8.10.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 267/8

---

A TANÁCS 2008/90/EK IRÁNYELVE

(2008. szeptember 29.)

a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról

(Átdolgozott változat)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló, 1992. április 28-i 92/34/EGK tanácsi irányelvet (2) több alkalommal jelentős mértékben módosították (3). Mivel további módosításokra van szükség, az átláthatóság érdekében az irányelvet át kell dolgozni.

(2)	A gyümölcstermesztés fontos szerepet tölt be a Közösség mezőgazdaságában.

(3)	A gyümölcstermesztés megfelelő eredményei nagymértékben függnek a szaporításra használt anyag minőségétől és növény-egészségügyi állapotától.

(4)	A Közösség szintjén összehangolt feltételek biztosítják, hogy a vásárlók a Közösség egész területén egészséges és jó minőségű gyümölcsszaporító és ültetvényanyaghoz jussanak.

(5)

Amennyiben azok a növényegészségügyre vonatkoznak, e feltételeknek összhangban kell lenniük a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvvel (4).

(6)

Célszerű olyan közösségi szabályokat létrehozni, amelyek a Közösségben nagy gazdasági jelentőséggel bíró gyümölcsnemzetségekre és -fajokra vonatkoznak, és amelyek tartalmaznak egy közösségi eljárást további nemzetségek és fajok az irányelv hatálya alá tartozó nemzetségek és fajok listájára történő későbbi felvételére. Azon nemzetségeket és fajokat kell felvenni a listára, amelyeket a tagállamokban széles körben termesztenek, és amelyek szaporítóanyagainak és/vagy ültetvényanyagainak több tagállamra kiterjedő jelentős piaca van.

(7)

A 2000/29/EK irányelv növény-egészségügyi rendelkezéseinek sérelme nélkül nem célszerű alkalmazni gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok forgalmazására vonatkozó közösségi szabályokat abban az esetben, ha ezeket a termékeket harmadik országba irányuló kivitelre szánják, mivel az ott alkalmazandó szabályok eltérhetnek az ezen irányelvben meghatározottaktól.

(8)

Az egyértelműség érdekében meg kell állapítani a szükséges fogalommeghatározásokat. A fogalommeghatározásoknak tudományos és műszaki fejlődésen kell alapulniuk, és az adott fogalmat teljes mértékben és egyértelműen kell meghatározniuk annak érdekében, hogy minden új piaci lehetőséget és a szaporítóanyagok termesztése során használt új eljárásokat figyelembe véve elősegítsék a belső piac harmonizációját. A fogalommeghatározásokat össze kell hangolni a közösségi jogszabályok hatálya alá tartozó más szaporítóanyagok forgalmazására vonatkozóan elfogadott fogalommeghatározásokkal.

(9)

Kívánatos minden egyes gyümölcsnemzetség és -faj esetében növény-egészségügyi és minőségi előírásokat meghatározni a nemzetközi rendszerek alapján, amelyek többek között a kórokozóktól való mentesség tesztelésére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazhatnak. Ezért helyénvaló adott esetben a nemzetközi rendszerek alapján a forgalmazandó gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok különböző kategóriáira vonatkozó harmonizált szabályok rendszerét létrehozni.

(10)	A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatnak megfelel annak előírása, hogy gyümölcsszaporító és ültetvényanyagokat vagy hivatalos vizsgálat alá vetnek, vagy a közösségi jogszabályok hatálya alá tartozó más fajok esetében előírt hatósági felügyelet mellett megvizsgálnak.

(11)

Nem engedélyezhető a géntechnológiával módosított gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok forgalomba hozatala és a gyümölcsfajták hivatalos nyilvántartásba vétele, kivéve, ha a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) és a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) említett minden megfelelő intézkedést megtettek az emberi egészség vagy a környezet bármiféle veszélyeztetésének elkerülése érdekében.

(12)	Kívánatos a genetikai sokféleség megőrzésének és fenntartható módon való kiaknázásának biztosítása. A biodiverzitás megőrzését célzó megfelelő intézkedések hozandók a létező fajták megőrzésének biztosítása érdekében más vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban.

(13)	Helyénvaló kísérletekre, tudományos célra vagy szelekciós munkára szánt anyagok forgalmazására vonatkozóan feltételeket megállapítani, amennyiben ezen anyag a különleges felhasználás következtében nem felel meg az általános növény-egészségügyi és minőségi előírásoknak.

(14)

Elsősorban a gyümölcsszaporító, illetve ültetvényanyagok szállítóinak feladata annak biztosítása, hogy termékeik megfeleljenek az ezen irányelvben megállapított feltételeknek. Helyénvaló a szállítók szerepének, valamint a rájuk vonatkozó feltételeknek a megállapítása. A szállítókat hivatalos nyilvántartásba kell venni annak érdekében, hogy létrehozzák a gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok átlátható és gazdaságos minősítési eljárását.

(15)	Azokra a szállítókra, akik nem szakmabeli végső felhasználók részére forgalmaznak, nem vonatkozik a nyilvántartásba vételi kötelezettség.

(16)	A gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok vásárlóinak érdeke, hogy a különböző fajták neve ismert legyen, és hogy azonosságuk megmaradjon annak érdekében, hogy a rendszer nyomon követhető legyen és növekedjen a piacba vetett bizalom.

(17)	Ez a célkitűzés legjobban a fajta – különösen a régebbi fajták – közismertsége vagy a leírás rendelkezésre bocsátása által érhető el, amely a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) jegyzőkönyvein vagy azok hiányában más nemzetközi vagy nemzeti szabályokon alapul.

(18)	A gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok azonosságának és megfelelő forgalmazásának érdekében közösségi szabályokat kell hozni az egyes árutételek elkülönítéséről és jelöléséről. Az árucímkéknek tartalmazniuk kell a hivatalos ellenőrzéshez és a felhasználó tájékoztatásához szükséges adatokat.

(19)

A tagállamok illetékes hatóságainak az általuk végzett ellenőrzések és vizsgálatok során meg győződniük arról, teljesülnek a gyümölcsszaporító, illetve ültetvényanyagokra és a szállítókra vonatkozó feltételek. Az ilyen vizsgálatok szintjét, mértékét és gyakoriságát az érintett anyag kategóriájának figyelembevételével kell megállapítani.

(21)	Közösségi ellenőrzési intézkedéseket kell előírni az ezen irányelvben meghatározott előírásoknak a tagállamokban való egységes alkalmazása érdekében.

(22)

Olyan szabályokat kell létrehozni, amelyek az olyan természeti katasztrófák, mint például tűzvész és vihar vagy előre nem látható körülmények okozta átmeneti beszerzési nehézségek esetén lehetővé teszik egy korlátozott időtartamra és meghatározott feltételek mellett az ezen irányelvben meghatározottnál enyhébb feltételeknek megfelelő gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok forgalmazását.

(23)

Az arányosság elvének megfelelően olyan rendelkezést kell hozni, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mentesítsék azokat a kistermelőket a címkézési kötelezettség, az ellenőrzések és a hivatalos vizsgálatok alól, akiknek a gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok termelésével és értékesítésével kapcsolatos tevékenysége a helyi piac olyan végső felhasználóinak ellátására irányul, akik nem hivatásszerűen vesznek részt a növénytermesztésben („helyi kereskedelem”).

(24)	Meg kell tiltani, hogy az egyes tagállamok az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő új feltételeket és korlátozásokat vezessenek be az I. mellékletben felsorolt növénynemzetségek és -fajok forgalmazásával kapcsolatban.

(25)

Rendelkezni kell a harmadik országokból származó gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok Közösségen belüli forgalmazásának engedélyezéséről, feltéve, hogy azok ugyanazokkal a biztosítékkal rendelkeznek, mint a Közösségben termelt gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok, és megfelelnek a közösségi szabályoknak.

(26)

A tagállamokban a vizsgálatok során alkalmazott szakmai módszerek összehangolása és a Közösségben, valamint a harmadik országokban termelt gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok összehasonlítása érdekében összehasonlító vizsgálatokat kell végezni annak ellenőrzésére, hogy ezek a termékek megfelelnek-e az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek.

(27)

A kereskedelmi forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját területükön átmenetileg akkor is engedélyezhessék az ezen irányelv alkalmazásának időpontjában már meglévő és minősített vagy C.A.C. anyagként felvett anyanövényekből származó minősített és C.A.C. szaporítóanyag forgalmazását, ha az anyag nem felel meg az új feltételeknek.

(28)	Az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (7) összhangban kell elfogadni.

(29)	Ez az irányelv nem sértheti a II. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1.   FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

(1)   Ezt az irányelvet a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagának a Közösségen belüli forgalmazására kell alkalmazni.

(2)   Ez az irányelv az I. mellékletben felsorolt nemzetségekre és fajokra, valamint azok hibridjeire alkalmazandó. Emellett az irányelv az I. mellékletben nem szereplő nemzetségek és fajok alanyaira és más növényi részeire, illetve azok hibridjeire is alkalmazandó, ha azokba beoltották, vagy beoltják valamelyik, az I. mellékletben szereplő nemzetség vagy faj, illetve annak hibridje anyagát.

(3)   Ezt az irányelvet a 2000/29/EK irányelvben meghatározott növény-egészségügyi szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

(4)   Az irányelv nem alkalmazható a ténylegesen harmadik országokba irányuló kivitelre szánt termékekre, feltéve, hogy azokat megfelelően jelölik és elkülönítik.

Az első albekezdésre, különösen a termékek azonosítására és elkülönítésére vonatkozó végrehajtási intézkedéseket a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.	„szaporítóanyag”: gyümölcstermő növények szaporítására és termesztésére szánt magvak, növényi részek és minden növényanyag, beleértve az alanyokat is;

2.	„ültetvényanyagok”: értékesítés után elültetésre vagy újraültetésre szánt növények;

3.

„fajta”: egy adott növényrendszertani taxonon belüli ismert legalacsonyabb szintű besorolás, amely a) definiálható egy adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából adódó jellemzők leírásával; b) bármely más növénycsoporttól megkülönböztethető az említett jellemzők közül legalább egy jellemző leírásával; és c) változatlan szaporíthatósága szempontjából egyetlen egységnek fogható fel;

4.	„klón”: egyetlen növény vegetatív genetikailag egységes utóda;

5.

„prebázis szaporítóanyag”: szaporítóanyag, amelyet a) általánosan elfogadott módszerek alapján termesztettek, a fajta azonosságának megőrzése, beleértve a fontos gyümölcstermesztési értékének fontos jellemzőit, valamint a betegségek megelőzése céljából; b) bázis szaporítóanyag vagy az ültetvényanyagon kívüli minősített anyagtermesztésére szánnak; c) megfelel a 4. cikk alapján a prebázis szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított különleges követelményeknek; és d) a hivatalos vizsgálatok alkalmával az a), b) és c) pontban szereplő feltételeknek megfelelőnek nyilvánítottak;

6.

„bázis szaporítóanyag”: szaporítóanyag, amelyet: a) közvetlenül vagy ismert számú fázison keresztül vegetatív módon állítottak elő prebázis szaporítóanyagból, a fajta azonosságának megőrzése, beleértve a fontos gyümölcstermesztési értékének fontos jellemzőit, valamint a betegségek megelőzése céljából; b) minősített szaporítóanyag termesztésére szánnak; c) megfelel a 4. cikk alapján a bázis szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított különleges követelményeknek; és d) a hivatalos vizsgálatok alkalmával az a), b) és c) pontban szereplő feltételeknek megfelelőnek nyilvánítottak;

7.

„minősített szaporítóanyag”: a) szaporítóanyag, amely(et): i. közvetlenül vegetatív módon állítottak elő bázis szaporítóanyagból vagy prebázis szaporítóanyagból, vagy, amennyiben alanyok termesztéséhez fogják felhasználni, az alany bázis vagy minősített szaporítóanyagának minősített magjaiból; ii. ültetvényanyag termesztésére szánnak; iii. megfelel a 4. cikk alapján a minősített szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított különleges követelményeknek; iv. a hivatalos vizsgálatok alkalmával az i., ii. és iii. pontban szereplő feltételeknek megfelelőnek nyilvánítottak; b) ültetvényanyagok, amelyek(et): i. közvetlenül, bázis vagy prebázis szaporítóanyagból állítottak elő; ii. gyümölcs termesztésére szánnak; iii. megfelel a 4. cikk alapján a minősített szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított különleges követelményeknek; valamint iv. a hivatalos vizsgálatok alkalmával az i., ii. és iii. pontban szereplő feltételeknek megfelelőnek nyilvánítottak;

8.

„C.A.C. (Conformitas Agraria Communitatis) anyag”: gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok, amelyek(et): a) fajtaazonosak és megfelelő módon fajtatiszták; b) az alábbiakra szánnak: — szaporítóanyag termesztése, — ültetvényanyagok termesztése és/vagy — gyümölcs termesztése; c) megfelelnek a 4. cikk alapján a C.A.C. anyagra vonatkozóan megállapított különleges követelményeknek;

9.	„szállító”: bármely természetes vagy jogi személy, aki a gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok tekintetében a következő tevékenységek közül legalább az egyiket hivatásszerűen űzi: szaporítás, termesztés, fenntartás, illetve kezelés, importálás, valamint forgalmazás;

10.	„forgalmazás”: gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok kereskedelmi hasznosítás céljából harmadik fél részére történő értékesítése, értékesítési célú birtoklása, eladásra történő kínálása, rendelkezésre bocsátása, szállítása vagy átruházása akár ellenérték fejében, akár pedig anélkül;

11.

„illetékes hivatalos szerv”: a) a tagállam által létrehozott vagy kijelölt, a nemzeti kormány felügyelete alá tartozó hatóság, amely a gyümölcsszaporító és ültetvényanyagokkal kapcsolatos minőségi kérdésekért felelős; b) bármely állami hatóság, amelyet — nemzeti szinten, vagy — az érintett tagállam nemzeti jogszabályai által meghatározott kereteken belül, a nemzeti hatóságok felügyelete alatt, regionális szinten hoztak létre;

12.	„hivatalos vizsgálat”: az illetékes hivatalos szerv által vagy az illetékes hivatalos szerv felelősségi körében folytatott vizsgálat;

13.	„árutétel”: ugyanazon áru egységnyi mennyisége, amely a homogén áruösszetétel és árueredet alapján azonosítható.

2.   FEJEZET

A GYÜMÖLCSSZAPORÍTÓ ÉS ÜLTETVÉNYANYAGOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

3. cikk

A forgalomba hozatalra vonatkozó általános követelmények

(1)   A gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok kizárólag akkor forgalmazhatók, ha:

a)	a szaporítóanyagot hivatalosan „prebázis szaporítóanyagnak”, „bázis szaporítóanyagnak” vagy „minősített szaporítóanyagnak” minősítették, vagy megfelel a C.A.C. anyagként való besorolás feltételeinek;

b)	az ültetvényanyagot hivatalosan minősített anyagnak minősítették, vagy megfelel a C.A.C. anyagként való besorolás feltételeinek.

(2)   A 2001/18/EK irányelv 2. cikkének 1. és 2. pontja értelmében géntechnológiával módosított szervezetből álló gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok, forgalomba hozatala csak akkor engedélyezhető, ha a géntechnológiával módosított szervezetet ezen irányelvnek vagy az 1829/2003/EK rendeletnek megfelelően engedélyezték.

(3)   Amennyiben ültetvényanyagból vagy szaporítóanyagból készült termékeket a 3. cikk hatálya alá tartozó élelmiszerként vagy élelmiszerben, vagy az 1829/2003/EK rendelet 15. cikkének hatálya alá tartozó takarmányban szándékoznak felhasználni, az érintett szaporítóanyag és ültetvényanyag forgalomba hozatala csak akkor engedélyezhető, ha az anyagból származó élelmiszert vagy takarmányt az említett rendeletnek megfelelően engedélyezték.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a területükön engedélyezhetik a beszállítóknak, hogy forgalomba hozzák az alábbi célokra szánt szaporítóanyag és ültetvényanyag megfelelő mennyiségeit:

a)	kísérletekre vagy tudományos célokra;

b)	szelekciós munkára; vagy

c)	a genetikai sokféleség megőrzésének segítésére.

Azon feltételek, amelyek alapján a tagállamok ilyen engedélyeket adhatnak ki, a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadhatók el.

4. cikk

A nemzetségekre és fajokra vonatkozó különleges követelmények

A 19. cikk (3) bekezdésében említett eljárás alapján különleges követelményeket kell létrehozni az I. mellékletben említett valamennyi növényi nemzetségre és fajra, megjelölve:

a)	a feltételeket, amelyeknek a C.A.C. anyagoknak meg kell felelniük, különös tekintettel az alkalmazott szaporítási módszerre, az állomány tisztaságára, a növényegészségügyre és a fajtajellemzőkre, azon alanyok kivételével, amelyek anyaga nem tartozik valamely fajtához;

b)

a feltételeket, amelyeknek prebázis szaporítóanyagoknak, a bázis szaporítóanyagoknak és a minősített szaporítóanyagoknak meg kell felelniük a minőség (a prebázis és bázis szaporítóanyagok esetében beleértve a fajta és adott esetben a klón azonosságának megőrzéséhez használt módszereket, valamint a fontos gyümölcstermesztési jellemzőit) a növényegészségügy, a vizsgálati módszerek és az alkalmazott eljárások, valamint az alkalmazott szaporítási módszerek tekintetében, illetve – azon alanyok kivételével, amelyek anyaga nem tartozik valamely fajtához – a fajtajellemzők tekintetében;

c)	a feltételeket, amelyeknek az I. mellékletben nem szereplő nemzetséghez vagy fajhoz, illetve azok hibridjeihez tartozó alanyoknak és más növényi részeknek meg kell felelniük, ha azokat az I. mellékletben felsorolt nemzetséghez vagy fajhoz, vagy azok hibridjeihez tartozó szaporítóanyaggal oltják be.

3.   FEJEZET

A SZÁLLÍTÓK ÁLTAL TELJESÍTENDŐ KÖVETELMÉNYEK

5. cikk

Nyilvántartásba vétel

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy azon szállítókat, akik az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységeket végeznek, hivatalos nyilvántartásba veszik.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdés nem vonatkozik azon szállítókra, akik csak nem szakmabeli végső felhasználók részére forgalmaznak.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés alkalmazására vonatkozóan részletes szabályok állapíthatók meg a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

6. cikk

Különleges követelmények

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a prebázis, bázis és minősített szaporítóanyagok, valamint a C.A.C. anyagok előállítása a gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok termesztésével és szaporításával foglalkozó szállítók felügyelete alatt zajlik. E célból az említett szállítók:

—	azonosítják és megfigyelik termesztési folyamatuk kritikus pontjait, amelyek befolyásolják az anyag minőségét,

—	információkat tárolnak az első francia bekezdésben említett ellenőrzésről, amelyet kérésre vizsgálat céljából az illetékes hivatalos szerv rendelkezésére bocsátanak,

—	adott esetben mintát vesznek a laboratóriumban végzett vizsgálatokhoz, valamint

—	biztosítják, hogy a termesztés során a szaporítóanyagok tételei egyenként azonosíthatóak maradjanak.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy abban az esetben, ha a szállító telephelyén a 2000/29/EK irányelv mellékleteiben felsorolt, vagy az ezen irányelv 4. cikkének megfelelően megállapított különleges követelményekben említett károsító szervezetek fordulnak elő az ezen különleges követelményekben engedélyezettnél nagyobb mértékben, a szállító haladéktalanul, a 2000/29/EK irányelv szerinti jelentéstételi kötelezettségektől függetlenül értesíti az illetékes hivatalos szervet, és elvégzi a szerv által meghatározott intézkedéseket.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok forgalmazásakor a szállítók legalább három évig megtartják az értékesítésükről vagy beszerzéseikről szóló nyilvántartást.

Az első albekezdés nem vonatkozik azon szállítókra, akik az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően mentesülnek a nyilvántartásba vétel alól.

(4)   Az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozóan részletes szabályok állapíthatók meg a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

4.   FEJEZET

FAJTAAZONOSÍTÁS ÉS CÍMKÉZÉS

7. cikk

Fajtaazonosítás

(1)   Gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok forgalmazása esetén fel kell tüntetni a fajtát, amelyhez tartoznak. Amennyiben gyökértörzs esetében a szaporítóanyag nem tartozik valamely fajtához, az érintett fajt vagy interspecifikus hibridet kell megjelölni.

(2)   Az (1) bekezdés alapján feltüntetendő fajta:

a)	növényfajta-oltalom által az új fajták védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően jogilag védett;

b)	e cikk (4) bekezdése értelmében hivatalosan regisztrált; vagy

c)

közismert, egy fajta közismertnek tekinthető, amennyiben: i. egy másik tagállamban hivatalos nyilvántartásba vették; ii. valamely tagállamban hivatalos nyilvántartásba vételi kérelem vagy az a) pontban említett növényfajta-oltalom iránti kérelem tárgyát képezi; vagy iii. 2012. szeptember 30. előtt az érintett tagállamok vagy egy másik tagállam területén már forgalmazták, feltéve, hogy rendelkezik hivatalosan elismert jellemzéssel. Az (1) bekezdés értelmében a kereskedelmi növénytermesztési szempontból tényleges értékkel nem rendelkező fajta is feltüntethető, feltéve, hogy rendelkezik hivatalosan elismert jellemzéssel, a szaporítóanyagot és az ültetvényanyagot C.A.C. anyagként forgalmazzák az érintett tagállam területén, és hogy a címkén és/vagy az okmányon az e rendelkezésre való hivatkozással van meghatározva.

(3)   Amennyire lehetséges, minden fajtára minden egyes tagállamban ugyanazt a megnevezést kell használni, a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadható végrehajtási intézkedéseknek, vagy azok hiányában az elfogadott nemzetközi iránymutatásoknak megfelelően.

(4)   A fajták akkor kerülhetnek a hivatalos nyilvántartásba, ha megfelelnek bizonyos hivatalosan elfogadott feltételeknek, és rendelkeznek hivatalos jellemzéssel. Egy fajta akkor is hivatalosan nyilvántartásba vehető, ha a szaporítóanyagot az érintett tagállam területén 2012. szeptember 30. előtt már forgalmazták, feltéve, hogy van róla hivatalosan elismert jellemzés.

A géntechnológiával módosított fajta kizárólag abban az esetben vehető hivatalos nyilvántartásba, ha az azt alkotó, géntechnológiával módosított szervezetet a 2001/18/EK irányelv vagy az 1829/2003/EK rendelet értelmében engedélyezték.

Amennyiben ültetvényanyagból vagy szaporítóanyagból származó terméket az 1829/2003/EK rendelet 3. cikkének hatálya alá tartozó élelmiszerként vagy élelmiszerben, illetve az említett rendelet 15. cikkének hatálya alá tartozó takarmányként vagy takarmányban szándékoznak felhasználni, az érintett fajtát kizárólag abban az esetben kell hivatalos nyilvántartásba venni, ha az ezen anyagból származott élelmiszert vagy takarmányt az említett rendelet szerint engedélyezték.

(5)   A (3) bekezdésben említett hivatalos nyilvántartásba vétel követelményeit a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a jelenlegi tudományos és műszaki ismereteket figyelembe véve kell meghatározni, és annak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	a hivatalos a nyilvántartásba vétel feltételeit, amely magában foglalhatja különösen a megkülönböztethetőséget, állandóságot és a kellő egyneműséget;

b)	a különböző fajok esetén minimálisan vizsgálandó jellemzőket;

c)	a vizsgálatok minimumkövetelményeit;

d)	a fajta hivatalos nyilvántartásba vételének maximális érvényességi idejét.

(6)   A 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően:

—	értesítő rendszert lehet létrehozni a tagállamok illetékes hivatalos szerveinek a fajokról, fajtákról vagy interspecifikus hibridekről történő értesítésére,

—	döntést lehet hozni egy közös fajtajegyzék összeállításáról és kiadásáról.

8. cikk

Az árutétel összetétele és azonosítása

(1)   A nevelés, a kiemelés és az anyanövényről való leszedés során a gyümölcsszaporító és ültetvényanyagokat elkülönített tételekben kell tartani.

(2)   Ha különböző eredetű gyümölcsszaporító és ültetvényanyagokat egyberaknak vagy összekevernek a csomagolás, a raktározás, a szállítás vagy kiszállítás során, a szállító nyilvántartást vezet a következő adatokkal: az árutétel összetétele és az egyes összetevők eredete.

9. cikk

Címkézés

(1)   A gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok csak megfelelően homogén árutételekben forgalmazhatók, valamint ha:

a)

C.A.C. anyagnak minősülnek, és a szállító által a 4. cikk alapján létrehozott különleges követelményeknek megfelelően kiállított dokumentummal vannak ellátva. Amennyiben ez a dokumentum hivatalos nyilatkozatot is tartalmaz, annak egyértelműen el kell különülnie a dokumentumon található minden más információtól; vagy

b)

prebázis szaporítóanyagnak, bázis szaporítóanyagnak vagy minősített szaporítóanyagnak minősülnek, és ezt az illetékes hivatalos szerv igazolja a 4. cikk alapján létrehozott különleges követelményeknek megfelelően. A szaporítóanyag, illetve ültetvényanyag címkézésére, illetve fémzárolására, valamint csomagolására vonatkozó követelményeket a 19. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási intézkedésekben lehet feltüntetni.

(2)   A gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok nem szakmabeli végső felhasználók részére történő kiskereskedelmi értékesítése esetén az (1) bekezdésben említett, a címkézésre vonatkozó követelmények a megfelelő termékinformációkra korlátozódhatnak.

(3)   Géntechnológiával módosított szaporítóanyag vagy ültetvényanyag esetében az ezen irányelv hatálya alá eső anyagra helyezett vagy az azt kísérő valamennyi hatósági vagy más címkén és okmányon egyértelműen feltüntetik, hogy a fajtát géntechnológiával módosították, megnevezve a géntechnológiával módosított szervezeteket.

5.   FEJEZET

MENTESSÉG

10. cikk

Helyi kereskedelem

(1)   A tagállamok felmenthetik:

a)	a 9. cikk (1) bekezdésének alkalmazása alól azokat a kistermelőket, akik gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok termelése és értékesítése a helyi piac olyan végső felhasználóinak ellátására irányul, akik nem hivatásszerűen vesznek részt a növénytermesztésben („helyi kereskedelem”);

b)	az ilyen felmentett személyek által termesztett gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok helyi forgalmát a 13. cikkben előírt ellenőrzések és vizsgálatok alól.

(2)   A 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően végrehajtási rendelkezéseket lehet elfogadni az e cikk (1) bekezdésében említett mentességgel kapcsolatos, különösen a „kistermelő” és a „helyi piac” fogalmára vonatkozó követelményekről és az alkalmazandó eljárásról.

11. cikk

Átmeneti beszerzési nehézségek

Az ezen irányelvben meghatározott feltételeknek megfelelő szaporító- és ültetvényanyag természeti katasztrófák és előre nem látható körülmények okozta átmeneti beszerzési nehézségei esetén a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően intézkedések hozhatók az enyhébb feltételeknek megfelelő gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok forgalomba hozatalára vonatkozóan.

6.   FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGOKBAN TERMELT GYÜMÖLCSSZAPORÍTÓ ÉS ÜLTETVÉNYANYAGOK

12. cikk

(1)   A 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően el kell dönteni, hogy a harmadik országokban előállított és a szállítók kötelezettségeire, az azonosságra, a jellemzőkre, a növényegészségügyre, a termesztési közegre, a csomagolásra, a vizsgálati rendelkezésekre, a címkézésre és fémzárolásra vonatkozóan azonos garanciákat nyújtó gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok ezekben a vonatkozásokban egyenértékűnek tekinthetőek-e a Közösségben előállított és az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő gyümölcsszaporító és ültetvényanyagokkal.

(2)   A 2000/29/EK irányelv növény-egészségügyi rendelkezéseinek sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett döntés meghozataláig a harmadik országokból behozott gyümölcsszaporító és ültetvényanyagokra a tagállamok 2010. december 31-ig legalább a 4. cikk alapján létrehozott különleges követelményekben meghatározott átmeneti vagy végleges feltételekkel azonos feltételeket alkalmazhatnak. Amennyiben a különleges követelmények nem tartalmaznak ilyen feltételeket, a behozatalra vonatkozó feltételeknek legalább az adott tagállamban történő termesztésre vonatkozó feltételekkel kell megegyezniük.

A 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, az e bekezdés első albekezdésében említett időpont a különböző harmadik országok esetében elhalasztható az e cikk (1) bekezdésben említett döntések meghozataláig.

Valamely tagállam által az első albekezdés alapján hozott döntésének megfelelően behozott gyümölcsszaporító és ültetvényanyagokra az (1) bekezdésben említett vonatkozásokban más tagállamok nem szabhatnak ki további piaci korlátozásokat.

7.   FEJEZET

ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

13. cikk

Hivatalos vizsgálat

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvben meghatározott követelmények és feltételek teljesítésének ellenőrzése érdekében a gyümölcsszaporító és ültetvényanyagokat a termesztés és a forgalmazás során hivatalos vizsgálatnak vessék alá. E célból az illetékes hivatalos szervek számára szabad bejutást kell biztosítani a szállítók telephelyének valamennyi részébe, minden ésszerű időpontban.

(2)   Az illetékes hivatalos szervek, nemzeti jogszabályaiknak megfelelően, az ezen irányelvben meghatározott, hatóságuk és felügyeletük alatt végrehajtandó feladatokat átruházhatják bármely közjogi vagy magánjogi jogi személyre, amely a hivatalosan elfogadott alapszabálya szerint kizárólag közfeladatokat lát el, feltéve, hogy ez a jogi személy, illetve tagjai nem érdekeltek a meghozott intézkedések kimenetelében.

A 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, bármely más illetékes hivatalos szerv nevében létrehozott, és azok felügyelete és ellenőrzése alatt működő jogi személy is felhatalmazható, feltéve, hogy ez a jogi személy nem érdekelt az általa meghozott intézkedések kimenetelében.

A tagállamok értesítik a Bizottságot a kiválasztott illetékes hivatalos szervekről. A Bizottság ezt az információt továbbítja a többi tagállamnak.

(3)   Az 1. bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Ezen szabályoknak arányban kell állniuk az érintett anyag kategóriájával.

14. cikk

Közösségi megfigyelés

(1)   A tagállamokban mintákon végzett kísérleteket vagy adott esetben vizsgálatokat kell végezni annak ellenőrzésére, hogy a gyümölcstermő növények és szaporítóanyagai teljesítik-e ezen irányelv követelményeit és feltételeit, beleértve a növényegészségügyre vonatkozókat is. A Bizottság megszervezheti a kísérleteknek a tagállamok és a Bizottság képviselői által végzett ellenőrzését.

(2)   Közösségi összehasonlító vizsgálatok és kísérletek végezhetők a Közösségen belül az ezen irányelv akár kötelező erejű, akár szabad belátás szerint alkalmazható rendelkezései – beleértve a növényegészségüggyel kapcsolatosakat is – értelmében forgalomba hozott gyümölcstermő növények és szaporítóanyag-mintáinak utólagos vizsgálata érdekében. Az összehasonlító vizsgálatok és kísérletek a következőkre terjedhetnek ki:

—	harmadik országokban előállított gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok,

—	biogazdálkodásra alkalmas gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok,

—	a genetikai változatosság megőrzésének elősegítését célzó intézkedésekkel kapcsolatosan forgalomba hozott gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok.

(3)   A 2. bekezdésben említett összehasonlító vizsgálatokat és kísérleteket a gyümölcstermő növényfajtákra és szaporítóanyagaira vonatkozó vizsgálatok technikai módszereinek összehangolására és a növény, illetve a szaporítóanyag által teljesítendő feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére használják.

(4)   A Bizottság a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítja az elvégzendő összehasonlító vizsgálatok és kísérletek szükséges szabályait. A Bizottság tájékoztatja a 19. cikk (2) bekezdésében említett bizottságot a vizsgálatok és kísérletek végrehajtásának technikai szabályairól, valamint azok eredményeiről. Amennyiben növény-egészségügyi problémák merülnek fel, a Bizottság tájékoztatja a Növény-egészségügyi Állandó Bizottságot.

(5)   A Közösség pénzügyi hozzájárulást nyújthat a (2) és a (3) bekezdés szerinti vizsgálatokhoz és kísérletekhez.

A pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a költségvetési hatóság által meghatározott éves előirányzatokat.

(6)   A közösségi pénzügyi hozzájárulás által támogatható vizsgálatok és kísérletek körét, valamint a pénzügyi hozzájárulás nyújtásának részletes szabályait a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

(7)   A (2) és a (3) bekezdés szerinti vizsgálatokat és kísérleteket kizárólag állami hatóságok vagy az állam felelőssége alatt eljáró jogi személyek végezhetik.

15. cikk

Közösségi ellenőrzések a tagállamokban

(1)   A Bizottság szakértői a tagállamok illetékes hivatalos szerveivel együttműködve helyszíni vizsgálatokat végezhetnek, amennyiben az szükséges az irányelv egységes alkalmazásához és különösen annak ellenőrzéséhez, hogy a forgalmazók ténylegesen teljesítik-e az ezen irányelvben meghatározott követelményeket. Az a tagállam, amelynek területén ilyen vizsgálat folyik, minden szükséges segítséget megad a feladatukat végző szakértőknek. A vizsgálatok eredményéről a Bizottság értesíti a tagállamokat.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazása céljából a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően részletes szabályokat kell elfogadni.

16. cikk

A tagállamok nyomon követő intézkedései

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a területükön előállított és forgalmazásra szánt gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok megfelelnek az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek.

(2)   Amennyiben a 13. cikkben említett hivatalos vizsgálat vagy a 14. cikkben említett kísérletek során megállapítást nyer, hogy a gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok nem felelnek meg az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek, a tagállam illetékes hivatalos szerve megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megfeleljenek az ezen irányelvben meghatározott rendelkezéseknek, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a Közösségben betiltsák az ilyen gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok forgalmazását.

(3)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy adott szállító által forgalmazott gyümölcsszaporító vagy ültetvényanyagok nem felelnek meg az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek és feltételeknek, az érintett tagállam biztosítja, hogy megfelelő intézkedéseket foganatosítsanak a szállítóval szemben. Amennyiben a szállítónak megtiltják a gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok forgalmazását, a tagállam erről tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamok illetékes nemzeti szerveit.

(4)   A (3) bekezdés alapján hozott intézkedéseket vissza kell vonni, amint kellő bizonyossággal megállapítható, hogy a szállító által értékesíteni kívánt gyümölcsszaporító és ültetvényanyagok a jövőben megfelelnek az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek és feltételeknek.

8.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Szabad mozgásra vonatkozó záradék

(1)   Az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő gyümölcsszaporító és ültetvényanyagokra az ezen irányelvben meghatározott feltételeken kívül a szállító, a növényegészségügy, a termesztési közeg és a vizsgálati rendelkezések tekintetében nem vonatkozhat más piaci korlátozás.

(2)   Az I. mellékletben felsorolt nemzetségek és fajok gyümölcsszaporító és ültetvényanyagai tekintetében a tagállamok tartózkodnak az ezen irányelvben vagy a 4. cikk értelmében létrehozott különleges követelményekben megállapított, vagy adott esetben 1992. április 28-án már fennálló feltételeknél szigorúbb feltételek vagy piaci korlátozások bevezetésétől.

18. cikk

A mellékletek módosítása és kiigazítása

A Bizottság a 19. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban a tudományos és műszaki ismeretek fejlődéséhez való igazítás céljából módosíthatja az I. mellékletet.

19. cikk

Bizottság

(1)   A Bizottságot a Gyümölcstermő Növénynemzetségek és -fajok Szaporító- és Ültetvényanyagaival Foglalkozó Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(4)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

20. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok legkésőbb 2010. március 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1. cikk (2) és (3) bekezdésének, a 2., 3., 5., 6. cikknek, a 7. cikk (2), (3), (4) bekezdésének, a 9. cikk (3) bekezdésének, a 12. cikk (2) bekezdésének, a 13. cikk (1) bekezdésének, a 16. és 21. cikknek megfeleljenek. A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot e rendelkezések szövegéről, és ehhez mellékelnek egy táblázatot a kérdéses rendelkezések és az irányelv közötti megfelelésről.

Ezeket a rendelkezéseket 2012. szeptember 30-tól alkalmazzák.

(2)   Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezésekben egy olyan nyilatkozatot is fel kell tüntetniük, amely szerint a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásait az ezen irányelvre történő hivatkozásokként kell értelmezni. A tagállamok megállapítják, milyen módon kell a hivatkozást megtenni, és hogyan kell a nyilatkozatot megfogalmazni.

(3)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

21. cikk

Átmeneti intézkedések

A tagállamok 2018. december 31-ig engedélyezhetik saját területükön a 2012. szeptember 30. előtt már meglévő és hivatalosan minősített, vagy ezen időpont előtt a C.A.C. anyagként való minősítés feltételeit teljesítő anyanövényekből származó szaporítóanyag és ültetvényanyag forgalmazását. Az ilyen szaporítóanyagot vagy ültetvényanyagot forgalmazásakor az e cikkre való hivatkozással kell a címkén és/vagy az okmányon meghatározni. 2018. december 31. után a szaporítóanyagok és ültetvényanyagok ezen irányelv követelményeinek teljesítése esetén forgalmazhatók.

22. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A II. melléklet A. részében felsorolt jogszabályokkal módosított 92/34/EGK irányelv 2012. szeptember 30-tól hatályát veszti, a II. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

(2)   A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozások erre az irányelvre való hivatkozásnak tekintendők, és a III. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

24. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  2007. december 11-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL L 157., 1992.6.10., 10. o.

(3)  Lásd II. melléklet, A. rész.

(4)  HL L 169., 2000.7.10., 1. o.

(5)  HL L 106., 2001.4.17., 1. o.

(6)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(7)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

---

---

---

---