MELLÉKLET

Iránymutatások a tagállamok nemzeti ellenőrzési terveinek a végrehajtásáról szóló éves jelentések számára

1.   AZ IRÁNYMUTATÁSOK CÉLJA

Az iránymutatások célja a nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtásáról szóló tagállami éves jelentések, különösen hatósági ellenőrzéseik eredményei egységes megjelenésének elősegítése.

2.   AZ ÉVES JELENTÉS CÉLJA

A tagállamok éves jelentésének célja az, hogy:

a)	megfeleljen a 882/2004/EK rendelet 44. cikke (1) bekezdésében előírt jelentési jogi kötelezettségeknek;

b)	és hogy felvázolja a nemzeti ellenőrzési terv végrehajtásában elért haladást, valamint a tagállamokban végzett hatósági ellenőrzések eredményei alapján értékelje az ellenőrzési intézkedések és rendszerek hatékonyságát.

Éves jelentés céljából az ellenőrzési adatok összegyűjtésének és elemzésének folyamata segítségével a tagállamok könnyebben át tudják tekinteni ellenőrzési rendszereik hatékonyságát, és elő tudják segíteni ellenőrzési rendszereik kialakítását és folyamatos javítását.

Az éves jelentésekben szolgáltatott információkat a Bizottságnak a következőkre is fel kell használnia:

a)	éves ellenőrzési programjai kidolgozására (másodlagos elemzés, auditok, felügyeletek); és

b)	a 882/2004/EK rendelet 44. cikke (4) és (6) bekezdésével összhangban az Európai Parlament és a Tanács számára a Bizottság jelentésének elkészítésére.

3.   JOGALAP

A 882/2004/EK rendelet 44. cikke a következőt írja elő:

4.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Az iránymutatások alkalmazásában az idevágó közösségi jogszabályokban előírt fogalommeghatározások, különösen a 882/2204/EK rendelet 2. cikkében, a 178/2002/EK rendelet 2. és 3. cikkében, a 2000/29/EK irányelv 2. cikkében, a takarmány- és élelmiszerjognak, illetve az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályoknak való megfelelést igazoló hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján végzett auditok kritériumait megállapító iránymutatásról szóló, 2006. szeptember 29-i 2006/677/EK bizottsági határozatban (1) és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv tagállamok általi elkészítését segítő iránymutatásokról szóló, 2007. május 21-i 2007/363/EK bizottsági határozatban (2) szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

Továbbá az iránymutatások alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„éves ellenőrzési program”: a 882/2004/EK rendelet 45. cikke (4) bekezdésében említett közösségi ellenőrzések éves programja;

b)	„ellenőrzési stratégia”: a hatósági ellenőrzések jellegének, gyakoriságának, idejének, módszerének és technikáinak, illetve a termelési lánc ellenőrzött pontjának/szakaszának meghatározására irányuló megközelítés (a 2007/363/EK határozat mellékletének 3.7.2. szakasza);

c)	„nemzeti ellenőrzési terv”: a 882/2004/EK rendelet 41. cikkében előírt egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv.

5.   AZ ÉVES JELENTÉS HATÁLYA

Az éves jelentés hatályának meg kell egyeznie a nemzeti ellenőrzési terv hatályával, ideértve a növényegészségügyet is, amennyiben a 2000/29/EK irányelv 27a. cikke előírja, hogy a tervbe be kell vonni a növény-egészségügyi kérdéseket is.

6.   JELENTÉSI IDŐSZAK ÉS AZ ÉVES JELENTÉSEK BENYÚJTÁSA

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtásának első időpontja 2007. január 1-je. Az említett rendelet 44. cikke (3) bekezdése értelmében a tagállamok véglegesítik jelentéseiket, és a jelentések tárgyát képező év végét követő hat hónapon belül eljuttatják őket a Bizottsághoz. Ebből kifolyólag az első éves jelentéseket legkésőbb 2008. június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz, majd az azt követő években a jelentéseket legkésőbb június 30-ig kell benyújtani.

7.   KAPCSOLAT MÁS EGYEDI JELENTÉSEKKEL

A 882/2004/EK rendelet nem sérti a hatósági ellenőrzéseket érintő egyedi közösségi rendelkezéseket. Az éves jelentések tehát nem helyettesítik az egyedi ellenőrzési tervekről vagy egyéb hatósági ellenőrzésekről szóló, más közösségi jogszabályokban előírt éves vagy más jelentéseket. Mivel azonban az egyedi ellenőrzési tervek alapján elvégzett hatósági ellenőrzések fontos részét képezik a nemzeti ellenőrzési tervek általános végrehajtásának, e hatósági ellenőrzések eredményei az éves jelentések szempontjából is relevánsak.

Ha az éves jelentésekben az egyedi ellenőrzési tervekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzésekről esik szó, nem szükséges megismételni az egyedi jelentésekben szereplő információkat, elég a benyújtott legújabb egyedi jelentésre hivatkozni. Az egyedi ellenőrzési tervek végrehajtása keretén belül elvégzett hatósági ellenőrzések eredményeit azonban be kell illeszteni az általános eredmények elemzésébe, hogy át lehessen tekinteni az adott ágazatban végzett hatósági ellenőrzések általános eredményeit.

Az ilyen egyedi jelentések benyújtására vonatkozó közösségi jogszabályokban meghatározott időpontokat nem módosítják sem az iránymutatások, sem a 882/2004/EK rendelet 44. cikke.

8.   ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÁS

A 178/2002/EK és a 882/2004/EK rendelet a hatósági ellenőrzésekre rendszeralapú megközelítést ír elő. Egy ilyen megközelítés alapvető eleme a hatósági ellenőrzések eredményeinek összegyűjtése és elemzése és belőlük következtetések levonása azzal a céllal, hogy megfelelő rendszeralapú korrekciós intézkedéseket lehessen megállapítani, illetve szükség esetén a nemzeti ellenőrzési terveket ki lehessen igazítani, vagy módosítani lehessen. Az éves jelentésnek tehát össze kell foglalnia a tevékenységet, és egyben figyelembe kell vennie a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésével összhangban elvégzett auditok következtetéseit is.

A hatósági ellenőrzések és auditok számának egyszerű statisztikai összegzése nem elégíti ki ezt a követelményt. Az éves jelentés összeállításához a tagállamoknak áttekintést kell nyújtaniuk a hatósági ellenőrzések eredményeinek elemzése alapjaként szolgáló, átfogó vagy összesített nemzeti eredményekről, amelyeket ágazatok és a termelési lánc szakaszai szerint kell bemutatni. A jelentésben szerepeltetendő ágazatokat és termelési szakaszokat az egyes tagállamok választják meg. Az egyes ágazatok és termelési szakaszok hatályát egyértelműen meg kell határozni, és összhangban kell lenniük a nemzeti ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzési rendszerek leírásával. Az eredmények és elemzések összképének biztosítása érdekében hivatkozni kell a nemzeti ellenőrzési tervben szereplő, vonatkozó hatósági ellenőrzési stratégiákra (ideértve a mintavételt is), audit programokra és teljesítménymutatókra, és amennyiben a nemzeti ellenőrzési tervben nem szerepelnek ilyen információk, az éves jelentésben a stratégiákat röviden össze kell foglalni.

A hatósági ellenőrzések eredményeinek áttekintésében és elemzésében tárgyalandó kérdések az iránymutatások 9. szakaszában olvashatók. Az eredmények elemzésében meg kell állapítani a tendenciákat, és értékelni kell jelentőségüket és a hatósági ellenőrzések esetleges jövőbeli következményeit. A tendenciák megállapításához szükség lehet a több évre kiterjedő hatósági ellenőrzések eredményeiről szóló adatok áttekintésére, és egy ilyen elemzéshez adott esetben utalni kell a korábbi hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos adatokra. Figyelembe véve a 882/2004/EK rendelet 43. cikke (1) bekezdésének e) pontját az iránymutatások segítséget nyújtanak az elemzés elvégzéséhez.

A nyers ellenőrzési adatok összegyűjtése céljából amennyiben a közösségi jogszabályok azt írják elő, hogy a takarmány- és élelmiszerjoggal, az állategészségüggyel, az állatok kíméletével és a növényegészségüggyel kapcsolatban az adatokat egyedi jelentések céljából kell összegyűjteni, az adott ágazatra vonatkozó hatósági ellenőrzések eredményeinek elemzését ezekre az adatokra kell alapozni. Amennyiben nincsenek ilyen rendelkezések, a tagállamok maguk választhatják meg az adatgyűjtés és összeállítás nemzeti rendszereiknek megfelelő módját, illetve dönthetnek úgy is, hogy a tevékenységekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzésekről szóló adatok összeállítása tekintetében korábbi intézkedéseiket folytatják.

A szabálysértések osztályozása tekintetében amennyiben a közösségi jogszabályok rendelkeznek ilyen osztályozásról, az éves jelentésekhez ezt az osztályozást kell használni. Külön rendelkezések hiányában a tagállamok maguk választják meg a követelményeiknek megfelelő osztályozási rendszert, és az éves jelentéseikben alkalmazott rendszert röviden ismertetniük kell.

Azok a tagállamok, amelyek fejleszteni kívánják az ellenőrzési adatokat osztályozó és nyilvántartó rendszereiket, figyelemmel követhetik az Eurostat „Élelmiszer-biztonsági statisztikák” terén végzett munkáját és különösen az ellenőrző és felügyeleti tevékenységeket összefoglaló adatbázist (3). A koherencia biztosítása és a munka kétszeri elvégzésének elkerülése érdekében az osztályozási rendszerek kifejlesztésében a tagállamoknak célszerű együttműködni az Eurostattal. Az együttműködés eredményei adott esetben az iránymutatások későbbi módosításaiban nyilvánulhatnak meg.

A 882/2004/EK rendelet 45. cikkében előírt közösségi ellenőrzések céljából a Bizottság kérheti az hatósági ellenőrzések éves jelentésben közölt eredményeit és elemzését alátámasztó háttéradatok benyújtását, amelyeket tehát meg kell őrizni, és kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

9.   AZ ÉVES JELENTÉS TARTALMÁRA ÉS FORMÁJÁRA IRÁNYULÓ ÚTMUTATÁS

Az éves jelentésnek a következő területekre kell kiterjednie:

a)	a 882/2004/EK rendelet 3. cikke és a nemzeti ellenőrzési tervek szerint a tagállamok által elvégzett hatósági ellenőrzések – 9.1. szakasz;

b)	a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályoknak történő általános megfelelés – 9.2. szakasz;

c)	a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésében előírt auditok elvégzése, ideértve adott esetben az említett rendelet 5. cikke (3) bekezdése szerint az ellenőrző szervek auditálásának és vizsgálatának eredményeit is – 9.3. szakasz;

d)	a nemzeti ellenőrzési tervek hatékony megvalósításának biztosítására irányuló intézkedések – 9.4. szakasz;

e)	a nemzeti ellenőrzési tervek megvalósítása során alkalmazott ellenőrzési rendszerek általános teljesítményének ismertetése – 9.5. szakasz;

f)	a nemzeti ellenőrzési tervek módosításai – 9.6. szakasz.

Az éves jelentéseknek tartalmazniuk kell az adott területeken végzett hatósági ellenőrzések általános eredményeit, az eredmények elemzését és a nemzeti szinten levont következtetéseket, amelyeket ágazatok és a termelési szint szakaszai alapján és/vagy adott esetben a tagállam nemzeti ellenőrzési tervében megállapított struktúra alapján lehet bemutatni. Az elemzést és a következtetéseket alátámasztó adatok összefoglalását szükség esetén külön mellékletbe is lehet foglalni, az adatok részletességéről pedig a tagállamok döntenek, nem feledkezhetnek meg azonban arról, hogy a háttéradatokat a 8. szakasz hetedik bekezdése szerint meg kell őrizni. A következtetésekből adódóan a korrekciós intézkedéseket vagy a nemzeti ellenőrzési terv módosításait szintén megfelelően fel kell tüntetni.

9.1.   Hatósági ellenőrzések

Az éves jelentésnek fel kell tüntetnie, hogy milyen mértékben teljesültek a nemzeti ellenőrzési tervben előírt éves operatív célkitűzések (amennyiben a tagállamok ilyet előírtak) és a stratégiai célkitűzések. Ismertetni kell röviden az alkalmazott vonatkozó teljesítménymutatókat és/vagy operatív célkitűzéseket, hacsak a nemzeti ellenőrzési terv már nem említi őket, ez utóbbi esetben azonban hivatkozni kell rájuk. Mindezt ágazatok szerint, a nemzeti ellenőrzési tervvel összhangban kell elvégezni.

Az éves jelentésnek tartalmaznia kell a tervezett és folyamatban lévő hatósági ellenőrzéseket, valamint adott esetben konkrét kérdésre összpontosító, külön ellenőrzési tevékenységeket is. A tervezett hatósági ellenőrzések esetében fel kell tüntetni azt is, hogy a nemzeti ellenőrzési tervben előírt hatósági ellenőrzések milyen jellegűek voltak, és milyen gyakorisággal vagy intenzitással zajlottak. Amennyiben a tervezett hatósági ellenőrzések operatív célkitűzései nem teljesülnek, elemezni kell a kapcsolódó enyhítő és/vagy hozzájáruló tényezőket. A nem tervezett ellenőrzéseket (4) szintén jelenteni kell – különösen ha a tervezettekétől eltérő forrásokkal rendelkeznek, és a nem tervezett hatósági ellenőrzések indítékait röviden ismertetni kell.

Az állat- és növeny-egészségügyi hatósági ellenőrzések tekintetében az éves jelentés e szakaszának tartalmaznia kell a betegségmegfigyelés, felügyelet, felszámolás vagy ellenőrzés – ideértve olyan hatósági ellenőrzéseket is, amelyek egy konkrét betegséghez kapcsolódó egészségügyi állapotot igazolnak vagy állapítanak meg – céljából elvégzett hatósági ellenőrzések eredményeit.

9.2.   A szereplők és a termékek általános megfelelése

Az éves jelentésnek le kell írnia, hogy a jelentési időszak során hogyan lehetett mérni a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyre, az állatok kíméletére és a növényegészségügyre vonatkozó szabályoknak való általános megfelelést (a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók és más vonatkozó termelő és vállalkozó részéről vagy termékekre vonatkozóan), valamint az eredmények áttekintését. A megfelelés általános szintjéről szóló megállapításnak vagy az ezzel kapcsolatban levont következtetéseknek az ágazatok, termelési szakaszok és illetékes hatóságok szerint áttekintést kell nyújtaniuk az eredményekről. Az ismertetőnek vagy a következtetésnek a 9.2.1–9.2.2. szakaszban szereplő információkon kell alapulnia.

9.2.1.   A szabályok be nem tartásának (szabálysértések) gyakorisága és típusa

Az éves jelentésnek le kell írnia a megállapított szabálysértéseket. Az éves jelentés adott esetben:

a)	leírja vagy meghatározza az alkalmazott osztályozást;

b)	az észlelt szabálysértéseket típus szerint osztályozza;

c)	leírja a megállapított szabálysértések típusát és számát.

Az éves jelentésnek ágazatok szerint össze kell gyűjtenie a nemzeti szinten megállapított szabálysértéseket, és az összegyűjtött adatokat be kell vezetni a 9.2.2. szakaszban felvázolt elemzésbe.

9.2.2.   A szabálysértés elemzése

A szabálysértések elemzése szerves része az ellenőrző rendszerek hatékony működésének biztosítása érdekében hozott megfelelő korrekciós intézkedések kiválasztásának. Ez a szakasz olyan tényezőket tartalmaz, amelyeket ilyen elemzés során figyelembe lehet venni, és amelyek hozzájárulhatnak a nemzeti ellenőrzési tervek hatékonyságának biztosítása érdekében meghozandó következő intézkedések meghatározásához (9.4. szakasz).

A szabálysértések elemzése a helyes gyakorlattal összhangban minden ágazat esetében kitérhet a szabálysértés előfordulására, a felmerülő kockázatra és adott esetben alapvető okaira. Az ezt követő elemzések alapján következtetéseket lehet levonni, amelyek értékelhetik az emberek, állatok vagy növények veszélyeztetettsége szempontjából a szabálysértés esetleges jelentős következményeit, valamint adott esetben a szabálysértések alapvető okait. Ilyen elemzés elvégzése érdekében szükség lehet az évek során összegyűjtött adatok mérlegelésére, és adott esetben korábbi hatósági ellenőrzésekre is hivatkozni lehet.

9.2.2.1.   A szabálysértés előfordulása

E szakasz célja némi útmutatás biztosítása ahhoz, hogy hogyan lehet elvégezni a szabálysértések gyakoriságának és típusának elemzését. Az elemzést adott esetben le lehet bontani ágazatokra és/vagy illetékes hatóságokra. Az elemzés adott esetben választ adhat a következő kérdésekre:

a)	A különböző ágazatokban milyen gyakorisággal fordultak elő szabálysértések? Ez különösen olyan esetekben releváns, amikor bizonyos ágazatokban vagy bizonyos illetékes hatóságok által elvégzett hatósági ellenőrzésekben nyilvánvalóan jelentős szabálysértések történtek.

b)	A szabálysértések időben és térben véletlenszerűen fordultak elő, vagy volt-e valamiféle csoportosulás bizonyos pontokon vagy termelési szakaszokban, és mutatkoztak-e bizonyos tendenciák?

c)

A szabálysértések típusai, azaz strukturális, működési vagy végtermékkel kapcsolatos követelménnyel hozhatók-e összefüggésbe. Más típusok lehetnek az önellenőrzéssel, adminisztratív szempontokkal vagy dokumentációval (pl. nyomonkövethetőség) kapcsolatos szabálysértések. A szabálysértések lehetnek jelentősek/kevésbe jelentősek, rendszeresek/időnként előfordulók stb.

d)	A szabálysértések a teljes takarmány- és élelmiszerláncra kiterjedtek, vagy az elsődleges termelésre vagy a lánc még alsóbb szintjére összpontosultak?

e)	Bizonyos láncokban voltak-e esetlegesen többszörös szabálysértési csoportok?

f)	A szabálysértési minta arra utal, hogy a termelési lánc(ok)ban kritikus ellenőrzési szakaszok vannak?

g)	Létezik-e olyan minta, amely arra utalna, hogy különböző (típusú) takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók és egyéb releváns termelők vagy termelési láncok a szabályokat jobban betartották, mint mások?

9.2.2.2.   A szabálysértésből származó veszélyek jellege

E szakasz célja némi útmutatás nyújtása a szabálysértések esetleges következményeiről történő információszolgáltatáshoz szükséges elemzéshez. Az elemzés a következőket foglalhatja magában:

a)	olyan szabálysértések felismerése, amelyek esetlegesen jelentős hatással lehetnek emberekre, állatokra vagy növényekre;

b)	a szabálysértésekből származó következmények vagy kockázatok esetlegesen komoly következményeinek leírása;

c)	annak leírása, hogy a veszély bizonyos kockázattal van-e összefüggésben, vagy több kockázat vagy kockázatcsoport megjelenéséből származó általánosan nagyobb veszélyeztetettségről van-e szó.

9.2.2.3.   A szabálysértés alapvető okai

Adott esetben és különösen akkor, amikor súlyos vagy ismétlődő szabálysértésekre derül fény, ki lehet elemezni a lehetséges alapvető okokat. Egy ilyen elemzés hozzájárulhat a tagállami ellenőrző rendszerek fejlesztéséhez és folyamatos javításához. Az elemzés során a következő tényezőket lehet figyelembe venni:

a)	a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók és más releváns termelők és vállalkozók ismereteinek hiánya és ennek okai;

b)	a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók és más releváns termelők és vállalkozók kompetenciájának hiánya és ennek okai;

c)	a megfelelés költségei;

d)	a követelmények teljesítéséhez elégtelen eszközök és/vagy források;

e)	hatékony és/vagy arányos és/vagy visszatartó erejű szankciók hiánya.

9.3.   Auditok

9.3.1.   A 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerint elvégzett auditok

Az útmutató kizárólag a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésében előírt auditokra vonatkozik. Az auditok eredményeit nemzeti szinten, adott esetben ágazati lebontásban kell bemutatni a nemzeti ellenőrzési tervben szereplő auditokkal kapcsolatos előírásokkal összhangban.

Figyelembe véve a 2006/677/EK határozat rendelkezéseit az éves jelentésnek a következőket kell összefoglalnia:

a)	a jelentési időszakban az illetékes hatóság által kidolgozott audit program teljesítésének mértékét;

b)	az illetékes hatóságok által elvégzett hatósági ellenőrzések számára tervezett előírások általános teljesülésének mértékét;

c)	következtetéseket az illetékes hatóságok által elvégzett hatósági ellenőrzések általános hatékonyságáról;

d)	következtetéseket a célkitűzések teljesítése érdekében az illetékes hatóságok által működtetett hatósági ellenőrzési rendszerek általános megfelelőségéről.

Amennyiben az auditra vonatkozó, a nemzeti ellenőrzési tervben meghatározott előírások leírása nem említi a megfelelőség mérésére alkalmazott teljesítménymutatókat, az éves jelentésben a hatósági ellenőrzések hatékonyságát és alkalmasságát röviden le kell írni.

9.3.2.   Az ellenőrző szervek auditálása és vizsgálata – a 882/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése

Le kell írni, hogy az ellenőrző szervek auditálása vagy vizsgálata milyen mértékben valósult meg, és össze kell foglalni az audit vagy a vizsgálatok következtetéseit.

9.4.   A hatékonyságot biztosító intézkedések

Be kell számolni a nemzeti ellenőrzési terv hatékony működését biztosító intézkedésekről. Az éves jelentésnek a következő területeken hozott intézkedésekre kell kitérnie. Az információkat az ágazatok vagy termelési szakaszok alapján lehet bemutatni.

a)	A 882/2004/EK rendelet 31. cikke (2) bekezdésének e) pontjában, 54. cikke (2) bekezdésében és 55. cikkében előírtak szerint a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók és más releváns termelők és vállalkozók megfelelősége érdekében hozott intézkedések.

b)

A 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és 8. cikkének (3) bekezdése szerint a hatósági ellenőrzési szolgálatok hatékony működésének biztosítása érdekében hozott intézkedések, ideértve a 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban elvégzett auditokra, valamint adott esetben a rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban elvégzett auditálásokra vagy vizsgálatokra válaszként hozott intézkedéseket is. A jelentés az auditálási következtetésekre válaszként hozott intézkedések esetén korrekciós és megelőzési intézkedésekre vagy a helyes gyakorlat felismerése alapján javító intézkedésekre is kiterjedhet.

9.4.1.   A takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók és más releváns termelők és vállalkozók megfelelőségét biztosító intézkedések

Az éves jelentésnek áttekintést kell nyújtania a meghozott intézkedésekről. Ezek többek között a következők lehetnek:

a)	a takarmány, élelmiszerek vagy állatok forgalomba hozatalának, behozatalának, kivitelének korlátozása vagy betiltása;

b)	takarmány- vagy élelmiszer-ipari vállalkozás jóváhagyásának vagy regisztrálásának visszavonása vagy felfüggesztés;

c)	közigazgatási büntetések vagy egyéb közigazgatási szankciók;

d)	szabálysértés miatt büntetőeljárás takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók és más releváns termelők és vállalkozók ellen.

9.4.2.   A hatósági ellenőrzési szolgálatok hatékony működését biztosító intézkedések

A hatósági ellenőrzési szolgálatok hatékony működését biztosító jelentős intézkedések a nemzeti ellenőrzési terv módosítását vonhatják maguk után, ilyen esetekben a 9.6. szakaszban fel kell őket tüntetni. Bizonyos jelentősebb intézkedések azonban nem igénylik a nemzeti ellenőrzési terv módosítását, ebben az esetben az éves jelentés e pontjában kell őket szerepeltetni, hogy fel legyenek tüntetve a tagállam által hozott kedvező intézkedések. Ezeket az információkat ágazatok vagy termelési szakaszok szerint lehet bemutatni, és ki kell terjedniük azokra az intézkedésekre, amelyek nem szerepelnek a nemzeti ellenőrzési terv módosításaiban, ilyenek pl. a következők:

a)	új, aktualizált vagy felülvizsgált ellenőrzési eljárások;

b)	képzési kezdeményezések;

c)	további források biztosítása;

d)	a prioritások felülvizsgálatát követően a meglévő források átcsoportosítása;

e)	különleges ellenőrzési kezdeményezések;

f)	az illetékes hatóságok szervezetében vagy vezetésében bekövetkezett változások;

g)	a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók számára útmutatás és tájékoztatás nyújtása;

h)	új jogi szabályozás;

i)	ellenőrző szervek esetében a megbízatás felfüggesztése vagy visszavonása.

9.5.   Az általános teljesítmény ismertetése

A következők általános értékelése:

a)	a nemzeti ellenőrzési tervben leírt stratégiai célkitűzések teljesítésében elért haladás;

b)

a 178/2002/EK rendelet 17. cikke (2) bekezdésében, a 882/2004/EK rendeletben, valamint az állat-egészségügyi, -jóléti és adott esetben növény-egészségügyi szabályokban említett célkitűzések elérése érdekében a nemzeti ellenőrzési tervek értelmében elvégzett hatósági ellenőrzések hatékonysága és alkalmassága.

Az önértékelésben említeni kell az általános hatékonyságnak, az illetékes hatóságokon belüli és a köztük lévő koordinációnak, a „termelőtől a fogyasztókig” szemlélet megvalósulásának, valamint a hatósági ellenőrzések általános kockázatalapú célmeghatározásának kérdését. Az általános teljesítmény ismertetésének az előző szakaszok eredményeinek elemzésén és összegzésén kell alapulnia, és a következőket kell leírnia:

a)	adott esetben a célkitűzésekhez alkalmazott teljesítménymutatókat; és

b)	adott esetben az egyes célkitűzések eredményeit.

9.6.   A nemzeti ellenőrzési terv módosításai

Az éves jelentésnek fel kell vázolnia a nemzeti ellenőrzési terv módosításait a tárgyalt évben. Különös figyelmet kell szentelni annak, hogy a 882/2004/EK rendelet 42. cikkének (3) bekezdésében, 44. cikkének (5) bekezdésében és 45. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett tényezőkre adott válaszként tett módosítások megjelennek, és magyarázatot kapnak. Le kell írni a nemzeti ellenőrzési tervben leírt hatósági ellenőrzési rendszerek kapcsolódó változásait és a tevékenységek kockázat szerinti osztályozásában bekövetkezett kapcsolódó változásokat (2007/363/EK határozat mellékletének 3.4. szakasza).

Az éves jelentésben le kell írni a módosítások jellegét és okait. Adott esetben például:

a)	az új jogi szabályozást;

b)	új betegségek vagy más egészségügyi kockázatok megjelenését;

c)	az illetékes hatóságok szerkezetében, igazgatásában vagy működésében bekövetkező jelentősebb változásokat;

d)	a mezőgazdasági–élelmiszer-ipari termelési ágazatban bekövetkezett jelentős változásokat;

e)	a tagállamok által végzett hatósági ellenőrzések eredményeit;

f)	a 882/2004/EK rendelet 43. cikkében említett útmutató módosulását;

g)	tudományos eredményeket;

h)	a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésével összhangban elvégzett auditok eredményeit;

i)	a 882/2004/EK rendelet 45. cikkével összhangban elvégzett közösségi ellenőrzések eredményeit (5);

j)	harmadik ország által valamely tagállamban végzett auditok eredményeit;

k)	az alapvető okok elemzésének eredményeit.

A módosításoknak összhangban kell állniuk az ezen iránymutatások 9.3–9.5. szakaszában előírt elemzéssel és következtetésekkel, és adott esetben hivatkozniuk kell a releváns szakasz(ok)ra.

---

(1)  HL L 278., 2006.10.10., 15. o.

(2)  HL L 138., 2007.5.30., 24. o.

(3)  A közösségi statisztikai program és éves munkaprogramjai keretében végzett munka többféle osztályozási rendszerből áll, ilyen például az ellenőrző és felügyeleti tevékenységek osztályozása, a létesítmények termékeinek és tevékenységeinek adatszótárai, közös glosszárium, a mintavételi stratégiák és az ellenőrző és felügyeleti tevékenységek mutatóinak meghatározása.

(4)  Olyan hatósági ellenőrzések, amelyek előre nem látott okokból ideiglenesen jelentősen eltérnek a nemzeti ellenőrzési tervtől.

(5)  A tagállamokban végzett közösségi ellenőrzések felismerhetnek olyan problémákat, amelyek miatt a bizottsági ajánlásokra adott válaszként hozott korrekciós vagy megelőző intézkedések a nemzeti ellenőrzési terv módosítását igénylik. Ezeket a módosításokat be kell vezetni az éves jelentésbe annak ellenére, hogy a tagállamok ajánlásokra adott válaszában is szerepelniük kell.