meg, mely tagállamok felelnek meg a 73/2009/EK rendelet 115. cikkében meghatározott különleges rendszer alkalmazására vonatkozó feltételeknek. Helyénvaló meghatározni a támogatás odaítélésére vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(37)	Indokolt egyedi rendelkezéseket hozni a birtokontartási időszakra vonatkozó időszakok, dátumok és határidők tekintetében.

(38)

Az egyszerűség kedvéért célszerű előírni, hogy az integrált rendszer keretében biztosított „állattenyésztési” támogatásra vonatkozó kérelmet meg lehessen feleltetni a vágási támogatást igénylő kérelemnek, feltéve, hogy tartalmazza a támogatás jogosságának igazolásához szükséges összes alkotóelemet, továbbá hogy az állatot ugyanabban a tagállamban, illetve egy másik tagállamban vágják le, vagy exportálják.

(39)

A vágási támogatás kezelésének megkönnyítése érdekében helyénvaló lehetővé tenni a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) említett számítógépes adatbázis használatát, amennyiben az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy a támogatások kifizetésének vonatkozásában az adatbázis megfelelő biztosítékot nyújt a benne foglalt adatok pontosságát illetően.

(40)	A borjakra vonatkozó vágási támogatás felső súlyhatárhoz van kötve. Ezért helyénvaló meghatározni a hasított testek előkészítésének szabványos típusát, amelyre a szóban forgó felső súlyhatár vonatkozik.

(41)

Annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők a lehető leghamarabb hozzájussanak a kifizetésekhez, indokolt rendelkezni az előlegnyújtás lehetőségéről. Az országos és a regionális felső határok alkalmazására tekintettel azonban helyénvaló intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy az előleg ne lépje túl a kifizetés végleges összegét. Ezért célszerű lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy az érintett támogatási programok keretében nyújtott előleg százalékos arányát az említett felső határoknak megfelelően csökkenthessék.

(42)

Szükséges megállapítani a különleges támogatás és az anyatehénre vonatkozó támogatás alkalmazásával kapcsolatban számításba veendő tényezőket meghatározó dátumot. A jól működő és következetes igazgatás biztosítása érdekében célszerű általános szabályként előírni, hogy a szóban forgó dátum a kérelmek benyújtására meghatározott időponttal egyezzen meg. A vágásra vonatkozó különleges támogatás esetében azonban egyedi szabályokat kell alkotni a magasabb összegű támogatáshoz jutás céljából egyik évről a másikra történő átvitel elkerülése érdekében. A vágási támogatás esetében a vágás vagy a kivitel időpontja alkalmasabb annak jelzésére, hogy a kérdéses műveletet valóban végrehajtották.

(43)

A 73/2009/EK rendelet 124. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban, továbbá annak megelőzésére, hogy nagy számban érkezzenek olyan kérelmek, amelyek nagyon alacsony összegű gazdaságonkénti kifizetéseket eredményeznének, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia engedélyt kért arra, hogy a támogatható terület minimális méretét a gazdaságonkénti 0,3 hektáros szintnél magasabban határozhassa meg.

(44)

Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó, a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének g) pontja értelmében vett új tagállamok felmérték a hasznosított mezőgazdasági területük azon részét, amely 2003. június 30-án jó mezőgazdasági állapotban volt, és javasolták annak a támogatható terület gazdaságonkénti minimális méretével összhangban történő kiigazítását.

(45)	A 73/2009/EK rendelet 132. cikke lehetőséget biztosít arra, hogy az új tagállamok a Bizottság engedélyével kiegészítsék a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatást. Helyénvaló megállapítani e lehetőség igénybevételének általános szabályait.

(46)

Figyelembe véve az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 5. fejezetében az energianövényekre vonatkozó támogatás tekintetében, valamint az ugyanezen cím 10. fejezetében a területpihentetési támogatás és konkrétan az évelő növények tekintetében előírt egyedi rendelkezéseket, továbbá annak biztosítására, hogy e támogatás eltörlését követően ne háruljanak felesleges adminisztratív terhek a mezőgazdasági termelőkre és a feldolgozókra, helyénvaló meghatározni bizonyos átmeneti szabályokat a támogatás zökkenőmentes eltörlése érdekében, valamint a felvásárlók és a feldolgozók által letétbe helyezett biztosítékok felszabadítására vonatkozóan.

(47)	Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

HATÁLY ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg a 73/2009/EK rendelet IV. címének 1. fejezetében előírt alábbi támogatási rendszerek végrehajtására vonatkozóan:

a)	az említett fejezet 1. szakaszában előírt, rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás;

b)	az említett fejezet 2. szakaszában előírt, keményítőgyártásra szánt burgonyát termesztőkre vonatkozó támogatás;

c)	az említett fejezet 3. szakaszában előírt, fehérjenövényekre vonatkozó támogatás;

d)	az említett fejezet 4. szakaszában előírt, héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás;

e)	az említett fejezet 5. szakaszában előírt, vetőmagra vonatkozó támogatás;

f)	az említett fejezet 6. szakaszában előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás;

g)	az említett fejezet 8. szakaszában előírt átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás, valamint a bogyós gyümölcsökre vonatkozóan a 9. szakaszban meghatározott átmeneti támogatás;

h)	az említett fejezet 10. szakaszában előírt, a juh- és kecskehúságazatra vonatkozó támogatások;

i)	az említett fejezet 11. szakaszában előírt, marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás.

(2)   Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg a 73/2009/EK rendelet V. címében előírt alábbi támogatási rendszerek végrehajtására vonatkozóan:

a)	az említett cím 2. fejezetében előírt egységes területalapú támogatási rendszer;

b)	az említett cím 4. fejezetében előírt kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 73/2009/EK rendelet 2. cikkében, az 1120/2009/EK bizottsági rendelet (10) 2. cikkében, valamint az 1122/2009/EK bizottsági rendelet (11) 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

Az egységes területalapú támogatási rendszer vonatkozásában a rövid életciklusú erdei fáknak az 1120/2009/EK rendelet 2. cikkének n) pontjában megadott fogalommeghatározása értelemszerűen alkalmazandó.

3. cikk

A területalapú támogatások halmozása

Egy adott évben bármely megművelt parcellára csak egyetlen kérelmet lehet benyújtani a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt területalapú támogatások valamelyikére vonatkozóan.

4. cikk

Értesítés a mezőgazdasági termelők által benyújtott kérelmekről és a kifizetésekről

(1)   A tagállamok a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott formanyomtatványon, elektronikus úton továbbítják a Bizottsághoz a következő adatokat:

a)

legkésőbb a tárgyév szeptember 1-jéig: i. azon teljes terület, amelyre támogatást igényeltek a következők esetében: — a 73/2009/EK rendelet 73. cikkében előírt, rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás, — a 73/2009/EK rendelet 79. cikkében előírt, fehérjenövényekre vonatkozó támogatás, — a 73/2009/EK rendelet 82. cikkében előírt, héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás; az adatokat a héjas gyümölcsű fák kategóriái szerint kell közölni, — a 73/2009/EK rendelet 88. cikkében előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás, — a 73/2009/EK rendelet 122. cikkében előírt egységes területalapú támogatási rendszer; ii. a 73/2009/EK rendelet 99. cikkében előírt, juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatás esetén a kérelmek száma összesen, az anyaállatok és a támogatások fajtája szerint;

b)	legkésőbb a tárgyév október 15-ig a teljes meghatározott terület a 73/2009/EK rendelet 79. cikkében előírt, fehérjenövényre vonatkozó támogatás esetében;

c)

legkésőbb a következő év január 31-ig: i. a csökkentési együttható kiszámításához alapul vett teljes meghatározott terület a következők esetében: — a 73/2009/EK rendelet 73. cikkében előírt, rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás; az adatokat bázisterületek és alterületek szerinti bontásban kell közölni, — a 73/2009/EK rendelet 82. cikkében előírt, héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás; az adatokat a héjas gyümölcsű fák kategóriái szerint kell közölni, — a 73/2009/EK rendelet 88. cikkében előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás, — a 73/2009/EK rendelet 122. cikkében előírt egységes területalapú támogatási rendszer; ii. azon hímivarú szarvasmarhák teljes száma, amelyekre a 73/2009/EK rendelet 110. cikkében előírt különleges támogatást igényeltek, korcsoportonkénti és az állatok típusa (bika vagy tinó) szerinti bontásban; iii. azoknak a teheneknek a teljes száma, amelyekre a 73/2009/EK rendelet 111. cikke szerinti, anyatehénre vonatkozó támogatást igényeltek, a 111. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett rendszerek szerinti bontásban;

d)	legkésőbb a következő év március 1-jéig azon állatok teljes száma, amelyekre a 73/2009/EK rendelet 116. cikkében előírt vágási támogatást igényeltek, feltüntetve azt is, hogy az állatokat levágták vagy exportálták, az állatok típusa (borjak, kifejlett állatok) szerinti bontásban;

e)	legkésőbb a következő év július 31-ig azon teljes mennyiség, amelyre ténylegesen kifizették a támogatást a 73/2009/EK rendelet 87. cikkében előírt, vetőmagra vonatkozó támogatás esetében, a 73/2009/EK rendelet XIII. mellékletében felsorolt vetőmagfajták szerint.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt értesítésekben a területeket hektárban, két tizedesjegy pontossággal, a mennyiségeket pedig tonnában, három tizedesjegy pontossággal kell megadni.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben előírt információk tekintetében – különösen a korábbi számadatok ellenőrzésének, kiigazításának vagy javításának eredményeként – változás következik be, a frissítésről a változást követő egy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot.

II. CÍM

A 73/2009/EK RENDELET IV. CÍMÉRE VONATKOZÓ EGYEDI SZABÁLYOK

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

5. cikk

A minimális területnagyságra, valamint a vetésre és a művelésre vonatkozó egyedi követelmények

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésének a), c), e), illetve g) pontjában említett támogatások, vagyis a rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás, a fehérjenövényekre vonatkozó támogatás, a vetőmagra vonatkozó támogatás, valamint a gyümölcs- és zöldségtámogatások valamennyi érintett növénytípus esetében kizárólag olyan területekre nyújthatók, amelyek tekintetében legalább 0,3 hektár nagyságú területre vonatkozó támogatási kérelmet nyújtottak be. Ezenkívül valamennyi művelés alatt álló parcella méretének meg kell haladnia a tagállam által az 1122/2009/EK rendelet 13. cikkének (9) bekezdése szerinti határérték betartásával meghatározott minimális méretet.

Málta esetében az 1. cikk (1) bekezdésének a), c), e) és g) pontjában említett közvetlen támogatások valamennyi érintett növénytípust illetően csak azokra a területekre nyújthatók, amelyek tekintetében legalább 0,1 hektár nagyságú területre vonatkozó kérelmet nyújtottak be, és amelyeknél az egyes megművelt parcellák területe meghaladja a tagállam által az 1122/2009/EK rendelet 13. cikkének (9) bekezdésében meghatározott határérték betartásával előírt minimális méretet.

Görögország esetében az 1. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett, gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó átmeneti támogatások valamennyi érintett növénytípust illetően csak azokra a területekre nyújthatók, amelyek tekintetében legalább 0,1 hektár nagyságú területre vonatkozó kérelmet nyújtottak be, és amelyeknél az egyes megművelt parcellák területe meghaladja a tagállam által az 1122/2009/EK rendelet 13. cikkének (9) bekezdésében meghatározott határérték betartásával előírt minimális méretet.

Bulgária, Lettország, Magyarország és Lengyelország esetében az 1. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett, bogyós gyümölcsökre adható támogatás valamennyi érintett növénytípust illetően csak azokra a területekre nyújtható, amelyek tekintetében legalább 0,1 hektár nagyságú területre vonatkozó kérelmet adtak be, és amelyeknél az egyes megművelt parcellák mérete meghaladja a tagállam által az 1122/2009/EK rendelet 13. cikkének (9) bekezdésében meghatározott határérték betartásával megállapított minimális méretet.

(2)   Az 1. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett területalapú támogatás vonatkozásában a támogatható parcellák minimális mérete 0,10 hektár. A tagállamok azonban objektív kritériumok alapján és az érintett területek sajátosságainak figyelembevételével ennél magasabb minimális parcellaméretet is meghatározhatnak.

(3)   Az 1. cikk (1) bekezdésének a), c) és g) pontjában említett támogatások, vagyis a rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás, a fehérjenövényekre vonatkozó támogatás, valamint a gyümölcs- és zöldségtámogatások csak olyan, teljesen bevetett vagy beültetett területekre nyújthatók, amelyeken eleget tesznek a helyi előírásoknak megfelelő rendes művelési feltételeknek.

6. cikk

Csökkentési együtthatók

A 73/2009/EK rendelet 76. cikkében, 81. cikkének (2) bekezdésében és 84. cikkében említett esetekben a területekre vonatkozóan alkalmazandó csökkentési együtthatót a támogatások termelőknek való odaítélése előtt, de legkésőbb a következő év január 31-ig meg kell állapítani az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban közölt adatok alapján.

2. FEJEZET

A rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás

7. cikk

Vetési határidők

A rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatással való támogathatósághoz a bejelentett területet legkésőbb az alábbi időpontig be kell vetni:

a)	Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében az érintett betakarítást megelőző június 30.;

b)	a 73/2009/EK rendelet 74. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb termelő tagállamok esetében május 31.

8. cikk

Csökkentési együttható

A rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatásnak a 73/2009/EK rendelet 76. cikke szerinti csökkentésére alkalmazandó együtthatót az e rendelet I. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell kiszámítani.

9. cikk

Értesítések

A tagállamok évente felülvizsgálhatják a 73/2009/EK rendelet 75. cikkében meghatározott bázisterületük vagy -területeik alterületekre való felosztását, illetve az e felosztás alapjául szolgáló objektív kritériumokat. Az erre vonatkozó tájékoztatást legkésőbb az érintett betakarítást megelőző május 15-ig eljuttatják a Bizottságnak.

3. FEJEZET

A keményítőgyártásra szánt burgonyát termesztőkre vonatkozó támogatás

10. cikk

Támogathatóság

A 73/2009/EK rendelet 77. cikkében előírt, keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás az 571/2009/EK bizottsági rendelet (12) 3. cikke szerinti termeltetési szerződés hatálya alá tartozó burgonyára nyújtható, a burgonyának a 2235/2003/EK bizottsági rendelet (13) I. mellékletében ismertetett módszerek egyikével meghatározott nettó tömege, valamint a leszállított burgonya keményítőtartalma alapján, a legutóbb említett rendelet II. mellékletében meghatározott értékekkel összhangban.

A 13 %-osnál alacsonyabb keményítőtartalmú burgonyákra nem fizethető keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás, kivéve azokat az eseteket, amelyekben az 571/2009/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó.

11. cikk

Minimális ár

Keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás csak azzal a feltétellel nyújtható, hogy a kérelmező bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a termelőknek az üzembe szállított burgonyáért fizetett ár nem alacsonyabb az 1234/2007/EK rendelet 95a. cikkének (2) bekezdésében említett árnál, és összhangban van a 2235/2003/EK rendelet II. mellékletében meghatározott értékekkel.

Az 571/2009/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

12. cikk

Kifizetés

(1)   A 73/2009/EK rendelet 29. cikkének sérelme nélkül a keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatást a keményítőgyártáshoz használt burgonyát szállító gazdaság szerinti tagállam fizeti ki minden egyes mezőgazdasági termelőnek azt követően, hogy a piaci évre vonatkozó teljes mennyiséget átvette tőle a keményítőgyártó vállalkozó, és azon időponttól számított négy hónapon belül, amelyen az e rendelet 11. cikkében említett bizonyítékot bemutatták, és amelyen az ugyanezen rendelet 10. cikkében említett feltételek is teljesültek.

(2)   A tagállamok a mezőgazdasági termelő által a burgonyakeményítőt gyártó vállalkozásnak az adott piaci évben leszállított, keményítőgyártásra szánt burgonyamennyiség különböző részei alapján a szóban forgó piaci év december 1-jétől kezdődően előleget nyújthatnak. Előleg csak a keményítőgyártás céljára leszállított burgonya azon mennyiségére nyújtható, amely tekintetében bemutatták a 11. cikkben említett bizonyítékot és betartották a 10. cikkben említett feltételeket.

4. FEJEZET

A fehérjenövényekre vonatkozó támogatás

13. cikk

Édes csillagfürt

A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 3. szakaszában előírt, fehérjenövényekre vonatkozó támogatás alkalmazásában az „édes csillagfürt” azokat a csillagfürtfajtákat jelenti, amelyek magtermésében a keserű magok aránya nem haladja meg az 5 %-ot. A keserűmagok arányát az e rendelet II. mellékletében meghatározott vizsgálati módszer szerint kell kiszámítani.

14. cikk

Gabonafélék és fehérjenövények keveréke

Azokban a régiókban, ahol a fehérjenövényeket hagyományosan gabonafélékkel keverve vetik, a fehérjenövényekre vonatkozó támogatás a kérelmező kérésére azzal a feltétellel fizethető ki, hogy a kérelmező az adott tagállam illetékes hatóságainak kielégítő módon bizonyítja, hogy a keverék túlnyomó részben fehérjenövényekből áll.

5. FEJEZET

A héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás

15. cikk

A közösségi támogatás kifizetésére vonatkozó feltételek

(1)   A héjas gyümölcsű fákkal beültetett mezőgazdasági parcellák közül csak azok támogathatók a 73/2009/EK rendelet 82. cikke szerinti területalapú támogatással, amelyek az 1122/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapítandó időpontban megfelelnek az e cikk (2) és (3) bekezdésében előírt feltételeknek.

Ha a parcellán álló héjas gyümölcsű fák különböző fajokhoz tartoznak, és a támogatás a fajok között különbséget tesz, a támogathatóság feltétele, hogy a fák hektáronkénti száma a héjas gyümölcsű fáknak legalább az egyik faja esetében elérje az e cikk (2) bekezdésében meghatározott alsó határértéket.

(2)   A héjas gyümölcsű fák hektáronkénti számának alsó határértéke:

i.	mogyorófák esetében 125;

ii.	mandulafák esetében 50;

iii.	diófák esetében 50;

iv.	pisztáciafák esetében 50;

v.	szentjánoskenyérfák esetében 30.

A tagállamok azonban objektív kritériumok alapján és az adott termelés sajátosságainak figyelembevételével ennél magasabb faállomány-sűrűséget is meghatározhatnak.

(3)   Az (1) bekezdés második albekezdésében említett esetekben a nyújtandó támogatás szintje az arra a fajra vonatkozó támogatás szintjének felel meg, amely tekintetében teljesülnek a támogathatóság feltételei és a támogatás összege a legmagasabb.

16. cikk

A támogathatóság feltételei a nemzeti támogatás esetében

A 73/2009/EK rendelet 86. és 120. cikkében említett nemzeti támogatásra e rendelet 15. cikkét kell alkalmazni.

A 73/2009/EK rendelet 86. cikkének sérelme nélkül a tagállamok további támogathatósági feltételeket is meghatározhatnak, feltéve, hogy ezek a feltételek megfelelnek a támogatási rendszer környezetvédelmi, vidékfejlesztési, szociális és gazdasági célkitűzéseinek, és nem vezetnek a termelők közötti megkülönböztetéshez. A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak ellenőrzéséhez, hogy a mezőgazdasági termelők eleget tesznek-e a támogathatósági feltételeknek.

17. cikk

Értesítések

(1)   A tagállamok minden esetben az általuk a kérelmek benyújtására vonatkozóan az 1122/2009/EK rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott határidő előtt és legkésőbb az alábbi időpontig értesítik a Bizottságot a következőkről:

a)	március 31-ig az e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett magasabb faállomány-sűrűség és kapcsolódó feltételek, valamint az e rendelet 16. cikkében említett kiegészítő feltételek;

b)	május 15-ig a területalapú támogatás szintje termékenként és/vagy a módosított nemzeti garantált terület („NGT”), amennyiben a tagállam a 73/2009/EK rendelet 82. cikkének (2) bekezdése szerinti differenciált támogatást nyújt.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően a Bizottságnak eljuttatandó információk bárminemű módosítása a következő évtől alkalmazandó, és azt az érintett tagállam a módosítást indokoló objektív kritériumokkal együtt továbbítja a Bizottságnak.

6. FEJEZET

A vetőmagra vonatkozó támogatás

18. cikk

A vetőmagok minősítése

A 73/2009/EK rendelet 87. cikkében előírt, vetőmagra vonatkozó támogatás a 66/401/EGK, a 66/402/EGK és a 2002/57/EK irányelvben meghatározott és az ugyanezen irányelvek szerinti előírásoknak és feltételeknek megfelelő elit és hivatalosan minősített vetőmagoknak a termelésére nyújtható, összhangban e rendelet 19–23. cikkével.

19. cikk

A vetőmagok termesztése

(1)   A vetőmagok termesztése az alábbiak szerint folytatható:

a)	a vetőmagüzem vagy a nemesítő és a vetőmagtermesztő között létrejött termeltetési szerződés keretében; vagy

b)	a vetőmagüzem, illetve a nemesítő közvetlenül is foglalkozhat a termesztéssel; ebben az esetben a vetőmagtermesztést termesztési nyilatkozattal kell igazolni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett vetőmagüzemeket és nemesítőket a tagállamok hagyják jóvá vagy veszik nyilvántartásba. Az egyes tagállamok általi jóváhagyás vagy nyilvántartásba vétel a Közösség egész területére érvényes.

(3)   Azok a vetőmagüzemek és nemesítők, amelyek a (2) bekezdésben említett jóváhagyás vagy nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban termesztenek vagy termesztetnek vetőmagot, kérésre e másik tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátják az összes olyan információt, amely a támogatásra való jogosultság ellenőrzéséhez szükséges.

20. cikk

A támogathatóság területi feltétele

A tagállamok csak a területükön betakarított vetőmagra nyújtanak támogatást, azon naptári év alatt, amelyben az a gazdasági év kezdődik, amelyre vonatkozóan a támogatást megállapították.

A támogatásban valamennyi vetőmagtermesztő olyan feltételek szerint részesülhet, amelyek egyenlő bánásmódot biztosítanak a kedvezményezettek számára, telephelyük Közösségen belüli elhelyezkedésétől függetlenül.

21. cikk

A vetőmagok forgalmazása

Támogatás csak azzal a feltétellel nyújtható, hogy a vetőmagot a kedvezményezett legkésőbb a betakarítást követő év június 15-ig vetés céljából valóban forgalomba hozza. „Forgalomba hozatal” alatt a vetőmag rendelkezésre vagy készleten tartása, értékesítés céljából történő kiállítása vagy felkínálása, illetve más személynek történő eladása vagy leszállítása értendő.

22. cikk

Előlegfizetés

A tagállamok a vetőmagtermesztőknek előleget fizethetnek azon gazdasági év december 1-jétől, amelyre vonatkozóan a támogatást odaítélték. Ezeket a kifizetéseket a 21. cikk értelmében vetés céljából forgalomba hozott vetőmag mennyiségével arányosan kell teljesíteni, feltéve, hogy e fejezet összes feltétele teljesül.

23. cikk

Kenderfajták

A kendernek (Cannabis sativa L.) a 73/2009/EK rendelet 87. cikkének (4) bekezdésével összhangban támogatható fajtái az 1120/2009/EK bizottsági rendelet 10. cikkében említett fajták.

7. FEJEZET

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás

24. cikk

A mezőgazdasági földterületek engedélyezése gyapottermelés céljából

A tagállamok megállapítják azokat az objektív kritériumokat, amelyek a 73/2009/EK rendelet 88. cikkében előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás céljából történő földterület-engedélyezés alapjául szolgálnak.

Az említett kritériumokat az alábbi tényezők közül egy vagy több alapján kell megállapítani:

a)	azon régiók agrárgazdasága, amelyekben a gyapot a legfontosabb növénykultúrák közé tartozik;

b)	a szóban forgó területek talaj- és éghajlati viszonyai;

c)	az öntözésre használt vízzel való gazdálkodás;

d)	a várhatóan környezetkímélő vetésforgók és termesztéstechnológiák.

25. cikk

A vetésre szánt fajták engedélyezése

A tagállamok a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében felsoroltak közül a piaci igényekhez igazodó fajtákat engedélyezik.

26. cikk

A támogathatóság feltételei

A 73/2009/EK rendelet 89. cikkének (1) bekezdése szerinti területeket úgy kell bevetni, hogy az ültetési sűrűség elérje a tagállamok által a talaj- és éghajlati viszonyok és – adott esetben – a regionális sajátosságok figyelembevételével meghatározandó alsó határértéket.

27. cikk

Mezőgazdasági gyakorlatok

A tagállamok egyedi szabályokat írhatnak elő a rendes termesztési körülmények között történő ültetvénygondozás és betakarítás biztosítására irányuló mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozóan.

28. cikk

Az ágazati szervezetek elismerése

(1)   A tagállamok évente legkésőbb december 31-ig a következő évre vonatkozóan elismernek minden olyan gyapottermelési ágazati szervezetet, amely gyapotültetvény létesítése céljából az elismerést kérelmezi, és amely:

a)	a tagállam által legalább 4 000 hektárban meghatározott alsó határt összességében meghaladó, a 24. cikkben említett engedélyezési kritériumoknak megfelelő földterületet fed le, és magában foglal legalább egy gyapottisztító üzemet;

b)	belső működési szabályzatot fogadott el – különösen a belépési és tagdíjfizetési feltételekről – a nemzeti és közösségi jogszabályokkal összhangban.

(2)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy valamely elismert ágazati szervezet nem teljesíti az (1) bekezdésben előírt elismerési követelményeket, a tagállam visszavonja az elismerést, kivéve, ha az említett követelmények teljesítésének hiányára ésszerű határidőn belül megoldást találnak. Amennyiben a tagállam az elismerés visszavonását tervezi, értesíti az érintett ágazati szervezetet erről a szándékról, továbbá ismerteti a visszavonás indokait. A tagállam lehetővé teszi az ágazati szervezet számára, hogy meghatározott időn belül megtegye észrevételeit. Az elismerés visszavonása esetén a tagállamok megfelelő szankciók alkalmazásáról rendelkeznek.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik olyan ágazati szervezetnek a tagjai, amelynek az elismerését e bekezdés első albekezdésével összhangban visszavonták, elveszítik a 73/2009/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében előírt támogatásnövelési lehetőség igénybevételére való jogukat.

29. cikk

A termelők kötelezettségei

(1)   Egyazon termelő nem lehet tagja egynél több ágazati szervezetnek.

(2)   Az ágazati szervezeti tagsággal rendelkező termelő köteles az általa megtermelt gyapotot olyan gyapottisztító vállalkozásnak leadni, amely ugyanazon ágazati szervezet tagja.

(3)   A termelők elismert ágazati szervezetbe való belépése, illetve ilyen szervezetben való részvétele csak önkéntes alapon történhet.

30. cikk

A termelőknek nyújtandó információk

(1)   A tagállamok a tárgyév január 31. előtt értesítik a gyapottermelőket:

a)	az engedélyezett fajtákról; a 25. cikkel összhangban, az említett időpont után engedélyezett fajtákról azonban ugyanazon év március 15-ig kell a termelőket értesíteni;

b)	a földterületek engedélyezésének kritériumairól;

c)	a 26. cikk szerinti minimális ültetési sűrűségről;

d)	az előírt mezőgazdasági gyakorlatokról.

(2)   Egy adott fajtára vonatkozó engedély visszavonása esetén a tagállamok legkésőbb január 31-ig értesítik erről a termelőket a következő évi vetési időszakra való alkalmazás érdekében.

8. FEJEZET

Az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás és a bogyós gyümölcsök átmeneti támogatása

31. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a)	„kérelmező”: bármely olyan mezőgazdasági termelő, aki a 73/2009/EK rendelet 96. és 98. cikkében említett területen gazdálkodik a szóban forgó cikkekben előírt támogatásokban való részesülés céljából;

b)	„támogatás”: a 73/2009/EK rendelet 96. cikkében előírt átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás, illetve az említett rendelet 98. cikkében a bogyós gyümölcsökre vonatkozóan előírt átmeneti támogatás;

c)

„elsődleges feldolgozó”: a 73/2009/EK rendelet 96. és 98. cikkében említett mezőgazdasági alapanyag minden olyan felhasználója, aki vagy amely annak első feldolgozását az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 1. cikke (1) bekezdésének j) pontjában felsorolt egy vagy több termék előállításának céljából elvégzi;

d)	„felvásárló”: bármely személy, aki az a) pont értelmében vett kérelmezővel szerződést köt, és aki a 73/2009/EK rendelet 54. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében, illetve 98. cikkének (1) bekezdésében említett termékek közül legalább egyet a saját számlájára megvásárol;

e)

„elismert termelői szervezet”: bármely olyan jogi személy vagy annak egyértelműen meghatározott része, amely megfelel az 1234/2007/EK rendelet 122. cikkében, 125a. cikkének (1) bekezdésében és 125b. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt követelményeknek, és amelyet az érintett tagállam az említett rendelet 125b. cikkének megfelelően elismer, valamint az ugyanazon rendelet 125e. és 103a. cikke szerinti elismert termelői csoportok.

32. cikk

Szerződés

(1)   A 73/2009/EK rendelet 97. cikkének (4) bekezdésében a tagállamok számára előírt lehetőség alkalmazásának sérelme nélkül az említett rendelet 97. cikkének (3) bekezdésében és 98. cikkének (2) bekezdésében említett feldolgozási szerződés egyrészről a 33. cikk értelmében vett engedélyezett elsődleges feldolgozó, másrészről a kérelmező vagy az őt képviselő elismert termelői szervezet vagy a kérelmezőt képviselő, a 33. cikk értelmében vett engedélyezett felvásárló között jön létre.

Amennyiben az elismert termelői szervezet engedélyezett elsődleges feldolgozóként is eljár, a szerződés lehet szállítási kötelezettségvállalás is.

(2)   A szerződésben vagy a szállítási kötelezettségvállalásban legalább a következőknek szerepelniük kell:

a)	a szerződés vagy a szállítási kötelezettségvállalás szerződő feleinek neve és címe;

b)	az érintett fajták és az egyes fajtákkal beültetett terület;

c)	adott esetben a kérelmező kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a teljes betakarított mennyiséget vagy a tagállamok által meghatározott minimális mennyiséget leszállítja az elsődleges feldolgozónak.

Azokban az esetekben, amikor a szerződés egy engedélyezett elsődleges feldolgozó és egy elismert termelői szervezet vagy egy, a kérelmezőt képviselő engedélyezett felvásárló között jön létre, a szerződésnek tartalmaznia kell az érintett kérelmező nevét és címét is az a) pontban említettek szerint, valamint minden egyes érintett kérelmezőre vonatkozóan a b) pontnak megfelelően a fajtát és az egyes fajtákkal beültetett területet.

33. cikk

Az elsődleges feldolgozók és a felvásárlók engedélyezése

(1)   E fejezet alkalmazása céljából a tagállamok létrehozzák a területükön működő elsődleges feldolgozók és felvásárlók engedélyezési rendszerét. Az engedélyezés feltételeit mindenekelőtt úgy kell meghatározniuk, hogy legalább a következőket biztosítsák:

a)	az engedélyezett elsődleges feldolgozók és felvásárlók rendelkezzenek a 32. cikkben említett szerződések teljesítéséhez szükséges adminisztratív képességgel;

b)	az engedélyezett elsődleges feldolgozók rendelkezzenek megfelelő termelési kapacitással.

(2)   A tagállamok kialakítják az engedélyezésre vonatkozó ellenőrzési eljárást.

(3)   A 2201/96/EK tanácsi rendelet (14), a 2202/96/EK tanácsi rendelet (15) és az 1234/2007/EK rendelet alapján megadott engedélyek e fejezet alkalmazásában érvényesek maradnak.

(4)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy engedélyezett elsődleges feldolgozó vagy felvásárló nem teljesíti az e fejezetben megállapított kötelezettségeket vagy az azok alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekben foglalt kötelezettségeket, vagy ha egy engedélyezett elsődleges feldolgozó vagy felvásárló nem teszi lehetővé vagy akadályozza, hogy az illetékes hatóságok az 1122/2009/EK rendelettel összhangban ellenőrzést végezzenek, a tagállamok megfelelő szankciókat alkalmaznak. A szankciók mértékét a jogsértés súlyosságától függően kell megállapítani.

(5)   A tagállamok legalább két hónappal az 1122/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése, illetve 13. cikkének (6) bekezdése alapján megállapított időpont előtt nyilvánosságra hozzák az engedélyezett elsődleges feldolgozók és felvásárlók jegyzékét.

34. cikk

Az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatások szintje

(1)   A 73/2009/EK rendelet 97. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok az igényelt támogatás évében március 15-ig megállapítják és nyilvánosságra hozzák a támogatás hektáronkénti tájékoztató jellegű összegét.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 97. cikke (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok a támogatás hektáronkénti végleges összegét a meghatározott terület alapján állapítják meg.

9. FEJEZET

A juh- és kecskehúságazatra vonatkozó támogatás

1. szakasz

Kérelmek és kifizetések

35. cikk

A kérelmezés és a birtokontartási időszak

(1)   A 73/2009/EK rendelet II. címének 4. fejezetében meghatározott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban: integrált rendszer) követelményein kívül a mezőgazdasági termelőknek az anyajuhra és kecskére vonatkozó támogatás, illetve a kiegészítő támogatás iránti kérelmeikben fel kell tüntetniük, hogy forgalmaznak-e juhtejet vagy juhtejből készített tejterméket abban az évben, amelyre a támogatást kérelmezik.

(2)   Az anyajuhra és kecskére vonatkozó támogatás iránti kérelmeket a tagállam által meghatározott egyedi időszakban kell benyújtani az illetékes hatóságnak; ez az időszak nem kezdődhet a kérelmezett támogatás évét megelőző november 1. előtt, és nem végződhet a szóban forgó év április 30-a után.

(3)   A 73/2009/EK rendelet 103. cikkének (1) bekezdésében említett időszak, amelyre a mezőgazdasági termelő vállalja, hogy gazdaságában tartja a támogatási kérelemben megjelölt számú anyajuhot és/vagy anyakecskét (a továbbiakban: birtokontartási időszak), a kérelmek benyújtására a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kijelölt időszak utolsó napját követő naptól számított 100 nap.

36. cikk

A kecskefélékre vonatkozó támogatással támogatható területek

A 73/2009/EK rendelet 101. cikkének (2) bekezdésében említett feltételeknek az e rendelet III. mellékletben felsorolt területek felelnek meg.

Az érintett tagállamok azonban rendszeresen ellenőrzik, hogy azok a III. mellékletben szereplő területek, amelyek az ő területükön találhatók, továbbra is megfelelnek-e ezeknek a feltételeknek. Amennyiben az ellenőrzés nyomán szükségesnek bizonyul a III. melléklet bármiféle módosítása, a tagállamok értesítik erről a Bizottságot az azon évet megelőző év július 31-ig, amelytől a módosítást alkalmazni kell. Az értesítés feltünteti különösen azokat a III. mellékletben felsorolt övezeteket vagy ezen övezetek azon részeit, amelyek már nem felelnek meg a 73/2009/EK rendelet 101. cikke (2) bekezdésében említett feltételeknek, továbbá adott esetben azokat az övezeteket, amelyek megfelelnek a feltételeknek, de még nem szerepelnek e rendelet III. mellékletében. E lehetséges új övezetek tekintetében a tagállamok eljuttatják a Bizottsághoz javaslatuk részletes indoklását.

37. cikk

A kecskefélékre vonatkozó támogatásra és a kiegészítő támogatásra irányuló kérelmek

(1)   A kiegészítő támogatásból, illetve a kecskefélékre vonatkozó támogatásból való részesülés érdekében az a mezőgazdasági termelő, akinek a gazdaságán belül a mezőgazdasági hasznosítású terület legalább 50 %-a, de kevesebb, mint 100 %-a a 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdésében vagy az e rendelet III. mellékletében említett területeken helyezkedik el, ennek a cikknek a (2) és (3) bekezdésével összhangban nyilatkozatot vagy nyilatkozatokat nyújt be, megjelölve a földterülete elhelyezkedését.

(2)   Az a mezőgazdasági termelő, akinek – a 73/2009/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében – a támogatás igénylése alkalmával minden évben nyilatkozatot kell benyújtania a gazdaságán belül mezőgazdasági célra hasznosított teljes területről, az említett nyilatkozatban feltünteti azokat a mezőgazdasági hasznosítású parcellákat, amelyek a 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdésében említett, illetve az e rendelet III. mellékletében felsorolt területeken találhatók.

Az a mezőgazdasági termelő, akinek az első albekezdésben említett nyilatkozatot nem kell benyújtania, minden évben külön nyilatkozatot nyújt be, adott esetben az integrált rendszer keretében előírt mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer felhasználásával.

Ebben a külön nyilatkozatban fel kell tüntetni a mezőgazdasági termelő tulajdonában levő, az általa bérelt vagy bármilyen megállapodás keretében használt összes földterület elhelyezkedését, megadva e területek nagyságát és azoknak a mezőgazdasági célra használt parcelláknak a részletes leírását, amelyek a 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdésében említett, illetve az e rendelet III. mellékletében felsorolt területeken találhatók. A tagállamok előírhatják, hogy a külön nyilatkozatot az anyajuhra és/vagy a kecskefélékre vonatkozó támogatásokra irányuló kérelmekkel együtt kelljen benyújtani. A tagállamok azt is kérhetik, hogy a külön nyilatkozatot egy „egységes támogatási kérelem” formájában készítsék el.

(3)   Az illetékes nemzeti hatóság kérheti a tulajdoni lap, a mezőgazdasági termelők közötti bérleti szerződés vagy írásos megállapodás, illetve adott esetben a mezőgazdasági hasznosítású területet az illető termelő rendelkezésére bocsátó helyi vagy regionális hatóságtól származó igazolás bemutatását. Az igazoláson fel kell tüntetni a termelőnek adott földterület nagyságát és azokat a parcellákat, amelyek a 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdésében említett, illetve az e rendelet III. mellékletében felsorolt területeken találhatók.

38. cikk

A vándorlegeltetést folytató mezőgazdasági termelők

(1)   Azon mezőgazdasági termelők esetében, akiknek a gazdasága – a gazdaság nyilvántartásban szereplő címe alapján – a 73/2009/EK rendelet 102. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett földrajzi területek valamelyikén helyezkedik el, és akik jogosultak kívánnak lenni a kiegészítő támogatásra, a támogatási kérelemben fel kell tüntetni a következőket:

a)	az a hely vagy azok a helyek, ahol a folyó évben vándorlegeltetést kívánnak folytatni;

b)	a 73/2009/EK rendelet 102. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, legalább 90 napos, a folyó évre meghatározott időszak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mezőgazdasági termelők által benyújtott támogatási kérelmekhez mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy az érintett termelők – a vis maior eseteitől, illetve az állatállomány természetes életkörülményeit igazolhatóan befolyásoló természeti körülményektől eltekintve – a megelőző két év során ténylegesen vándorlegeltetést folytattak; ezenkívül mellékelni kell különösen a vándorlegeltetés helyén illetékes helyi vagy regionális hatóság tanúsítványát, amely igazolja, hogy a vándorlegeltetés legalább 90 egymást követő napig folyamatos volt.

A kérelmek adminisztratív ellenőrzése során a tagállamok meggyőződnek arról, hogy a vándorlegeltetésnek a támogatás iránti kérelemben meghatározott helye ténylegesen valamely, a 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdésében említett területen található.

39. cikk

A támogatások kifizetése

(1)   A támogatást a mezőgazdasági termelők számára azoknak az anyajuhoknak és/vagy anyakecskéknek a száma alapján kell kifizetni, amelyeket a 35. cikk (3) bekezdésében említett birtokontartási időszak során végig a gazdaságukban tartottak.

(2)   A támogatás azokra az állatokra nyújtható, amelyek a birtokontartási időszak utolsó napján megfelelnek a 73/2009/EK rendelet 100. cikkében szereplő fogalommeghatározásokban előírt feltételeknek.

40. cikk

A juhtejet, illetve juhtejből készült terméket forgalmazó mezőgazdasági termelők jegyzéke

A tagállamok a mezőgazdasági termelőknek a 35. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozatai alapján minden évben a birtokontartási időszak harmincadik napjáig összeállítják a juhtejet, illetve juhtejből készült terméket forgalmazó mezőgazdasági termelők jegyzékét.

A jegyzék összeállításakor a tagállamok figyelembe veszik az ellenőrzések eredményeit és az illetékes hatóság rendelkezésére álló bármely egyéb információforrást, különös tekintettel a feldolgozóktól vagy kereskedőktől származó, a juhtejet, illetve juhtejből készült terméket forgalmazó mezőgazdasági termelőkre vonatkozó információkra.

41. cikk

Értesítés

A tagállamok minden évben legkésőbb október 31-ig értesítik a Bizottságot a 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (2) bekezdésében és e rendelet 38. cikkében említett, vándorlegeltetésre használt földrajzi területek jegyzékét érintő bármilyen változásról.

2. szakasz

Határértékek, tartalékok és átruházások

42. cikk

A térítésmentesen szerzett jogok

Amennyiben egy mezőgazdasági termelő térítésmentesen támogatási jogokat szerzett a nemzeti tartalékból, e jogait azok megszerzésének időpontjától számítva három évig – a megfelelően indokolt rendkívüli esetek kivételével – nem ruházhatja át, illetve nem adhatja átmenetileg bérbe.

43. cikk

Joghasználat

(1)   A mezőgazdasági termelők az általuk birtokolt jogokat maguk is igénybe vehetik és/vagy bérbe is adhatják más mezőgazdasági termelőknek.

(2)   Amennyiben a mezőgazdasági termelő egy adott évben nem használja ki jogainak a (4) bekezdésben meghatározott minimális százalékát, a fel nem használt rész visszakerül a nemzeti tartalékba, kivéve az alábbi eseteket:

a)	a legfeljebb 20 támogatási joggal rendelkező mezőgazdasági termelők esetében, amennyiben a mezőgazdasági termelő két egymás követő év egyikében sem használta ki jogainak minimális százalékát, csak az utóbbi naptári év alatt nem használt jogok kerülnek át a nemzeti tartalékba;

b)	azon mezőgazdasági termelők esetében, akik valamely, a Bizottság által elismert külterjes tartási programban vesznek részt;

c)	azon mezőgazdasági termelők esetében, akik olyan, a Bizottság által elismert korengedményes nyugdíjazási rendszerben vesznek részt, amelyben a jogok átruházása és/vagy átmeneti bérbeadása nem kötelező;

d)	kivételes és megfelelően indokolt esetekben.

(3)   Az átmeneti bérbeadásnak egész évekre és legalább a 44. cikk (1) bekezdésében előírt minimális állatlétszámra kell vonatkoznia. Az átmeneti bérbeadás minden egyes, egyenként legfeljebb három egymást követő évre kiterjedő időszakának végén a mezőgazdasági termelőnek – a jogátruházás esetét kivéve – legalább két egymást követő évre vissza kell vennie az összes jogot. Amennyiben a mezőgazdasági termelő e két év egyike során sem veszi igénybe legalább a jogainak a (4) bekezdésben meghatározott minimális százalékát, a termelő által fel nem használt részt a tagállam – a kivételes és megfelelően indokolt eseteket kivéve – évente visszavonja és a nemzeti tartalékba utalja.

A Bizottság által elismert korengedményes nyugdíjazási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők esetében azonban a tagállamok az ilyen rendszerek alapján rendelkezhetnek az átmeneti bérbeadás teljes időszakának meghosszabbításáról.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik a 2078/92/EGK tanácsi rendelet (16) 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett intézkedésnek megfelelő, illetve az 1257/1999/EK tanácsi rendelet (17) 22. és 23. cikke vagy az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (18) 39. cikke szerinti külterjes tartási programban vesznek részt, a részvétel időtartama alatt jogaikat nem adhatják átmenetileg bérbe és/vagy nem ruházhatják át. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a program lehetővé teszi a jogok átruházását és/vagy átmeneti bérbeadását olyan mezőgazdasági termelők részére, akik esetében az ebben az albekezdésben említett intézkedésektől eltérő intézkedésekben való részvétel feltétele a jogok megszerzése.

(4)   A támogatási jogok kihasználására vonatkozó minimális százalékos érték 70 %.

Ezt a százalékos értéket azonban a tagállamok felemelhetik akár 100 %-ig is. A tagállamok előzetesen tájékoztatják a Bizottságot az alkalmazni kívánt százalékos értékről.

44. cikk

A jogok átruházása és átmeneti bérbeadása

(1)   A tagállamok termelési szerkezetük alapján meghatározhatják a gazdaság átruházásával nem járó részleges jogátruházásra használható támogatási jogok minimális számát. Ez a minimum legfeljebb tíz támogatási jogot foglalhat magában.

(2)   A támogatási jogok átruházása és az ilyen jogok átmeneti bérbeadása csak azután lép érvénybe, miután a jogokat átruházó és/vagy bérbeadó mezőgazdasági termelő és a jogokat kapó mezőgazdasági termelő a tagállam illetékes hatóságait erről értesítette.

Az értesítésnek a tagállam által meghatározott határidőn belül meg kell történnie, de legkésőbb azon a napon, amelyen a támogatási kérelmek benyújtásának időszaka az adott tagállamban véget ér, kivéve azokat az eseteket, amikor az átruházás öröklés útján történik. Az ilyen esetekben a jogokat átvevő mezőgazdasági termelőnek képesnek kell lennie arra, hogy a megfelelő jogi okmányok bemutatásával bizonyítsa, hogy ő az elhunyt mezőgazdasági termelő kedvezményezettje.

(3)   A gazdaság átruházása nélküli jogátruházás esetében a nemzeti tartalékba ellentételezés nélkül átruházott jogok száma semmilyen esetben sem lehet egynél kevesebb.

45. cikk

Az egyéni felső határ módosulása

A támogatási jogok átruházásának vagy átmeneti bérbeadásának esetében a tagállamok megállapítják az új egyéni felső határt, és az érintett mezőgazdasági termelőt az általa benyújtott kérelem beadási időszakának utolsó napjától számított 60 napon belül értesítik az őt megillető támogatási jogok számáról.

Az első bekezdés nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor az átruházás a 44. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említettek szerint, öröklés útján történik.

46. cikk

A nem saját tulajdonukban lévő földön gazdálkodó mezőgazdasági termelők

Azok a kizárólag köztulajdonban vagy közös tulajdonban levő földterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelők, akik az adott területen nem kívánnak tovább legeltetni, és a jogaikat egy másik mezőgazdasági termelőre kívánják átruházni, ugyanolyan megítélés alá esnek, mint a gazdaságukat eladó vagy átruházó mezőgazdasági termelők. Minden más esetben az ilyen mezőgazdasági termelőket úgy kell kezelni, mint a csak a támogatási jogukat átruházó mezőgazdasági termelőket.

47. cikk

A nemzeti tartalékon keresztül történő átruházás

Amennyiben a tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a jogok átruházásának a nemzeti tartalékon keresztül kell történnie, akkor az ebben a szakaszban meghatározottaknak megfelelő nemzeti rendelkezéseket alkalmaznak. Ezenkívül az ilyen esetekben:

a)	a tagállamok rendelkezhetnek az átmeneti bérbeadás nemzeti tartalékon keresztüli lebonyolításáról;

b)

a támogatási jogok átruházása vagy a) pont szerinti átmeneti bérbeadása esetén a nemzeti tartalékba történő áthelyezés addig nem lép érvénybe, amíg a tagállamok illetékes hatóságai a jogokat átruházó és/vagy bérbeadó mezőgazdasági termelőt nem értesítik, és a nemzeti tartalékból egy másik mezőgazdasági termelőre történő átruházás addig nem lép érvénybe, amíg a jogokat átvevő mezőgazdasági termelőt a hatóságok nem értesítik.

Ezenkívül az első bekezdésben említett nemzeti rendelkezések biztosítják, hogy a jogoknak azt a részét, amelyre a 73/2009/EK rendelet 105. cikke (2) bekezdésének második albekezdése nem vonatkozik, a tagállamok egy olyan kifizetéssel ellensúlyozzák, amely – figyelembe véve különösen az érintett tagállamban jelentkező termelési tendenciákat – megfelel annak a kifizetésnek, amelyet a mezőgazdasági termelők közötti közvetlen átruházás esetén teljesítettek volna. Ennek a kifizetésnek meg kell egyeznie a nemzeti tartalékból egyenértékű jogokat kapó mezőgazdasági termelő által fizetendő összeggel.

48. cikk

Az egyéni határértékek kiszámítása

A támogatási jogokra vonatkozó egyéni határértékek első kiszámításakor és az azt követő kiigazítások során kizárólag egész számok használandók.

Ebből kifolyólag amennyiben a számtani műveletek végeredménye nem egész szám, a legközelebbi egész számot kell használni. Amikor azonban a számítások eredménye pontosan két egész szám közé esik, a nagyobb egész számot kell alkalmazni.

49. cikk

Értesítés

(1)   A tagállamok minden évben december 31-ig értesítik a Bizottságot az átruházott támogatási jogok azon részét érintő bármely módosításról, amelyről a 73/2009/EK rendelet 105. cikkének (2) bekezdésével összhangban a nemzeti tartalék javára lemondanak, valamint adott esetben az ugyanazon rendelet 105. cikkének (3) bekezdése alapján hozott intézkedésekről.

(2)   A tagállamok minden évben április 30-ig értesítik a Bizottságot a következőkről:

a)	azoknak a támogatási jogoknak a száma, amelyeket a megelőző év folyamán gazdaság átruházása nélküli jogátruházásokat követően ellentételezés nélkül utaltak vissza a nemzeti tartalékba;

b)	azoknak a 73/2009/EK rendelet 106. cikkének (2) bekezdésében említett, fel nem használt támogatási jogoknak a száma, amelyek a megelőző évben átkerültek a nemzeti tartalékba;

c)	a megelőző év folyamán a 73/2009/EK rendelet 106. cikkének (3) bekezdése alapján odaítélt jogok száma;

d)	a megelőző év folyamán a nemzeti tartalékból kedvezőtlen helyzetű térségek mezőgazdasági termelői számára odaítélt támogatási jogok száma.

10. FEJEZET

A marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás

1. szakasz

A különleges támogatás

50. cikk

Kérelmek

(1)   Az e fejezetben előírt különleges támogatás esetében az integrált rendszer követelményein túl a 73/2009/EK rendelet 19. cikkében említett, közvetlen kifizetés iránti kérelmeknek tartalmazniuk kell a következőket:

a)	az állatok száma korcsoportonkénti bontásban;

b)	a kérelemben szereplő állatok marhalevelére, illetve adminisztratív okmányaira való hivatkozás.

(2)   Kérelmet csak olyan állatokra vonatkozóan lehet benyújtani, amelyek az 53. cikkben említett birtokontartási időszak első napján:

a)	bikák esetében legalább 7 hónaposak;

b)	tinók esetében: i. legalább 7 hónaposak és legfeljebb 19 hónaposak az első korcsoport esetében; ii. legalább 20 hónaposak a második korcsoport esetében.

51. cikk

A támogatás odaítélése

Az olyan állatok tekintetében, amelyek után a 73/2009/EK rendelet 110. cikkének (4) bekezdésében előírt arányos csökkentés alkalmazása alapján nem ítéltek oda különleges támogatást, nem nyújtható be újabb kérelem ugyanarra a korcsoportra vonatkozóan, és úgy kell tekinteni, hogy a szóban forgó állatokra már kifizették a támogatást.

52. cikk

Marhalevelek és adminisztratív okmányok

(1)   A tagállam illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy az 1760/2000/EK rendelet 6. cikkében említett marhalevelek vagy az azokkal egyenértékű, a 73/2009/EK rendelet 110. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett nemzeti adminisztratív okmányok biztosítsák, hogy állatonként és korcsoportonként csak egy támogatást lehessen nyújtani.

A tagállamok e célból szükség esetén segítséget nyújtanak egymásnak.

(2)   A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdésben említett nemzeti adminisztratív okmány kiállítása az alábbi módok egyike szerint történjen:

a)	külön kísérőokmány minden egyes állatra vonatkozóan;

b)	a mezőgazdasági termelő tulajdonában lévő teljes körű jegyzék, amely tartalmazza az adminisztratív okmány kötelező tartalmi elemeit, feltéve, hogy az érintett állatok ugyanannál a mezőgazdasági termelőnél maradnak az első kérelem beadásának napjától az állat levágás céljából történő értékesítéséig;

c)

a központi hatóságok által vezetett teljes körű jegyzék, amely tartalmazza az adminisztratív okmány kötelező tartalmi elemeit, feltéve, hogy az ezzel a lehetőséggel élő tagállam vagy tagállami régió helyszíni ellenőrzéseket végez valamennyi, a kérelem által érintett állatra vonatkozóan, ellenőrzi ezen állatok mozgását, és az összes ellenőrzött állatot megkülönböztető jellel látja el, amit a mezőgazdasági termelők kötelesek engedélyezni;

d)

a központi hatóságok által vezetett teljes körű jegyzék, amely tartalmazza az adminisztratív okmány kötelező tartalmi elemeit, feltéve, hogy a tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy ugyanarra a korcsoportra vonatkozóan ne lehessen kétszer odaítélni a támogatást, és kérésre haladéktalanul tájékoztatást nyújt az egyes állatok támogatottsági helyzetéről.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek úgy határoznak, hogy a (2) bekezdésben említett lehetőségek közül egyet vagy többet igénybe vesznek, kellő időben értesítik erről a Bizottságot, és megküldik számára a vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket.

53. cikk

Birtokontartási időszak

A 73/2009/EK rendelet 110. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti birtokontartási időszak időtartama a kérelem benyújtásának napját követő naptól számított két hónap.

A tagállamok azonban lehetővé tehetik, hogy a mezőgazdasági termelő más kezdőnapot állapítson meg, feltéve, hogy az a kérelem benyújtását követő naptól számított két hónapos időtartamon belül van.

54. cikk

Regionális felső határ

(1)   Amennyiben a 73/2009/EK rendelet 110. cikkének (4) bekezdésében előírt arányos csökkentés alkalmazásának eredményeként a támogatható állatok száma egész számnál kisebb szám, a tizedes részre vonatkozóan a támogatási egységösszeg megfelelő hányadát kell odaítélni. E célból csak az első tizedesjegy veendő figyelembe.

(2)   Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy különböző, a 73/2009/EK rendelet 109. cikkének a) pontja értelmében vett régiókat határoznak meg, vagy módosítani akarják a területükön lévő régiókat, erről az érintett év január 1-je előtt tájékoztatják a Bizottságot, megadva a régiók meghatározását és a megállapított felső határokat. Minden ezt követő módosítást az érintett év január 1-je előtt be kell jelenteni a Bizottságnak.

55. cikk

Az állatok számának korlátozása gazdaságonként

(1)   Amennyiben valamely tagállam úgy határoz, hogy módosítja a 73/2009/EK rendelet 110. cikkének (1) bekezdése szerinti, gazdaságonként és korcsoportonként 90 állatban megállapított felső határt, illetve eltér attól, akkor erről az érintett naptári év január 1-je előtt értesíti a Bizottságot.

Ezenkívül amennyiben valamely tagállam olyan gazdaságonkénti minimális állatszámot határoz meg, amely alatt az arányos csökkentés nem alkalmazandó, akkor erről az érintett naptári év január 1-je előtt értesíti a Bizottságot.

(2)   Minden ezt követő, az (1) bekezdés alkalmazását érintő módosítást az érintett naptári év január 1-je előtt be kell jelenteni a Bizottságnak.

56. cikk

A vágáskor nyújtott támogatás

(1)   A tagállamok vágáskor a következők szerint nyújthatnak különleges támogatást:

a)	bikák esetében az egyedüli korcsoportra;

b)	tinók esetében az első, illetve a második korcsoportra vagy a támogatások egyesítésével a két korcsoportra együttesen.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy a különleges támogatást az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően vágáskor nyújtják, gondoskodnak arról, hogy a támogatás nyújtására akkor is sor kerüljön, ha a támogatható állatokat másik tagállamba szállítják vagy harmadik országba exportálják.

(3)   Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy a különleges támogatást az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően vágáskor nyújtják, ez a szakasz, valamint a 77. cikk és a 78. cikk (1) és (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a támogatás nyújtására.

(4)   A 78. cikk (1) bekezdésében említett információk mellett a támogatás iránti kérelmeknek fel kell tüntetniük azt is, hogy az állat bika vagy tinó, és a kérelmekhez mellékelni kell az 52. cikk alkalmazásához szükséges adatokat tartalmazó dokumentumot. Ez az dokumentum a tagállam választása szerint lehet:

a)	a marhalevél, illetve annak egy példánya, amennyiben az alkalmazott típus több példányból áll;

b)

a marhalevél másolata, amennyiben az alkalmazott marhalevéltípus egyetlen példányból áll, amelyet vissza kell küldeni az 1760/2000/EK rendelet 6. cikkében említett illetékes hatóságnak; ebben az esetben a tagállam lépéseket tesz annak biztosítására, hogy a másolatban szereplő információk megfeleljenek az eredeti tartalmának;

c)	a nemzeti adminisztratív okmány, amennyiben nem áll rendelkezésre az 1760/2000/EK rendelet 6. cikkében foglalt feltételeknek megfelelő marhalevél.

A tagállamok felfüggeszthetik a nemzeti adminisztratív okmány alkalmazását. Ebben az esetben megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az azonos korcsoportba tartozó, Közösségen belüli kereskedelemben részt vevő állatokra vonatkozóan ne lehessen kétszer odaítélni a támogatást.

Ha az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének b) pontjában említett számítógépes adatbázis a tagállam számára kielégítő módon tartalmazza azokat az információkat, amelyek biztosítják, hogy állatonként és korcsoportonként csak egyszer kerül sor támogatás nyújtására, akkor nem szükséges csatolni a támogatási kérelem mellé az e bekezdés első albekezdésében említett dokumentumot.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, amennyiben valamely tagállam a 78. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében foglalt lehetőséggel él, megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági termelő határozhassa meg, hogy mely állatokra kér különleges támogatást.

(5)   Bikák esetében a vágási bizonylatban fel kell tünteti a hasított test súlyát.

(6)   Az állat szállítása esetén szállítási bizonylatot kell kiállítani a feladó által tett nyilatkozat formájában, az állat rendeltetési helye szerinti tagállam megjelölésével.

Ebben az esetben a támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a)	a feladó neve és címe (vagy egy azzal egyenértékű kód);

b)	az állat azonosító száma;

c)	nyilatkozat arról, hogy az állat nem fiatalabb kilenc hónaposnál.

A támogatás iránti kérelmeket azelőtt kell benyújtani, hogy az állatok elhagyják az érintett tagállam területét, a vágási bizonylatokat pedig attól az időponttól számítva három hónapon belül, amikor az állatok elhagyják az adott tagállam területét.

57. cikk

A támogatásnyújtási rendszer részletei

(1)   Az 56. cikk alkalmazása esetén és az 53. cikktől eltérve a támogatásban azok a mezőgazdasági termelők részesülhetnek, akik az állatokat a vágás vagy a feladás időpontját kevesebb mint egy hónappal, illetve a kivitel időpontját kevesebb mint két hónappal megelőzően véget érő, legalább két hónapos birtokontartási időszak során tartják.

Tinók esetében a támogatás kifizetésének a következő szabályok szerint kell történnie:

a)	az első korcsoportra vonatkozóan a támogatást akkor lehet kifizetni, ha a mezőgazdasági termelő az állatot legalább két hónapig tartotta abban az időszakban, amikor az állat már legalább 7 hónapos volt, de még fiatalabb volt 22 hónaposnál;

b)	a második korcsoportra vonatkozóan a támogatást akkor lehet kifizetni, ha a mezőgazdasági termelő legalább két hónapig tartotta a 20 hónaposnál nem fiatalabb állatot;

c)	a két korcsoportra vonatkozó támogatás együttesen csak akkor fizethető ki, ha a mezőgazdasági termelő legalább négy egymást követő hónapig tartotta az állatot az életkor tekintetében az a) és a b) pontban meghatározott követelmények betartásával;

d)	csak a második korcsoportra vonatkozó támogatás fizethető ki azokban az esetekben, amikor az állatot a 19 hónapos kor elérése után szállították valamely másik tagállamból.

(2)   A hasított test súlyának megállapításához az 1183/2006/EK tanácsi rendelet (19) 2. cikkének értelmében vett hasított testet kell alapul venni.

Ha a hasított test előkészítése eltér az említett meghatározásban foglaltaktól, az 1249/2008/EK bizottsági rendelet (20) III. mellékletében megállapított korrekciós tényezőket kell alkalmazni.

Amennyiben a vágás olyan vágóhídon történik, amely nem alkalmazza a hasított kifejlett szarvasmarhák közösségi osztályozási rendszerét, a tagállamok engedélyezhetik a súlynak a levágott állat élősúlya alapján történő meghatározását. Ilyen esetekben a hasított test súlyát legalább 185 kg-nak kell tekinteni, amennyiben a levágott állat élősúlya legalább 340 kilogramm volt.

58. cikk

Értesítés

A tagállamok az érintett naptári év kezdete előtt értesítik a Bizottságot az 56. cikk és a kapcsolódó eljárások alkalmazására vonatkozó döntésükről vagy a döntés bármiféle módosításáról.

2. szakasz

Az anyatehénre vonatkozó támogatás

59. cikk

Húshasznú tehenek

A 73/2009/EK rendelet 109. cikkének d) pontja és 115. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában az e rendelet IV. mellékletében felsorolt szarvasmarhafajtákhoz tartozó tehenek nem tekintendők húshasznúnak.

60. cikk

Maximális egyéni kvóta

(1)   Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy megváltoztatják a 73/2009/EK rendelet 111. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, 120 000 kilogrammos maximális egyéni kvótát, illetve eltérnek attól, erről az érintett év január 1-jéig értesítik a Bizottságot.

(2)   Minden ezt követő, az (1) bekezdés alkalmazását érintő változtatást az érintett naptári év december 31-e előtt be kell jelenteni a Bizottságnak.

61. cikk

Birtokontartási időszak

A 73/2009/EK rendelet 111. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett, hat hónapig tartó birtokontartási időszak a kérelem benyújtásának napját követő naptól kezdődik.

62. cikk

Kérelmek

(1)   Az integrált rendszer szerinti követelmények sérelme nélkül, amennyiben a 73/2009/EK rendelet 19. cikkében említett, közvetlen kifizetés iránti kérelem a 73/2009/EK rendelet 111. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján nyújtandó támogatás iránti kérelmet foglal magában, a kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a)

olyan nyilatkozat, amely meghatározza a többletilletékekre vonatkozó rendszer alkalmazásának az érintett naptári évben kezdődő, 12 hónapos időszakának kezdetét megelőző március 31-én a termelő rendelkezésére álló egyéni tejkvótát; amennyiben ez a mennyiség a kérelem benyújtásának időpontjában nem ismert, akkor arról az illetékes hatóságot a lehető leghamarabb értesíteni kell;

b)	a mezőgazdasági termelő kötelezettségvállalása arra nézve, hogy a kérelem benyújtásának napjától számított 12 hónapos időszakban nem emeli egyéni kvótáját a 73/2009/EK rendelet 111. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mennyiségi határ fölé.

A b) pont nem alkalmazandó abban az esetben, ha a tagállam eltörli a mennyiségi határt.

(2)   Az anyatehénre vonatkozó támogatás iránti kérelmeket a tagállam által meghatározandó, összesen hat hónapig tartó időszakon belül kell az adott naptári évben benyújtani.

A tagállamok ezen az összesen hat hónapos időszakon belül különálló időszakokat vagy időpontokat is kijelölhetnek a kérelmek benyújtására, és rendelkezhetnek a mezőgazdasági termelők által a támogatás iránt naptári évenként benyújtható kérelmek számáról.

63. cikk

Átlagos tejhozam

Az átlagos tejhozamot az V. mellékletben meghatározott átlagos hozamok alapján kell kiszámítani. Ehhez a számításhoz azonban a tagállamok az általuk elfogadott, a mezőgazdasági termelő tejhasznú tehénállományának átlagos hozamát tanúsító dokumentumot is használhatják.

64. cikk

Kiegészítő nemzeti támogatás

(1)   A 73/2009/EK rendelet 111. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, anyatehénre vonatkozó kiegészítő nemzeti támogatásban csak olyan mezőgazdasági termelő részesülhet, akinek ugyanarra a naptári évre vonatkozóan odaítélték az anyatehénre vonatkozó támogatást.

Anyatehénre vonatkozó kiegészítő nemzeti támogatás csak az anyatehénre vonatkozó támogatással támogatható állatok száma által megszabott határig nyújtható, adott esetben a 73/2009/EK rendelet 115. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében előírt arányos csökkentés alkalmazását követően.

(2)   A tagállamok további feltételeket is meghatározhatnak az anyatehénre vonatkozó kiegészítő nemzeti támogatás odaítélésével kapcsolatban. E feltételekről azok hatálybalépése előtt, kellő időben értesítik a Bizottságot.

(3)   A Bizottság minden naptári évben legkésőbb augusztus 31-ig dönt arról, hogy mely tagállamok teljesítik a 73/2009/EK rendelet 111. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott feltételeket.

65. cikk

Egyéni felső határ

A tagállamok a 73/2009/EK rendelet 112. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározzák a mezőgazdasági termelőnkénti egyéni felső határt.

66. cikk

Értesítés

(1)   A tagállamok minden évben december 31-ig értesítik a Bizottságot a következőkről:

a)	a 73/2009/EK rendelet 113. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett csökkentés bármely módosításáról;

b)	adott esetben az említett rendelet 113. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében hozott intézkedések bármely módosításáról.

(2)   A tagállamok az egyes naptári évekre vonatkozóan legkésőbb július 31-ig értesítik a Bizottságot – a Bizottság által a rendelkezésükre bocsátott formanyomtatványt használva, elektronikus úton – a következőkről:

a)	azoknak a támogatási jogoknak a száma, amelyeket a megelőző naptári év folyamán gazdaság átruházása nélküli jogátruházásokat követően ellentételezés nélkül utaltak vissza a nemzeti tartalékba;

b)	azoknak a 69. cikk (2) bekezdésében említett, fel nem használt támogatási jogoknak a száma, amelyek a megelőző naptári év során átkerültek a nemzeti tartalékba;

c)	a megelőző naptári év során a 73/2009/EK rendelet 114. cikkének (3) bekezdése alapján odaítélt jogok száma.

67. cikk

A térítésmentesen szerzett jogok

Amennyiben valamely mezőgazdasági termelő térítésmentesen támogatási jogokat szerzett a nemzeti tartalékból, e jogait a következő három naptári évben – a megfelelően indokolt rendkívüli esetek kivételével – nem ruházhatja át és/vagy nem adhatja átmenetileg bérbe.

68. cikk

Joghasználat

(1)   A mezőgazdasági termelők az általuk birtokolt jogokat maguk is igénybe vehetik és/vagy bérbe is adhatják más termelőknek.

(2)   Amennyiben a mezőgazdasági termelő egy adott naptári évben nem használja ki jogainak legalább a (4) bekezdéssel összhangban meghatározott minimális százalékát, a fel nem használt rész visszakerül a nemzeti tartalékba, kivéve az alábbi eseteket:

a)

a legfeljebb hét támogatási joggal rendelkező mezőgazdasági termelők esetében, amennyiben a mezőgazdasági termelő két egymás követő naptári év egyikében sem használta ki jogainak a (4) bekezdéssel összhangban megállapított minimális százalékát, az utóbbi naptári év alatt fel nem használt jogok átkerülnek a nemzeti tartalékba;

b)	azon mezőgazdasági termelők esetében, akik valamely, a Bizottság által elismert külterjes tartási programban vesznek részt;

c)	azon mezőgazdasági termelők esetében, akik olyan, a Bizottság által elismert korengedményes nyugdíjazási rendszerben vesznek részt, amelyben a jogok átruházása és/vagy átmeneti bérbeadása nem kötelező; vagy

d)	kivételes és megfelelően indokolt esetekben.

(3)   Az átmeneti bérbeadásnak egész naptári évekre és legalább a 69. cikk (1) bekezdésében előírt minimális állatlétszámra kell vonatkoznia. Az átmeneti bérbeadás minden egyes, egyenként legfeljebb három egymást követő évre kiterjedő időszakának végén a mezőgazdasági termelőnek – a jogátruházás esetét kivéve – legalább két egymást követő naptári évre vissza kell vennie az összes jogot. Amennyiben a mezőgazdasági termelő e két év egyike során sem veszi igénybe legalább a jogainak a (4) bekezdéssel összhangban meghatározott minimális százalékát, a termelő által fel nem használt részt a tagállam – a kivételes és megfelelően indokolt eseteket kivéve – évente visszavonja és a nemzeti tartalékba utalja.

A Bizottság által elismert korengedményes nyugdíjazási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők esetében azonban a tagállamok az ilyen rendszerek alapján rendelkezhetnek az átmeneti bérbeadás teljes időszakának meghosszabbításáról.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik a 2078/92/EGK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett intézkedésnek megfelelő, illetve az 1257/1999/EK rendelet 22. és 23. cikke vagy az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke szerinti külterjes tartási programban vesznek részt, a részvétel időtartama alatt jogaikat nem adhatják átmenetileg bérbe és/vagy azokat nem ruházhatják át. Ez az albekezdés azonban nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a program lehetővé teszi a jogok átruházását és/vagy átmeneti bérbeadását olyan mezőgazdasági termelők részére, akik esetében az ebben az albekezdésben említett intézkedésektől eltérő intézkedésekben való részvétel feltétele a jogok megszerzése.

(4)   A támogatási jogok kihasználására vonatkozó minimális százalékos érték 70 %. Ezt a százalékos értéket azonban a tagállamok felemelhetik akár 100 %-ig is.

A tagállamok előzetesen tájékoztatják a Bizottságot az alkalmazni kívánt százalékos értékről vagy ezen érték bármely módosításáról.

69. cikk

A jogok átruházása és átmeneti bérbeadása

(1)   A tagállamok termelési szerkezetük alapján meghatározhatják a gazdaság átruházásával nem járó, részleges jogátruházásra használható támogatási jogok minimális számát. Ez a minimum legfeljebb öt támogatási jogot foglalhat magában.

(2)   A támogatási jogok átruházása és e jogok átmeneti bérbeadása csak azután lép érvénybe, miután a jogokat átruházó és/vagy bérbeadó mezőgazdasági termelő és a jogokat kapó mezőgazdasági termelő a tagállam illetékes hatóságait erről közösen értesítette.

Az értesítésnek a tagállam által meghatározott határidőn belül meg kell történnie, de legkésőbb azon a napon, amelyen a jogokat átvevő mezőgazdasági termelő benyújtja a támogatás iránti kérelmét, kivéve azokat az eseteket, amikor az átruházás öröklés útján történik. Az ilyen esetekben a jogokat átvevő mezőgazdasági termelőnek képesnek kell lennie arra, hogy a megfelelő jogi okmányok bemutatásával bizonyítsa, hogy ő az elhunyt mezőgazdasági termelő kedvezményezettje.

70. cikk

Az egyéni felső határ módosulása

A támogatási jogok átruházásának vagy átmeneti bérbeadásának esetében a tagállamok megállapítják az új egyéni felső határt, és az érintett mezőgazdasági termelőt az általa benyújtott kérelem beadási időszakának utolsó napjától számított 60 napon belül értesítik az őt megillető támogatási jogok számáról.

Az első bekezdés nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor az átruházás öröklés útján megy végbe.

71. cikk

A nem saját tulajdonukban lévő földön gazdálkodó mezőgazdasági termelők

Azok a kizárólag köztulajdonban vagy közös tulajdonban levő földterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelők, akik az adott területen nem kívánnak tovább gazdálkodni, és jogaikat egy másik mezőgazdasági termelőre kívánják átruházni, ugyanolyan megítélés alá esnek, mint a gazdaságukat eladó vagy átruházó mezőgazdasági termelők. Minden más esetben az ilyen mezőgazdasági termelőket úgy kell kezelni, mint a csak a támogatási jogukat átruházó mezőgazdasági termelőket.

72. cikk

A nemzeti tartalékon keresztül történő átruházás

Amennyiben a tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a gazdaság átruházása nélküli jogátruházásnak a 73/2009/EK rendelet 113. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban a nemzeti tartalékon keresztül kell történnie, akkor a 69–71. cikkben meghatározottaknak megfelelő nemzeti rendelkezéseket alkalmaznak. Ezenkívül az ilyen esetekben:

—	a tagállamok előírhatják, hogy az átmeneti bérbeadást a nemzeti tartalékon keresztül kell lebonyolítani,

—

a támogatási jogok átruházása vagy – az első francia bekezdés alkalmazásakor – átmeneti bérbeadása esetén a nemzeti tartalékba történő áthelyezés csak azt követően lép érvénybe, hogy a tagállamok illetékes hatóságai a jogokat átruházó és/vagy bérbeadó mezőgazdasági termelőt értesítették, és a nemzeti tartalékból egy másik mezőgazdasági termelőre történő átruházás csak azt követően lép érvénybe, hogy a jogokat átvevő mezőgazdasági termelőt a hatóságok értesítették.

Az említett rendelkezéseknek biztosítaniuk kell továbbá, hogy a jogoknak a 73/2009/EK rendelet 113. cikke (2) bekezdésének második albekezdése által nem szabályozott részét a tagállamok egy olyan kifizetéssel ellensúlyozzák, amely – figyelembe véve különösen az érintett tagállamban jelentkező termelési tendenciákat – megfelel annak a kifizetésnek, amelyet a mezőgazdasági termelők közötti közvetlen átruházás esetén teljesítettek volna. Ennek a kifizetésnek meg kell egyeznie a nemzeti tartalékból egyenértékű jogokat kapó mezőgazdasági termelők által teljesítendő kifizetéssel.

73. cikk

Részjogok

(1)   Amennyiben a 65–72. cikk alapján elvégzendő számítások eredménye nem egész szám, csak az első tizedes jegyet kell figyelembe venni.

(2)   Amennyiben e szakasz rendelkezéseinek alkalmazása – akár a mezőgazdasági termelők, akár a nemzeti tartalék esetében – támogatási részjogok keletkezéséhez vezet, ezeket a részjogokat össze kell adni.

(3)   Amennyiben a mezőgazdasági termelő részjoggal rendelkezik, ez csupán a támogatás, valamint adott esetben a 64. cikkben említett nemzeti kiegészítő támogatás egységösszegének megfelelő hányadára jelent jogosultságot.

74. cikk

Az üszőkre vonatkozó különleges rendszer

(1)   Azok a tagállamok, amelyek élni kívánnak a 73/2009/EK rendelet 115. cikkének (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel, tájékoztatják erről a Bizottságot, eljuttatva hozzá ezzel egyidejűleg azokat a vonatkozó adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy teljesülnek-e az említett rendelet 115. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek.

Az érintett tagállamok adott esetben közlik az általuk meghatározott külön felső határt is.

A Bizottság eldönti, hogy mely tagállamok felelnek meg a 73/2009/EK rendelet 115. cikkének (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

Az e rendelet hatálybalépésekor már hatályban lévő döntések továbbra is alkalmazandók.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 115. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő tagállamok az érintett év január 1-je előtt értesítik a Bizottságot az általuk meghatározott külön nemzeti felső határ bárminemű módosításáról.

(3)   A különleges rendszert alkalmazó tagállamok megállapítják azokat a kritériumokat, amelyek biztosítják, hogy a támogatást azok a mezőgazdasági termelők kapják, akiknek az üszőállománya a tehénállomány pótlását szolgálja. A kritériumok között szerepelhetnek különösen az állatok korának felső határára és/vagy a fajtára vonatkozó követelmények. A tagállamok az érintett évet megelőző év december 31-ig értesítik a Bizottságot az elfogadott kritériumokról. Minden ezt követő módosítást az érintett évet megelőző év december 31-ig be kell jelenteni a Bizottságnak.

(4)   Amennyiben a 73/2009/EK rendelet 115. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében előírt arányos csökkentés alkalmazásának eredményeként a támogatható állatok száma egész számnál kisebb szám, a tizedes részre vonatkozóan a támogatás – és adott esetben a 64. cikkben említett kiegészítő nemzeti támogatás – egységösszegének megfelelő hányadát kell odaítélni. E célból csak az első tizedesjegy veendő figyelembe.

(5)   A különleges támogatási rendszert alkalmazó tagállamokban a 73/2009/EK rendelet 111. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a termelő által tartott állatok minimális számára vonatkozó követelmény az anyatehénre vonatkozó támogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők esetében kizárólag az anyatehenek számára, az üszőkre vonatkozó támogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők esetében pedig kizárólag az üszők számára vonatkozik.

(6)   A 65–73. cikk rendelkezései e különleges rendszerre nem alkalmazandók.

75. cikk

Az állatok számának kerekítése

Amennyiben az üszők maximális számára vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet 111. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint elvégzett százalékszámítás eredménye nem egész szám, akkor a kapott számot 0,5 alatti értéknél lefelé kell kerekíteni a legközelebbi egész számra, 0,5 vagy afeletti érték esetében pedig felfelé kell kerekíteni a következő egész számra.

3. szakasz

A különleges támogatásra és az anyatehénre vonatkozó támogatásra vonatkozó közös rendelkezések

76. cikk

A különleges támogatás iránti és az anyatehénre vonatkozó támogatás iránti kérelmek

A tagállamok adminisztratív okokból meghatározhatják azt a minimális állatszámot, amelyre vonatkozóan a különleges támogatás és az anyatehénre vonatkozó támogatás esetében a 73/2009/EK rendelet 19. cikkében említett, közvetlen kifizetés iránti kérelmek benyújthatók, feltéve, hogy ez a szám nem nagyobb, mint három.

4. szakasz

A vágási támogatás

77. cikk

Részvételi nyilatkozat

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy valamennyi mezőgazdasági termelő, aki adott naptári évben részesülni kíván a 73/2009/EK rendelet 116. cikkében előírt, vágásra vonatkozó támogatásban, a szóban forgó naptári évre vonatkozó első kérelmének benyújtása előtt vagy azzal egy időben részvételi nyilatkozatot nyújtson be.

Amennyiben azonban a mezőgazdasági termelő nem módosítja korábbi részvételi nyilatkozatát, a tagállam hozzájárulhat ahhoz, hogy az továbbra is érvényben maradjon.

78. cikk

Kérelmek

(1)   A támogatás iránti kérelmeknek tartalmazniuk kell a vágási támogatás kifizetéséhez szükséges információkat, különösen az állat születési dátumát abban az esetben, ha az állat 1998. január 1-je után született.

A támogatás iránti kérelmeket a tagállam által meghatározandó időszakon belül kell benyújtani; ez az időszak nem haladhatja meg az állat levágásától vagy – kivitel esetén – attól az időponttól számított hat hónapot, amikor az állat elhagyja a Közösség vámterületét. A szóban forgó időszak legkésőbb a következő év februárjának végén lezárul, kivéve az érintett tagállamok által az állatok szállításával, illetve kivitelével összefüggésben meghatározandó rendkívüli eseteket. Az említett időkereteken belül a tagállamok meghatározhatnak külön időszakokat és időpontokat a támogatási kérelmek benyújtására nézve, és előírhatják, hogy egy mezőgazdasági termelő naptári évenként hány kérelmet nyújthat be.

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a kérelmet a mezőgazdasági termelőtől eltérő személy nyújtsa be. Ilyen esetekben a kérelmen fel kell tüntetni a vágási támogatásban részesíthető mezőgazdasági termelő nevét és címét.

Az integrált rendszer keretében bevezetett követelményeken kívül valamennyi kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a)

olyan esetekben, amikor a támogatást vágáskor nyújtják, a vágóhídról származó bizonylat vagy bármely, legalább ugyanazokat az információkat tartalmazó egyéb dokumentum, amelyet a vágóhídon állítottak ki, illetve hitelesítettek, és amely feltünteti a következőket: i. a vágóhíd neve és címe (vagy egy ezzel egyenértékű kód); ii. a vágás dátuma, valamint az állat azonosító és vágási száma; iii. borjak esetében a hasított test súlya, kivéve azokat az eseteket, amelyekre a 79. cikk (4) bekezdése alkalmazandó;

b)

olyan esetekben, amikor az állatot harmadik országba exportálják: i. az exportőr neve és címe (vagy egy azzal egyenértékű kód); ii. az állat azonosító száma; iii. a kiviteli nyilatkozat, amely az 1998. január 1-je után született állatok esetében megadja az állat korát, valamint a borjak esetében – a 79. cikk (4) bekezdése által szabályozott esetek kivételével – az élősúlyt, amely nem haladhatja meg a 300 kg-ot; iv. bizonyíték arra nézve, hogy az állat elhagyta a Közösség vámterületét; ezt a bizonyítékot ugyanolyan módon kell szolgáltatni, mint az export-visszatérítéshez szükséges bizonyítékot.

A tagállamok előírhatják, hogy a negyedik albekezdés a) és b) pontjában említett információkat a tagállam által elismert szerven vagy szerveken keresztül továbbítsák, amelyek információtechnológiai módszereket is használhatnak.

A tagállamok rendszeres és előre be nem jelentett ellenőrzéseket tartanak a kiadott bizonylatok vagy dokumentumok tartalmának, valamint adott esetben a negyedik albekezdésben említett információknak a helytállóságára vonatkozóan.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok előírhatják, hogy az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének (b) pontjában említett számítógépes adatbázisba bevitt, az állatok levágására vonatkozó, a vágóhíd által az illetékes hatóságnak továbbított információt a mezőgazdasági termelő nevében benyújtott, vágási támogatás iránti kérelemnek kell tekinteni, azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó adatbázisok a vágási támogatások rendszere, illetve adott esetben a különleges támogatás vágáskor történő kifizetése tekintetében a tagállamok számára kielégítő biztosítékot nyújtanak adataik pontosságát illetően.

A tagállamok azonban rendelkezhetnek úgy is, hogy a kérelmeket külön be kell nyújtani. Ebben az esetben meghatározhatják, hogy a kérelem milyen információkat tartalmazzon.

Azok a tagállamok, amelyek e bekezdés alkalmazását választják, kötelesek értesíteni a Bizottságot minden további változásról annak végrehajtása előtt.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kifizető ügynökségnek eljuttatott adatok tartalmazzák a vágási támogatás kifizetéséhez szükséges összes információt, különösen a következőket:

a)	a 73/2009/EK rendelet 116. cikkének (1) bekezdésében említett, az érintett évben levágott állatok típusa és száma;

b)	az említett cikkben a korhatárokra és a hasított test súlyára vonatkozóan meghatározott követelményeknek, valamint az e rendelet 80. cikkében a birtokontartási időszak tekintetében megállapított követelményeknek való megfelelést igazoló információ;

c)	adott esetben a különleges támogatás vágáskor történő kifizetéséhez szükséges információk.

(3)   Azon állatok esetében, amelyeket a 80. cikkben említett birtokontartási időszak után a Közösségen belül értékesítettek, a vágóhídnak akkor is ki kell állítania az e cikk (1) bekezdése negyedik albekezdésének a) pontjában említett dokumentumot, ha az a tagállam, ahol a vágást végrehajtották, az e cikk (2) bekezdésében rögzített eltérés alkalmazása mellett döntött.

Amennyiben azonban két tagállam adatátviteli rendszere kompatibilis, megegyezhetnek abban, hogy a (2) bekezdésben leírtakat alkalmazzák.

A tagállamok segítik egymást a benyújtott dokumentumok hitelességének és/vagy a kicserélt adatok pontosságának hatékony ellenőrzésében. E célból az a tagállam, ahol a kifizetés történik, rendszeresen továbbítja a vágás helye szerinti tagállamnak az ez utóbbiból érkezett vágási bizonylatok (vagy az azoknak megfelelő információk) vágóhidankénti csoportosításban összeállított összefoglalóját.

79. cikk

A hasított testek tömege és előkészítése

(1)   A 73/2009/EK rendelet 116. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a borjak esetében a hasított testeket a nyúzás, zsigerelés és véreztetés után, a fej és a lábak nélkül, de a májjal, a vesékkel és a vesefaggyúval együtt kell előkészíteni.

(2)   A figyelembe veendő tömeg a hasított test hűtés utáni tömege, illetve a hasított testnek a vágást követően a lehető leghamarabb lemért meleg tömegéből annak 2 %-át levonva kapott tömeg.

(3)   A máj, vesék és/vagy vesefaggyú nélkül előkészített hasított testek esetében a tömeget a következő tényezőkkel kell növelni:

a)	3,5 kilogramm a máj esetében;

b)	0,5 kilogramm a vesék esetében;

c)	3,5 kilogramm a vesefaggyú esetében.

(4)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy teljesítettnek tekintik a 73/2009/EK rendelet 116. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a tömegre vonatkozóan meghatározott követelményt, amennyiben a borjú a vágáskor vagy az exportáláskor hat hónaposnál fiatalabb.

Amennyiben a hasított test tömegét a vágóhídon nem lehet megállapítani, a 73/2009/EK rendelet 116. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a tömegre vonatkozóan meghatározott követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha az élőtömeg nem haladja meg a 300 kilogrammot.

80. cikk

Birtokontartási időszak

(1)   Vágási támogatásban csak olyan mezőgazdasági termelő részesülhet, aki az állatot a vágást kevesebb mint egy hónappal, illetve az exportálást kevesebb mint két hónappal megelőzően véget érő, legalább két hónapos birtokontartási időszak alatt tartotta.

(2)   A három hónapos koruk elérése előtt levágott borjak esetében a tartási időszak egy hónap.

81. cikk

Nemzeti felső határok

(1)   A 73/2009/EK rendelet 116. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett nemzeti felső határokat e rendelet VI. melléklete tartalmazza.

(2)   Amennyiben a 73/2009/EK rendelet 116. cikkének (4) bekezdésében előírt arányos csökkentés alkalmazásának eredményeként a támogatható állatok száma egész számnál kisebb szám, a tizedes részre a vágási támogatás egységösszegének megfelelő hányadát kell odaítélni. E célból csak az első tizedesjegy veendő figyelembe.

5. szakasz

Általános rendelkezések

82. cikk

Előlegfizetés

(1)   A 73/2009/EK rendelet 29. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban az illetékes hatóság az adminisztratív és a helyszíni ellenőrzések eredményének függvényében előleget fizet a mezőgazdasági termelő számára a támogathatónak ítélt állatok száma után; az előleg összege a különleges támogatás, az anyatehénre vonatkozó támogatás, illetve a vágási támogatás 60 %-ának felel meg.

A különleges támogatás, a 74. cikkben említett, üszőkre vonatkozó különleges rendszer és a vágási támogatás esetében a tagállamok csökkenthetik az előleg százalékos arányát, de ez nem lehet kevesebb 40 %-nál.

Az előleg legkorábban azon naptári év október 16-án fizethető ki, amelyre a támogatást kérelmezték.

(2)   A támogatás záró kifizetésének összege a mezőgazdasági termelőnek járó támogatási összeg és a kifizetett előleg közötti különbséggel egyenlő.

83. cikk

A támogatásnyújtás éve

(1)   A kérelem benyújtása képezi azt az ügyleti tényt, amelynek időpontja meghatározza a különleges támogatás és az anyatehénre vonatkozó támogatás rendszerének hatálya alá tartozó állatok támogatási évét, valamint az állománysűrűség kiszámításához figyelembe veendő számosállat-egységek (SZÁE) számát.

Ha azonban a különleges támogatás odaítélése az 56. cikkel összhangban történik, az alkalmazandó támogatási összeg a vágás vagy az exportálás évében december 31-én érvényben lévő összeggel egyezik meg a következő esetekben:

a)	ha az állatot legkésőbb december 31-ig levágták vagy exportálták;

b)	ha az érintett állatra vonatkozó támogatási kérelmet az említett időpont után nyújtották be.

(2)   A vágási támogatás tekintetében – a támogatás arányának alkalmazása és az arányos csökkentésnek a 81. cikkel összhangban történő kiszámítása céljából – a támogatásnyújtás éve az az év, amelyben a vágásra vagy az exportálásra sor kerül.

84. cikk

A bizonyos anyagok vagy termékek illegális használata vagy birtoklása esetén kiszabandó szankciók

A vonatkozó közösségi állat-egészségügyi rendeletek által nem engedélyezett anyagok és termékek illegális használata vagy birtoklása révén elkövetett ismételt jogsértések esetén a tagállamok a 73/2009/EK rendelet 119. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban – a jogsértés súlyosságának figyelembevételével – meghatározzák a támogatási rendszerekből való kizárás időtartamát.

85. cikk

Az egyéni tejkvóta meghatározása

Az 1234/2007/EK rendelet 66. cikkében meghatározott hét egymást követő időszak leteltének a végéig, eltérve az e rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt időpontoktól, a tagállamok úgy határozhatnak, hogy az 1234/2007/EK rendelet 65. cikkének i) és k) pontjával összhangban vagy az említett rendelet 73., 74. és 75. cikkének végrehajtása érdekében hozott nemzeti rendelkezések alapján március 31-i, illetőleg április 1-jei hatállyal egyéni kvótát részben vagy egészében felszabadító vagy átvevő termelők esetében április 1-jén kell meghatározni az anyatehénre vonatkozó támogatással támogatható tejből rendelkezésre álló maximális egyéni kvótát, valamint az anyatehenek maximális számát.

86. cikk

A birtokontartási időszakok meghatározása

Az 53. cikkben, az 57. cikk (1) bekezdésében, a 61. cikkben és a 80. cikkben említett birtokontartási időszakok utolsó napja az a nap, legyen az akár munkanap, akár nem, amely megelőzi az időszak első napjáéval azonos számmal jelölt napot.

87. cikk

Az állatok azonosítása és nyilvántartása

Az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet 117. cikkében előírt követelményt az 1998. január 1-je előtt született állatok tekintetében a 2008/71/EK tanácsi irányelvben (21) meghatározott eljárás szerint kell alkalmazni, kivéve azokat az eseteket, amikor az állatokat Közösségen belüli kereskedelem keretében értékesítik.

III. CÍM

A 73/2009/EK RENDELET V. CÍMÉRE VONATKOZÓ EGYEDI SZABÁLYOK

1. FEJEZET

Az egységes területalapú támogatási rendszer

88. cikk

A támogatható terület minimális mérete gazdaságonként

A támogatható területek gazdaságonkénti minimális méretét, amelyre a 73/2009/EK rendelet 124. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében foglaltak szerint 0,3 ha fölötti szinten támogatás igényelhető, e rendelet VII. melléklete határozza meg.

89. cikk

Mezőgazdasági területek

A 73/2009/EK rendelet 124. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, az egységes területalapú támogatási rendszer hatálya alá tartozó mezőgazdasági területeket e rendelet VIII. melléklete tartalmazza.

90. cikk

Kendertermesztés

A 73/2009/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében és az 1120/2009/EK rendelet 10. cikkében említett kenderfajtákra vonatkozó rendelkezések az egységes területalapú támogatási rendszer keretében való támogathatóság tekintetében értelemszerűen alkalmazandók.

2. FEJEZET

Kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések

91. cikk

Csökkentési együttható

Amennyiben egy adott ágazat esetében a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések meghaladnák a Bizottság által a 73/2009/EK rendelet 132. cikkének (7) bekezdésével összhangban engedélyezett maximális szintet, a szóban forgó ágazatra vonatkozó kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések mértékét csökkentési együttható alkalmazásával csökkenteni kell.

92. cikk

A támogathatóság feltételei

A 73/2009/EK rendelet 132. cikke (7) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a Bizottságnak figyelembe kell vennie különösen a szóban forgó rendelet 132. cikkének (5) bekezdésében említett, (al)ágazatonkénti külön pénzügyi kereteket és az ugyanazon rendelet 132. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett, az új tagállamoktól eltérő tagállamokra akkor alkalmazandó megfelelő közvetlen kifizetésre vonatkozó támogathatósági feltételeket.

A 73/2009/EK rendelet 132. cikke és e fejezet alkalmazásában „az új tagállamoktól eltérő tagállamokban a tagállamokra akkor alkalmazandó megfelelő közvetlen kifizetés” alatt azok a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt, a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések odaítélésének évében nyújtott közvetlen kifizetések értendők, amelyek támogathatósági feltételei hasonlóak a szóban forgó kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetéséhez.

93. cikk

Ellenőrzések

Az új tagállamok megfelelő ellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy biztosítsák a 73/2009/EK rendelet 132. cikkének (7) bekezdése szerinti bizottsági engedélyben meghatározott, a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések odaítélésre vonatkozó feltételek teljesülését.

94. cikk

Éves jelentés

Az új tagállamok a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések végrehajtása érdekében hozott intézkedéseikről a végrehajtást követő év június 30-ig jelentést nyújtanak be. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább a következőket:

a)	bármely, a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetéseket érintő körülményekben bekövetkezett változás;

b)	minden egyes kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetés vonatkozásában a kedvezményezettek száma, az odaítélt kiegészítő nemzeti támogatás összege, a hektárszám, az állatok száma vagy a kifizetett támogatás alapjául szolgáló egyéb egységek száma;

c)	a 93. cikk értelmében alkalmazott ellenőrzési intézkedésekről szóló jelentés.

95. cikk

Állami támogatás

Azok a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések, amelyeket nem a 73/2009/EK rendelet 132. cikkének (7) bekezdésében említett bizottsági engedélynek megfelelően teljesítenek, a 659/1999/EK tanácsi rendelet (22) értelmében jogellenes állami támogatásnak minősülnek.

IV. CÍM

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

96. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az 1973/2004/EK rendelet 2010. január 1-jétől hatályát veszti.

A 2009-re és az azt megelőző támogatási évekre vonatkozó támogatás iránti kérelmek esetében azonban rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.

(2)   Az 1973/2004/EK rendeletre való hivatkozásokat a továbbiakban e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a IX. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

97. cikk

Átmeneti szabályok

Az 1973/2004/EK rendelet 32. cikkének (2) bekezdésében és 159. cikkének (1) bekezdésében foglaltaktól eltérve, az említett rendelet 8. fejezete szerinti, energianövényekre vonatkozó támogatás, valamint az ugyanazon rendelet 16. fejezete szerinti, önkéntes területpihentetési rendszer esetében a 2009-ben betakarított nyersanyagokat az érintett tagállam által meghatározott időpontig – amely nem eshet 2011. július 31-nél későbbre – fel kell dolgozni.

A 2009 után betakarítandó nem egynyári növények tekintetében az 1973/2004/EK rendelet 8. és 16. fejezetének rendelkezései a 2010. évi betakarítástól kezdve nem alkalmazandók, és az 1973/2004/EK rendelet 31. cikkének (3) bekezdése, valamint 158. cikkének (1) bekezdése alapján letétbe helyezett biztosítékokat az érintett tagállam által meghatározandó időpontig – amely nem eshet 2010. július 31-nél későbbre – fel kell szabadítani.

98. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő hetedik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit a 2010. január 1-jétől kezdődő támogatási időszakokra vonatkozóan benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(2)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

(3)  HL L 345., 2004.11.20., 1. o.

(4)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(5)  HL 125., 1966.7.11., 2298/66. o.

(6)  HL 125., 1966.7.11., 2309/66. o.

(7)  HL L 193., 2002.7.20., 74. o.

(8)  HL L 281., 1999.11.4., 30. o.

(9)  HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

(10)  Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(11)  Lásd e Hivatalos Lap 65. oldalát.

(12)  HL L 171., 2009.7.1., 6. o.

(13)  HL L 339., 2003.12.24., 36. o.

(14)  HL L 297., 1996.11.21., 29. o.

(15)  HL L 297., 1996.11.21., 49. o.

(16)  HL L 215., 1992.7.30., 85. o.

(17)  HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

(18)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(19)  HL L 214., 2006.8.4., 1. o.

(20)  HL L 337., 2008.12.16., 3. o.

(21)  HL L 213., 2008.8.8., 31. o.

(22)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---